prcikk: Januárban jelenhetnek meg az ingatlanpiacon a pánikszerű eladások – jósolja az ingatlanszakértő | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Januárban jelenhetnek meg az ingatlanpiacon a pánikszerű eladások – jósolja az ingatlanszakértő

Az Ingatlan.com szakértője szerint már most is egyre többen próbálnak megszabadulni a házuktól, de az igazi felbolydulás csak a második, harmadik hatalmas rezsiszámla után jöhet.


Amint bejelentették a rezsiárak emelését, több helyről hallani lehetett, hogy akik nem bírják a terheket, kénytelenek lesznek eladni a házukat. De ki venne meg olyan ingatlant, amelytől éppen a magas rezsiköltségei miatt akarnak megválni? Illetve, ha meg is veszik, nem alkudják-e le az árat? És mi a helyzet a jól szigetelt házakkal? Hat a társasházi lakásokra egyáltalán valamilyen formában a rezsipánik? Balogh Lászlóval, az Ingatlan.com ingatlanszakértőjével beszélgettem.

- Hogyan hat a mostani válság az ingatlanpiacra?

– Elmúlt a hét bő esztendő. Az elmúlt időben a drágulás elég drasztikus volt, éves átlagban a nagyvárosokban akár 25 százalékkal is drágultak a lakások. Mindenkit az a kérdés foglalkoztat, mikor fognak csökkenni az árak. 2021 végén elindult a Covid utáni visszarendeződés. Viszont az infláció fölfelé kúszott, és a hitelkamatok is nagyon-nagyon megdrágultak. Ennek ellenére nem látszott valószínűnek lakásárak csökkenése. Viszont 2022 júliusa után belépett a képbe a rezsiválság. Ahogy növekednek a rezsiköltségek, úgy nyomhatja az eladókat az árcsökkentés felé ez a tényező. Kettéválhat a lakáspiac dinamikája,

az alacsony fenntartási költségű, energiahatékonyabb ingatlanokra, amelyet tartani tudják értéküket, illetve a rossz hatásfokú, mondjuk nem szigetelt, régi ablakokkal rendelkezőkre, melyeknek eshet az ára.

Ismét népszerűek lehetnek a kisebb alapterületű ingatlanok. A magasabb energiafogyasztás kisebb alapterülettel párosulva ugyanis esetleg még megfizethető. Azokat az ingatlanokat viszont nehezebb lesz eladni, amik nagyobb alapterületűek, energetikailag kevésbé korszerűek, például szigeteletlenek, ahol rosszak a nyílászárók, korszerűtlen a fűtési rendszer, például gázfűtés alapú, és nem lehet külön–külön szabályozni az egyes szobák fűtöttségét. Az ilyen házakban a rezsiszámlák akár a százezres nagyságrendet is elérhetik az eddigi tízezres nagyságrend helyett.

Emiatt ezeknek az ingatlanoknak jelentősen csökkenhet az értéke.

Mégis tömegesen jelenhetnek meg az eladói oldalon, mert a tulajdonosoknak a magas rezsiköltségeket hónapról hónapra ki kell gazdálkodni. Sokak számára nem lesz opció, hogy elhalasztják a költözést, és megvárják, amíg jó áron el tudják adni a házukat. Ez a helyzet pedig szükségszerűen az árak csökkenését hozhatja.

– Én arra emlékszem, hogy a devizahitel-válság idején is hasonló kényszer nyomta le az árakat, mivel sokaknak pánikszerűen kellett eladni az ingatlanjukat, a kifizethetetlen adósságaik miatt. Most ugyanilyen pánikszerű nyomás jelent meg a kifizethetetlen rezsiszámlák miatt? Ezért kénytelenek megszabadulni az ingatlanjuktól?

– Ez igen valószínű forgatókönyv. A kínálat már most növekszik. A szeptemberi hónapokban feladott házhirdetések száma például 2022–ben rekordot döntött. Utoljára 2015–ben hirdettek meg több házat eladásra.

– Tehát az ingatlanok mennyiségében már látszik a megjósolt folyamat, de az árakon még egyelőre nem?

– Igen, az árakon még egyelőre nem. Ugyanakkor látszik az is, hogy most azok lépnek, akik próbálnak előre gondolkodni, és megelőzni azt a pánikszerű helyzetet, amikor már rengeteg eladóval kell majd versenyezniük az egyre kisebb számú vevőért a piacon.

– Mikorra várható a látványos átrendeződés?

- Van a piacnak egyfajta tehetetlensége. Amikor sokan kézhez kapják az első emelt összegű rezsiszámlákat, még lehet, hogy várnak egy hónapot, abban bízva, hátha ez csak egy kirívó eset volt. Ám amikor megkapják a másodikat, a harmadikat, és látják, hogy ez nem egy fenntartható állapot, akkor várható a piaci hatás, akár az árakban is. Ez egybeesik a karácsonyi időszakkal, amikor amúgy is összejön a család,

összegyűlnek a karácsonyfa alatt, és nagy horderejű döntéseket hoznak.

Ezt láttuk egyébként krízishelyzetektől függetlenül, hogy ezek az elhatározások a januári hónapban mindig megjelennek kínálatnövekedés, és megszaporodott érdeklődések formájában egyaránt. Tehát arra számítunk, hogy 2023 első hónapjaiban várható a rezsiválság begyűrűzése az árakba, illetve a nagy kínálati felbolydulás.

– Tehát az alacsony energiahatékonyságú ingatlanok ára lefelé mozdul el, ezzel együtt a kereslet a hatékonyabb ingatlanok felé fordul, felfelé nyomva az árukat? Itt válik a kettő egymástól el?

– Nem kizárt. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ha nem lett volna energiapánik, akkor is lassult volna az ingatlanpiac, úgy is kevesebb lett volna a vevő. Ugyanis a korábbi 2–3%–os piaci alapú lakáshitelek mostanra a legkedvezőbb esetben is 6–7 %-ra emelkedtek.

– Mi a helyzet a lakásokkal?

– Pusztán a fizikai törvényszerűségekből kiindulva a társasházi lakásokat a rezsiprobléma valószínűleg kevésbé fogja érinteni, mint az önálló családi házakat. Már csak azért is, mert a legtöbb társasházban vannak szomszédok, akik, ha szerencsénk van, szintén fűtenek. Így a lakást csak a homlokzati oldalról éri a külső hőmérséklet, hiszen három másik oldalról, meg alulról, meg felülről melegítik a szomszédok. Ráadásul a társasházi lakások eleve kisebbek, mint mondjuk a családi házak.

Ilyen szempontból a társasházi lakások tulajdonosait kevésbé érinti ez a helyzet. 2020–ban, amikor beköszöntött a Covid, mindenki el akart költözni a városból, és saját, nagyobb alapterületű ingatlanra vágyott, viszont a mostani helyzet elindított egy visszarendeződést, és most inkább visszaköltöznének a városba.

– Meg tudja becsülni, hogy mekkora lesz piaci átrendeződés?

– Általánosságban ez nagyon nehéz, sok múlik az emberek az alkalmazkodóképességén, illetve a családok teherbíró képességén, illetve az egyéb megoldásokon. Például azon, hányan tudnak majd menet közben energetikai korszerűsítésbe belevágni. És persze vannak olyan dolgok, amiket most még nem tudhatunk, akár már decemberben bejelenthetnek egy olyan állami programot, ami segíthet enyhíteni ezen a helyzeten, például úgy, hogy forrást biztosítanak energetikai felújításra. Nehéz jósolni most. De az valószínű, hogy a látványos változás a jövő év elején jelenik meg a piacon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból” – részleteket közölt nyomozásáról a kémkedéssel megvádolt Panyi Szabolcs
Panyi kényszerhelyzetbe került, ezért kellett idő előtt felfednie a nyomozása legérzékenyebb részleteit. Úgy véli, a hatalom elszámoltatása az ő feladata, ha az állami szervek nem lépnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Panyi Szabolcs egy csütörtöki Facebook-posztban reagált arra, hogy a magyar kormány kémkedés miatt tett feljelentést ellene. Az oknyomozó újságíró szerint ez „egészen példa nélküli a 21. században egy európai uniós tagállamtól”, és a lépést a „putyini Oroszország, Belaursz és a hasonló rezsimek” sajátjának nevezte.

Panyi közölte, hogy több mint egy évtizede dokumentálja az orosz befolyást a magyar politikában, ezért nem lepte meg a fejlemény. Hozzátette, bízik abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás a magyar alkotmánynak kíván megfelelni.

A kémkedés vádját visszautasította, saját oknyomozói munkájára pedig „egyfajta újságíró kémelhárítói munkaként” tekint.

Kifejtette, hogy a forrásvédelem miatt nehezebb helyzetben van, mert nem fedheti fel, kitől és milyen információkat kap, például a magyar kormányzati és állami szférán belülről. Állítása szerint, ha nem kötné az újságírói etika, fel tudna sorolni olyan tényeket, amelyek bizonyítanák, hogy a magyar állam nem hiheti el róla, hogy kémkedik, mivel bizonyos találkozói és információszerzései „soha meg sem történhettek volna”.

Az újságíró szerint a „teljesen igaztalan vád” most arra kényszeríti, hogy részleteket osszon meg egy konkrét nyomozásáról, melynek során egy titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott beszélgetést folytatott egy bizalmas forrással.

„2023 óta nyomozok konkrétan azon gyanú után, hogy Szijjártó Péter és orosz tisztviselők kapcsolata esetleg túlmegy a törvényes határokon. A megvágott, nyilvánosságra hozott hangfelvételen is szóba kerül, hogy Szijjártó és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját európai uniós titkosszolgálatok rögzítik.

Azok a részek már kevésbé kerültek bele, ahol arról beszélek, hogy ezen kommunikáció alapján erősen felmerül az Oroszország érdekében végzett politikai hírszerzés és befolyásoló ügynöki magatartás gyanúja”

– írta Panyi.

Szerinte ezeket a súlyos vádakat nehéz bizonyítani, és oknyomozóként korlátozottak az eszközei. Leszögezte, hogy semmilyen kémkedést nem végzett, és nem működött együtt külföldi titkosszolgálattal Szijjártó Péter megfigyelésében. Állítása szerint csupán a Szijjártó és Lavrov kommunikációjáról évekkel korábban keletkezett információkat próbálta utólag begyűjteni és megerősíttetni. Panyi azt írja, többek közt azt próbálta kideríteni, létezhet-e olyan titkos kommunikációs csatorna – például egy harmadik vagy negyedik telefonszám –, amit az európai szolgálatok ismernek, de a magyar külügy nem.

Nyomozásának másik, általa még súlyosabbnak nevezett témája a következő volt:

„EU-s és NATO-s nemzetbiztonsági szolgálatainál ismereteim szerint legalább 2016-2017 óta olyan információk keletkeztek, hogy magyar kormányzati repülőgépeken, illetve magyar kormányzati figurák által használt magángépeken nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból. Legalább hat különböző ország tisztviselője számolt be ilyen információkról. Ezeket az információtkat nem magyar célszemélyek vagy magyar infrastuktúra lehallgatásán vagy megfigyelésén keresztül rögzítették. Hanem például lehallgattak két orosz tisztviselőt, akik erről fecsegtek, vagy egy szállítmány előkészítésével bízták meg őket.”

Panyi azt írja, kutatásai során azt is próbálta kideríteni, hogyan végzik a csomagok átvilágítását és pakolását a kormányzati és magángépeken, és hogyan lehet az ilyen szállítmányokat a reptéri személyzet elől elrejteni. Azért hozta nyilvánosságra ezeket a részleteket, mert attól tart, hogy a lehallgatott beszélgetéséből újabb megvágott részleteket hoznak ki, és más, „mondvacsinált” okokkal is megvádolhatják.

Az újságíró azzal indokolta a nyomozását, hogy forrásai szerint az „orbáni rendszerben egyszerűen nincs olyan független állami szerv, ami valódi nyomozást folytathatna”, ha egy magas rangú kormánytaggal szemben kémtevékenység gyanúja merül fel. Úgy véli, az Orbán-kormány a terveiről tudva, „elővágásként” gyanúsította meg őt kémkedéssel. „Magyar hazafi vagyok, a magyar nyilvánosságot szolgálom, oknyomozó újságíróként a hatalom elszámoltatása a feladatom. Ettől sem a rezsim politikai színháza, sem jogi fenyegetései nem tudnak eltántorítani” – zárta sorait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi a Tisza elleni akcióról: Súlyos alkotmányos válság, a hatalom egészének a legitimitását kérdőjelezi meg
A szakértő szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Nyomozó Iroda is bűnrészes lehet. Az állítólagos titkos művelet szálai egészen a 2022-es választásokig nyúlhatnak vissza.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Arról írt a Facebookon Szent-Iványi István külpolitikai, hogy Szabó Bence rendőrszázados szerepvállalása nyomán egy súlyos támadás képe bontakozik ki az alkotmányos rend és a választások tisztasága ellen. Úgy véli, ha a hatóságok ezt nem vizsgálják ki azonnal, akkor alkotmányos válság jön létre Magyarországon. A poszt szerint Szabó Bence által ismertetett dokumentumokból derült ki, hogy egy magát Henrinek nevező, egy „speciális műveleti egység tagjának” valló egyén a Tisza Párt informatikusait próbálta beszervezni.

Szent-Iványi István szerint a cél az volt, hogy romba döntsék a párt informatikai rendszerét, és hogy a párt „kártyavárként omoljon össze”. A szakértő így fogalmaz: „Azaz a demokratikus államberendezkedés egyik fontos intézménye, egy legális politikai párt ellen kívánt végrehajtani olyan illegális, törvénytelen műveletet, ami a párt összeomlását eredményezi, ezzel megfosztva a magyar állampolgárok jelentős részét egy választási lehetőségtől és jogtalan előnyhöz juttatja annak ellenfelét.

Ez tehát a demokratikus rend és a választások tisztasága elleni összeesküvés tankönyvi esete.”

A külpolitikai szakértő azt állítja, hogy az elkövetőknek cinkosai vannak az Alkotmányvédelmi Hivatalban és a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetésében, akik a nyomozást megakadályozták és az ügyet eltussolni szándékoztak. Szent-Iványi szerint Henri a nyomozati anyag alapján azzal büszkélkedett, hogy ezt a tevékenységet folytatólagosan követi el, és már a 2022-es választási eredmények illegális befolyásolásában is részt vett.

„Ha van még szemernyi maradéka a jogállamnak itthon, akkor a botrány nyomán azonnal meg kell indulnia a nyomozásnak Henri és csapata ellen, akik súlyosan veszélyeztették és talán még most is veszélyeztetik az alkotmányos berendezkedést és annak legfontosabb pillérét, a választások tisztaságát.

Ha ez nem történik meg, az nyilvánvaló beismerése annak, amit jó okunk van egyébként is sejteni, hogy ez az illegális művelet felsőbb jóváhagyással történt. Ez pedig súlyos alkotmányos válság, a hatalom egészének a legitimitását kérdőjelezi meg”

– írja a posztban, amely azzal zárul, hogy a szerző hathatós lépéseket vár az ügyben legkésőbb április 12-e után.


Link másolása
KÖVESS MINKET: