Károly walesi herceg első nagy környezetvédő beszédének 50. évfordulóján adta ki a nyilatkozatot, mely szerint az emberiségnek alig egy évtizede maradt.
A herceg alig 22 évesen, 1970-ben mondta el azt a beszédét, amelyben arra szólított fel, hogy helyezzük vissza a természetet a modern élet középpontjába.
Már akkor figyelmeztetett a műanyag-hulladék, a folyókba öntött vegyszerek problémáira, a gyárok, gépkocsik, repülőgépek által okozott légszennyezésre, és most felidézte, hogy annak idején teljesen bolondnak nézték emiatt. Ugyancsak kinevették gyakorlati ötleteit is, mint például azt, hogy hozzanak létre egy üveggyűjtőt a Buckingham Palace-ben, vagy egy nádas szennyvíz-elvezető rendszert highgrove-i birtokán – idézte fel a Daily Mail.
A Sustainable Markets weboldalnak nyilatkozva a herceg felhívta figyelmét arra, hogy minden, amit csinálunk, azzal saját túlélési eszközeinket semmisítjük meg, miközben úgy tűnik: nem értjük, hogy van más alternatíva is, a természetből való építkezés, és hogy rengeteg mindent lehetne csinálni a körkörös biogazdaság révén. Ugyanakkor, mondta, tudományosan is bizonyított, hogy az emberi tevékenység az oka az egyre gyorsabb hőmérséklet-emelkedésnek, valamint az Északi- és a Déli-sark pusztulásának.
Az elmúlt fél évszázadban Károly számos megoldást dolgozott ki a klímaváltozás, a tengerek túlhalászása és az esőerdőket fenyegető veszély ellen. Nemrégiben indította el a Fenntartható Piacok Kezdeményezését, amelyet a Világgazdasági Fórum is támogat. Ennek célja a köz- és magánszféra vezetőinek, a jótékonysági szervezeteknek és beruházóknak összehozása annak érdekében, hogy minél gyorsabban szénmentesítsék a globális gazdaságot.
Károly az interjúban visszaemlékezett arra, hogy az 1960-as években, még tizenévesen mennyire aggasztották őt a fák, a mocsarak, az állatok, növények élőhelyeinek pusztítása, miközben látta, hogy a technológiai fejlődés a természet és környezetünk kizárásával száguld előre.
„Ha arra gondolunk, hogy minden ember durván napi egy kg szemetet termel és szigetünkön 55 millióan használnak vissza nem váltható üvegeket és megsemmisíthetetlen műanyag edényeket, nem nehéz elképzelni, hogy milyen hulladékhegyekkel kell szembenéznünk” – mondta a walesi herceg.
Károly walesi herceg első nagy környezetvédő beszédének 50. évfordulóján adta ki a nyilatkozatot, mely szerint az emberiségnek alig egy évtizede maradt.
A herceg alig 22 évesen, 1970-ben mondta el azt a beszédét, amelyben arra szólított fel, hogy helyezzük vissza a természetet a modern élet középpontjába.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története
Orbán Viktor az őszi ülésszak nyitányán kemény üzeneteket fogalmazott meg: Magyarország senkivel nem áll háborúban, és Ukrajna EU-tagságát sem támogatja. A kormányfő szerint csak diplomácia hozhat békét.
Hétfőn délután kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet Kövér László házelnök vezetett. Az első, háromnaposra tervezett etap során várhatóan döntés születik több ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint titkos szavazással megválaszthatják az új ombudsmant és a helyettesét is. Orbán Viktor a napirend részeként felszólalt.
A miniszterelnök Kapu Tibor űrutazásával kezdte a beszédét, kiemelve, hogy 45 év után ismét magyar zászló lobogott a világűrben. Ezután áttért Ukrajnára: mint mondta,
„Magyarországnak nyíltan meg kellett mondania, és az ősz során meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország senkinek nem adott felhatalmazást arra, hogy a nevében háborút viseljen” – mondta a kormányfő.
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, de senkivel nem áll háborúban, ezért az Unió sem állhat háborúban. Kiemelte:
„Az uniót háborús célokra nem használhatjuk, amíg akár egyetlen ország ellenzi azt, márpedig Magyarország ellenzi. Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, ezért nem támogatjuk Ukrajna Európai Uniós tagságát.”
A miniszterelnök hozzátette: attól tartanak, hogy Ukrajna belépésével a háború is betenné a lábát az Unióba. Orbán szerint a háborúnak csak diplomáciai megoldása lehet.
A nyári hónapok kapcsán a kormányfő arról beszélt, hogy támadások érték a Barátság kőolajvezetéket. „Szeretném hangsúlyozni, és az ukránoknak is méltányolnia kellene, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamosenergia-ellátója.”
Hozzátette: nyáron Brüsszelben nem sikerült visszavonatniuk a migrációs paktumot. „Kerestünk ehhez társat, de nem vagyunk elegen” – mondta. Úgy fogalmazott: „10 éve áll a határkerítés, 10 éve hirdettük meg a mi politikánkat Brüsszel öngyilkos migrációs politikája ellen.” Szerinte a migráció több nyugati országban zavargásokhoz vezetett, ezzel szemben „Magyarország a béke szigete”.
Orbán a brüsszeli politikát lassúnak és cselekvésképtelennek nevezte, mondván, „ha az Unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története”.
„Migráció, zöld átállás, klímapolitika, szankciók. Mennyi nekirugaszkodás, és csekély eredmények” - fűzte hozzá.
A miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy az Egyesült Államok megkezdte a gazdasági világrend átalakítását, a globális dél pedig felvette a kesztyűt, miközben az Európai Unió „kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából”.
Orbán szerint Magyarország nem várhatott tovább a „kétséges irányú brüsszeli gazdaságpolitikára”, ezért „Magyarország saját gazdaságpolitikába kezdett.”
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Brüsszel nem kedveli a magyar gazdaságpolitikát. Szerinte az EU többek között az egykulcsos adózást akarja megszüntetni, így arra következtetett, hogy a közteherviselésről és az egykulcsos SZJA-ról társadalmi vita, nemzeti konzultáció kell. Ezt októberben tervezi elindítani a kormány.
A miniszterelnök a drogkereskedelem hazai helyzetét is fejtegette. Emlékeztetett rá, hogy a kormány hajtóvadászatot indított a drogkereskedők ellen, és ezt az Alaptörvényben is rögzítette. Orbán szerint hiányzik még néhány büntetőjogi részlet, ezért a parlamentet felkérte, hogy az őszi ülésszakban alkossák meg a szükséges szabályokat.
Orbán Viktor szerint Brüsszel kedvezőtlen vámmegállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amit ellensúlyozni kell. Bejelentette a parlamentben, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet készített, és ebben szerepel a kis- és középvállalkozásokat segítő fix kamatozású hitel, a munkáltatói terhek csökkentése és a munkáshitel.
Orbán mindeközben úgy véli, a megújult egyetemek „szárnyalnak”, és a világ 30 ezer egyeteme között 12 magyar intézmény a legjobb 5 százalékban van.
A miniszterelnök „családbarát adóforradalomról” is beszélt. Mint mondta, szeptember 1-jén elindult a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program, az Otthon Start, ami azoknak segít, akiknek nincs saját ingatlanuk.
„Ez a magyar középosztály kiszélesítésének programja.”
A kormányfő beszámolt továbbá arról, hogy a kormány novemberig meghosszabbította az árrésstopot, és maradnak az extraprofit-adók. „Védekezünk a túlzó és indokolatlan áremelések ellen.” Meghosszabbították a kamatstopot is, ami ellen a bankok az Alkotmánybírósághoz fordultak.
„A kormány ezt a konfliktust vállalja.”
Orbán végül az online és offline erőszakról is szót ejtett az Országgyűlésben. Azt kérte a képviselőktől, hogy ne veszítsék el az eszüket, mert „nem őserdőben élünk, vadak módjára”. A Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselésére reagáló kormánypárti sajtóval összhangban felhozta: ma ott tartunk, hogy vannak ellenzéki politikusok, akik fegyverrel járnak nyilvános politikai találkozókra.
Polgári tempót és nyugalmat kért. „Csigavér!” – jegyezte meg.
Hétfőn délután kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyet Kövér László házelnök vezetett. Az első, háromnaposra tervezett etap során várhatóan döntés születik több ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint titkos szavazással megválaszthatják az új ombudsmant és a helyettesét is. Orbán Viktor a napirend részeként felszólalt.
A miniszterelnök Kapu Tibor űrutazásával kezdte a beszédét, kiemelve, hogy 45 év után ismét magyar zászló lobogott a világűrben. Ezután áttért Ukrajnára: mint mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jövőbe látott az ATV? Orbán beszédéről órákkal korábban beszámoltak
Az ATV már reggel írt Orbán Viktor parlamenti felszólalásáról, noha csak délután került rá sor. A portál azóta javította a hibát, de a baki nagy visszhangot kapott.
Orbán Viktor az új parlamenti ülésszak első napján úgy fogalmazott: „Merjük naggyá tenni Magyarországot” – tudósított már hétfő reggel 9:09-kor az ATV, pedig a kormányfő csak 13 órától szólalt fel a Parlamentben. Azt is írták, hogy a miniszterelnök szerint „a tavasz óta történt változások felértékelődtek, és sokszor évek alatt megszokott fejleményekkel érnek fel”.
A csatorna oldala persze nem hallhatta előre a beszédet – a szerkesztőség valószínűleg Orbán ma reggeli Facebook-posztját értette félre, ami a parlamenti pulpitusnál álló kormányfő képével illusztrálva azzal kezdődött: „Első ülésnap, indul a parlamenti meló”, és a fent idézett „Merjük naggyá tenni Magyarországot” mondattal zárul.
A Telex érdeklődésére az ATV kommunikációs munkatársa megerősítette, hogy valóban ez történt, ami „súlyos szakmai hiba”, ezért „házon belül következménye lesz”.
A korábbi cikk helyén 11:30-kor már egy olyan változat szerepelt, amely – immár helyesen – a miniszterelnök bejegyzésére hivatkozik, és nem tartalmazza a parlamenti beszédre utaló részeket. A javítást viszont nem jelölték.
Orbán Viktor a posztban egyébként úgy fogalmazott: „Tavasz óta annyi minden történt, mint máskor évek alatt. A napirend előtt mindenről beszámolok, és – kellő szerénységgel – azt is elmondom, hogyan lesz Magyarország a változások győztese.”
A történtekre Tordai Bence országgyűlési képviselő is reagált: azt írta, hogy szerinte lehet, hogy az ATV „látja a jövőt”.
Orbán Viktor az új parlamenti ülésszak első napján úgy fogalmazott: „Merjük naggyá tenni Magyarországot” – tudósított már hétfő reggel 9:09-kor az ATV, pedig a kormányfő csak 13 órától szólalt fel a Parlamentben. Azt is írták, hogy a miniszterelnök szerint „a tavasz óta történt változások felértékelődtek, és sokszor évek alatt megszokott fejleményekkel érnek fel”.
A csatorna oldala persze nem hallhatta előre a beszédet – a szerkesztőség valószínűleg Orbán ma reggeli Facebook-posztját értette félre, ami a parlamenti pulpitusnál álló kormányfő képével illusztrálva azzal kezdődött: „Első ülésnap, indul a parlamenti meló”, és a fent idézett „Merjük naggyá tenni Magyarországot” mondattal zárul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktorhoz fordultak az ügyvédek a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke miatt
Az Ügyvédkör civil szervezet szerint törvénysértő, hogy Lánczi Tamás DPK-alapító lett. Azt írják, nem egy, hanem két jogszabály is tiltja, hogy ilyen tisztséget vállaljon.
Az Ügyvédkör bejelentette, hogy összeférhetetlenségi vizsgálatot kezdeményez Orbán ViktornálLánczi Tamás miatt, miután kiderült, hogy alapítóként szerepel a Bajtársak Digitális Polgári Körben.
A szakmai egyesület szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke nem vehet részt pártpolitikai tevékenységben, és a jelenlegi jogszabályok alapján nem lehet alapítója egy ilyen szervezetnek.
A 24.hu a civil szervezet közleményét idézve azt írja: pártpolitikai tevékenységnek minősül minden olyan cselekvés vagy szervezett magatartás, amelynek elsődleges célja egy politikai párt érdekeinek szolgálata, népszerűsítése vagy a hatalomszerzésben való támogatása.
Az Ügyvédkör álláspontja az, hogy a Digitális Polgári Körök tevékenysége „kétséget kizáróan pártpolitikai tevékenység”, ugyanis a Fidesz–KDNP oldalán igyekszik befolyásolni az országgyűlési választások kimenetelét és a választói akaratot.
Ugyanezt a véleményt osztja Magyar Péter is. A TISZA Párt elnöke korábban reagált az ügyre, jelezve, hogy Lánczi Tamás a DPK-alapítással „tulajdonképpen lemondott az orbáni ÁVH vezetéséről”. Lánczi erre azzal vágott vissza, hogy „aki jogász létére nem tud megkülönböztetni egy polgári kört egy politikai párttól, az még külföldi bábnak is silány”.
Az Ügyvédkör viszont hangsúlyozza, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal független államigazgatási szerv, amelynek elnöke nem lehet párt vagy pártalapítvány tagja, nem viselhet tisztséget ezekben, nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, és nem szerepelhet nyilvánosan párt nevében vagy érdekében.
Lánczi jogviszonyát a különleges jogállású szervekről szóló törvény szabályozza, kiegészítve a nemzeti szuverenitás védelméről szóló jogszabályban szereplő eltérésekkel. Az Ügyvédkör azt állapította meg, hogy mindkét jogszabály egyértelműen tiltja a pártpolitikai tevékenységet.
Az Ügyvédkör bejelentette, hogy összeférhetetlenségi vizsgálatot kezdeményez Orbán ViktornálLánczi Tamás miatt, miután kiderült, hogy alapítóként szerepel a Bajtársak Digitális Polgári Körben.
A szakmai egyesület szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke nem vehet részt pártpolitikai tevékenységben, és a jelenlegi jogszabályok alapján nem lehet alapítója egy ilyen szervezetnek.
A 24.hu a civil szervezet közleményét idézve azt írja: pártpolitikai tevékenységnek minősül minden olyan cselekvés vagy szervezett magatartás, amelynek elsődleges célja egy politikai párt érdekeinek szolgálata, népszerűsítése vagy a hatalomszerzésben való támogatása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jöhet a Magyar Péter-Orbán Viktor-vita? A magyarok többsége szeretne látni egy ilyet
Több mint 30 ezren írták alá a petíciót, hogy legyen nyilvános miniszterelnök-jelölti vita. A kutatás szerint a fiatalok és a fővárosiak különösen erősen követelik a megmérettetést.
Az aHang szeptember 15-én, a demokrácia nemzetközi napján indított aláírásgyűjtő kampányt annak elérésére, hogy a 2026-os országgyűlési választások előtt Orbán Viktor és Magyar Péter vegyen részt egy nyilvános miniszterelnök-jelölti vitán. A kezdeményezést már több mint 30 ezren szignózták, és a támogatók száma folyamatosan nő – áll a szervezet közleményében, amely közli a 21 Kutatóközpont augusztus végén végzett közvélemény-kutatásának eredményeit is erről a témáról.
A magyar társadalom többsége támogatja a vitát: a teljes népesség 56 százaléka szeretné, hogy létrejöjjön, míg 23 százalék elutasítja, 21 százalék pedig bizonytalan a kérdésben.
Az adatok pártpreferencia szerint jelentősen eltérnek: a Tisza Párt szavazóinak 86 százaléka támogatja a vitát, más pártok hívei közel 70 százalékban vélekednek ugyanígy, míg a bizonytalanoknak már jelentősen kevesebb, kb. 35 százaléka tart rá igényt.
A fideszes szavazók többségében elutasítóak, viszont minden harmadik kormánypárti támogató szívesen megnézné Orbán Viktor és Magyar Péter vitáját.
A korosztályos megoszlás szintén árnyalt képet mutat. A 18–29 évesek 71 százaléka és a 30–39 évesek 72 százaléka támogatja a vitát, vagyis a fiatalabb generációk igénylik leginkább a nyilvános megmérettetést.
A 40–49 évesek körében közel minden második ember, az 50–64 éveseknek több mint fele (55%), a 65 év felettieknek pedig a 48 százaléka szeretné, ha sor kerülne miniszterelnök-jelölti vitára.
A kutatás kitér arra, hogy a férfiak nagyobb arányban támogatják a vitát, mint a nők, és minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább igényli a megtartását. A településtípus szerinti bontásból kiderül, hogy a vita támogatottsága Budapesten a legmagasabb (73%), de a kisebb városokban és a falvakban is sokan szeretnének vitát.
A falvakban és községekben élők többsége (56%) ugyancsak támogatja az Orbán-Magyar vitát.
Mint ismert, Magyar Péter már többször kihívta vitára a kormányfőt, aki ezekre a felvetésekre vagy nem is reagált, vagy elutasítóan válaszolt. Orbán Viktor utoljára 2006-ban szerepelt miniszterelnök-jelölti vitán, Gyurcsány Ferenccel szemben, akkor a Fidesz elveszítette a választást.
A közvélemény-kutatást augusztus 27. és 31. között végezték, ezer fő megkérdezésével. A résztvevők SMS-ben kapták meg az online kérdőív linkjét, a 65 év felettieket pedig telefonon kérdezték a politikai preferenciáikról.
Az aHang szeptember 15-én, a demokrácia nemzetközi napján indított aláírásgyűjtő kampányt annak elérésére, hogy a 2026-os országgyűlési választások előtt Orbán Viktor és Magyar Péter vegyen részt egy nyilvános miniszterelnök-jelölti vitán. A kezdeményezést már több mint 30 ezren szignózták, és a támogatók száma folyamatosan nő – áll a szervezet közleményében, amely közli a 21 Kutatóközpont augusztus végén végzett közvélemény-kutatásának eredményeit is erről a témáról.
A magyar társadalom többsége támogatja a vitát: a teljes népesség 56 százaléka szeretné, hogy létrejöjjön, míg 23 százalék elutasítja, 21 százalék pedig bizonytalan a kérdésben.
Az adatok pártpreferencia szerint jelentősen eltérnek: a Tisza Párt szavazóinak 86 százaléka támogatja a vitát, más pártok hívei közel 70 százalékban vélekednek ugyanígy, míg a bizonytalanoknak már jelentősen kevesebb, kb. 35 százaléka tart rá igényt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
