SZEMPONT

Jön az Otthon Start: tízszeresére ugrott az érdeklődők száma, rohamra készülnek a bankok

Már szeptemberben megugorhat a szerződéskötések száma - mondja a Bankmonitor szakértője. A bankoknál is éles verseny várható, emiatt elképzelhető az is, hogy egyes bankok 3% alatt kínálják majd az államilag támogatott hitelt.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Róka László - szmo.hu
2025. augusztus 11.

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely fix 3 százalékos kamattal kínál 50 milliós lakáshitelt azoknak, akik most vennének első saját otthont. Vagy másodikat. Vagy egy tanyát. Vagy egy olyan lakást, amiben nem is akarnak lakni. A magyar állam mindenesetre állja a kamattámogatást, és nincs se házassági, se gyerekvállalási, se életvitelszerű bentlakási kötelezettség. A konstrukciót annyira szélesre szabták, hogy az is beszállhat, akinek van ingatlanrésze, de nem haladja meg az 50 százalékot.

Az érdeklődés hatalmas, a bankok forgalomra készülnek, az ingatlanpiac pedig mozgásba lendülhet.

A részletekről, a kamatkockázatokról, a biztosításokról, az állam számára jelentkező terhekről és arról, hogy érdemes-e az elsők közt belevágni, Árgyelán Józsefet, a Bankmonitor vezető elemzőjét kérdeztük.

– Már most nagyon nagy az érdeklődés. Mire számíthatunk szeptemberben?

– Az biztos, hogy nálunk, a Bankmonitornál 879%-kal nőtt meg azoknak a száma, akik megadják nevüket, elérhetőségüket és további tájékoztatást kérnek a termékekről, tehát konkrét érdeklődők. Ez közel tízszeres növekedés az előző hónaphoz képest. Persze nem biztos, hogy mindebből tényleges hitelügylet lesz. Az érdeklődők által felvenni kívánt hitelösszeg is mintegy 20 százalékkal nőtt. Tehát a növekedés két komponensből áll: többen érdeklődnek, és nagyobb összeget vennének fel. Szeptember elején ezek az érdeklődések vélhetően meg is jelennek majd az ingatlan- és hitelpiacon, egyszerre.

– Ha például az első lakást vásárló fiatalok is megjelennek a hitelpiacon a támogatott kölcsön miatt, akkor ők kikerülhetnek az albérletpiacról, ami mérsékelheti a keresletet. Csökkenhetnek a lakbérek?

– A lakbérek emelkedése mérséklődhet, és igen, szélsőséges esetben akár az albérleti árak enyhén csökkenhetnek is. Az ingatlanpiacon ezzel szemben nagyobb kereslet jelenhet meg, és a már eddig is keresők, akik jogosultak erre a hitelre, nagyobb vásárlóerővel fognak rendelkezni. Ez önmagában abból fakad, hogy a 3%-os kamattal több hitelt tudnak felvenni ugyanazzal a jövedelemmel, mint például egy 6–8%-os piaci kamat mellett.

A növekvő kereslet, párosulva azzal, hogy a kínálat rövid távon várhatóan nem bővül, árfelhajtó hatást gyakorolhat a lakásárakra. Ezt az árfelhajtó hatást mérsékelheti a programban szereplő vételárkorlát.

A lakások esetében ez 100 millió, a házaknál 150 millió forint, illetve egységesen másfél millió forintos négyzetméterkorlát is van. Ezek mind korlátozhatják az áremelkedést. Közép- és hosszú távon akár a kormány azon várakozása is beigazolódhat, hogy új ingatlanprojektek indulnak, ami a kínálati oldalt bővítheti. Ezek ellensúlyozhatják az árfelhajtó hatást. De az újabb ingatlanok csak 1–2 év múlva kerülnek piacra, így rövid távon nem biztos, hogy bővülni tud a kínálat.

– Reálisan nézve, a tízszeres érdeklődésből mennyi jelenhet meg ténylegesen ősszel?

– Szeptemberben jelentős felfutásra számítunk. A hiteligénylések ekkor indulnak, és a folyósítás inkább október–novemberre várható. Novemberben a lakáshitelek teljes volumene elérheti a 200 milliárd forintot is, amelyből akár a felét is kiteheti az Otthonstart hitel. Júniusban még 150 milliárd forint alatt volt a lakáshitel-szerződések összértéke, tehát

több mint 30%-os növekedés várható az első nagy roham idején.

– Mekkora arányban dőlhetnek be ezek a hitelek, és van-e valamilyen beépített garancia a hitelfelvevők számára, például munkanélküliség vagy betegség esetén? Kell-e kötni biztosítást a hitelfelvevőnek?

– Minden hitelnél van kockázat. Az alacsony kamatozás miatt ugyan kisebb a törlesztőrészlet, de ha valaki nagyobb összeget vesz fel, akkor a törlesztő már magasabb lehet, azaz a kockázat sem feltétlenül csökken.

A programba nem építettek be kötelező biztosítást munkahely elvesztése vagy más élethelyzet esetére.

Lakásbiztosítás azonban kötelező, ez jogszabályi előírás. Opcionálisan természetesen lehet kötni hitelfedezeti biztosítást, ahogyan eddig is lehetett. Ezek különböző eseményekre, például halálesetre, tartós rokkantságra, betegségre vagy munkanélküliségre is nyújthatnak védelmet.

– Mennyivel növeli egy ilyen biztosítás a törlesztőrészletet, és mennyien veszik igénybe?

– Egy alap haláleseti biztosítás nagyjából 3–5%-kal növelheti a törlesztőrészletet. Ha kiegészítő eseményekre is kiterjed, például súlyos rokkantságra vagy munkanélküliségre, akkor tovább növelheti az összeget. Ez attól is függ, hogy egy vagy több személyre vonatkozik-e. Statisztikám sajnos nincs arról, hányan élnek ezzel, de tapasztalatom szerint sokan úgy tekintenek rá, mint felesleges kiadásra, ami igaz addig, amíg nincs baj. Pedig pont ezek azok a kiadások, amelyeket akkor érez az ember valóban hasznosnak, ha baj van.

– Ennek a programnak nincs felső korlátja. Tehát amennyi igénylő megfelel a feltételeknek, annyinak biztosít támogatást a költségvetés. Ez a támogatás kamattámogatás formájában jelenik meg, tehát a piaci és a támogatott kamat közti különbözetet az állam fizeti. Ez mekkora terhet jelenthet a költségvetésnek?

– Valóban, a programnak sem összeg-, sem igénylési határideje nincs. Amíg a jogszabály nem változik, vagy nem vonják vissza, addig minden jogosult igényelheti. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egyszeri támogatás, mint például korábban a vissza nem térítendő CSOK. Ott a támogatást az államtól kaptuk közvetlenül, egyszeri kifizetés formájában, és utána már nem jelentett plusz terhet a költségvetésnek. Itt viszont a hitelösszeget a bank adja, az ügyfél pedig maximum 3%-os kamatot fizet, a fennmaradó részt az állam kamattámogatásként biztosítja a bank felé.

Ha ma indulna a program, akkor a kamattámogatás valamivel több mint 5% lenne.

Ez az igénylés hónapjára vonatkozik, tehát hónapról hónapra változhat, de nem a már felvett hiteleknél. Azoknál ötévente történik újraárazás, az akkori állampapírhozam alapján. Tehát például a 3% mellett az állam még mintegy 5% kamattámogatást fizet a banknak, és ezt nem egyszer, hanem minden évben, a futamidő végéig. Így a bank a teljes időszak alatt megkapja azt a kamatot, amit piaci hitelnél is megkapna, vagy akár még többet is.

– Tehát összességében a bank szempontjából akár még kedvezőbb is lehet ez a konstrukció, mint egy piaci hitel?

– Igen, a teljes kamatbevétel a bank számára akár magasabb is lehet, mint egy piaci konstrukciónál.

– Az állam oldaláról ez hosszú távú kötelezettség. Egy egyszeri támogatással ellentétben itt hosszú éveken át kell fizetni a kamattámogatást.

– Ez a rendszer gyakorlatilag elosztja a támogatás terhét az évek során, viszont fix kötelezettséget is jelent az államnak azok felé, akik már felvették a hitelt. Tehát az államnak 5–10–15 évig is fizetnie kell, a választott futamidőtől függően – hasonlóan, mint a babaváró vagy a CSOK Plusz esetében. Ha például egy 50 millió forintos hitelről beszélünk 25 éves futamidővel, akkor a kormány szerint a törlesztőrészlet 237 ezer forint lenne 3%-os kamattal.

Ha ugyanezt piaci alapon venné fel valaki, az nagyjából 150 ezer forinttal magasabb törlesztést jelentene.

A kamattámogatás összege eleinte még magasabb is lehet, de ahogy a tőketartozás csökken, ez az összeg is mérséklődik a futamidő alatt.

– Mivel ez egy hosszú futamidejű konstrukció, a gazdasági helyzet változása is hatással lehet rá. De ha a jövedelmek nőnek, és az ingatlanárak is emelkednek, akkor ez jó befektetés lehet. A törlesztőrészlet idővel „kinőhető”...

– Valóban, a program előnye nemcsak az alacsony kamat, hanem az, hogy ez az alacsony kamat végig fix marad, amennyiben nem sérül meg valamilyen feltétel. Tehát

a jelenleg magasnak tűnő 237 ezer forintos részlet 10–15 év múlva már egészen kezelhető lehet.

Csak gondoljunk vissza, milyen ingatlanárak és törlesztők voltak a 2000-es évek elején, és ahhoz képest hol tartunk most.

– Az is elképzelhető, hogy ha csökkennek a piaci kamatok, akkor az államnak alig kell kamattámogatást fizetnie, sőt, akár egyáltalán nem is?

– Így van. 2020 környékén például 3% körüli piaci kamatok voltak. Akkor a támogatás mértéke minimális lett volna. De az elmúlt két évben sokkal magasabb állampapírhozamok voltak, ami nagyobb állami terhet jelentett. Akik most veszik fel a hitelt, azok számára az első 5 évben fix a támogatás, azt követően pedig az aktuális állampapírhozamhoz igazítják.

– Elképzelhető egy olyan rossz forgatókönyv, amikor a kamatszintek annyira megnőnek, hogy az állam számára fenntarthatatlanná válik ez a program?

– Ilyen extrém helyzet legutóbb a rendszerváltás idején volt, amikor a magyar gazdaság teljesen átalakult. A jelenlegi piaci környezetben ehhez hasonló mértékű válságnak kellene bekövetkeznie, hogy ez reálisan előforduljon.

– A program nyitott végű, tehát nincs időkorlát. Sokan fognak ráindulni az elején, amikor még nem bejáratott a rendszer. Ilyenkor hosszabb lehet az ügyintézési idő is. Van ennek egy szabályozott határideje, vagy az elején minden bank máshogy működik majd?

– Jogszabályi szinten szabályozva van elvileg. Vásárlás esetén a banknak 30 napon belül kell döntést hoznia, építés esetén 60 napon belül. Ha hiánypótlásra van szükség, az az idő nem számít bele. De ha minden dokumentum rendben van, akkor 30 napon belül dönteni kell.

– Az elején azonban vélhetően nagy roham lesz, ami meghosszabbíthatja az ügyintézési időt.

– Igen, valóban. Ez akár túllépheti a szokásos 4–6 hetes időtartamot is. Két dolgot tehát mindenképp érdemes szem előtt tartani. Mivel ez a konstrukció a lakáshitelpiac jelentős részét is kiteheti, a bankoknak érdekük, hogy tőlük vegyék fel az ügyfelek a hitelt. Ha nem tőlük veszik fel, akkor nem tudják elérni a tervezett kihelyezési volumeneket. Ezért

várható, hogy verseny alakul ki a bankok között. Elképzelhető, hogy kamatverseny is lesz, mivel a 3% csak felső korlát, alatta is kínálhatnak hitelt.

A CSOK Plusz esetében is van olyan bank, amelyik 3% alatti kamattal kínálja a terméket. Tehát nem lenne meglepő, ha az Otthon Start esetében is lenne olyan bank, amely 3%-nál kedvezőbb feltételekkel adná a hitelt. A babaváró hitelnél például nincs kamatverseny, mert ott 0% a kamat, viszont vannak jóváírási akciók. A bankok különféle bónuszokat kínálnak: ha odaérkezik a jövedelem, ha két számlát nyit az ügyfél stb. Ezek a lehetőségek itt is megjelenhetnek. Valószínűleg az elején még minden bank az alaptermékkel indul, és csak később derül ki, melyik milyen akciókkal próbál majd ügyfeleket szerezni.

– Azaz érdemes lehet várni.

– Különösen azoknak, akik „kifeszített” élethelyzetben lennének: például csak 10% önerővel rendelkeznek, vagy a fizetésük jelentős részét (akár 50–60%-át) fordítanák törlesztésre. Vagy épp olyan, jelenleg nem teljesen egyértelmű élethelyzetben vannak, amire még a szakértők sem tudnak határozott választ adni.

– Például?

– Ilyen lehet az, ha valaki osztatlan közös tulajdonú ingatlanon belül egy önállóan forgalomképes egységet vásárolna. Jelenleg még a szakértők sem értenek egyet abban, hogy ez megfelel-e a feltételeknek. Vannak, akik szerint lehet, mások szerint nem, és mindkét oldalnak van jogszabályi hivatkozási alapja. Tehát aki ilyen helyzetben van, annak nem biztos, hogy érdemes szeptemberben azonnal szerződni és foglalót fizetni, mert később olyan problémák is előjöhetnek, amelyekre most még nem számítanak.

– Ez az egyik ok, ami miatt érdemes lehet várni. Mi az, ami miatt viszont nem?

– Az ingatlanárak alakulása. E téren is nagyon eltérő elemzői vélemények vannak. Van, aki komoly áremelkedésre számít, van, mások szerint lesz ugyan emelkedés, de nem számottevő. Sőt, egyes vélemények szerint még árcsökkenés is elképzelhető, például a bérleti díjak csökkenése és a befektetői kereslet visszaesése miatt. De ha valaki attól tart, hogy áremelkedés jön, annak nem biztos, hogy érdemes kivárnia, mert minél tovább vár, annál nagyobb eséllyel nőnek az árak.

– Tehát aki mégis kivár, mit tehet ezalatt?

– A dokumentumokat érdemes előkészíteni. Például az erkölcsi bizonyítvány vagy a társadalombiztosítási igazolás beszerzése nem mindig gyors, ráadásul a TB-igazolásnak nincs is még hivatalos formanyomtatványa. Érdemes a munkáltatói igazolást is előre beszerezni, illetve kérni lehet egy banki előminősítést is: megfelel-e az ügyfél piaci alapon a kiválasztott bank feltételeinek? Ha igen, és a jogszabályi feltételek is teljesülnek, akkor jó eséllyel a támogatott hitelt is megkapja.

– Tehát az előkészületeket már most, augusztusban érdemes elkezdeni.

– Így van. És figyelni kell az ingatlanpiaci változásokat: hogyan alakulnak az árak az adott régióban, adott ingatlantípusnál? Ha emelkedés látszik, vagy eltűnnek a jó ajánlatok, akkor lehet, hogy már nem érdemes tovább várni. Ha stagnálás van, akkor még lehet kivárni, figyelni a hitelpiacot, az MNB esetleges szabálymódosításait, a banki akciókat. De ha az árak elindulnak felfelé, akkor az már lehet, hogy egy olyan jel, ami sürgeti a döntést.

Kapcsolódó

Megjelentek az Otthon Start Program részletei - vannak köztük újdonságok is

A támogatott lakáshitel célja, hogy segítse azokat, akik először vásárolnának saját ingatlant. A feltételek szélesebb kört érintenek, mint korábban.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi

Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

Kapcsolódó

Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós

Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

SZEMPONT

Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit

Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Kapcsolódó

„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért

A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

SZEMPONT

Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett

Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.

M.M. / Fotó: Klubrádió/YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom

A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.

M.M. / Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

Kapcsolódó

Hajós András is reagált a Tények megszűnésére

Hajós András egy ironikus megjegyzéssel kommentálta a TV2 Tények című hírműsorának megszüntetését. A zenész-műsorvezető évek óta tartó konfliktusban állt a csatorna hírműsorával, amit korábban hányingernek nevezett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk