SZEMPONT
A Rovatból

Kéri László: Ha Magyar Péter fél éven belül megtalálja a jelöltjeit, akkor megverheti a Fideszt akár 2026-ban is

A politológus szerint a Fidesz a nyolcvanas évek végi MSZMP hanyatlásának jeleit mutatja, ellenfeleit már csak démonizálni tudja. Magyar Péter olyan ötletekkel állt elő, amivel eddig senki. És a tavaszi országjárásának később még nagyobb jelentősége lehet.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 16.



Az önkormányzati választásokkal összevont EP-választásnak nem lett volna különösebb jelentősége, ha hirtelen, a kegyelmi botrány „melléktermékeként” nem bukkan fel Magyar Péter. Megjelenésével teljesen új helyzet lett a magyar politikában, ami komolyan kihathat a 2026-os választások eredményére is.

Mennyi esélye van Magyar Péternek, hogy két év múlva leváltsa a Fideszt? Milyen buktatók lehetnek addig, és milyen megoldásokkal állhat elő? Erről beszélgettünk Kéri László politológussal.

– Lengyelországban egy jobbközép erő tudta leváltani a jobboldali Jarosław Kaczyński kormányát. Ez nálunk is előfordulhat?

– Egyrészt kézenfekvő a lengyel példa, de Európában, Franciaországban is láttunk már hasonló esetet, és még olasz példákat is tudnék hozni. Tehát nem feltétlenül ritkaság, hogy egy országban tartósan a jobboldal erősebb, mint a többi, és e tömb kettéválásából lesznek alapvető változások. Lengyelországnak viszont van egy egészen más típusú társadalmi háttere is, amibe most nem mennék bele részletesen, de a lengyel példa is valamennyire helytálló. Az ottani ellenzéknek a helyi, főként városi önkormányzatokban nagyon nagy bázisa volt, és erről elrugaszkodni egy idő után könnyebb volt váltani, bármennyire is több mint egy évtizedet töltött kormányon a PiS. Fontosabb viszont arról beszélni, hogy

lehet, hogy a Fidesz egykoron jobboldali volt, de amikor 2010-ben hatalomra került, akkor már inkább erősen populista, néppárti jellege volt, ahogy mindenféle karaktert magába szippantott.

A 2008-as népszavazásból Orbán Viktor azt szűrte le, hogy a korábbaikhoz képest bővebben kell élni a szociális populizmus eszköztárával. Ideológiaialag már nem volt annyira tiszta profilú a Fidesz, már akkor sem. Az, hogy időnként egy pártvezető mit mond magáról és a pártjáról, nem feltétlenül azonos azzal, amilyen az a párt valójában. De nem is ez az igazi gond. A helyzet az, hogy 14 év alatt ennek a pártnak az ideológiai karaktere teljesen elkopott. Főleg az utolsó ciklusban már abszolút eltűnt, és merőben külsődleges, csak az ünnepekre feltűzött kokárdaként maradt meg a jobboldalisága. Ennél sokkal fontosabb lett a gazdasági pozíciók szüntelen megszerzésének az igénye, és a hatalom bármi áron való megtartása. Ez a két szempont kerekedett felül a Fidesz utolsó négy-öt évében. Azt tudnám mondani, hogy Magyar Péter és a körülötte levők alapvető szempontokból rehabilitálják azt a jobboldaliságot, ami a Fideszből már régen elillant. Például a keresztényszociális gondolatot, ami Magyar Péternél láthatóan erősen jelen van, annak a nyomait nem látni a mai Fidesznél. Tehát én nem annyira azt látom, hogy egy jobboldali pártot felvált egy másik jobboldali párt, hanem inkább azt, hogy

a Fideszből eltűntek a valós ideológiai értékek, és mára egy végtelen pragmatikus hatalommegtartó gépezetté vált.

Azaz nem annyira egy új jobboldal támadt itt fel Magyar Péterrel, hanem a még valaha volt, eredetileg valóban sok szempontból jobboldali, néppárti jegyekre emlékeztető Fideszt feltámasztotta, de meg is toldotta két-három újabb elemmel, például azzal a fajta elitellenességgel, ami egész Európában sok helyen jelen van. Megtoldotta a generációváltás szempontjával is. Azaz ki lett egészítve az eredeti Fidesz-profil, ami a Fideszből mostanára kiveszett, és Magyar Péterék megjelenésével pedig egy sokkal modernebb, szociális felelősségérzettel és generációváltás időszerűségével fellépő kihívója lett a Fidesznek. Amely még ezek mellé beemeli a Momentum által képviselt környezeti tudatosságot és a környezetvédelmi szempontokat is.

– Az, hogy ön szerint a Fidesz egy elszíntelenedett, szimplán pragmatikus párttá vált, hasonló lehet ahhoz, mint ahogy a nyolcvanas évekre az MSZMP is már mindenfajta ideológiáját eldobta?

– Igen, hasonló érzésem van két-három éve a Fideszről, mint amit '84-től láttam a Kádár-rendszer utolsó négy-öt évében. Már csak az ellenfeleit veszi észre, és csak démonizálni tudja őket. '85-től a frissen megjelenő ellenzékkel szemben ugyanez a démonizálás ment, ahogy az állampárt óvta a társadalmat attól a „veszélytől”, amit az ellenzék jelent. Ráadásul ugyanígy ők is alulról épültek le. Bár az MSZMP véglegesen 1988-89-ben, fönt omlott össze, de addigra alulról már elkorhadt. Nagyon érdekes, hogy a többség nem veszi észre, bár egy-két elemző igen, hogy

a Fidesznek most majdnem hatszáz kádere kihullott az önkormányzati pozíciókból, és elvesztett 24 fontos várost.

Győr sokaknak feltűnt, de itt van még Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár, Pápa, Keszthely stb. A Balaton környéki településeket sorban elvesztette. Szerintem, ha egyszer valaki nekiáll és megnézi, hogyan lehetett Balatonalmáditól Hévízig sorra elveszteni az öt-hat nagyobb balatoni települést, biztos kiderül, hogy ennek az oka az az elvtelen, a helyi lakosságra érdekeire legkevésbé sem tekintettel lévő nyomulás volt a nagyértékű ingatlanokért. Hiába voltak az ittlakók fideszesek, azért azt látták, hogy Tiborczot, meg a többit semmi más nem érdekli, csak az ingatlanvagyon felhalmozása. És szerte az országban nagyon sok olyan városban roppant meg a Fidesz, ahol korábban nagyon stabilnak tűntek régóta. De itt vannak a Pest környéki települések is. Törökbálint, Biatorbágy, Dunakeszi, Ócsa, a pesti vonzáskörzetben lévő régóta jobboldali települések, most ott is megbukott a Fidesz. Könnyű Szijjártónak fideszesnek lenni, miközben ember nem mondaná meg, hogy van-e bármiféle ideológiája a szörnyű nagy egóján kívül, de

egy diósdi, dunakeszi, biatorbágyi fideszesnek naponta kell szembenéznie az emberekkel, és arra is válaszolni, hogy mi is van itt a szomszéd faluban lévő akkugyárral? Hogy képzelitek ti ezt?

Szóval ez az alulról való korhadás, és valóban a folyamat egésze a nyolcvanas évek második felére emlékeztet.

– Viszont az akkori MSZMP felülről is már egy anakronisztikus intézmény volt, már nem igazából sugárzott erőt, egy-két megszólaláson kívül. Itt azért ez nem mondható el Orbán Viktorékról.

– Emiatt lehet, hogy 2026-ban sem lehet megbuktatni, de hogy kétharmada nem lesz, az egész biztos. Attól függ, hogy mit tanulnak ebből a választásból.

Ha a tanulás annyi, amit az eddigi megszólalásaikból látok, akkor már 2026-ban is veszélyben lesznek.

Nem biztos, hogy még egyszer, harmadszor is el lehet vinni a kétmilliós bázist csupán a háborús riogatással. A legrémesebb talán az, hogy a Fidesz 2024-ben mennyire nem tudott semmi újat mondani. Elővették a 2022-es kártyát, hogy vannak a háború- és a békepártiak, aminek akkor a magyar nép beugrott, de most már mindez csak arra volt elég, hogy ha nincs ez a háborús hisztéria, akkor ez a 2 millió ember sincsen meg. De hol van ez a 3 millió 200 ezertől, a 2022-es bázistól? Szerintem biztos, hogy ennél többet tanulnak ebből, de azért ez a mostani egybites üzenetük meglepő volt. Meglepő volt az is, mennyire nem tudtak Magyar Péterrel mit kezdeni, mert mindig késve reagáltak, és amikor reagáltak, abból viszont mindig Magyar Péter húzott hasznot. Kezdték azzal egy hónapon keresztül, hogy személyi sérelmekkel, frusztrált emberekkel nem foglalkoznak. Aztán március 15. volt a nagy pofon, amikor Magyar Péter több embert ki tudott vinni az utcára, ráadásul sokkal több fiatalt is, mint ők, csak akkor jöttek rá, hogy itt valami komolyabb dologról van szó. És akkor jött ez a második hullám, a lejáratás. Majd a feleséget beizzítjuk, ez biztos elégeti a fickót. Az már eleve kontraproduktív volt, hogy Hajdú Péterre bízták ezt, akinek semmiféle szakmai és emberi hitele nincsen az országban. Ki is derült április 6-án, hogy még többen lettek, mint amennyien korábban voltak. Akkor jött az az univerzálisnak képzelt támadás, hogy ez az egész az ellenzék belügye, mi nem foglalkozunk vele. Ez már végképp hihetetlen bárgyú hozzáállás volt.

És később pedig végképp meg voltak lőve, amikor ez a fickó elkezdte járni az országot.

Utoljára 2002-ben Orbán volt képes arra, hogy ennyi embert közterekre kivigyen. De az huszonkét éve volt. A mai Orbán erre már nem nagyon képes, és az az igazság, hogy az a huszonkét év a politikai életben nagyon meglátszik az emberen. Tehát a fene nagy kommunikációs üzem csak a lejáratásig jutott, a megafonosok pénzzel való kitöméséig, a hirtelen rágalmakig, de érdemben egyszer sem tudtak reagálni, csak a tények eltagadásáig jutottak. Például a debreceni rendezvény esetében is így volt ez, őszintén szólva nem hittem el, hogy ezt ott is meg lehet csinálni, hogy ott is ekkora tömeg lesz. Olyan híradójeleneteket vettek fel, ami előtte volt másfél órával, vagy később. Lézengő embereket mutattak csak. Ugyanezt csinálta később az M1 a Hősök terével is. Miután én ott voltam, pontosan tudom, hogy másfél órával korábbi felvételeket mutattak erről is. Mi más vidéki ismerősökkel mentünk a térre találkozni, fél 1-re mentünk ki. Akkor láttam azt a képet, amit a híradóban mutattak, a lézengő, korán vidékről feljött emberekről, akik ott kódorogtak a téren. Képesek voltak ezt a képet mutatni, azt sugallva, hogy nagy felsülés lett ebből az egészből.

Ezek már nekem tipikusan azok a jelek, amikor kifárad egy hatalom, megpróbál kitalálni egy elképzelt valóságot,

és saját korábbi paneljeiből, saját patronjait sütögetve próbál az új helyzetre reagálni.

– Magyar Péter tényleg hatalmas energiával vitte végig ezt a kampányt. De ezt a hőfokot nem lehet fenntartani 2026-ig.

– Nem lehet, viszont ebben a rendszerben úgy lehet csak győzni, ha az egyéni választókerületekben te több jelölttel tudsz győzni. Nem is annyira a listás eredmény a fontos, mert a listás eredményben akár a 10 százalékpontos különbség is elviselhető. Ha a 106 körzetből legalább 65-öt elviszel, akkor még azt is kibírod, ha ekkora különbség van a listán, mint ami most volt a Fidesz és Tisza között.

Az számít, hogy a 106 körzetben megtalálod-e azokat a jelölteket a Fidesz jelöltjével szemben, akiket a nép ott helyben el tud fogadni.

Még ezzel nem számolnak szerintem, de ennek a tavaszi országjárásának később lehet még nagyobb jelentőség. Annak, hogy ez az ember Soprontól Battonyáig, Zalaszentgróttól egészen Kisvárdáig el mert menni számos Fidesz-fészekbe. Amikor elment Zalaszentgrótra, azt mondtam, hát ez nem normális ötlet. Zalaszentgróton volt Mindszenty szűkebb hazája, itt volt tizenvalahány évig plébános. Ott ember nem látott még nem jobboldali szavazót. Ott is összegyűlt nagyon nagy tömeg, és úgy tudom, hogy más, tipikus fideszes helyeken is nagy érdeklődés volt iránta.

Ha ezt a felhajtóerőt ki tudja arra használni, hogy mind a 106 körzetben, ahol ő már személyesen járt, tud mindenhol jelölteket állítani, és ha ebből 60-65 körzetet megnyer, akkor megnyerheti a választást egyedül is.

Persze ő ezt rendszeresen deklarálja is, hogy nem akar szövetséget kötni senkivel. Azért ezt majd meglátjuk. Ilyet könnyű mondani, de láttam én ilyesmit már korábban is. '98-ban, amikor Deutsch Tamás azt mondta, hogy ők a kisgazdákkal soha nem fognak együttműködni, vagy Magyar Bálintot '94-ben, hogy ők a szocialistákkal soha, aztán mégis csak másként alakultak a dolgok. A realitások azért ezeket a fogadalmakat rendre felül szokták írni, de maradjunk annál a lehetőségnél, hogy megpróbálja egyedül.

Ha megpróbálja végül egyedül, akkor viszont neki nem szabad nyaralni menni, neki ki kell termelni néhány hónapon belül az egyéni körzetekbe szánt jelöltjeit. Ha ezt úgy csinálná, ahogy az uniós jelölteket választotta ki, tehát mind a 106 körzetben is pályáztatná a helyeket, és aztán a helybéliekkel megszavaztatná, gyakorlatilag előválasztás módjára,

az olyan politikai innováció lenne, amitől a többiek hanyatt dobnák magukat, mert nem tudnák utána csinálni.

De ez az ember egyszer már megcsinálta, hogy körbejárta az országot, és mindenütt hagyott személyes, kézzel fogható nyomot magáról. Tehát ha ez lesz, ha ki tudja termelni mondjuk egy fél éven belül a jelöltjeit, akkor nem gondolom esélytelennek arra, hogy megverje a Fideszt akár 2026-ban is.

– Az mindenképpen érdekes, hogy ezt az egész kampányt Magyar Péter teljesen más eszközökkel, látható pénzköltés, plakátok nélkül, leginkább az online közösségi médiában csinálta végig. Megmutatta, hogy semennyi pénzből igenis fel lehet mutatni eredményt.

– Tegnap néztem, hogy a Facebook követői 800 ezer fölött vannak. És még ott van Instán, a Tiktokon is. Az elöregedett pártoknak, élén Gyurcsányékkal és a szocialistákkal, fogalmuk nincs arról, hogy

Magyarországnak a 40-45 alatti fele a hagyományos médiát már nem használja.

Nem érdekli őket. Az egykori tanítványaimnál, akik tévérendezőnek készültek, döbbenten látom, nincs is náluk tévékészülék. Annyira átalakult a tájékozódás rendszere, amivel Magyar Péter, meg akik neki segítenek, teljesen tisztában vannak. Olyan előnyre tettek szert ebben a néhány hónapban, hogy szerintem ez még neki kitart egy ideig. És itt az újabb innováció, a pártoló tagság. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy bejön-e az, hogy 50 ezer ember legyen, akik hajlandóak anyagilag is támogatni őket. Ez az ötlet nem annyira eredeti, Barack Obama csinálta, valamikor 2007-2008 környékén. Nem ment a nagytőkéhez, hanem 5-10-20 dolláros adományokkal töltötte fel a kampánykasszát. Be tudott vonni ebbe 6-7 millió embert. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyire járható ez a megoldás nálunk.

Ha tényleg összejön 50 ezer támogató, akkor azt számoltam, hogy ebből milliárdos összeg is kijöhet, ami azt jelenti, hogy tényleg lehet önfinanszírozó az egész vállalkozása.

Ha ezt az akadályt is veszi, akkor simán röhögheti szembe a Fideszt is, meg a többieket is, hogy nem érdekeltek, nem szorulok én arra rá, hogy költségvetési eszközökkel akartok-e engem megfojtani.

– Arról beszélt, hogy Magyar Péternek esetleg szövetségre kell lépnie majd más erőkkel, amit most még teljességgel kizár. A szövetségkötési kényszer érthető, hiszen nagyon aránytalan választási rendszerünk van. Ennek ellenére ő azt mondja, hogy először megpróbálja teljesen eltakarítani a jelenlegi ellenzéket, ilyen módon kiiktatva a választási törvény csapdáját.

– Én a helyében ilyeneket nem mondanék.

De nem kell neki eltakarítani az ellenzéket, mert eltakarítja az saját magát.

Például a DK-nak nem volt semmi más mondanivalója az utolsó három héten, csak annyi, hogy Rogánnal versengve szidták Magyar Pétert. És hogy a DK ennyire leszerepelt, abban szerintem nagyon erősen benne volt az is, hogy nem volt más üzenetük, mint Magyar Péter szapulása. Legalább 16 százalék körüli eredményt vártak, és lett ebből 8 százalék. Tehát nem kell Magyar Péternek eltakarítani az óellenzéket, ahogy mostanában nevezik, mert ez a választás nagyon komoly lépés volt afelé, hogy maguktól is leszerepeljenek.

Az lesz nagyon érdekes, ha az ellenzék emberei helyben, a városokban, falvakban szép lassan elkezdenek-e majd beállni Magyar Péter mögé helyi szinten, mert akkor nagyon hamar megváltozhatnak az erőviszonyok.

Hova álljon egy szocialista vagy DK-s, esetleg Momentumos eredetű önkormányzati képviselő, vagy polgármester? Mert nem lesz párt, aki mögé állhat. Ő meg ott lesz öt évig, mint polgármester, vagy mint közgyűlési tag. Választhat a Fidesz meg Magyar Péter között. Mást nem tehet.

– Sokakat foglalkoztat Magyar Péter személyisége. Tegyük fel, megnyeri a választást. A pártja jelenleg egyet jelent vele. Láttunk egyszemélyi, vezérelvű pártokat a magyar politikában, Torgyán kisgazdáitól kezdve Orbán Fideszén át a DK-ig. Ilyenkor az emberben megszólalhat egy vészcsengő, mert a vezérelvű pártoktól sok jót nem kaptunk eddig.

– Tény, hogy Magyar Péter karakterében van egy csomó olyan veszélyforrás, amit négy hónap után, már most lehet látni. Az a fajta, nagyon sarkos gondolkodás, hogy imád fekete-fehérben, pluszban-mínuszban, jóban-rosszban gondolkodni, ami hát nem mondom, hogy sohasemnem hozhat eredményt, mert például egy Trump nevű idiótából is így lett amerikai elnök, nem is oly régen. Tehát nem mondom azt, hogy feltétlen sikertelen ez a fajta karakter, de Magyarország nem Amerika. Sőt, ha közelebbről megnézzük, akkor maga Orbán is mindinkább ezzel az egyszerű világképpel operál. Igaz, ő már hatalmi pozícióban teszi ezt. Azt gondolom, hogy ez itt mégsem megy tartósan.

És főleg, a bázisbővítő/báziskereső fázisban nem lehetséges csak barátban és/vagy ellenségben gondolkodni. És az is igaz, hogy tartósan a politikai életben eredményesen megmaradni egyetlen emberként nem lehet,

de szerintem nem is számol ő ezzel. Hanem, sok más, egyéb lehetőséggel. Feltehetően arra is készülnek, hogy ki fogják használni azt az esélyt, amit eddig az ellenzék tíz éve nem volt képes megcsinálni. Az európai uniós képviselőknek ugyanis joguk van felszólalni a magyar parlamentben, bármikor. És ők arra készülnek, hogy mihelyt meglesz a helye funkcionálisan a hét képviselőjüknek, akkor

rendszeresen meg fognak jelenni a magyar parlamentben, amitől hülyét kap majd a Fidesz.

A másik, ahogy a programjukat tervezik kialakítani. Öt-hat kulcsfontosságú területen munkacsoportjaik lesznek, és ezek kormányprogram-ajánlatot adnak a népnek, majd ezt meg is vitatják velük, és ez lesz majd egy „társadalmi szerződés” alapja. Azaz nem egyből akarnak kormányprogramot csinálni, hanem olyan szakértők fogják ennek az előzetes anyagait csinálni, amit majd oda lehet rakni a nyilvánosság elé, hogy vitassák meg ezeket. Erről Magyar Péter rendszresen beszélt is az országjárása során. Persze ezek mind dumák addig, amíg nem csinálják meg őket. De ha már ilyen forgatókönyv van a fejében, és állítólag tényleg vannak ilyen szakértők, akkor

ez megint egy olyan innováció lehet, ami megint felülmúlja az összes eddigi párt ide vonatkozó ötleteit.

Őszintén szólva már az EU-listára is olyan embereket találtak, amitől elámultam, mert azok az emberek akármilyen párt szavazóközönségének is megfeleltek volna. Ha még 30-40 ilyen embert talál, és ezeket potenciális tárcabirtokosként tudja bemutatni, akkor éppenséggel magától feloldódik az a probléma, hogy Magyar Péter mindig mindent ő szeret megmondani, mert lesznek mások is mellette, épp elegen.

– Azt mondja Magyar Péter, hogy csak két ciklust lehessen ezentúl betölteni miniszterelnökként, de képviselőként is.

– Bárcsak már ott lennénk, mert akkor ez azt jelentené, hogy már nem az Orbán-korszakkal kell számolni. Új alkotmányos rendszert is ígér, és azt is ígéri, hogy az új alkotmánynak társadalmi vita lenne az előzménye. Tehát nem egyszerűen azt akarják, mint ahogy ez történt 2011-ben, hogy Szájer Józsi megír egy új alkotmányt, aztán a parlament meg tizennégy napnyi tárgyalás után megszavazta. De ha az lesz, amit ígér, hogy először lesz egy ajánlat, egy vázlat, utána társadalmi vita lesz, és ennek a vitának az eredménye után fognak érdemben alkotmányozni, akkor

ez az lenne, ami elmaradt '90-ben is, meg '97-ben is, amikor egyszer majdnem elfogadták az új alkotmányt a szocialista kormány idején.

akkor is néhány szavazaton múlott, hogy nem lett új alkotmány. Horn Gyula akkor kormánytagokat rávette, hogy ne szavazzanak az előterjesztésre. Szekeres Imre meg ott állt hülyén a parlamentben, mint frakcióvezető, hogy pont a saját pártja néhány embere embere hiányzott a kellő többséghez. Az alkotmányozásban történt, 35 évnyi meddő és vitatható előzményekhez képest, nem is lenne olyan nagy erőfeszítés az, amire például most Magyar Péter készül. Csak a normalitás, amitől viszont már réges-régen el kellett szoknunk...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tábor Áron: Még Trump alatt sem nézik jó szemmel, hogy Magyarország szoros gazdasági kapcsolatot tart Oroszországgal
Az orosz energia konfliktuspont a két ország között - mondja az Amerika-szakértő, aki szerint eddig sok kézzelfogható eredménye nem volt Trump és Orbán Viktor jó viszonyának. De a választási kampányban ez még lehet ütőkártya, kérdés, mennyit számít majd.


Szerdán életbe lépett az 50%-os amerikai vám Indiával szemben, aminek felét Trump azért szabta ki, mert India olasz olajat vásárol Oroszországtól. A szintén orosz energiát vásároló Magyarország neve eddig nem merült fel a szankcionálandó országok között, de Trump láthatóan hajlandó konkrét lépéseket is tenni ebben az ügyben. Kérdés, számíthat-e majd az amerikai elnök jó személyes viszonya Orbán Viktorral. A vámháborúban mindenesetre ez nem sokat nyomott a latba.

Közben Amerikában Trumpot is egyre többen vádolják azzal, hogy autokratikus lépéseket tesz, főleg azóta, hogy a bűnözésre hivatkozva a fővárosba, Washingtonba vezényelte a Nemzeti Gárda, valamint a szövetségi ügynökségek több száz tagját, és ideiglenesen átvette a helyi rendőrség irányítását. Ő úgy reagált, „nem vagyok diktátor, csak tudom, hogyan kell megállítani a bűnözést.” Arról is beszélt, hogy más demokrata vezetésű városokban is hasonló lépések jöhetnek. Engedélyezte a fegyverviselést a járőröző nemzeti gárdistáknak, és azt is felvetette, automatikus halálbüntetést kérne mindenkire, akit gyilkosság elkövetésével vádolnak a Washingtonban. Mit akar Trump valójában elérni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tábor Áronnal, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatójával, Amerika-szakértővel.

– Milyen a viszonya most a Trump-kormánynak a magyar kormánnyal?

– Nincs közeli rálátásom, de a nyilvános jelek alapján retorikailag erős fegyver az Orbán-kormány számára, hogy Washingtonban barátra leltek. Trump időnként hivatkozik Orbánra, például az ukrajnai ügyek kapcsán. De komoly kézzelfogható előnyök nem látszanak. Sőt, sajtóhírek szerint Trump állítólag fel is hívta Orbánt, hogy ne akadályozza Ukrajna EU-csatlakozását, mert az amerikai álláspont szerint ez fontos alternatív biztonsági garancia lenne. Bár ezt a magyarok tagadták, hogy lett volna ilyen beszélgetés. A másik konfliktuspont az orosz energia.

Még Trump alatt sem nézik jó szemmel, hogy Magyarország szoros gazdasági kapcsolatot tart Oroszországgal.

Bár a szankciók kiterjesztése nehézkes egy EU országra, erről beszéltünk is a múltkor, de ez is feszültségforrás.

– Azon az egyetlen papíron kívül, amelyre Trump dörgedelmesen ráírta, hogy dühös a Barátság kőolajvezeték elleni támadás miatt, más nem történt. Mint ahogy a vámháborúban sem számítottak a magyar érdekek.

– Magyarország túl kis tényező egy amerikai–európai kereskedelmi megállapodásban. Retorikailag persze lehet kritizálni az EU tárgyalásait, de végül mi is ugyanabból az alkuból részesülünk, mint a többiek. Valószínű, hogy az amerikaiak szemében Magyarország nem meghatározó szereplő.

– Magyarország most egy elnyújtott választási kampányban van, bár hivatalosan még nincs kitűzve a választás. Várható-e, hogy Trump valamilyen gesztust tegyen Orbán Viktor felé a kampány későbbi szakaszában? Esetleg kérhet-e majd ezért valamit cserébe?

– Könnyen elképzelhető, hogy ennek lesz ára, és politikai alkudozás része lesz. Nem kizárt, hogy lesz találkozó vagy jelzés Trump részéről, hogy ő Orbán barátja. De a hatása bizonytalan.

Láttuk, hogy más országokban, például Kanadában vagy Ausztráliában, kifejezetten erősítette az ellenzéket, ha Trump támogatott valakit.

Magyarország más helyzet, de valószínű, hogy akiknek vonzó a Trump-támogatás, azok már amúgy is Orbán hívei, tehát nem ez dönti majd el a választást.

– Egy dolog az ideológiai rokonság, és más az érdekazonosság. Nem lehet, hogy az amerikaiak tartózkodó magatartása mögött Magyarország orosz és kínai különutas politikája áll?

– Valószínűleg különbség van aközött, hogy mit gondol maga Trump, és mit gondol a külpolitikai apparátus. Az apparátusban inkább az számít, ki a megbízható szövetséges, aki nem Oroszország vagy Kína felé nyit. Ugyanakkor Trump és köre retorikai szinten hangsúlyozni fogja a barátságot, mert ideológiailag fontos számukra. De alapvetően nem akarnak beavatkozni a magyar belpolitikába.

– Volt az orosz–amerikai csúcstalálkozó Alaszkában, amiről úgy tűnik, mintha feledésbe is merült volna, pedig korábban belengették, hogy lesz folytatása, sőt akár Zelenszkijt is bevonják. Ennyire kudarcos volt ez a próbálkozás?

– Már a találkozó idején is sokan mondták, hogy nem világos, milyen folytatása lehet. Putyin számára fontos volt, hogy amerikai területen, vörös szőnyeges fogadtatásban részesüljön. Ez szimbolikus gesztus volt, de valódi előrelépés nem történt. Viszont utána Trump nem tartotta be korábbi ígéretét sem: nem vezetett be új szankciókat Oroszországgal szemben, pedig nem lett tűzszünet. Ugyanakkor különalku sem született az ukránok feje fölött, amitől sokan tartottak.

A következő lépés, hogy Zelenszkij és Putyin találkozzon, egyelőre távoli cél.

Mindkét fél jelezte, hogy sok feltételnek kell teljesülnie ehhez. A harctéri helyzet sem kényszeríti ki a gyors megállapodást: Oroszország lassan, de halad a Donbaszban, Ukrajna pedig nem áll összeomlás előtt. Így ez inkább egy hosszú folyamat lehet, kisebb eredményekkel, például fogolycserékkel.

– Nehéz érzékelni a következetes irányt Trump politikájában, hiszen többször is 180 fokos fordulatot tett. Nem lehet, hogy azért is csillapodtak el a dolgok, mert az európaiak rögtön a csúcs után meglátogatták Trumpot, és ellensúlyozták Putyin hatását?

– Ez valószínű. Az európaiak el akarták kerülni, hogy megismétlődjön a februári eset, amikor Zelenszkijt lényegében megalázták a Fehér Házban. Az európai vezetők jelenléte jelezte az egységet, és támogatást adtak az ukrán félnek. Trump számára fontos volt, hogy azt mondhassa: az amerikaiak már nem finanszírozzák egyedül Ukrajna felfegyverzését, ez már inkább az európaiak dolga. Ez az amerikai hadiiparnak kedvez, óriási bevételeket várnak ettől.

Ugyanakkor Trump politikája valóban gyakran attól függ, ki győzi meg utoljára.

Láttuk ezt más ügyekben is, például a vámoknál is. Nagy vonalakban azonban kirajzolódik: az Egyesült Államok egyre kevésbé akar aktívan részt venni az ukrajnai konfliktusban. Ez nem Trump fő prioritása.

– A napokban az váltott ki nagy sajtóvisszhangot világszerte, hogy Donald Trump "megelőző jelleggel" mindenkire automatikusan halálbüntetést kérne, aki gyilkosságot követ el Washingtonban. A fővárosban ugyanakkor már évtizedek óta nincs érvényben a halálbüntetés. Trump ötlete jogilag keresztülvihető?

– Valóban, Washington városban már évtizedek óta nincs halálbüntetés. Ennek az az előzménye, hogy a hetvenes években az amerikai Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és bizonyos feltételekhez kötötte a halálbüntetés fenntartását. Később Washington város lakói egy szavazáson úgy döntöttek, hogy nem kérnek belőle. Jelenleg tehát annak, amit Trump mondott, nincs meg a közvetlen jogi alapja, de a szabályozás elvileg módosítható.

Mivel Washington nem tartozik egyetlen államhoz sem, a szövetségi kormánynak nagyobb hatásköre van.

Így bár a helyi szabályok kizárják a halálbüntetést, az amerikai kongresszus, amelyben most republikánus többség van, akár változtathat ezen. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntései alapján az a javaslat, hogy minden gyilkossági ügyben kötelező legyen a halálbüntetés, valószínűleg alkotmányellenes lenne. A bíróság ugyanis kimondta, hogy minden ügyet egyedileg kell mérlegelni, kötelező jelleggel nem szabható ki halálbüntetés. Tehát a megvalósítás erősen kérdéses még abban az esetben is, ha a kongresszus támogatná Trumpot. Amiért ez előkerült: Trump számára fontos kampánytéma az amerikai nagyvárosokban tapasztalható bűnözés. Tény, hogy a covidjárványt követő 1–2 évben valóban emelkedett a bűnözés az amerikai városokban. Ennek több oka lehetett, többek között a lezárások, vagy a Black Lives Matter-tüntetések utáni rendőrségi visszahúzódás is. Mostanra azonban a statisztikák inkább csökkenést mutatnak. Washingtonra is igaz, hogy nincs különleges bűnügyi vészhelyzet. Tehát ez inkább egy kampányfogás Trump részéről.

–Ugyanennek a része az is, hogy újabb városokba vezényelné ki a Nemzeti Gárdát?

– Igen. Általában olyan városokról van szó, amelyeket demokrata politikusok vezetnek, például Los Angelesről Kaliforniában, vagy Chicagóról Illinois államban. Ez jól illeszkedik Trump kampányához. Ha azonban megnézzük a statisztikákat,

a húsz legnagyobb gyilkossági aránnyal rendelkező város közül tizenhárom republikánus vezetésű államban található.

Tehát nem feltétlenül a demokrata városok a legproblémásabbak. Chicago például nincs benne az első húszban, és New York, amelyről Trump szintén beszélt, a nagyvárosokhoz képest kifejezetten biztonságosnak számít. Persze vannak problémás negyedek, például a drogkereskedelem miatt, de alapvetően a helyi rendfenntartó erők képesek kezelni a helyzetet. Ez inkább politikai játszma: a republikánus narratíva szerint a demokrata vezetők túl engedékenyek a bevándorlással vagy a kábítószerrel kapcsolatban. A Nemzeti Gárda bevonása is vitatott. Washingtonban könnyebb dolga van az elnöknek, mert az nem tartozik államhoz, ott közvetlenül ő rendelkezik a Nemzeti Gárda felett. De például Kaliforniában Gavin Newsom kormányzó szerint Trump jogtalanul mozgósította a Kaliforniai Nemzeti Gárdát, ezért jogi eljárás indult.

– Elképzelhető, hogy Trumpnak onnan vissza kell vonnia a Nemzeti Gárdát?

– Kalifornia azt állítja, hogy Trumpnak nem volt jogalapja a kormányzó beleegyezése nélkül mozgósítani a Nemzeti Gárdát. Egy helyi bíró eredetileg igazat adott Newsomnak, és utasította az elnököt a Nemzeti Gárda visszavonására. Ezt azonban egy fellebbviteli bíró megváltoztatta, és visszadobta az ügyet az alsóbb szintre. Így jelenleg a Nemzeti Gárda ott tartózkodása jogszerűnek számít, az eljárás kimenetelére várnak. Tehát a jogi helyzet nem egyértelmű. Emellett van egy régi, a polgárháború utáni időkből származó törvény, a Posse Comitatus Act, amely kimondja:

a hadsereg nem vethető be rendfenntartó erőként belföldön, csak nagyon kivételes esetekben. A kérdés az, hogy Trump ezt megsértette-e.

Bizonyítani azonban nehéz lenne, ráadásul eljárást csak a szövetségi ügyészség indíthatna. Mivel az igazságügyi apparátus most Trump emberei alatt működik, erre nem valószínű, hogy sor kerül.

– Amerikában az ügyészség az elnök alá van rendelve, vagy ez a befolyás már inkább a jogállam eróziójának a jele?

– Az ügyészség az igazságügyi minisztérium alá tartozik, amelyet az igazságügyminiszter irányít. A jelenlegi miniszter, Bondi világossá tette, hogy Trump politikáját követi. Ez valóban a hatalmi ágak szétválasztásának erózióját mutatja. J. D. Vance alelnök például egy interjúban úgy beszélt az ügyészségekről, mintha a kormány saját intézményéről lenne szó.

Bár az igazságügyminisztert mindig az elnök nevezi ki, eddig ügyeltek arra, hogy a minisztérium és az ügyészség a törvényességet függetlenül képviselje.

Ez most kevésbé érvényesül. Normál esetben, ha összeférhetetlenség állna fenn, például ha az elnök vagy környezete ellen folyik vizsgálat, különleges ügyészt neveznének ki. Ez Trump alatt nem történt meg. A független ügyész, Jack Smith, aki vizsgálta Trump ügyeit, még Trump hivatalba lépése előtt lemondott, miután Trump jelezte, hogy kirúgná. Később Smith-t magát kezdték vizsgálni. Ez arra utal, hogy a kormány az ügyészséget részben személyes leszámolásra használja.

– És itt vannak a választókörzethatár-átrajzolások is. A republikánus államokban úgy módosítják őket, hogy az nekik kedvezzen. Most már a demokraták is elkezdték bevetni ugyanezt a módszert.

– Ez egyáltalán nem új jelenség. A hatalmon lévők mindig megpróbálták úgy alakítani a körzethatárokat, hogy az nekik kedvezzen. Maga a kifejezés is, gerrymandering, a 19. századból, amerikából származik. Egy Gerry nevű kormányzó, ellenfelei szerint, olyan szalamanderre emlékeztető térképeket rajzolt, amelyek politikai előnyt biztosítottak neki. Innen ered a kifejezés. Ez tehát egy nagyon régi jelenség, és nemcsak az Egyesült Államokban, hanem mindenhol, ahol egyéni választókörzetek vannak. A kérdés mindig az, ki és milyen elvek alapján rajzolja meg a határokat.

A mai technológia révén már háztömb szinten fel tudják mérni, hol hány demokrata vagy republikánus szavazó él, és számítógépes programokkal rajzolják meg a számukra legkedvezőbb térképet.

Ez nagyüzemi szintre emelte a gyakorlatot. Volt ugyanakkor ellenmozgalom is. Több demokrata vezetésű állam, például Kalifornia, független bizottságokra bízta a körzethatárok kijelölését, földrajzi szempontok alapján. Most viszont újra előtérbe került a politikai befolyás. Nem maga a jelenség új, de Trump alatt a republikánusok erősebben használták ezt az eszközt. Például Texasban újrarajzolták a körzeteket a népszámlálási ciklus közepén, ami szokatlan, mert normálisan tízévente, a népszámlálás után szokták frissíteni. Erre reagálva Kalifornia is fontolóra vette a változtatást, de ott népszavazással kell megerősíteni, mivel az alkotmányukban rögzítették a független bizottságok szerepét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Orbán megszegett egy súlyos tabut, miközben egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat
Tölgyessy Péter szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. A politikai elemző a Partizán évadnyitó műsorában beszélt arról, miért látja veszélyben Orbán Viktor hatalmát, és hogyan próbálja a kormány mozgósítani a saját híveit.


Tölgyessy Péter úgy látja, Orbán Viktor most sokkal gyakrabban jelenik meg a nyilvánosság előtt, mint korábban. „Egész biztos, hogy átgondolta a helyzetet, a teljes politikai pályafutását. Szembesült azzal, hogy a trendek hallatlanul kedvezőtlenek a Fidesznek” – mondta. Hozzátette, hogy a miniszterelnök csak a saját táborának szóló fórumokon beszél, ami szerinte azt mutatja, hogy a saját közönségét akarja feltüzelni.

Az elemző szerint a Fidesz lefelé tartó pályán van. Példaként az MSZP összeomlását említette, amely korábban a legerősebb pártnak tűnt az országban.

„Ha Orbán elveszíti a hatalmat, az egész építmény, a rendszer romba dől, méghozzá pillanatok alatt”

– jelentette ki a Partizán évadnyitó műsorában.

A választások elhalasztásáról szóló találgatásokra úgy reagált: „Ez egy olyan félelem, ami nem valóságos. A Fidesznek meg kell győznie a választókat, hogy a változás, az veszélyes.” Tölgyessy szerint ha a voksolást elhalasztanák, azonnal kiesne Magyarország az unióból, és összeomlana a gazdaság.

Úgy látja, hogy a főváros és a nagyvárosok többsége végleg elveszett a kormánypártnak, a közepes települések is eltávolodhattak, és már csak a kisebb falvakban lehet igazán erős a Fidesz.

Közben a kormány havonta újabb „ajándékokat” ad a választóknak, mint a kedvezményes lakáshitel vagy a többgyermekes anyák adómentessége. „Ilyen mértékű osztogatásnak meg kellene fordítani a választást, de nem fogja” – mondta, hozzátéve, hogy a korrupció érzékelése és a magyar panaszkultúra erősebb.

Tölgyessy szerint három dolog változott meg: nincs gazdasági növekedés, a Fidesz leszállóágban van, és Orbán megszegte a tabut, hogy a politikai vezető ne gyűjtsön vagyont.

„Ferenc József, Horthy Miklós és Kádár János nem gyűjtött vagyont. Ez egy nagyon súlyos tabu volt” – hangsúlyozta. Úgy véli, Orbán Viktor próbálta a „hurkatöltő, pálinkafőző, hozzánk hasonlóan meghízó politikus képét” magára venni, de ez a kép megsérült.

Az elemző szerint az Orbán-rendszer egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat. Példaként a Pride betiltásának tervét említette. „Magyarországon csak 34 százalékos az ukrán EU-tagság támogatása: a háború kérdésében a fideszes politika hallatlanul sikeres” – tette hozzá. „Magyar Péter nem is mer ellentmondani neki ebben a dologban.”

Szerinte a választás arról fog szólni, hogy az ország folytatja-e szabadelvű hagyományait, vagy az állam orosz mintájú, piramisszerű hatalmi rendszere erősödik.

Tölgyessy arról is beszélt, hogy az orosz agresszió megteremtette az ukrán nemzetet. Magyarország azzal, hogy Ukrajnával szemben az agresszor mellé áll, azt a jogot vitatja el az ukránoktól, hogy nem akarnak orosz alattvalók lenni. „Nem találok rá szavakat, hogy ez mekkora tagadása a régi magyar hagyománynak.”

A háború valójában egy súlyos orosz kudarc Tölgyessy szerint, iszonyú vérveszteségek árán tud csak egy-egy falut elfoglalni – fogalmazott.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Hihetetlen mértékig átalakította a világot. A legjobb amerikai elemzők állítják, hogy a roosevelt-i New Deal óta nem voltak olyan jelentős változások, mint amiket a Trump csinál.”

A politikai elemző szerint egyre erősebb a rendszerváltó igény, amit a Tisza párt előretörésében látni. Úgy véli, sok száz új politikus léphet be a közéletbe, és a választás népszavazásszerű lehet: arról szólhat, hogy akarják-e az emberek, hogy Orbán folytassa a kormányzást. „Nem volt még az újkori magyar történelemben ennyire fölkészületlen és alakulatlan párt, mint a Tisza, de ennek a választásokig nem tulajdonítok túl sok jelentőséget” – mondta.

Tölgyessy szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. Úgy gondolja, Magyar Péter támadhatatlan a Fidesz számára, mert híveinek reményt ad, és pártja száguldásban van. A Tisza tábora azonban nagyon vegyes, régi ellenzékiek és új fideszes szavazók is vannak benne.

A kampány szerinte rendkívül dühös lesz, és a tiszások lelkesedése nagyobb, mint a fideszeseké. „Lehetséges, hogy rosszabb lesz, de ha marad a Fidesz-rendszer, az csak egy ismert rossz. A váltás egy hatalmas kaland, ami nagyon rosszul is végződhet. Ennyire még sohasem aggódtam az országért” – összegezte Tölgyessy Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Az első napon alig találkoztunk otthon startos ügyfelekkel a bankokban - csak hétfő éjjel jelent meg az önrészről szóló rendelet
Hétfőn elmaradt a nagy roham. Ebben közrejátszhatott az önrész körüli bizonytalanság is: a Magyar Közlönyben csak az éjjel jelentek meg az új szabályok, amik a 41 éven felülieknél is lehetővé teszik a 10 százalékos önrész elfogadását. De Budapesten a földhivatalok leállása sem segít.


Az előzetes érdeklődések alapján várható volt, hogy az Otthon Start elindulásának napján megrohamozzák a bankokat a lehetőséggel élni kívánó (és tudó) honfitársaink. A bankok is erre készültek, néhány bank az előírt 3 százalékos kamatplafon alá is ígért.

Ezzel szemben egy sor budapesti pénzintézetet kerestünk fel, és mindenhol csend volt. Útba ejtettük az OTP, az Erste, a Unicredit Bank, az MBH, és a Raiffeisen fiókjait, több helyen is. Az egyik banki munkatárs azt mondta,

bár egész augusztusban sokan érdeklődtek a hitel iránt, de az első napon alig találkoztak otthon startos ügyfelekkel.

Például aki ezt az információt adta, egyetlen egyet sem látott hétfőn, pedig akkor már jócskán délután volt. Amikor végre egy MBH bankfiókban a szokásos 2-3-nál több ügyfelet láttunk, rákérdeztünk a recepciósnál, hogy van-e köztük Otthon Startot intéző, de határozott nem volt a válasz.

Hogy mi lehet ennek az oka, arról több magyarázatot is hallottunk.

Budapesten pont szeptember első hetében állt le a Földhivatal, azaz jóval nehezebbé vált a szerződésekhez szükséges tulajdoni lapok beszerzése, az adásvételik leadása, pedig ez feltétele a hitelfolyamat elindításának.

Az önerő körül is bizonytalanság volt egészen az utolsó pillanatig.

Bár a kormány azt ígérte, mindenki 10 százalékos önrésszel veheti fel az új hitelt, a Magyar Nemzeti Bank szabályai ezt csak a 41 éven aluliaknál tették lehetővé, a többiektől 20 százalékot kellett megkövetelniük a bankoknak. Csak hétfő délután jelentették be, hogy ezen változtatnak, és az új rendelet csak az éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben.

Ebben egyben egy szigorítással is szembesülhettek az új hitelre pályázók: ezentúl a magasabb (a kereset arányában 60%-os) eladósodottsághoz 600 ezer forint helyett már 800 ezer forint igazolt nettó jövedelemet kell megkövetelniük a bankoknak. Azt nem tudni, hogy emiatt hányan esnek el attól, hogy igénybe vehessék a legmagasabb, 50 milliós támogatott kölcsönt.

Azt kérdésünkre több bankfiókban is egybehangzóan állították, hogy amikor majd valóban beindul a roham,

az Otthon Startos hitelek akkor is prioritást élveznek, hasonlóan például a Babaváró hitelhez.

Ez azt jelenti, hogy öt munkanap alatt döntés is várható, ha az igénylő mindenben megfelel a feltételeknek. Hogy mire érdemes odafigyelni, és kell-e sietni, arról az alábbi interjúban írtunk részletesen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„A 9 százalékot azt komolyan gondoltuk, de...” - ezt mondta valójában Tarr Zoltán a TISZA szja-val kapcsolatos terveiről
A kormánypárti sajtó szerint a TISZA alelnöke elismerte, hogy felszámolnák az egykulcsos adót és brutális adóemelésre készülnek. Megnéztük az etyeki belső fórumról készült teljes videót, mit is mondott a politikus ténylegesen Magyar Péter pártjának terveiről.


„Nem lennék Tarr Zoltán helyében. Magyar Péter most nyilván őrjöng miatta, és minden sz@rnak elhordja, hogy miért kellett össze-vissza pofáznia az eltitkolt adóemelési tervről, miközben Ő az országjáráson próbálja átverni az embereket az ellenkezőjével” - írja Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról a videóról, ami a TISZA etyeki belső fórumán készült, és amit a Magyar-kút Tisza Sziget nyilvános YouTube-csatornájára maguk a tiszások tettek ki nemrég.

A fideszes politikus és a kormánypárti sajtó szerint a TISZA alelnöke a fórumon elismerte, hogy „brutális adóemelésre készülnek, de erről még beszélni sem szabad.” Mindezt azután, hogy az Index egy névtelen „belső feljegyzésre” hivatkozva azt írta, a Tisza megszüntetné az egykulcsos személyi jövedelemadót, az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, 1 millió 250 ezer forint felett pedig 33 százalék lenne az adó.

Magyar Péter szerint ebből az egészből egy szó sem igaz, sőt, csökkentenék is az SZJA-t, ahogy megígérték, 15%-ról 9%-ra.

A Tarr Zoltán-féle fórumból a kormánypárti sajtó összevágott egy montázst, ami szerintük alátámasztja az Index értesüléseit. Mi megnéztük a teljes videót, amiből kiderül például, hogy eddig Tarr vezette a kormányzásra való felkészülést a TISZÁ-n belül, ezt a funkciót most adta át valaki másnak.

Az alelnök egy kérdésre válaszolva valóban beszélt a személyi jövedelemadóról is. Kijelentette:

„Amiről beszélünk, a 9%-ot azt komolyan gondoltuk. És amit mondunk, azt próbáljuk majd csinálni.”

Ugyanakkor hozzátette, ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Csakhogy szerinte ennek nem most van itt az ideje, mert vannak bizonyos témák, bizonyos kérdések, amik tabuk a magyar társadalomban. Annyira túlfűtött a hangulat, hogy nem lehet róluk értelmesen beszélni.

„Most egy olyan kérdést vetett fel, amiről tipikusan nem szoktunk beszélni. Mert ha valamit most mondok, ezt össze lehet úgy rakni, hogy akár bukás is lehet a választásokon” - fogalmazott a politikus. Aztán mégis részletesen belement a kérdésbe, mert „tanulságos”.

Szerinte az egykulcsos szja-ról az emberek nagy része azt gondolja, hogy igazságos. „Hogyha mindenki ugyanannyit fizet, akkor az egy igazságos dolog.” Emiatt nem időszerű a téma egy választási kampány közepén.

„Ez az a változás, amit a TISZA meglátott, és Péter meglátott. Nem lehet dolgokról beszélni, amikről mások másképp beszélnek, és az emberek meg elhiszik.”

Tarr Zoltán ezt részletesebben is kifejtette a belső fórumon.

„Most nem lehet erről beszélgetni. Magunk között természetesen lehet, és majd ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. Tehát magunk között lehet beszélgetni most, de egyébként nem lehet erről beszélgetni. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt nagyon határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet, választást kell nyerni, és utána mindent lehet. Meg kell nyerni a választást. És ez nem azt jelenti, hogy mindenáron meg kell nyerni, nem azt jelenti, hogy hazudunk, füllentünk, hátba támadunk, hanem ahhoz, hogy eljussunk abba az állapotba, hogy lehessen normálisan beszélgetni, ahhoz meg kell teremteni ennek a feltételeit. Ennek a feltételeit úgy lehet megteremteni, hogy megnyerjük a választást.”

A fórumon elhangzottakból annyi egyértelműen látszik, hogy az ellenzéki párton belül komolyan gondolkodnak azon, hogy visszahozzák a többkulcsos, progresszív adózást, amikor azok, akik többet keresnek, arányaiban is több adót kell, hogy befizessenek.

Dálnoki Áron, a TISZA gazdaságfejleszési bizottságának tagja a fórumon meg is szavaztatta a résztvevőket, az egykulcsos vagy a többkulcsos adót támogatnák-e inkább. A jelenlévők 80-85%-a szerinte a többkulcsos adó mellett tette le a voksát. Dálnoki szerint az egykulcsos adónak is vannak előnyei, de egy ilyen rendszerben a szegények fizetnek többet, ugyanis az szja mellett őket arányaiban jobban sújtja a magas ÁFA, ami az élelmiszervásárlásokat terheli, és a gazdagok alapvetően nem munkajövedelemből, hanem tőkejövedelemből élnek, ami után még alacsonyabbak az adók.

Tarr Zoltán szerint egy adórendszer mögött alapvető társadalmi igazságossági, családtámogatási, és egyéb más koncepciók húzódnak.

„És amikor mi azt mondjuk, hogy egy adórendszer átgondolásban vagyunk, akkor ez nem pusztán a gazdasági összefüggések mérlegelése. Hanem ez alapvetően egy társadalompolitikai kérdés, hogy milyen az adórendszer. És hogyha a társadalompolitikai kérdésekben közös nevezőre tudunk jutni, és megértjük, hogy az egész erről szól, akkor tudunk az adórendszerről is beszélgetni. Önmagában az adórendszert az lehet jobbra-balra huzigálni, de összességében az egy eszköze annak, hogy egy jó országban éljünk. Jó országban szeretnénk élni, ahol békesség, nyugalom van, az emberek megbecsülik egymást, mi az az adórendszer, ami ezt lehetővé tudja tenni? Hogy tud egy igazságos élet lenni, ami az adórendszerében is igazságos?”

Tarr Zoltán azonban az etyeki fórumon hozzátette, azért is korai még egy ilyen beszélgetés, mert fogalmuk sincs az adatokról.

„Nem tudjuk, hogy mi a helyzet az országban, aki azt mondja magáról, az se tudja. Nincsenek elfogadható, normális adatok. A másik az, hogy felelősségteljesen kell ezekhez a kérdésekhez hozzányúlni, és meg kell beszélni bizonyos dolgokat, hogy mit szeretnénk, és ahhoz képest lehet egy adórendszerhez, egy egészségügyi rendszerhez, és sok minden egyébhez hozzányúlni.”

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET: