SZEMPONT

Hogyan vált a magyar oktatás Európa legkorszerűtlenebb rendszerévé – Közoktatási körkép, 5. rész

2010 után éles kanyarral visszaérkezünk a Kádár-rendszerbe. Pontosabban annak sajátosan modernizált, klerikális kiadásába.

Fischer Gábor - szmo.hu
2022. március 17.

A közoktatás helyzetével foglalkozó sorozatunk előző részeiben megnéztük, hogyan működött az oktatás a rendszerváltás előtt, milyen irányokkal próbálkoztak utána, és hová jutottak 2010-ig. A mostani rész arról szól, mi történt Orbán Viktor 2010-es győzelme után.

A NER mindenben újat akart, természetesen a közoktatásban is. Az előző kormányok határozatlanul és forráshiányosan véghez vitt reformjai és a pénztelenség kiváló lélektani pillanat volt ahhoz, hogy a Fidesz mindent visszacsináljon. Sőt.

2012-ben, amikor megszületett a ma is érvényes rendszer, gyakorlatilag visszatértünk az 1978-as szabályozás logikájához.

Egy részletesen előíró, nagyon nagy mennyiségű tananyagot tartalmazó tantervi rendszert hoztak létre, kötelező kerettantervekkel.

Döntéshozatal szakmai párbeszéd nélkül

Minden döntést csak úgy lehet jól előkészíteni, ha abba belevonjuk, de legalább megkérdezzük az érintetteket is. Ez a politika polarizálódásával Magyarországon teljesen ellehetetlenült. Amikor 2010-ben a Fidesz elkezdte kiépíteni hatalmi rendszerét, mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy hozzá fog nyúlni az oktatási rendszerhez. Nahalka István szerint azonban már sok esély nem volt a civil egyeztetésre.

„2010-ben egy-két civil szervezettel megpróbáltunk olyan szakmapolitikai vitákat szervezni, melyeken aktuális, égető kérdéseket vettünk volna elő, fontos alapvető kérdésekben próbáltunk volna meg valamiféle közös álláspontot kialakítani. Egyetlen ilyen beszélgetés jött létre Gloviczki Zoltánnal és néhány más munkatársával, és itt véget is ért a történet" - mondja az ismert oktatáskutató.

A politikát egyáltalán nem érdekelte ez a mozgolódás. Ez igaz a FIDESZ-re, és igaz az ellenzékre is. Így a civil kísérletek hamvukba holtak.

Az oktatási reformokat a kormány központi döntésekkel hajtotta végre, Hoffmann Rózsa KDNP-s politikus feladata csupán annyi volt, hogy a kormányzati döntéseket kommunikálja a szakma és a társadalom felé.

Azonban a 180 fokos hátraarc a társadalom sok rétegének nem jött be. A tankötelezettség 16 évre való leszállítása, a mindennapos testnevelés, az állami iskolákban megjelenő hittan, illetve erkölcstan, a központilag előírt tananyag, a tanfelügyeleti rendszer bevezetése, az iskolák államosítása anakronisztikusnak tűnt a 21. század második évtizedében. Ennek ellenére sorra vonták el a hatásköröket a tantestületektől, valamint az igazgatóktól, és adták át a tankerületeknek.

Cél az esélyegyenlőség!

Az iskolák állami kézbe vételét azzal indokolta a kormányzat, hogy így a központi elosztás majd megszünteti az esélyegyenlőtlenséget. Tehát egy falusi iskola is olyan jó körülményeket biztosít majd, mint egy nagyvárosi intézmény.

Totyik Tamás szakszervezeti vezető szerint ezzel az a probléma, hogy esélyegyenlőséget központi íróasztalok mellől nem lehet teremteni. A finn iskolarendszerben csakugyan mindegy, melyik iskolába jár valaki, de ott éppenhogy a nagyobb szabadsággal, és nem nagyobb központosítással teremtették ezt meg. Szerinte nem csoda, hogy a hátrányos helyzetű településeken levő iskolák képtelenek voltak az ígért magas színvonalon működni.

„A már korábbi időkből is megörökölt, sok helyen kialakuló etnikai konfliktus következménye, hogy a fehér középosztály egy része kimenekítette a gyerekeit, megindult a spontán szegregáció, a gettóiskolák száma elkezdett emelkedni. Most már 20 százalék körüli értéket mutat."

Totyik Tamás szerint a kormány válasza erre az volt, hogy iskolaőröket állított a problémás iskolákba. Ez azonban a szakszervezeti vezető szerint nem válasz a szegregációs folyamatokra, csak egy látszatintézkedés.

„A kollégáknak is egy hamis biztonságérzetet ad csupán, hogy ott van az iskolaőr, akkor nagyon nem fogják megverni. Noha tudjuk, hogy ettől még megverik őket. Nem az iskolai kudarcok megoldására fókuszáltak, mert tudni kell, hogy az iskolai erőszak 60-70 százaléka az iskolai kudarcokból ered."

Iskolapszichológusokra, fejlesztő pedagógusokra, gyógypedagógusokra, pedagógiai asszisztensekre lett volna szükség, valamint olyan szociális programokra, amelyekkel a szülőket jobb helyzetbe hozzák, és sikeresen integrálják. „Nem, ehelyett bent hagyják a gyerekeket a gettóban, elzárják a felemelkedés útjától."

Totyik Tamás azt mondja, ma már ott tartunk, hogy nem azon kell vitatkozni, Wass Albertet vagy Esterházyt olvasson-e a gyerek, mert a helyzet az, hogy teljesen mindegy, hogy melyiket nem olvassa. Először is az lenne a feladat, hogy a gyerekek értően tudjanak olvasni. „A fő problémaforrás, hogy ez a fehér felső középosztály tanterve. A leszakadókra nem gondolnak."

„A Hencidai cigánysoron lévő gyereknek ugyanazzal a módszerrel ugyanazt a tananyagot kell elsajátítania, mint a Rózsadombon a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. Nem engedik a hátrányos helyzetűeknek, hogy lassabb tempóban felzárkózhassanak. Ez a legsúlyosabb bűn, amit ez a kormány a tantervi szabályozásban elkövetett."

Felmerül a kérdés, valójában mi indította el a Fideszt ezen az úton?

Társadalmi kasztosítás

Totyik Tamás úgy gondolja, ami történik, nem véletlen. Szerinte tudatosan próbálják elzárni a társadalmi felemelkedés útját.

„A vagyonfelosztás már megtörtént, a felemelkedés egyetlen módja a tudás. Ez viszont egy leamortizált közoktatással lehetetlen. Kasztosították a magyar társadalmat. A kormány mögött álló vállalkozói kör csak az olcsó munkaerőben érdekelt" - véli.

Szerinte nem lehet másképp értelmezni a szakképzés átalakítását, a szakközépiskolai műveltségi tananyagok csökkentését, és újabban a középiskolai tanárok képzési követelményeinek leszállítását.

Ma a nemzetközi méréseken a tanulók 28 százaléka elégtelen szinten teljesít. És Európában a legnagyobb szakadék a leggyengébben és a legjobban teljesítők között. Mindez (kivételekkel persze), de földrajzilag is leírható. „A békési Viharsarokból vagy Csongrádból indul el, a román határ mentén, a Bodrogköznél végigcaplat az Ipolyig, Nógrádig, onnan lecsap a Jászság felé, majd a tolnai részeken keresztül Mohácsig és onnan fel az Ormánságig. Egy elfektetett Z alak. Itt koncentrálódnak a rosszul teljesítő intézmények."

„A legaggasztóbb, hogy mindenki tudja, a gazdaság szereplői is, akik a „megrendelői" a lebutított iskolarendszernek, hogy aki a nemzetközi méréseken 60 százalék alatt teljesít, annak a munkáját a robottechnológia a következő 20-25 évben ki fogja váltani."

„Ezalatt teljesít a magyar tizenévesek 60 százaléka! Mit fogunk kezdeni ekkora társadalmi réteggel? Ennyi közmunkásra nem lesz szükség." – fejezi be Totyik Tamás.

Egyházi nyomulás

A kormányzás „keresztény" jellegét nemcsak az állami iskolákban megjelenő hittan, hanem az egyházi iskolák erőteljes térnyerése is mutatja. Miközben hivatalosan Magyarország világi állam, ahol az állam és az egyház külön van választva, Nahalka István oktatáskutató szerint kérdés, hogy a jelenlegi gyakorlat megfelel-e a szekularizáció alkotmányos előírásainak.

Az egyházi iskolák, bár ugyanazt a normatívát kapják, mint az állami társaik, de egyéb állami támogatásokon keresztül végső soron többszörösét tudják egy-egy tanulóra fordítani. Jobb tárgyi feltételeket teremthetnek meg, és válogathatnak a hozzájuk jelentkezők között.

Az oktatáskutató szerint még ennél is nagyobb baj, hogy a kistelepülések elszegényedett iskolái, melyek Hoffmann Rózsa korábbi ígérete ellenére sem váltak magas színvonalúvá, nyomorúságos helyzetükből sok esetben az egyházi fenntartás alá menekültek, mivel ott pénzbőség van.

„2018-ra már 158 olyan település volt az országban, ahol csak egyházi iskola volt, ami alkotmányellenes állapot"

- mondja Nahalka István.

Ezek döntő többségben olyan települések, ahol egy iskola van, és az az egyházé. 3 olyan település volt, ahol két iskola van, de azok is mind egyháziak. Ez a 156 település az iskolával rendelkező települések több, mint a 10 százaléka.

„A világnézetileg semleges neveléshez való jog valószínűsíthetően sérül ebben az esetben. Nem biztos, hogy ténylegesen sérül, ez az adott iskola konkrét gyakorlatától függ, de erre semmilyen normatív garancia nincsen."

Az egyházi iskolák térnyerésének másik hatása a szelekció növekedése. Ez különösen 2013-14-ben mutatható ki, amikor egymás után vették át az iskolákat az egyházak. Nahalka István szerint ma nagyobb a szelekció, mint 2010-ben volt, pedig inkább csökkenni kellett volna.

Ezen felül az egyházi iskolákban szerinte zömében egy normatív és indoktrináló nevelés zajlik.

Ez azt jelenti, hogy bele akarnak nevelni a gyerekekbe valamit, mondjuk egy vallás vagy egy értékrend melletti elkötelezettséget.

„Ez nem tekinthető sem korszerű pedagógiának, sem elfogadhatónak abban az esetben, ha az adott család nem meggyőződésből, hanem kényszerből választotta az egyházi iskolát, csupán azért, mert a településen nem volt más, és pénzük meg nincsen más településre járatni a gyermeküket."

Az oktatáskutató szerint a korszerű pedagógia „megkínálja” a lehetőségekkel a gyerekeket és szabadon engedi választani őket.

„Persze segít ebben a választásban elemzésekkel, történetekkel, játékokkal, megmutatva, mit jelentenek a különböző értékek, különböző normák, különböző vallások, világnézetek, hogy felelős döntést tudjanak hozni saját maguk. Van azért olyan egyházi iskola, ahol értik ezt az elvet és törekszenek is rá, hogy ez érvényesüljön, de azért ebből van kevesebb."

Libikóka

Nahalka István szerint az is probléma, hogy a tankönyvellátás abszolút központosított, és a pedagógusok nagy részének véleménye szerint rosszabb tankönyvek születnek. Mára ráadásul a többség belefáradt a helyzetbe.

„Kutya nem törődik már a tantervekkel. Nem érdekes, hogy új NAT van, vagy újabb helyi tantervet kell írni. Elkészítik persze, mert a pedagógusok hátán fát lehet vágni. De ez már nem eszköze a fejlesztésnek, lélektelen, nincsenek új gondolatok, igazán új tantervek."

Példaként meséli, hogy

volt olyan időszak, amikor egy iskolában három tanterv is érvényben volt.

Felmenő rendszerben mentek ki a tantervek, és volt, amikor olyan gyorsan váltották egymást, hogy teljes kuszaság volt.

Mindenesetre kialakult két nagyon különböző paradigma ezen a területen. Az egyik a Fidesz által képviselt központosított, mindent részletesen előírva szabályozó rendszer, a másik egy ennél jóval liberálisabb paradigma, miszerint helyben, döntően a pedagógusoknak, tehát még csak nem is az iskolának kell eldönteniük, hogy az adott gyereknek speciálisan mire van szüksége.

Ez alól csak az alternatív iskolák jelentenek kivételt, amelyek mindvégig lehetőséget kaptak arra, hogy valami mást csináljanak.

„Nincs belőlük sok. Most azt hiszem, huszonvalahány alternatív kerettanterv van, a minisztériummal egyeztetve tudnak működni."

A bürokrácia ára

Az új rendszer központjában a Klebelsberg Központ áll, illetve az úgynevezett tankerületek, melyek a pedagógusszlengben „tanker" névre hallgatnak.

Totyik Tamás szakszervezeti vezető szerint ez sokkal bonyolultabbá tette a mindennapokat.

„Azt gondolták, hogy a központi beszerzésekkel csökkenteni tudják a kiadásokat. De a 60-70 kilométerre lévő tankerületi központ nem látja, mi a valós helyzet. És akkor történik meg, hogy a szükséges karbantartási munkákat olyan cégtől rendelik meg, ami még 60 kilométerre van a másik irányba. Az iskola saját hatáskörében mindezt egy nap alatt megoldotta volna egy helyi vállalkozóval. Sokkal olcsóbban is, persze."

És hiába a központosítás, a tanárhiányon ezzel sem, tudtak segíteni. Pedig Totyik Tamás szerint egy-két járást összefogva elvileg el lehetne érni, hogy bizonyos, kevés óraszámmal rendelkező pedagógusok ne csak egy intézményben tanítsanak. Csakhogy egy iskolának sok más feladatot is el kell látnia: napközit, ügyeletet kell működtetnie stb. Az utazó tanárok ezt nem oldják meg.

Kaposvár belvárosában például van olyan 200 fős intézmény, ahol mindössze 6 pedagógus van a felső tagozatban, a többi utazó tanár, illetve nyugdíjas visszafoglalkoztatott. „Így intézményeket nem lehet működtetni. Ez egy kényszermegoldás, mivel annyi pénzt vontak ki a közoktatásból."

Ráadásul a központi bürokráciát is fenn kell tartani valamiből. Hogy ez pontosan mennyibe kerül, azt nem tudjuk. Egy másik szakszervezeti vezető, Nagy Erzsébet meg is mondja, miért.

„A minisztérium költségvetésében az egész közoktatásra fordított kiadás egy sor. Ebből nem látszik, mennyi megy el az apparátusra és mennyi az iskolákra."

„Biztosan magas az arány, mert a bürokraták nem közalkalmazottak, ők nem olyan bértábla alapján vannak fizetve, ahogy mi. Ott azért lényegesen magasabb bérekkel kell számolnunk."

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyszer megpróbálta megtudni, mennyibe kerülnek a jogászok, akik a tankerületi központok ellen indított munkaügyi perekben a központokat képviselik. Nem sikerült.

És akkor még nem is beszéltek a perekben kifizetett összegekről. Ha a munkavállaló veszít, a saját zsebéből fizet. Ha az állam, akkor az adófizetők.

„És mostanában egyre inkább külső ügyvédeket fizetnek meg, pontosan azért, hogy ne legyen ilyen rossz a pervesztési arányuk, persze ez is az állami költségvetési keretből megy" - mondja Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy korábban az iskolák jogi képviseletét az önkormányzat jogásza vagy a jegyző látta el.

A rendszerváltás óta eltelt harminc évben tehát eljutottunk oda, hogy a szakemberek szerint a jelenlegi oktatási rendszer szegregál, szelektál, ideologikusan irányított, eltorlaszolja a társadalmi mobilitást, és rontja az esélyegyenlőséget. Mindezt röghöz kötött, a diplomás minimálbéren foglalkoztatott pedagógusokkal.

Ezek egy része megörökölt baj, de az elmúlt 12 évben a problémák csak fokozódtak, és a magyar oktatási rendszer Európa legkorszerűtlenebb iskolarendszerévé vált.

Az utolsó részben diófát ültetünk.

Cikksorozatunk korábbi részei:

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Azt tettem, amit tennem kellett” - mondta a nő, aki agyonlőtte a 13 éves lánya ágya alatt bujkáló férfit

Egy amerikai nő lelőtte a 13 éves lánya szobájában talált 20 éves fiatal férfit. A gyanúsítottat előre kitervelt elkövetett emberöléssel vádolják.

KÉK HÍREK

„A szülés ehhez a fájdalomhoz képest álom” - Felfalta a szemét egy parazita a brit nőnek, miután kontaktlencsében mosta meg az arcát

Egy 47 éves brit nő, Emma Marsden szemét egy ritka parazita támadta meg, miután kontaktlencsében mosta meg az arcát egy baleset után. A nő szaruhártyája kilyukadt, ezért ideiglenesen össze kellett varrni a szemhéját, és évekig várhat a szaruhártya-átültetésre.

KÉK HÍREK

Halálba zuhant a harmadikról egy idős férfi Kecskeméten, felesége végigaludta a tragédiát

Egy idős férfi életét vesztette Kecskeméten, miután kiesett a harmadik emeletről, miközben felesége a lakásban tartózkodott. A felesége annyira mélyen aludt, hogy a baleset zajára sem ébredt fel.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Bárándy Péter az államfőjelölésről: Az a méltatlan szituáció, amit kialakítottak, meggondolandóvá teszi az igent most már

Bárándy Péter, akit az Ügyvédkör javasolt államfőnek, a jelölési folyamat miatt már komolyan meggondolná a felkérést. Szerinte Magyar Péter óellenzékizése azt sugallja, hogy csak azokat fogadja el, akik 2024 márciusa után fordultak a Fidesz ellen, és ez sok választót sért.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. július 21.

Az Ügyvédkör által a köztársasági elnöki posztra ajánlott Bárándy Péter szerint az államfőjelölés körül kialakult helyzet miatt már komolyan meggondolandó, hogy elfogadna-e egy hivatalos felkérést. Mint mondta, eredetileg habozás nélkül igent mondott volna. „Amikor az Ügyvédkör először nominált, akkor az lett volna a válaszom, hogy minden további nélkül. Ami azóta történt a köztársasági elnöki jelölés és választás előkészítésével, az a méltatlan szituáció, amit kialakítottak, ez meggondolandóvá teszi az igent most már” – jelentette ki.

Bárándy Péter úgy véli, a miniszterelnök „óellenzéki” minősítése egy erősen vitatható állítás, ami kizáró és diszkriminatív. Úgy látja, Magyar Péter meghatározása nemcsak a korábbi ellenzéki pártokra vonatkozhat, hanem azokra a civil és társadalmi szereplőkre is, akik 2024 márciusa előtt kritizálták a Fidesz-rendszert.

„És ebből az következik, hogy kizárólag azokat fogadja barátsággal, akik ezt a kritikát csak 2024 márciusától kezdődően folytatják, ami nem biztos, hogy helyes, mert akkor csak olyan embereket fogadunk barátsággal, akik vagy addig Fidesz mellett álltak, vagy a Földön kívül tartózkodtak” – fogalmazott. Hozzátette, a minősítés nemcsak rá nézve, hanem a választók széles tömegére nézve is sértő, akik már azelőtt is a Fidesz ellen foglaltak állást. „Ez nagy politikai hiba.”

Az ügyvéd, volt igazságügyi miniszter bírálta az államfőjelölési folyamatot is, felidézve, hogy a miniszterelnök először egy széles körű társadalmi egyeztetés ígéretét tette, majd két-három órával később egyoldalúan döntött a jelölt személyéről. Magyar Péter úgy fogalmazott „én így döntöttem, én fel fogom őt kérni, ami nagyon rossz emlékeimet idézte fel” – mondta Bárándy Péter.

Arra a kérdésre, hogy az ideiglenes köztársasági elnök leválthatja-e a legfőbb ügyészt, Bárándy Péter azt válaszolta, hogy az alaptörvény nem korlátozza a helyettesítő államfő jogkörét. Ugyanakkor etikailag nem tartaná szerencsésnek a lépést. „De ez csak etikai kérdés, nem jogi lehetetlenség. Azért egy ennyire fontos pozícióban ülő ember státuszának megszüntetése egy alapos vizsgálódást és személyes felelősségvállalást feltételez” – fejtette ki. Az ideiglenes államfő jogköreivel kapcsolatban tehát jogi akadályt nem lát, de a döntés súlya miatt megfontoltságot javasol.

Bárándy megerősítette korábbi álláspontját, miszerint a választások eredménye egy „forradalomhoz közeli változást” hozott, ami legitimálja a korábbi rendszer kulcsszereplőinek, vagy ahogy fogalmazott, a „báboknak” az eltávolítását. Szerinte ez nem csupán megengedett, hanem egyenesen kötelező.

„Egy rendszer, amelynek az igazságügy-minisztere azt mondja, hogy nincs olyan fogalom, hogy jogállam, amelyik rendszernek a házelnöke azt mondja, hogy a hatalommegosztás az egy tengeren túli elavult fogalom, arra csak azt lehet mondani, hogy az nem volt jogállam, és a forradalmi leváltásában legitim a bábok leváltása” – érvelt. Egyetlen problémájának azt nevezte, hogy ez nem történt meg azonnal, az első parlamenti üléseken.

A Fidesz és a leváltott Sulyok Tamás azon kijelentéseit, melyek szerint az új államfő nem lesz legitim, Bárándy Péter egy mosollyal intézte el. „Nem érdemel többet” – mondta. A Fidesz bojkottját tehát hiteltelennek tartja.

Az új államfő megbízatásával kapcsolatban kifejtette: a jog nem ismeri az ideiglenes megválasztott köztársasági elnök fogalmát, a mandátum öt évig tart, hacsak egy új alkotmány másként nem rendelkezik. Egy új alkotmány létrehozásának folyamatát hosszadalmasnak tartja.

„Ha tényleg alkotmányozunk és nem kapkodva valami maszlagot hozunk létre, akkor az két és fél, három év” – becsülte meg.

Bárándy Péter méltatta Polgár Judit döntését, amellyel visszalépett a jelöltségtől. „Nagyon becsülöm azt Polgár Juditban, hogy ezt a méltatlan helyzetet megoldotta. Mert ez méltatlan helyzet volt, és ezt ő oldotta meg” – mondta, hozzátéve, elképzelhetetlennek tartja, hogy a miniszterelnök előzetesen ne egyeztetett volna a sakknagymesterrel a jelölés elfogadásáról.

Végezetül saját lehetséges jelölésével kapcsolatban kijelentette: „Én azt mondom, hogy nagyon erősen kell gondolkodnom egy pozitív válaszon ezután.”

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Fegyverrel követelte az alkoholt egy benzinkúti rabló Nagykanizsán, órákon belül elfogták

Fegyveresen elkövetett rablás miatt indult eljárás egy 32 éves férfi ellen Nagykanizsán. A gyanúsított beismerő vallomást tett, a rendőrség kezdeményezte a letartóztatását.

KÉK HÍREK

Öt ember halt meg, amikor egy fuldokló úszót próbáltak kimenteni egy ohiói folyóból

Öten vesztették életüket az Ohio állambeli Scioto folyóban, miután egy bajba jutott úszó megmentésére indultak. A hatóságokat egy autós riasztotta, aki egy rémülten futó gyereket vett észre.

KÉK HÍREK

Összefogott az egész város a Körmendnél meghalt házaspár három árván maradt lányáért

A szentgotthárdi közösség közös imádságot szervez a vasárnapi, M80-as úton történt tragédia után. A frontális ütközésben egy házaspár meghalt, három kislányuk pedig súlyosan megsérült.

SZEMPONT

Amnesty International: Nem Polgár Judittal van baj, hanem Magyar Péter eljárásával

A szervezet szerint a 30 napos határidő lehetővé tenne egy érdemi társadalmi vitát. Azt írják ideje, hogy a mindenkori kormány felhagyjon a gyakorlattal, hogy egyedül dönt az államfő személyéről.

M.M. / Fotó: MTI/Hegedüs Róbert - szmo.hu
2026. július 20.

Az Amnesty International bírálta Magyar Péter miniszterelnök eljárását az új köztársasági elnök kiválasztásával kapcsolatban. A jogvédő szervezet hangsúlyozta, hogy nem Polgár Judit személyével van problémájuk, hanem azzal a sietséggel, amivel a kormányfő a jelöltállítási folyamatot kezeli, miközben az alkotmányos keretek 30 napot biztosítanának az érdemi társadalmi vitára.

„Nem Polgár Judittal van baj, hanem Magyar Péter eljárásával” írják.

Úgy látják, „a következő köztársasági elnök kiválasztását nem lenne szabad elkapkodni, Magyar Péter mégis úgy csinál, mintha nem lenne idő és lehetőség érdemi társadalmi vitát tartani a következő államfőről.”

Felidézik, hogy a miniszterelnök szombaton, Sulyok Tamás megbízatásának megszűnését követően még azt ígérte, „nem szivarszobákban” szeretne jelöltet találni, és egyeztetni fog a frakciójával, az ellenzékkel, valamint várja a civilek javaslatait is. Ezzel szemben vasárnap este, miután tizenhat ismert közéleti szereplő Polgár Juditot ajánlotta, a kormányfő már arról írt, hogy másnap felkéri őt a posztra.

A szervezet szerint „itt az ideje, hogy a mindenkori kormány és parlamenti többség felhagyjon végre azzal a gyakorlattal, hogy egymaga dönti el, ki legyen az ország következő elnöke.”

Kitértek a korábbi államfőkre is, megjegyezve, hogy „az Orbán-rendszer köztársasági elnökei egypárti politikai bizalmat élveztek, ezért nem tudták kifejezni a nemzet egységét és nem akartak a hatalom ellensúlyaként működni.”

Az Amnesty szerint a rendelkezésre álló idő lehetőséget adna a megfontolt döntésre: „Most van 30 nap, ezért lenne idő több emberrel beszélni, átgondolni a szempontokat és meghallgatni másokat is.”

Hozzáteszik, ha egy ilyen folyamat után is Polgár Judit bizonyul a legmegfelelőbbnek, akkor legyen ő az államfő, „de ezzel az átgondolatlan kapkodással őt is nehéz helyzetbe hozza a kormányfő.”

A posztban kiemelik, a cél egy mindenkit képviselő államfő lenne, amihez a megfelelő személy mellett elengedhetetlen, „hogy a ki- és megválasztási folyamat is a lehető legtisztább és legátláthatóbb legyen.” A jelenlegi helyzet „egyelőre nagyon messze van attól.”

„Részben azért is szavaztak annyian a Tiszára, mert elegük lett az Orbán-kormány mindenki más szempontjait félresöprő módszereiből.”

A posztot azzal zárják, hogy „Mi azért dolgozunk, hogy a rendszerváltás ne üres ígéret maradjon”.

Kapcsolódó

Márki-Zay és Magyar Péter összecsapott Polgár Judit államfői jelölése miatt: A miniszterelnök lobbizással vádolja a polgármestert

Márki-Zay Péter azt írja, szerinte a sakkvilágbajnok sem tudná garantálni az intézmény függetlenségét a jelenlegi választási rendszerben. Magyar Péter megjelent a kommentek között, és azt mondta, hogy felesleges lobbizni, és a közvetlen elnökválasztás csak az új Alkotmány elfogadása után lehet.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Elvesztette a bizalmunkat” – Újabb nyílt levélben támadja a vezetést az Operettszínház társulata

A Budapesti Operettszínház több mint ötven művésze újabb nyílt levélben fejezte ki elégedetlenségét a színház vezetésével szemben. A levélben név szerint is elhatárolódtak Orbán János Dénestől és dr. Rózsás Péter ügyvezetőtől.

KÉK HÍREK

Nyomoz a rendőrség a Fradi 25 milliárdos, elmaradt beruházása miatt

A Budapesti Rendőr-főkapitányság eljárást indított a Fradiváros-projekt ügyében, amelyre a klub hatalmas állami támogatást kapott. A tervezett sportkomplexum sosem épült meg, a nyomozást pedig az Állami Számvevőszék által továbbított bejelentés előzte meg.

KÉK HÍREK

„Hol van apa?” – A kómából felébredt Noel első szavai után az édesanyja közölte a legszörnyűbb hírt

Felébredt a mesterséges kómából a múlt heti, M3-ason történt kamionbaleset 13 éves túlélője, Noel. Édesanyjának, Ritának kellett közölnie vele, hogy az apja, Andor a kórházban belehalt a sérüléseibe.

SZEMPONT

Menczer Tamás megtörte a csendet, és Magyar Péterről is nyilatkozott: Egy gonosz emberrel szemben fellépni, az mindig helyes

A Fidesz korábbi kommunikációs igazgatója egy interjúban értékelte a párt helyzetét a választási vereség után. Menczer Tamás szerint a közösség jövője elképzelhetetlen Orbán Viktor nélkül, akivel személyesen is beszélt a folytatásról.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. július 21.

Három hónapos hallgatás után adott hosszabb interjút a Médiapiacnak Menczer Tamás, a Fidesz korábbi kommunikációs igazgatója, volt országgyűlési képviselő. A politikus elmondta, a választási vereség után egy értékelő, megértő munkát próbált elvégezni, amelynek során többek között Áder Jánossal és Orbán Viktorral is beszélt.

Az interjú elején Menczer az ATV riporterével, Török Rékával szembeni kirohanásáról beszélt, amikor azt mondta neki, hogy „szégyellje magát”. A politikus szerint véleményét fenntartja, de elsősorban nem a riporterre, hanem Rónai Egonra haragudott. A műsorvezetői döntést súlyos szakmai tévedésnek tartja, amiért egy 20 perces interjúban nem kérdezte meg Magyar Pétert a Tisza-adóról.

„Olyan szakmai hibát követtek el, ami óriási, és ami az én reakciómmal arányban áll” – jelentette ki.

Hozzátette, a bírósági ítélet ellenére is tartja a véleményét, mert szerinte nem egy dokumentumról, hanem a Tisza Párt holdudvarához tartozó emberek adótervekről szóló nyilatkozatairól volt szó.

A dollármédia kifejezés használatát sem bánta meg.

Szerinte az egy „nettó hazugság”, hogy a balliberális újságírók függetlenek és objektívek lennének, míg a kormányoldaliak propagandisták. Úgy véli, ők is politikai munkát végeznek. Arra a kérdésre, hogy akkor miért adtak interjút ezeknek a médiumoknak fideszes politikusok, mint Szijjártó Péter vagy Navracsics Tibor, azt válaszolta, hogy ő is nyilatkozott nekik, mert ezeket a médiumokat is fogyasztják az emberek, Orbán Viktor pedig azért nem, mert ő „azt úgy gondolta”.

Menczer Tamás elmondta, a választási vereség utáni időszakban arra jutott, hogy ő személyesen rendben van, kiegyensúlyozott a magánélete, és belsőleg is stabil.

A politikával a továbbiakban is foglalkozni akar, mert úgy érzi, 42 évesen van még dolga.

Ezt Orbán Viktor is megkérdezte tőle, aki a politikus állítása szerint a folytatásra ösztönözte. „Azt is látom és érzékelem a mindennapokban az utcán, a benzinkúton, hogy ez a tábor megérdemli, várja, sőt, elvárja azt, hogy azért valaki időnként jöjjön, aki két egyenes mondatban képes azt mondani, hogy emberek, én rendben vagyok. Minden munkámmal, minden tettemmel, minden szavammal és minden rám bízott forinttal el tudok számolni. Ha szükségetek van rám, én itt vagyok” – fogalmazott.

A kampányban központi témává tett háborús veszélyről a választás óta feltűnően keveset beszélt.

Ezt azzal magyarázta, hogy a választáson az emberek döntöttek egy másik politikai közösség mellett, és bár a veszélyek szerinte ugyanúgy fennállnak, egy döntés után nem gondolja, hogy minden nap el kellene mondania, hogy jobb lett volna, ha az ő politikai közössége vezeti az országot. Ehelyett a benzinár kérdését hozta fel, mondván, a Tisza-kormány nem csökkentett adót, ahogy ígérte. Szerinte a benzinárról egy olyan ember dönt, „akinek milliárdjai vannak Shell-részvényben”, és mivel Kapitány István nem lép, drágább a benzin, az ő részvényei pedig egyre többet érnek.

Magyar Péter politikai stílusáról és a pécsi konfrontációról is beszélt.

Menczer szerint Magyar Péter belépésével olyan politikai közbeszéd jelent meg, amilyen korábban nem volt, és a Tisza táborát a Fidesszel szembeni gyűlölet tartja egybe.

A pécsi gyermekotthon előtti jelenetet, ahol Magyar Péterrel konfrontálódott, utólag is vállalhatónak tartja.

„Azért nem tartom hibának, mert én egy gonosz emberrel szemben léptem fel. És egy gonosz emberrel szemben fellépni, az mindig helyes” – jelentette ki.

Állítása szerint nem kiabált, trágár szót nem használt, és nem provokálta Magyar Pétert, csupán az igazságot mondta el neki. Azt is hozzátette, hogy a legdurvább, amit mondott, az a „kicsi” szó volt, amit Magyar jellemére és emberi természetére értett. Arra a felvetésre, hogy mit szólna, ha a saját fia lépne fel így egy iskolai zaklatóval szemben, azt válaszolta, bízik benne, hogy a gyermeke „a gyengék és a megtámadottak érdekében mindig fel fog lépni a tisztesség jegyében, és nagyon büszke is leszek rá ezért”.

A Fidesz vereségének okairól szólva ismét a Balásy Gyula nevével fémjelzett jelenséget okolta.

Azt mondta, őt is zavarták a luxuskiadásokról, például az 50 milliós retikülökről szóló hírek. „Ha lenne is ennyi pénzünk, mint ahogy nincs, nem volt és nem is lesz. Ha lenne is ennyi pénzünk, akkor se vennénk egymilliós topánkát, meg ötvenmilliós retikült, mert a józan észre szemben van” – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Fideszben sokkal több a tisztességes, a közösségért dolgozó ember, mint a méltatlan figura.

Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya kritikáival kapcsolatban óvatosságra intett. „Én mindig óvatos vagyok azokkal, akik egy választási vereség után megokosodnak” – mondta, hozzátéve, hogy bár a kritikáknak van alapjuk, nem tartja relevánsnak a mozgalmukat. A párt jövőjét szerinte továbbra is Orbán Viktorhoz köti.

„Szerintem nem az a kérdés, hogy Orbán Viktorral van-e jövője a Fidesznek, hanem az, hogy Orbán Viktor nélkül van-e jelene” – jelentette ki.

Úgy véli, a Fidesznek mindenképpen Orbán Viktorral kell folytatnia.

Saját jövőjéről elmondta, hogy Orbán Viktor javaslatára adta vissza a mandátumát, amit nem él meg kudarcként. Jelenleg a Fidesz-frakció munkáját segíti a háttérben, és vannak tervei az őszre. Elismerte, hogy a helyzet egzisztenciálisan megviselte, egy ideig a tartalékaikból éltek. „Nem a családtagjaimnak a legkönnyebb. Ezt sajnálom, őszintén” – mondta, hozzátéve, hogy a politikai szerepvállalása miatt a családtagjainak nehéz állást találniuk.

A TELJES BESZÉLGETÉS

Kapcsolódó

Forsthoffer Ágnes: Nem fogadtam el a fényűző, többszáz négyzetméteres elnöki rezidenciát

Forsthoffer Ágnes a közösségi oldalán számolt be az elmúlt 72 napos házelnöki tevékenységéről és a juttatásairól. A politikus a rezidencia mellett a magáncélú szolgálati autóról is lemondott, és ősszel egy 70 négyzetméteres lakásba költözik.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Giccsmérgezést kaptunk az Utódok: Gonoszok Csodaországban nézése közben

A Disney-karakterek gyerekei immár ötödszörre szállnak harcba a jó ízlés ellen. Ennél még a célközönség is jóval többet érdemel. Kritika.

KÉK HÍREK

Elektromos rollerrel gázolt egy 12 éves fiú Balatonbogláron, a gyalogos súlyosan megsérült

A fiú is könnyebb sérüléseket szenvedett, mindketten kórházba kerültek. A rendőrség az eset után felhívta a figyelmet, hogy a szülők ne engedjék nagy teljesítményű járművekre a gyermekeket.

KULT

„Egy fogkefével a zsebedben vándorolsz udvarról udvarra másnap reggelig” – Pál István Szalonna és Szabó Balázs a Művészetek Völgyéről

Különleges koncerttel ünneplik idén Kapolcson a Hagyományok Háza 25. születésnapját. A házigazda zenekar vezetőjével és az egyik vendégénekessel beszélgettünk, akik idestova 32 éve barátok.

SZEMPONT

Kepes András figyelmezteti Magyar Pétert: Az elhamarkodott döntés Judit és a támogatói hitelét is rombolja

Kepes András, a sakknagymestert államfőnek javasló értelmiségiek egyike, Facebook-posztban fogalmazott meg kifogásokat Magyar Péter bejelentésével kapcsolatban. Bár továbbra is támogatja Polgár Juditot, a felkérés elhamarkodottságára figyelmeztetett.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. július 20.

„Az elhamarkodott döntés Judit és a támogatói hitelét is rombolja” – írta hétfőn Kepes András arról, hogy Polgár Juditot jelölik ideiglenes köztársasági elnöknek. Az író-újságíró egyike volt annak a tizenhat közéleti szereplőnek, akik nyílt levélben javasolták a sakknagymestert a posztra, mostani Facebook-posztjában azonban több feltételt is megfogalmazott.

Bár továbbra is tiszta szívvel ajánlja Polgár Juditot, akit gyerekkora óta ismer és akiről könyvet is írt, hangsúlyozta, hogy egy ideiglenes államfőnek is „elsöprő társadalmi támogatottságra van szüksége”, ha hiteles akar maradni.

Kepes szerint a döntéseknek közakarattal, átláthatóan kell megszületniük, „ne füstös szivarszobákban” – írta a Facebookon, amit a Telex is szemlézett.

Hozzátette, megvárta volna, milyen nevek merülnek még fel, mert Polgár mellett más kiváló személyeket is tudna támogatni.

A jelölés hírére a politikai térfél másik oldaláról is érkeztek reakciók.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint Polgár Judit megválasztása „közjogilag hibás lesz”, és emiatt a későbbi döntései is érvénytelenek lennének.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a széles körű társadalmi egyeztetés hiányát kritizálta, és felvetette, hogy vizsgálni kellene Polgár Judit esetleges kettős állampolgárságát is.

Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton egy videóüzenetben jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, ami a saját menesztéséről is rendelkezett. A lépést alkotmányos kényszernek nevezte, de kijelentette: „A demokratikus jogállam ezzel megszűnt.”

A leköszönő elnök helyét ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök vette át, az Országgyűlésnek pedig harminc napja van új államfőt választani.

Vasárnap tizenhat neves közéleti szereplő – köztük Rubik Ernő, Kulka János és Mácsai Pál – nyílt levélben javasolta Polgár Juditot a posztra, kiemelve a pártpolitikától való függetlenségét és nemzetközi tekintélyét.

Erre reagálva Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőn találkozik a sakknagymesterrel, és felkéri, hogy az új Alaptörvény elfogadásáig vállalja el az ideiglenes államfői tisztséget.

A bejelentés azonban megosztotta a kormányoldal támogatóit is, sokan a gyors döntést és a szélesebb egyeztetés hiányát kritizálták.

Kapcsolódó

Jámbor András: Polgár Judittal olyan köztársasági elnökünk lesz, akinek fontos az oktatás és a nők esélyegyenlősége

A politikus üdvözölte, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a nemzetközi sakknagymestert tervezi felkérni ideiglenes államfőnek. Úgy fogalmaz, „Magyar Péter bizonyított egyet a demokrácia irányába.”