SZEMPONT
A Rovatból

Karácsonykor a legfájdalmasabb a búcsú attól, akit a legjobban szeretsz

„Ja, az a kilencvenes néni? Nagyon gyenge. Jobb, ha felkészülnek rá, hogy… szóval bármikor” - közli velem a fehér köpenyes.
Rónyai Júlia Fotó: Freepik - szmo.hu
2022. december 23.



Ülök a taxiban, egy almát szorongatva.

A sofőr - mint minden taxisofőr - magyaráz: talán épp az inflációnál tart, az oroszoknál, vagy hogy egy Dyson porszívó negyedmillióba kerül, de a feleségének még így is megéri az árát.

Csontvelődermesztő hideg van odakint. Állítólag karácsony lesz: ezt villogják a városszerte kiaggatott hópelyhek és rénszarvasok, erről ömleng egy popdíva a hangszóróból.

És ezért trónol a kórház halljában egy jókora fenyőfa, rajta csillámpapírba burkolt, üres dobozkákkal. Ehhez legalább értünk - alaposan becsomagolni a semmit, ha már az idei ünnepre nem jut se meghittség, se remény. A belgyógyászaton elmarad a karácsony.

“Ja, az a kilencvenes néni? Az általános állapota nagyon gyenge. Jobb, ha felkészülnek rá, hogy… szóval bármikor” - közli velem a fehér köpenyes, akit sikerül elcsípnem a folyosón.

A kilencvenes néni fekszik az ágyon, meztelenül, félig kitakarva. Tágra nyílt szemmel a plafonra mered. Piheg, néha nyögdécsel. Rosszul veszi a levegőt, fogatlan száját olykor fintorba torzítja a fájdalom.

“Melegem van” - közli köszönés helyett, tényszerűen - bár a szavait nehezen érteni a protézise nélkül.

“Szívecske, az mégsincs rendjén, hogy meztelen vagy” - próbálok hatni rá, de mindhiába: neki már mindegy a szemérem. Nem számítanak többé ilyen csip-csup dolgok.

Végül mégis ráimádkozom a nefelejcsmintás pólót. Óvatosan bújtatom át rajta a fejét, a karját, mintha kisgyereket öltöztetnék. Pedig még soha nem öltöztettem se időst, se kisgyereket.

Vajon hányszor adtuk elő ugyanezt a rituálét, ő meg én? - villan be a gondolat. Egykor még én mocorogtam ilyen gyámoltalanul. Ő segített megtalálni, melyik a póló eleje-hátulja, melyik szárába melyik karom passzol.

Hányszor öltöztetett vajon ő másokat? Az öccsét, aki maga nevelt. A dédit, akit hűségesen gondozott, a nagypapát, aki utolsó éveiben már a hűtőszekrényben kereste a cipőkanalat. Anyámat, engem.

És öltöztette, hőmérőzte, fáslizta és pelenkázta ő a betegek százait, ezreit, akik megfordultak a keze alatt az évek során.

Mindenki Erzsi nővért akarta: az ő dúdolását, az ő erős, biztos kezeit, a megnyugtató érintését, az oltalmazó melegét. “Hogy van ma az én gyöngyhuszárom?” - simogatta meg reggelenként a haldokló öregek haját.

Pedig Erzsit soha nem oltalmazta senki.

Hároméves volt, amikor a mamáját elvitte a tuberkulózis. “Hát engem most már ki fog szeretni?” - kérdezte akkor, a koporsó fölött. Későbbi élete során számtalanszor felidézte ezt a pillanatot.

Tűrte, hogy a nevelőanyja akácággal verje a fejét. Tűrte a napszámot, a marokszedést, a paraszti munka éveit. Könnyek közt nézte, hogyan hurcolták el a falubelieket: az ószeres Kohn bácsit és a hentest, aki még egy fél disznót is adott hitelre az éhező családnak.

Aztán Pestre került. Harisnyát stoppolt és a mosókonyhában robotolt cselédlányként. A nagyságos asszony szerette volna, ha “gazdinak” hívja, de nem volt rá hajlandó.

Amikor a nővérképzőbe jelentkezett, sírva fakadt a felvételi bizottság előtt: szégyellte, hogy nincsen miből füzetet vennie. Mégis felvették. Parasztlányból államfők és miniszterek személyi ápolója lett. Szándék nélkül, hátszél nélkül, csak mert olyan volt, amilyen.

Ötvenhatban aztán - az egyik Fontos Elvtárs ápolójaként - hátrahagyták. A Szovjetunióba menekülő Fontos Elvtárs neje búcsúzóul közölte vele: “Erzsi, most már elmehet!” Így aztán napokig bujkált a testőrrel és a kocsivezetővel egy szénapetrence mögött.

Erzsi nővér kezei közt fél évszázad során tekintélyes urak, érdemes művészek lábadoztak. Tukmáltak rá festményt, ékszert, lakást - ő mégsem, sohasem tudott semmit elfogadni. Megöregedett inkább szép csendben, harminc négyzetméteren. Szupernagyi lett belőle, ahogyan a barátaim emlegették.

“Esténként úgy félek…” - mondja most.

Delíriumban az ember feje átjáróház, ahová a szél befújja kilencvenhárom év kísérteteit.

“Dehát nem vagy egyedül.”

Besüppedt ajkai megremegnek. Legyint, mintha én azt nem érthetném. Aztán elalszik a következő pillanatban.

Megszorítom a kezét. Gyűrött, vizenyős, meleg. A kéz, ami annyiszor kavarta nekem a tejbegrízt, annyiszor tapasztott velem homokvárat. Annyiszor takargatott be esténként, ha jó voltam, ha rossz.

Tátott szájjal hortyog - most tűnik fel, kis bajszot növesztett a kórházban -, majd összerezzen, felriad. Levegőért kapdos.

“Fáj valami?”

“Juliskám, most már menj el. Hagyjál engem békén.”

Ez nem könnyű, de hát a helyzettel jár - mondom magamnak.

Most tanulom csak, mit jelent a búcsúzás. Semmi giccs, semmi flanc. A haldoklónak a beszéd fáj - közömbös, nyűgös, néha még agresszív is talán.

Megszorítom a kezét. Nem szorítja vissza. Nézi a plafont.

Legszívesebben énekelnék neki, ahogy ő nekem gyerekkoromban: “Édes álmot, jó éjt…” - de hülyének nézne szemben a bácsi az infúzióval. Némák és közömbösek maradnak a zöldre festett falak.

Nem szeretném, hogy este féljen. Dehát már nincs mit tenni.

Aztán kihúzza az ujjait az enyémek közül, és reszketve az éjjeliszekrényre mutat:

“Ott az az alma. Azt vidd el legalább.”

Ülök a taxiban hazafelé menet. Ünnep jön - bár se hó, se család, se otthon -, de ünnep lesz, ez kétségtelen. Vajon hol leszek akkor, amikor…? Kétlem, hogy épp mellette. Talán egy buliban pezsgőzök majd, aztán meg örökre hurcolhatom magammal.

A pillanat lassan, de kérlelhetetlenül dübörög felém az idő lánctalpain. Óvodás korom óta álmodok vele, rettegek tőle, és mindjárt ideér.

De valahogyan élni kell majd tovább azután is.

“…szóval, ez a Dyson porszívó nagyon tud valamit. Pikk-pakk átmegy vele a feleségem az egész lakáson!” - lelkendezik a taxisofőr.

“Nahát. Szinte már engem is meggyőz, hogy kell egy ilyen otthonra” - csicsergek, és az almát szorongatom, míg a közömbös neonfények elsuhannak az ablak túloldalán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András üzent a Micimackó-ügy kapcsán: Ezúton szeretném megkérni Németh Balázst, hogy eszébe ne jusson visszavenni a tempóból!
A Félmillió Fiatal a változásért mozgalom elindítója a közösségi oldalán értékelte Németh Balázs fideszes képviselő elmúlt napokban végzett munkáját. A politikus szerint Németh parlamenti Micimackó-utalása és egy tüntetésen való részvétele is a rendszerváltást segíti.


Fekete-Győr András egy Facebook-posztban, ironikus hangnemben fordult a fideszes képviselőhöz, Németh Balázshoz, akit arra kért, hogy „eszébe ne jusson visszavenni a tempóból”.

Azt írta, Menczer Tamás óta nem volt fideszes politikus, „aki ilyen következetesen és ilyen látványosan dolgozott volna azért, hogy a Fidesz-maffia minél előbb összeomoljon, a rendszerváltás pedig biztosan sínen maradjon!”

Fekete-Győr szerint Németh néhány nap leforgása alatt jutott el onnan, hogy egy tüntetésen vegyen részt, egészen odáig, hogy a parlamentben egy Micimackó-utalás miatt szólaljon fel.

Fekete-Győr szerint „ez kétségkívül egészen kivételes politikai tehetségre vall”.

A bejegyzésben a politikus felteszi a kérdést, melyik a megalázóbb: az, hogy Németh egy állítólagos „tiszás influenszer” mondatát kéri számon, miközben sem az influenszer, sem az őt idéző portál nem a Tisza Párthoz kötődik, vagy az, hogy a tudományos és technológiai miniszter végül „alapfokú gyermekirodalmi gyorstalpalót” kénytelen tartani neki az Országgyűlésben.

„De semmi baj, Balázs. Ne hagyd, hogy a rosszindulatú emberek elbizonytalanítsanak!” – folytatja Fekete-Győr. Hozzáteszi, hogy a Fidesznek pontosan erre a „minden megszólalással önmagát megsemmisítő kommunikációs teljesítményre” van most szüksége.

A posztot így zárja: „Maradj rajta, Balázs! Csak így tovább! A rendszerváltás nevében is köszönjük a munkádat.”

A bejegyzés előzménye, hogy kedden, a gyűlöletkeltő plakátokról szóló parlamenti vitában Németh Balázs Pottyondy Edina youtuber egy videójára hivatkozva kért számon egy Micimackó-utalást a kormányon. Válaszában Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kifejtette, hogy a mesében Füles veszíti el a farkát. Múlt pénteken pedig Németh egy budapesti, migrációellenes tüntetésen vett részt, ahol Toroczkai László is jelen volt, és ahol a Miniszterelnökség épületének erkélyéről Magyar Péter miniszterelnök tapsolt és szívet mutatott a felvonulóknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk