Holoda Attila: Nem életszerű, hogy az évtizedek óta gázkazánnal fűtő magyaroktól egyik pillanatról a másikra elvegyék a kazánt

A Direkt36 után az Átlátszó is hosszabb dokumentumfilmmel állt elő. Az oknyomozó portál Stróman címmel mutatott be egy filmet Mészáros Lőrinc elképesztő meggazdagodásának történetéről, amikben korábbi filmrészletek mellett szakértők elemzik Mészáros sikerének a titkát, és mutatják be a magyarországi gazdasági elit egy szűk körének példátlan meggazdagodását.

A film elején hosszabb részleteket mutatnak egy fél órás interjúból, amit Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró készített Mészárossal az első sikerei után. De egy archív felvételen megszólal az a juhász is, aki egy rejtélyes autóbalesetben halt meg, miután Mészáros Lőrinc felvásárolta a földeket, ahol korábban az állatai legeltek.

Horn Gabriella például arról beszél, hogy miután drónnal felvételeket készített Mészáros Lőrinc egyik birtokáról, tanúként idézték be a rendőrségre, majd jelentősen megszigorították a drónhasználatot. „Ennek az esetnek, illetve a korábbi drónos cikkeinknek az eredménye lehetett az, hogy a következő év januárjától tulajdonképpen betiltották, vagy ellehetetlenítették a drónfelvételek készítését” - véli.

Erdélyi Katalin elmondja, 2018-ban kezdte el követni egy luxus magánrepülőgép és a Lady Mrd nevű jacht útjait, és kiderítette, hogy a repülő rendszeresen oda szállítja utasait, ahol a jacht éppen horgonyoz. A jachton Mészáros Lőrincet, a repülőből kiszállva pedig Orbán Viktort is sikerült lefotózniuk. Így derült ki, hogy „a közpénzből meggazdagodott Mészáros Lőrinc most már luxusrepülőt használ, luxusjachtot, és mindehez a miniszterelnöknek is köze van.”

Becker András szerint egyetlen globális nagyvállalat történetében sem látható olyan exponenciális növekedés, mint amit a kormányközeli üzleti körökben tapasztalni.

Szakonyi Péter, a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerkesztője arról beszélt, hogy a 2010 utáni gazdasági modell sokkal professzionálisabban épült fel, mint a korábbi. Egyik forrása ezt úgy jellemezte, „amit a szocik csináltak az elmúlt húsz évben, ők voltak az ipari tanulók, akik most vannak, és fideszesek, ők egyetemi tanárok, professzorok”.

Szakonyi elmondása alapján 2010 és 2014 között a cégfelvásárlások sokszor fenyegetéssel zajlottak. „Odamentek és azt mondták, hogy adod a céget? Nem. Jó, akkor holnap jön a NAV. Az adóhatóság magyarul. És utána adta” – idézte fel a korszakra jellemző módszereket, hozzátéve, hogy volt, aki ebbe bele is halt.

2014 után szerinte finomodott a technika: a politikai kötődésű milliárdosok már piaci ár feletti ajánlatokkal keresték meg a kiszemelt cégek tulajdonosait. Itt már nem a fenyegetés, hanem a belátás működött, hiszen a tulajdonosok tudták, hogy ha nem adják el a cégüket, a piacon ellehetetlenítik őket.

Szakonyi kritizálta az Európai Uniót is, amiért hagyta elterjedni a magántőkealapokat, amelyek szerinte az offshore-nál is jobb lehetőséget biztosítanak a vagyonok elrejtésére. „Az Európai Uniónak pedig egy szava nincs. Pedig itt aztán tényleg mindent el lehet rejteni” – fogalmazott.

A korrupciókutatással foglalkozó Tóth István János szerint a jelenlegi magyarországi rendszer egy kleptokrata modell, amely a bizalomra épül. A kleptokrata vezető, vagyis a politikai hatalom csúcsán álló személy csak a legmegbízhatóbb embereinek ad pozíciót. Ilyen bizalmi viszony volt szerinte Orbán Viktor és Simicska Lajos között, és ilyen van ma is Mészáros Lőrinccel.

„Amikor Mészáros cégekről beszélünk, akkor ez egy hazug valami. A Mészáros egy stróman. Vagy angolul front” – állítja a közgazdász. Úgy véli, az igazság akkor derül majd ki, ha Mészáros valamiért kiesik a rendszerből. „Ezt akkor fogjuk megtudni, amikor Mészáros Lőrinc nem lesz aktív, meghal, vagy beteg lesz, akkor tudjuk majd meg, hogy az a vagyon, ami most elvileg az ő nevén van, az kinek a nevére fog kerülni.” Szerinte épp ez történt Andy Vajna esetében is.

Tóth beszélt a politikai favoritizmus fogalmáról is, amelynek lényege, hogy a közbeszerzéseken nem a minőség vagy az ár dönt, hanem a politikai kapcsolat. Szerinte 13 olyan ember van a NER környékén, akik a közbeszerzéseknek mindössze 3-4 százalékát viszik el, de náluk csapódik le az összes közbeszerzési érték 25 százaléka. „Tehát minden negyedik forintot, amit a magyar állam kiírt, ez több ezermilliárd forint egy évben, azt ezek a cégek nyerték egyedül vagy konzorciumban. Ez egy hatalmas pénz” – mutatott rá.

Neveket is említ, Mészáros Lőrinc mellett például Tiborcz Istvánt és Garancsi Istvánt. „Itt egy rabló állammal állunk szemben. A rabló állam azt jelenti, hogy maga az államot, a kormányzást vezető elit arra használja a hatalmát, hogy kirabolja az országot” - mondja.

Szerinte egy 350 cégből álló portfóliót egyetlen ember képtelen átlátni és irányítani. „Mindenki arra kíváncsi, hogy ki van mögötte, milyen agytröszt működik, mert ezt egy ember azért nagyon nehezen tudja irányítani. De eddig minden kísérlet, minden erre irányuló kísérlet zátonyra futott.”

Hozzátette, hogy Mészáros Lőrinc gazdagodásának mértéke elképzelhetetlen lett volna politikai hátszél nélkül. „Azt elképzelhetőnek tartom, hogy bekerült volna a százba. Azt, hogy ilyen mértékű legyen a gazdagodása, hogy az első helyre most már évek óta pályázik, és ezt el is nyeri, azt nem nagyon.”

Tóth István János a film végén a kleptokrata rendszerek nemzetközi jellemzőire tért ki. Szerinte egy ilyen „rablóállamban”, ahol a vezető elit célja az ország kirablása, a kedvezményezettek is tudják, hogy vagyonuk a politikai kapcsolatoktól függ. Ezért arra törekednek, hogy a pénzt kimentsék az országból.

A film végén az is kiderül, Mészáros Lőrinc jelenlegi vagyona a Forbes nemzetközi gazdaglistáka szerint 4,9 milliárd dollár, vagyis nagyjából 1700 milliárd forint.

A Klikk TV című YouTube csatornán készült beszélgetésben szóba került a Nemzeti Bank körüli, 650 milliárdos vagyonvesztéssel kapcsolatos ügy elhúzódása is. Simor András szerint ez sajnos probléma a magyar igazságszolgáltatásban. „A magyar igazságszolgáltatás pártatlansága megkérdőjelezhető, még akkor is, ha rengeteg tisztességes bíró van, és rengeteg tisztességes ügyész is, meg rengeteg tisztességes rendőr is” - mondta a jegybank volt elnöke.

A volt jegybankelnök Magyar Pétert idézte, aki szerint „a magyar igazságszolgáltatás ezekben az ügyekben nem működik”. Simor ezt azzal magyarázta, hogy az ilyen ügyeket vagy leállítják, vagy az igazságszolgáltatásban tudják, hogy nem célszerű az ítéletig eljutni.

Ezt a jelenséget Orbán Viktor egy mondásával kötötte össze. „Hát ugye Orbán Viktornak van egy ilyen mondása, hogy senkit nem hagyunk az út szélén. Na most ez alapvetően a sajátjairól szól: gyakorlatilag aki hűséges a Fideszhez, aki hűséges Orbán Viktorhoz, az bármit megtehet ebben az országban, bármilyen bűncselekményt elkövethet, ennek nem lesz következménye.”

Simor szerint többek között ez az oka annak is, hogy Magyarország nem jut hozzá az európai uniós forrásokhoz, mivel az igazságszolgáltatás pártatlansága megkérdőjelezhető. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon felvetésére, hogy Magyarországon elég lenne öt kereskedelmi bank, Simor úgy reagált, „azért élünk piacgazdaságban, és nem szocializmusban, hogy ne az állam mondja meg, a bankrendszerben, a telekomszektorban vagy az agrárgazdaságban hány szereplő lássa el a lakosságot.”

Elismerte, hogy a nagyobb bankok a mérethatékonyság miatt olcsóbban tudnak működni, de hangsúlyozta a verseny fontosságát is. Szerinte ezt a piacnak kell eldöntenie, nem az államnak. A magyar bankrendszer drágaságát a rengeteg különadóval és a tranzakciós illetékkel magyarázta, amelyeket a bankok a lakosságra hárítanak.

A MOL vezetőinek bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos ügyéről is kifejtette a véleményét. Elmondása szerint az ügy arról szól, hogy a cég vezetői akkor adtak el részvényeket, amikor már tudtak a Barátság kőolajvezeték leállásáról, de a nyilvánosság még nem. „Ők bennfentes információ, olyan információ birtokában voltak, ami a nyilvánosság számára nem volt elérhető. Amikor ez az információ kikerült a nyilvánosság elé, akkor a MOL-részvény árfolyama nagyot esett” – magyarázta.

A MOL védekezését is ismertette, miszerint korábban is voltak hasonló, de gyorsan javítható leállások. A mostani helyzet szerinte abban különbözött, hogy a javítás elhúzódott, és a cégnek a stratégiai készletekhez kellett nyúlnia.

„Azt megállapítani, hogy a MOL tudatában volt-e már az elején annak, hogy ez nem egy könnyen, gyorsan megjavítható hiba, és hozzá kell majd nyúlni a stratégiai készletekhez, vagy nem – ezt a vizsgálatnak kell kiderítenie, és ez nem lesz egyszerű feladat” – tette hozzá.

„Az zavar különösen, hogy úgy látom, a kormányzó párt alapvetően hazugságokkal téveszti meg a választópolgárokat, és így próbál hatalmon maradni.”

Egyik posztjában több mint tíz ilyen, szerinte hazugságot sorolt fel, amelyek az ukrajnai háborúval és a gazdasággal kapcsolatosak. Kiemelte az orosz olaj kérdését: elismerte, hogy az olcsóbb, de állítja, „ebből a magyar fogyasztó semmit nem érez”. Szerinte a különbözetet a költségvetés és a MOL fölözi le. Arra a kormányzati érvre, hogy ebből finanszírozzák a rezsicsökkentést, úgy reagált: „ezek szerint a rezsicsökkentés nem ingyen van. Ha így van, akkor ki fizeti a rezsicsökkentés árát? Aki tankol.” Hozzátette, a magyar választópolgár fizeti meg az árát, és a rezsicsökkentést más forrásból, például a propaganda kiadások csökkentéséből is lehetne fedezni.

„Hazugság azt állítani egyrészt, hogy az orosz olaj olcsóságából bármiféle kedvezményt élveznének a magyar autósok, és hazugság azt állítani, hogy ha máshonnan vennénk az olajat, az veszélybe sodorná a rezsicsökkentést” – jelentette ki.

Azzal a kormányzati narratívával kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság a német gazdaság gyengélkedése miatt teljesít rosszul, Simor azt mondta, ez csak „részigazság”. Bár a német gazdaság hatással van Magyarországra, szerinte a hasonló helyzetben lévő Csehország és Szlovákia is jobban teljesít.

„A legnagyobb probléma a beruházások drámai, drasztikus visszaesése, ami most már három-négy éve tart.” Ennek okaként az EU-s források hiányát, a szerinte elrontott gazdaságpolitika miatti magas inflációt és a kormány kiszámíthatatlanságát nevezte meg.

Magyarország eladósodottságáról azt mondta: „Eladósodottak vagyunk; veszélyeztetettek akkor leszünk, ha bekövetkezik egy újabb világválság, ami remélem, nem fog bekövetkezni.”

Végezetül a jelenlegi és a korábbi jegybankelnököt hasonlította össze. Véleménye szerint „Varga Mihály teszi a dolgát. Egy jegybankelnöktől ez várható el. Matolcsy nem a dolgát tette.”

Óriási tömeg vonult március 15-én a TISZA Párt kezdeményezésére a Nemzeti Meneten, amelyet Magyar Péterék "rendszerváltó menetként" hirdettek meg. A pártelnök szerint félmillióan vettek részt az eseményen, és két órába telt, mire a menet vége elhagyta a gyülekező helyet, a Deák teret, miközben a Hősök tere már megtelt.

Mi is ott voltunk a TISZA menetén, ahol többek közt arról kérdeztük a résztvevőket, mit gondolnak Orbán Viktor egyik kijelentéséről, miszerint a választás tétje az, hogy ő vagy Brüsszel/Zelenszkij alakít kormányt. A TISZA Párt szimpatizánsai egyértelműen elutasították ezt a felvetést.

– mondta egy férfi. Egy másik megszólaló még élesebben fogalmazott: „Szerintem minden második, vagy minden mondat, ami kijön a szájából, az hazugság, úgyhogy nem tartok semmitől.”

A kormányzati kommunikációban az utóbbi időben rendszeresen összekapcsolódik „Brüsszel”, Ukrajna és a TISZA Párt témája, ezt pedig a megkérdezettek is tudatos kreációnak látják. „Ez azért eléggé nagy csúsztatás. Összemossák az általuk kreált ellenségképet a Tiszával” – vélte egy férfi. Egy másik szerint a jelenség nem új, csupán a célpont változott.

– magyarázta. Egy nő egyszerűen csak annyit mondott: „Felháborít. Mert ennek semmi köze se Zelenszkijnek, sem Brüsszelhez. Remélem, hogy Magyar Péter fog kormányt alakítani.”

A kormány háborús retorikáját a legtöbben demagógiának és uszításnak tartják, és nem hiszik, hogy Magyarország belesodródhatna a konfliktusba. „Én háborút akarok, amikor van egy csomó gyerekem? Én akarom őket háborúba vinni? Normális ember ezt nem hiszi el” – tette fel a költői kérdést egy családapa. Többen is arra hivatkoztak, hogy a NATO-tagság garanciát jelent arra, hogy Magyarország nem fog háborúban részt venni. „Nem lehet háborúba menni. NATO tagország vagyunk. Kizárt dolog, hogy itt bárkit is elvinnének” – jelentette ki egy férfi, aki hozzátette, hogy Rákosi-féle demagógiának tartja a kormány állandó szajkózását. Ezt erősítette meg egy nő is: „Az elmúlt négy évben sem vittek el senkit katonának, és nem gondolnám, hogy a jövőben bárkit is el fognának vinni.” Szerinte ez a narratíva csak a Fidesz-táborban működik, mivel „azokból a sajtóorganumokból tájékozodnak, ahol folyamatosan ezt nyomatják”.

Egy fiatal fiú szerint a helyzet egyértelmű: „Magyarországon nincsen, Ukrajnában van háborús veszély. Ott bombáznak. Itt, Magyarországon béke van.” Egy nő úgy véli, aki elhiszi a háborús veszélyt, az „nagyon buta”. Abban bízik, hogy az ellenzéki tömeg erőt mutat, és „az ép elme győz a rossz indulattal szemben”.

Kérdésünkre, hogy mi történne egy újabb Fidesz-győzelem esetén, a válaszadók sötét jövőképet festettek. A leggyakoribb reakció a kivándorlás volt.

Egy férfi már a célországokat is megnevezte: „Költözés. Költözés. Írország, Svédország, bárhova... Nem lehet tovább tűrni.”

Egy másik megszólaló szerint a Fidesz győzelme esetén ugyanaz folytatódna, ami már 16 éve már tart. „Jobb nem lesz. csak rosszabb” – fogalmazott. Sokan a gazdasági helyzet romlásától és a korrupció folytatásától tartanak. „Tovább fogják folytatni a lopást” – jósolta egy férfi. Egy nő pedig arra figyelmeztetett, hogy szerinte az ország még jobban el fog adósodni.

Ezzel szemben a TISZA Párt győzelmétől a lassú, de biztos talpra állást remélik. Egy nő szerint a folyamat nem lesz gyors:

Ugyanakkor bízik benne, hogy az ország „rövid időn belül” kilábalhat a helyzetből. Egy férfi szerint a feladat nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi is:

Egy másik megszólaló szerint a legfontosabb, hogy a mindenkori miniszterelnök tartsa szem előtt: „a magyaroknak, a népnek jár a tisztelet és a szabadság.”

Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának Oroszország-kutatója egy hosszabb Facebook-posztban fejtette ki véleményét a magyar választásokba történő orosz beavatkozásról. A kutató szerint meg kell őrizni a józan ítélőképességet és a külföldi beavatkozást sem szabad túlzott jelentőséggel felruházni, mert a végeredményért nem lehet külföldi hatalmat okolni. Úgy véli, a felelősség a választóké.

Alkonyi szerint Moszkva számára az jelentene győzelmet, ha egy szoros eredmény következtében a társadalom jelentős része magának a választásnak a tisztaságát és érvényességét kezdené kétségbe vonni. Hozzáteszi, Oroszország valójában csak azokkal a társadalmi erőkkel tud dolgozni, amelyek már léteznek. Ennek ellenére úgy látja, nem szabad őket alábecsülni.

– állítja.

A kutató pontokba szedve vázolja az általa vélt orosz művelet eddig ismert dimenzióit. Ezek között említi a diplomáciai nyomásgyakorlást, amely szerinte abban nyilvánult meg, hogy „az orosz elnök lényegében az energiaellátás megvonásával fenyegette meg Magyarországot arra az esetre, ha az ország nem a számára kedvező vezetést választja”. Második pontként a hírszerzési befolyásolást nevezi meg, mondván, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat nyílt levélben, bizonyíték nélkül állította, hogy a Tisza Pártot „Brüsszel” finanszírozza.

Ír továbbá orosz katonai hírszerzők feltételezett részvételéről, de megjegyzi, hogy szerepük bizonytalan és nincs megerősítés arról, hogy az országban tartózkodnának. A kibertámadásokkal kapcsolatban Alkonyi azt írja: „Ellenzéki aktivistákat megfélemlítő támadások érték, amelyek során személyes adataikat és lakcímeiket hozták nyilvánosságra.” Említi az iskolák elleni tömeges bombafenyegetéseket és a Külügyminisztérium elleni támadást is.

A kutató szerint a magyar média bizonyos szereplői többször „szinte szó szerint átvették az orosz sajtó híreit, gyakran tükörfordításban”. Kitér a mesterséges intelligencia használatára, az automatizált fiókhálózatokra, valamint arra, hogy az orosz nagykövetség nyilvános üzenetváltásokba bocsátkozott az ellenzékkel a közösségi médiában. A fizetett influenszerekkel kapcsolatban feltételezésként említi Lauren Chen hálózatát. Alkonyi szerint ezek az elemek központi irányításra és helyi koordinációra utalnak, amit a Financial Times értesülései alapján a Szociális Tervezési Ügynökség nevű szervezetnek tulajdonít.

„Egy életre felejtsük el azt a szót, hogy »propaganda« (...) Ezek információs és pszichológiai műveletek” – fogalmaz. A kutató szerint a teljes képet csak jóval a választások után látjuk majd, de felteszi a kérdést: „Tud-e bárki – bármely szakértő vagy kutató – olyan, tényekkel alátámasztott befolyásolási kampányról, amely az elmúlt harminchat évben akár Magyarországon, akár az Európai Unió más országában ehhez mérhető lett volna?”

Úgy véli, Oroszország ezt az állapotot fenn akarja tartani, és a jelenlegi klientúra hatalomban tartása orosz állambiztonsági prioritás. A kutató szerint a hibrid hadviselés egyik fő célja az európai kollektív védelmi rendszer hitelének megingatása.

A posztjában kitér arra is, hogy sokan kérdezik tőle, várható-e eszkaláció, például orosz típusú tömeges letartóztatások vagy merényletkísérlet Magyar Péter ellen. Véleménye szerint egyik sem különösebben valószínű. Posztját így zárja: „Sem a propaganda, sem a megfélemlítés, sem a hadseregek nem elegendőek egy olyan társadalom megtöréséhez, amely úgy érzi, hogy már nincs mit veszítenie; amelynek tagjai szolidárisak egymással és a végsőkig készek ellenállni. (...) Kérlek, add tovább ezt az üzenetet. Fontos. Éljen a haza!”