SZEMPONT
A Rovatból

Hiába az emelés, egyre kevesebbet érnek a nyugdíjak, 2023-ban 60 milliárdot spórolt az állam a nyugdíjasokon - mondja Farkas András nyugdíjszakértő

Utólag kiderült, hogy a 2022-es tényleges infláció magasabb volt az év közben becsültnél, de ez a pénz már elveszett a nyugdíjasok számára. Az átlagkeresetekhez képest is évről-évre nő a leszakadás.


Péntek este jelent meg a kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amiből kiderül, hogy akiknek idén év végéig állapították meg az ellátását, azok 6 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak január elsejétől. Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj 230.528 Ft-ra emelkedik, míg a medián nyugdíj (amennyinél a nyugdíjasok fele kevesebbet, fele többet kap) eléri a 204.157 Ft-ot.

A nyugdíjakat a törvény szerint mindig január elsejétől emelik, az arra az évre becsült inflációs célnak megfelelő mértékben. Ha az infláció nagyobb lesz, akkor novemberben visszamenőleges korrekciót kell végrehajtani. Az elmúlt években rendszeresen szükség is volt erre, mert alulbecsülték a várható inflációt. Hogy jövőre kell-e ettől tartani, és mennyit érnek valójában a nyugdíjak, arról Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk.

– Mit jelent az, hogy az emelés csak a 2023 december 31-ig megállapított nyugdíjakra vonatkozik?

– A jogszabályi megfogalmazás most kivételesen egyértelmű. Tehát a nyugdíjemelés 2024. január 1-jétől annak jár, aki 2023. december 31-én már nyugdíjban részesült. Azok, akiknek 2024-ben állapítják majd a nyugdíjukát, csak 2025-től számíthatnak majd nyugdíjemelésre. Olyan szempontból jogos a kérdés, hogy a nagyon magas inflációs időszakokban, amilyen idén volt, meg tavaly, nagyon sok nyugdíjas nehezményezte, hogy

megállapították a nyugdíjukat az év elején, amit egész évben égetett védelem nélkül az infláció, mert a nyugdíjmegállapítás évében még nem jár nyugdíjemelés.

– Mekkora esély van arra, hogy jövőre valóban 6 százalék alatt marad az infláció, és nem lesz szükség utólagos nyugdíjkorrekcióra?

– Az elemzők egyetértenek abban, hogy 6% alatt lesz majd a tényleges infláció. Már legalábbis az infláció általános mértéke. De az a baj, hogy maradt rengeteg felfelé mutató kockázat is. Elég az orosz-ukrán háborút, az izraeli-hamász háborút említeni, vagy az Unióval fennálló feszültségeket. Ez mind-mind odacsaphat majd az inflációnak jövőre is. De egyelőre úgy néz ki, hogy az elemzői konszenzus az valahol 6 százalék alatti áll meg, 5 és 6 százalék között. Ami a nyugdíjasoknál probléma lehet, hogy ha emelik is a nyugdíjukat most 6%-kal, de menet közben a nyugdíjas infláció (tehát nem az általános infláció) mégis magasabb lenne, akkor jövő novemberben is kell majd egy kiegészítő korrekciós emelés. Akkor megint azt fogják mondani a nyugdíjasok, hogy

igaz, hogy megemelték 6 százalékkal 2024 januárban a nyugdíjunkat, de magasabb lett a nyugdíjas infláció, ezért folyamatosan kamatmentesen hiteleztük az államot 2024 novemberéig.

– Mi a helyzet a nyugdíjak reálértékével?

– A nyugdíjtörvényben nem vállal garanciát az állam arra, hogy reálértékben növelné a nyugdíjakat, csak arra, hogy a mindenkori inflációnak megfelelően emeli. Ez is sok sebből vérzik, hiszen látjuk, hogy a nyugdíjemelés mindig a becsült infláció alapján történik meg. Mint ahogy most, 2024 novemberében is a 2024-re becsült 6 százalékos infláció mértékében emelik. Ha esetleg szükség lenne majd egy utólagos korrekcióra, akkor az megint csak egy újabb becslés lenne. Ha az idén novemberi 3,1%-os korrekciót nézzük, az úgy jött ki, hogy a 2023. január-augusztus közöttre kimutatott infláció alapján a kormányzat megbecsülte, hogy egész évben mennyi lesz az általános, illetőleg a nyugdíjas infláció, és a nyugdíjas infláció 18,5%-ra jött ki, ehhez igazították a nyugdíjemelést. De ez még mindig nem a végleges szám, mert a 2023-ra vonatkozó végleges inflációs adatokat a KSH majd csak 2024 februárban közli.

Csakhogy 2024 februárban már nincs egy pótlólagos visszamenőleges emelés a tényleges infláció tükrében, akkor sem, ha az magasabb lenne a 18,5%-nál.

Pedig abban szintén elemzői konszenzus van, hogy a nyugdíjas infláció éves mértéke 2023-ban valahol 19,1% körül lehet minimum. Ugyanez 2024-ben is lejátszódhat, csak remélhetőleg már nem ilyen magas számokkal.

– Hogyan alakult a nyugdíjak reálértéke az elmúlt két viharos esztendőben?

– A 2022-es emelés körülbelül fél százalékkal maradt el a tényleges nyugdíjas inflációtól. Az idei, 2023-as emelés pedig 1,2 százalékkal maradt el a 2022-es tényadatokhoz képest. Ha az elmúlt három évet nézzük, a 2021-es infláció tényleges mértékénél kicsit kisebb volt a 2022-es emelés, és a 2022-es tényleges inflációnál pedig 1,2%-kal volt kisebb a 2023-as emelés.

Állandóan belecsúszunk abba, hogy a nyugdíjasoknál a becsült inflációval történő emelés elmarad a tényleges infláció mértékével történő emeléstől.

Ezt szokták nehezményezni a nyugdíjas szervezetek. Ezek picinek tűnő összegek, de például 2023-ban 1 százalékpont 55 milliárd forintot ért. Tehát ha ott beragad 1,2 százalék, akkor az már 60 milliárdos tétel, amit nem fizettek ki utólag.

– Tehát szép lassan azért morzsolódik le a nyugdíjak értéke.

– Nem is olyan lassan.

– A reálkeresetekhez képest ezek szerint nyílik az olló?

– Úgy lehet ezt közérthetően megfogalmazni, hogy a nyugdíjakat mindig csak az infláció mértékével emelik. Az infláció mértéke az eddig minden évben, még a horror infláció éveiben is alacsonyabb volt, mint amennyivel a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nőtt. A nyugdíjaknak minden évben kicsit romlott a vásárlóértéke az aktív keresők kereseteihez képest, hiszen azok nagyobb mértékben, 10 százalékpont fölötti mértékben nőttek, míg a nyugdíjak jellemzően 3-5-6 százalékos mértékben nőttek, kivéve a tavalyi, tavalyelőtti vagy az idei évet, de még akkor is gyorsabban nőttek a nettó átlagkeresetek Magyarországon, mint az infláció. Ennek az eredője az, hogy

a nyugdíjasok egy relatív csúszdára kerülnek rá, amikor az átlagkeresőkhöz képest a nyugdíjak értéke mindig egy kicsit kevesebbet ér.

Ezt egyrészt megpróbálta a kormányzat úgy orvosolni, hogy bevezette a 13. havi nyugdíjat. Ez ennek a csúszdának a meredekségén jelentősen enyhített, mert ha belegondolunk, akkor egy havi plusz nyugdíjas jövedelem annyi, mintha egy 8,3%-os nyugdíjemelést kapnának a 12 hónapban. Tehát ez javított a helyzeten, de nem tudta megfordítani a folyamatot, mert a korábban megállapított nyugdíjak értéke évtizedek óta folyamatosan csökken az új nyugdíjak értékéhez képest, és mindegyiknek az értéke folyamatosan csökken az átlagkeresetekhez képest.

– Ki lehet kecmeregni ebből a rossz rendszerből?

– Feltétlenül szükség lenne már a nyugdíjemelési eljárás reformjára, amire nem tudom, milyen esély lesz majd a 2025-re vállalt nyugdíjreform kapcsán. Azt sem tudjuk, hogy bekövetkezik-e, mert már hallani olyan megnyilatkozásokat is, hogy lesz egy nemzetközi tanulmány, amit megrendelt a kormányzat a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról, de már előre azt sugallják nekünk, hogy a nyugdíjrendszer az fenntartható, és legalább 10 évig nem kell hozzányúlni, mindenki maradjon csendben.

– Mikor volt egymáshoz a legközelebb a nyugdíjak és a kereseteknek a vásárlóértéke, és most körülbelül hogy áll ez százalékban?

– Ha a 12 havi keresetet viszonyítjuk a 12 havi nyugdíjhoz, akkor az átlagkereset 51%-a most egy átlagnyugdíj. Ha figyelembe vesszük a 13. havi nyugdíjat is, akkor ez fölmehet 60 százalékos mértékre. Így is eléggé alacsony. Ha a fejlett nyugdíjrendszerek átlagát nézem, akkor

általában azt szeretik, ha a nyugdíj eléri legalább a 70 százalékát az átlagkeresetnek.

Nálunk messze vagyunk ettől a helyzettől. Amikor közel volt a 70 százalékhoz a magyar nyugdíj, akkor viszont nagyon szegény volt az ország, tehát amikor kevés az átlagkereset, akkor a kicsi nyugdíj is lehet akár magasabb százalékos arányú is.

– Mikor volt ez?

– 2005 és 2010 között, de akkor nagyon pocsékok voltak a keresetek, talán emlékszik rá, akkor nagyon rossz állapotban volt a gazdaság.

– Európai kitekintésben ez az 51% ez mennyire tolerálható?

– Nagyon félrehordanak ezek az összehasonlítások, mert mindenhol a saját átlagkeresetekhez képest mérik ezeket, és az összehasonlításhoz mindent át kell számolni vásárlóerő-paritásos alapon valamilyen közös devizára. Ha megnézzük ezeket a kimutatásokat, az Unió közli ezeket, az Eurostatnál meg lehet nézni, de rossz kedvünk lesz tőle, mert általában az utolsó öt hely valamelyikén tanyázunk.

– Hol van a legjobb arány?

– Luxemburgban, Dániában, Hollandiában. A fejlett nyugdíjrendszerek három pillérre épülnek. Az állami nyugdíjrendszerre, a foglalkoztatói pillérre, meg a magánpillérre. Magyarországon nincs foglalkoztatói pillér, ezért mindent az állami nyugdíjrendszernek kellene biztosítani a nyugdíjasok számára, mert az öngondoskodási pillérünk is eléggé gyenge még. Ha megnézzük Luxemburgot, Dániát meg Hollandiát, amelyek a legmagasabb nyugdíjakat adják, ott az jön ki, hogy az állami nyugdíj mellett a nyugdíjak oroszlánrészét a foglalkoztatói pillér teszi ki. Ez egy olyan munkanyugdíjrendszer, amit a munkáltató, az állam meg a dolgozó együttesen tölt 20-30-40 évig.

Így elérhetik az átlagos jövedelem akár 90-95 százalékát is.

Nálunk eleve csak két pillér van, és a kettő pillérből az öngondoskodás még messze gyengébb, mint bármelyik nyugati államban.

– A magánnyugdíjpénztárak államosítása sem segítette az öngondoskodás kialakulását.

– A magánnyugdíjpénztár az nem az öngondoskodási pillér része volt, hanem ugyanúgy az állami nyugdíjrendszer része, mint a társadalombiztosítási nyugellátás. Ott a kötelező járulékfizetés lett kétfelé vezetve, a kisebbik rész finanszírozta a nagy kasszán belül a többiek nyugdíját, a nagyobbik járulék ment a magánnyugdíjpénztárba, és amikor visszaállamosították a magánnyugdíjpénztárakat, akkor a járulék újra egységes lett, és csak az állami nyugdíjrendszer finanszírozására szolgál. Abban teljesen igaza van, hogy

ez a rendelkezés, nagyon nehézzé tette az öngondoskodási piacot is,

mert a bizalmat rendkívüli mértékben rombolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Pesti Srácok főszerkesztője a Balásy-interjúról: Ez nem demokratikus aktus, hanem államcsíny
Huth Gergely szerint Balásy Gyulát bírói jóváhagyás nélkül teszik tönkre és félemlítik meg. A publicista szerint az ügy előképe Sára Botond főispán meghurcolása volt, és a folyamat több ezer ember megélhetését veszélyezteti.


Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője is reagált Balásy Gyula nagy visszhangot kiváltó interjújára. Ahogy arról beszámoltunk, a vállalkozó többek közt arról beszélt a Kontrollnak, hogy felajánlja az államnak a 22 éve épített cégcsoportját. Elmondása szerint több cégének bankszámláját „technikai hibára” hivatkozva befagyasztották, ami szerinte több tízmilliárd forintot érintett.

Huth Gergely a Facebook-oldalán írta meg a véleményét az interjúról. Azzal indít, hogy szerinte elképzelhető, Balásy Gyula cégei kötöttek túlárazott szerződéseket, de az is, hogy nem. Hozzáteszi, hogy „az oknyomozó újságíróknak joguk van ezután kutakodni, s egyáltalán bárkinek feljelentést tennie, ha úgy gondolja.”

Azt azonban elfogadhatatlannak tartja, ami szerinte most zajlik.

„Hogy (nyilván jó előre beépített) hatósági, vagy azon kívüli szereplők pár nap leforgása alatt, bírói jóváhagyás nélkül tönkretegyenek és megfélemlítsenek egy olyan nagyvállalkozót, aki munkáját elnyert közbeszerzések alapján, a most leköszönő ellenzék által folyamatosan vizsgálva végzi.”

Az újságíró szerint Balásy működésének megnehezítése rengeteg ember megélhetését sodorja veszélybe. Úgy fogalmaz, „akinek ellehetetlenítése több száz, közvetve több ezer ember megélhetését teszi kockára (a BL-döntő szervezőitől kezdve egy rakás bal- és jobboldali reklámszakemberen és médiamunkáson át a kulturális szféra egy részéig).”

„Ezt az embert mindezek után arra kényszerítik - ismétlem, bármiféle bírói, ügyészi, rendőri intézkedés nélkül -, hogy a parlament által még meg sem választott miniszterelnök házi tévéjében mondjon le pityeregve a teljes céges és magánvagyonáról, kielégítve ezzel a Tisza-vezér személyes bosszúvágyát, s egyben megfélemlítve minden politikai ellenfelet”

– írja.

Előjelként említi Sára Botond főispán ügyét, akit szerinte múlt héten meghurcoltak „pár karton bor elfogadásának ürügyén”. Úgy látja, ez még csak a kezdet.

Huth szerint a jelenlegi események fényében már érthetővé válik Magyar Péter korábbi magabiztossága, aki már a választás éjjelén az állami vezetők és polgármesterek eltávolításával fenyegetőzött.

Úgy gondolja, „ami most zajlik, az nem egy demokratikus aktus, hanem egy jó előre eltervezett államcsíny”.

„Az ország jobbik részének” feltette a kérdést: „eltűrjük mi ezt?”

A főszerkesztő szerint „a Fidesz-kormány alatt minden ellenzéki szabadon tüntethetett, szervezkedhetett, belephette a kulturális- és szellemi szférát, ott agitálhattak, ahol csak akartak, még a kisgyerekeket is büntetlenül demonstrációkra terelhették az iskolákból.” Véleménye szerint a baloldali sajtó is gyarapodott az elmúlt években.

Huth elismeri, hogy Balásy Gyula nem feltétlenül egy közkedvelt figura: „persze, nehéz a luxizó és mimózalelkű Balásy Gyulában egy szimpatikus mártírt látni”.

Végül azt írja:

„ha már most lábbal tiporhatják a törvényt, akkor bárki, ismétlem, bárki lehet a következő. Ha hagyjuk...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk