SZEMPONT
A Rovatból

Tanulni mentek kettesben Hawaiira, ma már két gyereküket nevelik az egzotikus szigeten

Réka és István boldog szülők, szorgos diákok, hagyományokat is őrző magyarokat - és laza hawaiiak.


Talán kevesen vannak azok, akik ne ismernék a Lilo és Stitch rajzfilm méltán híres mondatát: „Ohana azt jelenti család, s a családból senkit nem hagyunk magára”.

Réka és István közösen vágtak neki életük kalandjának, hogy Hawaiin megalapítsák saját Ohanajukat. Ketten érkeztek O’ahu szigetére, de már négyesben osztoznak a sziget szépségein. Életüket Ohana Bordi néven követheted a közösségi médiában.

A magyarság Hawaiin

Hawaii egy elszigetelt oázis, távol a lerobbanó metrótól és a téli időjárástól. A Paradicsom legpontosabb replikája Hawaii lehet. Minimum húsz órát kell repülnünk, és végtelennek tűnő alkalommal átszállnunk, de megéri. Ez az a hely, ahol bárki otthonra találna. S tették ezt sokan Magyarországról is. 1950 előttől egészen 1980-ig összesen 120 magyar költözött ki Hawaiira.

Jelenleg csak a fő szigeten (O’ahu) néhány százra tehető a magyarok száma, magyar származásúnak pedig több mint 3000-en vallották magukat az államban.

Ohana Bordi

Réka Nyíregyházáról, István Sopronból származik. Hét évvel ezelőtt egy közös ismerősük esküvőjén találkoztak Budapesten, azóta tart irigylésre méltó kalandjuk. Éltek Angliában, előtte Ausztriában, majd álmodtak egy nagyot és nekivágtak a nagyvilágnak. Négy éve élnek a földi paradicsomban, ahol egyetemre járnak és a szigeten született gyermekeiket nevelik.

2014-ben beköszöntött életükbe Hawaii, s a szerelem azóta csak egyre erősebb. Mint mondták,

Hawaiin az élet olyan, mint egy terápia.

A természettel összhangban, nyugalomban élnek, ahol az emberek pozitívak, a jó idő pedig meglágyítja a legkeményebb szíveket is. Ha az ember megismeri Hawaii-t, úgy érzi, ő is oda tartozik.

Réka és István a Brigham Young University-n tanulnak. Jelenleg annak kampuszán élnek O’ahu szigetén, Laie településen, közel a North Shore-hoz, mely hatalmas hullámairól híres.

Amikor az emberek meghallják, hogy Hawaii, egyből a luxusra és a hatalmas villákra gondolnak. Természetesen ezekből sincs hiány, de a valóság ennél komorabb. Hawaiin alacsonyak a fizetések, az élelmiszer pedig nagyon drága. Mindezek ellenére az embert kárpótolja a természeti adottságokban gazdag szigetvilág.

Így van ezzel Réka és István is, akik bár két év múlva befejezik egyetemi tanulmányaikat és elköltöznek, bármikor visszatérnének a szigetre. Nekik Hawaii a második otthonuk, a hely, ahol gyermekeik világra jöttek. Édua és Levedi azon szerencsés gyerekek közé tartoznak, akik szülőföldjükként tekinthetnek a mesés szigetekre.

Réka és István a hawaii életükről mesélt.

Az első élmény, az első lépés Hawaii-n

István: Részemről nagy izgatottságot éreztem. Nagyon párás meleg volt, mert szeptemberben érkeztünk és itt az a legmelegebb hónap. Fáradtak voltunk, de nagyon izgatottak is. Arra emlékszem, hogy nem nagyon mozgott a levegő.

Réka: Nekem az az emlékem, hogy Arizónából jöttünk ide, mert ott megszálltunk a barátainknál, mielőtt ideutaztunk. Kirándultunk a Grand Canyonnál, majd hajnalban elindultunk Phoenixből. Emlékszem, hogy István öltönyben volt, és én is valami kosztümben. Ahogy leszálltunk a repülőről, rögtön megcsapott a párás meleg levegő.

Tökéletes hely a gyerekneveléshez

István: Tökéletes. Aki meglátogat minket, az azt mondja, hogy ez egy ideális hely gyerekeket nevelni. Ahol élünk, az a kampusznak egy olyan része, ahol a házasok laknak. Sok a gyerek, és a rendelkezésükre áll egy biztonságos játszótér is. Az év bármelyik szakában el lehet menni játszani, mert mindig jó az idő. A gyerekek tudnak mozogni és a természetben lenni.

Réka: Fantasztikus. A legjobb hely gyerekeket nevelni, már az időjárás miatt is. A másik, amit nagyon szeretek, az a sok különböző kultúra, mely jelen van Hawaiin. Éduának is vannak barátai a világ minden tájáról. Tajvani, japán, Fijiről származó, de indiai kisgyerek is volt itt.

Ő úgy nő fel, hogy neki teljesen természetes az, hogy más bőrszínű és kultúrájú emberek veszik körül. Nem fog rácsodálkozni, ha valaki nem úgy néz ki, mint ő. Neki természetes, hogy a világ sokszínű.

Kulturális eltérések

Réka: Magyarországhoz képest kulturális eltérés, hogy sokkal vidámabbak itt az emberek, mosolygósabbak, pozitívabbak és kedvesebbek. És nyitottabbak az idegenek felé.

István: Valamint segítőkészebbek is.

Réka: Szerintem egyben a legszebb, de legszegényebb állam is Hawaii.

Kevés a föld, küszködnek az emberek a lakhatással, az élelem pedig drága, mert importálják.

Sokan azt hiszik, hogy Hawaii tele van ananászültetvényekkel és gyümölcsfákkal. Ez nem igaz. Sok földet azért nem művelnek, hogy a táj érintetlen maradjon. Ennek ellenére nagyon kedvesek és barátságosak az emberek. Nem csak Magyarországhoz képest, hanem Amerika többi államához képest is. Nagyrészt pozitív személyek között vagyunk, és akkor szoktunk meglepődni, ha valaki durvábban szól. Bárhova megyünk, nagyon kedves és udvarias a kiszolgálás. Hozzászoktunk ehhez, így meg is jegyeztük, amikor legutóbb a McDrive-ban a kiszolgálólány nagyon nyers volt.

Kedvenc helyek

Réka: Én sajnos csak egy másik szigeten voltam még ezen kívül, a Nagy Szigeten. Az fantasztikus volt, a kedvenc helyem a Vulkán Nemzeti Park, illetve az a rész, ahol a láva belefolyik az óceánba. A Nagy Sziget természetileg fantasztikus. A Mauna Kea tetejére még nem jutottam el, de nagyon szeretnék. Az a sziget még nyugodtabb, mint O’ahu.

István: Körülbelül húsz percre tőlünk van egy túraútvonal. Nem tart sokáig, nagyjából fél óra és nagyon szép a kilátás. Azért szeretem, mert közel van és a sziget nagy részére rá lehet látni.

Réka: Az óceán és a különböző tengerpartok is nagyon szépek, illetve maga a kisváros, ahol lakunk. Nehéz választani, mert minden gyönyörű és sok a látnivaló. Ha valaki szeretne ide elutazni, és nem tudja, hogy mit nézzen meg, nyugodtan szóljon nekünk, mert mi bejártuk már az egész szigetet.

Új és otthoni szokások

Réka: Ha anyukámat megkérdeznénk, vagy magyar ismerőseinket, akkor ők biztos tudnák, hogy mi az a szokás, ami nem volt velünk azelőtt. Nehéz ezt megmondani, mert bármit csinálunk, az természetesen jön, hiszen itt vagyunk már négy éve. Van néhány szokás, amit itt kialakítottam, de az nem feltétlenül hawaii vagy amerikai.

István: Viszont van magyar szokás, amit megtartottunk. Például a locsolkodás. Ugyanúgy meglocsolom Rékát és Éduát húsvétkor, mint otthon. Itt a húsvét nem is olyan nagy ünnep. Lehet venni csokinyuszit, de itt ki is merül a dolog. Karácsonykor mi mindig 24-én este ajándékozunk, annak ellenére, hogy itt 25-én reggel szokás. A mikulást is megtartottuk és kikészítjük a cipőket illetve papucsokat. Csizmát itt nem hordanak. :)

István: Szokás például, hogy mindig papucsban járunk.

Réka: Van ez a Jézus papucs, ami nagyon könnyű és kényelmes, azt átvettem. Ez egy ilyen hawaii dolog. Illetve az öltözködés. Korábbam rengeteget vásároltam, amikor Angliában vagy Magyarországon laktunk. Hetente jártam boltokba és ruhákat vettem. Itt az embereket azonban nem annyira foglalkoztatja, hogy ki mit visel. Itt nincs nyomás. Otthon, Magyarországon próbáltam elmenni boltba egy pizsamaszerű melegítőben, mert itt abban is mehetünk bárhová, boltba vagy akár órára is, de anyukám rám szólt, hogy azért egy farmert vegyek fel.

Itt az egyszerűség a lényeg, senkit nem érdekel, hogy mit viselsz.

István: Sokan csak feljönnek a strandról és mezítláb bemennek a boltba, felső sincs rajtuk.

Réka: Sokszor szoktunk mezítláb lenni. Ez itt teljesen normális.

Meghatározó Hawaii emlékek

Réka és István: A két gyermekünk születése.

Réka: Néha furcsa belegondolni abba, hogy 3,5 évvel ezelőtt idejöttünk kettesben és most négyen vagyunk.

Ami hiányzik Magyarországról

Réka és István: Az ételek.

Réka: Bejártuk fél Amerikát a múlt nyáron, és azt kell, hogy mondjam, igazán sehol nem volt jó az étel. Nagyon mű. Európában ezerszer jobb. Másfél évvel ezelőtt voltunk Japánban, ott fantasztikus volt minden. Itt Amerikában telerakják mű dolgokkal és ettől nem igazán jók. A kenyeret nagyon nem szeretem, de szerencsére van itthon kenyérsütőnk, így azt tudunk itthon sütni. Igazából mindennek a hiányát meg lehet szokni, mert megtalálod itt is, hogy miket tudsz illetve lehet készíteni. Amikor sietünk és nincs mit enni, sokszor kívánjuk azt, hogy bárcsak Magyarországon lennénk, hogy 1000 forintért együnk egy jó menüt levessel.

Illetve nekem még hiányzik Nyíregyháza is, hiszen sok barátom van ott. Nagyon szép helyen éltem, a házunk egy erdő mellett van Sóstó felé. Nagyon szeretem azt a helyet és hiányzik néha. Jó érzés mindig hazamenni oda.

István: Nekem is hiányoznak a barátok és a család.

Réka: Szerencsére nincs honvágyunk, ami jó. Sok diák van itt ezen az egyetemen, a világ 70 kultúrájából és országából, és sokszor kérdezik, hogy nincs-e honvágyunk. Őszintén szólva szerencsések vagyunk, mert nincs. Szerintem ez azért is van, mert mi családként vagyunk itt, mi mindig magyarul beszélünk egymással és a gyerekeinkkel is.

István: Mi már több helyen laktunk, többször kellett alkalmazkodnunk különböző kultúrákhoz, illetve sokat is utazunk, ezért hozzá vagyunk szokva a más kultúrákhoz.

Réka: Ha megismered Hawaiit, akkor nehéz, hogy honvágyad legyen, mert egy idő után itt is otthon érzésed lesz. Mintha ide tartoznál.

Réka és István egzotikus életét Facebook és Instagram oldalukon nyomon követheted, vagy megnézheted a YouTube-csatornájukat.

Réka és István a hétköznapokról, az egyetemi életről, a családról, a munkáról is mesélt. Milyen az élet egy olyan kampuszon, ahol a diákok fele más nemzetiségű? Milyenek a tanórák, ahol egy tanárra egy tucat diák jut? Hogyan oldják meg, hogy legyen idejük a tanulás mellett dolgozni, és a családdal is törődni? A beszélgetést hamarosan folytatjuk.

Forrás: hawaiimagyarok.blog


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Amikor az emberek meghallották ezt a 15 százalékot, sokaknál elszakadt a cérna” – a szociális szférában dolgozóknak korábban átütő erejű béremelést ígért Orbán Viktor
Négy éve vártak a fizetésemelésre, miközben vágtatott az infláció. Most átlagosan nettó 297 ezer forintot keresnek havonta. Boros Péterné, a szakszervezet vezetője szerint a kormány lekezeli a gyerekvédelemben, idősgondozásban, hajkéktalanellátásban dolgozókat.


Nemrég lyukas cipőket öntöttek a szociális szférában dolgozók a Karmelita elé, jelezve, hogy míg a miniszterek sok milliós fizetéseket visznek haza, és minden évben automatikusan nő a bérük, náluk tarthatalanná vált a helyzet. A gyerekvédelemben, szociális otthonokban, idősgondozásban, hajléktalanellátásba dolgozók bére évek óta nem emelkedett, és sokáig idén is csak ígéreteket kaptak. A jövő évi költségvetésbe ugyanis megint nem tervezték be a béremelésüket.

Végül kiderült, januártól 15%-kal számíthatnak nagyobb fizetésre, ami azonban átlagosan mindössze 30-40 ezer forint emelést jelent. Boros Péternével, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnökével arról beszélgettünk, hogyan fogadta ezt a hírt az ezen a területen dolgozó majdnem 100 ezer ember.

– A csütörtöki kormányinfón jelentették be, hogy 15 százalékkal emelik a szociális szférában dolgozók bérét 2026 januárjától. Elégedettek?

– Az emberek négy éve vártak arra, hogy emeljenek a bérükön. Amikor a miniszterelnök átütő bérfejlesztésről beszélt, az reménykeltő volt. Még azt is benyelte mindenki, hogy nem idén, hanem csak jövőre lesz béremelés. De amikor az emberek meghallották ezt a 15 százalékot, sokaknál elszakadt a cérna.


– Milyenek a bérek most? Mennyit keresnek átlagban azok, akik ezen a területen dolgoznak?


– A bérek egyenként eltérhetnek, de a kollégák elmondásai alapján

átlagosan nettó 297 ezer forintot visznek haza egy hónapban.

Ez az átlagkereset. Utoljára 2022-ben volt béremelés, akkor az ágazati pótlékon emeltek, ezen felül viszont csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével számolhattak a kollégák. A fizetések összege tehát rettentően alacsony, emiatt erős a szakemberhiány, így sokan 2-3 munkahelyen is dolgoznak, tehát a kollégák elképesztően leterheltek. De nem csak ezzel vannak problémák.
A fizetési rendszer elavult. 2010 óta a közszféra munkajogi szabályozása és illetményrendszere ágazatspecifikussá vált. A szociális ágazaton belül is több illetmény- és pótlékrendszer született.

A szociális ágazat illetményrendszerének alapját hivatalosan még közalkalmazotti bértábla adja meg, ennek alapszámait és szorzóit 2008 óta nem módosították.

2024-re pedig a közalkalmazotti illetménytáblát teljesen lefedte a minimálbér és a bérminimum. Itt fontos megjegyezni, hogy Magyarországon úgy állapítják meg a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, hogy a közszférának nincs beleszólása, hiszen a kormány csak a versenyszféra képviselőivel egyeztet. Viszont míg az emelés a versenyszférában csupán egy ajánlás, addig a közszférában az állam egy fillérrel nem ad többet annál, amiben a szakszervezetekkel megegyeznek. Mi nem vagyunk jogosultak, hogy elmondjuk a problémáinkat, az ügyeinket, ez a kormány kvázi lekezeli a közszférát. De a szociális ágazat bérszintje nemcsak a versenyszférától, hanem más közszféra ágazatoktól is elmarad. Az egészségügyi és pedagógus bérfejlesztések miatt a szociális terület hatalmas bérhátrányba került.

A bölcsődei dolgozók fizetése például még a diplomás szociális dolgozók bérét is lehagyja.

Mindemellett az is egy fontos probléma, hogy a jelenlegi bérrendszerben a magasabb besorolású munkatársak bére fokozatosan veszít a pozíciójából. Különösen a hosszabb szolgálati idő és a magasabb végzettség esetén jelenik meg ez látványosan. Tehát rengeteg probléma van, amiről párbeszédet kellene folytatni.

– A kormány nem egyeztetett Önökkel?

– Nem, egyeztetés nem volt. Kinyilatkoztatás volt, amiben a helyettes államtitkár elmondta, hogy hány százszorosára emelték a szociális ágazati béreket, és a jelenlévők mind pofákat vágtak, mert mindenki tudta, hogy ez nem a valóság, ez egy bullshit. Ez sajnos egy olyan szöveg, amelyet kötelező elmondani, meg is tette a helyettes államtitkár. Mi viszont elmondtuk a valóságot, megfogalmaztuk a javaslatainkat. Aztán ebből lett a 15 százalékos emelés, ami egyébként semelyik oldalról sem hangzott el.


– Mik az Önök javaslatai? Mi eredményezne változást?

– Két éve kidolgoztunk egy javaslatot, amelyben kifejtettük, hogy szakmai végzettséget és tapasztalatot figyelembe vevő, kiegyensúlyozottan progresszív bértáblára lenne szükség. Leírtuk, hogy fontos lenne, hogy a nem diplomás szakdolgozók bérhelyzete ne legyen rosszabb, mint a bölcsődei dolgozóké. A diplomás dolgozók nagyságrendileg zárkózzanak fel az egészségügyi dolgozók szintjére, a bértábla pedig tartalmazzon garanciákat az értéktartó bérrendszerre.

Szakemberek segítségével kidolgoztunk egy emelést is. Ez azt jelentette volna, hogy 2024-től átlagosan 23 százalékkal emelkedett volna a kollégák a bére, 2025-ben pedig 35,4 százalékkal.

A javaslatainkat befogadta a szociális tárca, és megígérték, hogy ennek alapján készül el az átütő erejű bérfejlesztés. Na most ehhez képest jött egy 15 százalékos emelés. Kérdem én, ez az átütő erejű bérfejlesztés?

– A béremelés mellett nemrég bejelentettek egy lakhatási támogatást is. Ez azt jelenti, hogy a közszolgák 2026 januárjától évi nettó egymillió forintos otthontámogatást vehetnek igénybe. Ezt az összeget lakáshitelek tehermentesítésére illetve önerőhöz is felhasználhatják. Ehhez mit szóltak?


– Ez alapból egy nagyszerű dolog, de nem helyettesíti a bért. Ráadásul nem is mindenki lesz erre jogosult, hiszen sokan nem keresnek annyit, hogy egyáltalán hitelképesek legyenek. Illetve vannak, akiknek már eleve van egy csomó hitelük, amit azért kellett felvenni, mert a gyereknek cipőre volt szüksége, vagy elromlott a hűtő. De összességében minden segítség nagyon-nagyon fontos és jó. Bár a lakhatás kérdése inkább a fiataloknak lenne segítség.

– A szociális ágazat pedig alapvetően egy elöregedő szféra, hiszen egyre kevesebb fiatal választ ilyen jellegű pályát. Ezzel kapcsolatban mi a tapasztalat?


– Nagyon elöregedett a csapat. Többnyire azok dolgoznak ebben a szférában, akiknek nincs más lehetőségük. A fiatalok többsége külföldre megy. De lehetne ez máshogy is! Szerintem sokan hazajönnének, ha jobbak lennének a fizetések, ha ez az otthontámogatás hosszútávon is maradna, ha lenne mondjuk 13. havi fizetés, és ami a legfontosabb: kiszámíthatóvá válna ez a szektor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Most hogy a p*csaba szavazzak rátok?” - Tisza-szavazókat bizonytalanított el a Sziget ellehetetlenítése
A Tisza és a Fidesz egyformán tartózkodott, jó eséllyel megpecsételve a Sziget sorsát. Szokatlan módon ezúttal még Magyar Péter hozzászólásai alatt is nagy a vita, és jónéhányan felteszik a kérdést: mit mond el ez a történet a jövő évi választások szempontjából?
kádé - szmo.hu
2025. október 30.



Komoly megosztottságot okozott a Tisza táborán belül az, ahogy a párt budapesti frakciója a Sziget sorsáról szavazott szerda este a Fővárosi Közgyűlésben.

A TISZA Budapest facebook-oldalára kitett poszt alatt elkeseredett kommentek sorát lehet olvasni. „Ugyanolyanok vagytok, mint a Fidesz. -1 szavazat” - írta az egyik hozzászóló. „Most veszítitek el azokat a szavazatokat, amivel meg lehet nyerni a jövő évi választást” - vélte egy másik. „Köszönjük, hogy sikerült a Fidesz szintjére süllyedni, és nem lesz Sziget fesztivál miattatok. Üdv, egy Tisza szavazó” - fogalmazott egy harmadik. „2024 február óta követem Pétert, de ma elbizonytalanodtam, ezek alapján ti sem az embereket képviselitek, hanem a saját politikai csatáitokat helyezitek előtérbe. Érdemes itt kommenteket olvasni és tanulni belőle!” - tette hozzá még valaki.

A szerda esti szavazás során a két legnagyobb fővárosi frakció, a Tisza és a Fidesz frakciója egyformán szavazott: tartózkodással. És ezzel Karácsony Gergely főpolgármester szerint megpecsételték a Sziget sorsát.

„Akkor hát nem lesz Sziget. Nem lesz fővárosi bevétel, a nemzetgazdaság is elesik több tízmilliárd forinttól és a budapestiek is a kedvezményektől. Ez mind nem lesz, mert a két legnagyobb fővárosi frakció, a Tisza és a Fidesz így döntött!” - írta a szavazás után Karácsony.

„Fontos lesz, hogy levonjuk majd ennek a (nem) döntésnek a tanulságait, hogy legyen szembesülés és szembesítés is, hogy mit mond el mindez a felelősségről, a kormányzóképességről, az alázatról, a szakértelemről, a bizalomról és úgy általában, ennek a városnak és az országnak a jövőjéről” - tette még hozzá a főpolgármester.

Mindez sok hozzászóló szerint is messze túlmutat a Sziget ügyén, és arról is szól, mire számíthat az ország, ha jövő tavasszal a Tisza nyer.

De mi is történt pontosan?

Október 13-án Karácsony Gergely bejelentette, hogy kérdésessé vált a Sziget sorsa, ugyanis a külföldi tulajdonos úgy döntött, kiszáll, „a jövőben már nem kívánja megszervezni a fesztivált”. Ez egy levélből derült ki, amit a fővárosnak küldtek. Ebben azt kezdeményezték, hogy bontsák fel a még jövőre is érvényes területhasználati megállapodást.

A szakmán belül sokakat nem ért teljesen váratlanul, hogy a külföldi tulajdonos kivonul. A Sziget már tavaly is masszívan veszteséges volt, és a trendet idén sem sikerült megfordítani. Ennek sok oka van, például az, hogy a legnagyobb külföldi sztárok szívesebben adnak saját aréna-koncerteket, több lett a külföldi versenytárs, emelkedtek a gázsik, a Covid után megváltoztak a fiatalok bulizásai szokásai, a hatalmas infláció után Magyarország ma már árakban is jóval kevésbé versenyképes a külföldi bulizók szemében, miközben sok magyar számára a Sziget már megfizethetetlenné vált. Az sem segített, hogy ez a fesztivál hat napos maradt, miközben a hasonló nagy rendezvények Európában maximum 3-4 naposak, ami a szervezőknek és a bulizóknak is kisebb kiadásokkal jár.

Rendszerint a következő Sziget szervezése már akkor megkezdődik, amikor az előző véget ér. Idén azonban nem ez történt. A külföldi tulajdonos halogatta a döntéseket, a magyar menedzsment pedig érezve a bajt, megpróbált valamilyen menekülő tervet találni. Logikusnak tűnt, hogy a fesztivál alapítójához, Gerendai Károlyhoz fordulnak, aki még 2017-ben szállt ki, és azóta sikeres gasztronómiai vállalkozásokat működtet, valamint egy nagy strandot fejleszt Budapest határában. Gerendai szívügyének tekinti a Sziget ügyét, amit saját gyerekének tart.

Pénzügyileg ugyanakkor rendkívül kockázatos megkísérelni a fesztivál megmentését, főleg úgy, hogy ekkora csúszásban van a jövő évi szervezés.

A konkurencia már javában köti a szerződéseket a 2026-os fellépőkkel, és megindult a promóció, valamint a jegyértékesítés is. De Gerendainak saját bevallása szerint egyedül pénze sincs elég, hogy belevágjon. Más befektetőket is meg kell győznie. Azt mondta, számít azokra, akiknek komoly érdeke, hogy a fesztivál megmaradjon, például a legnagyobb beszállítókra, és közösen, afféle magyar összefogásként esetleg lenne esélyük.

A Sziget sok milliárdos vállalkozás, és nehezen érthető, miért a jövőre 200 millió forintos kiadást jelentő területhasználati engedélyen úszhat el. Ugyanis a vita ekörül folyt, és a szavazás is konkrétan erről szólt.

A fesztiválnak ugyanis érvényes területhasználati megállapodása van a fővárossal, ami jövőre járna el. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonosnak ezt a 200 millió forintot elvileg mindenképpen ki kell fizetnie, akkor is ha kiszáll, akkor is, ha nem. Az más kérdés, hogy ha nem rendezi meg a fesztivált, nem használja a területet, akkor a bíróságon érvényesíthető lenne-e a főváros követelése, vagy mi történik, ha a cég a milliárdos veszteségekre hivatkozva csődöt jelent. Könnyen lehet, hogy ebben az esetben Budapest egy fillért sem látna ebből a pénzből.

Mégis ez a 200 millió forint volt a legfontosabb érve a vitában mind a Fidesznek, mind a Tiszának.

„Ma is azért harcoltunk Fővárosi Közgyűlésen, hogy a budapestieknek minél több pénz maradhasson a zsebében, és minél élhetőbb legyen a főváros” - közölte a szavazás után Facebook-oldalán Szentkirályi Alexandra. „A fővárosi képviselők nem lehetnek milliárdosok lobbistái” - írta Magyar Péter.

Mindkét párt azt kommunikálja, hogy Karácsony Gergely és Gerendai Károly a kivonuló amerikai tulajdonos érdekében lobbizik a 200 millió forintos területhasználati díj elengedése érdekében, miközben nincs garancia arra, hogy a Szigetet jövőre valaki más valóban megrendezi.

Délelőtti meghallgatásán Gerendai Károly azzal érvelt, csak hosszú távú területhasználati megállapodással lehet esély arra, hogy befektetőket találjon. Igaz, korábban arról is nyilatkozott, hogy az amerikai tulajdonos az eladás feltételéül szabta az érvényes megállapodás felbontását. Az nem teljesen világos, hogyha a külföldi tulajdonos kivonul, és a Szigetet valóban megrendezné valaki más, akkor miért ilyen fontos az amerikai cégnek a 200 millió forint elengedése, hiszen ez a kötelezettség is a vásárlóra szállna. Persze ha az eladás meghiúsul, akkor elvileg ezt is ki kellene fizetnie, de ahogy fentebb írtuk, ez alól találhat más kibúvót.

Gerendaiék szempontjából a 200 milliós kötelezettség komoly kockázat. Mivel még mindig nem világos, hogy milyen konstrukcióban mentenék meg a fesztivált, van esély rá, hogy egy évet kihagynak, és csak a 2027-es Szigetet sikerül összehozni. Ha pedig mégis sikerül megrendezni, az első évben még szinte biztosan veszteségesek lesznek. Viszont a területhasználati díjat jövőre így is be kellene fizetniük.

Megoldásként Karácsony Gergely azt javasolta, hogy bontsák fel a területhasználati szerződést, és új feltételekkel kössenek egy 10 évre szóló újat, ami az első három évben haladékot adna a befizetésre, így segítené az újrakezdést.

Ez a javaslat többször is elbukott a főváros Tulajdonosi Bizottságában, ahol a fideszesek és a tiszások nagyjából ugyanúgy érveltek, ahogy a tegnapi közgyűlésben.

A Tisza szerdán már azt javasolta, hogy a fizettessék ki a kormánnyal azt a pénzt, amiről a főváros így lemond. Ehhez azonban be kellett volna vonni a tárgyalásokba a kormányt is, miközben szorít a idő.

Talán a tiszások is belátták, hogy ennek kevés az esélye, mert az ezután benyújtott módosító indítványukban már a saját nevükben tettek vállalásokat, azt feltételezve, hogy jövőre nyernek. Ennek részleteiről a szavazás után Magyar Péter egy posztban írt. „Vállaltuk, hogy a leendő TISZA-kormány a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül 2026 és 2027 júniusáig a díjkedvezményt átutalja a fővárosnak, ezért cserébe pedig annyit kértünk: az új befektető vállalja, hogy 2027 végéig a kétévi kedvezmény teljes összegét utólagosan visszafizeti a fővárosnak, amely azt visszautalja az MTÜ-nek. Sőt, még azt is felajánlottuk, hogy a díjkedvezménnyel érintett időszakot 2028-ig meghosszabbítjuk – kizárólag azért, hogy a budapestiek ne szenvedjenek kárt.”

Csakhogy Karácsony Gergelyék szerint a Tisza nem vállalhat ilyen kötelezettségeket úgy, hogy még kormányra sem került. Legalábbis az új befektetők aligha vehetnék készpénznek ezeket az ígéreteket. Így a javaslatot a főpolgármester szavazásra sem bocsájtotta.

Karácsony Gergely szerint a tiszások naponta váltogatták a véleményüket, „egy pontban voltak következetesek: ne kelljen felelősséget vállalniuk semmiért, áttolták volna a döntés terhét a mostani kormányra, a következő kormányra, a főpolgármesterre, a befektetőre, bárkire. Miközben Budapest egyik legfontosabb, tízezreket megmozgató kulturális eseményét hagyják kidobni a kukába, percekkel később majdnem négyszázmillió forintot elköltöttek volna a kötényes törökfürdőzés biztosítására. Ez is egy értékválasztás.”

Magyar Péter egész másképp látja. Szerint ami történt, az két dolgot jelenthet: „vagy Gerendai Károlynak nincs valós szándéka a Sziget megmentésére, vagy Karácsony Gergely valamilyen háttéralkun keresztül tudatosan a milliárdos magánbefektetőnek próbál kedvezményeket biztosítani.”

„Megvolt a konkrét kompromisszumos javaslat, ami nem a milliárdos magánbefektető és a kivonuló amerikai cég érdekét védte volna, hanem a budapesti adófizetők érdekét is. Ott volt Karácsony Gergely asztalán a konkrét javaslatunk és nem volt hajlandó szavazásra bocsátani, pedig más frakciók is ezt kérték” - írta a Tisza Párt elnöke, aki szerint „ezzel egyértelműen kiderült, hogy „Karácsony Gergely miatt került veszélybe a Sziget Fesztivál jövője.”

Ezt a magyarázatot azonban a jelek szerint a Tisza saját szavazói közül sem fogadják el sokan. A Tisza Budapest facebook-oldalán a legnépszerűbb hozzászólás így szól:

„Ti teljesen inkompentensek vagytok? Hogy a viharba támogassalak igy titeket, de komolyan?! Melyik üzletember vállal garanciát a következő 2-3 évre egy olyan vállalkozás megmentesekor, ami éppen becsődölt? Hogy lehettek annyira szűklatókörűek, hogy nem számoltok a gazdasági következményekkel? Ok, Sziget kuka. Budapestnek így milyen bevétele lesz ebből? Ki fogja majd a területet akar a mostani ár egyharmadáért kibérelni? Elárulom, senki! És akkor még a gazdasági következményekről nem is beszéltünk. Augusztusban az airbnb-k, hotelek, fürdők, éttermek a Szigetre érkező turistákkal voltak tele. Ez a bevétel nem fog hiányozni? Önös politikai érdekből ilyet csinálni komolyan mondom, elképesztő.”

„Most hogy a p*csaba szavazzak rátok, ha ennyire képtelenek vagytok bármilyen kompromisszumra és zéró gazdasági mindsettel akartok egy országot elvezetni. Szégyen!”

És más is részletesen megindokolta, miért hiba szerinte, ami történt.

„Ezt most mint Tisza szimpatizáns, és a Tiszát rendszeres havi adománnyal is támogató szimpatizáns írom: teljesen felesleges KariGerire mutogatnotok. Ez bizony most egy Fidesz-Tisza koalíció volt a Sziget ellehetetlenítésére. Ami kurva nagy csalódás számomra. Hangsúlyozom, nem a Fidesz miatt, mert azoktól nem vártam semmi jót. És ezt most nem magam miatt írom, mert az elmúlt két évben nem voltam kint, az idei line up 90%-a például semmit nem mondott nekem, ebből látszik, hogy öregszem. Na de ez sok fiatalnál jelenthet red flaget, így fél évvel a választások előtt, és 1-2% lemorzsolódás is rengeteget számíthat a kormány/rendszerváltás kárára. Kurva szar döntés volt. Csak remélni tudom, hogy látva a negatív reakciókat, sürgősen észhez tértek, különben bajok lehetnek...”

Hogy most mi lesz, azt egyelőre nem lehet tudni. Bár Karácsony Gergely gyakorlatilag elköszönt a Szigettől, Gerendai Károly azt mondta, még gondolkodik.

„Rövidesen, napokon belül elérünk ahhoz a ponthoz, ahol már egyértelműen nem lehet megcsinálni a fesztivált. Úgy meg már nyilván nem veszem át a céget sem – hiszen csak azért nincs értelme, hogy aztán én számoljam fel és küldjem el az ott dolgozókat. Szóval elég frusztráló most ez az időprés. Ha ugyanis november elején nem tudunk elkezdeni jegyet árulni, akkor nem lesz Sziget” - nyilatkozta még a szavazás előtt a VálaszOnline-nak.

Mostani állapot szerint csak akkor lehet esély a Sziget megmentésére, ha a Tisza változtat az álláspontján, és egy rendkívüli közgyűlésen újratárgyalják az ügyet. Nem példátlan, hogy a belső reakciókat látva Magyar Péter meggondolja magát egy ügyben, de hogy most is ez történik-e, azt egyelőre lehetetlen megmondani.

FRISSÍTÉS:

Csütörtökön 11 óra után Magyar Péter az alábbi posztot tette közzé:

"Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon.

Az eredetileg javasolt 2035-ös visszafizetési határidő helyett a Fesztivál az alábbi bontásban fizeti vissza a fővárostól kapott díjkedvezményt: 2028-ban 33%, 2029-ben 33%, 2030-ban a fennmaradó részt.

- Minden magyar fiatal megkapja a diákkedvezményt, aki kiváltja a BudapestGO-t

ui.: igenis lehetett olyan megoldást találni, hogy a főváros a közpénzek gondos gazdájaként járjon el és a Sziget Fesztivál továbbra is az egyik legsikeresebb magyar kulturális és zenei rendezvény legyen."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Csak annyit mondtam neki, hogy Danikám mindent megbeszéltünk, nagyon szeretlek, mindig hiányozni fogsz, Bro’” – Szívszorító megemlékezés Karsai Dánielről
Az ALS-betegséggel diagnosztizált Karsai Dániel alkotmányjogász 47 éves korában, egy éve hunyt el. Testvére most egy megható bejegyzésében emlékezett vissza bátyjára.


Egy éve, 2024 sszeptemberében halt meg dr. Karsai Dániel, az eutanáziáért küzdő, ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász. Testvére, Karsai Péter a bátyja közösségi oldalán írt meg, hogy nagyon sok írást és üzenetet kapott az elmúlt időszakban barátoktól, rokonoktól. Ezek mind a testvérérő szólnak. Úgy döntött, hogy közzéteszi az írásokat, amelyek "Mind sírós kacagós, készíthetitek a 100as zsepit" - üzente.

Az első bejegyzést ő maga írta. Karsai Péter néhány fiatalkori közös emléküket idézte fel, majd mesélt arról, hogyan támogatták egymást, hogyan tartottták a kapcsolatot, mikor távol voltak egymástól. Végül szívszorító sorokkal emlékezett vissza bátyja utolsó óráira a kórházban.

"Gondolatok Daniról

Mit jut eszembe a bátyámról? Minden.

1998. november 7-én a SZAC ellen játszottuk soros bajnoki mérkőzésünket. Dani csatárt játszott én középhátvédet. Második félidő elején saját csapattársammal szerencsétlenül szaladtunk egymásba, azonnal a földre kerültem és csak a térdemet tudtam szorítani a fájdalomtól. Dani a pályán köztünk lévő 50-60 méter távolságot villámgyors sebességgel küzdötte le és talán elsőként ért oda hozzám. Karjaiban vitt le a pályáról. Kb. ötven napig feküdtem otthon fekvőgipszben, minden nap jött és meglátogatott, még Győrbe se ment le azokban a hetekben, hozta minden nap a Nemzeti Sportot, kivett filmeket a videotékából, tanult velem, hogy ne maradjak le a suliban, egyszóval segített ahol tudott, amiben tudott. Mint egy szerető báty".

Arról is írt, hogy testvére nagyon elkötelezett volt: "Ha futóedzésről volt szó ő sosem kocogott, mindig futott. Egy szigetkör sosem volt elég, futott még egyet. Ha úszni mentünk, sosem volt elég 1 km, úszott még 1 km-t".

Péter felidézett egy kamaszkori emléket is:

"Még gimibe jártam, amikor Dani megkérdezte, hogy lenne e kedvem külsősként a nívós jogász bajnokságban játszani. Nem gondolkoztam két szempillantásnál többet. Dani ekkor már harmadéves joghallgató volt. Amint felépültem a 98’ őszi sérülésemből, azonnal csatlakoztam a Csontbrigád csapatához.

Sok szép sportélmény mellett egy Danihoz köthető konkrét esetet szeretnék most feleleveníteni. Rangadót játszottunk a bajnokság legerősebb csapata ellen, napokig készültünk az összecsapásra, amelyen mindannyian szívünket lelkünket kitettük a pályára. Az egész mérközésen a meccset vezető bíró az ellenfelet támogatta ítéleteivel, teljesen egyértelmű volt, hogy részrehajlóan vezeti a meccset. Ha jól emlékszem számunkra kedvezőtlen 2-2-es döntetlen lett a rangadó vége, ami miatt ellenfelünk ünnepelhette a bajnoki címet, mi nagyon elkeseredettek és frusztráltak voltunk főleg a bíró ténykedése okán. Amikor elhangzott a mérkőzés végét jelző hármas sípszó Dani öles léptekkel közelítette meg a bírót, eléállt 188 cm magas full izom alkatával, hátratette mind a két kezét és kb. 5 centiméterről a spori arcától közölte vele, hogy ‘Spori, maga egy csaló.’

Az esetet, Dani mellett, nála semmivel sem higgadtabb állapotban néztem végig. Arra gondoltam akkor ott, abban a pillanatban, hogy Daniból elképesztően jó jogász lesz, ha ezt a teljesen nyilvánvaló csalást ilyen higgadtan és kíméletlenül tudta lereagálni. Danit természetesen az eset után azonnal kiállította a bíró".

A testvérek kapcsolata különleges volt:

"Dani életében különleges státusznak örvendhettem. Bármi történt vele, jó vagy kevésbé jó, mindig én voltam az első, akit hívott. Akkor is ha tanácsra volt szüksége 2005-ben, elfogadja-e a strasbourgi 4 éves munkalehetőséget az EJEB-nél vagy sem. Dani nem akarta elfogadni, attól tartott, hogy akkori párjával nem tudnának Strasbourgban boldogok lenni, és akkor is, mint oly sokszor máskor, Daninak nem saját maga, hanem valaki más, hozzá közel álló volt a fontos, fontosabb.

Szerencsére Dani hallgatott rám és elfogadta a strasbourgi munkalehetőséget, ami később megalapozta a sikeres ügyvédi praxisát, és sok más értékes tapasztalattal, élménnyel ajándékozta meg a kint töltött 4 esztendő.

Éveket éltünk egymástól távol, de mindig megoldottuk, hogy Európa különböző pontjain találkozzunk évente egy-két alkalommal. Ilyenkor mindent igyekeztünk bepótolni, amit csak lehet megbeszélni, átbeszélni, szórakozni, közös hobbinknak a meccsnézéseknek hódolni. Minden közösen töltött idő Danival mindig tartalmas volt, sosem erőltetetten tartalmas, csak olyan programokat szerveztünk, amihez mindig mindkettőnknek volt kedve".

Péter az utolsó pillanatig ott volt testvére mellett:

"Valamiért a Sors más utat rajzolt elénk. 44 évesen vesztettem el az akkor 47 éves bátyámat, siralmasan fiatalon.

2022 májusában voltunk utoljára Londonban Fulham meccsen (minő meglepetés), akkor kérdeztem Danitól viccesen, hogy szerinte jönni fogunk-e Londonba Fulham meccsre 75 évesen is. Danisan annyit válaszolt, hogy ugyan Pit azt se tudni holnap élni fogunk-e.

2024. szeptember 28-án este 10 óra magasságában kettesben lehettem Danival az intenzív osztályon. Pár órával korábban mondta nekem az ügyeletes orvos, hogy le fogják kapcsolni Danit a lélegeztetőgépről. Ott ültem mellette az intenzíven, néztem a kisimult nyugodt arcát, mintha picit mosolygott volna. Néztem a csuklóján lévő vasasos VIP-belépőket. Csak annyit mondtam neki, hogy Danikám mindent megbeszéltünk, nagyon szeretlek, mindig hiányozni fogsz, Bro’.

- áll Karsai Péter bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Magyar Péter és Orbán Viktor között a verseny teljesen nyílt, a választás kimenetele egyáltalán nem dőlt el
Bár korábban Tölgyessy Péter többször beszélt arról, hogy a Fidesz lejtmenetben van, ami már csak nagyon nehezen fordítható vissza, az elmúlt hónapokban megváltoztatta véleményét - derült ki a Partizán műsorából.


Két hónapja Tölgyessy Péter még arról beszélt a Partizánban, Orbán Viktor és a Fidesz egyértelműen „lefelé tartó pályán” van, a miniszterelnök a szokásaival ellentétben rengeteget szerepel, ami „erőlködést” mutat, és bár a kormány „hihetetlen tűzijátékra készül, amit már el i„ kezdett a háromgyerekes anyák adókedvezményével, és az otthonteremtési hitellel, ez gazdasági növekedés nélkül önmagában még „nem fogja megfordítani” a választást. Úgy vélte, a korrupció „gyilkos hatású lehet”, és Orbán Viktor Hatvanpusztával személyesen sértette meg azt a tabut, hogy a legfőbb vezetők nem gyarapíthatják személyes vagyonukat.

Ehhez képest pénteki interjújában az elemző már nagyon határozottan amellett érvelt, hogy a választás kimenetele egyáltalán nem dőlt el, a verseny Magyar Péter és Orbán Viktor között teljesen nyílt.

Szerinte az ellenzéki oldalon tapasztalható győzelmi eufória, eksztázis ellenére a Fidesz korántsem veszítette el az esélyét a győzelemre.

Erről győzte meg október 23. is. „Számomra október 23-nak a legfontosabb üzenete az volt, hogy nem dőlt el a választás. Nem billent meg a magyar közvélemény. Tehát én azt képzeltem valamikor a nyár elején, hogy megbillenőben van a magyar közvélemény. Most ez a trend Budapesten végigszaladt, viszont az ország egészén nem” - fogalmazott.

Szerinte a Fidesz eleinte teljesen félrekezelte a Magyar Péter-jelenséget, mert azt hitték, magától el fog bukni. Amikor megjelent Magyar Péter, akkor a Fidesz úgy érezte csak egy férj. Lenézték. A Fidesz-közeli elemzők azt mondták, hogy tőlük nem mentek át szavazók, tehát csak megsemmisítette az egyébként is borzalmas régi ellenzéket, és ennyi.

Utána azonban kiderült, hogy korántsem erről van szó. „A leghatározottabban állítható, hogy Budapesten egyharmad alatt van a Fidesz, de lehet, hogy 20% körül van. Tehát itt tényleg megbillent a közvélemény. Olyannyira Fidesz-ellenes a hangulat, és olyan lázban ég a város, olyan szinte extázisban van, hogy nemsokára itt kormányváltás lesz.”

Vidéken más a helyzet. „Az igazi Fidesz-szavazó kistelepülésen, idősebb, alacsony státuszon.”

A Békemeneten ez problémát is jelentett. Nehéz rávenni őket, hogy eljöjjenek Budapestre, „mert ki fogja kiengedni reggel a csirkét, ha én elmegyek Budapestre tüntetni?” Tölgyessy szerint emiatt a Fidesz csak úgy tud tömegeket hozni a fővárosba, ha „buszoztatja, pénzt ad, élelmiszercsomagot ad” a résztvevőknek.

Amikor Orbán Viktorban tudatosult, hogy a Tisza Párt jelentette probléma „igen jelentős, és elkezdett olyasmit csinálni, amit korábban nem csinált.” Interjúk özönét kezdte adni.

„Szabályosan leszállt, ha úgy tetszik, a miniszterelnöki trónusáról.”

Személyesen vette át a kampány irányítását, és a kommunikáció megváltoztatása mellett komoly osztogatásba, "tűzijátékba" kezdett. Ennek hatását Tölgyessy Péter szerint nem szabad lebecsülni. „Elindított egy elképesztő tűzijátorozatot, kifejezetten a választások megnyeréséhez elindított egy fogyasztás-támogató programot, aminek a fő eleme a reálbér emelkedése.” Ide sorolta például a 14. havi nyugdíj terve és a közigazgatásban dolgozók "elképesztő" mértékű, kétszer 15%-os béremelése.

Tölgyessy szerint ezek nem csak ígéretek. „Hogyha lesz 14. havi nyugdíj, azt fogja hozni a postás, vagy ott lesz a számlán. Tehát azok valós lépések lesznek” - mondja. Ezzel szemben Magyar Péter 9%-os adóvisszatérítés ígérete „tényleg ígéret.”

Az elemző szerint Magyar Péter sikere elsősorban nem a programjában, hanem abban a hatalmas reményben rejlik, amit a kormányváltást akarók számára nyújt. „Elindult ez a csodavárás, és ő valami egészen elképesztő módon a reményt jelenti rengeteg választó számára” - mondta.

„Emiatt a remény páncélja van rajta. Tehát ha valaki elkezdi bírálni, akkor nem Magyar Pétert bírálja, hanem engem, mármint azt a szavazót, aki végre-végre úgy érzi, hogy megszabadulhat ettől a 15-16 évnek a szörnyűségétől.”

Az egyik legfontosabb újítása a korábbi ellenzékhez képest, hogy komolyan veszi a vidéket. Ennek legfontosabb kifejeződése az országjárás. Míg a korábbi ellenzék lesajnálta, lenézte a vidéket, amit Magyar Péter csinál, az „egy nagyon komoly innováció.”

Ugyanakkor Tölgyessy úgy érzi, Magyar menekül a nehéz, koncepcionális kérdések megválaszolása elől. Azt mondta, néha úgy érzi, a Tisza Párt elnöke „azért megy a vidéki színpadokra, mert addig se kell beszélni az igazán fontos jövendő dolgokra.”

Az elemző szerint ráadásul Magyar Péter kampánya elérte a csúcsát. „Az érzésem, hogy a Magyar Péter kampánya elakadóban van. Tehát az ő felhajtóereje már nem olyan, mint volt egy évvel vagy fél évvel ezelőtt” - vélte.

Bár hatásosnak tartja Magyar Péter beszédeit, hiányolja belőlük a koherens programot. Szerinte ez igaz az október 23-i beszédre is.

„Jellegzetes internetvilág-beszéd volt” - fogalmazott Tölgyessy. De szerinte nem volt eleje, vége, közepe, hiányzott belőle az államférfiúi vízió. „Ilyen rövid, pergős valamik voltak, amiket, mint az aranypénzt, dobálta kifelé. De én nem vettem észre a vörös fonalat” - mondta az elemző. „Nem láttam benne egy államférfői koncepciót Magyarország bajainak a megoldására. Ígéreteket láttam.”

Ezek az ígéretek azonban Tölgyessy szerint túlzóvá váltak, Magyar Péter még Orbán Viktort is túllicitálta velük. A Tisza ígéreteit a 2006-os Fidesz-kampányhoz hasonlította. „A Fidesz volt az, aki sztratoszférába vitte föl az ígéreteket.” Csakhogy szerinte „a sztratoszférának az a sajátossága, hogy ott már nincs levegő. Az érzésem, hogy a Magyar Péter hajtóereje is ebben a mezőben van már.”

Tölgyessy arról is beszélt, hogy Magyar Péter téved, amikor Orbán Viktor mostani helyzetét Kádár János utolsó éveihez hasonlítja.

„Ez tetszetős hasonlat, de téves. Orbán Viktor nem az öreg Kádár. Ő nagyon is hisz abban, hogy az ő rendszere a jövő. Kádár utódai ezzel szemben már nem hittek a saját rendszerükben.”

De nemcsak a hitről van szó. Tölgyessy szerint a Fidesz számára ez a választás egzisztenciális tétet is hordoz: nem egyszerűen a kormányzás a tét, hanem a "minden".

Ha a Fidesz veszít, „azzal akár mindent elveszíthet” és „még a miniszterelnök családjának a Magyarországon maradhatósága is kérdéses lehet egy bizonyos szituációban. Tehát itt nem arról van szó, hogy ha veszítünk, akkor majd visszajövünk, hanem végzetes következményei is lehetnek.”

Ellenben ha győznek, „az annyit jelentene, hogy a fák úgy látszik, mégiscsak az égig nőnek. A főnök az egy zseni mert mindig megoldja a dolgokat. Bármit meg lehet csinálni ezzel az országgal.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk