SZEMPONT
A Rovatból

Juhász Péter: Én vagyok az új ellenzék, a hatalom kritikájára szerződtem, és egyértelműen ezt is fogom csinálni

Juhász Péter szerint a témái ezután sem fogynak el, sőt, a videói nézettsége nő, mert hatalmas a társadalmi figyelem. A fiatalok rájöttek, hogy érdemes részt venni a politikában, ettől lesz tényleg demokrácia. Reméli, hogy az általa feltárt ügyeknek ezután lesz is következménye.


Szombaton új korszak kezdődött, megalakult az új parlament és Magyar Pétert miniszterelnökké választották. A Tisza kétharmados győzelme után az alakuló ülést követő népünnepély is megmutatta, mekkora igény van a változásra. Az ide vezető folyamatokat a kegyelmi botrány indította el, és nagy szerepet játszottak benne a gyerekvédelmi ügyek. Juhász Péter sokat tett azérty, hogy ezek a botrányok nyilvánosságra kerüljenek, az ő YouTube csatornáján láttak először napvilágot azok a Szőlő utcai videók, amelyek érzékletesen megmutatták, hogyan bántak a javítóintézetben az oda bekerülő gyerekekkel. És bár sok minden nyilvánosságra került, vannak olyan dolgok, amikről azóta sem tudni biztosat, például létezik-e Zsolt bácsi, az a politikus, aki maga is kihasználta szexuálisan a legkiszolgáltatottabb gyerekeket. Juhász Péter most is azon dolgozik, hogy minél több titokra derüljön fény, de csatornáján nem csak a múlttal szeretne foglalkozni.

Hogyan lett a civil jogvédőből politikus, majd az ország egyik legismertebb influenszere? Milyen lesz a viszonya az új hatalomhoz, és miért gondolja, hogy a politikai tartalomgyártásnak most jön el az igazi ideje? És persze: hol tart a Zsolt bácsi-ügy? Erről beszélgettünk Juhász Péter influenszerrel.

— Most, hogy vége a kampánynak és a NER-nek is, nem fogytak el a jó kis témák?

— Miért fogytak volna? Dehogy fogytak el. Nincs közélet? A választások óta 25 százalékkal magasabb minden számunk, mint előtte. Most lehet végre majd tényleg kritikával élni, nem magunkba fordulva puffogni, hanem nyomni az ügyeket. És remélhetőleg lesz eredménye, lesz hatása annak, amit mondok, és jól alakulhatnak a dolgok. Dehogy fogynak el a témák! Az a meggyőződésem, hogy pont most kell ezt meglovagolni.

A társadalom rájött, hogy igenis részt kell vennie a politikában, ami alatt nem a pártpolitikát értem, hanem a társadalommal való foglalkozást.

Van egy ilyen élménye a fiataloknak, és ezt fenn kell tartani, mert attól lesz tényleg demokrácia, ha ezt ápoljuk. Azaz most van az igazi feladat.

— Miközben nagy dolog történt, abban egyetérthetünk, hogy olyan fogalom, hogy kormánypárti influenszer, valójában nem létezik.

— Ezt is mondtam, amikor megkérdezték, hogy mi a titulusom, azt mondtam, hogy én vagyok az új ellenzék. Végre leraktam azt a bélyeget, hogy óellenzéki vagyok, mert elnézést kérek, ma már Magyar Péter az óellenzéki, én pedig a mindenkori ellenzék vagyok.

Mert én nem vagyok a hatalomban, a hatalom kritikájára szerződtem, és egyértelműen ezt is fogom csinálni.

Konstruktív kritikával, a megértés szándékával, együttműködésre törekedve. Ez így volt a Fidesszel is, csak kiderült, hogy ők ellenségnek tekintenek, el akarnak tiporni, és semmit nem vesznek figyelembe. Hát akkor az ember befeszül és felveszi a kesztyűt, de nem ez az alapállásom. De például, amikor Draskovics Tibor volt a belügyminiszter, és azt tapasztaltuk, hogy a romákat büntetik a telepsarkon, mert nincs lámpa a biciklin, ezt jeleztük, és érzékenyítő tréninget javasoltunk a rendőröknek, Draskovics úr meghallotta, hogy itt gáz van, és tettek valami értelmes lépést a javaslatunkra, vagy a Helsinki Bizottság javaslatára. Ezt jelenti az, hogy a civilek együttműködnek a hatalommal. Nem ellenségek, hanem jeleznek egy problémát, a hatalom pedig reagál erre.

Ez lehet szakmai alapon, pozitívan, megoldásorientáltan, nem pedig ellenségként tekintve és eltiporva.

Na, én erre készülök, hogy ezt lehet normális párbeszéddel csinálni.

— Hosszú volt az elmúlt 16 év?

— Hosszú volt, bizonyos értelemben. Régóta küzdök a rendszer ellen, de én előtte is nagyon hasonló munkát végeztem, csak nem ennyire ellenséges közegben. Nagyon nagy különbség volt 2010 előtt jogvédő munkát végezni. Akkor azért volt valamiféle kommunikáció az éppen aktuális hatalommal, és volt valami hatásunk. A sajtó mégiscsak tudott működni, és ha botrány volt, akkor az botrány volt. Lehetett normálisan építkezni, ahhoz képest, hogy akkor is voltak óriási problémák. Én több területen is dolgoztam, a roma jogvédelemmel kezdve, korrupciós ügyekkel is foglalkoztam már akkor is, de ez a 16 év egész más volt.

Nehéz volt megszokni azt, hogy nem vesznek emberszámba.

Soha életemben nem akartam pártpolitikában részt venni. Egy ideig azt mondtam, hogy belesodorodtam, de persze mindegyik döntés kérdése, és természetesen vállalom azt a döntésemet. 2012-ben Bajnai Gordon megkeresett, hogy az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért csoportot, mint civil szervezetet, vonjuk be a Haza és Haladás Alapítvánnyal közösen egy ernyő alá. Az volt a cél, hogy az aktuális pártok felett, civil alapon hozzunk létre egy szolidaritási közösséget, és így álljunk neki a Fidesz-rendszer lebontásának. Már akkor világos volt, hogy ez csak akkor lehetséges, hogyha egy erő áll szemben egy erővel. Erről szólt az Együtt. Én ebbe léptem be, ennek akkor még nem volt köze a pártpolitikához. Aztán fél évvel később kiderült, hogy az akkori ellenzéki pártok, az MSZP és az LMP nem hajlandóak ebben részt venni. Ekkor az a döntés született, hogy muszáj pártot létrehozni ugyanerre a projektre, hogy Bajnai Gordon miniszterelnökségét támogassuk. Szerintem 2014-ben lehetett volna ezzel kezdeni valamit. Én így kerültem a pártpolitikába, nem hagytam cserben ezt a mozgalmat, lojális voltam az akkori kihíváshoz és a közösséghez. De visszakanyarodva: én soha nem voltam szívvel-lélekkel pártpolitikus, a hatalom soha nem érdekelt, ez talán látszott is.

Sajnos rossz politikus voltam, olyan értelemben, hogy én nem tudok mosolyogni, ha nincs mosolyognivaló, és nem tudok gratulálni ahhoz, amihez nem kell gratulálni.

Ez egy jelentős különbség, azt hiszem, a politikusmentalitás és a civil érdekérvényesítés között. Nem vagyok jó a kompromisszumokban, ha rossz kompromisszumra lenne szükség.

— Civil maradtál, és végül ki is sodródtál ebből a világból. Rájöttél, hogy ezekkel a pártokkal, ebben a struktúrában így nem lehet csinálni?

— Én inkább úgy fordítanám ezt le, hogy ennek az elmúlt 14 évnek, tehát az utolsó kettő előtti időszaknak is óriási jelentősége volt abban, hogy sokan megismerték, mi ez a rendszer, hogy működik, és azt is, hogy hogyan lehet lebontani. Mi már 10 évvel korábban mondtuk ugyanezt. Nemcsak szerencse kellett, hanem egy társadalmi elvárás is volt, hogy az úgynevezett régi ellenzéki pártok legalább egy ponton szűnjenek meg. Szerintem nagyon sokan vannak köztük, akik megérdemlik, hogy később politizáljanak, és politikusként számíthatunk is rájuk. De kellett ehhez egy olyan feladás, amit akkor még nagyon sokan nem értettek. A mentségükre legyen mondva, hogy akkor még nem lehetett ennyire tudni, milyen irányba megy valójában az ország.

A Fidesz mára egyszerűen csúcsra járatta az orosz típusú propagandát, az orosz érdekek kiszolgálását, a korrupciót, és az állampolgárok végletes degradálását.

Ez akkor még nem volt ennyire egyértelmű. Voltak, akik már 2014-ben is látták, hogy ez az irány, de akkor még nem lehetett komoly bázist felhúzni emögé. "Lépésről lépésre, tégláról téglára" épült meg ez 16 év alatt.

— Amikor újra tervezted magad és influenszer lettél, tudatos döntés volt? 

— Egyáltalán nem terveztem, nem gondoltam erre. Van egy barátom, Gergő, akivel közösen csináljuk ezt a csatornát, ő beszélt rá. Még a poén kedvéért beleálltam egy V. kerületi polgármesteri kampányba. Az nekem egy „brahi” volt, pontosan tudtam, hogy az egy bukó körzet, a választási hangulat felfokozása okán vágtam bele. Aztán amikor megjelent a Tisza Párt, akkor már volt remény is, hogy meg lehet itt valamit változtatni. Akkor már közben Gergővel együtt dolgoztunk abban a kampányban is, meg már korábban is, és ő mondta, hogy csináljunk videókat. Én megkérdeztem, hogy „de kit érdekel az, amit a Juhász beszél?” Mondta, hogy higgyem el, mennyire fontos. Igazából neki köszönhető, hogy ez a csatorna létezik, és a sikere is neki köszönhető. Ami nem látszik, az a háttérmunka, ami legalább olyan fontos, mint ami a képernyőn zajlik. Azokat ő csinálja. Ez a csatorna a kettőnk munkája, de az ő szellemi terméke, mert ő beszélt rá.

— Rendszeresen nézem a videóidat, van egy stílusod, de nem hiszem, hogy ezeket a szövegeket előre megírod. Soha nem érezted, hogy álljunk meg, mondjuk újra?

— Nem, ezt nagyon jól látod. Én kommunikáció szakon végeztem, és 25 éve kommunikációval foglalkozom, ha úgy nézzük. A civil tevékenységem is alapvetően kommunikáció volt. Amikor jogvédőként a roma programmal jártam az országot, akkor a helyi roma közösséggel, a rendőrkapitánnyal, a polgármesterrel kommunikáltam. Voltak mellettem ügyvédek, de én szállítottam be az ügyeket a szakemberekhez, és segítettem helyben érdekérvényesíteni azoknak, akiket képviseltünk. Tehát egész életemben kommunikáltam. A videók viszont tényleg belőlem jönnek.

Az is tudatos, hogy nem írom le a szöveget, mert igenis legyen kócos, legyen benne baki.

Nincs vele baj, mert most is bakizom, nem beszélek kerek mondatokban. Ettől vagyok én, ettől lesz szerintem személyes. Tehát ebben van tudatosság is, de a teljes spontaneitás is, azt jól látod. Felkészülök persze, és vannak vágások. Ki tudok mondani két kerek mondatot egymás után, ha tudom a tartalmat. Előtte mindig van jegyzet, és az alapján haladok, de egy-egy gondolat megfogalmazása nincs leírva papírra. A kommentár rész meg úgy megy, hogy fölnyitom a laptopot. Attól függ, mit kommentálok. Ezt már mondtam, hogy nagyon sajnálom, hogy eltűnik a legkényelmesebb formátumom, Orbán Viktor pénteki interjújának kommentálása, mert ott mindig ugyanazt mondta, mindig ugyanazok a panelek jöttek, arra már nem is kellett készülnöm. De még ott is, ha valami ténybeli dolgot ellenőrizni kellett, akkor közben megálltam. A kommentálás nálam úgy zajlik, hogy elindítom a felvételt, és elkezdem kommentálni. Ha valamit le kell ellenőrizni, akkor közben ellenőrzöm. Tudom, hogy Gergő majd úgyis kivágja azt a részt, amíg én utánanézek, hogy a nyugdíjrendszert mikor alakították át utoljára, vagy bármi másnak. Leellenőrzöm, hogy tényszerűen stimmeljen, amit mondok, és megyek tovább. De azt már a saját szavaimmal mondom, nem olvasom fel.

— És tudsz kellően szórakoztató is lenni?

— Ez stílus kérdése. A témák eddig nem voltak annyira szórakoztatóak.

— Csak elég abszurdak...

— Most is lesznek abszurd dolgok, ezek a szereplők még élnek.

— A Zsolt bácsi-ügyről még beszéljünk. Az a kritika hangzott el másoktól, hogy a téma lebegtetése elviszi a fókuszt az igazi problémáról. Érzed ezt?

— Nem. A leghatározottabban nem. Fókuszban van a gyermekvédelem.

Zsolt bácsi személye napokon, heteken belül ki fog derülni, a gyermekvédelem ügye felkerült a térképre, és ott van hónapok óta.

Nagyon fontos ez szerintem. Értem, hogy az emberek türelmetlenek. Én annyit kérek, hogy mindenki értse meg: jogilag muszáj, hogy egy megfelelő folyamat végigmenjen, hogy ki lehessen mondani a nevét. De ez a folyamat zajlik, és hamarosan meg fogja tudni mindenki.

— Tisztázzunk egy dolgot. Azt is hallottam tőled, hogy tudod, ki az a Zsolt bácsi. De azt is mondtad, hogy nem biztos, hogy Zsolt, és nem biztos, hogy egy ember. Akkor most melyik az igaz?

— Mindegyik együtt igaz. Van Zsolt bácsi, akiről tudjuk, hogy ő maga, Zsolt keresztnévvel követett el ilyen cselekményeket, mint ahogy számos más ember is.

— Vezető pozícióban volt?

— Igen. És az is egy állításom, hogy egyre biztosabb, hogy ez nem egy magában álló történet, hanem ott másoknak is kell lenniük.Azt is tudni kell, hogy mindenki pedofilozik, de

a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények túlnyomó többségét nem pedofilok követik el, hanem a hatalom birtokában lévő, felajzott, kokainmámorban lévő valakik, akik a hatalmukat fitogtatják ezáltal.

Lehet, hogy egyébként otthon egy normális családapa. Erre állítom azt, hogy nem csak Zsolt bácsi van. Van az a személy, és van még egy csomó más érintettje az ilyen típusú cselekményeknek.

— Csak tanúvallomás van, vagy van más bizonyíték is?

— Erre nem tudok válaszolni, mert nem tudok biztosat. Nyilván ellenőrzöm a magam módszereivel, amennyire tudom, és olyat tudok most mondani, ami nem megerősített forrás. Írt rám egy ember, aki azt állítja magáról, hogy rendőr, és hogy tudomása van arról, hogy az NNI-nél van videófelvétel. Ezt nemcsak tőle hallottam, és ezért adok hitelt neki, mert más forrásból, jogi körökből is hallottam, hogy van egy ilyen felvétel. Nem aktusról, hanem olyasmiről, ami bizonyító erejű lehet. Hívott valaki, aki biztonsági őr volt, és ő azt állítja, hogy kamerafelvételek vannak arról, ahogy autók hajtanak be egy telepre. Egy zárt terület biztonsági őre volt. Azt mondja, a térfigyelő kamerák felvételei ott vannak nála. Megint nem maga a tett látható rajta, hanem az, hogy éjszaka egy zárt területre bemegy egy megfelelő rendszámú autó, és bemennek fiatalokat szállító autók is. Én azt állítom, hogy valahol kell, hogy legyenek ilyenek, de én nem újságíró vagyok. Én generálni akarom azt, amikor a közösség nyomást gyakorol. Bedobunk egy információt, és ki mit tud, összerakjuk, és a kis mozaikdarabkákból össze fog állni egy kép. És ez össze fog állni.

— Ez élet-halál kérdése azoknak, akik körül most egyre inkább szorul a hurok. Te kaptál fenyegetéseket?

— Nem, így konkrétan nem. Szerintem nem mernék megtenni. Régen kaptam, de az nem nagyon hatott meg. Szerintem nagyrészt ugyanazok a szereplők. Értik, hogy kontraproduktív lenne. Szerintem az is egyfajta fenyegetés volt, ahogy a rendőrség házkutatást tartott nálam a Zsolt bácsi ügy miatt. Pontosan lehetett tudni, hogy az egész jogszerűtlen, nincs semmi jogalapja. Más ezt valószínűleg fenyegetésként éli meg. Én röhögtem. Hajrá, lett belőle egy tüntetés, egy még nagyobb hype, és ennek eredményeként kerültek ki azok a videófelvételek a Szőlő utcai bántalmazásokról, amik kikerültek. Szóval, hajrá!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk