Iványi Gábor: A neheze csak most jön, ezt csak áldozatok árán lehetséges felépíteni, működőképessé tenni

Az utánunk jövő generáció boldogsága és értelmes élete miatt fontos, hogy most ne szúrjuk el - mondja a lelkész. Most nem a szabadság élvezetének az ideje jött el, hanem a munkáé. Szerinte szép és lelkesítő dolog részeseivé válni egy ilyen újjáépítésnek.

Fischer Gábor, fotó: Nagy Boglárka - szmo.hu
2026. május 06.

Iványi Gábor a héten is a bíróságon ült, ahol hatóság elleni erőszakkal vádolják. Az elmúlt 16 évben az általa vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget megfosztották egyházi státuszától, iskoláit törvénytelenül bezáratták, a jogtalanul ki nem fizetett állami pénzek miatt keletkezett adótartozásaik miatt eljárások sora indult ellenük. Azt mondja, fontos a múlttal való szembenézés, kimondani, hogy Orbán Viktor keresztapa volt, de még fontosabb, hogy a jövővel foglalkozzunk.

Iványi Gáborral a De! akciócsoport „Nem köszönjük meg? De!” című rendezvényén beszélgettünk.

— Amit önnel tettek, sokak szerint Orbán Viktor személyes bosszúja. Mit gondol most róla, van önben harag?

— Harag is van, meg sajnálat is. Nehéz jól megfogalmazni, hogy igazán miért haragszom. Alapvetően azért, hogy az ő egója, az ő önző szempontjai, az ő kapzsisága miatt szétverte ezt az országot, és olyan veszedelmes oldalt talált, hogy Európának a perifériájára sodorultunk. Ez nem a magyar nép érdeke és nem is a szándéka volt. Ő maga alá gyűrte, eltaposta ezt a népet, ez megbocsáthatatlan. És szemrebbenés nélkül tud a rengeteg halálos áldozattal kapcsolatban beszélni, nem is érez bűntudatot, hanem másokra tolja a felelősséget.

Pedig ebben ő volt a vezér. Ő volt a keresztapa. És ezt ráadásul olyan aljas módon csinálta, hogy az összes családtagját, apját, anyját, feleségét, gyerekeit, testvérét, vejét és egy szűk kört belekompromittált,

eljátszva azt, hogy ő kizárólag a miniszterelnökségből él. Közben mindenki tudta, hogy a teljesen alkalmatlan gázszerelő a strómanja és a pénztárosa. Egy olyan hazugsághálót épített fel, amit még mindig nem tudott elengedni, és még mindig arról zagyvál, hogy most a nemzeti oldalt neki valahogy újra kell szervezni, mintha mi nem lennénk a nemzet része. Nincs ilyen, hogy nemzeti oldal. Mindannyian a nemzetnek vagyunk a sokszínű részecskéi, és csak egy népben lehet gondolkodni. Csak a szabadság lehet az a hívószó, amire – bárhogy is gondolkodunk – mindenkit mozgósítani kell. És el kell fogadtatni, hogy az én szabadságom korlátozható, hogyha korlátozva szeretném gyakorolni, de az én szabadságom határa ott van, ahol a másik ember szabadsága kezdődik. Ha ezt nem vesszük tudomásul, akkor megint lesüllyed ez az ország.

Szóval egy nagy lehetőség van a munkában, az építésben, a romeltakarításban, a mocsárlecsapolásban.

Ebben hallatlanul nagy lehetőség és öröm van, és nem lehet erre csak vágyakozni, itt a pillanat, cselekedni kell.

— Úgy tűnik, 30-40 évente belecsöppenünk egy rendszerváltásba. Miben más a mostani, mint a '89-es volt?

— Majtényi László nagyon érdekes dolgot mondott. Szerinte a magyar társadalomban 1848 után úgy 30-40 évente volt egy-egy fordulat. 1848-ban, amikor kitört a forradalom, Batthyány Lajos Pozsonyból érkezett Pestre, és a hajón értesült a dolgokról. Az volt az első mondata, hogy „Istenem, csak most az egyszer ne szúrjuk el”. Sajnos sikerült elszúrni azt is, persze sok minden közrejátszott ebben. A rossz csillagzat is, ami elpártolt a magyar szabadságharctól, de a széthúzás, a dőzsölő magatartás és az, hogy

az emberek félreértik a szabadságot, és úgy gondolják, hogy a szabadságot egyszerűen csak élvezni kell, és nem dolgozni érte nagyon keményen.

Azt is mondta most Majtényi László, hogy ha ezt elpuskázzuk, akkor lehet, hogy megint 40 évet kell várni arra, hogy egy fordulat bekövetkezzen. Hát Istenem, hol leszünk már akkor? Én legalábbis hol leszek 40 év múlva? És nem a magam szempontjából mondom ezt, hanem a gyerekeim, az unokáim és az utánunk jövő generáció boldogsága és értelmes élete miatt, hogy ne szúrjuk el ezt a dolgot. Ahhoz, hogy ebből a gyönyörű fordulatból, ebből a vértelen, szelíd magyar forradalomból valami jó dolog legyen, mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy

a neheze csak most jön. Ezt áldozatok árán lehetséges felépíteni, működőképessé tenni.

Most nem a szabadság eredményei teljes körű élvezetének az ideje van itt, hanem a további értelmes munkának. Ennek a lehetőségének a megteremtése volt az, ami történt. Abban szeretnék bízni, és arra akarok mindenkit buzdítani, hogy vállaljuk ezt föl. Szép dolog részeseivé válni egy ilyen újjáépítésnek, ez nagyon-nagyon lelkesítő. Mint a pionírok, akik mocsarat csapolnak le, romokat szednek szét, és akár a régi kövekből építik fel azt, ami volt. Szóval ez egy szép munka, és boldog az, aki részese lehet.

— Mi volt az első figyelmeztető jel a '89-'90-es fordulat után, amikor érezni lehetett, hogy ezt elszúrhatjuk?

— Amikor villámgyorsan mindenki azt képzelte, hogy holnap reggel egy Ausztria-típusú, komfortos országban fogunk fölébredni. Az előnyöket kezdték látni, de például mindenki azonnal belenyugodott abba, hogy az ügynökaktákat nem nyitották ki.

Úgy léptünk át az új világba, hogy az elit egy jelentős része a helyén maradt.

Senkiben nem volt bűnbánat azért, aminek részesei, cinkosai voltak, és úgy érezték, hogy megint nekik áll a zászló. Lustaságból, szellemi restségből, kényelemszeretetből és kiskorúságból nyugodtunk bele abba, hogy ezekben a kérdésekben az új parlament dönt. Ebben a 386 fős parlamentben, aminek én is tagja voltam, a korábbi pártállami frakciónak, a szocialistáknak, ha jól emlékszem, 33 képviselője volt. Nem voltak rossz emberek, nagyon is műveltek, jól képzettek, és köztük nem egy igazán kellemes személy volt, de elmaradt a szembenézés, és ezt nem fogalmazta meg senki más.

— Mit kellene másképp csinálni?

— Mondok egy példát.

El kellene kezdenünk alkotmányozni, amire óriási szükség lenne. Megint köztársasággá kellene válnunk ebből a magántársaságból, amiben az elmúlt 16 év eltelt. Tehát Magyar Köztársasággá. Én egy alkotmányozást úgy képzelnék el, hogy ahogy egy-egy darabjával készen vannak, azt nyilvánosságra hoznám, hogy lehessen hozzászólni. Úgy nem lehet csinálni, ahogy az Alaptörvény született valahol Brüsszel és Strasbourg között a vonaton, Szájer József laptopján. Ez nem így működik. És úgy sem, hogy valamikor este tíz után elfogadunk valamit, ami másnap reggel megjelenik a közlönyben. Ezeket feltétlenül ki kell hajítani, és

egy alkotmányt kell alkotni, de együtt a magyar néppel.

Én darabonként, amikor valami elkészül, nyilvánosságra hoznám, hogy bárki, ha már ez lehetséges, Facebookon, bárhol egyebütt hozzászólhasson. És hogy a törvényalkotók, akik jó szakemberek, és a parlament, amely most nagyon erős felhatalmazást kapott, vegye figyelembe azt, ami kívülről behallatszik a házba. Találkozzanak a képviselők a választóikkal, kérdezzék őket, és vigyék el a véleményüket a Parlamentbe. Nagy szükség van egy ilyen össznépi alkotmányra, ami végre egy többségi akaratot hoz létre úgy, hogy a többségi akarat soha nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbséget sem. A kisebbség véleménye, ha nem is kerül bele az alkotmányba, de az a gondolat mindenképpen bele kell, hogy kerüljön, hogy nem feledkezünk el azokról, akik másként gondolkodnak. Természetesen az alapvető emberi jogok megerősített tisztelete az övéké akkor is, ha egy bizonyos képviselő máshogy vélekedik.

— Az elmúlt 16 évben rengeteg törvénytelenség történt. Ha most nem történik meg a teljes körű szembenézés és felelősségre vonás, akkor tényleg csomagolnunk kell?

— Van ebben valami. Mondok neked néhány dolgot. Az egyik például, hogy nem tudjuk még mindig, ki állt 2009-ben a romagyilkosságok mögött, vagy a tévészékház felgyújtása kinek az ötlete volt. És akkor csak két dolgot emeltem ki, mert ezen kívül is voltak bőséggel olyan dolgok, amelyek valahogy sosem jutottak nyugvópontra. Ha azt mondjuk, hogy nem volt elég erőnk megvédeni zsidó és cigány honfitársainkat, akkor hazugságot mondunk. Mert nem erről van szó, hanem arról, hogy nagyon aktívan közreműködtünk, és hogy az antiszemitizmus máig ott van egyházakban és a civil társadalomban. Hívószó ez. A Soros-plakátoknak ezért volt a Fideszre nézve olyan sikere, mert a társadalomban ott van ennek az ősbűnnek a vírusa.

Elfogadhatatlan, amilyen körülmények között a vidéki cigányság él, és ha ebben nem történik valami változás, akkor reménytelen a jövő.

Vagy ott a Trianon-kérdés: ha ezt nem vesszük le a napirendről, és nem hagyunk fel ezzel, ha nem tudjuk bevonni a székely zászlót a Parlament épületéről, és ha nem tudunk a politikusok mögötti háttérben, minden második magyar zászló helyett egy uniós zászlót kirakni… Ezek lehet, hogy szimbolikus dolgok, de ha ezekben nincs változás, akkor megint fel kell ébrednünk és cselekednünk kell.

Én híve vagyok annak, hogy ha a vadászkutyának le kell vágni a farkát, akkor ezt egyszerre kell megtenni, és nem centiméterenként, ahogy a viccben van.

Szóval van mit rendbe tenni. Ehhez bátorság kell, hitelesség kell és állandó párbeszéd. Döntően fontos, hogy kezdjünk el beszélgetni a társadalommal, az emberekkel, ki-ki a maga fórumán, a választott önkormányzati és parlamenti képviselők is. Máris óriási dolognak tartom, hogy a leendő miniszterelnök 700 településen megjelent. Óriási emberi teljesítmény ez, és rendkívül fontos és hasznos dolog. Itt vannak az egyházak, a színházak, az iskolák, a sajtó, a szabad sajtó. Annyi, de annyi fórum, ahol rengeteget lehetne tenni azért, hogy valóságos, fontos hírek, tényfeltáró riportok és párbeszéd formájában állandóan beszéljünk egymással, és beszéltessük az embereket. Engedjük meg nekik, hogy ráébredjenek arra, hogy az ő sorsukról, az ő gyerekeik sorsáról van szó, és ebben igenis nekik nagyon-nagyon komoly szerepük van.

Nem a múltba kell révedni, mert nem tudunk változtatni rajta, hanem a jövő felé kell fordulnunk. Nem tudjuk még, milyen lesz, de legalább jó alapokat kell letennünk. Ez a mi dolgunk most.

Akkor is lehet, hogy rosszra fordulnak a dolgok, de akkor legalább mi megtettük, ami rajtunk múlt, és békességgel távozhatunk innen, erről a Földről, ki-ki a maga hite szerint vagy a mély álomba, vagy az örökkévalóságba. Ilyen szempontból nem tudjuk befolyásolni a dolgot, legfeljebb jó döntéseket tudunk hozni. Ennek most megint van egy lehetősége, és nagyon remélem, Batthyány Lajosra gondolva, akivel együtt utaznánk ott a hajón, Pozsonyból Budapest felé, hogy nem fogjuk elszúrni.

Ő nem szúrta el. Akkor sem, ha golyót kapott a végén érte, de amit ő tett, az örökre meghatározó példa, hogy még ilyen áron is vállalni kell a változást és a szeretett ország jó irányba fordításának a kockázatát.

— Az Orbán-rezsim alatt megpróbálták a teljes életművedet megsemmisíteni. Lehet ezt még újraépíteni a romokból?

— A romokat mindenképpen el kell takarítani. Az az érdekes, hogy én eleve, '90-ben is olyan helyeket kaptam arra, hogy az elképzeléseimet megvalósítsam, amikben ezzel kellett kezdeni. Mondok két ilyen dolgot: a főiskola és a hajléktalanellátó intézmények olyan épületekben vannak, amikből hiányoztak a födémek, a tető, minden hiányzott, csak a falak álltak, és a falakból fák nőttek ki. Én egy ilyen ingatlant kaptam, ami utoljára, mielőtt bezárták, egy húsüzem volt, ki is égett, kormos falak voltak benne. Legfeljebb hajléktalanok vették igénybe, hol aludni, hol vécé céljaira, és kifűrészelték a százéves, finom vörösfenyő gerendákat belőle. Azzal kaptam meg 99 évre, úgymond bérmentesen, ha tíz év alatt felújítom. Mintegy négyezer négyzetmétert nyolc év alatt újítottunk fel úgy, hogy egy fillér pénzem nem volt, amikor nekifogtunk.

De ilyen a hit, azt mondja a Biblia, hogy ez a nem látott dolgokról való meggyőződés.

Szóval, ha nem lenne hit a mindennapi, hétköznapi életben, akkor örök zavarodottságban, egy helyben toporognánk, mert nem mernénk elhinni, hogy az a busz odavisz, ami ki van írva a táblájára. Hanem azt mondanánk, hogy ezt akkor hiszem el, ha egyszer már jártam ott. Na de ha nem merek felszállni, hogy eljussak a célba, akkor hogyan fogom tudni, hogy tényleg odamegy? Tehát a hitben mindig ott van a csalódás kockázata, de érdemes vállalkozni rá, különben nem jutnánk sehova, soha a világon.

Kapcsolódó

„Tiltakozom az egész eljárás ellen” – Iványi Gábor a vád visszavonását kérte a bíróságon

Vallomást tett a bíróságon Iványi Gábor a négy évvel ezelőtti NAV-razzia közben történt dulakodás ügyében. A lelkész szerint koncepciós eljárás zajlik.

Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük

Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.

Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt alelnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

Kapcsolódó

„Semmi sem lesz elfelejtve” – írja Radnai Márk Balásy Gyula bejelentésére, melyben lemondott cégeiről az állam javára

A Tisza Párt alelnöke szerint Balásy Gyula, a NER multimilliárdosa az interjúban elcsukló hangon próbálja felmenteni magát, miközben évekig a Fidesz „plakátosa” volt, és aki az elmúlt 8 évben gyakorlatilag leuralta az állami kommunikáció teljes piacát.

KÖVESS MINKET:

Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is

Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.

Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:

Kapcsolódó

Ledarált iratokkal teli kukát fotózott Lengyel Tamás az MTI hátsó bejáratánál

A színész-műsorvezető fotókat tett közzé egy szemetesről, amely tele volt ledarált papírokkal. A képek az állítólag az MTI Fém utcai hátsó bejáratánál készültek.

KÖVESS MINKET:

Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után

A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.

K.O., Fotó: Facebook - szmo.hu
2026. május 05.

Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:

Kapcsolódó

Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény

A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.

KÖVESS MINKET:

Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?

A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.

Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”

Kapcsolódó

„Tehetségtelen amatőr” – forrong a reklámszakma Balásy Gyula felajánlása után

A NER-közeli reklámvállalkozó hétfőn felajánlotta cégeit az államnak, mire a szakma éles kritikával válaszolt. Szerintük a vállalkozó működése felszámolta a piaci versenyt és százmilliárdos károkat okozott.

KÖVESS MINKET: