SZEMPONT
A Rovatból

Anyám megkért, hogy öljem meg, amikor már csak feküdni tudott a rák utolsó fázisában

Elmondom, miért támogatom dr. Karsai Dánielt, akit egy ALS nevű halálos betegséggel diagnosztizáltak és az eutanáziáért küzd. Köszönöm neki, hogy az őt ért sorscsapásból erőt merít, és olyan harcra készül, amivel könnyebbséget hozhat szinte mindannyiunk életébe.


Anyám megkért, hogy öljem meg. Nem túl felemelő ezt a mondatot leírni. Rákos volt. Harmadszorra újult ki. És mire észrevették, megette a veséjét, a nyaki csigolyáját, és nagyon úgy nézett ki, hogy az agya fele tart a kórság. Csak feküdni tudott, és pelenkába tudta végezni a dolgát. Már ha tudta beöntés nélkül. Alig volt 58 éves.

Nagyon félt a fájdalomtól. Ezért kért meg, hogy ha elviselhetetlenné válnának a fájdalmak, szerezzek morfiumot, és adagoljam túl. Zsibbadnak az ujjaim, ahogy ezt most leírom, pedig már majdnem egy évtized telt el. Nem tudok elég hálás lenni a sorsnak, vagy a Jóistennek, hogy végül nem kellett ezt a döntést meghoznom. Mert valószínűleg meghoztam volna.

Ott és akkor, a húszas éveim elején, éppen felnőttként bevallom, nem igazán értettem egyet az eutanáziával. Mondjuk úgy, inkább a „nem” felé billent a mérleg. Anyámmal ellentétben. Ő mindig azt mondta, hogy amikor majd először kell egy szerettemet ápolnom, és végignéznem az elmúlását, máshogy fogom látni. Igaza lett.

De ott, amikor megkaptuk a Nagy Végső Diagnózist, és számolgattuk, hogy milyen évszak lesz, amikor letelik a megjósolt 3-6 hónap, még elveimmel ellentétes lett volna az, amit anyám kért. De engem úgy neveltek, hogy a szeretet igazsága felül kell, hogy írja az elméleti igazságokat. És mi szerettük egymást.

Furcsa, de talán a tagadás óvó-védő ködébe burkolva, nem is a tettől féltem elsősorban, hanem hogy ne kerüljek bajba. Joghallgató voltam. Tudtam, hogy idehaza nincs kivétel: az emberölés az emberölés, és kész. Pörgettem az agyamban, hogy honnan szerezzek morfiumot? Hogy magyarázzam ki, hogy több hiányzik? Ha boncolják, és felfedezik valahogy a túladagolás nyomait, mit mondjak?

Tagadjak? Fogjuk az ápolás okozta kimerültségre, hogy elszámoltuk? Adjam a hülyét, hogy azt hittem, ez még belefér? Találjunk ki valami kacifántos történetet, hogy mostohapám is beadott egyet, én pedig azt hittem, nekem kell, ezért „duplázódott” az adag?

Szoktak-e még boncolni? És egyáltalán mennyi morfium az „annyi”? Melyik az a pont, amikor már „ez nem lesz jobb”. Hisz a haldoklás nem egy egyenes vonalú dolog. Rémes és kétségbeejtően reményvesztett szakaszokat követ egy hirtelen javulás. Van-e orvos ismerősöm, akitől kérdezhetek, úgy, hogy nem keverjük bajba egymást? Ha a hospice nővért kérdezem, nem leszek-e gyanús?

Az meg se fordult a fejemben, hogy utána mi lesz? Kitől kérhetek segítséget, hogy feldolgozzam? Ha elmondom egy pszichológusnak, őt ilyen esetben is kötelezi a titoktartás? A barátok közül kire bízhatok egy ilyen titkot? Ott állok majd egyedül a gyászomban - életem végéig egy pusztító titokkal? De legalábbis az elévülési idő végéig?

Végül a csodálatos orvosoknak, és a lenyűgözően hatékony fájdalomcsillapítóknak köszönhetően anyám viszonylag fájdalmak nélkül, álmában ment el. A kemótól és a ráktól legyengül szervezete egy felsőlégúti bacival már nem tudott megbirkózni, és csendben megfulladt. Fel se ébredtem rá. Mert valami isteni sugallat miatt aznap éjjel nem bírtam a szobámban aludni, és befeküdtem mellé.

Mélyre temettem minden emléket. Azt is, amikor egy rettenetes fulladásos roham közben mentőt hívtunk. De mire kiértek, pont elmúlt az, amiről azt hittük, itt a vég. A mentők megértőek voltak, de azt mondták, ha még egyszer hívjuk őket, be kell vinni – pedig ő otthon akart meghalni.

És akkor eldöntöttük, hogy nem hívunk mentőt többé. Mi legyünk vele, ne idegenek. Szóval végig kell majd néznünk, ahogy megfullad. „Pokoli látvány lesz, de ki kell majd tartanod. Ki fogod bírni?” „Ki.”

Köszönöm Istenem, hogy kíméletes voltál mindkettőnkhöz, és nem volt mit kibírni.

Pár hónappal később anyám nagynénjét látogattam meg a kórházban. Búcsúzni mentem. Hónapok óta bent feküdt. Öreg volt már. Ami érdekes, hogy kora és súlyos betegségei ellenére, egész jó volt a vérképe. A lenyűgözően hatékony gyógyszeres kezelés tartotta életben.

Azt hittem, egy haldokló ápolása után nem lepődöm meg semmin. De ahogy beléptem a kórterembe, sokkot kaptam. A nagynéném, aki egy masszív, vastag, kerek asszonyság volt – Maci volt a beceneve – ott feküdt a magas ágyon. Vagyis csak a feje és a mellkasa. Valami „ZS” kategóriás horrorfilmbe illően fel volt püffedve és el volt folyva. Nem tudok rá jobb szót. Mint egy napon felejtett olvadó gyurma figura. Még anyámtól tanultam, hogy a fekvő betegeknek át kell masszírozni a lábát, hogy élénkítsük a vérkeringését. De hiába puhatoltam végig a takarót, nem találtam, hogy hol kezdődnek a végtagjai – kitakarni meg nem akartam. A keze és a lába összezsugorodott és szétaszott. Szinte négy csonk állt ki a töpörödött és püffedt testből. Magánál volt. Valamennyire. Kicsit észlelte, hogy ott vagyunk. A rokonai emiatt látogatták is minden nap. De a nap további 23,5 órájában riadt, kidülledt szemekkel bámulta a plafont. Kicsit megsimogattuk. Mutattunk képeket az unokákról, aztán eljöttünk.

A kórház kertjében elkezdtem fulladva zokogni. Dühös voltam. Dühös voltam legalább három dolog miatt – de persze akkor ezt nem számoltam.

Dühös voltam a büntetőjog tanáromra, aki egész meggyőzően magyarázta, hogy az eutanázia legalizálása miccccsoda jogtechnikai akadályokba ütközne. És mennyire megzavarna öröklésjogi viszonyokat, és még a legszabályozottabb jogi környezetben előállhatna – amúgy Agatha Christie regényekbe illően csavaros – eset, amikor egy gyilkosságot fednének el eutanáziával.

Én meg ott zokogtam, hogy hogyan lehet a jogtechnikával takarózni? Pedig ha adótörvényekről van szó, zokszó nélkül csinál a jogalkotó fából vaskarikát – kivételekkel, vélelmekkel, fikciókkal és egyéb jogi varázsigékkel. De ha az emberi méltóság a kérdés, akkor hirtelen jajj, de fontos a kristálytiszta jogegység és kivétel nélküli logika! Egyáltalán, hogy lehet öröklési jogi kérdéseket előrébb sorolni, mint a legfontosabb és legalapvetőbb emberi jogot: az emberi méltóságot. Anyagi-pénzügyi kérdések nem sérülhetnek az emberi jogok kárára?! És tényleg hagyunk évente sokezer kegyes halált választó haldoklót minden, emberi mivolt minimumát jelentő méltóságtól megfosztva szenvedni, hogy nehogy valami furmányosan ritka csavaros esetben visszaéljen valaki az eutanázia adta lehetőségekkel? Nem értem. Nem értem, hogy történhet ez meg.

Ami a jogi egyetem egyik poros előadójában olyan érthető, az a valóságban hogy lehet ennyire gyomorbavágóan más? Hol van itt kérem az Élet Szentsége? Ezentúl, aki erre mer hivatkozni, az menjen be egy elfekvőbe és keresse meg, hogy hol van, mert én nem találtam. Pedig vallásos emberként nagyon akartam látni.

És haragudtam azért is, mert minket, hozzátartozókat, magunkra hagynak. Hiába kéri a haldokló, hogy otthon szeretne meghalni, ritka, amikor ez békésen megy végbe. És az a nagy helyzet, ha valaki nem olyan szerencsés, hogy ne egy utolsó, nagy és látványos rohammal támadjon a betegsége, a szervezet ellen, akkor bizony lesz egy „csúnya jelenet”. Ám ha ekkor nem hívjuk ki a mentőt, az segítségnyújtás elmulasztása. Kettőtől öt évig tartó szabadságvesztés. Erre senki se készít fel, és nem is hallhattál ilyen történetekről, nem lehet párbeszéd része, nem kapsz tanácsot. Így hát reflexből tárcsázod a 112-t. Mert soha senki nem beszélt arról, hogy a mikor lehet még valóban „menteni”, és mikor „nyersz” csak 5-15 kórházi napot, ahol majd magányosan kell elmúlnia a szerettednek. Ott állsz egyedül. Magadra hagyva. És dönts, ahogy bírsz.

És haragudtam, mert úgy, hogy kegyes volt hozzám a Jóisten, és nem kellett se a lelki se a jogi következményeivel szembenéznem annak, hogy anyámat nem hagytam volna kínok közt elpusztulni, mégis hatalmas segítség volt a gyászcsoport, ahova jártam. És még ettől az őszinte megnyíláson alapuló feldolgozástól is megfosztottak volna a valami „életvédelmi” megfontolásból a törvények – ha máshogy alakul, és magányosan kell hordoznom egy „bűnös” titkot.

Évi sokezer méltatlanul haldokló – aki kérné a kegyes halált – még több gyászolót hagy maga után, akiket a jogi és lelki sötétségbe löknek. Ha megteszik, azért. Ha megtagadják, és végignézik a méltatlan kínlódást, akkor azért. Az ő emberi méltóságuk se számít. Viseljék. Az őrjítő lelki terhet egyedül. Örüljenek, ha nem kerülnek börtönbe…

Én nem így képzeltem el a Rendet.

Utólag, sok sorstársi történeteket végighallgatva haragszom azért is, mert emberségből jelesre vizsgázó orvosok és nővérek fölött lóg a szabadságvesztés damoklészi kardja, akik félrenézve nem számolják a felírt és elfogyott morfium injekciók számát. Akik nem kérdeznek, és nem írnak elő boncolást. Akik nem értik, mire mennek ki a kérdések. Akik elöl felejtik a gyógyszert a kórházban az ágy melletti éjjeliszekrényen. Aztán sose számolnak utána. Isten áldja őket, mert jobban védik az emberi méltósághoz fűződő emberi jogot, mint sok nagytudományú jogász, aki erre esküdött fel.

Ezért most szívből támogatom dr. Karsai Dániel Andrást, akit egy ALS nevű halálos betegséggel diagnosztizáltak – amitől Stephen Hawking is szenvedett. Ő most Strasbourghoz fordul, hogy ha eljön az a pillanat, amikor létezése már nem tartalmaz emberi méltóságot – de szenvedést annál inkább – emberhez méltóan fejezhesse be az életét. Anélkül, hogy szeretteit bajba keverné.

Köszönöm neki, hogy az őt ért sorscsapásból erőt merít, és olyan harcra készül, amivel könnyebbséget hozhat szinte mindannyiunk életébe. Mert hiába nem gondolunk bele, csak a legszerencsésebbek azok, akik így vagy úgy, de sose kell hogy találkozzanak a dilemmával – akár meg kell lépniük végül, akár nem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Nyilván nem a saját kútfőjükből jött, hogy nekik Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Nagy Márton érdekeltségeibe kell pénzt fektetni
A Transparency International jogi igazgatója szerint ki fog derülni, hogy valaki utasításokat adott az állami bankoknak a most vizsgált hitelekkel és tőkeprogramokkal kapcsolatban. Ők öt magántőkealap ügyében tettek hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést, és már el is indult a nyomozás.


Meglepő gyorsasággal rendelték el a nyomozást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által finanszírozott Baross Gábor Tőkeprogrammal kapcsolatos ügyben – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A szervezet a múlt héten tett feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt öt magántőkealap finanszírozása kapcsán, amelyekbe összesen 281 milliárd forintnyi állami pénz került.

Ligeti Miklós szerint az ügy egy összesen ezermilliárdos nagyságrendű közpénzt megmozgató befektetési program része, amelyből a Transparency 11 magántőkealaphoz került, mintegy 388 milliárd forintnyi pénz sorsát vizsgálta adatigényléssel.

A jogi igazgató szerint a fejlemény az, hogy „ezúttal nem utaztatták az aktát, hanem meglepő gyorsasággal döntöttek a nyomozás elrendeléséről”. Hozzátette, a feljelentést az ügyészségen tették, az néhány napon belül a Nemzeti Nyomozó Irodához került, ahonnan kedden érkezett a tájékoztatás. „Szintén szokatlan módon e-mailben válaszoltak nekünk, nem is a Cégkapun keresztül” – jegyezte meg.

Ligeti szerint más ügyeikben nem tapasztaltak ilyen gyorsaságot, példaként említette az Orbán Győzőhöz köthető bányatársaságok ügyét, ahol a gyanú szerint az állami megrendeléseknél akár nyolcszoros túlárazással vásároltak kőalapanyagot. Az a június elején tett feljelentésük még mindig „valahol úton van”.

A vizsgálatuk alapja viszonylag egyszerű volt – magyarázta Ligeti Miklós. Állítása szerint csupa olyan cégről van szó, amelyeknek az éves beszámolójukban közzé kellett volna tenniük, hova mennyi pénzt küldenek. „Olyan adatokért pereltünk részben, amelyeknek meg kellett volna jelenniük az éves beszámolóban” – mondta, hozzátéve, hogy ezek az adatok egy idő után eltűntek a frissebb iratokból. Hosszú pereskedés után jutottak hozzá a döntés-előkészítő anyagokhoz, amelyekből arra a következtetésre jutottak, hogy „nem nagyon aggódtak az állami befektetők”.

Ligeti szerint felmerül a Magyar Fejlesztési Bank csoport különböző szintű vezetőinek a felelőssége, de azoknak az ügyvédeknek, könyvizsgálóknak, tanácsadóknak a felelőssége is, akik részt vettek ebben a befektetési, értékelési műveletben.

„A pecsétjükkel, nevükkel hozzájárultak ahhoz, hogy tulajdonképpen elbábozzák, hogy itt minden rendben van. A magatartásuk az lehet, hogy nem tettesi, hanem részesi, de ugyanúgy a hűtlen kezelés körében ítélhető meg” – fogalmazott.

A felelősséggel kapcsolatban kifejtette, hogy az elsősorban az MFB-csoport különböző szintű vezetőit terheli, de szerinte felelősségük van azoknak a szakértőknek, ügyvédeknek, könyvvizsgálóknak  is, akik közreműködtek a folyamatban.

Ligeti egy konkrét példát is említett, amely szerinte jól mutatja a gondatlanságot: „sok esetben az állam, a magyar-fejlesztési bankcsoport, amikor ezekbe a magántőkealapokba pénzt tolt, akkor

az adott magántőkealap teljes keretének akár a 70%-át is ő maga dobta össze,

tehát lényegileg olyan, mintha ez egy állami zseb lenne, hiszen 70 százalékig az összes kockázata az állami befektetőt terhelte, ehhez képest megelégedett azzal, hogy nem vagy csak nagyon kis százalékot megtestesítően küldött tagokat az irányító testületbe, kért beleszólást a döntéshozatalba”.

Az elszámoltatással kapcsolatban Ligeti azt mondta, nem túlzás a NER-t, az Orbán-rendszert foglyul ejtett államnak titulálni. Úgy látják, hogy a NER prominens döntéshozói sokszor a saját zsebüket tömködték, és ezt büntetőbíróság előtt kell megvizsgálni.

A Magyar Péter által bejelentett átfogó felülvizsgálattal kapcsolatban, amely az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) is érinti, Ligeti Miklós azt mondta, a szervezet működésére „igen-igen ráfér az alapos átvilágítás”. Úgy véli, az ÁSZ alulhasználja a lehetőségeit. Amikor például a Transparency azt kérte a számvevőszéktől, hogy vesse össze a kutatási adataikat a pártok kampányköltési bevallásaival, sablonválaszt kaptak. „Akkor jött a rutin válasz, hogy ők egyébként mindent törvényesen tesznek, mi meg általában azt reagáltuk, hogy mi is ettől féltünk, hogy marad minden úgy, ahogy eddig volt” – idézte fel. Elmondta, hogy a Baross Gábor Tőkeprogram ügyében is kérték az ÁSZ vizsgálatát, de azt a választ kapták, hogy megfontolják, és egyelőre egy kisebb, átláthatóbb részterületet vizsgálnak.

Az interjúban szóba kerültek az Eximbankhoz köthető, a kormány által feljelentett nagy értékű, magas kockázatú külföldi projektek is. Ligeti Miklós szerint ezekben az ügyekben is valószínűsíthető a hűtlen kezelés.

Úgy látja, ha ezeket is alaposan megvizsgálják, hasonló mintázatok rajzolódnak majd ki, mint az MFB-csoportnál.

„Ezeknél az Exim-sztoriknál is ki fog derülni, hogy semmi nem stimmelt, hogy mindig is tisztában voltak azzal, hogy túl kockázatos, nem indokolható a magyar közpénzekre vonatkozó törvényi szabályok által megjelölt célok fényében, tehát, hogy a közpénzeket elsősorban a magyar közfeladatokra, a magyar emberek érdekeire kell fordítani, hogy áthágták az összes banki kockázatkezelési szabályt, és ha összeadjuk ezeket a különböző elemeket, ha mozaikokat összetoljuk, akkor a kép együttesen megint csak ki fogja adni a hűtlenkezelésnek a tényállás elemét” – fejtette ki.

A jogi igazgató szerint ezekben az esetekben a felelősség nem áll meg a bankok üzleti vezetőinél, mivel szerinte egyértelmű, hogy politikai utasításra cselekedtek. Állítása szerint a nyomozásnak ki kell derítenie, ki adta az utasításokat a pénzek kihelyezésére.

„Nyilván nem a saját kútfőjükből jött elő az ötlet, hogy nekik Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter és mások érdekeltségeibe kell pénzt fektetni” – mondta az MFB-s üggyel kapcsolatban.

Ligeti szerint ugyanez a helyzet az Eximbank esetében is. „Ezeket valaki utasította, ezek állami pénzkihelyezések. Ezek az intézmények, az MFB csoport, az Exim mind a magyar állam részei, tehát például az Európai Unió statisztikai elszámolása szerint ők költségvetésbe számítanak. Államadósságot sem lehet oda elrejteni, hogy hát az nem is államadósság, az MFB ,meg Exim adósság.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tóka Gábor: Parádésan jelentkezett be Orbán Viktor Tusványoson a végkimerült Thürmer Gyula szerepének átvételére
Tóka Gábor választási szakértő a Vox Populi Facebook-oldalon elemezte Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét. „Orbán simán kihúzhatja jó pár évig egy 10-15-20 százalékos párt vezetőjeként. Persze csak akkor, ha nem szól közbe az igazságszolgáltatás” - írta.


„Parádésan jelentkezett be Orbán Viktor Tusványoson a végkimerült Thürmer Gyula szerepének átvételére” – írta Tóka Gábor választási szakértő a Vox Populi Facebook-oldalon. A szakértő szerint Orbán Viktor nem összeomlást, hanem tudatos stratégiát hirdet, és „húsz százalékos támogatottságról indítja kifutó termékének maratonját”. Tóka úgy látja, a Fidesz középtávon egy 10-20 százalékos pártként stabilizálódhat, hacsak „nem szól közbe az igazságszolgáltatás”.

„Parádésan jelentkezett be Orbán Viktor Tusványoson a végkimerült Thürmer Gyula szerepének átvételére”

A posztban Tóka Gábor a Munkáspártot 1989-ben megalakító Thürmer Gyula stílusához hasonlítja Orbán Viktor új politikai szerepét, emlékeztetve arra, hogy Thürmer milyen sokáig képes volt a politika margóján megélni. Orbán Viktor egyetlen hátrányának Thürmerrel szemben azt nevezi, hogy „neki az igazságszolgáltatástól van a legtöbb félnivalója.” A szakértő hozzáteszi, már előre készült arra, hogy sokan a Fidesz megsemmisüléséről fognak írni, de ő nem osztja ezt a véleményt, sőt, ha fogadni lehetne erre, „óriásit kaszálnék rajta”.

A poszt szerint sokak számára érthetetlen, hogyan szavazhat bárki a Fideszre, akinek van erkölcsi érzéke, de a szakértő a korábbi kétharmadok tapasztalatai alapján nem számol a párt eltűnésével.

Úgy véli, a fideszes szavazótábor szétesését egyetlen dolog gyorsíthatná fel igazán: ha Orbán Viktort „látványosan szakszerű nyomozást és vádemelést követően kétségbevonhatatlanul törvényes, pártatlan és igazságos bírói ítéletek marasztalnák el igazán nagy súlyú bűncselekményekben.”

Amíg ez nem következik be, a Fidesz működésének káoszba dőlése sem rendíti meg a pártot alapjaiban. Tóka szerint Orbán nemtörődömnek bizonyult abban, hogy a kormányhatalom elvesztése után biztosítsa a pártapparátus és a propagandamédia fenntartását, de „ettől még ott maradt kb. másfél millió szavazó”, akinek „abszolút tetszeni fog, hogy Orbán ellenállást hirdet egy új autokráciával szemben.”

Ez a tartalék lehetővé teszi, hogy „Orbán simán kihúzhatja jó pár évig egy 10-15-20 százalékos párt vezetőjeként. Persze csak akkor, ha nem szól közbe az igazságszolgáltatás.” Egy ilyen Fidesszel viszont „még nagyon sokáig senki nem akar majd koalícióra lépni”, ami akadályozni fogja egy versengő pártrendszer kialakulását.

Tóka Gábor elemzése Orbán Viktor szombati, tusnádfürdői beszéde után jelent meg, ahol a Fidesz elnöke ellenzéki politikusként nyíltan meghirdette az „ellenállási politikát”. A választási vereség után a párton belül is megindult a szembenézés, egy tusványosi pódiumbeszélgetésen L. Simon László és Navracsics Tibor is a párt leegyszerűsítő kommunikációját és a belső kritika elfojtását tette felelőssé a bukásért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Osztrák lap: Szorul a hurok Orbán köre körül, már nemcsak politikailag, büntetőjogilag is
A vezető osztrák lap, a Die Presse szerint a Fidesz szétverése jól halad, miközben Magyar Péter lélegzetállító tempóban bontja le Orbán Viktor tekintélyuralmi rendszerét. A szerző szerint a „Tisztítótűz” legnehezebb része az állami és a kormányközeli cégek összefonódásának megszüntetése lesz, ami gazdaságilag fájdalmas átmenettel járhat.


Forradalom zajlik Magyarországon, de felvetődik a kérdés, hogy egy tekintélyuralmi rendszert le lehet-e bontani a demokratikus játékszabályok feszegetése nélkül – ezt a dilemmát járja körül az osztrák Die Presse friss vezércikke, amelyet a HVG szemlézett.

A lap szerint Magyar Péter lélegzetelállító tempóban bontja le Orbán tekintélyuralmi rendszerét.

Mint írják, az új kormány 80 nap alatt messzebbre jutott az állam átalakításában, mint azt sokan egy teljes ciklustól remélték. Olyan, az orbáni évekből ismerős módszerekhez nyúlnak, mint az alkotmány átírása, hogy megszabaduljon a köztársasági elnöktől. Azonbn ha a hatalomváltás után le lehet cserélni államfőt és bírákat, azzal a Tisza pont azt a hatalommegosztást gyengítheti, amit elvileg erősíteni szeretne.

A cikk szerint Magyar Péter miniszterelnök egyik gyengéje az ösztönös és néha meggondolatlan cselekvés,

ami visszaütött, amikor anélkül jelölte államfőnek Polgár Juditot, hogy előtte egyeztetett volna vele.

A lap úgy látja, a Fidesz szétverése jól halad, és

politikailag, valamint büntetőjogilag is „szorul a hurok Orbán klikkje körül”.

Erre reagálhatott a volt miniszterelnök, amikor Tusványoson ellenállásra szólított fel.

A cikk szerint a „Tisztítótűz” legnehezebb része az állami és a kormányközeli cégek összefonódásának megszüntetése lesz, ami gazdaságilag fájdalmas átmenettel járhat.

A Die Presse egyébként már a kormányváltás előtt is rendszeresen és kritikusan foglalkozott a magyarországi helyzettel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Republikon-elemző: Orbán Viktor nemcsak hibáztatja, egyenesen hülyének nézi a fiatalokat
Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója értékelte Orbán Viktor tusványosi beszédét, amely szerinte nélkülözött mindenféle útmutatást. Az elemző szerint a volt miniszterelnök nem tudatos állampolgárként, hanem megtévesztett gyerekként kezeli a politikailag aktív fiatal generációt.


Orbán Viktor nemcsak hibáztatja a fiatalokat, hanem egyenesen hülyének nézi őket – értékelte a volt miniszterelnök tusványosi beszédét a HVG-nek Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Az elemző szerint iszonyatos lenézés van abban, ahogy Orbán a kampányban soha nem látott aktivitást mutató fiatalokról beszél.

„Azt sugallja ezzel, mintha nem valamifajta tudatos állampolgárok lennének, hanem megtévesztett kisgyerekek, akik azt sem tudják, hogy nekik mi a jó. Ez nettó bántalmazó attitűd a velük szemben” – fogalmazott Virág Andrea.

A szakértő szerint Orbán Viktor útmutatást ígért, de ehelyett csak egy homályos párhuzamokkal tarkított helyzetleírást adott a saját táborának. A beszédéből nem derült ki, hogy a Fidesz mit fog tenni a jövőben, az okfejtés végletekig zavaros volt, ami Virág szerint „kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy fogalmuk sincsen arról igazából, hogy mit kellene csinálni.”

Az elemző a Tisza-kormányt Venezuelához hasonlító párhuzamot is bírálta, szerinte az a választók többségének „teljesen értelmezhetetlen volt.”

„Egész egyszerűen nem hiteles a Fidesz-politikusok szájából ez az egész, nem lehet két hét alatt hirtelen a demokrácia és a jogállam védelmezőjeként feltűnni” – tette hozzá.

A tusványosi beszéd közvetlen előzménye az a szerdai sajtótájékoztató volt, ahol Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz „ellenállást” hirdet a „tiszás önkényuralommal” szemben. Ezt azután közölte, hogy az ügyészség az NKA-ügyben házkutatást tartott a párt szerverközpontjában, és szervereket foglalt le. A Fidesz a héten választotta meg Bóka Jánost új frakcióvezetőjének, miután Gulyás Gergely lemondott.

A párton belüli feszültségeket jelzi, hogy Tusványoson volt fideszes kormánytagok, köztük Navracsics Tibor és L. Simon László is élesen kritizálták a párt elmúlt évekbeli politikáját. A lemondott Gulyás Gergely pedig végül el sem ment a rendezvényre.

A fideszes tábor hangulatát jól mutatta, hogy a rendezvényen elhangzottak kemény üzenetek is: Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter például az új rendszert kiszolgáló bírók és ügyészek listázásával és felelősségre vonásával fenyegetőzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET: