2030-tól megtiltaná a gázkazánok beszerelését az új épületek esetében az Európai Unió, 2050-re pedig a meglévő épületállományt zéró kibocsátásúvá alakítanák át. A javaslat hátterében az áll, hogy az épületek felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint egyharmadáért az EU-ban.
Holoda Attila elképzelhetetlennek tartja a gázkazánok lecserélését egyik pillanatról a másikra.
„Nem életszerű, hogy mondjuk évtizedek óta a gázkazánnal fűtő magyaroktól egyik pillanatról a másikra elvegyék a kazánt, csak azért, mert egy EU-s képviselőnek vagy többnek ez jutott eszébe. Mint a statisztikákból is jól látszik, hazánkban rendkívül sokan fűtenek gázzal, ez köszönhető a 80-as, 90-es évek nagyívű kampányának, akkor álltak át sokan erre a fűtési módra. Ráadásul településtípusonként változik a fűtés módjának az aránya is: míg az átlag ugye 20 százalék fölötti arányt ír a tűzifára, kisebb településeken ez azért bőven lehet 40 százalék fölötti arány is” – mondta a Pénzcentrumnak.
Az energiaügyi szakértő szerint a gázzal fűtés ugyan kiváltható, de ehhez állami segítség kell.
„Állami programokkal, ha erre adunk milliókat, elképzelhető, hogy lesz valami nagy csereprogram, de hát azt nem tudni, mikor. Egy másik példa: azokon a területeken, ahol mondjuk van gyógyvíz, gyógyfürdő, oda mondjuk vezetékeken el lehet vinni a meleg vizet, ami geotermikus energiaként hasznosítható, mint fűtőanyag. De a realitás ettől függetlenül sem az, hogy egyik pillanatról a másikra betiltjuk a gázkazánt.”
Balogh József energetikai szakértő szerint Magyarország számára nem lesz egyszerű a gázkazánok tömeges cseréje.
„Valójában ez Magyarország számára rossz hír, mert a legtöbb magyar háztartás gázzal fűt, kb 45%-ról beszélünk. Szerintem kivételt fog kérni Magyarország a végrehajtás alól, illetve azt fogják csak bevezetni, hogy az új lakásokba 2040-tól nem lehet mar gázbojlert beszerelni. Én nem tartom egy jó iránynak a gázkazánok kitiltását, elvégre nézzük meg, mivel lehet fűteni? Például árammal - ami jelenleg kb 15%-a a magyar lakásoknak. A geotermikus pedig rendkívül drága, így sokaknak valószínűleg ez sem lesz opció.”
2030-tól megtiltaná a gázkazánok beszerelését az új épületek esetében az Európai Unió, 2050-re pedig a meglévő épületállományt zéró kibocsátásúvá alakítanák át. A javaslat hátterében az áll, hogy az épületek felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint egyharmadáért az EU-ban.
Holoda Attila elképzelhetetlennek tartja a gázkazánok lecserélését egyik pillanatról a másikra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Simor András szerint annak a börtönbe kerüléséről kellene beszélni, aki Matolcsy Ádámot a húsosfazékhoz engedte
A jegybank volt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy semmi sem történik, miközben az ügyészség ennyire felderített ügyet kapott. Simor András arról is beszélt, hogy egyetlen ember elhelyezése 300 millióba került a jegybank új épületében, ami példátlan arcátlanság.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke az ATV-ben beszélt Matolcsy-korszak botrányairól. A luxusirodákról és a 30 milliós mosdóról szóló hírekre reagálva Simor azt mondta, őt nem a képek, hanem a számok érdeklik. Kiszámolta, hogy a felújítás horribilis összegbe került.
„Én azt számoltam ki, hogy durván 8 millió forintba került egy négyzetméter abban a jegybankban, ami jó állapotban volt, amikor én azt elhagytam 2013-ban.”
Egy másik számítása szerint egyetlen ember elhelyezése 300 millió forintba került. „Hát ezek akkora számok, amik példátlanok és arcátlanok” – minősítette az összegeket.
Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azon kijelentésével kapcsolatban, hogy Matolcsy Ádámnak börtönben a helye, ha igazak, amit az újságírók állítanak, Simor Andrásnak két problémája is van. Egyrészt szerinte nemcsak újságírók állítanak dolgokat, hanem az Állami Számvevőszék és az MNB is tett feljelentést. Másrészt a felelősség nem Matolcsy Ádámé.
„Valamiért Matolcsy Ádám odakerült a húsos fazékhoz, és inkább azt kellene felelősségre vonni, és annak a börtönbe kerüléséről kellene polemizálni, aki Matolcsi Ádámot odaengedte húsosfazékhoz.”
A volt jegybankelnök szerint az a kormányzati kommunikáció, amely szerint az MNB függetlenségére hivatkozva nem foglalkoznak a jegybanki gazdálkodással, egyszerűen hazugság.
„A Nemzeti Bank függetlensége az alapvetően a monetáris politikára vonatkozik, az alapítványosdinak semmi köze a monetáris politikához és az ingatlan felújításnak sincs semmi köze a monetáris politikához” – szögezte le. A nyomozás lassúságát elfogadhatatlannak tartja. „Ennyire felderített ügyet az ügyészség nem tudom, mikor kapott utoljára. Ahhoz képest, hogy nem történik semmi, ezt én nem tartom elfogadhatónak.”
A világgazdasági helyzetről a volt jegybankelnök azt mondta, „egyáltalán nem rózsás a helyzet.” Szerinte a fő probléma a politikai és katonai döntések miatti kiszámíthatatlanság.
Ez a beruházások és a gazdasági működés befagyásához vezet. „Befagy minden működés, befagynak a beruházások, mindenki áll és vár, hogy majd egyszer megnyugszanak a piacok, de ezt a befagyást, ezt utána nem lehet behozni.”
A magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban úgy véli, bármilyen új kormány is jön, nehéz helyzetet örököl. „Az a kérdés, hogy bevallja-e, hogy nehéz a helyzet, vagy nem vallja be”. Szerinte 2020 óta példátlanul alacsony, egy százalék körüli a növekedés. A kiutat egy teljes gazdasági szerkezetváltásban látja. „Alapvetően át kellene alakítani a magyar gazdaságot egy tiszta versenyen alapuló, világos teljesítményen alapuló piacgazdasággá abból az állami korrupt mutyi-gazdaságból, ami most van” - fogalmazott.
Úgy látja, a beruházások folyamatosan estek az elmúlt években, ami nem véletlen. „Gyakorlatilag alacsonyabb szinten vannak most, mint 2018-ban.”
Simor András beszélt a jegybank kamatdöntéséről is. Szerinte nem volt meglepetés, hogy maradt az alapkamat. Arra a kérdésre, hogy az iráni konfliktus nélkül lehetett volna-e kamatcsökkentés, úgy felelt, még akkor is ambiciózusnak tartotta volna, de így semmiképpen. „Csökkentés? Manapság?” – tette fel a költői kérdést.
Szerinte ha csökkent volna az alapkamat, annak komoly következményei lettek volna. Valószínűleg egy forintgyengülés következett volna be, és nem lett volna összhangban az inflációs kilátásokkal.
A válsághelyzetben a jegybank legfőbb dolga a stabilitás megteremtése – vélekedett. „Tehát ilyenkor kell kiállni amellett, hogy nyugi, mi rajta tartjuk a kezünket a kormányon, nem lesz baj, lesz likviditás a piacon, megtartjuk az inflációt, És ez az, amit most a jegybank csinál” – fogalmazott.
A jegybank múlt heti döntését, amellyel 60 milliárd eurós devizatartalékot szabadított fel az energiaimportáló vállalatoknak, a forintstabilitás szempontjából indokoltnak tartja. „Ez pont azért kell, hogy ne kelljen a piacon vásárolni, és ez ne vigye el az árfolyamat” – magyarázta.
Simor András szerint egyértelműen a jegybank új vezetésének és kamatpolitikájának köszönhető, hogy a forint erősebb, amióta nem Matolcsy György az elnök.
Az új vezetés gazdálkodásával kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, bár nem lenne nehéz jobban csinálni, mint az előző vezetés, még van mit javulni. Példaként említette, hogy 2025 első félévében a működési költségek majdnem 7 százalékkal nőttek, ami jóval az infláció felett van. „Lehet, hogy még nem volt elég idejük, hogy egy kicsit körmére nézzenek ott azoknak, akik szeretik költeni a pénzt?” - tette fel a kérdést az ATV műsorában.
A teljes interjú
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke az ATV-ben beszélt Matolcsy-korszak botrányairól. A luxusirodákról és a 30 milliós mosdóról szóló hírekre reagálva Simor azt mondta, őt nem a képek, hanem a számok érdeklik. Kiszámolta, hogy a felújítás horribilis összegbe került.
„Én azt számoltam ki, hogy durván 8 millió forintba került egy négyzetméter abban a jegybankban, ami jó állapotban volt, amikor én azt elhagytam 2013-ban.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pethő András a Direkt36-nak kitálaló századosról: Elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát, nagyon tisztán megfogalmazta, hogy ő miért teszi ezt
A Direkt36 alapító-szerkesztője szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot. A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó.
Pethő András, a Direkt36 újságírója beszélt a TISZA Párt elleni titkosszolgálati műveletről és a nyomozásba történő beavatkozásról kitálaló nyomozó, Szabó Bence ügyének legfrissebb fejleményeiről a Telexnek. Pethő a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója, aki a héten megjelent cikk társszerzője is Wirth Zsuzsannával. Elmondása szerint a cikkük megjelenése után eljárás indult a százados ellen, akit gyanúsítottként hallgattak ki. A lap munkatársa szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot.
Az újságíró közölte, hogy bár a cikk megjelenése óta személyesen nem beszélt Szabó Bencével, a jogi képviselőjén keresztül tudják, mi történt vele. Elmondása szerint a nyomozónál tegnap házkutatást tartottak, először a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI) lévő munkaállomását kutatták át, majd a lakásán folytatták, végül éjjel kettőkor a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatták ki. „Kihallgatták hivatali visszaélés gyanújával. Ez a gyanúsítás ellene. Nem tett vallomást, úgyhogy hajnali négykor távozhatott is az ügyészségről” – részletezte a történteket. Hozzátette, nincs információjuk arról, hogy más nyomozó ellen is indult volna eljárás.
Pethő szerint Szabó Bence számított arra, hogy az élete felborul a cikk hatására. Állítása szerint a vele készült videófelvétel is részben pont azért készült, hogy rendelkezésre álljon, ha eljárás alá vonják. „Az volt a megállapodásunk, amikor február végén rögzítettük ezt a felvételt, hogy csak akkor fog nyilvánosságra kerülni, ha ő ehhez hozzájárul. Benne volt a pakliban, hogy ez soha nem fog napvilágot látni” – magyarázta. Az engedélyt végül egy közvetítőn keresztül kapták meg, miután elindult az eljárás a százados ellen.
„Ami interakcióm volt Szabó Bencével a felvétel készítése során, azt láttam, hogy nagyon ténytisztelő ember. Amikor mond valamit, azt alátámasztja tényekkel, ha következtet, akkor elmondja, miért következtet úgy. Nem beszél a levegőbe” . mondta az újságíró.
Az újságíró szerint az NNI-t nem érhette meglepetésként a cikk, mert bár előre nem mutatták meg nekik, egy nagyon részletes kérdéssort küldtek, amiből a nyomozók összerakhatták a történetet. Úgy véli, legalább 24 órával a megjelenés előtt tudhattak a készülő anyagról. Kiemelte, hogy a cikkben több forrásra is hivatkoznak, akik különböző szemszögből látták az eseményeket.
Szabó Bence motivációiról szólva azt mondta, a nyomozó a felvétel végén „nagyon tisztán, egyértelműen megfogalmazza, hogy ő miért teszi ezt”. Az újságíró szerint a századosnak megvolt a belső motivációja, és tudta, hogy ennek ára lesz. „Azt is elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát” – idézte fel. Bár a nyomozó jogászokkal is egyeztetett, és elvileg nem követett el bűncselekményt, az újságíró szerint tisztában volt vele, hogy „ha nagyon akarnak, akkor találnak valamit.”
A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó. „Zsuzsival egymás között sem a szokásos módon kommunikáltunk, nagyon sokat beszéltünk személyesen, kint az utcán vagy különböző helyeken, mindenféle eszköz nélkül” – fogalmazott. Annak viszont örül, hogy a Szabó Bencével szembeni eljárás csak a cikk megjelenése után indult meg, ami szerinte azt mutatja, hogy az óvintézkedéseik működtek. Azt is elárulta, hogy a nyomozó már a cikk megjelenése előtt beadta a leszerelési kérelmét.
Az újságíró beszélt arról a frusztrációról is, amit a titkosszolgálati beavatkozás okozott a nyomozók körében. Szerinte a kollégákat zavarta, hogy egy „politikai és titkosszolgálati játszma közepén vannak”, és emiatt komoly erőforrásokat vontak el a valóban fontos ügyektől. „Itt gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről beszélünk, az egyik legdurvább bűncselekménytípusról. Azzal, hogy őket például rávezették erre a Tisza-ügyre, komoly erőforrásokat vontak el” – mondta. Szabó Bencét professzionális, ténytisztelő embernek írta le.
A Nemzetbiztonsági bizottság ülése után nyilvánosságra hozott, Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által jegyzett levélről az újságíró azt mondta, az nem reagál a cikkük lényegi állításaira. Szerinte a jelentés korábbi, 2022-es és 2023-as eseményekről szól, amikor a TISZA Párt még nem is létezett a mai formájában.
Úgy látja, a levél „egyáltalán nem reagál arra, hogy volt ez a titkos művelet a Tisza Párt ellen”, ahogy arra sem, hogy az AH miért irányítgatta a nyomozást. „Az ügy nagy kérdéseinek egyikére sem adott semmiféle választ az a jelentés” – szögezte le.
Pethő szerint egy működő demokráciában egy ilyen ügy után független szerveknek kellene vizsgálódniuk, de Magyarországon ezek az ellenőrző funkciók leépültek. Állítása szerint Szabó Bence éppen ezért fordult a nyilvánossághoz. „Azt mondta, hogy erről az ügyről tudomása van magának a rendőrségnek, az egyik legfontosabb titkosszolgálatnak, az AH-nak, tudomása van valahogy az ügyészségnek is (...) és senki nem csinál semmit. Vagy amit csinál, az éppen az igazság eltusolására irányul” – idézte a nyomozót.
„Azért döntött úgy, hogy a nyilvánossághoz fordul, mert sehová máshova nem tudott.”
Arra a kérdésre, hogy a kormány tudhatott-e az ügyről, azt válaszolta, nehezen feltételezhető, hogy egy ilyen szintű, az egyik legfontosabb politikai erőt érintő ügyről ne tudna valaki a kormányban, de konkrét információja erről nincs.
Pethő András, a Direkt36 újságírója beszélt a TISZA Párt elleni titkosszolgálati műveletről és a nyomozásba történő beavatkozásról kitálaló nyomozó, Szabó Bence ügyének legfrissebb fejleményeiről a Telexnek. Pethő a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója, aki a héten megjelent cikk társszerzője is Wirth Zsuzsannával. Elmondása szerint a cikkük megjelenése után eljárás indult a százados ellen, akit gyanúsítottként hallgattak ki. A lap munkatársa szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot.
Az újságíró közölte, hogy bár a cikk megjelenése óta személyesen nem beszélt Szabó Bencével, a jogi képviselőjén keresztül tudják, mi történt vele. Elmondása szerint a nyomozónál tegnap házkutatást tartottak, először a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI) lévő munkaállomását kutatták át, majd a lakásán folytatták, végül éjjel kettőkor a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatták ki. „Kihallgatták hivatali visszaélés gyanújával. Ez a gyanúsítás ellene. Nem tett vallomást, úgyhogy hajnali négykor távozhatott is az ügyészségről” – részletezte a történteket. Hozzátette, nincs információjuk arról, hogy más nyomozó ellen is indult volna eljárás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Pirospontot érdemel, nem is egyet” – ügyvédje szerint hős a Tisza-ügyet kirobbantó nyomozó
Szabó Bence ügyvédje azt mondja, elhamarkodottan gyanúsították meg a századost, és egy ideig azt sem tartotta kizártnak, hogy őrizetbe veszik. Úgy látja, főnyomozó rendkívüli kockázatot vállalt, és amit feltárt, egy nagyon súlyos történet.
A Direkt36 oknyomozó cikke utáni napon, a délutáni órákban kezdődtek az események a Nemzeti Nyomozó Iroda épületében – mondta a Partizánnak adott interjúban Laczó Adrienn, Szabó Bence volt nyomozó ügyvédje. Állítása szerint a cikk megjelenése után az NNI-n belül ki akarták deríteni, hogyan szivárogtak ki az információk, ami szerinte egy munkahelyen normális eljárás. Az ügyvéd elmondása szerint ennek során „mindenféle magasrangú személyek jelentek meg” az irodában.
Laczó szerint a helyzet akkor változott meg, amikor egyértelművé vált, hogy az érintett csoport összes dolgozóját „valamiféle vegzálásnak fogják alávetni”. Ekkor lépett elő Szabó Bence.
„Bence maga fölállt, és azt mondta, hogy ő nem szeretné ennek kitenni a kollégáit, és elmondja, hogy ő volt” – közölte az ügyvéd, aki szerint ez egy rendkívül bátor dolog volt védencétől.
Az ügyvéd hozzátette, hogy Szabó Bence már korábban bejelentette a lemondását, és májusban mindenképpen leszerelt volna, mert az egész helyzet „nagyon komoly meghasonlást okozott a választott hivatásával szemben”. Az események hatására azonban önként aláírt egy kérelmet, hogy a szolgálati viszonyát azonnali hatállyal, a felmondási idő lejárta előtt szüntessék meg.
Miközben ez zajlott, már várták a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészeit, akik egy idő után meg is érkeztek – folytatta Laczó Adrienn. Elmondása szerint közölték Szabóval, hogy házkutatást fognak tartani a munkahelyén, a lakásán és a gépkocsijában. Az ügyvédet este kilenc óra körül hívta fel a nyomozó, addigra a kutatás a munkahelyén már megkezdődött. A házkutatások során elsősorban adathordozókat – merevlemezt, telefont, pendrive-okat –, valamint néhány feljegyzést foglaltak le.
Laczó elmondása szerint az NNI-ben közölték velük, hogy a nap a főügyészségen fog folytatódni, ahol Szabó Bencét gyanúsítottként hallgatják majd ki.
„Megmondom ezt, hogy ez engem egy kicsit váratlanul ért. A kutatás részét azt értem, de hogy milyen alapon gyanúsították meg úgy, hogy egy árva nyomozati cselekmény még nem történhetett, milyen alapon jutottak arra a következtetésre, hogy itt egészen biztosan bűncselekmény történt, azt nem” – fogalmazott az ügyvéd.
A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Laczó Adrienn szerint a bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy az elkövető jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása célzatával cselekedjen. „Én a magam részére úgy gondolom, hogy ez a célzat semmiképpen nem megállapítható az ő esetében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte az ügyészségnek jelenleg nem lehet annyi adata, amivel ezt a célzatot meg tudná állapítani.
Véleménye szerint ez egy „rendkívül elhamarkadott gyanúsítás” volt.
A gyanúsításban az szerepel, hogy konkrét nyomozati iratokat, jelentéseket adott át a sajtó munkatársainak, akik ezzel jogtalan előnyhöz jutottak. Lacu ezt egy „nagyon erőltetett dolognak” tartja.
Szabó Bence a kihallgatásán nem tett vallomást. Ügyvédje szerint olyan idegi és fizikai állapotban volt, hogy nem tudott volna józanul gondolkodni.
„Tehát én nem tartottam volna jónak ebben a szituációban” – mondta Laczó, aki szerint egy ilyen horderejű lépést akkor kell megtenni, amikor valaki „a szellemi képességei teljes birtokában van, és nem amikor hullafáradt és nyilván érzelmileg is rendkívül kizsigerelt, hiszen éppen az élete omlott össze”.
Az ügyvéd szerint a bűncselekmény egyik alapkritériuma, hogy a cselekmény veszélyes legyen a társadalomra. Úgy véli, ebben az esetben a Szabó Bence által feltárt „rendkívüli visszaélés” napvilágra kerülése társadalmi érdek.
„Nemhogy veszélyes lenne a társadalomra, aki ezt végre hagyja, hanem hát pirospontot érdemel, nem is egyet. Mert nagyon komoly személyes kockázatot vállalt és egy nagyon fontos dolgot hozott mindannyiunk tudomására” – fogalmazott.
Laczó Adrienn elmondta, volt egy pont, amikor nem volt biztos abban, hogy védencét nem veszik-e őrizetbe, de erre végül nem került sor, hajnali négy órakor hazamehetett. Tudomása szerint az ügyben kizárólag Szabó Bence ellen folyik eljárás. Az azonnali gyanúsítást rendkívülinek tartja, és szerinte nehéz nem arra gondolni, „hogy ezt valahol valaki elhatározta, hogy este gyanúsítás lesz”.
Az ügyvéd nem tartja reménytelennek az ügyet. Szerinte a másik oldalon egy „olyan ordas visszaélés” történt, amit minden jogász átlát.
„Én azért azt gondolom, hogy a magyar bíróságokon bőven dolgoznak olyan bírók, akik nem asszisztálnának ahhoz, hogy itt a hírvívőt lőjék le, ahelyett, hogy a visszaélést tárják fel” – mondta.
Emellett jogi érvei is vannak, mivel álláspontja szerint a bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósultak meg, így szerinte vádemelésre sem kellene sort keríteni. A nyomozás lezárulta szerinte legalább több hónapot vesz igénybe.
A volt nyomozó jelenlegi állapotáról Laczó elmondta, hogy védence most próbálja feldolgozni a történteket. Mivel a telefonját elvették, viszonylag el van vágva a külvilágtól, és rendkívül fáradt mind fizikailag, mind érzelmileg. Az ügyvéd szerint ha valami egyértelmű volt a kutatás során, az az, hogy Szabónak a hivatása volt az élete.
„Iszonyatosan sajnáltam őt tegnap, mert ha valami egyértelmű volt, abból, amit a kutatás során megismerhettünk, hogy őneki ez volt az élete. Ez a hivatás” – mondta.
Az NNI-ben megjelent magas rangú tisztekről az ügyvéd elmondta, rendkívüli volt a jelenlétük. „Olyan vezetők, akik nem szoktak ezekben a régiókban megjelenni, annál magasabban mozognak. Nyilvánvalóvá tették, hogy itt magasabb érdek munkál, és hogy mindenképpen ki akarják deríteni, hogy mi történt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők egyértelművé tették, addig nem mennek haza, amíg ki nem derül a szivárogtató személye. Ez volt a pont, amikor Szabó Bence felállt.
Laczó Adrienn arról is beszélt, hogy egy ilyen ügyben a bíróság értékelhetné az erkölcsi, lelkiismereti szempontokat. „Én azt gondolom, hogy minden további nélkül ezt lehetne értékelni a mai jogrendszer keretein belül is” – mondta.
A volt bíró szerint az eset egy „állatorvosi ló”, ami rávilágít mindenre, ami a rendszerben diszfunkcionális. „Ha igaz az, ami körvonalazódik, hogy ezt a bejelentési lehetőséget kihasználva hozták olyan helyzetbe a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait, hogy egy abszolút fals gyanúra repüljenek rá, és végezzenek olyan házkutatást, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal nem végezhet el, akkor ez egy nagyon-nagyon súlyos történet” – jelentette ki.
Az interjú végén az ügyvéd elmondta, végtelenül büszke arra, hogy Szabó Bence őt választotta.
„Én annyira tisztelem őt ezért az elhatározásáért, hogy olyan sziklaszilárd elvei vannak, amivel úgy élt velük, hogy igazából a saját karrierjét feláldozva és egy nagyon komoly személyes kockázatot vállalva kiállt a nyilvánosság elé, tehát én azt gondolom, hogy ezt meg kell süvegelnünk mindannyiunknak” – zárta szavait.
A teljes beszélgetés
A Direkt36 oknyomozó cikke utáni napon, a délutáni órákban kezdődtek az események a Nemzeti Nyomozó Iroda épületében – mondta a Partizánnak adott interjúban Laczó Adrienn, Szabó Bence volt nyomozó ügyvédje. Állítása szerint a cikk megjelenése után az NNI-n belül ki akarták deríteni, hogyan szivárogtak ki az információk, ami szerinte egy munkahelyen normális eljárás. Az ügyvéd elmondása szerint ennek során „mindenféle magasrangú személyek jelentek meg” az irodában.
Laczó szerint a helyzet akkor változott meg, amikor egyértelművé vált, hogy az érintett csoport összes dolgozóját „valamiféle vegzálásnak fogják alávetni”. Ekkor lépett elő Szabó Bence.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Trump Amerikája példátlanul gyorsan számolja fel a demokráciát, a hanyatlás sebessége Oroszországét és Magyarországét is felülmúlja”
Martin Wolf, a Financial Times publicistája szerint Amerikában is az történik, hogy a végrehajtó hatalom belülről dönti meg a rendszert. Wolf a korrupció arcátlanságát nevezi a legkirívóbb jelenségnek. Egyre többen élnek autokráciában, és egyre kevesebben demokratikus országokban a világon.
Martin Wolf, a Financial Times vezető publicistája szerint a demokrácia világszerte súlyos veszélyben van. Véleményét két friss jelentésre alapozza: a svéd V-Dem „Szétesik a demokratikus korszak?” és az amerikai Freedom House „Az autokrácia növekvő árnyéka” című kiadványára. Wolf szerint ezekből két alapvető dolog derül ki.
Az egyik, hogy a két évtizede tartó „demokratikus recesszió” mára „demokratikus depressziónak” tűnik. A másik, hogy állítása szerint a 2025-ben hivatalba lépett Trump-adminisztráció idézte elő a leggyorsabb hanyatlást egy jelentős demokrácia állapotában a közelmúltban.
A Freedom House szerint „a globális szabadság 2025-ben a 20. egymást követő évben csökkent. Összesen 54 országban romlottak a politikai jogok és a polgári szabadságjogok, míg mindössze 35 országban regisztráltak javulást.” Wolf hozzáteszi, hogy a V-Dem nemcsak az érintett országok, hanem az érintett emberek száma alapján is méri a hanyatlást. Arra a következtetésre jut, hogy 2005 és 2025 között az autokráciákban élő világnépesség aránya 50-ről 74 százalékra nőtt, a valódi liberális demokráciákban élők aránya pedig, amelyek a választások mellett a polgári és jogi jogok teljes skáláját kínálják, 17-ről mindössze 7 százalékra zuhant. A V-Dem szerint a világon soha korábban nem volt ennyi ország, amely egyszerre „autokratizálódott” volna.
Wolf szerint a legfontosabb, hogy ez a folyamat az Egyesült Államokban is zajlik. Mint írja, a V-Dem összesített indexe az amerikai demokrácia állapotáról az 1965-ös szintre esett vissza, közvetlenül az 1964-es polgárjogi törvény utáni időszakra.
„Ezúttal azonban a klasszikus példáját látjuk annak, ahogy a végrehajtó hatalom megpróbálja belülről megdönteni a liberális demokráciát. A végrehajtó hatalom törvényhozási korlátai – vitathatatlanul a legalapvetőbb alkotmányos korlát – a V-Dem szerint 100 éve nem látott mélypontra süllyedtek. A polgári jogok és a törvény előtti egyenlőség a hatvanas évek közepének szintjére esett vissza, és a »szólásszabadságról« szóló fecsegés ellenére a véleménynyilvánítás szabadsága az ötvenes évek eleje óta a legalacsonyabb szinten van.”
A publicista szerint egyedül a demokrácia választási elemei maradtak érintetlenek, legalábbis egyelőre.
Wolf a korrupció arcátlanságát nevezi a legkirívóbb jelenségnek, szerinte szinte teljesen eltűnt az a gondolat, hogy a közhivatal bizalmi pozíció, nem pedig a személyes gazdagodás lehetősége.
A Freedom House szerint az amerikai demokrácia minősége most Dél-Afrikáéval azonos szinten van, a V-Dem szerint pedig az USA hanyatlásának üteme 2025-ben messze meghaladta Oroszország, India, Törökország vagy Magyarország leépülésének kezdeti sebességét.
Wolf felteszi a kérdést, hogy vajon a kormányzat mindent megtesz-e a novemberi félidős választások megnyeréséért.
A publicista szerint a történelemben a demokrácia ritkaságnak számít, különösen a nagyhatalmak esetében, és csak a 20. század végén vált globális normává, amiben az USA-nak döntő szerepe volt.
„A hatalom még megvan, bár a Trump-kormányzat támadást indított annak alapjai, a jogállamiság, a biztonságos tulajdonjogok, a hatékony kormányzás, a fejlett tudomány és a sajtószabadság ellen. A példa azonban már nincs meg. A világ számára az Egyesült Államok naponta demonstrálja, hogy elutasítja azokat az értékeket, amelyekről az emberek azt hitték, hogy képviseli őket”
– írja.
Wolf szerint bár az USA sosem volt tökéletes példakép, a világ mégis ezeket az ideálokat társította hozzá. Végül kifejti, hogy nem hajlandó a kétségbeesésre, mert továbbra is a politika legnagyszerűbb eszméinek tartja azokat az elveket, hogy az állam a népé, hogy az embereket hagyni kell beszélni és meg kell hallgatni őket, és hogy senkire sem lehet abszolút hatalmat bízni.
„De ostobaság lenne azt hinni, hogy ezek biztonságban vannak. Ismét a legsúlyosabb veszélyben forognak”
– zárja sorait.
A V-Dem Intézet 2026-os Demokráciajelentése szerint 2025 végére a világ lakosságának 74 százaléka élt autokráciában, míg a liberális demokráciákban élők aránya 7 százalékra csökkent.
A jelentés az Egyesült Államokat is kiemeli, amely a dokumentum szerint több mint fél évszázad után vesztette el „liberális demokrácia” besorolását, elsősorban a médiaszabadság romlása és a Kongresszus végrehajtó hatalmat korlátozó szerepének gyengülése miatt. A törvényhozói kontroll 2025-ben több mint százéves mélypontra került az országban.
A Freedom House Freedom in the World 2026 című jelentése szerint 2025 volt zsinórban a huszadik év, amikor a globális szabadság szintje összességében csökkent. Ezzel párhuzamosan az amerikai sajtószabadság mutatói is történelmi mélypontra süllyedtek a nemzetközi rangsorokban. Eközben több szervezet, például a Brookings Intézet is, nyilvánosan elérhető adatbázisokban követi a második Trump-kormányzat rendeleteit és szabályozási lépéseit.
A cikkben említett Martin Wolf a Financial Times vezető gazdasági és véleménypublicistája. A V-Dem (Varieties of Democracy Institute) a Göteborgi Egyetem kutatóintézete, amely a demokrácia állapotát méri, míg a Freedom House egy 1941-ben alapított amerikai civil szervezet, amely évente értékeli a politikai és polgári szabadságjogokat.
Martin Wolf, a Financial Times vezető publicistája szerint a demokrácia világszerte súlyos veszélyben van. Véleményét két friss jelentésre alapozza: a svéd V-Dem „Szétesik a demokratikus korszak?” és az amerikai Freedom House „Az autokrácia növekvő árnyéka” című kiadványára. Wolf szerint ezekből két alapvető dolog derül ki.
Az egyik, hogy a két évtizede tartó „demokratikus recesszió” mára „demokratikus depressziónak” tűnik. A másik, hogy állítása szerint a 2025-ben hivatalba lépett Trump-adminisztráció idézte elő a leggyorsabb hanyatlást egy jelentős demokrácia állapotában a közelmúltban.
A Freedom House szerint „a globális szabadság 2025-ben a 20. egymást követő évben csökkent. Összesen 54 országban romlottak a politikai jogok és a polgári szabadságjogok, míg mindössze 35 országban regisztráltak javulást.” Wolf hozzáteszi, hogy a V-Dem nemcsak az érintett országok, hanem az érintett emberek száma alapján is méri a hanyatlást. Arra a következtetésre jut, hogy 2005 és 2025 között az autokráciákban élő világnépesség aránya 50-ről 74 százalékra nőtt, a valódi liberális demokráciákban élők aránya pedig, amelyek a választások mellett a polgári és jogi jogok teljes skáláját kínálják, 17-ről mindössze 7 százalékra zuhant. A V-Dem szerint a világon soha korábban nem volt ennyi ország, amely egyszerre „autokratizálódott” volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
