Vezető politikusok is börtönbe kerülhetnek a vagyonvisszaszerzési eljárások során az Ügyvédkör elnöke szerint

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.

Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”

Fel kell ismerni, nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok – mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója a Népszavának adott interjúban. Szerinte nem az a helyzet, hogy az állami oktatásban csak egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol. Úgy véli, az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása akár hosszú évekbe is telhet.

A Szülői Hang arra reagálva, hogy a Tisza Párt Lannert Juditot kérte fel oktatási miniszternek, azt közölte:

„A kormányzat részéről ezen gyorsan lehet változtatni, szinte azonnal ki lehet alakítani az eddigiektől eltérő kommunikációs stílust, és a jövőbeli párbeszéd kereteit is néhány hónapon belül fel lehet állítani” – fogalmazott. Kifejtette, hogy az elmúlt években egyáltalán nem volt valódi szakmai párbeszéd, a javaslataikat legjobb esetben egy „köszönömmel” intézték el, majd lesöpörték az asztalról. „De a kormányzatba, és így az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása is időigényesebb folyamat, akár hosszú évek feladata lesz. Gyorsabb lerombolni, mint felépíteni valamit, és az elmúlt 16 évben folyamatos rombolás történt ezen a téren is” – tette hozzá.

Az alapító tapasztalatai szerint a bizalmi válság minden szinten jelen van, a fenntartóktól az intézményvezetőkön át a pedagógusok és szülők kapcsolatáig. Hozzátette, hogy a diákok sem bíznak abban, hogy az iskola hasznos ismereteket adna nekik. A tankerületi központokról azt mondta, az ott ülő, meg nem választott és nem számon kérhető emberek átlátható szempontok és indoklás nélkül utasítják el a kérelmeket. „Ez a lehető legrosszabb fenntartói magatartás” – jelentette ki.

Szerinte ezek a fenntartók döntenek az intézményvezetők kinevezéséről is, ahol a fő szempont gyakran a lojalitás.

még akkor is, amikor az egész iskolai közösség támogatta” – emlékeztetett. Reményét fejezte ki, hogy ez most változni fog, bár a fenntartói szerkezet átalakítása szerinte minimum egy évig is eltarthat.

A szülők és a pedagógusok közötti kommunikáció javítása a kormányzati intézkedésektől függetlenül is lehetséges lenne, de Miklós György szerint itt is rendszerszintű problémák vannak. „Nem az történik, hogy az állami oktatásban egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol rossz” – állítja. A pedagógusok leterheltsége miatt a szülőkkel való kapcsolattartás a prioritási sorrendjük végére került, miközben rengeteg a kibeszéletlen probléma.

ne a szabadidejükben kelljen a szülői megkeresésekkel foglalkozniuk” – részletezte. Ezért is örül annak, hogy Lannert Judit lesz az oktatási miniszter, aki kutatóként és miniszterjelöltként is hangsúlyozta a szülőkkel való kapcsolattartás fontosságát.

Miklós György szerint bár minden szülőt érdekel, mi történik a gyerekével az iskolában, az elmúlt években az egyéni és civil kezdeményezések elnyomása miatt általánossá vált a „ne szólj szám, nem fáj fejem” hozzáállás. Kialakult egyfajta apatikus gondolkodás és a tanult tehetetlenség érzése. „Fel kell ismerni, hogy nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok. Ez nemcsak lehetőség, hanem felelős állampolgári magatartás is” – hangsúlyozta. Úgy véli, nemcsak a kormánytól kell várni a megoldásokat, a szülőknek is tenniük kell a változásért. Ehhez olyan párbeszédre van szükség, amely túlmutat az osztálypénz vagy az iskolafelújítás kérdésein.

A szülők tavalyi, KRÉTA-rendszeren keresztüli pontozásos tanárértékelését egyáltalán nem tartotta hasznosnak, szerinte az csak tovább növelte a frusztrációt. A Szülői Hang hiába javasolta a kormánynak, hogy pontozás helyett szöveges visszajelzésekre lenne szükség. „Ha egy pedagógus alacsony pontszámokat kap, abból nem derül ki, mi a probléma” – magyarázta, hozzátéve, hogy az értékelés így „abszolút tévút”. Szerinte az intézményvezetők sem voltak érdekeltek a szülői vélemények kikérésében, mert nem volt erőforrásuk vagy jogosultságuk a problémák megoldására.

A Szülői Hang a kinevezése után felveszi a kapcsolatot az új oktatási miniszterrel. Miklós György bízik a konstruktív együttműködésben, és úgy érzi, a Tisza-kormány jó kapcsolatot próbál majd kialakítani a civil szférával, ahogy erre Lannert Judit is tett utalást. A szervezet a maga részéről javaslatokkal, tájékoztatással és a problémákra való figyelemfelhívással segítené a pozitív változásokat.

Továbbra is független civil szervezetként fogunk működni” – szögezte le.

A szervezet tavalyi támogatói kampánya sikeres volt, az anyagi támogatásokból egy online kampányt tudtak finanszírozni az országgyűlési választások előtt a közoktatás rendszerszintű problémáiról, amivel 4,5 millió megtekintést értek el. Emellett egyre többen jelentkeznek hozzájuk önkéntes munkára. „De van egyfajta pozitív hangulat, többen úgy érzik, hogy most talán tényleg lehet tenni valamit” – mondta Miklós György, aki továbbra is várja az aktív önkénteseket a szemléletváltás eléréséhez.