SZEMPONT
A Rovatból

„Nincs szó arra a magyar nyelvben, amikor csecsemőket gyilkolnak, nőket erőszakolnak, utána pedig megünneplik”

Több százan voltak azon a gyertyagyújtáson és közös imán, amelyet magyarországi zsidó szervezetek hirdettek meg kedd estére, hogy az Izraelt ért terrortámadás áldozataira emlékezzenek. Résztvevőkkel beszélgettünk.


A kék-fehér fényekkel megvilágított Lánchíd budai hídfőjénél található Jeruzsálem park teljesen megtelt kedden este 6 órakor. Szinte mindenkinél volt valamekkora méretű izraeli zászló, sokan meggyújtott fáklyákkal érkeztek.

A színpadon először Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője mondott beszédet, majd több másik szervezet elöljárója is. Ezt követte a gyertyagyújtás, valamint a közös éneklés és imádság.

A nagyjából egy órás esemény végén szúrópróbaszerűen elegyedtünk szóba a helyszínen megjelentekkel.

Az igazán fájó, amikor cukorkákat dobálnak és tapsolnak

„A nagyszüleim most is Izraelben vannak, ahogy sok barátom is. Az elején azt hittem, ez is csak egy kis dolog lesz, ami hamar megoldódik, de ahogy néztem az ottani tévét és az interneten megjelenő híreket, óráról órára rosszabb lett a helyzet, egyre több és több ember halt meg” – idézi fel a tinédzser Benji.

Szerinte ez katasztrófa a hadseregnek és a Netanjahu-féle koalíciónak, mellette álló édesanyja, Mariann pedig hozzáteszi, egy országnak sem kell előre felkészülnie arra, hogy az állampolgárait hajnalban kirángatják az ágyból, rájuk gyújtják a házat és lemészárolják a gyerekeiket.

„Erre nem is lehet felkészülni, hiszen nem katonai akció, hanem brutális, embertelen, barbár…nem is tudom, micsoda. Nincs szó arra a magyar nyelvben, amikor csecsemőket gyilkolnak, nőket erőszakolnak, utána pedig örülnek neki és ezt ünneplik. Az igazán fájó, amikor cukorkákat dobálnak és tapsolnak, miközben senkiben nincs annyi emberség a résztvevők között, hogy azt mondja, ez már túlzás.”

Ők is éveket éltek kint, mert szerették volna, ha a gyerekeiknek kettős identitása lesz, de azóta visszaköltöztek. Férje édesapját, azaz Benji nagyapját már nem lehet mozgatni, neki esélye sincs lejutni az óvóhelyre rakétatámadás esetén. A nagymama is nagyon nehézkesen mozog, ráadásul úgy van vele, hogy egyszer már elmenekült Lengyelországból a Holokauszt elől, most már nem szeretne menekülni.

„Naponta többször beszélünk velük, természetesen nagyon aggódunk értünk, de a családban egyelőre mindenki erős és tartja magát. Minden közelmúltbeli háború idején kint voltunk, ez az első alkalom, hogy nem vagyunk ott. Nagyon nehéz megélni, hogy itt vagy és nem tudsz segíteni” – mondja Mariann, aki szerint mindenki hosszú háborúra készül.

Úgy látja, ami mostanáig történt válaszcsapásként, az még semmi: egyelőre mindenki próbálja összegyűjteni és 36 órán belül eltemetni a halottakat, ahogyan azt a zsidó vallás előírja. Persze addig is lövik Gázát, de ami utána jön, az sokkal durvább lesz. Közben pedig attól is tartanak, hogy libanoni oldalról is megnyílik majd a front.

A nyugdíjas éveiben járó Éva kereken 40 évet élt Izraelben, mielőtt 13 éve visszaköltözött Magyarországra. Úgy látja, kísérteties a hasonlóság az 50 éve kitört jom kippuri háborúval: olyan, mintha az ismétlődött volna meg, és most sem voltak rá felkészülve. Szerinte ez egyértelműen az izraeli kormány hibája, Netanjahuval az élen.

A 24 éves lányunokáját már behívták a seregbe, északon államásoznak egy Libanon felől érkező esetleges támadásra készülve.

„Én nem vagyok szakértő, de ameddig nem tesznek rendet, eltéve láb alól a terroristákat, addig aligha lesz béke” – fogalmaz, de hogy ez a mostani harcok során megtörténhet-e, azt nem meri megtippelni.

Utána egy 17 éves lányt szólítok meg, nem szeretné, hogy leírjam a nevét, kérésére nevezzük Móninak.

„Lesokkolódtam, nem akartam elhinni, hogy ez megtörténhet, újra. Pont nálam aludt aznap egy amúgy Izraelben élő barátnőm, és fél 7-kor arra ébredtünk, hogy folyamatosan rezeg a telefonja” – meséli. Utána az ő első dolga is az volt, hogy írjon a kinti rokonainak, szerencsére nem esett bántódásuk.

Móni szerint két hétnél biztos nem fognak tovább tartani a mostani harcok, már az is nagy csalódás számára, hogy idáig fajult a helyzet. Arra a kérdésre, hogy ki hibázott, azt feleli, egyszerre mindenki is senki: egyrészt egy ilyen támadásra, ami például a zenei fesztivált érte, nem lehet felkészülni, közben viszont a hadseregnek és a kormánynak mégiscsak van felelőssége.

Arra számít, hogy Gázát rövid időn belül meg fogják rohamozni, az ártatlan embereket kitelepítik, utána pedig egy szomorú csata indul a Hamásszal.

Úgy éreztük magunkat, mintha egy filmben lennénk

„Mivel pont szombaton és ünnepnapon kezdődött a támadás, az elején nem is olvashattuk a híreket, csak töredék információkat kaptunk ismerősöktől” – mondja a 21 éves, ortodox zsidó Eli. Az előző, 2021-es bombázást ő is testközelből élte át, hallotta a szirénákat és menekült a hozzá legközelebb lévő bunkerbe. Most ő és a barátai is azt hitték először, hogy csak a szinte már szokásos rakétatámadásról van szó, de utána lassan tudatosult bennük, hogy ezúttal sokkal komolyabb a helyzet.

Leginkább azon lepődött meg, amikor kiderült, hogy túszokat is ejtettek, ráadásul nem is keveset. Mint mondja, már egyetlen ember elfogásából is óriási felfordulás szokott lenni, az pedig egészen szokatlan, hogy egyszerre ennyien kerüljenek a kezükre. „Amikor megláttam a számokat, szóhoz se jutottam” – fogalmaz.

Szerinte egyelőre még nincs itt az ideje azzal foglalkozni, ki a felelős a történtekért, előbb meg kell oldani a válságot és minél előbb kiszabadítani a foglyokat. Ő innen külföldről annyit tud tenni, hogy részt vesz a hasonló nyilvános kiállásokon, valamint úgynevezett micvákat, vagyis jócselekedeteket hajt végre, ezáltal „teleportálva” energiát a hazájában harcolóknak.

„Megdöbbentem, elsőre nem is tudtam elhinni, hogy ez igaz, és egy ekkora léptőkű támadást végre tudott hajtani a Hamász” – mondja következő interjúalanyom, a 46 éves Sámson, aki szerint a történtek biztosan komoly felelősségrevonással fognak járni az izraeli biztonsági szolgálatoknál. Ettől függetlenül úgy gondolja, hogy talán kivédhetetlen volt a dolog, de bízik benne, hogy a válaszcsapás is hasonló léptékű lesz, végleg megsemmisitve a Hamászt.

Hozzáteszi, hogy itt kimondottan a terrorszervezetre gondol, a palesztin polgári lakosságot sajnálja, hiszen őket nem lehet felelőssé tenni azért, hogy hadurak tartják rettegésben az országot, sőt a saját maguk által ellenőrzőtt területet is. Ezt a kérdést ugyanakkor egyszer és mindenkorra rendezni kell szerinte, különben időről időre megismétlődnek majd a túszejtések és a hasonló erőszakos akciók, akár még évtizedekig.

A közeljövővel kapcsolatban bízik benne, hogy össze tudnak hozni valamilyen megegyezést, amivel csökkenteni lehet a palesztin civil áldozatok számát, hiszen az mindig járulékos veszteség egy ilyen hadművelet során.

„Nagyon remélem, hogy találnak megoldást a fogságba esett izraeliek kiszabadítására is, bár erre kevés esélyt látok, de bízzunk Istenben, hogy megvalósítható. Ha viszont nem, el kell törölni őket a Föld színéről” – összegez.

Egy 35 éves nő Sarah néven mutatkozik be, előre elnézést kér, hogy nem beszél jól magyarul, pedig alig érezni az akcentusát. Izraelben született és nőtt fel, most is sok rokona és barátja él ott.

„Teljes sokk. Nem hittük el, hogy ilyesmi megtörténhetett a saját otthonunkban. Ahogy egyre több és több információ jött, úgy éreztük magunkat, mintha egy filmben lennénk” – idézi fel az első reakciójukat.

Hibáztatás szerinte egyelőre nem kerülhet szóba, a legfontosabb most az, hogy védekezzenek, és egészségesen hazahozzák azokat, akiket elraboltak. Úgy gondolja, november közepéig biztosan eltartanak majd a harcok, de ennél pontosabb jóslásba nem bocsátkozik.

Utolsóként, a már oszladozó tömegben egy házaspárhoz, Dorinához és Gáborhoz lépek oda, akiknek Izraelben volt a nászútjuk és emellett is számos baráti szállal kötődnek az országhoz.

„A gyilkosság, az igazságtalanság, és hogy már megint az iszlám szélsőséges ága kerekedett felül” – feleli a férj arra, mi jut eszébe először a történtekről. Szerinte a Hamász részéről hiába állítják, hogy háborúban állnak, ahol nőket és gyerekeket ölnek és hurcolnak el túsznak, az nem háború, hanem egyszerűen csak aljas cselekedet.

A felelősség kivizsgálása nem az ő dolga, de laikusként úgy látja, hibázott a Moszad és a hadsereg vezetése is, ennek pedig muszáj, hogy legyen majd következménye. Felesége hozzáteszi, nagyon együttéreznek az áldozatokkal, már csak azért is, mert ő katolikus hittant tanít egy iskolában.

„Minden csoportban, akikkel ma találkoztam, felmerült a téma. Sok kárpátaljai gyerek is van köztük, akik a háború elől menekülve jöttek át, most pedig egy újabb országgal kell szembesülniük, ahol háború van. Az a föld, amit Szentföldnek hívunk, a gyerekek szívét is megérinti – főleg ha azt mondjuk, hogy most értük is imádkozunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.


Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk