SZEMPONT
A Rovatból

Jakab Ferenc: Ebből a Covid-járványból van még három hónap, és az idősekre, valamint a krónikus betegekre ugyanolyan veszélyes

A Koronavírus-kutatási Akciócsoport volt vezetője szerint a járvány kellős közepén vagyunk, miközben az egy évnél régebben felvett oltások kikoptak. Bár nem lehet állandó rettegésben élni, de a zsúfolt bevásárlóközpontokban újra indokolt lehet a maszk.


A legfrissebb adatok szerint egyetlen hét alatt majdnem 300 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel. A vizsgált mintáknál 43% volt a covidosok aránya. És ez csak a jéghegy csúcsa, nagyon sokan nem mennek orvoshoz és maximum otthon tesztelnek, így róluk az állami ellátórendszer semmit sem tud. Arról, hogy pontosan hányan lehetnek kórházban, szintén nincs országos, összesített adat. Annyit lehet tudni, hogy az adatszolgáltatásra kijelölt 24 kórházban 339 embert kezelnek, közülök 46-ot intenzív osztályon.

Jakab Ferenc egyetemi tanárral, a Pécsi Janus Pannonius Egyetem professzorával, aki a 2020-21-es Covid-járvány idején a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője volt, arról beszélgettünk, mennyire súlyos a mostani járvány, érdemes-e védőoltást felvenni, és mit csináljunk karácsonykor.

– Mit lehet erről a mostanában terjedő Eris variánsról tudni?

– A koronavírus-járvány kellős közepén vagyunk. Ez a variáns az omikronnak egy alvariánsa, tehát ugyanazokkal a tünetekkel jár, relatív enyhe náthás fejfájással, torokfájással, enyhe lázzal és ízületi fájdalommal, ami alapvetően nem olyan súlyos, mint az első variánsok esetében fellépő tüdőgyulladás volt. Azonban mindenképpen ki kell emelni, hogy

idősekre és krónikus betegekre ez még ugyanolyan veszélyes, mint az első időszakban voltak a korábbi variánsok.

– Az Eris variáns ellen elvileg 70 ezer Moderna vakcina érkezett már az országba. Ez elég lehet arra, hogy ezt a járványt átvészelje Magyarország?

– Ez attól függ, hogy a lakosság mennyire nyitott az újabb oltásra. Ha nyitott, akkor egy kilenc és fél millió lakosú országban nyilván nem elég. Ha azt nézzük, hogy csak a krónikus betegeket és az időseket oltjuk be, akkor valószínű, hogy elég lehet. Viszont, ha azt nézzük, hogy nagyon kevés azok száma, akik beoltatnák magukat, mert azt gondolják, hogy nem kell tartani már a koronavírustól, akkor bőven elég ez a mennyiség is. Talán még sok is. Tehát, hogy elég-e vagy sem, az igazából ez attól függ, hogy a lakosság mennyire veszi ezt komolyan.

Az a baj, hogy azt veszem észre, nagyon kevesen vannak azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak és cselekednek ebben a témában. Igazából azt érzem, hogy a legtöbben úgy gondolják, hogy letudtuk ezt az egészet, és már nincs mitől tartanunk.

Kicsit megfázok, kicsit tüsszögök, aztán kész. De azért ez nem ilyen egyszerű, a vírus terjedése és a mutációképessége tekintetében sem, azért ez összetettebb dolog.

– Miért ennyire tartózkodó ezzel kapcsolatban a kommunikáció, mintha mindenki félne kimondani azt, hogy tényleg benne vagyunk egy járványban?

– Mi folyamatosan kommunikálunk a témával kapcsolatban, egyre többször keresnek minket különféle sajtóorgánumoktól, és mi mindenkinek próbálunk válaszolni, hogy mindenkihez eljusson az üzenet.

Rengeteg a beteg, de csak azokról tudunk, akik ténylegesen elvégeztek otthon egy tesztet, és vannak annyira felelősségteljesek, hogy megnézzék, covidosok-e.

De számtalan az olyan eset, akik nem tesztelnek és szintén betegek. Otthon maradnak, de igazából nem foglalkoznak vele, hogy mi a betegségük. Jelenleg a felső légúti fertőzések esetében vastagon a koronavírus dominál. Az influenzavírus még fel se zárkózott, közel sincs hozzá. Tehát egy téli időszakot megélő koronavírus-járványban vagyunk.

– Az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ azt írta kérdésünkre, hogy a magyar lakosság koronavírus elleni átoltottsága magas, a magyar felnőtt lakosság 71,5 százaléka rendelkezik alapimmunizálással, és 47,5 százaléka már legalább egy ismétlő oltásban is részesült.

– Aki egy évnél régebben volt oltva, vagy egy évnél régebben kapta el a fertőzést, akkor, bár valamilyen védettsége persze van, hiszen a szervezet már találkozott a vírussal, de nagyon-nagyon megkopott az a védettség mára. A koronavírus nem okoz erős, stabil és tartós immunválaszt. Ez az oka annak, hogy az eddig ismert humán koronavírusok is évről-évre újra elkaphatók, hiszen télen sokaknak fáj a torka, sokan náthásak, ezeket is mind koronavírusok okozzák. Természetesen a vakcina magasabb szintű és hosszabban tartó immunitást vált ki, de az sem tart évekig. Tehát

egyértelmű, hogy az egy évnél régebben felvett oltások kikoptak. Az, hogy a lakosság 71.5 százaléka átoltott nagyon jó arány, azonban ennyi idő elteltével már nem jelent biztos védettséget.

Ha ebből a 71.5%-ból néznénk egy titert, hogy jelen pillanatban mennyi antitest található az oltottakban, akkor az szerintem jóval alacsonyabb lenne, mint abban az időszakban, amikor ez a statisztika készült. Azaz szerintem az évenkénti egyszeri újraoltás ugyanúgy, ahogy például az influenza esetében is ajánlott, az abszolút releváns lehet a koronavírus esetében is.

– Most még van értelme beadatni ezt a védőoltást? Azt szokták mondani, hogy a járvány közepén már nem annyira célszerű.

– Ezzel mindig is vitatkoztam. 2021-22-ben is éppen a járvány közepén voltunk, amikor megkezdtük az oltások beadását. Miért ne oltanánk? A járvány megfékezésének az egyértelmű módja az oltás. Az igaz, hogy a védettség kialakulásához idő kell, több hét is akár.

De ebből a járványból van még három hónap. Tehát természetesen érdemes oltatni, és azt is meg kell jegyezni, hogy az oltás minden tekintetben sokkal-sokkal biztonságosabb, mint a természetes fertőzés.

Az olyan, mint az orosz rulett. Nem lehet tudni, hogy éppen az adott életszakaszunkban a szervezetünk milyen általunk még ismeretlen betegséggel küzd, esetleg emiatt legyengültebb, mint gondolnánk. Így aztán nem tudhatjuk, hogy fog reagálni a vírusfertőzésre. Tehát oltani mindig érdemes. És mindig-mindig kisebb a veszélye, mint a természetes fertőzésnek.

– Innen nézve ez a 70 ezer oltás nem sok, mert ha nemcsak a krónikus betegek vagy az idősek veszik fel az oltást, hanem mindenki, akinek korábban már volt oltása, akkor ez a 70 ezer pillanatok alatt elfogy.

– Ezt sajnos nem tudom megítélni. Nem járványügyi szakember, hanem virológus vagyok, de a járványügy nyilvánvalóan felmérte a helyzetet, statisztikát vagy felmérést készített. Nyilván meg kell bízni abban, amit ők mondanak. Hogy elég lesz-e vagy sem, azt majd a szezon után fogjuk megtudni.

– Mit javasol általában az embereknek? Érezhetően mindenki belefáradt már az óvintézkedésekbe. De talán mégis szükségesek újból?

– Nem lehet egy életet úgy élni, hogy állandóan rettegünk, ez teljesen természetes és normális dolog. De azt tudom mondani, hogy a maszkviselés egy zsúfolt bevásárlóközpontban, főleg itt karácsony előtt, önmagában is egy hasznos dolog lehet, nemcsak a Covid, hanem minden egyéb felső légúti fertőzés tekintetében. A kézfertőtlenítés is hasznos. Egy alapos, szappannal történő normális kézmosás, rengeteget számít, nem kell állandóan fertőtlenítővel pacsmagolni a kezünket, persze sok esetben csak erre van lehetőség. A távolságtartás nyilván nagyon nehéz, de amennyire lehet, próbáljuk meg azért megtenni. Ez a három intézkedés, koronavírus ide, koronavírus oda alapvetően fontos lehet egy ilyen légúti fertőzéses járványidőszakban.

– Mi a helyzet a karácsonyi rokonlátogatásokkal? Tartózkodjunk inkább tőle?

– Karácsonykor szintén fokozottan figyeljünk a fentiekre, mert ilyenkor összegyűlik a család, esetleg ott vannak a nagyszülők, dédszülők, akik idősek, krónikus betegek, és ilyenkor halmozottan ki vannak téve annak a fertőzésnek, amit a gyerekek hazavisznek, esetleg tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel, és megfertőzik a nagyszülőket. Tehát erre most kimondottan kell figyelni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson
A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”


Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Feri bácsi most kicsit pihenni fog, és utána friss erővel szét fogja darabolni Orbán Viktort!” – Az utca emberét kérdeztük Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról
Megoszlottak a vélemények Gyurcsány politikai szerepéről és hagyatékáról, de a megkérdezettek többségének nem fog hiányozni a volt miniszterelnök. Emlékezetes pillanatot viszont mindenki fel tudott idézni.


Mindenkit – egyes hírek szerint talán még őt magát is – derült égből a villámcsapásként ért, hogy Gyurcsány Ferenc múlt csütörtökön váratlanul minden tisztségéről lemondott, visszavonul a közélettől, ráadásul még feleségével, Dobrev Klárával is válnak. Az esetet még különösebbé tette, hogy erről maga Gyurcsány a mai napig nem beszélt a nyilvánosság előtt, mindent a párt többi tagja kommunikált.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól az utca embere ahhoz, hogy a magyar politika 2004 óta egyik legmeghatározóbb szereplője, a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb ellenfele, sőt ellensége úgy tűnik, végleg visszavonul.

A járókelőket megosztotta a kérdés: voltak, akik szerint a DK volt elnöke gonosz dolgot tett 2006 októberében, míg mások bíznak abban, hogy Dobrev Klárának lehet még keresnivalója a magyar politikában. A többség nem fog könnyeket hullajtani a távozása miatt, sőt olyannal is találkoztunk, aki még a nevét sem akarta kiejteni a vieóban.

Az utca embere Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Hogy Gyurcsány Ferenc női álnéven megjelentetett egy könyvet, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár
A DK-n belül sem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc - mondja a politikai elemző, aki szerint Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t. Magyar Péter hangfelvétele alááshatja az ellenzéket háborúpártisággal vádoló Fidesz-kampányt.


A héten egymást érték a váratlan fejlemények a politikában. Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter szerinte bevallja, hogy a kormány háborús üzemmódra állítaná át az országot. Gyurcsány Ferenc húsz évnyi permanens kampány után bejelentette: lemond minden tisztségéről, visszavonul a közélettől, a választásokon sem indul, és az is kiderült, Dobrev Klára és ő elválnak egymástól. Eddigi felesége pedig a DK élére pályázik.

És kirobbant a kémbotrány, az ukránok szerint magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján, akiknek a feladata többek között az volt, hogy felmérjék, hogyan fogadnák ott magyar katonák megjelenését. Válaszul a kormány kiutasított két ukrán diplomatát és látványos kommandósakcióval csapott le valakire, akiről azt mondták, ukrán kém. A Fidesz már egyenesen azzal vádolja a Tiszát, hogy összejátszik az ukrán titkosszolgálattal. Somogyi Zoltán elemző értékelte a történéseket.

– Nem akármilyen sűrű napokat élünk. A héten robbant ki a Magyar Péter által bemutatott hangfelvétel-botrány, aztán jött Gyurcsány Ferenc visszavonulása, majd kémügy. Kezdjük Gyurcsánnyal. Az utolsó emlékem róla, a lakóautós országjárása, amely függetlenül a politikai megítélésétől, bennem egyértelműen részvétet keltett. Várható volt a lemondása?

– Várható volt, és korábban jobb lett volna. Most azért okozott mégis meglepetést, mert napokkal előtte a DK egyes képviselői a momentumos Orosz Annát támadták, hogy miért mond le. Ha tudtak volna Gyurcsány szándékáról, egy kicsit halkabbak lettek volna.

– Inkább politikai oka lehetett vagy személyes?

– Mindkettő. Ami politikailag értelmezhető vagy indokolható, hogy Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t, és új lendületet is adhat pártnak.

– Viszont talán nem véletlenül nevezték a DK-t Gyurcsány-pártnak. Ez is egy személyre épülő párt, és hiába Dobrev Klára minden tehetsége, hiába volt eddig Gyurcsány felesége, biztos, elég ennyi? Túl tudja élni a DK Gyurcsányt?

– Ezt majd meglátjuk. Szerintem a Gyurcsánnyal való elégedetlenség már megvolt a DK-n belül is.

Nem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc. Hogy női álnéven megjelentetett egy könyvet, amiről azért azonnal el is mondták, hogy az az ő könyve, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár,

mint amin egy politikusnak kellene, akinek a pártját meg kellene mentenie, mert a bejutási küszöb környékén van. Ráadásul amikor Gyurcsány Ferenc volt a DK arca – például a 2018-as kampány volt ilyen –, akkor alig jutott be a párt a parlamentbe. Egy évvel később Dobrev Klára teljesen váratlanul négy DK-s mandátumot szerzett az EP-választáson, úgy, hogy csak kettőt vártak. Ilyen szempontból ő egyben tudja tartani a DK-t, amennyire most lehet.

– A héten Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy 2023-as hangfelvételt, amin a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy szakítanak a békementalitással, átállnak a háború felé vezető út nulladik fázisra. Gulyás Gergely "lepkefingnek" minősítette a hangfelvételt, Orbán Viktor pedig azt mondta, ebben nincs semmi újdonság, háború zajlik, ütőképes hadseregre van szükség. Én sem értem igazán, hogy mi a valóban botrányos a hangfelvételben.

– A probléma, hogy a baloldalt állítja be az Orbán-kormány folyamatosan háborúpártinak, magukat meg békepártinak.

Ez a narratíva nem engedi meg, hogy a kormány bármilyen értelemben háborús felkészülésről beszéljen.

Most azonban az van azon a hangfelvételen, hogy eddig békeszakaszban voltunk, de most már a háború nulladik szakaszában kell, hogy lépjünk. Hogy ez ártani fog-e a kormánynak, az a TISZA kampányától függ.

– De ez nem értelmezhető úgy, hogy eddig egy békés Európa kellős közepén éltünk, viszont manapság a háború itt van a szomszédunkban, tehát nekünk is háborús üzemmódra kell átváltanunk. Nem értelmezhető ez a beszéd így?

– Így is értelmezhető, a kormány így is akarja értelmezni, de úgy is értelmezhető, hogy akkor fejezzétek be az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt. Viszont ezzel aláássák a kormányzat eddigi kampányát.

Most egyelőre az van, hogy két értelmezés harcol egymással: a kormány értelmezése az, hogy ne adják oda a hatalmat a háborúpárti ellenzéknek. Az ellenzék értelmezése, mármint Magyar Péteré, meg az, hogy rosszul mennek az országban a dolgok. A két értelmezés közül, amelyik nyer, az fog kormányt alakítani jövőre.

Most a kormányzat értelmezése áll támadás alatt, azt mondja a TISZA, hogy ez az értelmezés hazug.

– Nyilván nem segít a kormányzatnak ebben a küzdelemben az ukrán kémbotrány sem. Az SBU szerint a magyar kémhálózat tagjai Kárpátalján a haditechnika elhelyezkedése mellett arra is kíváncsiak voltak, hogyan fogadná a lakosság, ha netán magyar erők lépnének ukrán területre. Persze, hogy ez mennyire igaz, egyelőre óvatosan kell kezelni, de nyilván nem használ egy ilyen hír a kommunikációs küzdelemben.

– Ezt én is óvatosan kezelném. Egyelőre azért nem nyilatkoznék erről, mert sokkal jobban kellene tájékozódni, de biztos, hogy nem jó a kormánynak, ha erről olyan egyértelmű részletek derülnek ki, amelyek az ukrán álláspontot erősítik meg.

– Ez viszont kapóra jön Magyar Péteréknek. Viszont az ellenzéknek itt vigyázni kell a lukra futással, nehogy úgy járjon, mint a Magyar Hang nemrég Aszad elnök gépével.

– Ez igaz, viszont szerintem a kormány a külpolitikában is elég rosszul áll, mert Trump eddigi politikája semmilyen módon nem segíti a kormány céljait.

– Az nem képzelhető, hogy annak idején Ruszin-Szendi Romulusz ezzel a hangfelvétellel kopogtatott be a Tiszához?

– Ezt a tiszásoktól kellene megkérdezni. A politikában minden elképzelhető: ez is, meg az ellenkezője is.

Az biztos, hogy ez a hangfelvétel nagyon érdekes, és nagy kérdés, hogy mi minden van még a birtokában az ellenzéknek.

– Most van május. Kevesebb mint egy év múlva lesznek a választások, és megint ott tartunk, hogy a kormány minden téren újfent defenzívába került.

– A kormányzatnak a legnagyobb problémája az, hogy mondhat bármit, amíg az emberek úgy ítélik meg, hogy rosszul megy a gazdaság, és rosszul megy az ő soruk, addig ez a teljesítmény nem lesz elég arra, hogy a TISZA-párttal meg tudjanak mérkőzni.

– Miközben Magyar Péter gőzhengere is lejjebb kapcsolt.

– Ebben nem vagyok biztos, amit ő országjárásban csinál, azt nagyon nehéz megítélni. A negyedik hulláma jön annak, hogy nap mint nap megy egyik településről a másikra, ez is egy teljesen új fejlemény, és ezt nem is fogjuk látni innen, hogy ez mennyire hat ott, a helyszíneken.

Nekem az a tippem, hogy erőteljesen hat ez a fajta személyes jelenlét.

– A kézigránát-ügy és most a kiszivárgott beszéd után elképzelhető, hogy Orbán lecseréli Szalay-Bobrovniczkyt?

– Inkább az valószínűsíthető, hogy nem engedheti meg magának, hogy lecserélje, mert az egy beismerés lenne. Azt aztán majd meglátjuk, hogy ez mennyire fog sikerülni neki. Nyilván mérik a honvédelmi miniszter elfogadottságát, hogy mennyire tekintik az emberek botrányosnak, ami körülötte történik, és lehet, hogy lesz egy pillanat, amikor már a miniszterelnök nem tudja tartani, és el kell engednie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: Erdő Péter a három legesélyesebb jelölt között volt a pápaválasztás első körében
A később pápává választott Robert Prevost, Pietro Parolin és Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, írja az amerikai lap. Erdő Pétert egy konzervatív szövetség támogatta, de hamar világossá vált, hogy nem győzhet.


A New York Times több mint egy tucat bíborossal készített interjút, hogy feltárja, mi történt a zárt ajtók mögött. A cikkből kiderül, hogy első nap a konklávét megnyitó elmélkedés elhúzódott, emiatt az első szavazás csak késő este kezdődött.

A voksok nem hoztak egyértelmű eredményt: három esélyes maradt versenyben. Köztük volt a 72 éves magyar Erdő Péter, aki mögött egy konzervatív szövetség állt, köztük több afrikai támogató.

De a New York Times szerint hamar világossá vált, hogy a magyar jelölt nem győzhet egy olyan konklávén, amelynek tagjait nagyrészt Ferenc pápa nevezte ki.

Rajta kívül sokan szavaztak Pietro Parolinra, a 70 éves olasz bíborosra, aki Ferenc pápa alatt gyakorlatilag a Vatikánt irányította. Azonban az első szavazáson ő sem kapott elsöprő támogatást. Az olasz tábor megosztott volt, ráadásul többeknek nem tetszett, hogy Parolin nem fektetett kellő hangsúlyt a közös tanácskozásokra – ezek Ferenc pápa kormányzási stílusának fontos részei voltak.

És a legesélyesebbek között ott volt a később pápává választott Robert Prevost is, aki korábban misszionáriusként dolgozott, majd egy szerzetesrendet vezetett, ezután perui püspökként szolgált, végül a Vatikán befolyásos szereplőjévé vált. Így sok olyan elvárásnak megfelelt, amelyeket a különböző bíborosi csoportok fontosnak tartottak - írja az amerikai lap. Azzal, hogy látszólag egyszerre képviselte Észak- és Dél-Amerikát, Prevost két kontinens bíborosai körében is népszerű volt. Amikor a többiek kikérdezték a latin-amerikai bíborosokat, akik jól ismerték őt, tetszett nekik, amit hallottak róla. A konzervatívok is úgy látták, hogy nem megosztó.

„Prevost bíborosban megvolt minden olyan tapasztalat, amit kerestünk”

– mondta Vincent Nichols, Anglia bíborosa. „Egy igazi misszionárius szívével rendelkezik, mély tudással és széles világlátással. Püspökként vezetett egy egyházmegyét, így közvetlen kapcsolatban volt a hívekkel, ugyanakkor dolgozott a Kúriában is – abban a római hivatalrendszerben, amely az egyház kormányzását segíti.”

Másnap világossá vált, hogy Prevostnak esélye van megszerezni a szükséges támogatást. Amikor a délutáni szavazáson elérte a 89 szavazatot – azt a kétharmados többséget, amely ahhoz kell, hogy valakit pápává válasszanak –, a terem tapsviharban tört ki, és mindenki felállt. „És ő csak ült tovább!” – mesélte a lapnak egy bíboros. „Valakinek fel kellett húznia. Mindannyiunk szemébe könny szökött.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: