SZEMPONT
A Rovatból

Karsai Dániel: Szeretném a hazámban, a szeretteim körében befejezni az életemet, mert „itt élned, halnod kell”

A gyógyíthatatlan betegséggel küzdő ügyvéd a strasbourgi bíróságon szeretné elérni, hogy saját akaratából, méltósággal halhasson meg. Otthonában beszélgettünk vele.
Láng Dávid - szmo.hu
2023. október 17.



Óriási visszhangja volt nemrég Dr. Karsai Dániel bejelentésének: a 46 éves ügyvédnél tavaly diagnosztizálták az ALS nevű halálos betegséget, amellyel például Stephen Hawking is küzdött. Nem sokkal korábban még rendszeresen sportolt, túrázott és biciklizett is, ma viszont már nem képes önállóan ellátni magát, járni is csak nagy nehézségek árán tud.

A helyzete pedig az idő előrehaladtával ennél is sokkal rosszabb lesz, egyre nagyobb kínokat kell majd átélnie, miközben a tudata tiszta marad. Ezért döntött úgy, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul: a célja, hogy engedélyezzék számára az életvégi döntést, még mielőtt elviselhetetlenné válnak a fájdalmai.

A jelenlegi magyar szabályozás ilyen téren a legszigorúbbak között van: még akkor is megbüntethetik a neki segítő orvosokat vagy családtagokat, ha egy másik országban kerül sor a beavatkozásra, ahol ez egyébként legális. Az ügyet a bíróság gyorsított eljárásban vette napirendre, az első tárgyalás november végén lesz, néhány hónappal később pedig akár meg is születhet az ítélet.

– Mikor döntötte el, hogy a nyilvánosság előtt beleáll az ügybe, és megpróbálja bírósági úton végigvinni?

– Ez egy folyamat volt, nem tudok konkrét időpontot mondani. Először azt döntöttem el, hogy elmegyek Strasbourgig, majd nagyjából nyár közepére érlelődött meg bennem a gondolat, hogy közéleti párbeszédet is szeretnék kezdeményezni, mivel annyira fontosnak tartom a témát. Bíztam benne, hogy lesz iránta valamekkora érdeklődés, azt azonban nem gondoltam volna, hogy ekkora.

Nem tagadom, az is közrejátszott, hogy nekem már előtte is volt bizonyos ismertségem, nem éltem rejtőzködő életmódot, a tünetek pedig egyre erősebbek lettek. Előbb-utóbb a családomon és szűk baráti körömön kívül is kiderült volna a betegség, szóval úgy voltam vele, hogy akkor inkább előre megyek és én magam teszem közzé. Ugyanakkor az egészet attól tettem függővé, hogy a bíróság sürgősséget ad-e a kérvényemnek, mert akkor rögtön van miről beszélni, ami rajtam túlmutat.

Ha egyszerűen csak bejelentettem volna, hogy halálos beteg vagyok, a reakciók kimerültek volna annyiban, hogy „jajj, szegény Dani”, vagy „jajj, szegény ügyvéd úr”. Most viszont jó esély van rá, hogy belátható időn belül egy sokakat érintő döntés születik, ami már közel sem csak rólam szól.

Persze az empátia hihetetlenül jól esik, de szerencsére eddig is rengetegen támogattak, szóval nem ez motivált. Nem pszichoterápiás céllal álltam ki, hanem azért, ami eddig remekül meg is valósult: hogy beszélgessünk erről a szomorú témáról.

– Hány országban legális jelenleg az életvégi döntés?

– Az USA 11 tagállamában, emellett Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, a Benelux-államok, Spanyolország és Portugália az, ahol a legteljesebb körű, vagyis aktív halálba segítést igénylő életvégi döntés lehetséges. Emellett még több másik módja létezik, például a lemondás valamilyen életmentő kezelésről. A trend egyértelmű: az elmúlt 20 évben egyre több helyen egyre megengedőbb a szabályozás.

– Ön milyen módosítással lenne elégedett a magyar jogban?

– A magyar szabályozás nemzetközi összehasonlításban is szigorú. Nemhogy Magyarországon nem (vagy csak elképesztően szűk körben) lehetséges életvégi döntést hozni, de még az is tilos, sőt büntetőjogilag üldözött, ha én elmegyek külföldre, ahol mindez legális, és ebben engem segítenek. A szeretteim, családtagjaim a kijutásban, a kinti orvosi személyzet pedig a konkrét megvalósításban. Ez öngyilkosságban való közreműködésnek minősül. amiért itthon vádat emelhetnek, és akár el is ítélhetik mind a családtagjaimat, mind a nekem segítő külföldi orvosokat. A minimum számomra az lenne, hogy legalább ez a tilalom kerüljön ki a Büntető Törvénykönyvből.

Nem szeretném, hogy az utolsó gondolatom az legyen: „úristen, vajon megvádolják-e a nekem segítőket a halálom után?” A legideálisabb azonban a teljes körű életvégi döntés engedélyezése volna Magyarországon is. Én büszke vagyok a magyarságomra, azt tartom, hogy itt élned, halnod kell. Szeretném a hazámban, a szeretteim körében befejezni az életemet.

– Keresték önhöz hasonló helyzetben lévők, illetve a családtagjaik is?

– Igen, és valószínűleg nem az enyém lesz az egyetlen beadvány. Ugyan csatlakozni ehhez már nem lehet, de tőlem függetlenül mások is kezdeményezhetnek eljárást hasonló témában, ezt a szándékukat többen is jelezték.

– Lehet precendensértéke a többiekre nézve, ha az ön ügyét pozitívan bírálják el?

– Abszolút. Magyarországon enyém az első olyan ügy, ahol relatíve korai szakaszban lévő beteg fordul Strasbourghoz és a magyar jogalkotóhoz – tehát olyan, aki tényleg tud ebből profitálni, nemcsak az erkölcsi győzelem motiválja. De ha sikert érek el, az a hozzám hasonló helyzetben lévő, ALS-ben vagy hasonló betegségben szenvedő embereknek is segíthet.

– Mennyire sikerülhet ráirányítania a figyelmet magára az ALS-re? Szintén ezt célozta jó 10 évvel ezelőtt a jeges vödrös kihívás, de az eléggé félrement, Magyarországon legalábbis mindenképp.

– A konkrét betegségre nem célom felhívni a figyelmet, egyszerűen azért, mert nem orvos vagyok. Elszenvedem, de szakértője nem lettem, és véletlenül se akarok téves információkat közzétenni ezzel kapcsolatban. Inkább átlalánosságban szeretném képviselni a betegségek által súlyos testi-lelki szenvedésnek kitett emberek jogait a saját ügyemen keresztül.

– A magyar kormány részéről kapott már bármilyen visszajelzést az első posztja közzététele óta?

– Hivatalosan senki nem keresett a politikából, sem kormánypárti, sem ellenzéki oldalról. Egy-két régi ismerőstől kaptam rövid, együttérző üzenetet – nem titok, hogy korábban sokaknak eljártam a képviseletében –, de ezt magánemberként tették.

– Negatív vélemények is jutottak el önhöz?

– Olyan előfordult, hogy mélyen vallásos emberek írtak nekem, de mindenki messzemenőkig empatikus volt. Például: „Kedves Dániel, mélyen együttérzek magával, de úgy gondolom, hogy ezt a döntést nem önnek kellene meghoznia. Találja meg Istent, ő majd segít a szenvedés elviselésében.” Támadó üzenetet egy darabot se kaptam.

– És a fenti felvetésre mit válaszolt?

– Ezernél biztos több levél jött, szóval megmondom őszintén, nem tudtam külön-külön reagálni rájuk.

A nyilvánosságon keresztül azt üzenem, hogy nagyon köszönöm az együttérzést, de én máshogy látom ezt. Ahogy én tiszteletben tartom az ő vallásukat, világnézetüket, tegyék ők is ezt az enyémmel.

– Mit gondol, a médiavisszhang és a látható tömegtámogatás segítheti az ügy pozitív elbírálását?

– Biztos, hogy érzékelik, de Strasbourgban ennél bonyolultabb a helyzet, mert ők Európa egészére állapítanak meg emberi jogi minimum sztenderdeket. Tehát azt kell felmérniük, a kontinensen hogy áll ennek a dolognak a megítélése. Meglátjuk, mi lesz, mindenesetre én azt érzékelem, hogy összességében sokkal elfogadóbb a hozzáállás, mint egy-két évtizede. Magyarországon is elsöprő támogatottságot tapasztalatok, világnézettől függetlenül.

– Hogyan készül a tárgyalásra? Saját magát fogja képviselni?

– Mindenképp szeretnék elmenni rá, és fel is fogok szólalni, de van egy kiváló csapat mögöttem, mert a saját ügyében senki nem jó ügyvéd. Magyarország legjobbjaival dolgozom együtt, igazi csapatmunka a felkészülés.

– Ki lesz az alperes, hogy alakul majd az ügy lefolyása?

– Strasbourgban a magyar államot mindig az Igazságügyi Minisztérium képviseli, az eddigi ügyekben már jó 30 éve Tallódi Zoltán jár el. Biztosan persze nem tudhatom, most is ő jön-e, de ha igen, örömmel fogjuk üdvözölni egymást, mivel annak idején kollégák voltunk. Bár az elmúlt 12 évben ellenérdekű feleknek számítottunk minden értelemben, ma is korrekt, kollegiális a viszonyunk. Persze az is előfordulhat, hogy a személyes érintettségre hivatkozva nem vállalja az ügyet.

– Mennyit tud dolgozni jelenleg, az ügyfelei mennyire támogatják?

– Sok helyen elmondtam, hogy továbbra is aktív vagyok, és úgy érzem, ez az ügyfelekhez is eljutott.

Mindenki támogató, és szeretném is megnyugtatni őket, hogy az élet nem állt meg: nem haldoklom, csak egy halálos betegséggel küzdök. Ezt az interjút is szobabiciklizés közben adom.

Majdhogynem ugyanúgy dolgozom, mondjuk nem 5-6 órát, hanem 3-4-5-öt naponta. Heti 2-3 alkalommal szoktam bejárni az irodába, a maradék időben pedig itthonról. Ma is 8 és 1 óra között egy beadványt írtam, és ha megoldott az akadálymentesítés, tárgyalásokra is eljárok. Az irodámban egyébként nem én vagyok az egyedüli ügyvéd, szóval ha bármilyen okból kiesnék a munkából – akár azért, mert a fejemre esik egy tégla –, az ügyfelek ebből semmit nem érzékelnének.

– A saját ügye hol helyezkedik el a prioritási sorban?

– Mindig a határidős munka van elől, most épp egy másik strasbourgi beadványon dolgozunk. Utána egy alkotmányjogi panasz következik majd, aminek szintén közeleg a határideje. Amikor pedig az én ügyemmel lesz ez a helyzet, nyilván az kerül majd előtérbe. De az ügyfeleim nem szenvedhetnek csorbát amiatt, hogy speciel most én is panaszos vagyok.

– Hogy néz ki az ügy időrendje?

– A kormány október 17-ig nyújthatja be a beadvánnyal kapcsolatos észrevételeit. Erre három hetünk lesz írásban reagálni, utána következik majd a tárgyalás, november 28-án. Ítélet aznap még nem születik, de reményeim szerint 2-3 hónapon belül igen, szóval akár már januárra vagy februárra meglehet.

– Gondolkodik negatív forgatókönyvön is?

– A bokszmeccsen az ember nemcsak osztja, hanem kapja is a pofonokat. Ez egy per, és olyan per nincs, ahol 100 százalék a nyerési esély. Ha vesztünk, akkor vesztünk, de túl sokat nem gondolkodom ezen.

Valójában nem is félek a vereségtől, hiszen rosszabb helyzetbe semmiképp nem kerülhetek. Életvégi döntést legálisan most nem hozhatok, teljes vereség esetén továbbra is így lesz, szóval nem változik semmi.

Igaz, jóval nagyobb szenvedést kell majd átélnem, de ez a jelenlegi helyzet szerint is így van. A beletett munka pedig semmiképp nem elvesztegetett: szakmailag fejlődöm, egy nagyon érdekes ügyön dolgozom, emiatt totális vesztesként már nem tudok kijönni. De bízom benne, hogy az ítélet is kedvező lesz, és ennek van reális esélye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk