SZEMPONT

Holoda Attila: Mindenki pontosan tudta, hogy ez nem mehet a végtelenségig, de úgy tűnik, mindennél fontosabb volt az így elért elképesztő haszon

Amerika 500%-os vámmal fenyegeti az Oroszországból kőolajat, földgázt, uránt vásárlókat. A MOL az elmúlt években hihetetlenül sokat keresett az orosz kőolajon, most viszont fájdalmas választás elé kerülhet - mondja az energetikai szakértő.

Fischer Gábor, fotó: Kummer János/Getty Images - szmo.hu
2025. április 12.

25 republikánus és 25 demokrata szenátor közösen kezdeményezett egy kétpárti törvényjavaslatot, ami 500 százalékos vámmal sújtaná azoknak az országoknak az exportcikkeit, amelyek orosz olajat, földgázt vagy uránt vásárolnak. Igaz, Trump mentességet adhatna ez alól az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva. A több más elemből is álló újabb szankciós-csomag elsődleges célja, hogy Putyint békére kényszerítheti Ukrajnába.

Hogyan érinthetné egy ilyen szigorítás Magyarországot és a MOL-t? Ki tudnánk-e váltani mással az orosz energiahordozókat? És nőhet-e emiatt a benzin vagy a földgáz ára? Erről beszélgettünk Holoda Attila energetikai szakértővel.

– Hogy tudna az Egyesült Államok kormánya 500%-os vámot kivetni csak Magyarországra, amikor az Európai Unió tagjai vagyunk?

– Valószínűleg olyan formában tudják ezt megcsinálni, hogy magát a konkrét termékeket emelik ki, de hogy ennek a technikája hogyan történik, nem tudni. Ez azért példa nélküli. Ráadásul ezt nem is Trump kezdeményezte, hanem kétpárti kezdeményezés volt. Mondhatnák az emberek, hogy nem Trump határozza meg a magyarországi üzemanyagárakat, miért befolyásolná ez a magyarországi helyzetet?

De Magyarországon egyetlen vállalat szerzi be a nyers kőolajat. Az, amelyiknek finomítója van, és az a MOL. Az pedig a New York-i tőzsdén is jegyzett cég, amelyik nem csupán Magyarországra forgalmaz üzemanyagot, ahogy azt az emberek többsége képzeli, hanem rengeteg más terméket állít elő.

Például különböző kenőolajakat, vegyipari termékeket. Hiszen a MOL-nak van egy nagy vegyipari konszern-része, a TVK, amely a paraffintól kezdve sok mindent értékesít az Amerikai Egyesült Államokban. Ha azt mondják, hogy ezekre a konkrétan megjelölt termékekre vezetik be a vámot, könnyen elképzelhető, hogy ez egyedileg kezelhető lesz amerikai részről.

– Ki tudja ezt valahogy kerülni a MOL?

– A MOL folyamatosan azzal töltötte az elmúlt három évet, hogy azt bizonygassa mindenkinek, ő nem nagyon tud átállni más nyers kőolaj feldolgozására az urálin kívül, mert nagyjából olyan 5-600 millió dollárba kerülne a technológiai átalakítás. Mindez csak azért érdekes, mert most éppen rekord osztalékot fizetett ki, 220 milliárd forintot, ami nagyjából ezt az 500 millió dollárt fedezné. Ilyen szorult helyzetben úgy szokott lenni, hogy úgy döntenek egy adott cég tulajdonosai, hogyha egy technológiai fejlesztést meg kell tenni, akkor nem fizetnek osztalékot, hanem az eredmény egy részét erre fordítják. Lehet, hogy ezt próbálják kikényszeríteni az amerikaiak. Gyorsan hozzáteszem, hogy

elsősorban nem Magyarországot célozza ez a vám. Sokkal inkább Indiát és Kínát, akik jelenleg az orosz kőolaj legnagyobb vásárlói.

Gyakorlatilag átvették az Európai Unió szerepét. Ez onnan látszik, hogy az orosz fosszilis energiahordozók értékesítési volumene nem nagyon változott a korábbihoz képest. Van ugyan egy 15-18%-os csökkenés 2022-höz képest, viszont az érte kapott pénz jelentősen visszaesett, több mint 50%-kal, ami azt jelenti, hogy kihasználva az oroszok szorult helyzetét, ez a két nagy ország elkezdett sokkal nagyobb mennyiségben, de olcsóbban nyers orosz kőolajat vásárolni. Főleg annak fényében érdekes ez, hogy India korábban soha nem vásárolt az oroszoktól nyers kőolajat, most meg az egyik legnagyobb vásárlója lett, és nem azért, mint amit szintén az itthoni pletykák terjeszenek, hogy átcímkézzék, és indiai kőolajként adják el, hanem India és Kína mára már kiépítette azt az olajfinomítói és feldolgozói kapacitást, ami korábban hiányzott, azaz már különböző kőolajipari termékekkel fog megjelenni ezeken a piacokon. Na most leginkább ezeket a termékeket lehet sújtani az 500%-os vámmal, ami nyilvánvaló, hogy elrettentheti Indiát vagy Kínát attól, hogy nagyobb mennyiségben vásároljon kőolajat.

– Tehát ezt nem úgy kell elképzelni, hogy 500 százalékos vámmal sújtják az egész magyar kivitelt azért, mert oroszországból importálunk kőolajat, földgázt és uránt?

– Nem. Nem országokat büntetnek ezzel, hanem a céget, és ebből a szempontból a MOL azért fontos, mert ahogy említettem, nemcsak üzemanyagot forgalmaz Magyarországon, hanem a világban sokfelé értékesíti a saját termékeit.

– Ez elegendő presszió lehet arra, hogy a MOL mégiscsak átálljon, vagy inkább benyeli a veszteséget, mondván, hogy többe kerülne az átállás?

– Bárhogy dönt a MOL, az mindenképpen rontja az eredményeit. Kérdés, hogy mennyire tudja, meri, és mondjuk engedik neki politikailag. Bár a MOL nagyon megpróbál tőzsdei cégként viselkedni, az elmúlt időszakban mégis a magyar kormány oroszpárti jelszavait és nyilatkozatait visszhangozza. Gyanítom, hogy meg fogják találni az útját-módját, hogy megpróbálják csökkenteni a bejövő orosz nyersolaj mennyiségét, azonban az elmúlt három évben, amióta tart a háború, nem túl sokat tettek ebbe az irányban. Sőt, éppen ellenkezőleg, talán még nőtt is az Oroszországból behozott nyersanyag mennyisége a korábbiakhoz képest, miközben

mindenki pontosan tudta, hogy ez nem mehet a végtelenségig. De úgy tűnik, mindennél fontosabb volt az így elért elképesztő haszon,

hiszen a MOL 2022 második felében is, meg 2023-ban is rekord eredményeket ért el, köszönhetően az Urali és a Brenti olajár közötti jelentős különbségnek, ami által természetesen a magyar kormány is elég komoly bevételre tett szert. Arról nem is beszélve, hogy hány, általunk nem ismert és elrejtett különböző kereskedő, nagykereskedő cég van még a nyers kőolaj-üzletbe beiktatva a MOL és a számára eladó orosz vállalatok közé, ami bizony több milliárd eurónyi haszonnak a fekete, vagy sötétebb útra terelését eredményezte. Nyilván ezt is meg kell, hogy fontolják. Arról nem is beszélve, hogyha ennek van valamifajta politikai kapcsolódása a jelenlegi kormányzó párthoz, akkor nagy valószínűséggel politikai típusú döntést kell hozni. De még egyszer hangsúlyozom, nem Magyarország a vámintézkedések fő célpontja, hanem sokkal inkább India és Kína.

– Az is múlt heti hír, hogy Szijjártó Péter bejelentette a Barátság 2 kőolajvezeték meghosszabbítását Belgrádig, ami ugyancsak azt mutatja, hogy továbbra is az orosz kőolajba invesztál az ország.

– Ez egy nagyon sajátos dolog. Maga az ország nem fog invesztálni, mert attól, hogy Szijjártó fontoskodik mindenfelé, ezt soha nem a magyar állam fizeti. Ez egy olyan vezeték lesz, amit a MOL fog üzemeltetni, és ennek az égvilágon semmi köze a magyar ellátásbiztonsághoz, mert jelen pillanatban az látható, hogy Szerbiának nincs is elég olaja, saját maga is komoly importőr. Ebből következően az, hogy magyarországi finomítóval összekötünk egy másik, szerb finomítót, másról szól. Mégpedig arról, hogy ez a vezeték lehetővé tenné a szerbek számára, hogy ők is hozzájussanak a jelenleg Magyarországra érkező kőolajmennyiség egy részéhez, ami abban segít a szerbeknek, hogy a saját meglévő kiszolgáltatottságukat az Adria kőolajvezetéktől, azaz az örök ellenség horvátoktól, némileg csökkentsék.

Magyarország számára ez ellátásbiztonsági szempontból abszolút értékelhetetlen esemény, hiszen onnan nem fog érkezni Magyarország irányába kőolaj.

Ami a dolognak a távlati célja, és ezzel próbálják ezt takarni, hogy majd valamikor össze akarják kötni a trieszti és a konstancai kikötőket egymással, egy nagy vezetékkel. De gondoljunk bele, egyrészt a trieszti kikötő Olaszországból elmegy Szlovénián, Horvátországon, Szerbián és mondjuk Bulgárián keresztül egészen Konstancáig. Azért egy ilyen vezeték megépítése nem lesz egyszerű. Arról nem is beszélve, hogy nem vagyok meggyőződve róla, hogy a horvátok olyan nagy lelkesedéssel támogatnák annak a vezetéknek a megépítését, ami konkurenciája lehetne a későbbiekben a saját Adria vezetéküknek. Tehát egy olyan jövőbeni ígéretről, vagy álomról beszélnek, ami szerintem az ablakban sincs.

– A gáz esetében milyen mozgástere van Magyarországnak?

– Jobban állunk még akkor is, ha a jelenlegi magyarországi földgázellátás domináns része a Török Áramlaton keresztül, Kiskundorozsmánál jön be Szerbiából. Viszont az olajjal szemben több olyan lehetőségünk van, ahonnan be tudunk szerezni földgázt, és ezt is tesszük. Ha ránézek a pillanatnyi szállítási térképre, akkor azt tudom mondani, hogy a Török Áramlatról érkezik körülbelül 900 ezer köbméter óránként, viszont Mosonmagyaróvárnál a HAG (Hungarian-Austrian Gaspipeline) vezetéken nem orosz földgáz érkezik, mivel az osztrákokhoz most már nem is jut el, hanem német, cseh, norvég, vagy éppen LNG gázok érkeznek, onnan is jön majdnem 400 ezer köbméter. Tehát ez egy jelentős mennyiség. És ott van még a horvát krki LNG terminál, ahonnan szintén 41-42 ezer köbméter érkezik óránként. Azaz sokkal jobb a helyzetünk, mert nem csak két vezeték van. Az olaj esetén csak a Barátság, illetve az Adria vezetékek vannak. Viszont a földgáz esetén gyakorlatilag valamennyi szomszédos országgal össze vagyunk kötve, és

használjuk is a vezetékeket minden irányból, bármennyire is próbálja sugallni azt a kormány, meg Szijjártó Péter, hogy mi fizikailag csak az oroszoktól tudunk vásárolni, ez nem igaz.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a MOL-lal szemben a gáz esetében az MVM a nagykereskedő. A MOL-nak vannak amerikai kapcsolódásai, ráadásul mint olajipari cég, ő onnan technológiát, technikát, szervizszolgáltatást és egyebet is vásárol, hiszen az olajipar döntő mértékben észak-amerikai központú. Az MVM-nek viszont nincsenek amerikai kapcsolatai. Tehát ha azt mondja az amerikai kormány, hogy ha az MVM nem hajlandó abbahagyni a Gazpromtól való vásárlást, akkor 500%-os vámmal sújtja, azt az MVM nem fogja észrevenni, hiszen nem kereskedik Amerikában. Ez azért egy drasztikus különbség.

– Beszéljünk még az uránról, mert erre is szól ez a bizonyos 500%-os vám. Szintén az is friss hír, hogy a Westinghouse bejelentkezett Magyarországon. Egyelőre csak kisebb erőművekről van szó, bár a sajtó ezt úgy kommentálta, hogy biztos Paks 2-re jelentkezett be. Ez utóbbinak én semmi konkrét nyomát nem láttam. Mi az igazság valójában?

– Jelenleg a Paks 1-es erőműhöz a dúsított urán az Oroszországból érkezik, illetve érkezett. A háborút követő néhány hónapban több olyan szállítmány is volt, ami pluszban hozott nukleáris fűtőelemeket. Ha visszagondolunk a Paks 2 körüli európai uniós értékelésekre, ellenvetésekre, ott mindig az volt az egyik probléma, hogy fűtőanyag tekintetében nem volt nyitott a szerződés, hiszen az orosz típusú atomerőművekhez gyakorlatilag csak az orosz típusú, úgynevezett kazettás fűtőelem beszállítása lehetséges. De az is igaz, hogy a Westinghouse is, de a francia atomipari cég is foglalkozott azzal, hogy megpróbálja ezekbe a típusú erőművekbe elkészíteni a saját fűtőelemét. Ezzel együtt az is tény, hogy

jelenleg dúsított uránból a legjobb minőséget az oroszok állítják elő a világon, ez olyannyira igaz, hogy még az Amerikai Egyesült Államok is orosz uránt vásárol.

Persze urán sokfelé van, Amerikától kezdve Kazahsztánig, de a dúsításban az oroszok a legjobbak. Hogy ezt is megpróbálják plusz vámmal sújtani, az azt is jelentheti, hogy az Amerikai Egyesült Államok nukleáris cégei is érintettek lehetnek ebből a szempontból. Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy a Westinghouse megpróbál egyrészt részt venni a magyarországi energiaellátás biztosításában az úgynevezett SMR-ek, a kis moduláris reaktorok forgalmazásával, ezt én egy jó ötletnek tartom. Azt már nehezen tudom elképzelni, hogy most akkor hirtelen Paks 2-ben átveszik az irányítást, beszállnak Paks 2-be, amiről cikkeznek az újságok. A Paks 2 egy orosz fejlesztési erőmű. Persze vannak nyugati beszállítói, de nem amerikaiak, sokkal inkább német és francia beszállítói, eleve így is indították el az egész projektet. Hogy ebben az amerikaiak milyen formában és hogyan akarnak részt venni, és hogy Trump, Putyin esetleg miben próbál megállapodni, nem tudni. Az ember el tudja ilyenkor képzelni, hogy eldugják az orosz cégeket, és amerikai mezben jelennek meg, de az amerikai Westinghouse egy az egyben biztos, hogy nem fogja tudni átvenni a Paks 2 építését.

– Most nézzük az energiaárakat. Ha az amerikaiak kivetnék ezeket a vámokat, akkor ennek milyen hatása lehet az árakra?

– Ha a MOL azt mondja, neki fontos a meglévő amerikai kapcsolat, annál is, hogy olcsóbban vásárol az oroszoktól kőolajat, akkor elkezdi növelni a tengeri szállításból származó olajat, ami nyilván másfajta árfekvés. Innentől kezdve sok múlik azon, hogy

a MOL hajlandó-e valamennyit feláldozni a saját profittartalmából, mert azzal lehet azért kompenzálni egy magasabb vagy drágább nyersolaj beszerzését.

De mondhatja azt is, hogy én annyira szeretem, amikor 220 milliárdot tudok osztalékként kiosztani, főleg a magyar kormánynak, meg a menedzsmentnek, hogy inkább megtartom ezt. Itt kérdés az, hogy a MOL-nak mennyit ér az amerikai piac. Ezt én nem tudom, hogy a MOL például petrolkémiai termékekből mennyit értékesít Amerikában. Azért el tudom képzelni, hogy összevethető a magyarországi üzemanyagforgalommal, ugyanis a MOL legnagyobb bevételét nem az üzemanyagforgalmazás adja, bárki bármit gondol, hanem a feldolgozott egyéb termékek, és a legnagyobb bevétele sem az üzemanyag-kereskedelemből származik, hanem a többi tevékenységéből. Ez azt is jelentheti, hogy az értékesítési célpontjai között ott lehet az Amerikai Egyesült Államok, olyan mértékben, melynek elvesztése talán fájdalmas lehet. Nem ismerjük azt, hogy a MOL Amerikában milyen erős. Az is szempont, hogy a MOL mind a bányászathoz, mind a finomításhoz vagy a petrolkémiai tevékenységéhez vásárol amerikai termékeket, gépeket, berendezéseket.

Ha nemcsak arról van szó, hogy 500 százalékos vámot kap a nyakába, hanem esetleg meg is tiltják az amerikai cégeknek, hogy ilyen cégekkel kereskedjenek, vagy nekik szolgáltassanak, ami azt jelentené, hogy amerikai részről embargó alá eshet a MOL, az azért már fájdalmas lehet.

– A végső szót a politika fogja kimondani?

– Nincs többsége a magyar kormánynak a MOL-ban. A magyar államnak jelenleg már nincs részesedése a MOL-ban, semennyi se. Talán csak az egy úgynevezett arany részvénye van meg, de az valójában semmire nem jó. Persze a befolyása az megvan, de jóval nagyobb befolyása van magának a menedzsmentnek, vagy a menedzsmenthez tartozó köröknek, meg különböző bankoknak.

- Visszatérve a fogyasztók szempontjaira: aki most olvassa az újságot, és azt látja, hogy 500%-os vámmal fenyegeti Amerika az oroszokkal üzletelőket, annak nem kell félnie, hogy emiatt neki holnaputántól megfizethetetlenül drága lesz akár a gáz, akár az olaj?

– Biztos, hogy nem kell aggódnia.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.