SZEMPONT
A Rovatból

„Kaptam róla igazolást, hivatalosan is hajléktalan lettem”

Vendéglátósok és zenészek meséltek nekünk, akik a járvány miatt szinte minden bevételüket elveszítették. Olyan is van köztük, aki szó szerint az utcára került.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. május 14.



A koronavírus gazdaságra gyakorolt hatásáról több cikket is írtunk már: mára egyértelművé vált, hogy még ha a járvány véget is ér, magyarok százezrei, sőt akár milliói számára a krízis valószínűleg sokkal tovább húzódik majd.

Most olyan emberek személyes történeteire voltunk kíváncsiak, akik márciusban a korlátozó intézkedések miatt az elsők között veszítették el munkájukat, és ezzel minden bevételüket. Két hónap elteltével pedig a tartalékaik végére értek.

Az Éhező vendéglátósok VLM nevű csoportnak, ahol a nyilatkozók többségével felvettük a kapcsolatot, jelenleg több mint 20 ezer tagja van.

„Minket gyakorlatilag hagynak éhen veszni”

„Az első fázis az volt, hogy fel kellett mondanom az albérletemet, mert nem tudtam tovább fizetni. Szerencsére a páromnak van saját lakása, ahol a bátyjával él, így most én is hozzájuk költöztem, de mivel ők szintén vendéglátásban dolgoztak, mindhárman otthon ülünk”

– meséli Alexandra, aki számos vendéglátóhelyen megfordult pultosként az elmúlt nyolc évben. Legutóbb egy körúti kocsmában dolgozott, ami azonnal bezárt a veszélyhelyzet kihirdetésekor.

Elmondása szerint nem kevesebb, mint 400 helyre adta be a jelentkezését, de arra is csak néhányan méltatták, hogy elutasító választ adjanak, a nagy többség egyáltalán nem reagált. „Pedig elmennék akár már vakolni is, csak legyen valami…” – fogalmaz.

Voltak tartalékaik, de ezeket már szinte teljesen felélték. Bár lakbér nincs, a rezsit se nagyon tudják fizetni, már felszólítást is kaptak a gázművektől.

Az már most biztos, hogy ha újra is nyit a munkahelye, először csak csökkentett óraszámban és órabérrel, jutalék és jatt nélkül tudják tovább foglalkoztatni.

„Így nagyjából harmadannyit keresek majd, mint eddig. Ráadásul miután megszorultunk, előleget is felvettem a majdani fizetésemből, szóval jelen állás szerint egy teljes hónapig ingyen fogok dolgozni.”

Ezzel a kölcsönnel és a be nem fizetett számlákkal együtt már nagyjából 300 ezer forint mínuszban vannak. A kezdeti reménykedést idővel felváltotta az elkeseredés: „Abban még bízunk, hogy valahogy túléljük, de egyáltalán nem látjuk a fényt az alagút végén.”

Az ismeretségi körében nagyon sok embernek függőben van az albérlete, és rá vannak utalva a bérbeadók jóindulatára, de ez sem tarthat örökké. Szerinte könnyen lehet, hogy tömeges lázadásra is sor fog kerülni, ha így folytatódnak a dolgok.

„Valószínűleg ha lenne ilyen, én is részt vennék, mert minket gyakorlatilag hagynak éhen veszni” – foglalja össze.

„Csak idő kérdése, hogy fosztogatni kezdjenek az emberek”

Jani szakácsként és séfként dolgozott Budapesten, a járvány kitörésekor párhuzamosan három helyen is, de mindegyik azonnal bezárt, nem tudták tovább alkalmazni.

B tervként ő is rengeteg helyre beadta a jelentkezését, végül felvették árufeltöltőnek az egyik nagy áruházláncba, de ez is alig két hétig tartott. Utána elmondása szerint jött egy másik cég, aki olcsóbban tudott munkaerőt szervezni, így az általuk közvetített dolgozókat alkalmazták, tőle és több társától pedig elbúcsúztak.

Azóta munkanélküli, ráadásul többször meg is bírságolták „közterületi csoportosulásért”, például amikor egy dohányboltban állt sorba, hogy leadja az önéletrajzát.

A tartalékai mostanáig tartottak ki: a napokban ki kellett költöznie albérletéből, mert nem tudta tovább fizetni. „Az egyik ismerősömnél lepakolhatom a cuccaimat, de lakni nála se tudok. Nincs hova mennem.”

Bement a Máltai Szeretetszolgálathoz, ahol hivatalos igazolást is kiállítottak neki arról, hogy hajléktalan lett. Körülbelül 150-200 eurója maradt még, úgy tervezi, hogy ebből a jövő héten kimegy Bécsbe szerencsét próbálni.

„Ott már kinyitottak az éttermek, hátha el tudok helyezkedni. Két helyre is beajánlottak ismerősök, de ez persze nem garancia arra, hogy felvesznek, előbb teljesítenem kell a próbanapot.”

Azonban addig se biztos benne, hogy lesz hol meghúznia magát. Mint mondja, van egy horgászsátra, könnyen lehet, hogy abban kell éjszakáznia valahol a szabad ég alatt.

Van olyan ismerőse is, aki két kisgyerekkel került utcára nemrég, közülük az egyik alig 8 hónapos. Több szakács és konyhai kisegítő kollégájáról tud, akik szintén elveszítették az albérletüket, mások pedig hatan költöztek be egy egyszobás lakásba, mert csak ez volt a hajléktalanság alternatívája.

Szerinte csak idő kérdése, hogy a boltok fosztogatása is elkezdődjön, sőt ő már most is hallott olyan lopásokról Budapesten, ahol ez állhatott a háttérben.

„Akinek van otthon négy gyereke, és most ott áll bármiféle bevétel nélkül, el fog menni lopni vagy betörni, ha ezen múlik, éhen hal-e a családja.”

Jani azt tervezi, hogy ha bejönnek a számításai külföldön, valószínűleg már vissza se jön. Régóta elvált, három gyerekét felnevelte, 43 évesen nincs semmi, ami itt tartsa.

„Nem merem és nem is akarom összeszámolni, hány koncertemet mondták le”

„A jelenlegi helyzetem pontosan tükrözi, hogy a magyar könnyűzenében eltöltött 10 évemben bizonyos dolgokat nem jól csináltam” – mondja Prommer Patrik, a Kaukázus jelenlegi, Bródy János és Takáts Eszter egykori dobosa, hozzátéve: a probléma szerinte az, hogy kizárólag a szakmai és erkölcsi sikerek elérésére koncentrált. Az anyagiakkal, önmenedzseléssel, marketinggel egyáltalán nem foglalkozott, ami most visszaütött.

„Ennek következtében, és félretett pénz híján a párommal (aki szintén zenész) vidékre költöztünk a családunkhoz. Olyan alkalmi munkából próbálom fenntartani az üresen hagyott albérletet és hangstúdiót, amit soha nem tanultam, nem értek hozzá”

– meséli. Mindezt azért, hogy ne kelljen mindent felégetnie maga mögött, és majd legyen hová visszamennie.

„Nem merem és nem is akarom összeszámolni, hány koncertemet mondták le, ezek között MÜPA és fesztivál nagyszínpadosak is vannak. És nem azt várom, hogy mindenki engem vagy a többi zenészt kezdje el sajnálni, hiszen az élelmiszer- és kommunikációs iparon kívül gyakorlatilag majdnem minden ágazat nagyon megszívta.”

Fotó: Herczeg Orsolya

Szerinte most a túlélés a cél, azután a tanulságot levonva sokkal előrelátóbban kell majd újrakezdeni az életet. Ami igazán aggasztja, az az emberek hozzáállása, felelőtlensége, és az egészségügyi ellátás nem zavartalan működése.

„Nyilván azt is remélem, hogy tanulunk a hibákból és jobban virágzó vállalkozásokat fogunk újraépíteni, de szerintem a legfontosabb most az emberi minőség feljavítása. Igenis a társadalmat kell újragondolni, felépíteni. Felelősségvállalást egymásért, tiszteletet, önmagunk és a többi ember megbecsülését, odafigyelést és sokkal emberibb hozzáállást! Ja, és fel kell hagyni a pazarló életmóddal, és nem csak egy világméretű járványkor ügyelni a személyes higiéniánkra!” – összegez.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk