JÖVŐ
A Rovatból

Hogy mekkora válság jön Magyarországon, az attól függ, mit tanulunk más országoktól

Ezt tudtuk meg szakértőinktől a Karanténinfó videóinterjújában.


Mi lesz, ha május 3. után újraindítják a gazdaságot? Lesz-e még több elbocsátás? Súlyosabb válság jön-e, mint 2009-ben? Ezeket a kérdéseket is feltettük szakértőinknek.

A járványhelyzet gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélgettünk Cser Tamással, a Hold Alapkezelő vezető portfóliókezelőjével és Székely Tamással, a Szakszervezetek Országos Szövetsége alelnökével.

Mi volt a 7 legfontosabb megállapítás?

1. Tanulhatunk azoktól, akik már előrébb járnak a járványkezelésben

„Szerencsés helyzet, hogy nem egyszerre azonos mértékben tört ki a járvány mindenütt, így fel tudjuk használni azoknak az országoknak a tapasztalatait, akik már előrébb járnak” – mondta Cser Tamás, külön utalva a dél-koreai mintára: náluk az új fertőzések február végén-március elején tetőztek, azóta jelentősen visszaesett az új megbetegedések száma. – „A koreaiak élen járnak tesztelésben, teszik mindezt úgy, hogy közben a gazdaságuk nem állt le. Ezt a modellt lenne érdemes átvenni.”

2. Ha május 4. után újraindul az élet, az azt is jelenti, hogy a kormány a gazdaság mellett döntött az emberekkel szemben

„A magyar kormány a gazdaság mellett döntött, és nem az emberek mellett. Ha valóban a korlátozó intézkedések feloldására készülünk május 4. után, akkor az még nagyon sok beteget eredményezhet. Kínában is vártak mintegy 1,5 hónapot a tetőzés után, miután enyhítettek a korlátozásokon” – jegyezte meg Székely Tamás.

3. A magyar gazdaságélénkítés GDP-hez viszonyított mértéke elmarad a régió más országaitól

„A világon mindenütt jelentősebb élénkítésbe kezdtek, a GDP-hez képest 9-14%-os költségvetési élénkítés is látható - Magyarországon az eddigi kommunikációt ismerve 2% környéki gazdaságélénkítés van folyamatban, ami messze elmarad a többi országétól, még a régióban is hátul kullog” – jegyzi meg Cser Tamás. – „Nem mer nagyot lépni Magyarország, pedig lenne rá lehetősége, pont amiatt is, hogy az utóbbi években sikerült leépíteni a külső adósságállományt. Ez megteremtené annak lehetőségét, hogy jóval nyugodtabban költsön az állam.”

4. Jöhet ugyanolyan rossz vagy még rosszabb helyzet, mint amilyet a 2009-ben tapasztaltunk

A mostani helyzetet gyakran hasonlítják a 2008-2009-es világgazdasági válsághoz.

Minél tovább megyünk előre az időben úgy, hogy nincs megoldás a problémára, nincs gyógyszer, nincs vakcina, annál valószínűbb, hogy hasonlítani fog a helyzet a 2009-esre, kialakul egy gazdasági bizalomvesztés.„ Fizetni fog-e az üzleti partner? Esnek-e az ingatlanárak? Megmaradnak-e a munkahelyek? Ezek a problémák idővel mind egyre inkább negatív öneresítő folyamattá alakulhatnak” – mondta Cser Tamás.

„Az látszik, hogy a mostani válság sokkal nagyobb lesz, mint a 2009-es. Az IMF előrejelzései szerint mínuszba fordul mindenhol a GDP növekedés, és rendszerint jóval nagyobb mértékben, mint 11 évvel ezelőtt. Ráadádsul az IMF pár hete készítette ezeket a számításokat, akkor még abból kiindulva, hogy az első-második negyedév eredménye lesz lényegesen rosszabb, de utána javulás várható. Magyarországra vonatkoztatva kisebb fokú visszaesést jósoltak, de sajnos számolnunk kell vele, hogy ez az előrejelzett -3,1% romlani fog. Különösen akkor számíthatunk rosszabb számokra, ha az újranyitás nem jó időben történik, nem sikerül jól, nem sikerül átvenni a külföldön bevált példákat, mint a már sokat emlegetett dél-koreai mintát” – összegzett a pénzügyi szakértő.

5. A válsághelyzet lehetőséget ad a cégeknek, hogy új struktúrát alakítsanak ki

„Most az tapasztalható, hogy a digitalizációs beruházásokat előrébb hozták, felpörgetik, a leépítéseket pedig igyekeznek a vírushelyzettel magyarázni.

Minden munkáltató próbál olyan módon előnyt kovácsolni a helyzetből, hogy egy teljesen más struktúrával induljon el, ha a járvány lecseng” - vélekedett Székely Tamás.

6. Nem minden kormányzati intézkedés tekinthető válságkezelőnek

„Annak, hogy most valaki ingyenesen elvégezheti a járművezetői tanfolyamot, vagy hogy a nyelvvizsgával nem rendelkező diplomázni vágyók kvázi amnesztiát kapnak, annak semmi köze nincs a válságkezeléshez. Sokkal jobban kellene fókuszálni a lényeges problémákra” - állítja Székely Tamás.

7. Az időzítésnek, a gyors döntéseknek nagy jelentősége van a válságkezelésben

„A válságkezelésben a legfontosabb az időfaktor. Ha meg akarunk lépni valamit támogatandó a gazdaságot, akkor minél gyorsabban kell dönteni róla. Nem lehet hónapokat gondolkodni azon, hogy adjunk-e támogatást a vállalatoknak, mert lehet, hogy pár hónap múlva ezek a vállalatok már nem fognak létezni. Azt érezni, hogy Magyarország a régióhoz képest kicsit hezitálva lépett, sok korlátozást szabva az intézkedéseken belül is” – mondta Cser Tamás.

VIDEÓ: NÉZD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.



A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Lehetővé teszi az erotikus beszélgetéseket a ChatGPT azoknál, akik igazolják, hogy felnőttek
Sam Altman kedden az X-en azt írta, hogy a korhatáros beléptetés bevezetése után a rendszer támogatja majd a felnőtt tartalmú beszélgetéseket, sőt, zöld utat adnak a felnőtt ChatGPT-alkalmazásoknak is.


Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója azt ígéri, hogy a ChatGPT hamarosan erotikus beszélgetéseket enged azoknak, akik igazolják a korukat. A cég decemberre tervezi az életkor-ellenőrzés bevezetését, ami ennek a feltétele – írta a The Verge.

„Ahogy szélesebb körben bevezetjük a korhatáros beléptetést és a ‘bánjunk a felnőtt felhasználókkal felnőttként’ elvet, még többet is engedünk, például erotikát a hitelesített felnőtteknek” – írta Altman kedden az X-en.

A hónap elején az OpenAI azt is jelezte, hogy a megfelelő életkor-ellenőrzés és kontrollok után a fejlesztők „felnőtt” ChatGPT-alkalmazásokat is készíthetnek.

Közben Elon Musk xAI-ja flörtölő MI-társakat indított, amelyek 3D-s anime figurákként jelennek meg a Grok appban.

Az OpenAI új ChatGPT-verziót is ígér, amely „inkább úgy viselkedik, mint amit az emberek a 4o-ban kedveltek”. Egy nappal azután, hogy a GPT-5 lett az alapértelmezett modell, a cég visszahozta opcióként a GPT-4o-t, miután többen panaszkodtak, hogy az új modell kevésbé volt személyes.

Altman szerint az OpenAI korábban szigorúbbra vette a ChatGPT-t, hogy óvatosan kezelje a mentális egészséggel kapcsolatos helyzeteket, de ez sok olyan felhasználónak rontotta az élményt, „akiknek nem voltak mentális egészségi problémáik”. A vállalat azóta olyan eszközöket adott a rendszerhez, amelyek „jobban felismerik”, ha valaki lelki válságban van.

Az OpenAI létrehozott egy „jóllét és MI” tanácsot is, nyolc kutatóval és szakértővel, akik a technológia és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálják. Az Ars Technica azt írta, hogy a testületben nincs öngyilkosság-megelőzési szakértő, miközben több ilyen szakember nemrég további védőintézkedéseket kért az öngyilkossági gondolatokkal küzdők számára.

„Most, hogy sikerült mérsékelni a súlyos mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, és új eszközeink vannak, a legtöbb esetben biztonságosan enyhítjük a korlátozásokat” – állítja Altman.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mesterséges intelligenciával hoztak létre egy színésznőt - a hollywoodi színészek kiakadtak
Tilly Norwood már ügynökségeknél is próbálkozik, hogy szerepet kapjon, de több ismert színész és a szakszervezet is tiltakozik ellene.


Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.

Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.

A fejlesztők már több ügynökségnél is bejelentkeztek, hogy hollywoodi filmes szereplési lehetőséget szerezzenek neki.

A hollywoodi színészszakszervezet és több ismert színész is tiltakozik az AI-színész ellen. A szervezet közleményében úgy fogalmazott:

Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program által generált karakter, amit profi színészek munkájával tanítottak be.

Nincsenek élményei, amikből meríthetne, nincsenek érzelmei, és az eddig látottak alapján a közönséget sem érdekli a számítógéppel generált, emberi valóságtól elszakadt tartalmak”.

Emily Blunt a mesterséges színészt „ijesztőnek” nevezte. Natasha Lyonne szerint pedig bojkottálni kell mindenkit, aki együtt dolgozna vele. A BBC szerint Lyonne épp egy olyan filmen dolgozik, amelyben valódi színészek szerepelnek, és amelyben „etikus mesterséges intelligenciát” alkalmaznak.

Whoopi Goldberg úgy véli, hogy a közönség képes megkülönböztetni a valódi embereket a mesterséges intelligencia által generált alakoktól, mivel „másképp mozognak”.

Van der Velden egy közelmúltbeli előadáson azt mondta, szerinte a hollywoodi stúdiók és ügynökségek titokban támogatják a mesterséges intelligencia használatát, és a következő hónapokban nagy bejelentésekre lehet számítani ezzel kapcsolatban.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk