SZEMPONT

Holoda Attila: A piac mindenre pánikkal reagál, az oroszok meg röhögnek a markukba

Az energetikai szakértő szerint a gáz vagy az áram árának uniós maximalizálása tüneti kezelésként akár működhet is az orosz zsarolás ellen, de ennél sokkal fontosabb, hogy Európának legyen hosszútávú terve.

Fischer Gábor - szmo.hu
2022. szeptember 07.

– Miközben egyre kaotikusabb az energiahelyzet, az Európai Bizottság részéről olyan nyilatkozatok hangzanak el, hogy „letörnék az energiaárakat”, bármit is jelentsen ez. Hogyan tudja egy politikus megparancsolni az áraknak, hogy csökkenjenek?

– Az a baj, hogy a piac nem képes önmagát szabályozni. És amikor a piac nem tudja szabályozni magát, a politikai döntéshozók részéről megjelennek az ilyesféle szándékok, hogy kivegyék valahogyan az adott területet, jelen esetben a gáz- és árampiacot a piaci szabályzás alól. De túl sok eszközük nincsen. Azt tudják tenni például, hogy nagy beruházásokat indít megújuló energiatermelésre, és így azok aránya növekedhet az áramtermelésben, vagy újabb beszerzési forrásokat talál és kiépít egy vezetéket. De ezeket nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Nem tudunk hipp-hopp vezetéket építeni Azerbajdzsánból, mert az azért időbe telik. Ám jelenleg valóban ott tartunk, hogy a piac mindenre pánikkal reagál, az oroszok meg röhögnek a markukba.

De a beavatkozás a piaci folyamatokba nagyon veszélyes fegyver, visszájára is elsülhet. Például megeshet, hogy valamelyik piaci szereplőt teszik tönkre, ahogy Magyarországon láthattuk, mi történt az üzemanyag kiskereskedőkkel. De korábban, ugyancsak magyar példa, nehéz helyzetbe hozták a nagy közműszolgáltatókat is, a klasszikus rezsicsökkentéssel. Ugyanakkor átmeneti intézkedésként még elfogadható. Az európai politikusok sem azt mondták, hogy „na ezt megoldottuk”. Ez azért sokkal bonyolultabb ez a feladat.

– Szó van a villamos energia és a földgáz árának szétválasztásáról. Most, ha az egyik emelkedik, emelkedik a másik is.

– Azért határozza meg a földgáz ára a villamosenergia árát, mert a földgáz az az azonnal bevethető energiahordozó, amivel azonnal ki lehet egyenlíteni a például időjárásfüggő energiatermelők termelésében bekövetkező egyenetlenségeket. Gondolok elsősorban a szél vagy naperőművekre, de egy aszály esetén a vízerőművek is kieshetnek, ahogy idén nyáron meg is történt.

Egy atomerőművel vagy szénerőművel nem lehet olyan gyorsan reagálni az ilyen változásokra.

De például, ha hazamegy mindenki délután ötkor és felkapcsolja a lámpát vagy a klímát, akkor ezt a hirtelen megugró energiaigényt nem lehet máshogyan szabályozni, csak földgázzal. Emiatt változik a földgáz árával összhangban a villamos energia ára. És mivel az oroszok folyamatosan lebegtetik a földgázellátás további korlátozását, erre a piac hisztérikusan reagál. Először ez a földgáz oldalán jelenik meg, de szinte azonnal követi ezt a villamos áram árának változása is.

– Ebből számomra az következik, hogy nem lehetséges szétválasztani ezeket az árakat jelenleg.

– Rendeletileg mindent lehet. A gond azonban az, hogy a rendeleti beavatkozások, mint az ársapka is, csak tüneti kezelések, és nem hoznak valódi megoldást a problémára. Főleg ebben az esetben, amikor az európai piac ennyire kiszolgáltatott az orosz gáznak. És az oroszok ezt látják. Nemcsak látják, de ki is használják az ebben rejlő zsarolási potenciált. Leállítják az Északi Áramlatot, majd lebegtetik, hogy újraindítják, vagy csökkentik az átadott gázmennyiséget, vagy inkább elégetik fáklyán, de nem adják nekünk. Ez megy.

Innen nézve, tüneti kezelésként működhet egy ársapka, de nagyon óvatosan kell vele bánni, mert minél később vezetik ki, annál fájdalmasabb lesz.

– Jó. És akkor mi az, ami nem tüneti kezelés?

– Keresni kell az alternatív energiaforrásokat, egyrészt a gáz pótlására, a villamosenergia termelésben növelni kell a megújuló energiákat, megkeresni az alternatív gázforrásokat, ahhoz kiépíteni a behozatali csatornákat, vezetékeket, LNG terminálokat telepíteni, új LNG termelőket Európába csábítani. Ugyanakkor az is lényeges, hogy csökkentsük a felhasznált energiamennyiséget is.

De persze úgy, hogy a komfortérzetünk ne csökkenjen, ne fagyjunk meg, ne 15 fokos lakásban üldögéljünk, hanem hatékonyabban használjuk fel az energiát, amit elfogyasztunk.

Ebből következően spóroljunk az energiával. Figyeljünk oda, hogy mennyi energiát fogyasztunk, legyenek szigeteltek a házaink, korszerűek az energia fogyasztó készülékeink, ha van lehetőségünk, cseréljük hatékonyabbra azokat. Legyen alternatíva az energiafogyasztásban, ne az legyen, hogy, ha elmegy az áram, akkor mivel fűtünk, vagy, ha elmegy a gáz, mivel fűtök. Tehát a tüneti kezelés mellett ezek a valódi megoldás felé vezető lépések. Mindezek részei a REPowerEU programnak, amit az Unió is elindított.

– Ez viszont nem kevés idő...

– Igen. Tehát látni kell, hogy a villamosenergia árának gázról való leválasztása nem olyan program, ami úgy történik, hogy összeül az Európai Bizottság és kimondja, hogy holnaptól ez így lesz. Ennél a kérdés bonyolultabb. Persze Orbán Viktor tavasszal tett már erre javaslatot, de a mikéntjére ő sem tett, mert ő sem tudja, hogy lehet ezt megoldani.

– Az biztos, hogy fontos lenne megnyugtatni a piacokat, mert amit Ön is mondott, jelenleg irracionálisan reagál a piac a történésekre. Ha csak annyi történik, hogy az EU perspektívát kínál a megoldásra, lehűtheti a félelmeket?

– Mindenképpen. Csak az ársapka belengetése is ilyen hatással volt.

A földgáz ára augusztus 26-án még a 320-340 Eurót is elérte, aztán hirtelen visszaesett 230-ra.

Tehát látszik, hogy már az a szándék, hogy a politikusok hozzányúlnak a dolgokhoz és nem csak egyik napról a másikra próbálnak megoldani eseményeket, például úgy, ahogy Magyarország teszi, hogy a külügyminiszter havonta kijár az oroszokhoz gázt venni. Az ember mindig rácsodálkozik, hogy miközben egész Európa azon dolgozik, hogy függetlenítse magát az orosz gáztól, nálunk az a legnagyobb bejelentés, hogy sikerült az oroszoktól megint gázt venni. Hát gratulálok hozzá.

De ha egy hosszú távú energiastratégia mellett tesszük le a voksunkat és ehhez igazodunk, akkor a piac is ahhoz igazodik és aszerint áraz. Ebből az következik, hogy ha az európai vezetők leülnek és megállapodnak abban, hogy innen ide akarunk eljutni hosszú távon, de úgy, hogy nem csak arról beszélnek, hogy majd mi lesz mondjuk 2050-ben, mert ennél több kell. Konkrét lépések kellenek. Egy világos terv az eljutás mikéntjére. Hogy hogyan lehet ezt például úgy végigvinni, hogy a lakosság mellett az ipar se menjen tönkre, mert jelenleg az ipari vállalatok is sorra jutnak a működésképtelenség szélére az energiaárak miatt.

– Beszéljünk akkor konkrétumokról. Ahogy korábban mondta, jelenleg a gáz azért megkerülhetetlen, mert a legrugalmasabban bevethető energiaforrás. Ha változtatni akarunk, folynak-e konkrét kutatások ennek kiváltására? Tehát van a láthatáron egy ugyanilyen flexibilis energiahordozó, ami beléphet a gáz helyére majd?

– Fordítsuk meg. A flexibilitás irányába folyik az útkeresés, és ez nem más, mint a tárolás. A földgáz esetén ismert a séma: kitermelik, szállítják, de adott esetben eltárolható addig, amíg nekünk arra rugalmasan éppen szükségünk van. A villamos energia esetében mindenkinek az akkumulátorok ugranak be, mint az energia tárolásának eszközei. Mert a villamos energiát is nagy mennyiségben kellene tudnunk tárolni.

Erre viszont az akkumulátorok alkalmatlanok. A méretük és a bennük felhasznált súlyosan környezetszennyező anyagok sem teszik lehetővé az olyan mértékű felhasználásukat, hogy olyan mennyiségű energiát tároljunk el akkumulátorokkal, mint amennyi energiát a gáz esetében simán tárolni tudunk.

Ha valamilyen más módon nem tudjuk megoldani a villamos energia tárolását, akkor a fosszilis erőművek még sokáig benne maradnak a rendszerben. Versenyfutás folyik, a fosszilis rendszerek és az energiatárolási megoldások között. Jelenleg azonban nem látom azt a technológiát, ami meg tudná oldani azt a feladatot, hogy magát a megtermelt villamos energiát el tudjuk tárolni, és akkor tudjuk elővenni, amikor arra szükségünk van. A szakemberek jelenleg vakarják a fejüket. Azt kimondani, hogy a hidrogén mindent megold, egyelőre nem realitás.

A hidrogént tárolni, szállítani teljesen más technológia, mint a földgázé. Más a molekula. Nagyon más az előállítása is.

Több módon lehetséges, egyik módja az, amikor a vízből állítjuk elő. Itt gond lehet a szükséges vízmennyiség is, és nagyon sok villamos energiára van szükség. Elő lehet állítani fosszilis energiából is, ez a „barna” vagy „szürke” hidrogén. Ebben az esetben viszont ott vagyunk, ahol voltunk, nem szabadultunk meg a fosszilis tüzelőanyagoktól. Tehát, ha nem komplexen kezeljük a kérdést, nem oldottunk meg semmit.

– Hogyan lehet ezt komplexen kezelni?

– Azzal, hogy valaki kijelenti, hogy ez a megoldás, és így kell csinálni, nem tudjuk a különböző országok problémáit megoldani. Ez olyan, mint amikor az egyik ország azt mondja, hogy zárd be az összes nukleáris erőművedet, például Ausztria, mert ugye neki ott van a sok nagy esésű folyó, kiválóan tudja működtetni a vízerőműveket. Mit mondtak a németek? Leállítják az atomerőműveiket, mert majd gázzal pótolják.

Milyen gázzal? Orosz gázzal. Nem jött be.

Erre a franciák azt mondták, hogy tessék, lám, sokkal jobbak mégiscsak az atomerőművek, mert úgy nem függenek az orosz gáztól. Igen ám, de eljött a nyár és az aszály, és az atomerőműveket is le kellett állítani, mert azokat meg vízzel kellene hűteni, de nem volt víz!

De akkor ugye a németek meg azt mondják, hogy lám, az atom sem jó. Szóval mehet az adok-kapok, de ez nem vezet sehová. De ebből is csak az látszik, hogy egy energiarendszer csak akkor működik hosszú távon kiszámíthatóan, ha abban egymást helyettesítő alternatívák megfelelően helyet kapnak. Tehát legyen benne minden típusú energia, közben azért a kibocsátási értékekre is figyeljünk oda. Tehát meg kell alkotni egy ilyen rendszert. De akkor bejön a piac, és azt mondja, jó, én csinálok neked egy gázos erőművet és te akkor használhatod, amikor neked kell. De akkor ez hogyan térül meg? Ilyenkor kell belépni az államoknak, vagy a közösségnek, hogy azt mondja, besegítek neked abba, hogy megtérüljön a beruházásod.

Cserébe viszont vállalod azt, hogy csak akkor állsz rendelkezésre, amikor én mondom, és nem a megtérülés lesz az első, cserébe én azt kompenzálom (mondjuk a klímacélok miatt).

Tehát például amikor a tőke és a klímavédelem szempontjai ütköznek, ilyenkor van szerepe a központi beavatkozásnak, hogy a gazdaság se omoljon össze, de az emberiség élőhelye is megmaradjon.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.