Két nap alatt 5000 milliárd dollár égett el az amerikai tőzsdén Trump vámtarifái miatt, és ez csak a kezdet
Az S&P 500 index egyetlen egyetlen hét alatt 9,1%-kot veszített az értékéből. Erre a koronavírus-járvány kezdete óta nem volt példa. Az index most már közel jár ahhoz, amit a tőzsdei zsargonban „medvepiacnak” neveznek – vagyis amikor az árfolyamok több mint 20%-kal zuhannak a legutóbbi csúcshoz képest. Péntekre az S&P 500 már több mint 17%-kal volt lejjebb, mint a februári csúcson. A 2000 kisebb piaci kapitalizációjú vállalat részvényeit követő index, a Russell 2000 25%-ot veszített az értékéből november óta. A Nasdaq, amit főleg techcégek részvényeiből áll, 23%-kot zuhant december óta.
Ezzel a befektetők egyértelmű üzenetet küldtek Trumpnak: nem tetszik nekik az irány. Csakhogy az amerikai elnököt láthatóan ez nem érdekli. „AZ ÉN POLITIKÁM NEM FOG VÁLTOZNI” – írta pénteken Trump a közösségi médiában.
„Még csak próbáljuk felmérni, mit jelenthet mindez” – mondta Lindsay Rosner, a Goldman Sachs kötvénybefektetési részlegének vezetője a New York Times-nak. A J.P. Morgan mindenesetre 60%-ra emelte a recesszió valószínűségét a következő 12 hónapra.
Példátlan, hogy egyetlen döntés ilyen rövid idő alatt ennyire súlyos következményekhez vezessen.
„Az elmúlt évtizedekben a gazdasági megfontolások irányították a politikát. Most viszont lehet, hogy fordítva lesz” – mondta az amerikai lapnak Dan Ivascyn, a PIMCO vagyonkezelő vezetője. „Ez egészen más környezetet teremt a befektetések számára.”
Bár Trump jelezte, hogy hajlandó tárgyalni más országokkal, Kína máris válaszolt: 34%-os megtorló vámot vetett ki az amerikai termékekre. Kanada szintén bevezetett új vámokat, és Európa is hamarosan reagál.
Az elemzők szerint a Trump által bejelentett tarifák annyira magasak, hogy akkor is nagyok maradhatnak a vámok, ha esetleg néhány ország sikeresen alkudozik. Úgy látják, a kár már visszafordíthatatlanul bekövetkezett, változni kezdett a fogyasztók és a vállalatok viselkedése.
Ezeket ugyanis nem a külföldi országok fizetik majd meg, hanem az árukat importáló amerikai cégek, tehát adók módjára működnek, és nagy eséllyel beépülnek az árakba. A iphone-októl a Nike cipőkig, a hűtőktől az autókig minden külföldön gyártott, vagy részben külföldi összetevőkből készült árucikk drágulni fog Amerikában. Emiatt várhaóan sok vevő elhalasztja a vásárlást, lemond dolgokról, míg a cégek kevesebb beruházást indítanak és elbocsátásokba kezdenek. Egyszerre jelenhet meg a recesszió és az infláció, ami a közgadaságban stagflációnak hívnak.
A rettegett szó azt jelenti, hogy egyszerre lassul a gazdasági növekedés és nőnek az árak, valamint a munkanélküliség. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja a jegybankot, aminek a gazdasági növekedés élénkítése érdekében csökkentenie kellene a kamatokat, a növekvő árak elleni küzdelem jegyében viszont épp ellenkezőleg: emelni.
Trump azonban optimista. Szerinte a rövid távú negatív hatásokat ellensúlyozhatja, hogy a vállalatok egy része a vámok kikerülése érdekében az Egyesült Államokba teszi majd át a gyártást, de a közgazdászok véleménye erősen megoszlik abban a kérdésben, ez mekkora mértékben és mennyi idő alatt valósulhat meg.
Addig is a New York Times szerint lesz az intézkedéseknek egy másik, globális hatása. A lap úgy látja,
Az Egyesült Államok 80 éve egy olyan gazdasági rendet alakított ki, amely a kereskedelemre és a kölcsönös bizalomra épült. Ez a megközelítés tette az országot a világ leggazdagabb országává és egyedüli pénzügyi szuperhatalommá. Ez vezetett oda, hogy a dollár vált a világ első számú fizetőeszközévé. Most azonban mindez odaveszhet.
Trump politikája az amerikai lap szerint azt üzeni: az érdekek különböznek, nincsenek közös célok, és gazdasági konfliktusok elkerülhetetlenek. Az új világrendben az erősebb országok diktálnak, a szabályokat pedig erőfitogtatással érvényesítik.
Eddig a világ szinte minden országa a dollárt használta kereskedelemre és tartalékok képzésére. Emiatt az amerikai állampapírok kamatai alacsonyak maradtak, vagyis az Egyesült Államok olcsóbban jutott hitelhez. A globális válságok idején mindig a dollár jelentette a „menedéket” – még akkor is, ha maga az Egyesült Államok okozta a felfordulást.
A Times szerint ez a különleges szerep lehetővé tette, hogy Washington saját biztonsági szempontjai szerint alakítsa a világgazdaságot. A 2001. szeptember 11-i támadások után például az USA szigorított a nemzetközi pénzügyi mozgások ellenőrzését. Az ukrán háború kitörése után elérte, hogy befagyasszák az orosz devizatartalékokat. És korlátozta a fejlett számítógépes technológia exportját Kínába.
Az, hogy a dollár gyengülni kezdett a vámtarifák bejelentése után, azt jelzi, hogy megrendült a világ bizalma az amerikai valutában, aminek hosszú távú következményei lehetnek.
Joseph Nye, a Harvard professzora szerint Trump mentalitása a New York-i és New Jersey-i ingatlanpiacon szerzett tapasztalataiból ered, ahol a keménykedés és az egyszeri üzletek dominálnak. Ez a stílus pénzt hozott neki, de közben több cégét is csődbe vitte. Számára nem fontos a hitelesség, és semmit sem ér a „puha hatalom”, a hosszú távú befolyás, amit egy megbízható partner kiérdemelhet.
Pedig a második világháború után épp Amerika építette fel azt a rendszert, ami bizalomra és a közös érdekekre alapult, és segített elkerülni az újabb világháborút.
Ez hosszú távon csökkentheti a dollár szerepét, az eddigi szövetségesek pedig kevésbé támaszkodnak majd az amerikai fegyverekre, technológiára és termékekre, ami Amerika súlyának további csökkenéséhez, és Kína megerősödéséhez vezethet - írja a New York Times.
