SZEMPONT
A Rovatból

Joe Bident terheli a felelősség Afganisztán összeomlásáért – mondja az ottani amerikai erők egykori főparancsnoka

John R. Allen szerint a tálibok most azt tehetnek, amit akarnak, az ország a terroristák gócpontjává válhat, Kína pedig örömmel betölti majd az amerikaiak által hagyott űrt.

Link másolása

Ahogy a Szovjetuniónak 10, úgy az Egyesült Államoknak 20 év alatt sem sikerült békét és rendet teremteni Afganisztánban. A háború, amely a két nagyhatalomnak 15 ezer, illetve több mint 2000 ember életébe került, sem stabil kommunista kormányzást, sem nyugati típusú demokráciát nem hozott a ma is a törzsi társadalmi viszonyoktól és az iszlám különböző irányzataitól megosztott közép-keleti országban.

Afganisztán több lett, mint „Moszkva Vietnamja”, egyike lett a szovjet birodalom koporsójába ütött szegeknek. Az Egyesült Államok, amely intervencióját 2001 októberében, a 9/11-es New York és Washington elleni terrortámadásokra adott válaszként indította el, ugyan nem roppant bele, de – látván a helyzet megoldhatatlanságát – fokozatosan csökkentette szerepvállalását. Joe Biden elnök áprilisban jelentette be, hogy augusztus 31-én véget ér az Egyesült Államok afganisztáni katonai küldetése, valamennyi amerikai katona hazatér.

A helyzet azóta válságosra fordult: az afgán elnök elmenekült, a szélsőséges iszlamista tálib harcosok elfoglalták Kabult, és ezrek várják a nemzetközi repülőtéren, hogy kimenekítsék őket. Donald Trump pedig Joe Biden lemondását követeli, aki még a múlt héten megerősítette a teljes kivonulást. „Az afgánoknak kell önmagukért harcolniuk” – mondta akkor az amerikai elnök.

John R. Allen nyugalmazott négycsillagos tengerészgyalogos tábornok, a NATO Nemzetközi Biztonsági Támogató Erők (ISAF) és az Afganisztánba vezényelt amerikai haderők egykori főparancsnoka Defence One-ban egyenesen az elnök „történelmi felelősségét” emlegette.

Bár a Kabult ellenállás nélkül elfoglaló tálibok azt állítják, mindenkivel békét szeretnének, Allen szerint az általuk korábban elfoglalt területeken dúl az erőszak.

Főleg azokat érik attrocitások, akik korábban az amerikai és a NATO-erőket, valamint a kabuli kormányt szolgálták. Különösen kegyetlenül bánnak a nőkkel. 15 éves lányokat kényszerítenek arra, hogy feleségül menjenek tálib harcosokhoz.

Az egykori főparancsnok párhuzamot von az Irakból való, szerinte idő előtt távozással, de még inkább Afganisztán 1992-es összeomlásával, amely azután következett be, hogy a Szovjetunió nem támogatta többé a kabuli rezsimet, négy évvel később pedig a tálibok megölték az utolsó afgán kommunista vezetőt, Nadzsibullát.

John R. Allen még Afganisztán teljes elfoglalása előtt azt írta, ha ez bekövetkezik, az ország a terroristák főhadiszállásává és a bizonytalanság forrásává válhat – éppen azzá, amely ellen az Egyesült Államok 20 éven át harcolt. Allen elismeri, hogy Joe Biden jogosan akart véget vetni Amerika leghosszabb háborújának, de a tábornok szerint előre kellett volna látnia ennek következményeit.

Allen emlékeztet arra, hogy komoly kétségei voltak a Trump-adminisztráció afganisztáni erőfeszítéseivel kapcsolatban is, és egyáltalán lepte meg, hogy a tálibok semmit nem tartottak be az amerikaiakkal 2020. februárjában kötött békemegállapodásból. Amióta az Egyesült Államok és szövetségesei elkezdték kivonni csapataikat Afganisztánból, a tálibok vérszemet kaptak. Kiderült, sosem állt szándékukban elfogadni a Trump-féle megállapodást.

De miért is akarták volna megosztani hatalmukat ellenségükkel, Ahraf Gháni kormányával, ha a harcmezőn az egész országot elfoglalhatták?

A volt amerikai főparancsnok szerint az is csak

hiú ábránd, hogy az új vezetést sikerül majd nemzetközi elszigeteltséggel fenyegetve hatékonyan kordában tartani, hiszen ott van nekik Pakisztán, és valószínűleg Kína is.

Allen szerint Biden döntését Afganisztán feladásáról láthatóan nem előzte meg komoly tervezés, amely elvárható lett volna egy ilyen kritikus és régóta húzódó politikai kérdésben. Ez a megközelítés nemcsak Afganisztánnak, hanem a washingtoni kormánynak is katasztrófát jelent. A tábornok szerint Amerika veszni hagyta azokat az értékeket, amelyeknek bajnokaként hirdeti magát.

A tálibok gyakorlatilag büntetlenül tehetnek bármit. Az amerikaiak nélkül nincsen elrettentő erő a tálib haderő szemben.

Vannak, akik szerint az afgánoknak maguknak kellett volna rendezni dolgaikat, de az amerikai volt főparancsnok szerint senki sem számított arra, hogy az Egyesült Államok ilyen szélsebesen kivonja légierejét, és az afgán légierőt támogató többi egységet, és erre a helyzetre az afgánok nem voltak felkészülve.

Bár elindult az úgynevezett Allies Refuge hadművelet, amelynek során kimenekítették az amerikaiaknak dolgozó afgán tolmácsok egy részét, de ez nem segít annak a több ezer afgánnak, köztük sok bátor nőnek, akik a koalíciónak dolgoztak, és akikre a legnagyobb veszély leselkedik. Őket cserben hagyta Amerika.

Allen szerint ráadásul Afganisztán a nagyhatalmi vetélkedés színterére, ahol a kínaiak azonnal lecsapnak majd az amerikaiak által hagyott űrre. Pekingben nemrég például igen meleg fogadtatásban részesítették Mulla Abdul Gháni Baradar tálib vezetőt.

A Kína-Afganisztán-Pakisztán tömb veszélyeztetheti az Afganisztán fejlesztésében élen járó India érdekeit, miközben egy engedékeny kabuli tálib rezsim megteremtheti a lehetőséget egy észak-déli kereskedelmi folyosóra az orosz érdekszférába tartozó közép-ázsiai köztársaságokból a pakisztáni Gvadar kínai építésű kikötőjéig.

A tábornok szerint az Egyesült Államoknak sokáig kell majd az ár ellen úsznia, hogy megőrizzen valamit az amerikai befolyásból a régióban, és a történtek után nem lesz könnyű szövetségesekre találnia.

A volt főparancsnok attól tart, hogy a tálibok uralta Afganisztán terrorista csoportok bázisa lesz. Megszűnik az eddigi terrorizmus-korlátozó határ Afganisztán és Pakisztán között, így a különböző terrorista csoportok szabadon járhatnak-kelhetnek a két ország között. A helyzet kísértetiesen hasonlít arra, amely az Iszlám Állam létrejöttéhez vezetett. Az ISIS ugyanis Szíria keleti és Irak északnyugati területének destabilizációját kihasználva emelkedett fel.

Allen arra is figyelmeztet, hogy a tálibok sosem szakítottak a 9/11-ért felelős al-Kaidával. Az amerikaiak távozása után gyakorlatilag lehetetlenné váltak a további a terroristaellenes hadműveletek a térségben. Egy tálibok kormányozta Afganisztánban háborítatlanul tevékenykedhet például az a Hakkani terrorista hálózat, amely 2010-ben gépkocsiba rejtett pokolgéppel akart merényletet elkövetni a New York-i Times Square-en, vagy a kasmíri Laskar-i-Tajjaba szakadár szervezet, amely 2008-ban elkövette a Mumbai Taj Mahal Hotel elleni, közel 200 halálos áldozatot követelő támadást.

A nemzetközi biztonsági kockázatokon túl a helyzet felerősítheti a térségben a kábítószer- és fegyerkereskedelmet, valamint az embercsempészetet Iránba és a közép-ázsiai országokba, ahol emiatt nőhet az iszlamista lázadások esélye.

A tábornok szeront az afganisztáni háború nemcsak azért zajlott, hogy megöljék Oszama bin Ladent, hanem hogy megakadályozzák az al-Kaida feltámadását, és az Egyesült Államok és szövetségesei elleni terrortámadásokat, továbbá, hogy megvédjék a kabuli kormányt a tálib hatalomátvételtől. Kabul elesésével az összes célkitűzés kudarcot vallott.

John R. Allen szerint a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az Egyesült Államok nem tanult sem az 1975-ös saigoni történelmi leckéből, sem pedig abból, hogy 2014-ben, alig három évvel a kivonulás után, vissza kellett térniük Irakba az Iszlám Állam térhódítása miatt.

Ebben pedig nagy felelősség terheli szerinte az amerikai értékek terjesztését és az Egyesült Államok vezető szerepét hirdető Joe Bident. A történtek végzetesen hiteltenítették üzenetét, amely arról szólt, hogy „Amerika visszatért”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Kocsis Mátéról: Nem sok időt tölt munkával, délutánonként pezsgőzik és borozik
Az országjárásra induló politikus szerint a Fidesz frakcióvezetője nem mondott igazat arról, hogy 8 millió forintos fizetése lett volna egy állami vállalatnál.

Link másolása

„Napjainak a nagy részét, főleg a délutánokat pezsgőzéssel és borozással tölti a Várban, különböző haveri cégeknél és éttermekben”

– mondta Magyar Péter a Telexnek Gyulán. A Fidesz frakcióvezetője egy nappal korábban azt mondta: szerinte Magyar Péter államközeli megbízásait a volt felesége, Varga Judit intézhette, hiszen Magyar nem a végzettségének megfelelő megbízásokat kapott a kormánytól.

Magyar szerint Kocsis nem mondott igazat azzal, hogy neki 8 millió forint lett volna a fizetése.

„Én arra emlékszem, hogy amikor a jogi egyetemre jártunk, és Gulyás Gergellyel relatíve könnyen vettük a jogi egyetemet, akkor Kocsis Mátét leginkább kocsmákban lehetett látni, valamint a MIÉP-nél, aminek az ifjúsági tagozatát vezette. És hát nagy nehezen tudta csak letenni a vizsgáit, nem is tudom, hogy van-e egyébként szakvizsgája, valószínűleg arra már nem mert elmenni” - mondta a lapnak országjárása első állomásán a Tisza Párt politikusa.

Szerinte Kocsis csak megijedhetett attól, amit mondott, vagyis hogy Magyar Pétert a felesége pozíciója miatt nevezték ki állami cégek vezetésébe, azzal hivatali visszaéléssel vádolta a kormányt és a saját kollégáit. Magyar emiatt egyébként várja is, hogy Kocsis kijelentései miatt valaki feljelentse a kormányt hivatali visszaélésért, és az ügyészség ezt kivizsgálja.

„Én ezt sose tagadtam. Nyilván Kocsis Máté letagadja, de a Fideszre nagyon is jellemző a nepotizmus, a feudalizmus, helyi szinten vagy máshol is. De ennek fogunk véget vetni.”

Magyar azt is elmondta Kocsisról, hogy a fideszes politikus nem tölt sok időt munkával, a pezsgőzések és borozások idején nem is nehéz megtalálni a Lovarda környékén vagy a Batthyány Lajos Alapítvány felújított kastélyánál. A kastély díszterme Magyar Péter szerint „úgy néz ki, mint egy angol klub. Ott szoktak az urak ingyen fogyasztani. Kocsis szerintem többet tartózkodik ott, mint az irodájában.”

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

A Fidesz frakcióvezetője ezt a választ küldte a megjelentekre:

"Csúnya, alaptalan dolgokat állít rólam PszichoPeti, de jobban jártam, mint a felesége, mert engem csak szóban bántalmaz. Csak elő ne kerüljön a nadrágszíj"

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra” - íme a Magyar Péterhez csatlakozó önkéntesek érvei
Fiatalok és idősek, fővárosiak és vidékiek, itthon és már külföldön élők egyaránt vannak azok között, akik felajánlották segítségüket Magyar Péternek. Le is írták, miért. Ezekből az indokokból válogattunk.

Link másolása

A hét elején még csak néhány száz, ma már több mint 16 ezer tagja van Magyar Péterék Discord csatornájának, ahol élénk viták folynak arról, mi mindennek is kellene megváltoznia Magyarországon, és nagyon sokan ajánlják fel a segítségüket. Meghirdettek számos önkéntes pozíciót is: Event Managert, moderátort, HR-est, digitálismédia-szakértőt, tartalomírót és szerkesztőt is kerestek az elmúlt napokban. A jelentkezés annyira transzparensen zajlik, hogy teljesen nyilvános.

A bemutatkozásokból, motivációs sorokból sok minden kiderül arról, kit mi érintett meg a Magyar Péter-jelenségből, miért szeretne aktívan is részt venni a munkában.

Vannak, akik már szereztek tapasztalatokat más politikai erőknél, például a Momentumnál, a Kétfarkúaknál vagy Puzsér Róbert kampányában, mások viszont még sohasem szavaztak, vagy épp rég kiábrándultak. Olyanok is szép számmal akadnak, akik külföldre költöztek, de most hazajönnének.

Az általuk írt mondatokat idézzük:

21 éves vagyok, jelenleg Amerikában tanulok, de Budapestre járok haza. Eddig innen, Amerikából tehetetlenül, néha könnyes szemmel néztem az otthon folyó eseményeket. Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra. Szeretném a lehető legtöbbet tenni azért, hogy legyen hová hazamenni még számtalan sorstársamnak egy szép napon.

Tenni akarok azért, hogy nekem se kelljen 2026 után azon agyalnom, melyik országban nem fogom magam idegennek érezni. Itthon ugyanis idegen és kirekesztett vagyok pusztán azért, mert értelmes, kitartó, őszinte és gyermektelen nőként élem az életem.

64 éves informatikus vagyok. 1990-ben reménykedtem egy jobb jövőben, sajnos megtapasztaltam, hogy a reményeim nem teljesültek. Azóta már a gyermekeim jövőjét is reménytelennek látom. Nagyobbik fiam Spanyolországban él, nyugodtabb körülmények között. Szeretném, ha az unokáim élete jobb lenne, ezért szeretném ezt a korrupt rendszert megszűntetni.

24 éves általános iskolai tanár vagyok. Ugyanazon okokból lettem tanár, amiért ide is szeretnék csatlakozni, és minél aktívabban tenni a közösség fejlődéséért. Segíteni akarok a környezetemen, és jobbá tenni a társadalmat.

17 éve marketinggel és rendezvényszervezéssel foglalkozom. Sok éve már, hogy kiábrándultam a politikából, szavazni sem voltam az elmúlt két alkalommal. Most végre úgy érzem, van egy kis remény arra, hogy talán engem is meghallgatnak, másoknak is elég volt már, ami itthon történik, és gyűlölködés helyett végre összefogás lehet.

Feleségemmel és lányunkkal egy kis faluban élünk már 15 éve. Azt látom, hogy most van rá lehetőség, hogy változtassunk az elmúlt 30 év politikai berendezkedésén, és én részt akarok benne venni.

Szoftvermérnökként dolgozom egy kiberbiztonsági cégnél. Az elmúlt években (évtizedekben?) még nem voltam annyira lelkes, mint mostanság.

Politikailag aktív vagyok annak ellenére, hogy külföldön élek, mivel családom nagy része (szüleim és testvéreim) még otthon élnek, és fontosnak tartom, hogy ők milyen körülmények között éljenek.

23 éves vagyok. Tegnap esti-ma hajnali beszélgetés alatt úgy tűnt, hogy itt olyan közösség épülhet ki, akiket megéri szolgálni, segíteni. Némiképp visszaadtátok a hitemet a magyarokban.

28 éves vagyok, két gyerekem van, akiknek szeretném, ha könnyebb lenne elindulniuk az élet rögös útján, mint nekem. Amióta szavazóképes korban vagyok, mindig a Fidesz nyer, én pedig minden alkalommal egy hétig sírok utána, hogy ezt az országot el kell hagyni, innen nincs menekvés. Szeretném, ha ezt soha többet nem kellene éreznem, a gyerekeimnek pedig soha nem kellene átélniük, milyen egy zsarnok, hazug párt kormányzása alatt élni.

Mindig is aktív voltam a közösségekben, ahová tartozom. Viszont ez az elmúlt 6-7 évben teljesen eltűnt, köszönhetően a jelen megosztottságnak. Belefáradtam az állandó hadakozásba, de most látom, vannak velem/velünk mások is.

57 éves vagyok, szofterfejlesztő cégnél dolgozom. Nagyon szeretném, ha megszűnne a regnáló kormány. Ellenzék nincs. A legfőbb motivációm, ha sikerülne a fenti célt elérni, az 5 éve külföldön élő és dolgozó lányom hazaköltözhetne.

20 éves jogi hallgatóként szeretnék egy olyan közösség része lenni, amivel a változást el lehet hozni.

Mivel nagyon rég nem érzem azt, hogy a politikában motivált lennék, így szavazni sem mentem szinte soha. Most azt gondolom, hogy veletek valami nagyon fontosnak és értékesnek lehetek a részese.

20 éves egyetemista vagyok. Eddig különösebben nem foglalkoztam politikával, viszont Magyar Péter többek között ezen is változtatott. Minden gondolatával tudok azonosulni, az értelmiségi baráti köröm szintén.

Én azért szeretnék tenni, hogy ne kelljen elhagynom a hazámat, mert a menyasszonyomra ráomlik a kórház, ahová dolgozni megy, és leendő gyermekeimet ne kelljen kimenekítenek majd egy dán iskolába, hogy elfogadható oktatáshoz jussanak.

Link másolása
KÖVESS MINKET: