Januárban jelenhetnek meg az ingatlanpiacon a pánikszerű eladások – jósolja az ingatlanszakértő
Amint bejelentették a rezsiárak emelését, több helyről hallani lehetett, hogy akik nem bírják a terheket, kénytelenek lesznek eladni a házukat. De ki venne meg olyan ingatlant, amelytől éppen a magas rezsiköltségei miatt akarnak megválni? Illetve, ha meg is veszik, nem alkudják-e le az árat? És mi a helyzet a jól szigetelt házakkal? Hat a társasházi lakásokra egyáltalán valamilyen formában a rezsipánik? Balogh Lászlóval, az Ingatlan.com ingatlanszakértőjével beszélgettem.
- Hogyan hat a mostani válság az ingatlanpiacra?
– Elmúlt a hét bő esztendő. Az elmúlt időben a drágulás elég drasztikus volt, éves átlagban a nagyvárosokban akár 25 százalékkal is drágultak a lakások. Mindenkit az a kérdés foglalkoztat, mikor fognak csökkenni az árak. 2021 végén elindult a Covid utáni visszarendeződés. Viszont az infláció fölfelé kúszott, és a hitelkamatok is nagyon-nagyon megdrágultak. Ennek ellenére nem látszott valószínűnek lakásárak csökkenése. Viszont 2022 júliusa után belépett a képbe a rezsiválság. Ahogy növekednek a rezsiköltségek, úgy nyomhatja az eladókat az árcsökkentés felé ez a tényező. Kettéválhat a lakáspiac dinamikája,
Ismét népszerűek lehetnek a kisebb alapterületű ingatlanok. A magasabb energiafogyasztás kisebb alapterülettel párosulva ugyanis esetleg még megfizethető. Azokat az ingatlanokat viszont nehezebb lesz eladni, amik nagyobb alapterületűek, energetikailag kevésbé korszerűek, például szigeteletlenek, ahol rosszak a nyílászárók, korszerűtlen a fűtési rendszer, például gázfűtés alapú, és nem lehet külön–külön szabályozni az egyes szobák fűtöttségét. Az ilyen házakban a rezsiszámlák akár a százezres nagyságrendet is elérhetik az eddigi tízezres nagyságrend helyett.
Mégis tömegesen jelenhetnek meg az eladói oldalon, mert a tulajdonosoknak a magas rezsiköltségeket hónapról hónapra ki kell gazdálkodni. Sokak számára nem lesz opció, hogy elhalasztják a költözést, és megvárják, amíg jó áron el tudják adni a házukat. Ez a helyzet pedig szükségszerűen az árak csökkenését hozhatja.
– Én arra emlékszem, hogy a devizahitel-válság idején is hasonló kényszer nyomta le az árakat, mivel sokaknak pánikszerűen kellett eladni az ingatlanjukat, a kifizethetetlen adósságaik miatt. Most ugyanilyen pánikszerű nyomás jelent meg a kifizethetetlen rezsiszámlák miatt? Ezért kénytelenek megszabadulni az ingatlanjuktól?
– Ez igen valószínű forgatókönyv. A kínálat már most növekszik. A szeptemberi hónapokban feladott házhirdetések száma például 2022–ben rekordot döntött. Utoljára 2015–ben hirdettek meg több házat eladásra.
– Tehát az ingatlanok mennyiségében már látszik a megjósolt folyamat, de az árakon még egyelőre nem?
– Igen, az árakon még egyelőre nem. Ugyanakkor látszik az is, hogy most azok lépnek, akik próbálnak előre gondolkodni, és megelőzni azt a pánikszerű helyzetet, amikor már rengeteg eladóval kell majd versenyezniük az egyre kisebb számú vevőért a piacon.
– Mikorra várható a látványos átrendeződés?
- Van a piacnak egyfajta tehetetlensége. Amikor sokan kézhez kapják az első emelt összegű rezsiszámlákat, még lehet, hogy várnak egy hónapot, abban bízva, hátha ez csak egy kirívó eset volt. Ám amikor megkapják a másodikat, a harmadikat, és látják, hogy ez nem egy fenntartható állapot, akkor várható a piaci hatás, akár az árakban is. Ez egybeesik a karácsonyi időszakkal, amikor amúgy is összejön a család,
Ezt láttuk egyébként krízishelyzetektől függetlenül, hogy ezek az elhatározások a januári hónapban mindig megjelennek kínálatnövekedés, és megszaporodott érdeklődések formájában egyaránt. Tehát arra számítunk, hogy 2023 első hónapjaiban várható a rezsiválság begyűrűzése az árakba, illetve a nagy kínálati felbolydulás.
– Tehát az alacsony energiahatékonyságú ingatlanok ára lefelé mozdul el, ezzel együtt a kereslet a hatékonyabb ingatlanok felé fordul, felfelé nyomva az árukat? Itt válik a kettő egymástól el?
– Nem kizárt. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ha nem lett volna energiapánik, akkor is lassult volna az ingatlanpiac, úgy is kevesebb lett volna a vevő. Ugyanis a korábbi 2–3%–os piaci alapú lakáshitelek mostanra a legkedvezőbb esetben is 6–7 %-ra emelkedtek.
– Mi a helyzet a lakásokkal?
– Pusztán a fizikai törvényszerűségekből kiindulva a társasházi lakásokat a rezsiprobléma valószínűleg kevésbé fogja érinteni, mint az önálló családi házakat. Már csak azért is, mert a legtöbb társasházban vannak szomszédok, akik, ha szerencsénk van, szintén fűtenek. Így a lakást csak a homlokzati oldalról éri a külső hőmérséklet, hiszen három másik oldalról, meg alulról, meg felülről melegítik a szomszédok. Ráadásul a társasházi lakások eleve kisebbek, mint mondjuk a családi házak.
Ilyen szempontból a társasházi lakások tulajdonosait kevésbé érinti ez a helyzet. 2020–ban, amikor beköszöntött a Covid, mindenki el akart költözni a városból, és saját, nagyobb alapterületű ingatlanra vágyott, viszont a mostani helyzet elindított egy visszarendeződést, és most inkább visszaköltöznének a városba.
– Meg tudja becsülni, hogy mekkora lesz piaci átrendeződés?
– Általánosságban ez nagyon nehéz, sok múlik az emberek az alkalmazkodóképességén, illetve a családok teherbíró képességén, illetve az egyéb megoldásokon. Például azon, hányan tudnak majd menet közben energetikai korszerűsítésbe belevágni. És persze vannak olyan dolgok, amiket most még nem tudhatunk, akár már decemberben bejelenthetnek egy olyan állami programot, ami segíthet enyhíteni ezen a helyzeten, például úgy, hogy forrást biztosítanak energetikai felújításra. Nehéz jósolni most. De az valószínű, hogy a látványos változás a jövő év elején jelenik meg a piacon.
