Az ellenzék legmesteribb húzása lenne, ha Karácsony lépne vissza Márki-Zay Péter javára
Márki-Zay végső győzelmével egy csapásra menne a kukába a Fidesz teljes, jól felépített stratégiája, ennél nagyobb mélyütést pedig nehéz elképzelni. Vélemény.
Az ellenzéki előválasztás eddigi legnagyobb meglepetését okozta Márki-Zay Péter azzal, hogy letaszította a dobogóról Jakab Pétert az első fordulóban, így Dobrev Klára és Karácsony Gergely mellett ő jutott be a második körbe.
Erre valószínűleg még néhány hete se fogadott volna senki, a hódmezővásárhelyi polgármester azonban nagyon megnyomta a kampány hajráját: gyakorlatilag folyamatosan az országot járta, nem egyszer napi 4-5 fórumot tartott és a két vitán is meggyőző teljesítményt nyújtott.
Ráadásul pártonkívüli civil imázsával rengeteg olyan embert meg tudott szólítani, akik rajta kívül senki másra nem lettek volna hajlandók voksolni.
Ami viszont tény: ha hárman maradnak talpon a második fordulóra, Dobrev nevető harmadikként ugyanolyan simán nyeri majd el a közös jelöltséget, mint ahogy az első kört behúzta.
Ez pedig Márki-Zaynak és Karácsonynak sem érdeke: mindketten sokszor elmondták, hogy hiába tartják szakmailag felkészültnek és elhivatottnak a DK jelöltjét, meggyőződésük, hogy magas elutasítottsága miatt neki van a legkisebb esélye arra, hogy áprilisban Orbán Viktort is legyőzze.
Ha pedig azt is elhisszük nekik, hogy az ország érdekében a személyes ambícióikat és az egójukat is hajlandók félretenni, egyértelmű, hogy valamelyiküknek vissza kell lépnie a másik javára. Aki állva marad, az a kiesők támogatóinak átszavazásával szinte biztosan lenyomja Gyurcsány Ferenc feleségét.
Elsőre aligha tűnhet kérdésesnek, hogy ez Karácsony legyen: sokáig toronymagas esélyesnek tartották, egész kampányát már eleve Orbánnal szemben építette fel, a kormányoldalon szintén legalább fél éve kész tényként kezelik, hogy csak ő jöhet ki végső győztesként.
És épp ez az, amiért az ellenzék nem is léphetne mesteribbet annál, ha végül mégis Márki-Zay Péter vezetné a közös listát. Egy ilyen forgatókönyv egyetlen mozdulattal vágná ki a kukába a Fidesz gondosan felépített stratégiáját arról, hogy az előválasztás csak színjáték, amelyen a lapok rég le vannak osztva és végül úgyis Gyurcsány embere győz.
Legutóbb a szerdai kormányinfón fejtette ki a véleményét erről Gulyás Gergely, de alig találni olyan kormánypárti politikust, aki ne nyilatkozta volna már le ezt legalább egyszer. Még Orbán Viktor is rendszeresen posztol arról az utóbbi időben, hogy "ne hagyjuk, hogy visszatérjen a Gyurcsány-korszak!"
Márki-Zayról ezzel szemben maga Hollik István mondta el egy utcai fórumon, ahol véletlenül összefutottak, hogy "ő biztosan nem nyerhet ebben a versenyben, mivel nem Gyurcsány embere".
Gondoljunk csak bele, ilyen előzmények után mekkora gyomrost vinne be a Fidesz kampányának, ha végül ő lenne Orbán kihívója.
Persze biztos, hogy az ő lejáratására is megtalálnák a módot, ha arra lenne szükség. Egy ekkora kommunikációs újratervezés alig fél évvel a választások előtt azonban az eddigi legnagyobb kihívás lenne a Rogán-Habony propagandagépezet számára. Ráadásul a teljes kormányoldal magyarázkodni kényszerülne amiatt, hogy nézhették be ennyire a dolgot.
Biztos, hogy rengeteg olyan bizonytalan szavazó van, aki a folyamatosan sulykolt gyurcsányozás miatt még a Fideszre is nagyobb eséllyel szavazna egy Karácsony által vezetett közös listával szemben, ez a fejlemény viszont komolyan elgondolkodtatná. Annál is inkább, mivel a bevallottan jobboldali és keresztény Márki-Zay a kiábrándult fideszeseket is mindenkinél nagyobb arányban szólítaná meg.
A Fidesz mellett egyvalaki még biztosan rosszul járna egy ilyen forgatókönyvvel, ez pedig a Kétfarkú Kutya Párt: az ő szavazóik többsége számára a különutasságra építő Márki-Zay az egyetlen vállalható figura az egész ellenzékben, ezért biztos, hogy sokan adnának mégiscsak egy esélyt a közös listának, ha a hódmezővásárhelyi polgármester állna az élén.
A dolgot megfordítva viszont az is biztos, hogyha végül mégis Dobrev Klára futna be győztesként, az fixen garantálná az MKKP parlamentbe jutását tavasszal.
Márki-Zay esélyeit nagyban rontja, hogy a hat párt (leszámítva talán a Momentumot) a háta közepére se kívánja őt, illetve a programjának alappillérét adó szakértői kormányzást.
Tárgyalóasztal mellett ezért aligha tudja majd meggyőzni Karácsonyt arról, hogy szálljon ki a versenyből. De ha egy független, reprezentatív felmérés is azt hozná ki, hogy a főpolgármester kevésbé esélyes Orbán ellen, akkor már a pártoknak is jóval nehezebb lenne mellette érvelni.
Kérdés, összejöhet-e ez, egy dolog azonban biztosnak tűnik: Márki-Zay Péter a következő egy hétben többet fog szerepelni a médiában, több cikk és elemzés születik majd róla, mint eddig bármikor.
Az ellenzéki előválasztás eddigi legnagyobb meglepetését okozta Márki-Zay Péter azzal, hogy letaszította a dobogóról Jakab Pétert az első fordulóban, így Dobrev Klára és Karácsony Gergely mellett ő jutott be a második körbe.
Erre valószínűleg még néhány hete se fogadott volna senki, a hódmezővásárhelyi polgármester azonban nagyon megnyomta a kampány hajráját: gyakorlatilag folyamatosan az országot járta, nem egyszer napi 4-5 fórumot tartott és a két vitán is meggyőző teljesítményt nyújtott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Moszkvában lőtték le az orosz katonai hírszerzés egyik legfontosabb emberét - A nyomok egyenesen a Kreml belső köreihez vezetnek
Február 6-án lőtték le Vlagyimir Alekszejev altábornagyot, a GRU kulcsfiguráját. A gyanúsítottak között orosz tisztek is vannak, ami a Kremlen belüli leszámolás lehetőségét veti fel.
Február 6-án egy moszkvai lépcsőházban lőtték le az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik legfontosabb emberét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot. A merénylet után kórházba szállították, és bár a hivatalos közlés szerint életben van, állapotáról azóta sem adtak ki részletes tájékoztatást. Az 1961-ben egy ukrajnai faluban született Alekszejev a különleges erők, a Szpecnaz ranglétráját megmászva lett 2011-ben a GRU egyik első vezetőhelyettese.
Nem illett bele az orosz katonai vezetőkről kialakult sztereotípiába: közvetlen, embereire odafigyelő parancsnoknak tartották, akit a szervezeten belül tiszteltek és szerettek.
A joviális külső mögött azonban a GRU legkeményebb műveleteiért felelős vezető állt.
A nevéhez köthető a Krím megszállásának megtervezése, az Ukrajna elleni 2022-es támadás kidolgozása, valamint a 2015-ös luhanszki „nagytakarítás” is,
amely során több, a Kreml számára túl önállónak ítélt szakadár parancsnokot likvidáltak. Meghatározó szerepet játszott a 2016-os és 2020-as amerikai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekben, amiért felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Később az Egyesült Királyság és az Európai Unió is büntetőintézkedéseket vezetett be ellene, miután kiderült, hogy az ő emberei próbálták novicsokkal megmérgezni Szergej Szkripal volt GRU-ügynököt és a lányát, írta a hvg.hu.
A Wagner zsoldossereg megszervezése is Alekszejev projektje volt. A sereg arcának a letagadhatóság érdekében Jevgenyij Prigozsint tették meg, de a háttérben mindvégig a GRU irányított.
Amikor Prigozsin lázadása kitört, Alekszejev személyesen tárgyalt vele Rosztov-na-Donuban. A megbeszélésről készült felvétel szerint Prigozsin azt követelte, hogy adják át neki Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Alekszejev erre nevetve csak annyit válaszolt:
„Vigyed őket”
Prigozsin halála után a Wagner egy részét a szintén Alekszejev által létrehozott Redut nevű zsoldosseregbe olvasztották be.
Az orosz hatóságok szerint a merénylet mögött az ukránok állnak, ezt állítja az ügyben nyomozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat, és erről beszélt Szergej Lavrov külügyminiszter is. Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz.
A nyomozás eddig négy gyanúsítottat azonosított. A lövész Ljubomir Korba volt, akit a tábornok szomszédja, Zinajda Szerebrickaja engedett be a lépcsőházba. Viktor Vaszin szállást adott neki, fia, Pavel pedig a megfigyelésben segédkezett. A gyanúsítottak háttere azonban jócskán bonyolítja a képet: Vaszin és fia az orosz haderő nyugalmazott tisztjei, sőt, az idősebb Vaszin korábban az FSZB egyik fedőcégénél dolgozott. Szerebrickaja a luhanszki szakadár területről származik, és a merénylet után a hatóságok szerint Ukrajnába szökött.
A merénylet végrehajtása feltűnően amatőrnek tűnt.
Korba négyszer lőtt, de a három találat egyike sem bizonyult végzetesnek. Menekülés közben a pisztolyt csak félig süllyesztette egy hókupacba, és több térfigyelő kamerába is belenézett. A kétbalkezes végrehajtás alapján nehéz eldönteni, hogy valódi ügyetlenségről van-e szó, vagy egy hírszerző szerv szándékos megtévesztéséről, amivel elterelné magáról a gyanút. Az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSZB és a GRU közötti rivalizálás közismert.
A lehetséges elkövetők között felmerültek haragtartó wagneristák, a luhanszki tisztogatások sértettjei, de akár a Védelmi Minisztérium vezetői is, akik zokon vehették Alekszejev megjegyzését a Prigozsinnal folytatott tárgyaláson.
Az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos: Moszkvában, február 6-án lelőttek egy orosz tábornokot.
Február 6-án egy moszkvai lépcsőházban lőtték le az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik legfontosabb emberét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot. A merénylet után kórházba szállították, és bár a hivatalos közlés szerint életben van, állapotáról azóta sem adtak ki részletes tájékoztatást. Az 1961-ben egy ukrajnai faluban született Alekszejev a különleges erők, a Szpecnaz ranglétráját megmászva lett 2011-ben a GRU egyik első vezetőhelyettese.
Nem illett bele az orosz katonai vezetőkről kialakult sztereotípiába: közvetlen, embereire odafigyelő parancsnoknak tartották, akit a szervezeten belül tiszteltek és szerettek.
A joviális külső mögött azonban a GRU legkeményebb műveleteiért felelős vezető állt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Orbán Viktor győzelmi esélye 40 százalék alá zuhant a Polymarketen
Török Gábor politikai elemző a Polymarket trendjére hívta fel a figyelmet, ahol a miniszterelnök esélye 39 százalékra esett. A platformot a magyar hatóságok januárban blokkolták, így csak VPN-nel érhető el.
A Polymarketen 59–39-re vezet Magyar Péter Orbán Viktorral szemben – miközben a platformot Magyarországon január óta blokkolják.
Török Gábor politikai elemző a Facebookon hívta fel a figyelmet a fejleményre, hogy szerinte: „Nyílik az olló a Polymarketen: OV [Orbán Viktor - a szerk.] benézett 40 százalék alá” – kommentálta Török, hogy a nemzetközi, blokkláncalapú előrejelzési platformon Orbán Viktor választási győzelmi esélye 39 százalékra esett, míg Magyar Péteré 57 százalékon áll - legalábbis állt akkor, ugyanis azóta Magyar Péter már még jobban elhúzott.
Magyar-Orbán 59:39
Török Gábor ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a platformon látható számok nem tekinthetők hagyományos közvélemény-kutatásnak.
„ez nem közvélemény-kutatás, nem is az esélyeket mutatja, de azt igen, hogy milyennek látják az esélyeket azok, akik pénzt tesznek egyik vagy másik jelöltre"
– tette hozzá.
Még érdekesebb dolgokat láthatunk, ha a pártversenyre megtett téteket nézzük. Ebben még jobban elhúzott a Tisza.
A Polymarket Magyarországon január óta hivatalosan nem érhető el, legfeljebb VPN-szolgáltatással lehet hozzáférni. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága rendelte el a polymarket.com domain és aldomainjeinek blokkolását „tiltott szerencsejáték szervezése” gyanújával. Néhány nappal később a hatóság a rivális Kalshi elérését is korlátozta.
Ellenzéki hangok szerint a predikciós piacok hasznos jelzést adhatnak a közhangulatról, így a tiltás információs korlátozásnak is tekinthető.
A predikciós piacok nemzetközi szinten is a hatóságok fókuszába kerültek már a múltban. A holland szerencsejáték-felügyelet például február 17-én szólította fel a Polymarketet a helyi működés beszüntetésére, és heti 420 ezer eurós bírságot helyezett kilátásba. A piacok forgalma eközben dinamikusan nő, január közepén napi 700 millió dollár körüli rekordot ért el.
A Polymarketen 59–39-re vezet Magyar Péter Orbán Viktorral szemben – miközben a platformot Magyarországon január óta blokkolják.
Török Gábor politikai elemző a Facebookon hívta fel a figyelmet a fejleményre, hogy szerinte: „Nyílik az olló a Polymarketen: OV [Orbán Viktor - a szerk.] benézett 40 százalék alá” – kommentálta Török, hogy a nemzetközi, blokkláncalapú előrejelzési platformon Orbán Viktor választási győzelmi esélye 39 százalékra esett, míg Magyar Péteré 57 százalékon áll - legalábbis állt akkor, ugyanis azóta Magyar Péter már még jobban elhúzott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Innen, a gettó közepéből is látjuk, hogy van tétje” – a roma vezető szíve a Tiszáé, az esze a Fideszé
Balogh Jenő szerint a történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. Told kisebbségi önkormányzatának vezetője azt mondja, könnybe lábad a szeme Magyar Pétert hallgatva, de árulásnak érezné, ha cserbenhagyná az Öreget.
A berettyóújfalui körzetben található Told kisebbségi önkormányzatának képviselője, Balogh Jenő „Jaga” a Partizán videójában beszélt arról a dilemmáról, ami szerinte sok roma választót foglalkoztat a közelgő választások előtt. A riport felvezetőjéből kiderült, hogy Balogh korábban már a Tisza Párt felé hajlott, de a térség egy másik befolyásos roma vezetője, Varga Ernő leült vele beszélni, és meggyőzte, hogy „mégis érdemesebb a biztosat választani”.
Balogh Jenő az interjúban megerősítette, hogy továbbra is kettősség van benne.
„Érzelmileg a Tisza felé vonzódom, az mindenféleképpen hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy nem” – jelentette ki. Állítása szerint, amikor Magyar Péter beszél, akkor érzi magát igazán magyarnak.
„Amikor az az ember megszólal és beszédet tart, nekem olyankor könnybe lábad a szemem, magyarnak érzem magam, és nem cigánynak” – fogalmaz.
„Viszont ha a másik párt megszólal, ott cigány vagyok. Nem érzem azt, hogy része vagyok a magyar társadalomnak. Nem érzem. És ha kimegyek egy meccsre, nem azt akarom hallani, hogy rohadt cigányok, büdös cigányok, mocskos cigányok, tudod? Mert én is szeretem a focit.”
Felidézte Lázár János kijelentését is, hogy a romák képezik a tartalékot az olyan munkáknál, amiket a magyarok nem végeznek el, például a vonatok mosdóinak takarítását. Balogh Jenő ezt bántónak találta, de azt is hozzátette, hogy a miniszter bocsánatot kért, amit ő el is fogadott. Ennek ellenére úgy érzi, a megkülönböztetést leginkább a politika szintjén tapasztalja. „600 éve itt vagyunk, úgy érzem, hogy azért eléggé sokunk integrálódott; az építőiparban nagyon sokunk ott van. És megálljuk a helyünket, mindig is volt tiszteletem, becsületem a munkahelyen. Sosem kaptam megkülönböztetést. Csak a politikától kaptam mindig megkülönböztetést” – mondta.
A képviselő szerint a szíve a Tiszáé, de az esze a Fideszé.
Ezt azzal magyarázza, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság idején az építőipar, ahol a hozzá hasonló, alacsony iskolai végzettségű emberek dolgoznak, teljesen összeomlott. Úgy véli, Orbán Viktor volt az, aki újra beindította a gazdaságot, és ezzel munkát adott a közösségének.
„Jött ő – egy politikai messiás, ha megnézzük, egy gazdasági messiás –, és újra elkezdett dübörögni a gazdaság. És akkor éreztük azt, hogy ez a kormány jó” – emlékezett vissza. „Mivel neki köszönhetem, hogy a gyerekeimet felneveltem, és munkát biztosított; a semmiből felhozta az országot, és leérettségiztettem mind a három gyerekemet. És bőségesen maradt.”
Szerinte a 2010-es években jól éltek, bár az elmúlt két-három évben a drágaságot nagyon megérzik. „Hozzám hasonló ember érzi, hogy drágaság van. Reggel elmegyek, a reggelit megveszem, ebédet megveszem, jövök hazafelé, már másnap reggelre szinte nem is marad a napszámomból” – vázolta a jelenlegi helyzetet.
Ez azonban azon nem változtat szerinte, hogy volt egy jó időszak.
„Lehet egy rendszert köpködni, lehet egy rendszert gyűlölni, lehet egy másik rendszerre vágyni. Amennyi rosszat úgymond tett Orbán Viktor miniszterelnök, annyi jót is hozzá lehet rakni.”
Mindezek miatt most őrlődik a Tisza és a Fidesz között.
Balogh Jenő szerint a Tisza Párt „egy demokratikus, szép, egyenlő jövőt hirdet”, és Magyar Péterben Martin Luther Kinget látja. „Őt látom benne – »van egy álmom«, hogy egy napon olyan országban élünk, ahol az emberek nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján lesznek megítélve” – mondta. Ezt az érzelmi kötődést azonban felülírja a racionális félelem.
A Fideszhez fűződő viszonyát a Stockholm-szindrómához hasonlítja. „Amikor a fogvatartott ragaszkodik a fogvatartójához, elszenvedi mindazt a rendszert, ami nem jó. Sőt, még érzelmileg is kötődik hozzá.”
„Mert azért 15 év kormányzás alatt azért kialakul érzelmileg egy párthoz kötődés. Még innen is, a gettó közepéből is. Ha eltávolodok tőle, valahol szégyenérzetet fogok érezni, tudod? Olyan érzésem van, mintha szembeköpném. Kötelességemnek tartom valahol, hogy őt támogassam. Az Öreget. Hogy adjunk még egy utolsó négy évet ennek a rendszernek.”
Úgy látja, egy esetleges kormányváltás gazdasági összeomlással járna, mivel az építőipar szavai szerint a Fideszé. „Építőipar egyenlő Fidesz. Ha Orbán Viktor elbukja a választást, a hozzám hasonló emberek másfél–két évig munkanélküliek lesznek” – jósolta. „Ezért ragaszkodunk hozzá kézen-közön.”
Állítása szerint egy Tisza-győzelem után a Fidesz minden eszközzel akadályozná az új kormányt, és attól is tart, hogy ez akár polgárháborúhoz is vezethet.
„Nehéz a döntés, hogy cserbenhagyjuk-e ezt a rendszert, aminek – legyünk őszinték – sok jót köszönhetünk; és támogatunk egy másik rendszert, ami érzelmileg hat, és azt mondjuk, hogy azzal az emberrel haladunk egy úton, és nem tudjuk, hogy milyen meglepetés vár az úton vele, vagy ezzel a biztos rendszerrel, Orbán Viktor miniszterelnök úrral megyünk tovább – ami kiszámítható.”
Szerinte a mostani döntés történelmi jelentőségű.
„Jelentsük ki nyugodtan: ’89 óta nem volt még ilyen. A történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. ’89 óta ez az első – a 2026. április 12-én esedékes – választás, hogy nagyot üt. Ezt innen, a gettó közepéből is látjuk, hogy van tétje. És mindenki el fog menni. A falunkban száz százalékos szavazás lesz.”
A roma vezető arról is beszélt, hogy a jelenlegi politikai helyzet a közösségeket és a családokat is megosztja. „Itt családok fordultak egymás ellen. Akik szerették egymást, tudod?” – fogalmazott. „Az egyik oldal azt mondja, hogy pusztuljon el a Tisza, a másik oldal, hogy a Fidesz pusztuljon el.”
Elmondása szerint a saját családjában is van fideszes és tiszás is, és ha nyíltan állást foglalna bármelyik oldal mellett, barátságok és rokoni kapcsolatok mennének tönkre.
„A fele barátaim tiszásak, és bíznak bennem. De van Sápon egy bátyám, Iván. Ő nagy fideszes. És mondott egy mondatot: Ne bántsd a szúnyogot, amelyik már jól lakott, mert jön helyette egy éhesebb.”
„És valahol benne van az, hogy ne legyen harc, ne legyen háború, ne legyen polgárháború; hagyjuk meg ezt a rendszert így, ahogy van. És akkor a béke megmarad mindannyiunk között.”
Arról is beszélt, képviselőként erkölcsi kötelességének érzi, hogy a Fidesz-közeli közösségével maradjon, és ne tűnjön árulónak. „Ha nem akarok árulóként feltűnni, akkor ugyanazt a vonalat kell kövessem, amit ők visznek. Egyértelműen a mi feladatunk, mivel Fideszhez közeli pártban vagyunk, a roma kisebbségeknek az, hogy tartsuk össze a népet, a népünket, és egyértelműen hajoljunk a Fidesz felé” – mondta.
Tudja, hogy a döntése helyben sokakat befolyásolhat. „Ha én most azt kommunikálom a közösségem felé, hogy fideszes vagyok, akkor van egy bizonyos rációja, hogy azt mondják: "Igen, hát megy a Jaga, megyünk utána mink is." De meg is bomolhat a kör. „Egyelőre csak én vagyok így, hogy 50 százalék tiszás, 50 százalék fideszes."
Bár Varga Ernőnek igent mondott, hogy a Fidesz támogatásán dolgozik, még mindig bizonytalan.
„Valahogy helyeseltem a végén, oké, de amikor hazaértem, csalódott voltam saját magammal szemben, tudod? Hogy nekem a meggyőződésem a Tisza. Én őbenne akarok hinni érzelmileg. De az elmém meg azt mondja, hogy nem lesz munkánk.”
Végül úgy fogalmazott, döntését a választás napján, a szavazófülkében fogja meghozni. „Ott, a fülkében fog eldőlni. Hogy vajon érzelmileg döntök, vagy aszerint, amit az eszem mond, a Fidesz mellett” – zárta gondolatait.
A teljes riport
A berettyóújfalui körzetben található Told kisebbségi önkormányzatának képviselője, Balogh Jenő „Jaga” a Partizán videójában beszélt arról a dilemmáról, ami szerinte sok roma választót foglalkoztat a közelgő választások előtt. A riport felvezetőjéből kiderült, hogy Balogh korábban már a Tisza Párt felé hajlott, de a térség egy másik befolyásos roma vezetője, Varga Ernő leült vele beszélni, és meggyőzte, hogy „mégis érdemesebb a biztosat választani”.
Balogh Jenő az interjúban megerősítette, hogy továbbra is kettősség van benne.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
