SZEMPONT

„Óriási blama személy szerint Putyinnak is, ami most történik” - Kaiser Ferenc a kurszki ukrán betörésről

A kurszki behatolás felkészületlenül érte az oroszokat, Ukrajna pedig végre sikereket tud felmutatni. A szakértő szerint az orosz lakosság most a saját bőrén érzi, mit jelent a háború, az orosz hadvezetés pedig egyelőre nem igazán tudja, mit lépjen.

Fischer Gábor, Címlapkép: Getty Images - szmo.hu
2024. augusztus 13.

Első ízben ért el komoly sikereket orosz földön az ukrán hadsereg a háború folyamán. A Kurszk térségében történt betörés miatt három járásban, nagyjából egy magyarországnyi területen rendeltek el az oroszok rendkívüli állapotot. Miután 75 ezer embert kitelepítettek, hétfőn újabb 11 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. Az orosz erők egyelőre képtelenek megállítani az ukrán előrenyomulást. Az ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij szerint már ezer négyzetkilométert tartanak ellenőrzésük alatt, és 30 kilométer mélyen hatoltak be orosz területre.

A nagy kérdés az, hogy mit akarnak elérni az ukránok. Kaiser Ferenccel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével a lehetséges okokról is beszélgettünk.

– Mint ezzel foglalkozó elemzőt, meglepte, ami történt?

– Szerintem mindenkit meglepett. Az, hogy engem meglepett, az egy dolog, de az eddigi eredmények alapján az oroszokat is rettenetesen meglepte ez a támadás. Azt kell látni, hogy tavaly a tavaszinak nevezett, igazából kora nyáron indult és októberre lecsengő úgynevezett ukrán ellentámadás minimális eredményeket ért el. Akkor nem sikerült áttörni a megerősített orosz védelmi vonalakat. Beékelődni sikerült itt-ott, de

mindezzel együtt sem sikerült nagyjából öt hónapnyi, megfeszített küzdelemmel annyi területet elfoglalni, mint amennyit most hat nap alatt birtokba vettek.

Az információk egyelőre csak csordogálnak, tehát én is szorgalmasan figyelek mindenhol. Hozzávetőlegesen azt lehet tudni, hogy legalább egy, de nem kizárt, hogy két ukrán dandár harcol orosz területen, ami nincs tízezer ember, sőt, inkább csak olyan hatezer. Nyilván valamennyi tartalék is van.

– Akik most már egy hete ott vannak.

– A nyolcadik napja zajlik, múlt hét kedden több helyen áttörték az amúgy sem túl acélos orosz védelmi vonalakat, illetve amit tudunk, azt leginkább orosz katonai bloggerek írásaiból tudhatjuk, amit nyilván kemény forráskritikával kell kezelni.

Szerintük a megerősített orosz védelmi állásokat egyszerűen kikerülték az ukránok,

és nagy mélységbe betörve komoly káoszt és zűrzavart okoztak a térségben lévő orosz erők soraiban.

– Nyilván nem célja az ukránoknak, hogy elfoglalják Oroszországot, de akkor mi az értelme egy ilyen akciónak?

– A modern háborúk többdimenziós térben, úgynevezett multi-domain térben zajlanak. Ennek a többdimenziós hadműveleti környezetnek az egyik legfontosabb eleme nem is maga a harcmező, hanem az infokommunikációs tér. Az elmúlt 7-8 hónapban egyre csak azt hallottuk, főleg az oroszbarát propagandacsatornákon, de nyugaton meg az ukránbarát hírcsatornákon is, hogy

mekkora bajban vannak az ukránok, már megint elveszítettek egy falut, már megint visszanyomták őket az oroszok, napok kérdése, hogy összeomlik az ukrán védelem, és a többi.

Ez Nyugaton, Ukrajna legfőbb támogatói között nagyon komoly belső vitákat váltott ki. Hogy érdemes-e még támogatni Ukrajnát, meddig bírják még az ukránok?

De egy hete mindenki erről az ukrán támadásról beszél.

Ha Ukrajna mást nem is ért el, egyrészt rávilágított arra, hogy Oroszország sem sebezhetetlen, másrészt megnyugtatta a nyugati támogatóit és a saját közvéleményét. Növelte a hadvezetésben és az ukrán politikába vetett hitet. Önbizalmat adott egy kicsit az ukrán haderőnek. Ráadásul egyelőre minimális veszteséggel vették birtokba ezt a területet, ami az orosz előrenyomulással szemben szembetűnő különbség. Nagyjából ugyanekkora terület elfoglalása az oroszoknak halottak és sebesültek tízezreibe, ha nem százezer fölötti áldozatba került, valamint irgalmatlan technikai veszteségekbe. Ez az akció nyilván javította a morált a polgári lakosságban is, és a fegyveres erőknél is. Külpolitikailag is megerősíthette Ukrajna támogatását, hiszen ha ilyesmire képesek, akkor valószínűleg még sikeresen tudnak tárgyalni. Az oroszok pedig, akik már szerintem azt tervezték, hogy mit mikor foglalnak el, kicsit meghökkentek.

Oroszországban ezt úgy kommunikálják, hogy terroristák törtek be. Persze, azok nem több ezres számban és nem nehézfegyverzettel hajtanak végre ilyen akciókat.

Az is az orosz kommunikációs stratégia része egyébként, hogy az FSZB, tehát a Föderációs Biztonsági Szolgálat, leánykori nevén KGB felel a védelemért, ezzel is azt hangsúlyozzák, hogy nem is katonai a probléma, holott nyilván az. Az ukrán katonai megfontolás pedig az lehetett, hogy a szorongatott helyzetben lévő kelet-ukrajnai térségből bizonyos orosz erőforrásokat, erősítéseket elvonjanak, ha mást nem, legalább az orosz légierő figyelmét.

Egy szusszanásnyi szünethez jussanak a Kelet-Ukrajnát védők, főleg a Szlovjanszk védői, amit már hónapok óta ostromol az orosz haderő,

és szépen lassan darálja előre magát. Tehát lehet egy ilyen katonai logika is e támadás mögött. Nyilván nem látjuk. Az ukrán vezetés nagyon komoly kommunikációs zárlatot tart. Lehet, hogy ezeket az egységeket jobban fel lehetett volna használni a kelet-ukrajnai front védelmében, de kommunikációs szempontból ez egy zajos siker egyelőre. Azt nem gondolnám, hogy meg akarják tartani ezeket a területeket. Bár Zelenszkij egyik tanácsadója azt mondta, hogy a közelgő béketárgyalásokon lesz cserealap. De szerintem az oroszok rendelkeznek annyi erőforrással, hogy hosszabb távon visszafoglalják ezeket a területeket, mert óriási blama személy szerint Putyinnak és az orosz vezetésnek is, ami most történik. És azt sem hiszem, hogy az ukránok hajlandóak több ezer katonát feláldozni valamiért, amiről mindenki tudja, hogy nem tudják megtartani. Viszont utána a térségben kiépített védelmi vonalakra visszavonulhatnak. Az oroszok most rohamtempóban küldenek oda kétes minőségű csapatokat és belügyeseket, frissen mozgósított tartalékos egységeket. Ráadásul az orosz állami tévé olyan elővigyázatlanul mutatta be, hogy megy az erősítés, hogy

15 perc múlva az ukránok már szét is bombázták, mert a bemutatott felvételek segítségével meghatározták, hol megy a konvoj.

Több tucat teherautót eltaláltak, kiszámolták, merre mehet, mikor érhet oda.

– A készülő ukrán támadásról az oroszok miért nem tudtak semmit sem?

– Ez egy nagyon jó kérdés, ez egy irgalmatlan blama.

– Van-e összefüggésben a művelet elindításának időzítése azzal, hogy megérkezett az első tíz F-16-os Ukrajnába?

– Nem hiszem, mert egy ilyen hadművelet nem úgy néz ki, hogy csettintek egyet, és megindítjuk.

– Inkább arra gondoltam, hogy nem lehet, hogy megvárták vele ezeket az eszközöket?

– Nem kizárt, de az az igazság, hogy mivel az orosz légierő – beleszámítva a haditengerészeti légierőt is – több ezer katonai célra alkalmas repülőgéppel, és ebből legalább ezer vadász-, vadászbombázó és földi célok támadására alkalmas csatarepülőgéppel rendelkezik, nem hiszem, hogy ez a tíz gép jelentős lenne bármilyen szempontból is. Nyilván az ukrán haderő morálját ez is erősíti. Az, hogy úgy mentek át a védelmen, mint kés a vajon, le tudták fogni a megerősített védelmi állásokat, több száz hadifoglyot ejtettek, mind azt mutatja, ahogy Takács Márk kollégám nemrég leírta, hogy a felderítők valószínűleg már napokkal korábban átszivárogtak az orosz védelmen, és nagy mélységben is különféle meglepésekkel, csapdákkal lassítják az orosz erők mozgását. A nagy kérdés az, hogy mit lép erre Oroszország?

– Egy dolgot már léptek, ha ezt ennek a kontextusában lehet egyáltalán értelmezni. A zaporizzsjai erőműben raktak egy jó nagy tüzet, ami messzire ellátszott. Ez figyelemelterelés? Hiszen ha egy atomerőműből füst száll fel, arra az egész világ odafigyel.

– Hát igen, mondjuk a harcok színhelyétől olyan 75-80 kilométerre meg ott van a kurszki atomerőmű is. Részben értelmezhető így is, de az is tény, hogy megint fokozottan elkezdték a polgári infrastruktúrát támadni az oroszok, ahogy már korábban is láthattuk tőlük. Az ukránok akciójának köszönhetően azonban most az orosz polgári lakosság is kicsit saját bőrén érzi a háborút, mert

hivatalos adatok szerint több tízezer oroszt kellett kimenekíteni a harcok színhelyéről.

Tehát most kicsit közelebb került a háború az orosz polgári lakossághoz, ami nem feltétlenül jó dolog, de az ukránok ezt már lassan két és fél éve szenvedik.

– Mi a kimenetele? Mert ahogy mondta az előbb, nem maradhatnak ott. Betörnek, portyáznak, felmutatják a sikert, de valahogyan vagy kiszorítják őket vagy önként kimennek onnan.

– Igen, ráadásul egy háromszög alakú kiszögelésnél, ahogy az ukrán határ benyúlik Oroszországba, onnan törtek előre. Tehát ezt az éket nagyon könnyű a talpánál levágni. És akkor bekerítik őket. Ez a veszély is fennáll. Nyilván az ukrán drónok meg a nyugati műholdak élőben jelzik, ha olyan orosz erő érkezik, amivel szemben már nincs értelme védekezni, illetve az évek óta kiépített védelmi állásaikba tudnak az ukránok visszavonulni. Az is látszik, hogy az orosz vezetés nem is igazán tudja, hogy hirtelen mit lépjen erre. Bagatellizálja a történteket. Valószínűleg már mennek a csapatok, de ez ugyanolyan történet, mint a Prigozsin-puccs.

Az is rávilágított arra, hogy nagy arányban van az ukrán fronton lekötve az orosz haderő.

Tavaly nyáron pár ezer emberrel Prigozsin is majdnem ezer kilométert masírozott keresztül Oroszországon, és nem ütközött erősebb ellenállásba. Kicsit olyan ez a helyzet, mint 1917-ben, amikor elvileg több millió orosz katona tartotta a frontot, és mégis volt egy márciusi forradalom, meg egy októberi hatalomátvétel. Pár ezer fegyveressel meg lehetett buktatni az elvileg több millió katonának parancsnokló kormányzatot, mert alig volt katona a hátországban.

– Felkészülhetünk a közeljövőben hasonló meglepetésszerű ukrán akciókra?

– Nem valószínű. Hadműveleti szempontból egyszer lehet megcsinálni, mert innentől kezdve nyilván az oroszok is komolyabb erőket fognak előrevinni a határhoz,

ami viszont részben tehermentesíteni is fogja a kelet-ukrajnai frontszakaszt.

Tehát még egy ilyen blamát sem az orosz hadvezetés, de személyesen Putyin sem engedhet meg magának. Ha mégis, akkor tényleg igaz az, hogy az oroszok semmiből nem tanultak, de én ezt nem gondolom. Most azért az ukránok is ellőtték a puskaporukat. Amit biztosan tudunk, hogy nagyon komoly humánerőforrás-hiánnyal küzdenek, tehát kevés az ember. Én nem hiszem, hogy még egyszer több mint tízezer embert ki tudnak vonni, pihentetni, kiképezni, titokban felvonultatni. Most már azért az oroszok is jobban fognak figyelni. Ha nem, akkor meg is érdemlik.

– Fognak hullani fejek?

– Valószínűleg igen, mert Putyin tévedhetetlen és csalhatatlan, a katonákat mindig a legkönnyebb leváltani. De az is egyfajta kritika, hogy a védelmet a Föderációs Biztonsági Szolgálat irányítja. Részben kommunikációs csíny is, hogy hát itt nem igazi katonai betörésről van szó, ezek itt csak terroristák, meg bűnözők, meg mit tudom én, minek nevezik őket, de nyilván ebben az is benne van, hogy a nagy vezető bizalma megingott a katonákban. Megint belebegtették, hogy Geraszimov talán már megbukott, de ezt 2022 áprilisa óta lebegtetik, és még mindig a helyén van. De biztos, hogy hullani fognak a fejek, mert hát Oroszországról van szó.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet

Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.

KÉK HÍREK

Videón, ahogy egy férfi a beérkező vonat elé próbál lökni egy utast Seattle-ben

A 26 éves Elisio Melendez ellen emberölés kísérlete a vád, de ő tagad. Azt állítja, valaki más viselhette az ő ruháit a támadáskor.

KÉK HÍREK

Lezárják fél Budapestet kedden és szerdán az amerikai alelnök érkezése miatt

A rendőrség dinamikus zárást alkalmaz a fővárosban a magas rangú delegáció közlekedésének idejére. A korlátozások érintik többek között az M3-as bevezetőjét, az Andrássy utat és a Lánchidat is.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szabó Andrea: Ha a Fidesz elveszíti a választást, minden további nélkül fogják átadni a hatalmat

A szociológus szerint a választás kimenetelét a Fidesz számára korábban győzelmet hozó peremszavazók dönthetik el, akik most a TISZA Párt felé mozdulhatnak. Ezt a réteget a kegyelmi botrány és a kormányzóképesség megrepedése bizonytalanította el, miközben a pénzosztások sem tudták őket visszahozni.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.

Szabó Andrea szociológus, politológus a Dull Szabolcs által vezetett Ötpontban podcast vendégeként elemezte a választás előtti utolsó napok politikai helyzetét, a pártok esélyeit és a választás utáni lehetséges forgatókönyveket. A szakértő szerint a legfontosabb kérdés, hogy a pártok a potenciális szavazótáborukból mennyi embert tudnak elvinni az urnákhoz, és aktuális szavazóvá tenni.

Szabó Andrea szerint a listás szavazást és az egyéni mandátumok kérdését ketté kell választani.

„Nekem az a szakmai álláspontom, hogy a listás választást nem fogja tudni elveszíteni a TISZA”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban megjelent négy, egymástól független közvélemény-kutatás is a TISZA Párt szavazótáborának növekedését mérte, miközben a Fidesz támogatottsága stagnál. A szociológus szerint ez azt jelenti, hogy potenciálisan a TISZA listás szavazótábora már most is nagyobb, mint a Fideszé. A 21 Kutatóközpont friss, kétharmad közeli eredményt mutató felmérésére reagálva azt mondta, a TISZA-szavazók rendkívül elszántak és nagy bennük az akarat egy rendszerváltás végrehajtására.

A jelenlegi helyzetet egy úgynevezett kritikus választásnak nevezte, ami nemcsak a választók, hanem a pártstruktúra szempontjából is változást hoz. Szerinte Magyarországon eddig két ilyen volt: 1990-ben és 2010-ben. Úgy véli, 2010 politikatudományi értelemben rendszerváltás volt, amikor az emberek a posztszocialista rendszer leváltásáról döntöttek. Emlékeztetett, hogy a Fidesz hatalomra kerülése egy 2006-ban kezdődő, háromlépcsős folyamat volt, amelynek a 2010-es választás már csak a betetőzése volt, ahol a kérdés nem a győzelem, hanem a kétharmad volt. Szabó szerint a mostani helyzetben a 2024-es EP-választás hozott egy fordulópontot, ami után a pártrendszer kétosztatúvá vált, és az egykori ellenzéki szavazók másfél hónap alatt a TISZA mögé sorakoztak fel.

Az egyéni választókerületekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, ott „106 különböző választás történik”. Bár a magyar választók jellemzően ugyanúgy szavaznak listán, mint egyéniben – a szavazatok kongruenciája 90 százalék feletti –, a helyzet mégis bonyolult. Míg a legtöbb kutatás alapján a TISZÁ-nak van esélye megszerezni a győzelemhez szükséges 60 körüli mandátumot, addig a Nézőpont Intézet ennek az ellenkezőjét, 66 fideszes győzelmet jósol.

Ez utóbbi esetben szerinte előállhatna az a helyzet, hogy listán a TISZA nyer, de az egyéni mandátumok miatt a Fidesznek lesz többsége, így a választásnak két győztese lenne.

Szabó Andrea saját, fél évvel ezelőtti kutatásukra hivatkozva azt állította, hogy már akkor is a TISZA vezetett a kisvárosi szintig, és csak a községekben volt enyhe Fidesz-többség, ami már akkor is a TISZA enyhe többségét vetítette előre az egyéni körzetekben is.

A választás kimenetelét szerinte alapvetően a közhangulat dönti el. „Ha a közhangulat eldől, és kialakul egy országban egy kormányváltó hangulat, akkor nincs az a szervezettség, nincs az a szavazatvásárlás, (...) amelyik ezt meg tudná akadályozni” – mondta. Egy ilyen hangulat kialakulásához magas részvétel és a társadalomban minden szinten érezhető düh és feszültség szükséges, ami szerinte még nem látható mindenhol. Az utolsó napok botrányairól, lehallgatási ügyekről és hangfelvételekről azt mondta, egy-egy ilyen ügynek négy-öt hétre van szüksége, hogy az egész társadalomban szétterjedjen, így az utolsó másfél hétben már csak egy elementáris erejű esemény tudna érdemi változást hozni. A szociológus szerint nem is az egyes ügyek tartalma a lényeges. „Nem önmagában az ügynek van jelentősége, hanem annak a zajnak, hogy folyamatosan olyan hírek jönnek, amik nem kedvezők a Fidesznek.” Szerinte most megfordult a szél, és a korábbi választásokkal ellentétben most a Fidesz került védekező pozícióba.

A választások előtti pénzosztásokról úgy vélekedett, hogy azok megállították a Fidesz összezuhanását és stabilizálták a táborát, de a közhangulatot érdemben nem tudták megváltoztatni. A Fidesz-szavazók egy része szerinte a 2014 és 2019 közötti „aranykor” visszatérésében bízva szavaz a pártra, de a kegyelmi botrány súlyos sebeket ejtett a táboron. „Konkrétan az, hogy például a peremszavazók nem jöttek vissza a Fideszhez. Ez a legnagyobb újdonsága a 26-os választásnak” – hangsúlyozta.

A választói döntések időzítéséről elmondta, a kutatások szerint a szavazók 80%-a már hónapokkal a kampány előtt tudja, kire fog szavazni, de van egy 10%-nyi réteg, aki az utolsó héten, sőt, az utolsó napon dönt.

A két nagy politikai vezető hozzájuk beszél, amikor folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy „én vagyok a többség”, mert a magyar választókra erősen hat a győzteshez húzás pszichológiája. Szerinte árulkodó jel, hogy míg korábban Orbán Viktornak ezt nem kellett mondania, mert természetes volt, most folyamatosan bizonygatnia kell.

A várható részvételről azt mondta, a 80% feletti arányt túlzónak tartja. „Én azt gondolom, hogy 75% alatti részvétel várható.” Ezt azzal indokolta, hogy a kispártok csalódott szavazói otthon maradhatnak, illetve a fiataloknál gyakran eltér a szavazási szándék a tényleges részvételtől. A fiatalokról szólva kiemelte, hogy a Z generáció egy kettős szocializációban nőtt fel: az Orbán-rezsim hivatalos világa és az internet által közvetített globális valóság feszültségében. „Számukra nincs ilyen, hogy magyar vagy európai. Mi egyszerre vagyunk magyarok és európaiak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz nem érti ezt a generációt, amely számára a lázadás most egy X-szel valósulhat meg.

A magas részvétel korábban a Fidesznek kedvezett, de Szabó szerint egy kormányváltó hangulat esetén a peremszavazók most a TISZA mögé állhatnak be, így a magas részvétel nekik kedvezhet. A kispártok esélyeiről azt mondta, a DK-nak és a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak nincs esélye bejutni a parlamentbe.

„Azok a szavazók, akik most arra gondolnak, hogy a DK-ra fognak szavazni, illetve a Magyar Kétfarkú Kutyapártra fognak szavazni, azoknak a szavazatai könnyen elképzelhető, hogy nem fognak hasznosulni”

– állította. A Mi Hazánk bejutását viszont valószínűnek tartja, hacsak a párt vissza nem lépteti jelöltjeit a Fidesz javára az utolsó pillanatban. Szerinte egy esetleges Fidesz–Mi Hazánk összebútorozás mozgósítaná az ellenzéki szavazókat. „Mindenképpen ez egy kétélű fegyver, hogyha a Mi Hazánkot és a Fideszt megpróbálják összerakni” – tette hozzá.

A választás napján a 13 órás részvételi adatokat és azok területi megoszlását érdemes figyelni. Minél magasabb a részvétel a nagyvárosokban, annál valószínűbb a TISZA listás győzelme.

A szavazatvásárlásról elmondta, hogy a kutatások ezt a réteget nem érik el, de a megnövekedett politikai érdeklődés és a társadalom „őrzőkutya” funkciója miatt idén kisebb lehet a hatása. A mozgósításról szólva a Fidesz professzionális, állami eszközökkel támogatott gépezetét állította szembe a TISZA lelkesedésen alapuló önkéntes hálózatával. „A tankönyvek azt mondják, hogy a lelkesedés háromszor többet ér, mint a professzió, mert a lelkesedésből dolgozó az elmegy éjfélig, és hajnal háromkor meg újra kezdi a munkát.”

A választás másnapjáról azt mondta, az este 11-kor vagy éjfélkor elhangzó vezetői beszédek döntik el, mi fog történni. „Képes-e mind a két politikai vezető államférfiként működni” – tette fel a kérdést. Szerinte a győztesnek és a vesztesnek is gesztusokat kell tennie a másik tábor felé. Úgy véli, ha a Fidesz veszít, át fogja adni a hatalmat, de nem mindegy, mekkora arányú a vereség. Egy szűk ellenzéki győzelem esetén a „mély állam” megfojthatja az új kormányt, ezért elemi érdeke a TISZÁ-nak a kétharmad megszerzése.

„Én azt hiszem, hogy ha a Fidesz elveszíti a választást, minden további nélkül fogják átadni a hatalmat”

– jelentette ki, de hozzátette, hogy az új parlament megalakulásáig a Fidesz a meglévő kétharmadával még megpróbálhatja megnehezíteni az új kormány dolgát. „Ez itt még nem Belarusz. És remélem, hogy ez a szavam nem fog rosszul öregedni.”

Ha Magyar Péter nyer, első és legfontosabb dolga a gesztusgyakorlás a fideszes szavazók felé a társadalmi polarizáció csökkentése érdekében, de ezzel párhuzamosan el kell indítania az elszámoltatási folyamatokat is. A választóknak azt tanácsolta, tájékozódjanak, és lelkiismeretük szerint menjenek el szavazni. „Mindenkinek kívánom, hogy vértezze fel magát erre a következő másfél hétre. De aztán vége van. Mindenképpen vége lesz, és föl fog kelni a nap. Április 13-án, reggel 6 órakor.”

Kapcsolódó

Nézőpont: A Fidesz nyeri választást, de kétharmad még a Mi Hazánkkal együtt sem lesz

A Nézőpont Intézet friss felmérése 109 mandátumot jósol a Fidesz-KDNP-nek, ami abszolút többséget jelentene. A kutatás a Tisza Pártot 80, a Mi Hazánkat pedig 8 képviselővel látja a következő Országgyűlésben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„A végét jelentheti” – Bezárattak egy kecskeméti kocsmát a drogszigor miatt

A kecskeméti Buszos Korcsma üzemeltetője, Kovács Szabolcs fellebbez a hatósági döntés ellen. A tavalyi törvénymódosítás akár három hónapos bezárást is lehetővé tesz.

KULT

Végleges a Sziget éjszakai programja, 100 fellépővel jönnek a hajnali bulik

Az idei Sziget Fesztivál elektronikus zenei helyszínén, a Delta Districtben véglegesedett a fellépők névsora. A kínálatban Peggy Gou, Richie Hawtin, Dimension és a Pan-Pot is szerepel.

KÉK HÍREK

„Gyere vissza, kérlek, nem mehetsz el így” – A Morrison's 2-ben megölt Gábor anyjának szívszorító üzenete

Meghosszabbították a Morrison's 2-nél történt emberölés gyanúsítottjának letartóztatását. Az áldozat, Gábor édesanyja a közösségi médiában üzent fiának, miközben a nyomozás lezárult.

SZEMPONT

Orbán Gáspár azt mondta, a magyar katonák vérrel fognak tapasztalatot szerezni Csádban - állítja volt bajtársa

Pálinkás Szilveszter szerint a miniszterelnök fia a csádi misszió tervezésekor azzal számolt, hogy a magyar katonák fele meg fog halni. Orbán Gáspár egyébként a kiválasztási folyamatot megkerülve végezhette el a Brit Királyi Akadémia 30-40 millió forintba kerülő katonai képzését.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.

Pálinkás Szilveszter százados, a Magyar Honvédség korábbi arca két órás interjút adott a Telexnek, ebben Orbán Gáspárról is sokat beszélt, akivel együtt végezte el a világ egyik leghíresebb és legdrágább katonai képzését Nagy Britanniában.

Pálinkás 2019-ben, a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként jutott ki a Brit Királyi Katonai Akadémiára. Néhány hónappal később telefonhívást kapott az akkori vezérkari főnöktől, aki egy fontos politikai személy érkezését jelezte.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat.”

Nem sokkal később megérkezett Orbán Gáspár főhadnagy, akivel Pálinkás szerint barátok és bajtársak lettek. A problémát abban látta, hogy a miniszterelnök fiát a rövid alapkiképzés után küldték ki a 30-40 millió forint értékű elitképzésre.

„Neki nem kellett a hivatalos kiválasztási folyamaton átmennie, csak azért, mert ő a miniszterelnök fia, alanyi jogon járt neki az, hogy a világ legdrágább és legjobb akadémiájára elküldjük.”

Pálinkás szerint a katonákra mindez demoralizálóan hatott. „Nyilván azért, mert ez abszolút igazságtalan. Azért, mert a katonaságban törekszünk arra, hogy egyenlőek legyünk. Törekszünk arra, hogy a parancsnoki rendszer igazságos legyen. Törekszünk arra, hogy betartsuk úgymond a parancsnoki hierarchiát. Tehát hogy a rendfokozati rendszer, és az, hogy minden szabály mindenkire vonatkozik, szerintem ez az alappillére egy hadseregnek.”

A százados biztos abban, hogy Orbán Gáspár „a saját képességeiből fakadóan, úgy, hogy nem a miniszterelnök fia, nem jutott volna ki.”

Szerinte mindez azért történt, mert az akkori katonai vezetés jó pontot akart szerezni a miniszterelnöknél.

Ugyanakkor a kiképzés során nem kivételeztek a miniszterelnök fiával.

Orbán Gáspár hazatérve egyből a miniszteri kabinetbe került. „Én készültem már fel az amerikai felderítő tanfolyamra, ő pedig egyszer csak felkerült a Karmelitába, egy irodát kapott főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai misszióját.”

Pálinkás szerint az szintén nagyon szokatlan volt, hogy ilyesmi történjen egy főhadnaggyal. „Arra, hogy ő stratégiai szinten részt vegyen tervező folyamatokban, rendfokozatából vagy a beosztásából fakadóan, arra egyébként nem lett volna esélye, hogyha nem a miniszterelnök fia.”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ezt akkoriban azzal indokolta, hogy speciális jogi ismeretei és nyelvtudása miatt van rá szükség a csádi misszió előkészítésében. A miniszter akkor hozzátette: „ez egy hadsereg, nem kívánságműsor, és ő feladatot teljesít.”

Csakhogy Pálinkás százados azt állítja, az egész csádi misszót Orbán Gáspár találta ki.

„A brit katonai akadémián nagyon sokat beszélt arról, hogy ő az önkéntes keresztény missziója során, amit Afrikában hajtott végre, ott találta meg Istent. És valójában az égből szólt neki Isten, hogy „gyere és mentsd meg ezeket az afrikai embereket, mentsd meg az afrikai keresztényeket”. És valahogy ez a narratíva, ez a – nevezzük téveszmének – benne maradt a fejében.”

Pálinkás szerint az, aki a katonai vezetésben dolgozott, nagyon jól tudta, hogy igazából ez Orbán Gáspár magánakciója. Tudták, hogy nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz, és szakmailag, pénzügyileg vagy logisztikailag sem állunk készen arra, hogy Afrikában egy önálló hadműveletet hajtsunk végre.

Csakhogy senki sem mert a miniszterelnök fiának nemet mondatni. „Olyan körökben és olyan szinteken mozgott, ahol valójában rájuk is fenyegetettséget jelentett – tehát az ő székükre is. Ki tudja, hogy Orbán Gáspár egyébként a vasárnapi ebédnél otthon mit fog elmondani. Vagy éppenséggel a saját tervei szempontjából kit tekint majd akadálynak.”

„Számomra ez elfogadhatatlan volt: a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát, legyen az bármekkora hülyeség is.” - fogalmazott a százados.

Ennél is rémisztőbb volt Pálinkás számára, amikor Orbán Gáspár beszélt neki a részletekről.

„Volt egy beszélgetésünk, ahol megosztotta velem a tervezésének a részleteit, ahol elmondta azt, hogy ő kint, a misszió során 50%-os harcérték-veszteséggel számol. Ami azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban a magyar katonák 50%-a meg fog halni.”

Pálinkás azt mondja, próbálta meggyőzni, azokat az érveket hozta fel, amiket Sandhurstben tanultak. Szerinte egy ilyen misszióban, ha tudják azt, hogy a katonák 50%-a meg fog halni, és nem fűződik hozzá nemzeti érdek, akkor nem szabad kockáztatni a magyar katonák életét.

„Erre az volt a válasz, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.”

A szakmai vita miatt a baráti kapcsolatuk ezután megszakadt, Pálinkás elhatárolódott tőle. A csádi misszót ugyan nem hajtották végre, de a százados szerint elképzelhető, hogy csak a választás miatt tették félre, és a következő ciklusban folytathatják, ha nyer a Fidesz.

„Számomra egyébként megdöbbentő az, hogy a kormány jelenlegi kommunikációja az, hogy Ukrajnába, vagy esetlegesen – fogalmazzunk így – háborúba nem küldünk magyar katonát meghalni. De hogyha arról van szó, hogy a miniszterelnök fiának afrikai missziója, oda viszont küldünk meghalni magyar katonát” - tette még hozzá a százados, aki arra számít, hogy az interjúja után elküldik a hadseregből.

Kapcsolódó

„Annyi a kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll” - Kitálalt a Honvédség korábbi toborzóarca

Pálinkás Szilveszter szerint a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

FOTÓGALÉRIA: „Az esküje szerint élt” – Így búcsúztatták a 22 évesen elgázolt rendőrt, Zalavári Bálint Zsoltot

Csütörtökön eltemették a posztumusz rendőr törzsőrmestert, akit szolgálatteljesítés közben gázoltak halálra. Búcsúbeszédét a Veszprémi Rendőrkapitányság vezetője tartotta.

KÉK HÍREK

„Hiba csúszott a manőverbe” – Kisiklott a Taurus-mozdony Soroksáron

A MÁV-csoport szerint egy mozdony tolatás közben siklott ki a Soroksári út állomáson. A jármű áttörte a vágány végi ütközőbakot, az eset a közforgalomtól elzárt területen történt.

KÖZÖSSÉG

Egy rossz mozdulat, és a kutya morogva odakap: ezt a hibát ne kövesd el!

A kutyákhoz való helytelen közeledés, különösen a kéz orr elé nyújtása, komoly félreértésekhez vezethet. A szakértők szerint a kutya ilyenkor védekező reakcióként moroghat vagy odakaphat.

SZEMPONT

„Annyi a kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll” - Kitálalt a Honvédség korábbi toborzóarca

Pálinkás Szilveszter szerint a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.

Pálinkás Szilveszter százados, a Honvédség korábbi toborzóarca a Telexnek adott interjúban beszélt arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A katona szerint egy háborús veszélyhelyzetben minden állampolgárnak joga van egy igaz helyzetképhez a magyar honvédség vonatkozásában, különösen, hogy az adófizetők pénzéből tartják fenn. Tudatában van annak, hogy az interjúval megszegte a szolgálati szabályzatot, amiért fegyelmi eljárás vár rá.

„Úgy gondolom, hogy meg fogják szüntetni a szolgálati viszonyomat”

– jelentette ki. Döntését az elmúlt négy hétben hozta meg, miután a tavaly nyáron benyújtott leszerelési kérelme után hónapokig sikertelenül próbálta visszaépíteni a rendszer által elveszített hitét.

A százados elmondása szerint 2017-ben csatlakozott a Honvédséghez, mert fizikai kihívásra vágyott. A katonaságot hivatásnak tekinti, és az esküjét, miszerint élete feláldozása árán is megvédi a hazát, nagyon komolyan vette. Amikor 2023-ban felkérték, hogy legyen a toborzókampány arca, kihívásként tekintett a feladatra. Állítása szerint a miniszter sajtófőnöke hívta fel, majd másnap Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternél kellett jelentkeznie. Mielőtt a miniszterhez ment volna, az akkori katonai vezetés egyértelművé tette számára, hogy ha nemet mond, az a karrierje végét jelenti.

„Bármit is kér a miniszter úr, és ha arra én nemet mondok, akkor véget vetnek a katonai karrieremnek”

– idézte fel a százados, hozzátéve, hogy azzal is megfenyegették, hogy egyetlen beosztásban fogja tölteni a hátralévő idejét, és nem mehet külföldre tanulni.

A toborzókampány során Pálinkás szerint egyre nagyobb ellentmondást érzett, mert egy olyan pozitív képet kellett közvetítenie, ami szerinte nem volt valós, miközben látta, hogy katonatársai szenvednek és sorra adják be a leszerelési kérelmüket.

„Közvetítenem kellett egy olyan képet a Magyar Honvédségről, ami abszolút nem volt valós. Hogy itt minden rendben van, itt minden nagyszerű, gyertek és vonuljatok be katonának”

– mondta. A kampány social media anyagaival kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg: úgy érezte, a miniszteri kabinet sajtóosztályának katonai tudás híján készült videóival „a legszebb hivatás humor tárgya lesz”.

Leszerelési kérelme után a minisztérium azt közölte, hogy egy fontos feladattal bízták meg Tatán, amit követően közös megegyezéssel távozhat. „Ezt a fontos feladatot a mai napig egyébként keresem” – fogalmazott Pálinkás, aki szerint a tatai beosztás valójában „egy száműzés, egyfajta büntetés” volt, mert felderítőként Szolnokon tudta volna a leghasznosabban szolgálni az országot.

A leszerelési kérelmét a miniszteri kabinetfőnök állítása szerint úgy kommentálta, hogy ő egy „hazaáruló”, és a miniszter „nem veszítheti el a honvédség arcát a választásokig”.

Pálinkás elmondása szerint a kabinetfőnök azt is közölte vele, hogy Böröndi Gábor vezérezredeshez kerül, hogy „szolgálatot és alázatot tanítson” neki. Azt is a fejére olvasták, hogy ne merje azt mondani, nem volt katonai karrierje, mert „tőzsét álltam a miniszter mellett”.

Pálinkás Szilveszter szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf a leszerelési kérelmét politikai helyezkedésnek vette, és Magyar Péterhez, valamint Ruszin-Szendi Romuluszhoz hasonlította. A százados szerint

a miniszterben „abszolút egy csőlátás alakult ki”, és mindenhol Ruszin-Szendi követőit látta, akiket „minden áron írtani” akart.

Pálinkás úgy véli, a miniszternek semmilyen katonai tapasztalata nem volt a kinevezése előtt, ami alapvető probléma. „Valójában hiába ültetsz magad mellé jó katonai tanácsadókat, honvédelmi miniszterként, hogyha egyébként a kérdést sem érted, amiben dönteni kell” – jelentette ki.

A százados szerint

a 2023-as „fiatalítás” valójában arról szólt, hogy a miniszter eltávolította az utolsó olyan felsővezetői generációt, amelyik még önálló véleménnyel rendelkezett, és lojális emberekkel töltötte fel a pozíciókat.

Ezt követte a katonák jogállásáról szóló új kormányrendelet, amely szerinte csak elvett a katonáktól: eltörölték a túlórapénzt, a pótlékokat, és bevezették a sávos illetményrendszert, ami szerinte „túl nagy hatalmat ad az alakulatparancsnokok kezébe” és „kiskirályságok” kialakulásához vezethet.

Pálinkás legsúlyosabb állítása, hogy rengeteg a leszerelési kérelem.

„Olyan sok leszerelési kérelem van beadva, és annyi kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség és az országvédelem az addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint ezt feloldják, mindenki le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához”

– mondta. Arra a kérdésre, hogy tud-e jót mondani a miniszter négy évéről, egyértelmű nemmel felelt: „Olyan döntést, amivel katonai szakmailag egyetérzek, olyat nem tudok mondani.” Hozzátette:

„Nem gondolom, hogy a Magyar Honvédség történelmének, vagy a Honvédelmi Minisztérium történelmének volt ennyire rossz minisztere.”

A százados beszélt a katonák rossz körülményeiről is: szerinte sokan saját pénzből veszik a felszerelésüket – az övé például másfél millió forintba került –, az egyenruha könnyen elszakad, a laktanyák állapota lepusztult, a gyakorlatokon pedig az élelmezés minősége is hagy kívánnivalót maga után. Kritizálta az „Embert a vasra” kampányt is, amely során az új, fiatal katonáknak bruttó 737 ezer forintos fizetést ígértek, ami szerinte „óriási bérfeszültséget” okozott a régóta szolgáló, jóval kevesebbet kereső állománnyal szemben.

A politikai helyzetről szólva Pálinkás azt állította, a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

Elmondása szerint a magyar kormány oroszbarátnak tűnő álláspontja miatt a NATO-szövetségesek bizalmatlanok. „Több olyan NATO gyakorlaton vettem részt, az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása óta, ahol más NATO tagállamok katonái konkrétan megkérdezték tőlünk, magyar katonáktól, hogy egyébként ti az oroszokkal vagytok?” – mesélte, hozzátéve, hogy felderítőként több olyan NATO-ülésre sem engedték be, ahol az ukrán-orosz konfliktusról volt szó.

Pálinkás Szilveszter a brit királyi katonai akadémián (Sandhurst) tanult, ahová állítása szerint Orbán Gáspár kiválasztási folyamat nélkül, pusztán azért került be, mert ő a miniszterelnök fia. Azt is elmondta, hogy az akkori vezérkarfőnök többször is felhívta azzal a kéréssel, hogy mindenben segítse Orbán Gáspárt.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat”

– állította.

A százados szerint a csádi misszió Orbán Gáspár személyes projektje volt, amit egyfajta vallási meggyőződés vezérelt. Pálinkás azt állítja, Orbán Gáspár egy beszélgetésük során azt mondta neki, hogy a misszió során 50%-os harcértékveszteséggel számol, ami azt jelenti, a magyar katonák fele meghalhat.

Amikor Pálinkás ezt szóvá tette, szerinte Orbán Gáspár azt válaszolta: „de ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.” A százados szerint a katonai vezetés sem örült Orbán Gáspár jelenlétének a Honvédségben, mert fenyegetést jelentett a pozíciójukra.

Végül a Sárkányok Kabul felett című filmről is beszélt, amelynek katonai szakértője volt. Állítása szerint a forgatás alatt két, darabonként 5-10 millió forintot érő éjjellátó is eltűnt. Azt is elmondta, hogy a Honvédség és a produkció között nem volt hivatalos együttműködési megállapodás, a katonákat és a haditechnikát mégis kirendelték, amit ő „súlyos szolgálati szabályzatszegésnek” és a katonák „öncélú alkalmazásának” tart. Miután benyújtotta leszerelési kérelmét, a produkció megszakította vele a kapcsolatot, nevét katonai szakértőként levették a stáblistáról, és a bemutatóra sem hívták meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Szeretted az első Super Mario-filmet? Akkor van egy rossz hírem: erre a folytatásra nem biztos, hogy készen állsz

Vizuális orgia vagy totális mellényúlás? Az új Super Mario Galaxis-film ellenben elődjével, sokkal inkább a fiatalabb korosztályt célozza … A film folyamatosan pörög, villog és robban, mégsem áll össze egésszé, hiába van tele cukisággal. De vajon ez tényleg fejlődés, vagy inkább visszalépés?

KÖZÖSSÉG

8 család fogott össze, hogy lakóotthont építsenek autista felnőttek számára, segítséget kérnek a megvalósításhoz

Autista gyermekeik jövőjét féltő szülők a Világom Alapítványon keresztül fogtak bele a projektbe, amihez várják a támogatásokat. Az egyik érintett szülő, Magyari Péter újságíró a Facebookon magyarázta el, miért van szükségük az autista fiataloknak a lakóotthonra.

KULT

Ma lenne 90 éves Csukás István, akinek meséin nőtt fel az egész ország

Az ország mesemondója, Csukás István 1936. április 2-án született. Süsü, a sárkány, Mirr Murr és Gombóc Artúr "atyjának" generációk meghatározó mesevilágát köszönjük.

SZEMPONT

Szijjártóról vastag dosszié lehet Nyugaton, viselkedése kimerítheti a kémkedés fogalmát - hangzott el egy szakmai konferencián

A magyar külügyminiszter és Lavrov kapcsolatán és az orosz befolyás miatti titkosszolgálati játszmákon kívül a Republikon rendezvényén szóba került az is, vezethet-e erőszakhoz a választási eredmény, mi történhet, ha a Fidesz nyer, és mi történhet, ha veszít.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. április 03.

A Szabadság útjai címmel rendezett a Republikon Intézet pódiumbeszélgetést a Dohány utcai Magvető Caféban. Az intézet alapítója, egyben a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, Horn Gábor azzal kezdte a beszélgetést, hogy számára is meglepetés volt, hogy a kampány utolsó napjai a rögvalóságról szólnak, nem a két nagy párt témáiról. „Ugye nem beszélünk a háború vagy béke kérdéséről, ami Orbán kedvenc témája, sőt arról sem, hogy az ukránok milyenek – szintén Orbánnál –, és arról sem beszélünk, hogy milyen lenne az a másik Magyarország, amit esetleg – ha felhatalmazást kapna – Magyar Péter képviselne.”

„Ehelyett arról beszélünk, ami van: az én megítélésem szerint egy végtelenül rohadt rendszer végnapjairól.”

Hozzátette, azt persze nem tudja, hogy valóban az Orbán-rendszer végnapjait látjuk‑e. Horn Gábor szerint a kampányfinist meghatározó témákra jó példa a kiszivárgott Szijjártó-Lavrov beszélgetés, amit ő egy furcsa, „apa-fiú, vagy inkább főnök és beosztott” viszonyként jellemzett.

Krekó Péter politológus szerint ők már 17-18 éve foglalkoznak az orosz befolyással, de sokáig paranoiásnak vagy russzofóbnak nevezték őket. Szerinte a friss leleplezések, amelyek nagyrészt európai titkosszolgálati forrásokból származnak, azt mutatják, hogy „Magyarország a leginkább oroszbarátabb tagállammá vált az Európai Unióban”. Bár Szlovákia is ott van az oroszbarát-blokkban, Magyarország a vétóival gyakran egyedül marad. Az is egyértelművé vált szerinte, hogy a magyar kormány mennyire Oroszország érdek‑kijárójává vált a nemzetközi politikában.

Krekó szerint nehéz magyar érdeket találni abban, hogy a tenger nélküli Magyarország külügyminisztere orosz tengeri olajszállító cégek vagy a titkosszolgálatokkal szoros viszonyt ápoló vallási vezetők (Kirill pátriárka) szankciós listáról való lekerüléséért lobbizzon. Ez egyben azzal is járt, hogy Magyarország nagyon fontossá vált Oroszország számára. „Ha Magyarország az egyetlen, amely sok kérdésben egyedül vétóz az Európai Tanácsban, például legutóbb az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós segély folyósításáról, akkor felértékelődik Magyarország szerepe a nemzetközi politikában” - fogalmazott a szakértő.

Ugyanakkor a helyzet paradoxona szerinte az, hogy a sorozatos elővágások, leleplezések miatt az orosz tervek végrehajtása nehezebbé válik.

„Végső soron ennek az lehet a pozitív mellékhatása, hogy az orosz befolyás a magyar választás rögvalóságában a végén kisebb lesz, mint amilyenre számítottunk, és amilyenre a dokumentumok alapján joggal számíthattunk.”

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint a történtek visszaigazolják azt a képet, ami a Völner–Schadl-ügy és a Magyar Péter-féle hangfelvétel óta kirajzolódott a rendszer működéséről. Úgy látja, Szijjártó Péter nem szuverén magyar külügyminiszterként viselkedik, hanem egy „rezsimkijáróként”, aki a nemzetközi térben „sokkal inkább alázatos és alárendelt”.

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese saját tapasztalatai alapján elemezte a helyzetet. Mint mondta, huszonöt évet dolgozott a hírszerzésnél, kilenc évet élt Oroszországban és kilenc évig dolgozott diplomataként is.

Szerinte amit Szijjártó csinál, az „minden, csak nem külügyminiszterség”. Lavrov viszont mesterien kezeli a magyar külügyminisztert. „Azt mondanám: nem feltétlenül ügynök – mert valaki lehet úgy is ügynök, hogy nem is tud róla, hogy ügynökként kezelik. Ahogy ezt a szakzsargonban szokták mondani: nem kell valakit beszervezni ahhoz, hogy ügynökként funkcionáljon.”

Kijelentette, hogy Szijjártó „akkorát esne egy nemzetbiztonsági ellenőrzésen, hogy napokig nyalogatná utána a sebeit.”

Arra reagálva, hogy a külügyminiszter fogja magát, kimegy a szünetekben, és egyeztet Lavrovval, Telkes elmesélte, hogy évekig ő is dolgozott a NATO-ban.

„Ott nagyon alaposan nézte mindenki azt, hogy nincs‑e az ülések szünetében is valamiféle szivárgás. Amikor én ott dolgoztam, még működött az Oroszország–NATO Tanács, mert volt egyfajta szorosabb partnerség Oroszországgal a 2000‑es évtized második felében, és az oroszok ott partnerként beláthattak a NATO‑központ bizonyos szegmenseibe. Ilyenkor azért bennünk volt – nemcsak azokban, akik ilyen helyeken dolgoztak, mint én, hanem a „normál” diplomatákban is –, hogy néztük, a tanácskozások szünetében nehogy az oroszok bármilyen információhoz hozzáférjenek. Ehhez képest, hogy én kimegyek, és abban a pillanatban tudósítok arról, mi történik – ez teljesen példátlan.”

Szijjártó Péter viselkedése Telkes szerint kimerítheti a kémkedés fogalmát az EU intézményei ellen.

„Ez a 261‑es paragrafus: nem a „sima” kémkedés, hanem a kémkedés az Európai Unió intézményei ellen. Ez semmi mást nem jelent, mint hogy valaki hírszerző tevékenységet folytat az Európai Unión kívüli harmadik ország számára. És nem kell, hogy minősített legyen az információ: itt egyszerűen arról van szó, hogy valaki ezeket szisztematikusan összeszedi, rendszerezi, és átadja.”

De szerinte Szijjártó nem csak ezt csinálja. „Minden hírszerző vagy titkosszolgálati munkának két ága van: az egyik az információszerzés, a másik pedig a befolyásolás, érdekérvényesítés – hívják ezt aktív intézkedéseknek is, kevésbé elegánsan piszkos trükköknek. Szijjártó ezt is csinálja az oroszok számára.”

Telkes szerint természetes, hogy a nyugati titkosszolgálatok lehallgatják Lavrovot, akit immár, az ukrajnai háború óta nem ellenfélként, hanem ellenségként azonosítanak és kezelnek.

„Ugye Szijjártó azt mondja, hogy példátlan beavatkozás történik a nyugati titkosszolgálatok részéről. Én meg azt gondolom, hogy a nyugati titkosszolgálatok semmi egyebet nem csináltak, mint hogy a saját nemzetbiztonsági és kémelhárítási feladataiknak eleget tettek” - fogalmazott a volt főigazgató-helyettes.

Úgy látja, a 2020-as első felvétel idején még Lavrovot hallgathatták le, de utána a helyzet megváltozhatott. „Ha Szijjártó itt fennakad – mert egy szövetségi rendszer tagjaként az ellenségnek ad át információkat –, szerintem azóta kiemelt figyelemben részesül.”

„Ha egy nyugati hírszerző szolgálat vagy elhárítás – a BND vagy a BfV Németországban, az MI6, MI5 Nagy‑Britanniában vagy a francia szolgálatok – felfigyelnek egy ilyenre, és utána azzal a személlyel külön kiemelten nem foglalkoznak, akkor szakmailag alkalmatlanok lennének a feladatuk ellátására.”

„Tehát én azt feltételezem, hogy Szijjártóról is dosszié van; és ha kinyomtatnák, elég vastag lenne.”

A legújabb fejleménynek Telkes András azt tartja, hogy a nyugati szolgálatok a tények kiszivárogtatásával próbálják megakadályozni az orosz terveket. „Most egy teljesen új jelenséget látunk: elkezdtek egyfajta „softos” befolyásolást csinálni, ami abban különbözik az orosz, meg a magyar befolyásolástól, hogy nem fake news‑ra épül, hanem a tényeket dobják be a köztudatba, kiszivárogtatják a sajtónak, a nyilvánosságnak; mert ha ezek az infók kiszivárognak, akkor azt, amit az oroszok terveznek, sokkal nehezebb megcsinálni, vagy egyszerűen nem is lehet.”

Magyar Bálint szerint kulcsfontosságú, hogy a „nemzeti érdek” helyett „rezsimérdekről” beszéljünk, mert ez világítja meg a kormány valódi motivációit.

Amikor a kormánypárt politikusai nemzeti érdekről beszélnek, az szerinte valójában mindig a Fidesz, azaz a regnáló rezsim érdekeit jelenti.

„Hogyan kerültünk abba a helyzetbe, hogy Lavrov egyáltalán beszélt Szijjártóval arról, hogy valamelyik kedvenc oligarchának a nővérét mentesítsék a szankciók alól? Az semmilyen partneri viszonyba, semmilyen nemzeti érdekbe nem fér bele; rezsimérdekbe belefér” - fogalmazott a szociológus.

„Magyarország – ez a rendszer, ez a rezsim – egy csatlós maffiaállam, alárendelve Putyinnak, és ez a viszony egy egyenlőtlen viszony, amelyben anyagi javakkal van jutalmazva a magyar fél, és politikai javakkal fizet ezért cserébe – a felforgató aktivitásával az EU‑ban, és így tovább” - magyarázta.

Ennek megértése kulcsfontosságú, mert a cél Magyar Bálint szerint az, hogy Oroszország védőszárnyai alá helyezzék Magyarországot egy belarusz típusú rendszerben. Viszont új helyzet van: a kiszivárgott beszélgetések ezt a viszonyt nagyon széles társadalmi réteg számára tették nyilvánvalóvá.

A beszélgetés ezután a jövőbeli forgatókönyvekre terelődött. Ha ismét a Fidesz nyerne, és Magyarország elveszítené a szavazati jogát az EU-ban, Krekó Péter szerint kevésbé lenne értékes Oroszország és Kína számára is.

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor győzelme esetén konszolidálódhatna-e a rendszer, Krekó azt mondta, „ez a rendszer nem képes konszolidációra, és azt látjuk, hogy biztonsági szempontból néha – a rezsimérdekkel szembemenve is – eszkalálódik.”

Magyar Bálint szerint kialakulhat olyan helyzet, amilyen Grúziában, Belaruszban vagy Szerbiában. „Majd jönnek a katonai megfigyelők, segítenek bennünket megvédeni, ha az ukránok meg akarnak támadni minket. Katasztrófa lenne, ha ez bekövetkezne.”

Szerinte a választások kérdése nem pusztán az, hogy „Kelet vagy Nyugat”, ez egy eufémizmus. Nagyon örül annak, hogy a Tisza gyűlésein a közönség azt skandálja, hogy „ruszkik haza”, mert ez egy világosabb értéket hordozó ellenállás. Az a fajta politizálás, amely valamiféle pragmatizmuson, vagy az úgynevezett konnektivitáson alapul, az eddigi „eredményei” alapján Magyar Bálint szerint azt mutatja, hogy ahogy nem lehet két lovat egyszerre megülni, „egy fejjel nem lehet két ló seggében sem lenni”.

Ligeti Miklós egyetértett, hogy ez a rendszer nem képes konszolidálódni, ugyanakkor szerinte Magyarország a Fidesz győzelme esetén gazdaságilag működésképtelenné válna.

Az is szóba került, mi történik, ha a Tisza nyer, de nem kétharmaddal. Ligeti szerint nem lenne könnyű a helyzet, de

„számtalan példa igazolja, hogy az apparátusban dolgozók többsége tisztességes szakember, aki nem arra esküdött föl, hogy ennek a rezsimnek a szekerét tolja.”

„Az ügyészség szervezete valóban kétharmados. De a nyomozás megindítása és a feladatellátás nem kétharmados dolog. Tehát utasításba lehet adni az adóhatóságnak, a nyomozóhatóságnak, hogy a vagyongyarapodásokat vizsgálja. Utasításba lehet adni a minisztériumnak, hogy a magántőkealapok tényleges tulajdonosait hozza nyilvánosságra” - vélte.

Krekó Péter szerint a köztársasági elnök, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a legfőbb ügyészség, a Költségvetési Tanács (amely tandemben egyébként az államfővel megbuktathatja a következő parlamentet, megakadályozhatja a költségvetés elfogadását) – nagyon ellenséges intézményi környezetet jelentenek, de azt, hogy ezek a pozíciókban dolgozó emberek mindig a Fidesz érdekét szolgálják, nem vehetjük biztosra. „Magyarországon láttunk már pragmatikus megoldásokat hatalomváltásokhoz közeledve az egyéni túlélés érdekében.”

Bár a lengyel példa Krekó szerint azt mutatja, hogy a bebetonozott káderek sokáig tudják akadályozni az új kormány munkáját, de a Fidesz kevésbé ideologikus, inkább pénz- és hatalomközpontú, így a lojalitás is ingatagabb lehet.

Telkes András arra számít, hogy a választások után az a fajta lejárató cunami, amit eddig próbáltak csinálni a Tisza Párttal szemben, folytatódni fog valamilyen mértékben. Minél kisebb arányú a győzelem, annál erőteljesebben.

„Ráadásul itt még egy provokáció esélye is megvan a választások után: elég valami kis, nagy kárt nem okozó robbantást csinálni, meg atrocitásokat elkövetni, és utána lehet azt mondani: na tessék, a Tisza Párt itt van, és nem képes a rend fenntartására.”

Ugyanakkor az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese úgy látja, a rendőrség és a titkosszolgálatok is megosztottak, de „a túlnyomó többségnek tele van a hócipője azzal, ami történik ebben az országban.”

Gundalf szerepléséből szerinte kiderült, hogy valaki az Alkotmányvédelmi Hivatalból rettentő érzékeny információkat szivárogtatott ki. „Az, hogy az AH-ból ilyen infók kikerülhetnek, azt jelenti, hogy olyan mértékű az elégedetlenség, hogy egyszer csak ez túlcsordult, és valaki felvállalta ezt a kockázatot, hogy meg fogja csinálni.” Mindez annak ellenére történt, hogy akció végrehajtóit valószínűleg a „royalisták” köréből válogatták, akik értik a szakmát, és feltétel nélkül kiszolgálják a hatalmat. „Az alapvető szempont az, hogy nehogy legyen ebből szivárgás. Hát még így se sikerült.”

Ráadásul szerinte Pintér Sándor is elég határozottan azon az állásponton van, hogy a választásokat békésen és mindenféle erőszak nélkül kell lebonyolítani. Ugyanakkor ha változna a belügyminiszter személye, az komoly kérdéseket vetne fel.

Magyar Bálint szerint a Fidesz ugyan jogilag megteremtette a lehetőséget, hogy elhalaszthassa a választást, vagy utólag az Alkotmánybírósággal érvényteleníttesse, de kérdés, mikor érdemes ezeket az eszközöket használni. „És azt hiszem, az orosz mintához képest más a szituáció.” Putyinnak nem volt olyan nagyságrendű, szervezett kihívója, mint a Tisza Párt jelenleg. „Nyemcov meggyilkolása, Navalnij meggyilkolása mögött sem állt ilyan tömeg – végképp nem szervezett, kommunikálni és fellépni képes tömeg.”

Másrészt Magyar Bálint nem hiszi, hogy a Tisza Párt elfogadná a választás „meghekkelését”.

„Szerintem ha ilyen előfordulna, nem az történne, mint Belaruszban, Magyarországon, Szerbiában: tüntetnek, hazamennek, eltart fél évig. Ennél sokkal erősebb népi ellenállás alakulna ki ebben az esetben Magyarországon. És a kérdés, hogy ezt bevállalják-e, hogy ezzel szembemenjenek. Nekem meggyőződésem, hogy sem a honvédség, sem a rendőrség százezres, többszázezres tömeg erőszakkal való feloszlatásában nem fog részt venni: át fognak állni, ha egyébként egy megnyert választást akarna ez a rendszer elcsalni.”

Magyar Bálint szerint ugyanakkor Orbánék „köztörvényes bűnözők”, akiknek egy választási vereség egzisztenciális kérdés. Számukra az elszámoltatás élethalál-harc lesz. „Ha ez megtörténik és elkezdődik, akkor nem véletlen, hogy a klánhoz tartozó szereplők jelentős része a vagyonát elkezdi kimenteni az országból. Ez mutatja, mire számítanak.”

Az utolsó tíz nap eseményeivel kapcsolatban egyetértés volt, hogy a Tisza Párt előnye annyira masszívnak tűnik, hogy azt már nem lehet demokratikus eszközökkel megfordítani. Ligeti Miklós szerint talán Orbán Viktor rendelkezik még valamilyen „csodafegyverrel”, például a hálószoba-felvétellel, de azt már nem meri bevetni, mert

már nem bízhat a saját rendszerében, embereiben, és egy esetleges leleplezésre azonnal jöhetne a válasz egy másik, még súlyosabb szivárogtatással.

„Ez póker: mennyire biztos abban Orbán Viktor, hogy nem jön egy újabb szivárogtatás a saját rendszeréről. Mert a saját rendszerét már sokkal kevésbé fogja, mint akár hetekkel ezelőtt hitte. Lehet, hogy van nála egy royal flush – benne van a pakliban, nem tudjuk. Csakhogy nem biztos, hogy ki meri játszani, mert fogalma sincs, mivel írják majd felül. Tudja, hogy neki egy van – ha van egyáltalán –, és azt is tudja, hogy az ő rezsimjére végtelen számú ilyet lehet rádobni.”

Kapcsolódó

Török Gábor: Az elmúlt időszakban a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?

A politikai elemző a 21 Kutatóközpont és a Medián legfrissebb felméréseire reagált Facebook-posztjában. A két intézet egyaránt a Tisza Párt erősödését és közel 20 százalékpontos, vagy azt meghaladó előnyét mérte a Fidesszel szemben.