SZEMPONT
A Rovatból

Kéri László: A magyar médiában sem nagyon vették még észre a Tisza-szigeteket, pedig már ötven- és százezer közötti lehet a résztvevők száma

Elmentünk Mádra, hogy megnézzük Kéri László és Petschnig Mária Zita egyik olyan előadását, amit a Tisza-szigeteseknek tartanak. A közgazdász-politológus házaspár már jó ideje járja az országot, és közösen elemzik a helyzetet.


Mád. Község a Tokaji borvidék kellős közepén. Kellemes kinézetű, rendezett település. Ide igyekeztünk, hogy megnézzük Petschnig Mária Zita és Kéri László előadását, melyet a helyi Aranyfürt Tisza-sziget szervezett, és korántsem csak a környékről érkeztek a rendezvényre.

Ha az ember figyeli a közéleti témájú internetes tartalmakat, egy ideje találkozhat a Kéri házaspár előadásaival, melyeket az ország különféle településein tartanak. A helyi Tisza-szigetek felkérésére tartott rendezvényeken gazdasággal, politikával foglalkoznak, nem is röviden: egy-egy órás előadásaik után még további majd’ egy órán keresztül a közönségben felmerülő kérdésekre válaszolnak.

Nem volt ez másképp akkor sem, amikor az 1989–90-es rendszerváltásra készült az ország. A nyolcvanas évek végén ugyanígy végigturnézták az országot, ahogy akkor a hírhedten konzervatív kommunista Berecz János megjegyezte:

„Ha nem lenne ez a néhány vándorprédikátor, nem is lenne napirenden a rendszerváltás.”

Persze, ahogy akkor sem Kéri, Petschnig és kollégái csinálták a rendszerváltást, úgy most sem ők állnak a középpontban, de a tudásukat akkor is, és most is szívesen adják azoknak, akik tenni akarnak valamit a politikában.

A művelődési ház nagyterme tele van már, amikor megérkezik a közgazdász-politológus házaspár. Rövid bemutatás után az első blokk itt is, ahogy máshol is, a számokról szól. Ahogy Petschnig Mária Zita meg is jegyezi: neki nehéz dolga van, hogy mindig érdekeset és újat tudjon mondani, mert a számok és a közgazdasági tények nem változnak. Lehet átstrukturálni az előadást, a lényeg ugyanaz marad: elemzés arról, hogyan jutottunk ide, milyen helyzetben vagyunk.

Ahogy az előadó emlékeztet: ma már nem köteles a kormány programot benyújtani, ezt már jó ideje eltörölték. Mindennek ellenére, amikor még kellett, Orbán Viktor nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy

„A kormányzás egyetlen mércéje a nemzet és tagjainak felemelkedése.”

Ezek után jönnek azok a bizonyos számok. Kiderül, hogy az egy főre jutó nemzeti termék (GDP) tekintetében az uniós taggá vált volt szocialista országok közül 2010 és 2023 között a negyedik helyről a hetedikre csúszott vissza Magyarország, 2023-ra már Románia is megelőzött bennünket. Ráadásul az egészségügyi kiadások aránya tekintetében az EU-ban a legutolsó helyen vagyunk, az oktatás tekintetében a huszadikak. Miközben a fenti két területen a kiadások aránya csökkent, az első helyre a sport került, nemcsak itthon, de az egész unióban a legmagasabb arányszámmal.

Ami még jónak is tűnhetne, hogy a gazdaság támogatására fordított kiadások is toronymagasan a legnagyobbak az EU-ban nálunk, de, ahogy Petschnig Mária Zita fogalmaz, ez nyilván egy szűkebb körre vonatkozik. Az infláció 2010 és 2024 között a KSH adatai szerint 195% volt, miközben az EU27-ben ez 142% volt.

És sorjáznak tovább az adatok: 2020 után évi 1,3%-ra csökkent a gazdaság növekedése, elveszítve minden felzárkózási potenciált, zuhant a beruházások száma is, és esett a fogyasztás.

A visszaesést csak a közvetlenül a rendszerváltás utáni időszakhoz lehet hasonlítani, amikor összeomlottak a keleti piacok.

Az utóbbi négy év összeomlásának fő oka Petschnig Mária Zita szerint a 2022-es választási osztogatásban keresendő. Ugyanis a kiáramlott pénzt a költségvetésnek valahogy vissza kellett szednie, és ezt adóemelésekkel és beruházások leállításával oldották meg, melyek súlyos csapást mértek a növekedésre. És hogy ennek az arányát is érzékeltesse: ez a visszavágás szerinte arányaiban nagyobb volt, mint az annak idején sokat kárhoztatott Bokros-csomag. További probléma, hogy az unió visszatart bizonyos pénzeket, melyek egy jókora része véglegesen elúszhat.

Az utóbbi öt évben tehát egy lelassuló növekedés és felgyorsuló eladósodás pályája rajzolódik ki.

Nyilván ezt látva született meg a kormányban az akkugyárak becsábításának ötlete, azonban ezt semmilyen előzetes számítás nem előzte meg. Ugyanis az előadó szerint nincsen hozzá semmink, a területen kívül. Sem energia, sem víz, sem szakképzett munkaerő. A területről szólva: Debrecen kénytelen volt a legjobb termőterületeit beáldozni az akkugyárak miatt. Ráadásul a magyar állam által vállalt infrastrukturális beruházások, melyeket ajándékba kaptak a keleti befektetők, 1500 milliárd forintba kerültek. Ez az összeg több mint a duplája annak, amit egy évben az ország az egész középiskolai oktatásra fordít.

Miközben a költségvetésben idén semmi tartalék nincsen, ráadásul a kitűzött célok sem teljesíthetőek, mert például az idei inflációs célról már most látszik, hogy az a valóságban annak a többszöröse lesz, megint elkezdődött a választási osztogatás, ami 2026-ra már ezermilliárdos kötelezettségvállalást jelent. Tehát az eladósodás fog csak tovább gyorsulni.

Az előadás végén Petschnig Mária Zita Orbántól idéz:

„Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat.”

Ehhez csak annyit fűz hozzá:

„A jövőt azt tényleg megváltoztatta, az már biztos.”

Ezután következik Kéri László előadása, melyben a Tisza-szigetek előtt álló feladatokról beszél. Szerinte a Tisza-szigetek, vagy ahogy az előadásában később nevezi, „a Tiszák”, ha akarnak, ha nem, részesei lesznek a választási felkészülésnek. A legfontosabb feladat, a 106 egyéni választókerületben kifejteni a tevékenységüket, és ezekhez a körzetekhez igazodni. Jelenleg egy-egy körzetben több Tisza-sziget is működik, tehát Kéri szerint meg kell találni az együttműködés módját, hogy sikeresek legyenek.

Figyelembe kell azt is venni, hogy a kormány is az utóbbi időben kezdi észrevenni a Tisza-szigeteket.

Korábban azt hitték, elég Magyar Pétert lejáratni, de ez sikertelennek bizonyult. Ahogy elharapózik a kormányzati pánik, jön a fenyegetőzés és a kriminalizálás, már ezt is látjuk - mondja Kéri.

Szerinte a közvélemény a 2022-es választás után nem sokkal már kezdett elfordulni a Fidesztől, aminek nagy részben a gazdaság szétzilálódása volt az oka.

„Ahogy a családok tartalékainak jó részét elvitte az infláció, felnyílt sokak szeme, hogy a francba van, hogy közben meg kevesek szédítően gazdagodnak.”

A társadalom egy része ugyanis – durván 400 ezer ember – jelentősen meggazdagodott a válság alatt. Emiatt a közhangulat megváltozott, és egyre nyíltabb ellenszenvvel kezdték az emberek nézni a rendszer emblematikus figuráit, egyre irritálóbbá vált a kirívóan gazdag és fényűző életük, melyet össze tudtak vetni a saját, egyre nehezedő körülményeikkel.

Ráadásul van egy tömegméretű szociálpszichológiai hasadás, hogy miközben a kormány egyre nyíltabban EU-ellenes álláspontra helyezkedik, még a Fidesz-szavazók többsége is EU-párti, és ugyanez figyelhető meg a megmagyarázhatatlan oroszbarátsággal is.

A fenti tényezők által kiváltott lázadozás Kéri szerint 2024 júniusa után átváltott egy talpra állássá, hogy most már valamit csinálni kell. Ez a talpra állás 2025-ben szerinte összezárássá és csatasorba állássá alakul, és itt jönnek képbe a Tisza-szigetek. A társadalmi elégedetlenség, Magyar Péter és a Tisza-szigetek egyike sem érthető a másik nélkül.

Kéri László szerint a Tiszák rájöttek, hogy a változáshoz nem egyszeri akciókra, hanem folyamatos jelenlétre van szükség.

Ellentétben a különböző ügyekben történő elszigetelt akciókkal, a Tiszák folyamatosan újrateremtik az országos reprezentációt, hogy láthatóak legyenek. Ez minőségi változás, óriási különbség az eddigiekhez képest, és ezzel még láthatóan nincs tisztában a Fidesz.

Továbbá fontos az a felismerés is, ami a nyolcvanas évek végén már megvolt, hogy a demokrácia és a szólásszabadság olyan vívmány, amit nem elég egyszer elérni, hanem állandóan ki kell harcolni, különösen Kelet-Európában.

Erre éreztek rá ösztönösen a Tisza-szigetek. Ez ellentétes azzal a „szavazópolgárrá való leminősítéssel”, ami annyit tesz, hogy elég négyévente egyszer szavazni, nem szükséges folyamatos jelenléttel őrködni a közélet állapota felett.

Sikerült megteremteni a saját nyilvánosságot. Nemcsak „rinyáltak, hogy a kormány elvette a közszolgálati médiát”, hanem Kéri szerint találtak helyette más, hatékonyan működő csatornákat.

A magyar médiában sem nagyon vették még észre a Tisza-szigeteket, pedig ebben lassacskán már ötven- és százezer közötti lehet a résztvevők száma.

A szervezetek között kialakult egy horizontális koordináció, azaz hamar megtalálták egymást, és kialakították az együttműködés csatornáit is. Ez a fajta szerveződés eddig a hazai pártstruktúrában nem létezett, és még most sem létezik.

Nagyon nagy konfliktusokkal jár viszont majd a 106 egyéni választókerületben a megfelelő jelölt megtalálása, mivel minden választókerületben nem egy Tisza-sziget működik. Érthető lesz, ha mindenki a saját jelöltje mellett áll majd, viszont meg kell tanulni egy adott ponton elfogadni a közös jelöltet, és felsorakozni mögötte. Ez Kéri szerint nem lesz egyszerű feladat. Azonban ezen dőlhet el minden.

Amióta a Fidesz rákényszerítette a társadalomra a saját, egyfordulós választási törvényét, amit azért talált ki, hogy 35 százalékkal is megszerezhesse a kétharmadot, egyetlen módja van a választások megnyerésének: hogy legalább a körzetek felében egyéni győzelmet kell aratni. Tehát ki kell termelni a jelöltet, fel kell tudni mögötte sorakozni, és ami a legfontosabb: ha megvan az ember, azt meg is kell tudni védeni.

„Ne legyen illúziójuk: most, amit Magyar Péter kap, ugyanazt fogja kapni mind a 106 jelölt a Fidesztől, karaktergyilkosságban, támadásokban” - mondja a politológus. De ha ott lesznek a jelöltek mögött, lelki segítség, támogatás formájában, akkor szerinte ki fogják bírni a világ legmocskosabb nyomását is.

Ez a munka Kéri László szerint nemcsak az egy országgyűlési képviselőjelöltet fogja kitermelni, hanem az új politikai elitet is, amiből kinőhet az új önkormányzatiság. A régit ugyanis a Fidesz teljesen kiüresítette.

Kéri úgy látja, most csak a Tiszának van társadalmi bázisa. A Fidesznek sincs. Szerinte a Fidesznek mára már csak megfizetett klientúrája maradt, valódi társadalmi bázisa nincsen.

Ez a bázis viszont azt is jelenti, hogy a pártközpont és a helyi szervezetek közötti óhatatlan konfliktus a Tisza Párt esetében termékeny konfliktus lesz, mert a Tiszák előbb álltak fel és erősödtek meg, mint a párt vezetése maga. Tehát a központ nem lesz képes maga alá gyűrni a helyi szervezeteket, így Kéri reményei szerint megmaradhat egy magasabb fokú demokrácia a Tisza Pártban a későbbiekben is. Ahogy fogalmaz:

„Kell tudatosítani a pártközpontban, hogy kisapám, te később jöttél.”

A konfliktus ugyanis a legjobb tanulás. Az elzüllött magyar közéletben, ahol csak a negatív identitások harcolnak jó ideje egymással – azaz mindenki a másikkal szemben határozza meg magát –, szerinte vissza lehet szerezni az emelt fejű vita ethoszát, azt, hogy nem baj, ha valaki másként gondolkodik, attól még együtt juthatunk valamire.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük
Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.



Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt alelnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor Balásynak: A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod, kinek csorgattál vissza
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász szerint Balásy Gyula cégfelajánlása még csak legfeljebb enyhítő körülmény. Szerinte Schadl Györgynek sem éri már meg hallgatni.


A Vidéki Prókátor néven ismert jogász Balásy Gyulának üzent annak nagy port kavart interjúja után. Ahogy megírtuk, a vállalkozó a Kontroll műsorában bejelentette: az államnak ajánlja fel médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat. A vállalkozó a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra becsülte, és beszélt egy 100 milliárdos szerződésállományról is.

A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd szerint a gesztus súlyát nagyban befolyásolja, hogy milyen helyzetben tette azt a vállalkozó.

„Na, Gyulám, ez eddig legfeljebb csak enyhítő körülmény, melynek a súlya attól függ, hogy mennyire volt önkéntes, vagyis a körülmények által ki nem kényszerített a felajánlás, illetve, egyszerűbben fogalmazva, hogy mennyire vagy most szarban, amikor megtetted”

– írta Facebook-oldalán.

Szerinte egy valódi egyezséghez sokkal több kell, és az együttműködésnek komoly feltételei vannak.

„A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod és bizonyítod, hogy ki(k)nek és mennyit kellett visszacsorgatni. Ha ezt megteszed, tényleg lényegesen javulhatnak a kilátásaid.”

A „visszacsorgatás” témájánál maradva kitér Schadl Györgyre is. A Prókátor úgy véli, a végrehajtói kar volt elnökének sem éri már meg hallgatnia. Ironikusan azt is megjegyzi: „A kollégái már amúgy is rohadt hálásak lesznek neki az államosításért.”

Balásy Gyula a kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja. Cégei rendszeresen nyertek el nagy értékű állami megbízásokat. A nevéhez kötődik például a „Tisza-adós” nemzeti konzultáció nyomtatása több mint 400 millió forintért, a kampány reklámozására pedig további bruttó 8,29 milliárd forint jutott a cégeinek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőle közel egymilliárd forintért zászlókat és molinókat, a MÁV pedig a vasúttársaság negatív megítélésének javítására szerződött vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény
A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.


Molnár Áron sem hagyta szó nélkül Balásy Gyula Kontroll-interjújáról, amelyben a vállalkozó könnyeivel küszködve jelentette be, hogy lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére. A színész-aktivista Facebook-posztban reagált, egy erős morális állítással indítva: „A könny felszárad, a bűnök nem. Gyula, Gyula.”

Molnár szerint Balásy az interjúban bagatellizálta a cégei által elnyert megbízások számát, majd szembesíti ezzel az állításával.

„A »pár közbeszerzés«, amiről az interjúdban beszélsz, amit nyertetek, csak az egyik cégedben 751 közbeszerzés.”

A színész szerint Balásyék cégei a magyar embereket csapták be, miközben évekig terjesztették a Fidesz megtévesztő kampányát, „mérgezve ezzel a köztereket, a magyarok elméjét és lelkét.” Konkrét példaként említi a „Stop Soros” és az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogeneket.

„Rogán Antal egyik fő katonája voltál a hazugsággyárban.

Mindezt közpénzből, a mi adófizetői forintjainkból. Nem, nem Gyula. Ez nem úgy van, hogy most te elsírod a bánatod. Hány magyar ember, gyerek, család sírt és szakadt szét a hazugságaitok miatt, míg te csak gazdagodtál és szartál arra, hogy mit okozol a magyar társadalomban” – üzente a vállalkozónak.

Molnár szerint az interjúnak egyetlen oka volt:

„Félsz a tetteid következményeitől! Soha nem szólaltál volna meg, soha nem sírtál volna, ha a Fidesz győz. Maradt volna az arrogáns, pökhendi stílusod és ugyanúgy loptál volna tovább.”

Molnár Áron a családra való hivatkozást is visszautasítja. Szerinte Balásynak erre gondolnia kellett volna akkor, amikor a magyar családoknak próbálták átformálni a gondolkodását a kormányzati üzenetekkel.

„Az igazság az, hogy azért szólaltál most meg, mert zárolták a bankszámláidat. Mert nem sikerült külföldre menekíteni a pénzeiteket.”

Úgy véli, Balásy nem számított arra, hogy a valóság és a törvény ilyen gyorsan utoléri. Posztjában figyelmeztette a következményekre is:

„Minden tettedért felelned kell és nincs az a könny, amely jóváteszi azt a pusztítást és bűnt, amit okoztatok a magyar társadalomban mentálisan. Következmények Gyula.. következmények.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk