HÍREK
A Rovatból

II. Erzsébet halálával életbe lépett a London Bridge művelet: tíz nap múlva temethetik el a királynőt

A királynő halálának esetére már évtizedekkel ezelőtt kidolgoztak egy tervet, amelynek részletei tavasszal szivárogtak ki. Várhatóan ez lesz a menetrend.


Mint megírtuk, csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet királynő. A brit uralkodó halálának hírét kora este jelentette be a Buckingham-palota, miután napközben azt közölték, Erzsébet aggasztó egészségi állapota miatt orvosi megfigyelés alá került. Közleményük szerint a királynő békésen hunyt el a skóciai rezidenciáján.

II. Erzsébet királynő halálhírét az udvar közleménye alapján, az előre kidolgozott protokollnak megfelelően a Press Association közszolgálati brit hírügynökség tette közzé csütörtök este. Ezzel egy időben a királynő személyi titkára értesítette az uralkodó haláláról Liz Truss brit miniszterelnököt, a londoni külügyminisztérium pedig hivatalos értesítést küldött a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országai közül annak a tizenötnek, amelyeknek most is a mindenkori brit uralkodó az államfője. Ezek közé tartozik Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.

II. Erzsébet királynőtől a halála esetére kidolgozott, London Bridge művelet nevű protokoll alapján várhatóan tíz nap múlva vesznek végső búcsút egykori angliai rezidenciáján, a London nyugati határában fekvő Windsor kastélyban, ott, ahol néhai édesapja és tavaly áprilisban, életének századik esztendejében elhunyt férje, Fülöp edinburghi herceg is nyugszik.

A London Bridge művelet néven ismert tervet a hírek szerint még az 1960-as években dolgozták ki. A brit sajtó idén tavasszal részleteket szivárogtatott ki belőle, ezekből kiderült, mi lesz a forgatókönyv a királynő halálának bejelentésétől a temetésig. Ha minden igaz, ez várható a következő órákban, napokban:

A miniszterelnök beszédet mond

A kormányfő élő tévéadásban beszél majd a Downing Street előtt, amely során tiszteleg az elhunyt királynő előtt. Ezután találkozik az új uralkodóval, aki Károly herceg lesz. Károly este hatkor beszél a nemzethez, hogy a beszédét az esti híradókban mutathassák be.

Megemlékezés a Szent Pál-székesegyházban

A miniszterelnök és a kabinet legrangosabb miniszterei egy olyan előre megtervezett megemlékezésen vesznek részt a Szent Pál-székesegyházban, amelynek a terv szerint spontánnak kell tűnnie.

Az új uralkodó kikiáltása

A királynő halálának másnapján délelőtt 10 órára hívják össze a St. James Palotában az Accession Council nevű tanácsot, amely kikiáltja Károly herceget az új uralkodónak. Az eseményen a férfiaknak nappali viseletre szánt öltönyben, fekete vagy sötét nyakkendőben kell megjelenniük, érmet vagy kitüntetést nem viselhetnek magukon. Egy tisztviselő felolvassa a kiáltványt, miszerint Nagy-Britanniának új uralkodója van, ezt filmre is veszik. Ezzel egyidejűleg ugyanezt az üzenetet felolvassák a Royal Exchange épületében.

Délben a parlament alsóházában a miniszterelnök vezetésével tisztelegnek a képviselők a királynő előtt. Délután fél 4-kor a kormányfő és a kabinet a Buckingham-palotába megy, ahol találkoznak Károly királlyal. A találkozón a házastársak nem vehetnek részt.

A királynő holttestét a Buckingham-palotában helyezik el

Bárhol is érte a halál a királynőt, a halálát követő második napon a Buckingham-palotába viszik. A koporsóját a trónteremben helyezik el, ahol egy oltárt is állítanak a királyi zászlóval. A koporsót négy fegyveres őr őrzi.

Különböző forgatókönyveket dolgoztak ki attól függően, hogy a királynő hol tartózkodott a halálakor. Ha a norfolki Sandringham-kastélyban hunyt el, akkor a királyi vonaton szállítják Londonba a holttestét. A vonat a St Pancras pályaudvarra fog érkezni, ahol Károly herceg, a miniszterelnök és a miniszterek is jelen lesznek.

Ha az uralkodó a skóciai Balmoralban volt, amikor meghalt, az Unicorn hadművelet lép életbe. Alapesetben vonattal viszik Londonba a koporsót Aberdeenshire-ből, de ha ez valamiért nem lehetséges, akkor az aberdeeni repülőtérről repülővel oldják meg. A gép valószínűleg a Heathrow repülőtérre vagy a RAF Northolt légierő-bázisra érkezik meg.

A királynő a windsori kastélyban tölti a legtöbb idejét, a koronavírus-járvány óta "buborékban" él ott. Ha ott hal meg, holttestét autóval szállítják a fővárosba.

Károly király körútra indul

Három nappal a királynő halála után fia, Károly körútra indul az Egyesült Királyságban. Először a Parlamentbe megy, ahol a képviselők részvétüket nyilvánítják neki. A következő állomás Edinburgh, ahol előbb a skót parlamentnél tesz látogatást, majd a St. Giles katedrálisban tart megemlékezést. Másnap Észak-Írországba, a Hillsborough-kastélyba utazik, ahol a parlament tagjai részvétnyilvánítást tesznek. Ezután pedig egy istentiszteleten vesz részt a belfasti Szent Anna-katedrálisban.

A körút utolsó állomása Wales, ahol a parlament meglátogatása után a cardiffi Llandaff katedrálisban tartandó megemlékezésre megy.

A királynő koporsójának menete

Eközben Londonban megtartják az Oroszlán hadműveletet, vagyis a királynő koporsós felvonulásának első próbáját. Ennek során a Buckingham-palotától a Westminster-palotáig viszik a koporsót. Másnap már élesben történik meg mindez nagyszabású katonai felvonulás keretében. Ilyen ceremóniát tartottak 2002-ben az anyakirályné tiszteletére is. A felvonuláson 1600-an vettek részt, 800 méter hosszú volt a menet, és körülbelül egymillió ember nézte végig, ahogy a koporsót átvitték a Westminster-palotába. Amint a koporsó megérkezik oda, megemlékezést tartanak a királynő tiszteletére.

A következő három napban a feldíszített, emelvényre tett koporsóhoz járulnak a gyászolók. Először a VIP-személyek róhatják le kegyeletüket meghatározott idő alatt. A nagyközönséget csak naponta nagyjából órára engedik be a terembe.

Széleskörű előkészületek a temetés előtt

A királyi háztartásban és a londoni kormányzatnál is komoly szervezés folyik a királynő temetése előtti napokban. Felkészülnek a magas rangú tisztviselők, VIP-személyek és méltóságok fogadására, a rengeteg turista érkezésére, ehhez igazítják a közlekedést és a rendőrségi munkát is. Ilyenkor a rendőrök nem mehetnek szabadságra, hogy legyen elég ember a különböző események biztosítására.

A királynő temetésének napja

Várhatóan tíz nappal a halála után fogják eltemetni a királynőt. Ezt a napot nemzeti gyásznappá nyilvánítják, de hivatalosan nem lesz munkaszüneti nap. Ha hétköznapra fog esni, a munkáltatókra bízzák, hogy az alkalmazottaknak szabadnapot adnak-e, ez nem lesz előírás.

Őfelsége temetési szertartását a westminsteri apátságban tartják, amely délben zárul két perces néma csenddel. Ezt követően a koporsót a windsori kastély Szent György-kápolnájába viszik, ahol a a VI. György király emlékkápolnában fogják végső nyugalomra helyezni Erzsébetet szeretett férje, Fülöp herceg mellé.

Károly királlyá koronázása

Az nem derül ki a tervből, hogy mikor tartanák meg Károly herceg koronázását. Erzsébetet 16 hónappal VI. György halála után koronázták meg. Voltak találgatások arról, hogy Károly esetleg VII. György király néven uralkodhat majd a középső nevét használva nagyapja előtti tisztelgésképpen, a Clarence-ház viszont nemrég azt közölte, hogy nem született még döntés ez ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk