SPORT

Hogyan élhette túl Grosjean, hogy 220 km/órával a falnak rohant a kocsijával, ami kigyulladt?

Szinte csoda, ami történt, de valójában legalább négy nagyszerű találmány segített benne.


A Forma 1-es autóversenyek indulása óta eltelt 70 évben szinte természetes velejárói voltak a szőrnyű halálos balesetek. A két legnagyobb tragédia az osztrák Jochen Rindt és a brazil Ayrton Senna esete volt.

Rindt 1970. szeptember 5-én Monzában szenvedett halálos balesetet, a világbajnoki koszorút már csak özvegye vehette át. A háromszoros világelső Senna 1994. május 1-én a San Marinó-i nagydíjon halt szörnyet (ugyanannak a versenynek az előző napi időmérő futamán az osztrák Roland Ratzenberger lelte halálát a lángok között). Amikor 1976. augusztus 1-én az akkor címvédő, később két további világbajnokságot nyerő Niki Laudát összeégve kimentették Ferrarijából, és az osztrák pilóta hat héttel később már újra versenyzett, mindenki csodáról beszélt.

A 21. században eddig csupán egyetlen Forma 1-es versenyzőnek kellett meghalnia: a francia Jules Bianchi 2014. október 5-én a szuzukai japán nagydíjon szenvedett baleset miatt vesztette életét.

Honfitársát, Romain Grosjeant november 29-én a bahreini GP-n érintette meg a halál szele, amikor 220 km/órás sebességgel egy falnak rohant, és autója pillanatok alatt lángba borult. A versenyző mégis szinte sértetlenül megúszta a borzalmas ütközést, és saját lábán szállt ki a kocsiból, de ezt nem csupán valamiféle „isteni gondviselésnek” köszönhette, hanem tudósok és mérnökök több évtizedes munkájának – írja a Wired

Gorsjean kocsijának jobboldali hátsó kereke már az első körben összeakadt Danyiil Kvjat kocsijának bal első kerekével, és emiatt a versenyautó kirepült a pályáról. A korlát, aminek nekirohant, egy olyan csupasz, hullámos acélszalag volt, amelyhez hasonlóak a polgári országutak mentén vannak. Megállította ugyan a kocsit, de 220 km/órás sebességhez képest túlságosan gyorsan, az autó csaknem 180 fokban megperdült, kettétört, széthasadt a tankja. A motorból kiáradó és az ütközésből támadt hő azonnal meggyújtotta az üzemanyagot.

A lángok mindent elborítottak, magát Grosjeant is. A mentők másodperceken belül a helyszínen voltak és akcióba léptek, hogy megmentsék a pilóta életét. Grosjean úgy bukkant elő a lángokból, mint egy főnixmadár, csupán kisebb égési sérülésekkel a kezén, lábán és könyökén, semmije sem tört el.

Egy ilyen esetnél a szerencse is sokat számít, de ennél sokkal többről volt szó. Grosjean már a kórházban is hálát adott a közelmúltban bevezetett Halo biztonsági gyűrűnek, amelyet a pilótafülke fölé helyeznek el és célja tompítani az ütközés erejét.

Ez egy szénrostokból készült erős szerkezet az úgynevezett „túlélő cella” fölött, amelyet a leginkább ütésállónak tartanak. A Halo minden bizonnyal megvédte Grosjean fejét attól, hogy nekivágódjon a szétszaggatott korlátnak. De életben maradását még legalább három élenjáró találmány is biztosította: fej- és nyaktámasztó rendszere, biztonsági hevederje és védőöltözete.

VIDEÓ: a szörnyű baleset

2001-ben Dale Earnhardt hétszeres amerikai NASCAR-bajnok fejét szó szerint leszakította az ütközés ereje. És bár az autósport irányítói általában nehezen fogadnak el új biztonsági intézkedéseket, Earnhardt rettenetes halála nyomán kénytelenek voltak belátni, hogy a bátorság, a sebesség megszállott imádata nem írja felül a fizika törvényeit. Ekkor született meg a Robert Hubbard által tervezett HANS (Head and Neck Support).

Ez egy lópata alakú merev gallér, amely rásimul a versenyzők vállára és amelyet szíjakkal erősítenek a sisakjukhoz. Mivel nincs sem az üléshez, sem magához az autóhoz kötve, a HANS együtt mozog a vezetővel, nemcsak biztonságot ad neki azzal, hogy a fejét rögzíti, hanem elegendő rugalmasságot is ahhoz, hogy észrevegye a pályán a váratlan eseményeket.

Hubbard már az 1980-as években dolgozni kezdett találmányán, ami először csak saját baráti körében terjedt el, Earnhardt balesete azonban megnövelte a népszerűségét, végül 2016-ban kötelezővé tették használatát.

De legalább ennyire fontos tényező volt az is, hogy Grosjean nem repült ki kocsijából.

Az ezzel kapcsolatos erőfeszítések egészen a második világháborúig nyúlnak vissza, és sokat köszönhetünk John Paul Stapp-nek, az amerikai légierő sebészorvosának, akit egykor „a Föld leggyorsabb emberének” neveztek.

Miközben a hadmérnökök megszállottan építették a hangsebességnél gyorsan repülőgépeket, nemigen törődtek a biztonsággal, és ez több tucatnyi berepülő pilóta életébe került.

Stapp célja egy olyan szerkezet megépítése volt, amely képes az emberi test lefékeződésével járó traumát a minimálisra csökkenteni. Csapatával a kaliforniai, majd új-mexikói sivatagban együléses „rakétaszánkókat” épített, amelyekbe egy-egy bábut ültettek. Minden teszthez másfajta hevedert használtak. Ha a teszt végén a bábu egyben maradt, Stapp maga próbálta ki a hevedert.

Egy alkalommal öt másodperc alatt 1017 km/órára gyorsult fel, vagyis gyorsabb volt, mint egy kilőtt puskagolyó. (Ezzel a teljesítménnyel került be a Guinness Rekordok Könyvébe). Egy tóba zuhant, össze-vissza törte magát, de a kísérletek folytatódtak. A csapat tagjai összesen 166 dokumentált „kilövést” hajtottak végre.

Végül megállapították, hogy az ember akár egy repülőgép lezuhanását is túlélheti, amennyiben a medencecsontját rendesen rögzítik és heveder tartja mindkét vállát.

Az öt részből álló versenyöv-rendszer – kettő a vállakon, kettő megfeszíti a medencét, és egy a lábakat rögzíti – évtizedeken át alapfelszerelésnek számított. Az elmúlt években egy hatodik, néha egy hetedik hevedert is hozzátettek, de továbbra is a medencére és a vállakra összpontosítottak. És mindez Stapp eredményeinek köszönhető, aki később az átlagautókba épített biztonsági öv lelkes szószólója lett.

Grosjean balesetének nézőit alighanem a tűzcsóva döbbentette meg leginkább, amelynek közepéből a francia versenyző kilépett. Hogy ezt megtehette, nagyban köszönhető a wilmingtoni DuPont vegyipari cég kutatójának, Wilfred Sweeny-nek, aki 1961-ben kezdett szénből, hidrogénból, nitrogénból és oxigénből álló polimer szálak összefűzésével kísérletezni. Ezekről kiderült, hogy így együtt tűzállóak.

Ez volt az alapja a ma Nomex néven ismert ruházati anyagnak, amelyet 1967-ben szabadalmaztattak, de azóta is folyamatosan fejlesztik. Alig két évvel ezután már ez mentette meg a később Forma 1-es világbajnok Mario Andretti életét az Indy 500-as versenyen.

Előnye, hogy egyrészt nagyon magas hőfokot kibír, másrészt miután a lángokat eltávolítják, nem ég tovább, nem is olvad, hanem önmagától kialszik rajta a tűz. Ezen múlt, hogy Grosjean szinte sértetlenül elhagyhatta lángba borult kocsiját. Ma már az autóversenyzők 95%-a ilyen ruhát visel.

De ez még nem minden. Grosjean Nomexszel erősített AlpineStars ruháján a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által megállapított szabványnak megfelelően még olyan vállpántok is vannak, amelyekkel ki lehet húzni egy pilótát a kocsironcsból, eszméletvesztés esetén. Terveznek hozzájuk olyan légzsebeket is, amelyek kitágulnak a hőség hatására, és ezzel egy további hőkorláttal veszik körül a vezetőt, hogy késleltessék az égést. Még a reklámcímkékhez használt fonalakat is tesztelik előzetesen, hogy azok se olvadhassanak bele a pilóta bőrébe.

Romain Grosjean szörnyű, de mégis szerencsés kimenetelű balesete emlékeztethet bennünket azokra az áldozatos munkát végző kutatókra, fejlesztőkre, akik nem csupán a versenysportot, hanem a mindennapi közlekedést is biztonságosabbá tették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Videón a világbajnokság botránya: rámarkoltak a magyar birkózó péniszére, aki válaszul ütni kezdte japán ellenfelét
A magyar színekben versenyző birkózó szerint ellenfele átlépett egy határt. A mérkőzés után az öltözőben is összetűzésbe keveredtek.


Muszukajev Iszmail balhéba keveredett a zágrábi birkózó-világbajnokságon. A magyar színekben induló világ- és Európa-bajnok sportoló a 70 kilogrammos súlycsoport negyeddöntőjében lépett szőnyegre a japán Aojagi Josinoszuke ellen, aki megnyerte az összecsapást.

A mérkőzés azonban nem csak az eredmény miatt került a figyelem középpontjába. Az Eurosport beszámolója szerint Muszukajev a meccs közben ütni kezdte ellenfelét, mert Aojagi rámarkolt a nemi szervére.

A birkózó ezt követően az öltözőben is nekiesett a japán sportolónak.

Muszukajev az eset után megszólalt a közösségi oldalán. Azt írta:

„Ami szombaton a szőnyegen történt, arra nem vagyok büszke, és senkit sem buzdítok ilyesmire. Biztosan tudjátok, hogy békeszerető ember vagyok, és komoly ok nélkül sosem viselkednék így. A tetteivel megsértett engem, és ezzel a becsületemet is, ami ilyen következményekhez vezetett, hiszen bármely magára valamit is adó férfit sértene ez. Nem tudom, náluk hogyan viszonyulnak ehhez, de a Kaukázusban ez elfogadhatatlan. Békét és jóságot mindenkinek!”

Mivel Aojagi bejutott a döntőbe, Muszukajev vigaszágra került. Vasárnap azonban kikapott kirgiz ellenfelétől, így kiesett a világbajnokságról.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
„Miután kiderült, hogy daganatos betegséggel küzd, teljesen elengedte magát" – Ma lenne 75 éves Csapó Gábor, a pólókirály
A legendás sportember Zalatnay Cinivel titokban szökött meg az edzőtáborból, Charlie-val pedig minden szombaton megváltotta a világot.
F. O. - szmo.hu
2025. szeptember 20.



Csapó Gábor, akit mindenki csak Dudiként ismert, 2022. november 27-én hunyt el 72 évesen. Ha ma is köztünk lenne, szeptember 20-án ünnepelné 75. születésnapját.

Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó sokkal több volt kivételes sportolónál. Színes, eseménydús életet élt, számos területen kipróbálta magát, és rengeteg emberre volt hatással, írta visszaemlékezésében a Blikk.

Barátai és közeli ismerősei a mai napig megemlékeznek róla.

Charlie, az ország egyik legismertebb énekese szombatonként egy budai presszóban találkozott vele és egy baráti társasággal.

Ezek az összejövetelek fontos részévé váltak az életének. „Olyankor nagyokat beszélgettünk, megváltottuk a világot, és Dudi az egyik legjobb barátommá vált” – emlékezett vissza. Utoljára halála előtt két héttel jelent meg a találkozón. Bár látszott rajta, hogy nincs jó állapotban, nem panaszkodott.

Faragó Tamás, a Vasas és a vízilabdázás élő legendája is közeli kapcsolatban állt vele. Azt mondta, hogy

Dudi betegségéről csak kevesen tudtak. Nem vállalta a műtétet, és miután kiderült, hogy daganatos betegséggel küzd, teljesen elengedte magát.

„Ma is úgy vagyok vele, hogy amikor megjelenek valamelyik uszodában, keresem őt, és nézem, hol van.” Hozzátette: nem készült boncolási jegyzőkönyv, így hivatalosan nem lehet tudni, mi okozta a halálát.

Zalatnay Sarolta hat évig volt Csapó párja, és kapcsolatuk után is megmaradt a szeretet köztük.

„Hat év tömény boldogság. Ez jut eszembe Dudiról, akit imádtam, és ez az érzés a különválásunk után sem változott.” Sok szép emléket őriz. Azt mondta, Csapó megtanította teniszezni és síelni, és mindig biztatta, ha jól teljesített. Együtt járták az éjszakát, sok helyen szívesen fogadták őket.

Miatta vált a vízilabda rajongójává. „Amikor Dudi még játszott, ott kiabáltam a lelátón.” Előfordult, hogy Csapó kiszökött az edzőtáborból, hogy Faragó Tonóval és Gerendás Gyurival a Balatonhoz menjenek, ahol Cini fellépett.

„Imádta, szinte falta a csokoládét, és emlékszem, Ausztriában marokszám ette a Mozart golyót”

– mesélte. Amikor beteg lett, nem engedte be Zalatnayt a kórházba, mert nem akarta, hogy így lássa.

Csapó 1977-ben állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett, de sosem használta a doktori címet, mert nem illett hozzá ez a formális szerep.

Pályafutása során minden fontos címet elnyert, amit vízilabdázóként el lehetett. Emellett szerepelt filmekben, műsorokban, például a Heti Hetesben is.

Faragó Tamás egy különleges emléket is megosztott. Egy alkalommal Csapó megkérdezte tőle: „Tonó, mi egyáltalán értünk valamihez?” Faragó azt válaszolta, hogy nem. Mire Dudi nevetve mondta: „Akkor ugye a lakáskiadás a legjobb, abból tudunk majd megélni?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Súlyos baleset a Győr Rallyn: hatan megsérültek, négy embert elsodortak az ütköző autók
A baleset a Kisgyónbányai gyors célja utáni beíróban történt, amikor a 25-ös rajtszámú autó a várakozó 24-esnek ütközött, és a járművek négy embert elsodortak.


A győri ralin baleset történt a második gyorsaságin – írta a WHB Győr Rally a Facebookon. „A Kisgyónbányai gyorsasági célja után, a beíróban várakozó 24-es rajtszámú versenyautónak ütközött a 25-ös rajtszámú autó.”

A járművek négy embert elsodortak, két versenyző is megsérült. Hárman súlyosan, hárman könnyebben sérültek, a súlyos sérülteket kórházba vitték.

Az oldal szerint, amint tudnak, friss információkat közölnek. A III. Győr Rallyn történtek miatt a verseny egyik szakaszát törölték.

A Kisalföld szerint a Bodogán Motorsport tagjai jó hírt osztottak meg közösségi oldalukon. Ők is részesei voltak a balesetnek, a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórházból jelentkeztek be.

A bejegyzésük szerint a stopállomásban vétlen áldozatok voltak, megköszönték az aggódó üzeneteket, kiengedték őket a kórházból és jól vannak. Jobbulást kívántak a sérült sportbíróknak, és közölték, hogy számukra itt véget ért a bajnokság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
Meghalt Zsengellér Zsolt
83 éves korában hunyt el. A Képes Sportnál kezdte pályáját, később a Sportfogadásnál dolgozott, a Labdarúgásnak és klubkiadványoknak is írt.


Szeptember 11-én délben, 83 éves korában, németkéri otthonában meghalt Zsengellér Zsolt legendás sportújságíró és egykori labdarúgó, írja a Nemzeti Sport.

Súlyos betegség után hunyt el, a hírt a felesége közölte.

Zsengellér Zsolt 1942. november 2-án született Budapesten, Zsengellér Gyula vb-ezüstérmes labdarúgó és Balsai Olga fiaként. Kamaszként együtt edzett Göröcs „Titivel”, a katonaévek alatt a Nagykanizsai Dózsa játékosaként az NB III-ban is szerepelt.

1964-ben apja jó barátja, a Grande Torinónál is dolgozó Kuttik András közbenjárására a Laziónál vehetett részt próbajátékon, később az FC Chiasso labdarúgójaként játszott a svájci élvonalban is. Bár tehetségesnek tartották, viszonylag korán ráébredt, hogy nincs esélye jelentős futballkarrierre.

1970-ben jelentkezett a Képes Sport és a TeleSport közös pályázatára, a Pályabelépőre. Több ezer pályázó közül bejutott a vetélkedő tizenkettes döntőjébe, ezután munkát kapott a sporthetilapnál. 1970-től 1983-ig dolgozott gyakornokként, munkatársként, majd a labdarúgó rovat vezetőjeként. Tudósított az 1978-as argentínai vb-ről és az 1980-as olaszországi Eb-ről is. 1986-tól 2003-ig a Sportfogadásnál dolgozott, emellett állandó szerzője volt a Labdarúgásnak, valamint az Újpesti Dózsa és az MTK-VM klubkiadványainak.

A Magyar Sportújságírók Szövetségében az utóbbi években az etikai bizottság tagja volt. A szervezet 2003-ban Feleki László-díjjal, a Puskás Nemzetközi Futballalapítvány 2021-ben Szepesi-díjjal jutalmazta. Az MSÚSZ Életműdíját idén júniusában kapta meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: