SZEMPONT
A Rovatból

„Iszonyatosan nagy hős” - a súlyosan beteg Farkas Ricsi is megkapta az oltását

Nála sokkal nagyobb volt a kockázat, álmatlan éjszakák után vele együtt hozták meg a döntést szülei. Egy hete kapta meg az első Pfizer-vakcinát, picit fájt a karja, de nem lett baj.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. július 07.



A jászberényi Farkas Ricsiről már többször írtunk. Másfél éves koráig egészséges, eleven baba volt, majd máj, tüdő, csontvelő problémák állították komoly feladatok elé az orvosokat és nagy kihívások elé a családot. Voltak sírós mélységek és elképzelhetetlen örömök.

Legutóbb a karácsonyi készülődésről meséltek nekünk. Sajnos a kedvenc ünnepét Budapesten, a kórházban kellett töltenie, januárig nem mehetett haza.

Arra kellett várni, hogy legalább 8 órára le tudja tenni a légzését segítő gépet.

Pánikrohamai miatt azonban decemberben ez még nem ment, de így meg az volt a veszély, hogy ellustulnak a légzőizmok.

Mostanra viszont sikerült napi 8-10 órát teljesen önállóan lélegeznie.

A súlya is nőtt egy kicsit, télen még 13 kiló volt, nagyjából 8 éve ennyi. Most 15 kiló.

Hat éve már járni nem tud, mert az izmai bemerevedtek, vénásan kell etetni, magától csak keveset tud. Mindezek ellenére sosem panaszkodik.

„Iszonyatos nagy hős, soha nem elégedetlenkedik. Nem azért, mert a mi fiunk, de imádnivaló” - mondja Eszes Ágnes, az édesanyja.

Nem sejtették, hogy minden eddigi megpróbáltatásuk mellé jön egyszer egy világjárvány.

Rettentő nehéz időszak ez nekik, hiszen Ricsinek így is sok a korlát, most aztán teljes szobafogság és az állandó rettegés, mi van, ha a dolgozni járó apa egyszer hazahozza a vírust?

Ágnes és Zoltán három hónapja regisztráltak oltásra, az apa tegnap kapta meg a második AstraZenecát, az anya picit korábban két Szputnyikot. A nagyszülők is megkapták az oltásukat.

„Hiába kértük, hogy a súlyosan beteg gyerek miatt szeretnénk védettséget, nem lehetett előbbre hozni. A végén nekem úgy sikerült, hogy valaki nem ment el, és telefonáltak egy vasárnap reggel, hogy bemegyek-e. Rögtön indultam. Mi nem gondolkodtunk típuson sem, azt reméljük, mind működik” – meséli, hogy kapta az első vakcinát Ágnes.

Egyedül attól féltek, hogy mivel mindkettőjükre szüksége van Ricsinek, egyikük sem betegedhet meg komolyabban semmilyen mellékhatástól.

A legfontosabb kérdés az, hogy a fiukkal mi legyen. A gyenge immunrendszere könnyen feladná a harcot a vírussal szemben, de ez az immunrendszer hogy reagál az oltásra?

„Sokat filóztunk. Mi hárman és a kezelőorvosok. Mi is és az orvosok is egyeztettek immunológussal, mindenhonnan az a válasz jött, hogy nagyobb a kockázat, ha nem oltják.”

Régóta velük dolgozó orvosok, minden megbízható szakember véleménye mellett is volt, és van is egy kis félelem.

„Ricsi nagyon egyedi. Volt olyan gyógyszer, aminek a mellékhatásáról a gyártó sem tudott, egy vérhígítótól például neki hallucinációi voltak, megzavarodott. Utoljára 3 évesen, a csontvelőátültetése előtt kapott védőoltást.”

- mondja édesanyja.

Mivel mindkét immunológus és az orvosok is azt mondták, hogy az oltás a kisebb kockázat, álmatlan éjszakák után meghozták a döntést.

„Ricsi szellemileg teljesen épp, nem a feje fölött döntöttünk, hanem együtt.”

A 19 éves fiú épp lélegeztető maszk nélkül van, így ő is bekapcsolódik a beszélgetésbe.

„Féltem is, meg nem is. Ugyanaz, amit anya mondott” – magyarázza, hogy érezte magát az oltás előtt.

Szerdán kapta meg az első Pfizert. Picit fájt a karja, kicsit nyomottabb volt, más baja nem lett, nem is lázasodott be. 21-én kapja a második adagot. Reméli, az is ilyen semmiség lesz, és az öt nappal későbbi születésnapjára már el is felejti, hogy oltva volt.

Nagy ünnepség most sem lesz Ágnes szerint.

„Mi ugyanúgy óvatosak leszünk, beoltva is.

A születésnapot is otthon ünnepeljük, később is csak kisebb kiruccanások lesznek. Mondjuk egy állatkert, kis kirándulás.”

Az elmúlt másfél évben ezek kimaradtak, csak kontrollra mentek 2-3 hetente. Ha orvoshoz kell menni, ahhoz az autó teljesen felszerelve áll, benne a lélegeztetését segítő gép és palack. Ricsivel most minden mozgás körülményesebb.

„24 órás vénás táplálása van három éve. Összeboszorkánykodom, összekeverek minden fontos összetevőt, ahogy a kórházban tanították. Egy zacskó 36 óra alatt folyik le, utána négy óra szünetet kell tartani. Közben úgy kell számolni, hogy 8 óránként vízhajtót kell adni. Nagyon figyelnem kell, mikor nyitom és zárom az infúziót. Plusz a lélegeztetőgép.” - mondja édesanyja.

„Nekünk egy fürdőszobai zuhanyzást, egy udvarra kiülést is nagyon meg kell szervezni és ketten kellünk hozzá.”

Ricsi egy bevásárlást is nagyon szeret, imád a boltban nézelődni.

Anyja felidézi, hogy amikor kicsi volt, a csontvelőátültetés után egy évig nem lehetett kimenni, akkor is csak az volt a program, hogy minden áldott este elmentek kocsikázni, csak hogy ne legyen a gyerek mindig a négy fal között.

Ricsinek három apró kutya most a legjobb barátja, ők bent élnek vele. A legjobb őrei is.

„Amikor megyünk Pestre, beülnek az ölembe, hogy ne menjek el” - mondja nevetve Ricsi. Anyja szerint hihetetlen, hogy vigyáznak rá, ha már cipőt ad rá, izgalomba jönnek.

Ricsi visszamegy apjához, Transformer figurákat nézegetni a neten.

„Sajnos nagyon keveset lehet Zolival, mert neki mindig dolgoznia kell. Most is, hétvégén este 9-re ért haza. Én 24 órában vagyok Ricsivel, ez nekem sosem volt teher a 19 év alatt. Jó vele, szeretünk beszélgetni, poénkodni. Nagyfiúként azonban nyilván szeretne többet lenni az apjával.”

Bár Ágnes sokszor mondja, hogy be kell húzni a vészféket a férje egészsége miatt is, igazán nem lehet. Úgy is nehéz megélni, hogy az apa ennyit dolgozik.

Heti hatvanezer forintot fizetnek csak a gyógyszertárban.
Nagyon hálásak minden apró segítségért.

Raiffeisen bank  12051003-00257185-00100007, Eszes Ágnes

Nagyon szeretnek együtt lenni. A szülők azt mondják, nem vágynak el kettesben, nem akarnak pihenni, csak így hármasban.

„Élvezzük, hogy együtt lehetünk. Hihetetlen, mennyi erő van a fiunkban. Ricsi élni akar és mi mindennel segítjük őt, amivel tudjuk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Viktor azzal cáfolja a korrupciót, hogy 15 év alatt duplázódott a nemzeti vagyon, csakhogy épp ennyi volt az infláció
A miniszterelnök az MCC Feszten bizonygatta, hogy nem lopnak, hiszen duplázódott a nemzeti vagyon. Csakhogy közben 98%-os volt az infláció, míg Mészáros Lőrinc vagyona 20.500 százalékkal nőtt.


Orbán Viktort az MCC Feszt színpadán megkérdezték a korrupcióról is, amire ő számokkal válaszolt.

"Mióta kormányon vagyunk 15 év alatt, a magyar állami vagyon megkétszereződött. Nem megfeleződött, megkétszereződött. Ma az önök közvagyona, ami az önöké is, az kétszer akkora, mint 2010-ben volt. Ha ellopták volna, akkor nem így lenne, akkor a fele lenne."

Tény, hogy a nemzeti vagyon a 2010-es 11.650 milliárd Ft-ról 2022-re (amikorról az utolsó nyilvánosan elérhető adatok rendelkezésre állnak) 21.800 miliiárd Ft-ra nőtt, ami gyakorlatilag 100%-os gyarapodás.

Csakhogy 2010 óta majdnem épp ennyi, 98% volt a kumululált (minden év egymásra rakodó hatását figyelembe vevő) infláció. A 2010 és 2024 vége között Magyarországon az árak összességében 89%‑kal emelkedtek a KSH adatai alapján, míg 2025 júniusáig az éves infláció további 4,6%-kal nőtt.

Ez azt jelenti, hogy 2010-ben 100 forintért lehetett megvenni ugynazokat a dolgokat, amiket 2025 közepén 198 forintért. Az éves teljes infláció persze az év végéig még változhat, de érdemben ez valószínűleg nem alakítja át a számokat.

Vagyis a nemzeti vagyon 15 év alatt reálértéken semmit sem gyarapodott, igaz, nem is csökkent a felére. Közben viszont Mészáros Lőrinc vagyona 20.500 százalékkal nőtt.

A leggazdagabb magyar vagyona 2010-ben gyakorlatilag még elenyésző volt, néhány százmilliós szint alatt. Az első hiteles adat 2013-ból származik, és 6,9 milliárdról szól. A 2025-ös becslés pedig már 1422 milliárd Ft.

Még látványosabb, ha egyetlen grafikokon hasonlítjuk össze a nemzeti vagyon és Mészáros Lőrinc vagyonának százalékos gyarapodását 2010 és 2022 között.

És akkor azt még nem is említettük, hogy 2010 és 2025 között nagyjából 22-25 ezer milliárd Ft EU-s pénz áramlott az országba. Igaz, ennek csak egy részéből valósultak meg állami beruházások, de a nemzeti vagyon növekedésében mindenképp nagy szerepe lehetett.

A grafikonok a ChatGPT segítségével, ellenőrzött adatok alapján készültek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Sok kormánytisztviselő nem hitelképes, 2-3 diplomával is csak nettó 250–300 ezer forintot keres - mondja az 1 milliós otthonteremtési támogatásról a szakszervezet
Azonban azoknak, akik igénybe tudják venni, valóban nagy segítség az új kormányzati lépés Boross Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint.


A kormány új otthontámogatási javaslatot dolgozott ki a közszolgálatban dolgozók lakhatási helyzetének javítására. Évente egymillió forintos támogatást kapnak azok, akik az állami szférában, például az egészségügyben, a rendvédelemben, a honvédségnél, az oktatásban vagy a közigazgatásban dolgoznak. A támogatás lakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére fordítható, és összevonható az Otthon Start Hitellel is.

A Bankmonitor elemzése szerint a havi 83.333 forintos állami hozzájárulás fedezheti például egy 17 és félmillió forintos, 3 százalékos kamatozású Otthon Start vagy CSOK Plusz hitel teljes havi törlesztőrészletét, illetve egy 12,3 millió forintos, 6,5 százalékos kamatozású piaci hitelét is, 25 éves futamidő mellett. Ugyanakkor azt Gulyás Gergely is elismerte, hogy jelenleg csak az érintettek 18%-ának van lakáshitele, mindez elsősosorban nekik lehet segítség. Az új bejelentésről Boross Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnökét kérdeztük.

– A közszolgálatban dolgozóknak egy évi egymillió forintos hiteltámogatást vagy hitelkedvezményt adna a kormány. Mit gondolnak erről?

– Ez egy fontos lépés a kormány részéről. Ez minden hitelképes közszolgálati dolgozó esetében évente egymillió forintig segítheti akár az önerő előteremtését, akár a hitel törlesztését. Igaz, még sok a nyitott kérdés, hiszen a feltételeket a jövő heti, szerdai kormányülésen véglegesítik, és velünk ezt semmilyen módon nem egyeztették. Ettől függetlenül ez egy pozitív lépés. Az is kérdés, hogyan lehet felhasználni az önerőre szánt támogatást, például a régi hitelek törlesztésére is igénybe vehető-e. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy

az állam szolgálatában nem csak közszolgálati dolgozók vannak, hanem közszolgáltatási dolgozók is, például a vasúti és közlekedési szektorban, akik szintén állami alkalmazottak. Ők miért nem kapnak ebből a lehetőségből?

Ez is egy jogos kérdés. Fontos továbbá, hogy hányan lesznek egyáltalán hitelképesek. Az MKKSZ által képviselt ágazatokban (kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők, szociális, ágazati, kulturális dolgozók) a bérek le vannak szakadva, hosszú ideje alacsonyan tartották őket. A szociális ágazatban például

a diplomás szociális munkás nettó átlagkeresete 297 ezer forint. Kérdés, hogy ez elég-e a bankok által elvárt hitelképességhez?

A bankok jövedelemarányos törlesztési mutatót számolnak: a havi hiteltörlesztőt elosztják a havi nettó jövedelemmel, és megszorozzák százzal. Alacsony jövedelem mellett sokan már most is eladósodtak, ami akadályozhatja a támogatás igénybevételét. Ahogy mondani szokták: az ördög a részletekben rejlik. Ezzel együtt is biztos vagyok abban, hogy aki hitelképes, és igénybe tudja venni ezt a lehetőséget, annak havi bontásban 83 ezer forint támogatás komoly segítséget jelenthet. Ez például fedezheti egy 17,5 millió forintos, 3%-os kamatozású otthonteremtési vagy CSOK+ hitel teljes havi törlesztését. Tehát aki jogosult rá, annak ez mindenképp pozitív lehetőség.

– Kik azok, akik biztosan nem tudják igénybe venni ezt a támogatást? Gondolom, elsősorban a szociális szférára gondol.

– Nem csak rájuk. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az önkormányzati köztisztviselők is, akik most kapnak majd fizetésemelést, de 16 éve 38 650 forintos állami illetményalappal dolgoznak. A nettó összegek alig térnek el a szociális ágazatétól. Magyarország sajnos le van maradva az európai átlagkeresethez képest, a bankoknál pedig nincs kivételezés: aki alacsony jövedelmű vagy eladósodott, nem számít hitelképesnek. Sok kormánytisztviselő 2-3 diplomával is csak nettó 250–300 ezer forintot keres. Ez egyszerűen nem elegendő. A közszolgálatban tartósan alacsony bérek mellett dolgoznak.

Most ugyan kapnak keresetnövelést, részben az MKKSZ sztrájkkövetelésének köszönhetően, részben nyilván a választásokra való felkészülés miatt,

de még mindig messze vannak a tisztességes megélhetést biztosító szinttől. Szerintem az embereket meg kell fizetni: olyan béreket kell adni, amelyekből meg tudják oldani a lakhatásukat, a családjuk fenntartását és a pihenésüket. Ezt persze még a minimálbérnek is biztosítania kellene. A bérfelzárkóztatás nálunk nehéz ügy, de a mostani lépések kezdetnek jók. Folytatni kell őket, és fel kell zárkóztatni a leszakadt jövedelmeket.

– Most azt jelentette be Navracsics Tibor, hogy szeptembertől 15%-kal emelik a kormánytisztviselők bérét. Ez elegendő lesz ahhoz, hogy sikerrel pályázhassanak egy ilyen hitelre?

– Szeptember 15-től jön az első, 15%-os lépés. Ha valaki most 232 ezer forintot keres, mert garantált bérminimumot kap, középfokú végzettséggel, vagy 250–260 ezret, az sajnos még nem elegendő a hitelfelvételhez.

Talán, ha a család jövedelme összeadódik, akkor igen, de sokaknál az sem elég.

A bérfejlesztést azért követeltük, mert a jelenlegi keresetekből nem lehet előrelépni. Ha most kialakul egy magasabb bázis, és jön januárban még egy 15%-os emelés, az már jelenthet valamit. Nem éves szinten 30%, de így is egy jó lépés.

– Ezeknek a százmilliárdoknak talán jobb helyük lenne a bérfelzárkóztatásban...

– Valóban. Elsősorban a bérek rendezésére kellene fordítani ezeket a forrásokat. A lakáspiac támogatása a gazdaságot is élénkíti,

de felveri a lakásárakat, ami tovább nehezíti a hitelképességet.

Az államnak olyan béreket kell biztosítania, amelyekből meg lehet élni, lakhatást lehet biztosítani hitelfelvétel nélkül is. Nem lehet mindent tűzoltással megoldani, tervszerű, átfogó bérfelzárkóztatásra van szükség.

– Akkor is pozitív ez az intézkedés, ha feszültséget okozhat, mert miközben a magasabb jövedelműek igénybe tudják venni a támogatást, az alacsonyabb jövedelműeknek elérhetetlen marad ez a segítség?

– Így van. De ettől még nem mondhatom, hogy ez negatív intézkedés, mert van akinek valóban segít. Ha rajtam múlna, inkább béremelést adnék, méghozzá tartósan, szisztematikusan és egyeztetve. De a kormány másként gondolkodik.

– Mennyi pénzbe kerülne a közszolgálatokban mindenkinek elfogadható szintre emelni a fizetését?

– Ezt nem tudom kiszámolni. Hat-hétszázezer emberről van szó, és nem átlagokban kell gondolkodni, hanem pontos adatok alapján. A kormány feladata, hogy célt tűzzön ki, például egy ciklus alatt öt-hat helyet előrelépni az európai rangsorban, és ehhez ütemtervet készítsen. Nekünk az a dolgunk, hogy a problémákat összegyűjtsük, feltárjuk, javaslatot tegyünk, és nyomást gyakoroljunk. Ezt meg is tettük: leveleztünk,

sztrájkot szerveztünk, új tagokat toboroztunk. Ennek köszönhető a most bejelentett 15%-os keresetnövelés.

Elég-e ez? Nem. De ez is a mi munkánk eredménye.

– A kormány ezt az intézkedést is úgy jelentette be, hogy nem kérte ki az önök véleményét. A részletszabályok kidolgozásánál számítanak az önök javaslataira?

– Nem jellemző, hogy igénybe vennék a szakszervezetek munkáját. Saját elképzeléseiket valósítják meg. Nem ez az egyeztetésre hajlamos kormány.

– Azt is mondta, hogy 2022-ben volt utoljára béremelés a szociális ágazatban, választási évben. Most is választási év lesz. Amikor nincs választási év, nincs előrelépés sem?

– Akkor csupán a minimálbér és a garantált bérminimum szintjén történnek lépések. Átfogó emelés nincs. Hiába követeljük, nem rajtunk múlik.

– Önök hogyan folytatják a munkát?

– Most a szociális területért fogunk kiállni, közös akciókat szervezünk a kollégákkal. Bemutatjuk, hogy a közszolgálatban a szegénység és a luxus egyszerre van jelen. Nem várjuk, hogy a kormány magától bejelentse a szociális ágazat emelési terveit, nyomást fogunk gyakorolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„A váltásra készül a világ” - Hatvanpusztán tüntetőket kérdeztünk, miért mentek el az Orbán-birtokhoz
Hadházy Ákos több száz fős tömeget csődített össze az Orbán család hatvanpusztai birtokára. A kormányfő által mezőgazdasági épületnek nevezett objektumot Hadházy luxuskastélynak nevezte, most megmutatjuk, ami kívülről látható belőle.


Hadházy Ákos szombaton 16 órától tüntetést tartott a hatvanpusztai birtoknál. A rendezvény előtt már a helyszínen volt a videós stábunk, és az Orbán-birtoknál gyülekező embereket kérdeztük arról, miért jöttek el Hatvanpusztára.

A legtöbben még sosem jártak erre, és az lehetett az érzése az embereknek, hogy amíg lehet, eljönnek, hiszen ki tudja, meddig lesz itt látnivaló.

Sokan szívesen megnézték volna belülről is, főleg, hogy szerintük közpénzből épült, és ezért joguk lenne erre is. Volt, aki ki is mondta: abban bízik, hogy jövőre már be lehet majd menni piknikezni.

Videóriportunk a helyszínről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Trump az atomtengeralattjárókról: Egy volt orosz elnök megfenyegetett, és meg fogjuk védeni a népünket
Szakértők szerint nem tudni, Trump pontosan milyen tengeralattjárókat indított el, a ballisztikus rakétákat hordozó atomtengeralattjárók ugyanis több ezer kilométerről is képesek csapást mérni. Az azonban biztos, hogy az amerikai elnök emelte a tétet.


Donald Trump amerikai elnök pénteken a saját közösségi oldalán közölte, hogy „két nukleáris tengeralattjáró” áthelyezését rendelte el, válaszul Dmitrij Medvegyev egykori orosz elnök internetes fenyegetéseire.

Medvegyev csütörtökön a saját közösségi oldalán azt írta, Trumpnak maga elé kellene képzelnie az apokaliptikus The Walking Dead sorozatot, és utalt a Szovjetunió automatikus csapásmérő nukleáris rendszerére is. Ezt a rendszert arra tervezték, hogy akkor is működésbe lépjen, ha orosz politikai és katonai vezetést már lefejezték.

A New York Times szerint ez az első alkalom, hogy Trump a Moszkvával kiéleződött konfliktusban az amerikai nukleáris arzenálra hivatkozott. Amikor pénteken a Fehér Házból elindult Bedminsterbe, megkérdezték, miért rendelte el a tengeralattjárók áthelyezését.

„Óvatosnak kell lennünk” – mondta. „Megfenyegettek, és nem gondoltuk, hogy ez rendben van, ezért nagyon óvatosnak kell lennem. Ezt a polgáraink biztonsága érdekében teszem. Egy volt orosz elnök megfenyegetett, és meg fogjuk védeni a népünket.”

Bár Medvegyev gyakran provokál, de érdemi hatalma nincs, így nem világos, Trump miért reagált ennyire erősen. A mostanihoz hasonló nyílt nukleáris erőfitogtatás a New York Times szerint még tőle is váratlan. Utoljára 2018 elején, első elnöki ciklusa elején címzett nukleáris fenyegetést Kim Dzsongun észak-koreai vezetőhöz, amikor azt mondta: az ő „nukleáris gombja sokkal nagyobb és erősebb” Kiménél. Ez végül diplomáciai nyitáshoz vezetett, háromszor is találkozott a két vezető, de Észak-Korea nukleáris ereje azóta csak nőtt.

Bár Putyin az ukrajnai háború első napjaiban fenyegetett a nukleáris erők készültségbe helyezésével, sőt 2022 őszén talán taktikai atomfegyver bevetését is fontolgatta egy ukrán támaszpont ellen, az Egyesült Államok ezekre nyíltan soha nem válaszolt.

Trump most azt írta, arra utasította a tengeralattjárókat, hogy „a megfelelő régiókban foglaljanak pozíciót, arra az esetre, ha ezek a buta és provokatív kijelentések többnek bizonyulnának puszta szavaknál”. Hozzátette: „A szavak nagyon fontosak, és gyakran nem szándékolt következményekhez vezethetnek. Remélem, ez nem lesz egy ilyen eset.”

Mivel a nukleáris tengeralattjárók mozgása a Pentagon egyik legjobban őrzött taktikai titka, a New York Times szerint valószínűleg sosem derül ki, hogy Trump valóban áthelyezte-e a tengeralattjárókat, vagy csupán erődemonstrációról van szó.

Az sem világos, milyen típusú nukleáris tengeralattjárókról van szó.

A hatalmas, nukleáris robbanófejekkel ellátott ballisztikus rakétákat hordozó tengetalattjárókat nem kell áthelyezni, mert több ezer kilométerről is képesek célpontokat elérni. Sőt, mozgatásuk növelheti annak kockázatát, hogy felfedik pozíciójukat.

Az Egyesült Államoknak ugyanakkor vannak kisebb, nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárói is, amelyek célpontokat kutatnak fel. Ezeket közelebb lehet telepíteni Oroszországhoz, hogy egy esetleges konfliktus esetén orosz stratégiai tengeralattjárók ellen vethessék be őket – mondta a Wall Street Journal-nek egy volt magas rangú Pentagon-tisztviselő.

Az Egyesült Államoknak emellett vannak olyan nukleáris meghajtású tengeralattjárói is, amelyek nem nukleáris robbanófejű cirkálórakétákat hordoznak, ezekkel szárazföldi célpontokat lehet támadni. Ilyeneket használt például az Egyesült Államok az iráni Iszfahán nukleáris létesítménye elleni júniusi támadásban is.

Kingsley Wilson, a Pentagon szóvivője azt mondta, mivel a tengeralattjárók rendkívül rejtve működnek, Trump szabadon kijelentheti, hogy lépéseket tett, és az oroszoknak kell eldönteniük, elhiszik-e vagy sem.

„Trump nem Putyint támadta, csak Medvegyevet. De a tengeralattjárók mozgatása mindenképpen emelte a tétet ebben az eddig csak szóbeli sárdobálásban” – mondta Jim Townsend, a NATO-politikáért felelős volt magas rangú Pentagon-tisztviselő a WSJ-nek.

Az amerikai-orosz viszony egyébként folyamatosan romlik. Trump a múlt hónapban közölte, 50 napot ad Oroszországnak, hogy komoly béketárgyalásokat kezdjen Ukrajnával. Oroszország válaszul fokozta a támadásokat, csütörtök este például több mint 30 civil halt meg egy Kijev elleni légicsapásban.

A héten Trump már azt mondta, a határidőt 10–12 napra rövidíti. Csütörtökön pedig hozzátette, hogy „másodlagos szankciókat” is kivet azokra az országokra, amelyek orosz olajat vásárolnak – köztük Kínára, Indiára és Törökországra.

Erre Medvegyev úgy reagált hétfőn az X-en: „Trump ultimátum-játékot játszik Oroszországgal: 50 nap vagy 10. Két dolgot kellene észben tartania: 1. Oroszország nem Izrael és nem is Irán. 2. Minden új ultimátum fenyegetés, egy lépés a háború felé. Nem Oroszország és Ukrajna között, hanem a saját országával.”

Trump válaszul „Oroszország bukott volt elnökének” nevezte Medvegyevet, és figyelmeztette, hogy „vigyázzon a szavaival”, hozzátéve: „Nagyon veszélyes terepre téved!”


Link másolása
KÖVESS MINKET: