SZEMPONT
A Rovatból

Hatalmas pofon a napelemeseknek – akár az egyetemes szolgáltatásból is kikerülhetnek a szakértő szerint

Balogh József szerint Magyarországon túl sok a napelem, amivel teljesen kiszolgáltattuk a megújuló energiatermelést az időjárásnak. A napelemet telepítőknek pedig egyszerűen senki nem hívta fel a figyelmét a kockázatokra.

Link másolása

Szombaton jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hogy 2024. január 1-től a feltelepítéstől számítva tíz éven át havi szaldós elszámolásba kerülnek át azok, akik korábban telepítettek napelemeket, az újonnan csatlakozók esetében pedig bruttó elszámolás lesz majd érvényben.

Mindez azt jelentheti a gyakorlatban, hogy havonta fogják nézni a rendszerből vételezett és az oda betáplált energia mennyiségét, és ezek nettósítása mentén számolnak majd el a hálózat üzemeltetőjével, a tíz év letelte után pedig ezek a napelem-tulajdonosok is átkerülnek a bruttó elszámolási rendszerbe.

A napelemek értelemszerűen nappal és nyáron termelnek több energiát. Az éves elszámolásnak az volt az előnye, hogy a nyáron termelt plusz áramot fel lehetett tölteni az áramszolgáltató rendszerébe, majd télen ugyanannyit el lehetett onnan használni, anélkül, hogy a napelemeseknek ez pénzbe került volna. Fizetni évente egyszer, csak a különbözetért kellett, ha volt.

A havi elszámolásra való áttérés után azonban a télen szükséges plusz áramért a napelemeseknek is fizetniük kell, pont úgy, mint bárki másnak. Vagyis - ha maradnak a jelenlegi tarifák - télen nekik is 37 Ft-ba (rezsicsökkentett ár) vagy 70 Ft-ba (piaci ár) kerül majd egy 1 kWh áram, miközben nyáron mindössze 5 forintért veszik át tőlük a napelemek által megtermelt, fel nem használt villamosenergiát. Ez különösen érzékenyen érintheti azokat, akik télen hőszivattyúval, infrapanelekkel vagy légkondival fűtenek.

Balogh József energiapiaci szakértő szerint az eddigi éves szaldó elszámolás rendkívül kedvező konstrukció volt a napelem-tulajodnosoknak.

„Gyakorlatilag azt csinálták, hogy nyáron megtermelték az áramot, amit télen ingyen kivettek a rendszerből. Lényegében az egész magyar elektromos rendszert úgy kezelték, mint egy ingyenes tárolót"

- mondja.

Az éves elszámolási rendszer eddigi működése mögött véleménye szerint az állt, hogy ezzel nagyon gyorsan fel lehetett futtatni a napelemparkokat. Ennek köszönhetően 2016 és 2023 között megtízszereződött a napelemek teljesítménye, az összes fotovoltaikus kapacitás idén júliusra már meghaladta az 5 gigawattot.

A szakértő szerint mostanára oda jutottunk, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a napelem. A háztartási méretű napelemes rendszerekből már több mint 200 ezer üzemel, ami azt jelenti, hogy nagyjából a 4 millió magyar háztartás öt százaléka rendelkezik vele.

A statisztikából az is kiderül, hogy több a napelem, mint az összes többi megújuló (geotermikus energia, biomassza, szél, víz stb.) együttvéve, ez pedig Balogh József szerint alapvető probléma.

„Ezzel teljesen kiszolgáltattuk a megújuló energiatermelést az időjárásnak"

- véli.

A bejelentett változtatásokat mégsem ezzel indokolta a kormány. Arra hivatkoztak, hogy egy európai uniós irányelv a jelenlegi éves elszámolási rendszert csak 2023. december 31-ig teszi lehetővé.

Balogh József szerint azonban az Uniónak nem a szaldós rendszerrel van problémája, hanem csak azt várják el, hogy a lakossági fogyasztókkal egyenlő módon bánjon az áramszolgáltató.

Néhány napja a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke, Szilágyi László egy Facebook-videóban egyenesen etikátlannal és inkorrektnek nevezte a kormány mostani lépését, mivel szerinte sincs olyan uniós rendelkezés, ami tiltaná azt, hogy megadják az éves szaldós elszámolást azoknak, akiknek már van telepített rendszerük. Az Unió valójában azt írta elő, hogy 2024. január 1. után az új igénylők nem kerülhetnek szaldós elszámolásba. Viszont nem ejtenek szót az addig csatlakozókról.

Korábban a kormány is azt kommunikálta, hogy aki 2022 október 31-ig csatlakozik, szaldó elszámolásban maradhat. Ekkor 117 ezer ember rohamozta meg a napelemtelepítő cégeket. (2022. novembertől ideiglenesen megtiltották, hogy az új napelemesek a hálózathoz csatlakozzanak.)

Szilágyi László szerint a mostani bejelentéssel a kormány visszamenőlegesen lehetetleníti el ezeknek a beruházásoknak a megtérülését.

Balogh József szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A napelembe befektetők figyelmét ugyanis nem hívták fel annak idején a fentihez hasonló szabályozási kockázatokra.

„Ez a rizikó eddig is benne volt ebben az egészben, csak senki nem beszélt róla"

- állítja a szakértő.

Ahogy nem sokat beszéltek arról sem, hogy fog kinézni a bruttó elszámolás, ami azokra vár, akiknél letelik a rendszer telepítése utáni 10 év, vagy akik 2024. január 1. után telepítik a napelem-rendszerüket.

Ennek a részletszabályairól még ma sem tudni semmit, de a lényegét egy példával érzékeltethetjük. Ha valakinek 13 kWh a fogyasztása egy adott napon, és a napelemrendszere aznap 10 kWh-ot termel, akkor szaldós elszámolásban csak a 3 kwH-nyi különbözetet kell kifizetnie. Bruttó elszámolásban viszont az lesz a kérdés, mennyit fogyaszt el a háztartás a 10 kWh megtermelt áramból a megtermelés pillanatában. Amit nem fogyaszt el (mert például a család épp nincs otthon), azt a szolgáltató kWh-ként 5 forintért megveszi majd. Ugyanakkor a hálózatból lehívott mennyiséget (például az esti áramfogyasztást) teljes egészében kiszámlázza, méghozzá a 37 Ft-os (vagy 70 Ft-os) áron.

Ebben az esetben nagy szerephez juthatnak az akkumulátorok, amelyek eltárolják a nappal megtermelt energiát estére. Egy ilyen rendszer kiépítése viszont több millió forint is lehet, ami további megtérülési kérdéseket vethet fel.

Balogh József szerint egyébként

még az is felmerülhet a jelenlegi helyzetben, hogy a napelemesek egyáltalán bent maradnak-e az egyetemes szolgáltatásban vagy egyszerűen kiveszik őket a rendszerből, és egy különleges tarifát állapítanak meg a részükre.

Véleménye szerint ezzel ugyanis könnyedén megszabadulhatnának öt százaléknyi lakossági fogyasztótól, amellyel jelentősen tudná csökkenteni a kormányzat a rezsicsökkentés költségeit.

A havi szaldó elszámolással egyidőben azt is bejelentette Lantos Csaba, hogy szeptemberben nyilvánosságra hozzák, hogy hol lehet majd újra Magyarországon napelemet csatlakoztatni a hálózatra, vagyis megszüntetik a tavaly ősszel bevezetett általános moratóriumot. Az intézkedés bevezetését akkor az ellátásbiztonság fenntartásával indokolta a kabinet, így a napelemeket november 1. után üzembe helyezők kizárólag saját fogyasztásra termelhettek villamos energiát. A miniszter bejelentése szerint a hálózatot azóta több helyen is fejlesztették, így ezeken a területeken újraindulhat majd a visszatermelés.

Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben mekkora lesz erre a kereslet, ennyire bizonytalan megtérülésnél ki mer belevágni a telepítésbe.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Leslie Mandoki születésnapján Orbán Viktorral és Rogán Antallal együtt vett részt, ott olyanokat hallott, amiről azóta sem beszél
Magyar Péter 2007-ben kezdett kiábrándulni a Fideszből, a folyamat végül Leslie Mandoki születésnapján tetőzött. Azt azonban nem árulta el, hogy miket mondott ott neki Orbán és Rogán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása

Három olyan közéleti pillanatot is felidézett Puzsér Róbert kérésére Magyar Péter, ami kiverte nála a biztosítékot. A kritikus és a Tisza Párt alelnöke szombaton beszélgetett egymással három órán keresztül, a Hard Talk során elhangzottakat a Telex foglalta össze.

Magyar Péter elsőként 2007-et említette, amikor a Fidesz szerinte ellopta az őszödi beszéd után kirobbant tüntetések áldozatainak szánt pénzt.

„Hogyha képesek ellopni a saját tüntetésükön megsérülteknek összegyűjtött adományokat is, akkor mire képesek még?”

– idézte fel Magyar akkori gondolatait. Szerinte ez az időszak erős nyomot hagyott: szerinte akik még ma hisznek a Fideszben, azok azért hisznek, mert Gyurcsányt nem akarják.

Másodikként azt említette, amikor 2021-ben viharveszély miatt lemondták az augusztus 20-i tűzijátékot, röviddel később pedig leváltották a meteorológiai szolgálat (akkor OMSZ, ma HungaroMet) vezetőjét. Magyar ekkor írt „egy felháborodott Facebook-posztot [a kirúgás ellen], amit a fél Fidesz belájkolt”, mégis leszóltak neki akkori feleségén, Varga Juditon keresztül, hogy nincs igaza. A 2022-es választáson pedig már „orrbefogva akart szavazni” a Kutyapártra, „de aztán bejöttek a gyerekek, szóltak, hogy azt nem lehet, ha az anyukájuk fideszes. Behúzták ők az X-et.”

A harmadik pillanatnak pedig Leslie Mandoki születésnapját nevezte, ahol Orbán Viktorral és Rogán Antallal ült egy asztalnál. Magyar Péter azt mondta, hogy a bulin olyan dolgokat hallott, amelyeknek a részleteit végül inkább nem osztotta meg a közönséggel.

A háromórás beszélgetés során Magyar Péter részletesebben is beszélt a miniszterelnökről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A vidékiek járhatnak rosszul: ahol 40-50 km-re nincs másik benzinkút, nem követik majd a MOL árcsökkentését
Az, hogy a MOL a saját kútjain 10 Ft-tal csökkentette az árakat, lépéskényszerbe hozta a többi városi benzinkutat. Ha nem akarják, hogy a MOL-nál tankoljanak az autósok, nekik is olcsóbban kell adni a benzint. De ahol kevés a töltőállomás, más a helyzet.

Link másolása

Azonnali hatállyal 10 forinttal csökkentette hétfő délután a MOL az összes töltőállomásán az üzemanyagok literenkénti árát. Mindez négy nappal azután történt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hetet adott a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak arra, hogy önkéntesen csökkentsék az áraikat a régiós átlag szintjére.

Mivel a piaci árak nem változtak, és a MOL nem a nagykereskedelmi árakhoz nyúlt hozzá, ezért valójában a saját kiskereskedelmi árrését vágta meg.

A döntés után a benzin átlagára a kútjain 637 forint, a dízelé pedig 623 forint lehet.

„Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, ennek nagyon örülök, hogy a kooperációt választották az ellenállás helyett. Ez egy nagyon nagy, a jó irányba tett lépés, az, hogy elegendő-e vagy sem, a kormány a jövő héten tudja értékelni. De a szomszédos árak is felfelé mozognak” – mondta Nagy Márton kedden az ATV kérdésére.

A miniszter szerint ezzel a lépéssel a magyar üzemanyagár szintje közel került a referenciaértékhez, vagyis a régiós átlaghoz.

Ugyanakkor a lap kérdésére Nagy Márton még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét. De ez szerinte attól is függ, hogy a MOL hétfői lépése hogyan befolyásolja a teljes piac árképzését, vagyis hogyan reagál a többi benzinkút.

Kétezernél is több töltőállomás működik ma az országban, melyek közül nagyjából minden ötödik a MOL érdekeltségébe tartozik. Ezzel a magyar olajvállalat megkerülhetetlen szereplője a kiskereskedelmi hálózatnak, így a hétfői bejelentésük óhatatlanul is hatással lesz a versenytársak árazására is, tudtuk meg Grád Ottótól.

„10 forint már olyan szint, ami hatással van arra, hogy ki hol áll meg tankolni. A többi töltőállomás pedig eldöntheti, hogy milyen mértékben követi, ha egyáltalán követi a MOL lépését” – tette hozzá a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára

Hasonló véleményen van Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője is, aki szerint

a magyar olajvállalat döntését a konkurencia kénytelen lesz követni, csakúgy, mint az év elején, amikor a MOL két lépésben érvényesítette a jövedékiadó-emelést.

Ha a piac többi szereplője nem ezt tenné, az a szakember szerint azonnal nagyon komoly versenyhátrányt jelentene számukra. Az olcsóbb benzin ugyanis pszichésen hat, az emberek akár már néhány forintos eltérésért is hajlandók egy távolabbi benzinkútig autózni.

„Sokan nem is számolják ki, hogy egy 2 forintos áreltérésnél néhány kilométer autózással valójában nem feltétlenül spórolnak, hanem akár még több üzemanyagot is használnak” – tudtuk meg Bujdos Esztertől. A 10 forintos árkülönbség  pedig már egy akkora különbség a MOL és a többiek között, ami miatt még többen döntenének úgy, hogy az olcsóbb helyre mennek tankolni. Ráadásul a piaci szereplők közül senki sem szeretne újra ársapkát, ami még a mostani önkéntes árcsökkentésnél is rosszabb lenne.

„A két rossz közül talán még ez a kevésbé rossz verzió, amit a kormányzati nyomás hatására kénytelenek meglépni a piaci szereplők”

– értékelte az önkéntes árcsökkentést a portál ügyvezetője.

Bujdos Eszter szerint a MOL a 2021 novemberében bevezetett és 13 hónapig fenn is tartott benzinárstop esetében veszteséggel is tudott üzemelni szerteágazó tevékenységének köszönhetően. Azonban egy családi vállalkozásban működő benzinkútnak erre nincs lehetősége. Márpedig a mostani 10 forintos csökkentést egyértelműen a kiskereskedelmi árrésből csíphető csak le. De nem lesz más választásuk, mint beadni a derekukat a kormányzati nyomás hatására, mert az ársapka még ennél is rosszabb lenne.

Ugyanezt gondolja Grád Ottó is.

„A korábbi hatósági üzemanyagár-szabályozás évekre vetette vissza az üzemanyag-kiskereskedelmet, mint a gazdaság egyik fontos szektorát” – hangsúlyozta a szakember, aki biztos abban, hogy Magyarországon még a legnagyobb piaci szereplők vonatkozásában sem lehet extraprofitról beszélni.

A MÁSZ főtitkára szerint a benzinkutak esetében a nyereség is egyre jobban szűkül a piacra nehezedő nyomás miatt. Ráadásul egzakt számot sem lehet mondani a kutak nyereségének mértékéről, hiszen mindegyik töltőállomás esetében más és más körülmények határozzák meg a profit nagyságát.

Grád Ottó biztos abban, hogy a MOL hétfői döntésére a benzinkutak sem egységesen reagálnak majd.

Példaként hozta fel azokat a vidéki töltőállomásokat, melyektől 40-50 kilométerre van a legközelebbi MOL-kút. Ekkora távolságot ugyanis nagy valószínűséggel senki nem fog megtenni csak azért, hogy literenként 10 forinttal olcsóbban tankoljon. A városi kutaknak azonban nem lesz választásuk, ha az út szemközti oldalán található töltőállomás egyik napról a másikra leviszi az árait.

Bujdos Eszter úgy látja, hogy a hazai üzemanyagárak esetében a lélektani határ a 600 forint volt. Jelentős visszaesést látnak a portálnál a tankolt mennyiségben január óta, amikor a kormány érvényesítette a 41 forintos jövedékiadó-emelést.

„Attól, hogy most 10 forinttal kevesebbért tankoljuk az üzemanyagot, nem fognak kígyózó sorok állni a benzinkutak előtt. Itt legalább egy 100 forintos csökkentésnek kellene történnie ahhoz, hogy ez a forgalom tekintetében is pozitívan megjelenjen”

– mondta a szakember, aki szerint a mostani 10 forintos csökkentés csupán csak a választások előtti hírverés része.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk