Nagy tapasztalatú ügyvéd, Magyar Péter sógora – Kicsoda az új igazságügyi miniszter

Visszalépnének a politika árnyékából a bírók: a Magyar Bírói Egyesület együttműködést és érdemi bevonást ajánlott a most megalakuló igazságügyi kormányzatnak, miután Magyar Péter csütörtökön bejelentette, hogy Melléthei-Barna Mártont kéri fel az igazságügyi miniszteri posztra. A bírói érdekképviselet lépése azért is figyelemre méltó, mert a tét nemcsak a bírói függetlenség helyreállítása, hanem a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források sorsa is.

A bírói szervezet közleményében élesen bírálta a korábbi kormányzati hozzáállást, amiért a bíróságokat érintő jogszabályok a szakma bevonása nélkül születtek – írta a Telex. Azt írják, a bírák akaratuk ellenére kerültek a politikai térbe.

A szervezet most változást sürget, és felajánlja segítségét minden olyan kezdeményezéshez, amely a jogállamiság keretei között javítaná a helyzetet. „Ezen célok megvalósítása érdekében minden jogállami keretek közötti javító és támogató szándékú kezdeményezéshez – a legszélesebb bírói rétegek véleményének ismeretében – a segítségét felajánlja, ahhoz csatlakozik, és várja az igazságszolgáltatást érintő ügyekbe való érdemi bevonását.”

A Magyar Bírói Egyesület korábban élesen bírálta a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz kapcsolódó átláthatósági törvényjavaslatot, és határozottan visszautasította Orbán Viktor poloskákhoz hasonlító kijelentését is. A konfliktusok a bírósági rendszeren belül is megjelentek, amikor a Kúria elnöke, Varga Zs. András azzal vádolta a szervezetet, hogy egy állásfoglalásával túllépte a szakmaiság határát.

A politikai csatározások mellett a bíróságokat belső feszültségek is terhelik, elsősorban az alacsony fizetések miatti elvándorlás. A MABIE szerint a legkisebb bírói illetményalap 2022 óta változatlanul 566 660 forint. A szervezet a K. Endre-féle kegyelmi botrány kapcsán is hallatta a hangját, amikor tiltakozott az ügyet feltáró bírósági lap felfüggesztése ellen. Szerintük a döntés dermesztő hatással bírhat a szakmájukban a jövőbeni döntések tekintetében.

Néhány órával azután, hogy a Fidesz-frakció bejelentette bizottsági helyeit, váratlanul visszalépett Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó. A sportoló csütörtök délután még két parlamenti bizottságba, az egészségügyi és a művelődési testületbe is delegáltként szerepelt, estére azonban közölte,

– írta a Heol.hu.

Döntése nyomán a Fidesz–KDNP országos listájáról más kaphatja meg a képviselői helyet. Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését.

A fordulat a választási vereség után indult fideszes frakcióátalakítás újabb fejleménye. A Fidesz–KDNP-nél korábban 25-en jelezték, hogy nem veszik fel a mandátumukat, köztük Orbán Viktor, Kósa Lajos és Kövér László is. A frakció vezetésére Gulyás Gergelyt jelentették be, és olyan politikusok veszik fel a mandátumukat, mint Szijjártó Péter és a parlamenti munkát egy évre vállaló Lázár János, mellettük pedig új arcok, például Németh Balázs is bekerültek.

A pártszövetség kisebbik tagjánál, a KDNP-nél is komoly változások történtek, Semjén Zsolt pártelnök sem veszi fel mandátumát. A tömeges visszalépések nyitották meg az utat a lista 211. helyén szereplő Szécsi előtt.

Szécsi Zoltán a Kemény Dénes-féle aranycsapat kapusaként szerzett három olimpiai bajnoki címet. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, 2018 óta pedig az Egri Vízilabda Klub elnöke. Az utóbbi hónapokban több Fideszhez kötődő kampányban és közösségben is szerepet vállalt: a Telex szerint csatlakozott a Gyopáros Albert által alapított Vidéki Digitális Polgári Körhöz, más beszámolók pedig a Gazdák Digitális Polgári Köréhez való csatlakozásáról írtak. Emellett arca volt a „Szívből magyarok” kampánynak is.

Néhány nappal ezelőtt még azzal indokolta a képviselőséget, hogy az értékrend nem a győzelemtől függ.

Az események rendkívül gyorsan követték egymást. Múlt vasárnap Kocsis Máté telefonon kereste meg Szécsit, aki elfogadta a felkérést. Hétfőn már arról szóltak a hírek, hogy beülhet a parlamentbe, szerdán pedig már újdonsült képviselőként nyilatkozott a sportpolitikai céljairól. Csütörtök délután Gulyás Gergely bejelentette a bizottsági névsort, amelyben Szécsi két tagsággal szerepelt, néhány órával később, este viszont a sportoló közölte, hogy mégsem lesz képviselő.

Brutális összeg, több mint 2600 milliárd forintnyi állami pénz vándorolhatott átláthatatlan magántőkealapokba az elmúlt években, ebből pedig 308 milliárd forint landolhatott a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető alapoknál – számolt be róla az RTL Híradó. Az ügyben most a jegybankelnök is megszólalt, aki lényegében elismerte, hogy a sajtó eddigi találgatásai a valódi tulajdonosokról helytállóak, miközben a leendő pénzügyminiszter már visszamenőleges ellenőrzéseket is belengetett.

A Transparency International friss összesítése szerint 2013 és 2026 márciusa között az állam legalább 2645 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt különböző tőkealapokban, a pénz oroszlánrészét a Magyar Fejlesztési Bank és annak leánycégei pumpálták a rendszerbe.

Később az Alaptörvénybe is bekerült, hogy az állam nem üzletelhet ismeretlen tulajdonosi hátterű céggel, a kormány azonban egy jogi kiskapuval mégis lehetővé tette, hogy a magántőkealapok valódi haszonélvezői titokban maradjanak.

De ennek a titkolózásnak hamarosan vége lehet. Egy uniós pénzmosás elleni szabályozás miatt július elsejétől a tőkealapoknak elvileg fel kell fedniük a tényleges tulajdonosaikat. A leendő pénzügyminiszter, Kármán András két hete már jelezte, hogy nem állnak meg a jövőbeni átláthatóságnál.

A sajtó eddig az alapokat kezelő cégek hátterének kibogozásával próbálta azonosítani a tulajdonosokat. A VálaszOnline például 110 olyan magántőkealapot tárt fel, amely a NER legfelsőbb köreihez, így Mészáros Lőrinchez, Szijj Lászlóhoz vagy Tiborcz Istvánhoz köthető.

Hogy ezek a feltárások mennyire voltak pontosak, arról most Varga Mihály jegybankelnök beszélt a hvg.hu-nak.

Hogy mire ment el a rengeteg pénz? A miniszterelnök vejéhez köthető alapok szerezték meg például a Tőzsdepalota ikonikus épületét, míg az autópálya-koncessziók a Mészáros Lőrinchez és Szijj Lászlóhoz köthető magántőkealapoknál kötöttek ki.

A Transparency International adatai szerint a Tiborcz-körhöz köthető Gránit Alapkezelő alapjaihoz áramló 308 milliárd forint jelentős része egy állami gazdaságélénkítő programból származhatott. Zeisler Judit, a szervezet munkatársa szerint „a koronavírus-járvány alatt károkat szenvedett gazdasági társaságok megsegítésére a Magyar Fejlesztési Bank egy nagy programot indított, és ebből igen jelentős mértékben részesült több olyan tőkealap, amely a Gránit Alapkezelőhöz tartozik.”

Az RTL Híradó megkereste az ügyben a Gránit Alapkezelőt is, de ők azzal rázták le a kérdéseket, hogy a befektetői körük értékpapír- és üzleti titoknak minősül.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója lemondott a Nemzeti Kulturális Alap bizottsági tagságáról, miután nyilvánosságra került a vitatott, milliárdos támogatási csomag és az annak kezelésével kapcsolatos kifogásai.

Baán László csütörtökön jelentette be távozását, a lemondás tényét az MTI-nek is megerősítette. Döntését azzal indokolta, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma által odaítélt támogatásokról az NKA Bizottsága nem kapott teljes körű tájékoztatást, a döntések a testülettől teljesen függetlenül születtek meg – írta az Index.

Az ügy azután robbant ki, hogy múlt pénteken felkerültek az NKA honlapjára azok a támogatási listák, amelyek szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma a Független Előadó-művészeti Szövetség szerint 1088 esetben összesen 17,6 milliárd forint támogatásról döntött. A kritikus hangok szerint a döntések a szokásos szakmai kollégiumi eljárás megkerülésével születtek, és több kedvezményezett a Fidesz politikai holdudvarához köthető.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter visszautasította a vádakat, szerinte a támogatások a magyar kultúra egészét szolgálják, és nem kampányfinanszírozásról van szó.

A botrány kirobbanása után, szerdán az NKA rendkívüli ülést tartott, ahol a szervezet közleménye szerint Hankó Balázs javaslatot tett arra, hogy a vitatott kollégium által támogatott pályázóktól időközi szakmai és pénzügyi részbeszámolót kérjenek be.

Baán távozása előtt nem sokkal derült ki, hogy Bús Balázs, az NKA alelnöke is távozik, bár az NKA közleménye szerint ő már április 14-én, a botrány kirobbanása előtt szóban jelezte lemondási szándékát.

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója közölte, hogy miután az NKA honlapján megismerte a támogatások teljes listáját, azt látta, hogy abból

Baán a kialakult helyzetben már nem látta biztosítottnak a felelős munka feltételeit. Azt írta, noha a döntések a bizottságtól függetlenül születtek meg, a kialakult helyzetben nem tudja tovább vállalni a munkát.

A kormányoldal továbbra is védi a támogatási döntéseket. Hankó Balázs szerint „tudatos ferdítés kampányfinanszírozásként feltüntetni olyan támogatásokat, amelyek a magyar kultúra egészét szolgálják”. Eközben a Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett az ügyben.