SZEMPONT
A Rovatból

„Ijesztő, hogy Trump alatt a végrehajtó hatalmat mindenben az elnök akaratának rendelik alá” – Tábor Áron Amerika idei évéről

Egy éve sem iktatták be Trumpot, de ennyi idő is elég volt, hogy gyökeresen átformálja az Egyesült Államokról kialakult képet, és korábban elképzelhetetlennek tartott lépéseket tegyen. Évértékelő sorozatunk következő részében a téma Donald Trump.


Trump második elnöki ciklusa úgy indult, mintha forgószél söpört volna végig az amerikai politikában: fantomszervezetek, rendeleti kormányzás, a „fékek és ellensúlyok” informális részeinek gyors kopása. Kifelé pedig a szövetségesekkel való nyílt konfrontáció, területi igényekre utalgatások, és egy olyan külpolitikai logika, amely egyre inkább a 19. századi reflexeket idézi.

Évértékelő sorozatunk újabb részében Tábor Áron Amerika-szakértővel arról beszéltünk, mi történt az Egyesült Államokban 2025-ben. Szóba került Elon Musk DOGE-ja, a Project 2025 visszhangja, a nemzetbiztonsági stratégia Európát pellengérre állító részei, valamint az a kiszámíthatatlanság, amely a vámrendelkezésektől az orosz–ukrán háborúig mindenre rátelepszik. És persze a nagy kérdés: ha így nézett ki az első év, mit hoz a következő, hiszen félidős választások lesznek 2026-ban, ami átrajzolhatja a belpolitikai térképet Amerikában.

– Jövőre 250 éves lesz az Amerikai Egyesült Államok. Idén viszont Trump második ciklusával az amerikai demokrácia minden eddiginél erősebb kihívás elé került. Nagyon sokak szerint ez egy autoriter fordulat. Elég erős lesz-e ez a lassan 250 éves intézményrendszer ahhoz, hogy ezt megakadályozza, vagy legalább kordában tartsa?

– Erre a kérdésre azért nehéz válaszolni, mert az intézményrendszernek van egy formális és egy informális része. A formális része az amerikai alkotmány, amelyik, ha nem is 250 éves, de közelítőleg annyi idős. A változtatására voltak nyilván fontos példák, mint a rabszolgaság eltörlése vagy a női választójog bevezetése, de ezek kitüntetett pillanatokban, nagy konszenzussal történtek meg. Egy alkotmánymódosításnak olyan intézményi akadályai vannak, mint a kongresszus mindkét házának kétharmados többsége, illetve az államok ratifikációjának a háromnegyede, tehát ez nem fog megtörténni a Trump-érában, ahol még két, viszonylag hasonló erejű oldal áll egymással szemben. A republikánusoknak van többsége mindkét kongresszusi házban, de nagyjából hasonló erőviszonyok mellett zajlik a politikai küzdelem.

A formális intézményrendszer megváltozására nem látok nagy lehetőséget. Viszont az amerikai politika részben informális normákra is épül.

Az intézményrendszer, pont a fékek és ellensúlyok rendszere miatt, rászorul arra, hogy a különböző hatalmi ágak együttműködjenek: hogy a kongresszus két háza és az elnök egyetértsen abban, hogyan néz ki a költségvetés. Szükség van informális egyeztetésekre, legalább informális egyetértésre arról, mik a fő prioritások, és mi a bevett módja a problémák megoldásának. Ezeknek az informális normáknak az erózióját viszont nagyon nagy tempóban észlelhettük az elmúlt hónapokban. Szerintem ebben komoly fenyegetést jelent továbbra is a Trump-kormány.

– Nehéz elhinni, hogy még egy év sem telt el Trump beiktatása óta.

– Az év elején valóban úgy tűnt, hogy elképesztő tempóban indul el az elnökség: a kormányzat átalakítása az Elon Musk által vezetett, DOGE nevű intézmény révén, ami igazából nem valódi kormányzati szerv volt, inkább egy fantomszervezet, nem volt helye a kormányzati hierarchiában, mégis az alkalmazottai lényegében az egész kormányzat működésére ráláttak, és változtatásokat hajthattak végre benne. Emellett az elnöki hatalom rendeletek útján történő kiterjesztése is nagyon nagy tempóban indult. Aztán volt egy pont, a Charlie Kirk-merénylet ideje táján, amikor úgy tűnt, hogy közhangulat is kialakul: az elnöki véleményt meg sem lehet kérdőjelezni, és ha valaki kritikát fogalmaz meg, akkor olyan nyomásgyakorlás indul ellene, mint amit például a Jimmy Kimmel-ügy kapcsán is láttunk. Ez tényleg azt mutatta, hogy

ha nem is teljes az autoriter fordulat, de az amerikai politika működése nagy változások felé megy.

Aztán november tájékán, amikor a republikánusok fontos választásokat elvesztettek, és a párton belül is konfliktusok jelentek meg, az elemzők hirtelen a másik végletbe csaptak át, és olyanokat írtak, hogy Donald Trump akár „béna kacsa” is lehet. Szerintem valahol a kettő között van az igazság.

Biztos, hogy meggyengült bizonyos értelemben a pozíciója, de nagyon széles hatáskörei vannak, pontosan azért, mert az informális intézményrendszer nagy „lukakat” hagy, az elnök saját hatalmának értelmezése a továbbiakban is meghatározó. Nagy hatású intézkedésekre továbbra is számíthatunk.

Az elmúlt napokban is voltak olyan elnöki rendeletek, amelyekkel lényegében a tagállami jogköröket próbálják elvonni, például a mesterséges intelligencia szabályozása kapcsán. A külpolitikában is, például Venezuela ügyében. Tehát akár „béna kacsának” gondoljuk, akár nem, a bevett normák megváltoztatása és az erózió folytatódik.

– A közbiztonságra hivatkozva katonaságot vezényeltek ki elsősorban demokrata vezetésű városokba. Ezeket megszokhattuk kevésbé fejlett demokráciáknál, de az Egyesült Államokban egy ilyen lépés elképzelhetetlennek tűnt. Nem arról van szó, hogy ez a rendszer mégiscsak gyenge?

– Ha az intézményrendszernek olyan sajátosságai vannak, hogy a törvényhozó hatalom gyengül, például mert nagy belső feszültségei vannak, és a többségben lévő párt mindent alárendel az elnök akaratának; illetve ha a bírói hatalom tetején egy olyan Legfelsőbb Bíróság áll, amely fontos kérdésekben aláveti magát az elnöki hatalomnak ideológiai okokból, vagy mert a tagok egy részét ez az elnök jelölte, vagy legalábbis az ő politikai irányzatát vallják, akkor a gyengülés mindenképpen látható. Újdonság az is, hogy a végrehajtó hatalmon belül olyan történt, ami az eddigi amerikai politikai kultúrára nem volt jellemző: szervezetek megszüntetése, bizonyos függetlenségek felszámolása.

Azt, hogy az igazságügyminisztérium vagy a katonaság szakmai szempontokat vesz figyelembe, korábban bevettnek gondoltuk; mostanra viszont láthatóan mindent az elnöki központosításnak rendelnek alá.

Az igazságügyminisztériumból kiszorítják azokat, akik nem akarnak eljárásokat indítani, illetve olyan ügyészeket szorítanak ki, akik nem akarnak politikai ellenfelek ellen eljárásokat indítani. Hogy ezekből az eljárásokból mi lesz, az külön kérdés. James Comey volt FBI-igazgató, illetve a New York-i főügyész ellen is volt ilyen próbálkozás, és ezeket végül dobták: a bíróság nem adott teret, vagy legalábbis, ha jól emlékszem, vádemelésre sem került sor az utóbbi esetben. De látszik, hogy magát a végrehajtó hatalmat mindenben az elnök akaratának rendelik alá.

Ez ijesztő, tekintve, hogy a végrehajtó hatalom alá tartozik a katonai erő is.

A közalkalmazotti, közszférabeli „megtisztítás”, vagy legalábbis a bürokraták kiszorítása, nagyon gyors tempóban haladt. Ezek közül sok ügy még bíróság előtt van, de úgy tűnik, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem fogja ezt lényegesen akadályozni. Elfogadhatja, hogy az elnöknek széles hatásköre van abban, hogy a végrehajtó hatalom alá tartozó intézmények közül melyik létezhet és melyik nem. Lényegében úgy alakíthatja a végrehajtó hatalmat, ahogy akarja.

Ez eddig nem volt bevett gyakorlat: korábban létezhettek független intézmények.

A választási kampányban sok szó esett a Project 2025-ről, ami egyfajta kormányzási recept volt a Trump-kormány számára: a második Trump-adminisztrációra felkészülő, a Trump-mozgalomhoz köthető think tankek munkája. Trump egy ponton azt mondta, hogy ehhez semmi köze, próbált távolságot tartani, mert a terv nagy visszhangot váltott ki. Nem akarom azt mondani, hogy pontosan ez valósult meg, de sok minden visszaköszön belőle. Például a bürokrácia politikai jellegű revíziója, „megtisztítása”, politikailag lojális emberekkel. Nyilván a minisztereket, államtitkárokat lecserélik, de egy adott szint alatt stabil apparátus működött eddig. Ez most sokkal mélyebbre ment.

– Sokakat meghökkentett, amikor Trump Grönland és Kanada kapcsán arról beszélt, hogy az Egyesült Államok ezekre a területekre igényt tart. Úgy tűnik, Trump próbálja elhidegíteni az eddigi szövetségeseit, amelyekre pedig támaszkodhatna az amerikai külpolitika.

– Nyilván az ő értelmezésében ezek a szövetségesek nem „megfelelően” szövetségesek, ha az ideológiai vagy személyes érdekeivel nem esnek egybe azok a dolgok, amiket képviselnek. A napokban sok szó esett az új Nemzetbiztonsági Stratégiai Dokumentumról, ami kikerült. Van olyan szakértő, aki úgy idézte, hogy ez komoly fenyegetés Európára, egy korábbi, illetve jelenlegi hivatalos szövetségesre. Nyilván nem ennyire egyszerű a helyzet, de az biztos, hogy lényeges az eltérés ahhoz képest, hogy a korábbi stratégiai dokumentumok, Trump első ciklusa alatt is azt hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államoknak partnerei, szövetségesei vannak, akikkel együtt kell dolgoznia. Ehhez képest most konfliktusok vannak a szövetségesekkel, és a szövetségesek belső ügyeibe is be akar avatkozni. A Grönland-téma az első hetekben szimbolikus ügy volt, de egy tágabb jelenséget is mutat.

Abból a globális szuperhatalmi szerepből, amit az Egyesült Államok a hidegháború után felvállalt, egy nyugati féltekére, főleg az amerikai kontinensre, illetve az óceánokra koncentráló nagyhatalom irányába mozdul.

Ez látszik a hangsúlyokból, hogy milyen sorrendben szerepelnek a fenyegetések és a régiók, mennyi szó esik Kínáról, Oroszországról, Ukrajnáról (az új dokumentumban ezekről alig), miközben a nyugati féltekén való politizálás hangsúlyosan megjelenik. Ez részben objektív körülmények változásával is összefügghet, a hidegháború utáni amerikai szerep átértékelésére szükség volt vagy szükség lett volna. De az az irány, amelyik erősen konfrontatív a szövetségesekkel, nem nevezhető egyszerűen visszahúzódásnak. Bizonyos területeken, például az amerikai kontinensen kifejezetten expanzív. Emellett vannak külpolitikai célok, értékek képviselete, a demokrácia védelme, amelyeket teljesen elenged. Nem szükségszerű, hogy ezt az irányt kellett volna választani.

– Ha már itt tartunk: a külpolitikai attitűdben fel lehet fedezni, hogy átlép azokon a normákon, amelyek eddig meghatározták az amerikai és általában a nemzetközi politikai normákat. Akár a vámpolitikát nézzük, akár a „béketeremtések” különböző vízióit, egészen odáig, hogy egy pillanatban ingatlanfejlesztésként emlegette Gázát, vagy ahogy megpróbálja Európa és Ukrajna torkán lenyomni azokat a dealeket, amiket Putyinnal köt. Nem tudok erre jobb szót, mint hogy ez egy imperialista szemléletű külpolitika.

– Van benne ilyen elem. Trumpnál már a beiktatási beszédtől kezdve világos volt, hova helyezi a hangsúlyokat: a 19. század végi, 20. század eleji elnököket idézte meg, McKinleyt, majd Theodore Rooseveltet. Ők valóban mondhatjuk, hogy imperialista külpolitikát folytattak. Ez az időszak az amerikai történelemnek kifejezetten terjeszkedő időszaka volt, például nemcsak a spanyol–amerikai háború után Kubában, hanem a Fülöp-szigetek felett is kontrollt szereztek. Ez az az időszak, amit szimbólumokban is szívesen képvisel. Ha a stratégiai dokumentumot nézzük, a külpolitikai gondolkodásban is szembetűnő, hogy inkább egy olyan világhoz nyúl vissza, ahol a politikai normák, amit a hidegháború után, sőt már az 1945 utáni intézményrendszer legalábbis szavakban képviselt, háttérbe szorulnak. A nemzetközi intézmények szerepe, a területi változások békés elvének hangsúlyozása kevésbé jelenik meg, és

inkább a 19. századi nagyhatalmi logika sejlik fel.

Lényegében kimondja, hogy ez az úgynevezett realista külpolitika. Még akkor is, ha akik magukat realistának tartják, sokszor kritizálják Trumpot. De a gondolkodásmódot előtérbe helyezi: hatalmi egyensúly kell, az állam a legfőbb egység, mások belügyeibe nem „dolgunk” beleszólni; a nagyhatalmak akkor fenyegetnek, ha hegemóniára törnek; egyébként valamiféle érdekszférák logikája jelenik meg, bár ezt így nem írja le, de a gondolat ott van. A dokumentumban szerepel az a gondolat, hogy a Monroe-doktrínának egy Trump-féle kiegészítése

jogot formál arra, hogy Amerika terjeszkedjen, vagy legalábbis befolyásolja, mi történik az amerikai kontinensen: hogy az Egyesült Államok beavatkozik a kontinensen.

A Monroe-doktrína az 1820-as évek elve volt, amely szerint az Egyesült Államok elvárja az európai államoktól, hogy ne avatkozzanak be az amerikai kontinens ügyeibe, defenzív elv volt. Ennek volt egy Roosevelt-féle kiegészítése, és ezt idézi fel Trump is. A Roosevelt-kiegészítés a 20. század elején, 1903 tájékán született meg, érdekes módon éppen Venezuela kapcsán. A „ne avatkozzanak be” elvet átfordította egy pozitív irányba, azaz az USA viszont beavatkozhat, ha úgy gondolja, hogy valami olyan történik Venezuelában, ami az érdekeit sérti. Érdekes, hogy 120 évvel ezelőtt is Venezuela volt a kiindulópont, és most is Venezuela körül látunk ilyen logikát. Ennyiben valóban megjelenik az imperializmus, a birodalmi hagyomány.

– Mi is történt béketeremtés címén? Kezdődött a nagyon rosszul sikerült Zelenszkij–Trump találkozóval a Fehér Házban, ahol gyakorlatilag nem egyenrangú félként kezelték Zelenszkijt. Olyan volt, mint egy rossz szappanopera részlete, ráadásul ezt így, egy az egyben a sajtó felé ki is kiengedték. Innentől meg lehetett figyelni, hogy hullámzott Trump hozzáállása, de egy dolog különösen érdekelte Ukrajnával kapcsolatban: a ritkaföldfémek. Erről gyorsan megállapodást is kötött, és ebbe Ukrajna is belement. Most viszont nem úgy tűnik, hogy ezzel Ukrajnának bármit sikerült volna „megvásárolnia”. Bár most nem megyünk bele magyar belpolitikába, de az Orbánnal való találkozójáról is kiderült, hogy minden másképp volt.

– A magyar példa valóban azt mutatja, hogy a szóbeli megállapodás Trumpnál nem feltétlenül jelent sokat. Nyilván nem tudjuk, mi hangzott el pontosan, de ha nem készült írásos megállapodás, utólag mindenki másképp értelmezheti. Szerintem ez jelentős erózió, ugyanakkor akik Donald Trumpot, akár az Egyesült Államokban, akár azon kívül a „bevett világ” felforgatójának tartják, és ezt helyesnek gondolják, azok azt mondják: ez eszköz, a kiszámíthatatlanság zavarba hozza az ellenfeleket és más szereplőket. Én persze azt gondolom, hogy ez nyilvánvalóan hozzájárul az Egyesült Államok hitelességének csökkenéséhez. Valószínűleg az is a háttérben van, hogy

olyan kérdésekben, mint a vámpolitika vagy az ukrajnai háború, Trumpnak nincs igazán kiforrott véleménye.

Van egy zsigeri hozzáállása, a vámok például régi témája, de hogy ez a valóságban hogyan néz ki, az gyakran reakció: a különféle tanácsadók különféle dolgokat mondanak, és az számít, hogy kinek „áll jobban a szénája”, ki az, aki meggyőzőbb, ki van ott egyáltalán. Amikor például volt egy Kínával kapcsolatos, engedékenyebb fordulat, akkor lényegében tettek arról a közvetlen tanácsadók, hogy Peter Navarro, a legvéresebb szájúbb vámpolitika-párti kereskedelmi tanácsadó ne legyen ott a teremben.

Sok múlik azon, ki ad tanácsot, milyen a hangulat, milyen vélemény kerekedik felül, és Trump arra is érzékeny, milyen kép alakul ki róla.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos ingadozásoknál szerepet játszhatott, hogy amikor Vlagyimir Putyin eljött Alaszkába, egy ideig úgy nézett ki, hogy ez látványos, nagy megállapodás lesz. De amikor az a kép alakult ki, hogy Putyin átverte Trumpot, vagy nem engedett, és Trumpot megalázó helyzetbe hozta, Trump ösztönösen visszafordult Ukrajna felé, támogatóbb lett, de aztán ebben is újabb változás jött.

– Trump esetében nagyon nehéz feltenni azt a kérdést, hogy mit várhatunk tőle jövőre, de az illendőség kedvéért felteszem.

– Jövőre az Egyesült Államokban félidős választások vannak. Ezt egy ponton Trump is, meg a környezete is, a mozgalmához tartozó emberek, például Steve Bannon lényegében élet-halál kérdésként kezelte. Azt mondják: ha a félidős választásokon jól szerepelnek, és a kongresszusban át tudnak vinni dolgokat, akkor hatalmas sikerek lesznek, Amerika új pályára áll, és ők úgy kerülnek be a történelembe, mint az Egyesült Államok „megmentői”. Ha viszont elbuknak, akkor onnantól vizsgálatok jönnek, kongresszusi vizsgálatok, és patthelyzet: állandó viták az elnök és a törvényhozás között. Bannon még olyat is mondott, hogy ha ezt a választást elvesztik, akkor valószínűbb, hogy elvesztik a 2028-as elnökválasztást is, és akkor, egy teremben, ahol kifejezetten a saját mozgalmához tartozó emberek és kormányzati intézményekhez kötődő szereplők ültek, azt mondta:

„sokan, ebben a teremben, magamat is beleértve, börtönben köthetünk ki”.

Tehát ők valóban egzisztenciális fenyegetést látnak abban, hogy mi lesz a félidős választásokon. Demokrata oldalon a félidős választások a reményt jelentik, hogy az amerikai intézményrendszer megmutatja az erejét, és lesz kontroll. Nem akarom úgy beállítani, hogy ha megváltozik a kongresszusi többség, attól Trump kezében ne maradnának széles hatáskörök, például a bevándorlás vagy a külpolitika terén. Ezeken általában nagyon limitált a kongresszusi kontroll. De ennek mégis nagy jelentősége van.

Szerintem tehát 2026 főleg arról fog szólni, hogy Trump és főleg a Trump mögötti mozgalom mindent megtesz, hogy a félidős választásokat megnyerje, vagy legalábbis limitálja a veszteségeit. És van még egy fejlemény: 2028-ban Donald Trump nem indulhat az elnökségért. A félidős választások végére egyre inkább kikristályosodhat, hogy ki akar utódként feltűnni. Jelen pillanatban J. D. Vance alelnök van a legjobb pozícióban, de ha Trump elnöksége inkább kudarcnak tűnik, az Vance-t is magával ránthatja, és akkor más szereplők is megjelenhetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Holnap valószínűleg kiderül pár új dolog a politikusokról és a választóikról is
A politikai elemző arra reagált röviden, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt ellen a jelek szerint intim jellegű lejárató kampány indulhat szerdán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 10.



Rövid posztban reagált kedd este Török Gábor arra, hogy szerdán intim lejárató kampány indulhat Magyar Péter ellen.

„Ami a hírek szerint holnap jön, az - ha tényleg jön - többek között arra is alkalmas lehet, hogy belássuk: a politika megfigyelése, elemzése tényleg nem matematika, sokkal inkább embertan” - írta a Facebookon a politikai elemző. Mindezt hosszabban is kifejtette:

„Emberek cselekszenek, döntenek, választanak jó vagy rossz, szép vagy csúnya eszközöket, támadnak és reagálnak, sikeresen vagy sikertelenül - és ezt, valamint az ezekre adott szavazói válaszokat, előzetesen tudni és számítani szinte lehetetlen, legfeljebb "gondolni" lehet (valamit).”

„Mára ennyit, aztán holnap - ha tényleg az jön, amit gondolunk - valószínűleg kiderül pár új dolog a politikusokról és a választóikról is”

- zárta sorait Török Gábor.

Az elemző azután osztotta meg gondolatait követőivel, hogy előbb elindult a radnaimark.hu oldal, amin egy széttúrt ágy látható, és egy felirat: Coming Soon, vagyis magyarul hamarosan. Nem sokkal ezután Magyar Péter arról posztolt, hogy régóta zsarolják és fenyegetik videófelvételekkel, lejáratással. A Tisza Párt vezetője szerint február 11-én, vagyis éppen a Partizánnak adott interjúja második évfordulóján jelenhet meg róla egy felvétel, amin az akkori barátnőjével látható intim helyzetben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Szokatlan bőrbetegségek, rejtélyes immunrendszeri problémák – egy gödi aktivista a Samsung-gyár eltitkolt veszélyeiről
A kormányhivatal azt állítja, minden rendben, de a helyiek szerint az őket jogosan megillető információkat sem adják ki. Kecskés Krisztina szerint meg kellene vizsgálni az akkumulátorgyár közelében élők egészségügyi állapotát.


A kormányhivatal szerint a gödi Samsung-gyár „működése nem veszélyeztette a környezetet”, ők pedig mindig eljártak az esetleges szabálytalanságokkal szemben, „szakmai alapon, mindenfajta politikai befolyástól mentesen”. Így reagáltak a Telex hétfői oknyomozó cikkére, amely szerint a kormánynak a titkosszolgálatot is be kellett vetnie, hogy kiderüljön, igazat mondanak-e a dél-koreaiak, majd miután egyértelműen kiderült, hogy mérgezik a dolgozókat, „nemzetgazdasági érdekből” úgy döntöttek, hogy nem záratják be a gyárat, és hallgatnak a felmerült problémákról. Szijjártó Péter egy nap hallgatás után szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy lobbizott volna a gyár további működéséért, Orbán Viktor pedig egyetlen ezzel kapcsolatos kérdésre sem válaszolt szentendrei fóruma előtt.

A GÖD-Ért Egyesület évek óta küzd azért, hogy minél több adatot megszerezzen a hatóságok ellenőrzései során talált szabálytalanságokról, de folyamatosan falakba ütköznek. Az egyesület alapító tagjával, Kecskés Krisztinával beszélgettünk.

— Volt új információ a Telex cikkében, amit eddig nem tudtak, vagy csak sejtettek?

— Az volt új, hogy a kormány tudtával történt mindez a rengeteg szabálytalanság.

Magukról a szennyezésekről folyamatosan tudtunk, egyrészt mi magunk nyomoztuk ki őket, másrészt adatigényléssel szereztük meg az információkat.

Rengeteg büntetést szabtak ki a Samsungra az elmúlt évek alatt, ezeket 2018 óta próbáltuk adatigénylésekkel és minden lehetséges módon megszerezni, és fel is vannak tüntetve a honlapunkon. Ott bárki megnézheti, hogy milyen munkaügyi, környezetszennyezési, zaj- és más témákban, munkavédelmi, biztonsági kérdések miatt szabtak ki büntetéseket a Samsungra.

— Tudomásuk volt arról, hogy a gyárban a szennyezőanyagok határértékének 520-szorosát is mérték?

— Konkrétan erről nem, hiszen a büntetést kiszabó határozatokból csak maga a büntetés ténye és típusa derült ki. Arról volt tudomásunk, ami miatt feljelentést is tettünk, hogy fekete por van a gyár tetején, és hogy zajszennyezés van. Ezekre bizonyító jegyzőkönyveket is beadtunk. A konkrét számokról tehát nem volt információnk, hiszen ezek nem nyilvános adatok.

— Arról sem tudtak, hogy a menedzsment azokat a dolgozókat, akik már sok szennyezőanyagot szívtak be, más részlegbe helyezte át?

— Nagyon sok dologról hallottunk, amit ott dolgozók elmeséltek nekünk. De ehhez senki nem adta, nem adhatta a nevét, hiszen általában titoktartási nyilatkozatot írattak velük alá, ezért mi ezeket az adatokat nem is tehettük közzé. Mi csak olyan információkat hoztunk nyilvánosságra, amelyek általunk is bizonyítottak voltak. De hallottunk arról, hogy mennyire nem kímélik a bent dolgozókat.

— Gondolom, még most is kapcsolatban vannak ottani dolgozókkal.

— Igen, de mi nem ezen az úton haladunk. Mint egyesület és mint magánemberek is, kifejezetten a magyar jogszabályok alapján a hatóságokat faggattuk, bombáztuk beadványokkal, adatigénylésekkel. Azok az információk, amiket mi közzé tudtunk tenni, a magyar jogrend alapján megszerezhetőek. Éppen az a nagy baj, hogy

az utóbbi egy évben már a jogszabály szerint minket megillető, teljesen jogos információkat sem adják ki hatóságok és a kormányhivatal.

Pont az a Pest Vármegyei Kormányhivatal, amelyik most közzétett egy közleményt, hogy ők mindent a legnagyobb rendben tesznek. Ez egy teljesen valótlan állítás, sajnos.

— Akkor sem adják ki az adatokat, ha azok közérdekűek, például a környéken élők egészségéről szólnak? Az állampolgárnak joga van az egészségével kapcsolatos összes információhoz.

— Olyannyira nem, hogy én személyesen is sok adatigénylést nyújtottam be az évek során, mivel a gyár hatásterületén élő ügyfél vagyok, már 2023-ban megszerzett ún. „ügyféli jogállással”. Ennek ellenére volt, hogy a Környezetvédelmi főosztály Zajvédelmi osztálya az előre leegyeztetett iratbetekintést is megtagadta előlem.

A legfrissebbet is visszadobták. Mindig találnak valamilyen okot,

aktuális kúriai döntést vagy újabb ÁKR (Általános Közigazgatási Rendtartás) paragrafust, amire hivatkozva elutasítanak. Most felszólítottak, hogy igazoljam, hogy ügyfél vagyok, és hogy egyébként is csak iratbetekintésre lenne jogosultságom. Ezt a kérelmet most újra beadtam, de még nem jött rá válasz. Az általam kikért, és most az atlatszo.hu által már perre vitt adatigényléseknek is az a tartalma, ami nagyon is ránk tartozik: szerettük volna tudni, hogy az október 7-i bírósági ítélet után a kormányhivatal milyen határozatot hozott, milyen ellenőrzéseket végzett azzal kapcsolatban, hogy a Samsung betartja-e az ítéletet, miután megszűnt a környezethasználati engedélye. Ezeket az információkat nem adják ki nekünk.

— Önök végeztek saját méréseket a környéken, vagy egészségügyi felméréseket a lakosság körében?

— Az egészségügyi felmérés nagyon bonyolult, ahhoz orvos és egészségügyi intézményi partnerek kellenének, netán állami akarat. De a szennyezések felderítésében mi voltunk az elsők: 2022-ben mi találtunk NMP-t a kertek kútjainak vizében, azokat a vizsgálatokat mi végeztettük. Itt az én szomszédomban is találtak, a gyártól 600 méterre. Zajmérési jegyzőkönyveket nyújtottunk be, amelyek a nagyon erős, jogszabálysértő zajszennyezést bizonyították. Nem arról van szó, hogy egy kicsit valami zúg néha, és az valakit zavar, hanem hogy általában éjjel hajnali háromkor felébrednek a lakók, és öt óráig egyfolytában a morajt hallgatják, vagy a mindenféle váratlanul felerősödő és impulzusos ipari zajokat. Ezt mi többször bizonyítottuk igazságügyi szakértői jegyzőkönyvekkel.

Az, hogy ez a gyár szennyez, számunkra egyáltalán nem kérdés, viszont a hatóság ezeket egyáltalán nem vizsgálta ki.

A kormányhivatal mai közleménye, mely szerint mindent a legnagyobb rendben tettek, arról

ki merem jelenteni, hogy hazugság.

Az első években még csak-csak: eleinte azt írták, hogy elrendelték a zajcsökkentő intézkedéseket. A jámbor lakosság másfél éveket várt, hogy a Samsung majd végrehajtja három ütemben az előírt intézkedéseket, de nem javult a helyzet. Később volt még egy ilyen sorozat, de annak a végén sem csökkent a zaj, hiszen közben folyamatosan telepítették az új zajforrásokat. A hatóság azóta már ki sem vizsgálja a benyújtott panaszainkat, amiből ezernél több érkezett a városból, azaz csak az egyesületnek ennyiről van tudomása az elmúlt évekből. Amikor benyújtunk egy hivatalos mérési jegyzőkönyvet arról, hogy éjszakai zajhatárérték-túllépés van, arra az a válasz, hogy cserébe bemutatnak egy Samsung által végzett mérést, amely szerint minden megfelelő. Ilyen szinten teszi a dolgát a hatóság, ami elképesztő.

— Ismer olyan embert, akinek egészségkárosodása, megbetegedése lett?

— Igen, ismerek, de nyilván nem árulhatom el, csak annyit, hogy

vannak például szokatlan típusú bőrproblémák, bőrpanaszok, amelyekkel gödiek járnak a Mária utcai Bőrklinikára. Tudok olyanról is akinél immunrendszeri problémák jelentkeztek, aminek nincs magyarázata.

De egyelőre nincs az az orvos közel s távol, aki azt mondaná, hogy ez igazolhatóan a Samsung miatt van. A zajjal kapcsolatban én felkerestem az orvosomat, és elmondtam neki, hogy évek óta olyan stresszállapotot idéz elő ez a helyzet, hogy éjszaka nem lehet pihenni, nem lehet normálisan aludni, és hogy ettől kimerültek vagyunk. Azt mondta, hogy ő ezt tudja, látja is rajtam, azt is, hogy a vérnyomásom is megemelkedett, ám ő hiába ír erről egy papírt, az nem lesz bizonyíték, vagy legalábbis nem egy erős bizonyíték, hiszen előtte nem mértem fel, hogy milyen az, amikor teljesen jól vagyok, vagyis milyen volt a normális egészségi állapotom.

A megoldás az lehetne például, hogy a gyár egy kilométeres körzetében élő embereket megvizsgálják:

vagy a kormányhivatal előír egy ilyen széleskörű vizsgálatot, vagy a Samsung azt mondja, kicsit gyanús vagyok magamnak, hogy itt néha különböző anyagok kerültek a talajba és a levegőbe, ezért a kétségek eloszlatása céljából végezzünk egy egészségügyi felmérést a lakosság körében.

— A Samsung SDI nemrég 133 milliárd forintot kapott a kormánytól. Tudják, hogy ezt a pénzt mire kapta és mire költi?

— Bizonyára a fejlesztésekre. Folyamatban van a bővítés, aminek a környezethasználati engedélyezési eljárásához szerdai határidővel lehet lakossági észrevételeket beküldeni. Bizonyára arra kapta a támogatást a gyár, hogy tovább bővüljön. Mindez akkor történik, amikor a kormány tökéletesen tisztában van vele, hogy a lakosság ellenállása egyre fokozódik. Ráadásul akkor ítélték oda ezt az összeget szemrebbenés nélkül, amikor a bíróság éppen visszavonta a gyár környezethasználati engedélyét, vagyis éppen fellélegezhettünk volna, remélve, hogy valami változhat.

— Arról van tudomásuk, hogy ebből a 133 milliárd forintból valamennyit a hiányosságok felszámolására akarnak fordítani?

— Egyáltalán nem, és semmiféle kormányzati kommunikáció nem is kapcsolódott ehhez, különösen, hogy ez még a mostani konkrét esetek kirobbanása előtt történt, tehát ez a pénz egészen más célt szolgált. Soha fel nem merült, hogy látszat CSR-tevékenység (babacsomagok és játszótér) helyett a Samsung bármilyen érdemi intézkedést tenne a lakosság védelmében. Hogy egy fontos példát mondjak: az egyesületünk a megalakulása, 2020 óta küzd azért, hogy véderdő létesüljön a város és a gyár közé (Van egy erre alkalmas 4-500 méteres parlagon lévő terület.). De erre sem a kormány, sem a Samsung nem mutat semmiféle hajlandóságot. Ez teljesen döbbenetes, hiszen a fák megköthetnék a sokszorosára nőtt szén-dioxid-kibocsátást, és a talajban legalább részben akadályozná a Duna felé tartó szennyezésekett. Mivel a gyár magasabban fekszik, mint a város, minden a Duna felé tart, tehát a kertjeink alatt halad át bármiféle esetleges szennyezés, akár egy ipari balesetből adódóan is.

— Önök nyújtottak be észrevételt a bővítéshez, hogy azt a környezet- és egészségvédelmi szempontoknak megfelelően építsék meg?

— A Göd-ÉRT Egyesület minden lehetséges fordulóban benyújtott nagyon komoly, szakértői véleményekkel megerősített anyagokat. Hivatalból kaptunk is rá valamiféle választ, erre mi ismét jeleztük a ki nem vizsgált problémákat, aztán mégis minden további nélkül kiadták az engedélyt.

— Mit remélnek attól, hogy a Telex most megjelentette ezt a cikket?

— Ha távolabbi jövőbe nézünk, reméljük, hogy a Samsung európai megrendelői, azok az autógyárak, akik innen veszik az autóikba a „zöld” akkumulátorokat, elgondolkodnak azon, mennyire szeretnének egy ilyen céggel a jövőben együttműködni. Emellett reménykedünk abban, hogy lesznek változások az országban. Ami az akkumulátoriparban hirtelen, pár év alatt nagyon sok településsel megtörtént, abban kell, hogy legyen változás, hiszen egyre több helyen tapasztalják ugyanezt, hogy a kormányhivatal nem a lakosok érdekében lép fel. És még egy dologban reménykedünk: hogy a gödi lakosok, akiknek egy része eddig nem észlelte, vagy nem akart tudomást venni a problémáról, jobban elgondolkodnak azon, mennyire vagyunk mi is veszélyben. Hiszen

senki nem lehet olyan naiv, hogy azt gondolja, hogy ami a gyáron belül ilyen koncentrációban jelen van a levegőben, az nem jut ki.

Nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt években mi már nagyon sok NMP-t és más, levegőbe kerülő veszélyes anyagot is elszenvedtünk.

— A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 szeptemberében elkezdte vizsgálni az egyesületüket. Együttműködtek Lánczi Tamás hivatalával?

— Nem. Küldtünk egy olyan választ, amelyben elmondtuk, hogy a teljes tevékenységünk nyilvános, a mérlegbeszámolóink, és minden tevékenységünk elérhető a honlapunkon és nyilvános felületeinken. Olyan szinten alaptalan és döbbenetes volt a vád, aminek nyilván a megfélemlítés volt a célja, hogy visszautasítottuk. A mai napig felháborítónak tartjuk, hogy egy civil emberekből álló egyesülettel szemben, akinek a támogatói szintén gödi lakosok vagy környező szimpatizánsok, akik a személyes jövedelmükből adakoznak, egyáltalán elő mertek állni ilyen váddal.

— Mit gondol, miért kerültek a hivatal látókörébe?

— Mi voltunk az elsők, akik azzal a céllal alakultunk meg, hogy az akkumulátorgyárak visszásságait felderítsük, mivel személyesen érintett minket. Aki mindig ott van a hatóságok nyakán, beadványokat nyújt be, demonstrációval tiltakozik, tiltakozik minden lehetséges csatornán, az nyilván nem tetszik a hatalomnak.

— Úgy gondolja, hogy a saját és a környezetük egészségének megóvása szuverenitásvédelmi kérdés?

— Nem, ez egy normális állampolgári viselkedés. De úgy tűnik, hogy a hatalomnak ez nem tetszik. Nyilván nem örülnek, ahogy a Telexet is már mindenféle büntetésekkel és feljelentésekkel fenyegetik.

— Sikerült megfélemlíteni Önöket?

— Igazából nem, mert nem találtak volna semmit.

— Volt olyan hatása a hivatal fellépésének, ami eltántorított embereket Önöktől?

— Nem. Sőt! Hiszen annyira jogszerűen és átláthatóan működünk, sokan ismernek minket személyesen is, és látják, hogy az egyetlen célunk az egészségünk és a jogbiztonság megőrzése. Szóval azt kell mondjam, inkább több támogatónk lett, és még több szimpatizánsunk. Bár nagyon sokan – akárcsak önvédelemből is – hallgatnak a Samsung-témáról a városban, de amikor megnyertük a pert a gyár működésének felfüggesztésére vonatkozóan, akkor meglepően sokan gratuláltak! Akkor éreztük meg, hogy amivel 7 éve küzdünk, nappalokat és éjszakákat sem kímélve, annak legalább van elismerése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Ha a kormány valóban szexvideóval próbálja majd lejáratni Magyar Pétert, az tényleg orosz minta lesz
Egy 27 évvel ezelőtti orosz botrány ismétlődhet meg az Oroszország-szakértő szerint, amivel egy kényelmetlen főügyészt némítottak el. Szerinte az egyik legfőbb kérdés, hogy az állami média részt vesz-e a lejáratásban, és hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak milyen szerepük volt vagy lesz a történetben.
DKA - szmo.hu
2026. február 11.



„Ha a kormány valóban szexvideóval próbálja majd lejáratni Magyar Pétert, az szerinte „tényleg orosz minta lesz - szó szerint” – írja Rácz András történész, Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán. Emlékeztetett arra, hogy

Oroszországban már történt egy sok szempontból elég hasonló eset.

A szakértő felidézte, hogy 1999 kora tavaszán az orosz belpolitika mély válságban volt, az ország az 1998-as részleges államcsődből próbált kilábalni, az infláció 35%-os volt, a lakosságot pedig irritálták a Borisz Jelcin elnökhöz köthető korrupciós botrányok. Az országot ekkor már egyre inkább az elnökhöz közel álló oligarchák irányították, és a korrupcióból kivették a részüket az elnök családtagjai is.

„De volt egy bökkenő, mégpedig a főügyész, Jurij Szkuratov” – írja Rácz, aki szerint bár Szkuratov sem volt szent. A kilencvenes évek végére az ügyészség közel jutott ahhoz, hogy elkezdje feltárni több, Jelcin elnökhöz közel álló, fontos állami vezető korrupciós ügyeit. Szkuratov vizsgálataiban érintve volt Vlagyimir Putyin, az FSZB akkori vezetője is.

Rácz András úgy folytatja: „ráadásul 1999 februárjában Szkuratov feltárta egy, még orosz léptékkel is pofátlan korrupciós séma létezését: ez volt a FIMACO nevű vállalat, amin keresztül az orosz felsővezetés az IMF-től kapott hitelekből közel 50 milliárd (!) dollárnyi pénzt talicskázott ki offshore számlákra 1993-tól kezdve. Szkuratov az információkat átadta a svájci főügyésznek, Carla del Ponténak is - és várható volt, hogy óriási botrány robban majd ki.”

A történész szerint Szkuratov ezután, 1999 februárjában hirtelen bejelentette lemondását, amit később visszavont, jelezve, hogy nyomást gyakorolhattak rá. A sorsa másfél hónappal később pecsételődött meg.

„1999 áprilisában Vlagyimir Putyin FSzB igazgató és Szergej Sztyepasin belügyminiszter közösen tartottak egy sajtótájékoztatót, amin beszámoltak egy, a főügyészt érintő magánéleti botrányról, konkrétan egy szaunában készült szexvideóról. Az állami irányítás alatt álló RTR televízió le is hozott főműsoridőben néhány képkockát a felvételből. A képeken egy Szkuratov főügyészre eléggé hasonlító férfi élvezte két, jóval fiatalabb nő társaságát, akik közül egyik sem a felesége volt...”

Ezek után Szkuratov pozíciója tarthatatlanná vált, Jelcinnek pedig lett ürügye a leváltására. Ahogy a szakértő fogalmazott, az állami erőszakszervezeteket és az állami médiát használták egy kényelmetlenné vált politikai szereplő nyilvános megszégyenítésére és elmozdítására.

Rácz András mindezt annak kapcsán írta, hogy a „fél NER-média” azon gondolkodik, milyen videó jelenhet meg Magyar Péterről. A TISZA elnöke ugyanis kedden azt írta Facebookon, hogy a párt alelnökének, Radnai Márknak a nevével fémjelzett weboldalt – melyen csupán egy szobát mutató kamerafelvétel látható, középpontban egy franciaággyal és széttúrt ágyneművel, és egy coming soon (hamarosan következik) felirattal – azért hozhatták létre, hogy őt lejárassák. Úgy sejti, egy olyan felvételt terveznek nyilvánosságra hozni róla, amelyen a volt barátnőjével látható intim együttlét közben.

Rácz András úgy véli, a valódi kérdés az lesz, hogy az állami média részt vesz-e a lejáratásban, és hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak milyen szerepük volt vagy lesz a történetben.

Harmadik kérdésként azt teszi fel, hogy „akarunk-e olyan politikusok vezetése alatt élni, akik elfogadható eszköznek tartják a politikai ellenfelek szexvideókkal történő lejáratását.”

A történész szerint ugyanis kétség sem férhet hozzá, hogy ahogyan az orosz főügyész elleni lejáratás, úgy a Magyar Péter ellen esetlegesen készülő akció sem valósulhatna meg a legfelsőbb politikai vezetés utasítása nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Ranschburg Zoltán: Lázár János „a Fidesz dárdahegye”, nem tudják visszavonni a frontvonalból, hiába vet rossz fényt a pártra
Egy olyan politikussal az élen kampányolni, akiről még a fideszesek egyötöde is azt gondolja, hogy le kellene mondania, legalábbis kockázatos - mondja a politikai elemző. De Lázárt nincs kire lecserélni, hiába vonja el a botrány a figyelmet a Fidesz fő politikai üzenetéről.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 06.



Lázár Jánosnak ismét a WC-kefés botránnyal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolnia váci fórumán. Bár a Fidesz ellentámadásnak szánta, hogy bűnözőkként bélyegzik meg a gyöngyösi LázárInfón tiltakozó romákat, a bűnügyi adataik nyilvánosságra hozása a jelek szerint visszafelé sült el, és Lázár János újabb és újabb magyarázatokkal kénytelen előállni, honnan is jutottak ezekhez az adatokhoz. Először azt mondta a rendőrök igazoltatták a résztvevőket, most pedig azt, hogy ő védelem alatt áll, és valakik beazonosították őket, de azt sem Gulyás Gergely, sem Lázár nem árulta el, kik. A miniszter válaszok helyett indulatosan visszatámadt az újságírókra, azt hangoztatva, hogy a bűnözőket védik.

Mennyire árthat a Fidesz kampányának, hogy egyelőre nem sikerül elterelni a figyelmet a botrányról, és annak újabb és újabb szálairól? Miért nem vonják eggyel hátrébb a támadások kereszttüzébe került Lázár Jánost. Erről beszélgettünk Ranschburg Zoltán politikai elemzővel.

— Ilyen nem nagyon történt, hogy a rendőrség megszólaljon egy politikailag ennyire forró témában. Mi történhetett?

— Ha jól tudom, a rendőrség sajtómegkeresésre reagált, tehát nem maguktól adták ki a közleményt. Azt nem tudom, hogy proaktívan akarták-e elejét venni a félreértéseknek, vagy eleinte azt gondolták, nem kell reagálniuk, de amikor konkrétan megkeresték őket, nyilván nem hazudhatták, a rendőrség nem állíthatja, hogy ők igazoltattak, csak hogy alátámasszák Lázár János kijelentését. De azt gondolom, hogy ez a része a történetnek talán kevésbé érdekes. A nagy kérdés az, ha nem így, akkor hogyan kerülhettek ilyen adatok a kormányhoz? Őszintén, halvány fogalmam sincs, hogy ez pontosan hogy történhetett. Az mindenesetre problémás, mert még ha lenne is legális módja, bár ezt én sem látom, akkor is releváns kérdés, hogy

egy csütörtöki eseményről hogyan jutnak el ilyen sebességgel adatok a kormány elé, hogy szombaton reggel már egy videót tudjanak közzétenni, amiben listázzák egyes tiltakozóknak a vélt vagy valós bűnügyi előéletét?

Ez mindenképpen egy nagyon problémás kérdés, amihez csak hozzáad, hogy most már az is megkérdőjeleződött, hogyan kerültek egyáltalán ezek az adatok a kormány birtokába. Eszébe juthat az embernek, amikor Tuzson Bence adott ki egy „jelentést” a Szőlő utcai ügy nyomozásáról. Még azelőtt kiadták, hogy megjelent volna a rendelet arról, hogy Orbán felkéri őt erre. Már ott felmerült, hogyan férhetett hozzá ezekhez az anyagokhoz az igazságügyi miniszter, pláne a miniszterelnöki utasítás előtt. De ebben az ügyben még az is komoly aggályokat vethet fel, hogy ezeket az információkat nyilvánosságra hozták.

— Bárándy Péter szerint ami történt, az valószínűleg bűncselekmény. De mennyit árthat ez az ügy a kampányban a Fidesznek?

— A politikai probléma az, hogy amíg újabb, ráadásul komoly jogi kérdések merülnek fel, addig ez az ügy terítéken marad. A Fidesz ezzel nyilván ellentámadásba akart lendülni, meg akarta kérdőjelezni a tüntetők hitelességét, és össze akarta „bűnözőzni” a TISZA Pártot, mondván, ezek bűnözők, akiket Magyar Péter szervezett oda.

Én úgy látom, hogy a dolog visszafelé sült el,

hiszen az ügy tovább napirenden marad, mert további, potenciálisan súlyos jogi problémák merültek fel. Nem gondolom, hogy ezekre a következő hetekben-hónapokban megnyugtató válasz érkezik, most mindent a közelgő választások és a kampány fényében lehet értelmezni.

— Lázár János azt mondta a csütörtöki váci fórumán, hogy őt „nem érdeklik a bűnözők jogai,” És a Szőlő utcai ügyben is azzal érveltek, hogy az ottani fiatalok bűnözők.

— Ennek van hagyománya a Fidesznél. Önmagában rendkívül káros társadalmi hozzáállás, hogy a Fidesz úgy kezeli azokat, akik bármiféle bűncselekményt követtek el, mintha életük végéig megfosztatnának bizonyos állampolgári jogaiktól. Mintha érv lenne egy tiltakozóval szemben, hogy büntetett előéletű. Még ha igaz is, na és? Ettől függetlenül teljes joggal tiltakozhat, ha valaki az identitásában és emberi méltóságában sérti meg. Ezzel semmi probléma nincs, akkor sem, ha büntetett előéletű. Ugyanez igaz a Szőlő utcai ügyre is. Teljesen mindegy, miért vannak bent azok a fiatalok, semmi nem jogosít fel senkit arra, hogy az intézményben lakó gyereket megverje vagy más módon abuzálja. Ez nem függ össze a büntetett vagy büntetlen előélettel.

Értem a politikai motivációt, csak társadalmi szinten végtelenül károsnak gondolom,

mert azt üzeni, hogy ezek az emberek, még ha le is töltötték a büntetésüket, onnantól kezdve nem számítanak teljes jogú állampolgárnak. Ez nagyon káros dolog, és valóban jellemző taktika a Fidesz részéről.

— Megint az történik, hogy a Fidesznek arra kell reagálnia, amibe az események belesodorják.

— Ezzel az egész Lázár-kijelentéssel a Fidesz fő politikai problémája az, hogy még ha működne is a magyarázatuk, még ha el is fogadnák Lázár János bocsánatkérését, és ha nem is lennének az ügynek negatív következményei a választásokra nézve, akkor is az a helyzet, hogy

az elmúlt két hétben ez elvonta a figyelmet a Fidesz fő kampányüzeneteiről. A választások előtt bő két hónappal ez jelentős probléma.

Általában arról beszélünk, hogy a napot, a pillanatot kell uralni, meg kell határozni a politikai napirendet. A Fidesz ebben régen nagyon jó volt, de az utóbbi két évben komoly problémái vannak ezzel. Most azt látjuk folyamatosan, hogy Magyar Péter hogyan fogja ki a szelet a Fidesz kampányvitorlájából, például a Kapitány István vagy Orbán Anita-féle bejelentésekkel. Múlt hét óta a TISZA Pártnak nem is kell ebben nagyon igyekeznie, mert Lázár János maga vonta el a figyelmet a Fidesz fő üzeneteiről. Tehát még ha ezt ki is hozzák nullára, a kampány szempontjából ez akkor is negatívum, mert fogy az idő, és nem tudják az érdemi kampányt olyan intenzitással folytatni, ahogy kellene. Csütörtökön jöttek ki a 21 Kutatóközpont számai a Lázár-mondatokkalés a kormány–cigányság viszonnyal kapcsolatban. Azt találták, hogy a magyarok túlnyomó többsége hallott Lázár mondatairól. Ami érdekes, hogy a válaszadók 55%-a szerint Lázárnak le kellett volna mondania. Még a fideszesek között is van körülbelül 20%, aki szerint le kellene mondania. A bizonytalan szavazók körében pedig ez az ügy közel 30%-uknál rontott a Fidesz megítélésén. A pártpreferenciákra egyelőre nem volt jelentős hatása. Egyelőre. De Lázár Orbánnal együtt indult országjárásra, ő a dárdahegye ennek a kampánynak. Csakhogy egy olyan politikussal az élen kampányolni, akiről még a fideszesek egyötöde is azt gondolja, hogy le kellene mondania, és aki rossz fényt vet a pártra, az legalábbis kockázatos.

A Fidesznek komoly problémája van Lázár Jánossal, csak őt nem lehet visszavonni a frontvonalból.

Nemcsak azért, mert Orbán már többször rámutatott mint a kampány egyik első emberére, és a hiba elismerése lenne, ha háttérbe vonnák, hanem szerintem sokkal fontosabb, hogy nem tudnak mást a helyébe tenni. Én legalábbis nem látok olyan politikust a Fideszen belül, aki ezt a szerepet át tudná venni. Tehát most az lesz, hogy egy olyan politikus fog tovább fórumozni a Fidesz nevében, akiről folyton ez az ügy fog eszünkbe jutni. Erről a TISZA Párt biztosan fog tenni, így Lázár jelenléte potenciálisan árthat az egész párt megítélésének. A Fidesz örülhet, hogy ez eddig nem történt meg, de semmi garancia nincs rá, hogy a következő hetekben-hónapokban sem fog.

— Lehetséges, hogy Lázár elszólása vetekszik Márki-Zay Péter 2022-es, Partizános szerencsétlen mondatával?

— Azért nem, mert a 2022-es választások utolsó két hónapjában a háború volt a kampány központi témája. A mostani választások előtt nincs központi téma. Van egy központi témája a Fidesznek és van egy a TISZA Pártnak. A két párt azon verseng, hogy meggyőzze a választókat, hogy az ő témája a fontosabb. A TISZA Pártnál az, hogy az állam diszfunkcionális, mert a Fidesz alkalmatlan a működtetésére. A Fidesz fő története pedig az, hogy nagy globális átalakulás van, és Magyarországot csak Orbán Viktor tudja megvédeni ebben a nemzetközi viharban, nem a Brüsszel által rángatott báb, Magyar Péter. Lázár mondata súlyos, de hogy mekkora hatása van, azt nem lehet megjósolni. Komoly rizikókat rejt, az biztos. De 2022-höz képest nagy különbség, hogy akkor egy téma volt mindkét oldal számára: a háború. A Fidesz mondott valamit, az ellenzék pedig hetekig azzal foglalta el magát, hogy sikertelenül próbáljon visszakozni vagy fogást találni a kormány állításain. Ebből a szempontból Márki-Zay mondata rosszabb kontextusban hangzott el, és komolyabb problémát okozhatott akkor az ellenzéknek, mint most Lázáré a Fidesznek.

— Nagy visszhangot váltott ki a szolidaritási adóval kapcsolatos kormányrendelet is, amit a Fővárosi Bíróság és az Ügyvédi Kamara is alkotmányellenesnek tart, és a bírói függetlenség aláásását látják benne. Miért lehet ennyire fontos a Fidesznek, hogy ellehetetlenítsék a főrvási működését??

— Az, hogy a Fidesz Budapestet az ellenzék alkalmatlanságának állatorvosi lovaként próbálja bemutatni, biztosan fontos kampányeszköz a szemükben. Úgy szoktak hivatkozni rá, hogy „Karácsony–TISZA koalíció”, ami elég vicces, mert szerintem sem Karácsony Gergely, sem a TISZA Párt nem érzi úgy, hogy koalícióban lennének, de ez a Fidesz kommunikációját nem zavarja.

— A DPK gyűlésein már hallottunk DK–TISZA kormányról is.

— Hát igen, sok mindent hallottunk már, pedig az talán még irreálisabb. De az, hogy Budapest egy ilyen minta-próba, amire a Fidesz mutogathat, hogy „lám, ennyire működik az ellenzék”, az fontos. Emlékezzünk a segélyhitel törvényre, amit az Országgyűlés megszavazott. A lényeg a „segély” szó volt. Legyen leírva egy parlament által elfogadott dokumentumban, hogy az alkalmatlan ellenzéki kormányzás miatt kilátástalan pénzügyi helyzetbe került fővárost a kormány megsegíti. Ez a fontos üzenet. Racionálisan egyébként nem lenne érdeke a kormánynak bedönteni Budapestet, annak nagyon komoly pénzügyi hatásai lennének.

Az érdekük inkább az, hogy az utolsó pillanatban kisegíthessék a fővárost, hogy Karácsony Gergely olyan helyzetbe kerüljön, hogy kérnie kelljen Orbán Viktortól.

Maga Orbán többször utalt is rá: ha Karácsony megjelenik nála, és azt mondja, „miniszterelnök úr, baj van”, akkor ő kegyeskedik segíteni. Ezt erre tudják használni. Hogy ez Budapesten kívül mennyire működik kampányeszközként, fogalmam sincs. Nem hiszem, hogy a vidékieknek ez egy kifejezetten fontos téma, de az, hogy ez is ott legyen a pakliban, mint egy érv a TISZA Párt és az ellenzék ellen, az biztosan fontos.


Link másolása
KÖVESS MINKET: