SZEMPONT
A Rovatból

Harcsa Veronika: Mindenki tehet valamit a közöny ellen

Egy hónapig mindennap megszólít egy idegent, közben pedig ingázik Berlin és Budapest között. Eddigi tapasztalatairól kérdeztük.


Harcsa Veronikával utoljára tavaly nyáron, a Művészetek Völgyében beszélgettünk. Akkor volt első ízben saját udvara, és lelkesen mesélt az ezzel járó élményekről, illetve kihívásokról. Idén ismét visszatér Kapolcsra, de közben külföldi karrierjét is egyengeti: lassan egy éve működik havi gyakoriságú klubestje Berlinben, és egyre otthonosabban mozog az ottani közegben. Elmondta, milyen hasonlóságokat és különbségeket lát a két város között, meddig folytatná még a kétlakiságot, és mit jelent számára a Hősök Tere program, amelynek 30 napos kihívását ő is elfogadta.

– Második alkalommal leszel idén udvargazda a Völgyben. Hogyan emlékszel vissza a tavalyi évre, és milyen újdonságokkal készültök most?

– Borzasztóan élveztem a tavalyi fesztivált, már csak azért is, mert az egész bizonyos fokig újdonság volt számomra. Sose voltam az a nagy fesztiválozó alkat, még egyetemista koromban sem volt jellemző, hogy valahol végig ott legyek. Inkább csak arra az egy-két estére mentem el, amikor a legtöbb fellépő érdekelt. Gyakorlatilag a tavalyi Művészetek Völgye volt az első alkalom, amikor egy fesztiválon nyitástól zárásig maradtam – ráadásul ebben az esetben ez rögtön tíz napot jelentett.

"
Fantasztikus élmény volt, Kapolcson egészen más tudatállapotba kerül át az ember.

Külön jó, hogy az ottani közönség más fesztiválokhoz képest is nagyon színes. Itt ugyanúgy megfordulnak a máshol jelenlévő arcok, de olyanok is vannak, akik például a néptánc, az irodalom, vagy a jazz miatt jönnek.

Hatalmas lendülettel vágtunk bele az idei program megszervezésébe, ami ha lehet, még a tavalyinál is gazdagabb lett. Újdonság, hogy minden délelőtt jógával indítjuk majd a napot – ez eddig nem volt, de úgy kívánkozott oda, mint egy falat kenyér. Utána lesznek workshopok és szabadegyetemi jellegű beszélgetések, ezek megmaradnak, mert tavaly is nagyon jól működtek. Kibővítettük a gyerekfoglalkozásokat is, készülünk kézműves- és könyvsarokkal. Este pedig korábban kezdjük az élő zenét, már nem kettő, hanem három koncertsáv lesz. A legelsőben szeretnénk nem annyira ismert, de tehetséges zenekaroknak lehetőséget adni.

veronika1

Névjegy

Harcsa Veronika 1982-ben született Budapesten. 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszékén, majd a Brüsszeli Királyi Konzervatórium mesterképzésére iratkozott be. 2005-ben alapította saját jazz zenekarát, akikkel négy nagylemezt készített, köztük a Lámpafény címűt, melyen 20. századi magyar költők verseinek feldolgozásai szerepelnek.

A Quartet mellett a 2010 óta működő, Bin-Jip nevű kísérleti elektronikus zenekarnak is tagja, illetve Gyémánt Bálint gitárossal duóban is készített lemezt és folyamatosan koncertezik. Eddig húsz ország fesztiváljain és klubjaiban lépett fel. Neves hazai produkciók meghívott vendége, dolgozott együtt neves zenészekkel és producerekkel, kortárs tánc- és színházi előadások, filmek zenei szereplője is volt már.

harcsav1

– Mit emelnél ki a programból?

– A két legnagyobb szám talán Snétberger Ferenc fellépése, aki a kvartettjével érkezik, illetve a Yengibarian Trio Tony Lakatossal és Lukács Miklóssal. Eljön Gadó Gábor, a félig külföldön élő, hihetetlenül izgalmas magyar gitáros, illetve Gregorz Karnas, egy fantasztikus lengyel énekes. Karosi Juli egy német származású, de New Yorkban élő szaxofonművészt (Tobias Meinhart) hívott el vendégnek, tehát több különleges kollaboráció is kilátásban van. A sok jazz mellett lesz improvizatív popzene is, jön Jónás Vera, a Manoya, lesz Random Trip.

Valamint én is mindegyik formációmmal fellépek, lesz duó, Bin-Jip és Lámpafény koncert is, utóbbi Kulka János vendégszereplésével, a Bin-Jip pedig Szabó Simonnal. Bemutatunk egy Kassák Lajosnak szentelt anyagot is, amit egy jazz-kvartettel közösen rögzítettünk, és Keszeg László színművésszel közösen adjuk elő. Sőt, jön egy belga trió is, aminek a tagja vagyok, ők voltak Brüsszelben a diplomazenekarom, és azóta is kapcsolatban maradtunk. Szóval számomra is nagyon sűrű lesz a tíz nap, ami a szerepléseket illeti, de egyébként is szinte egész nap ott leszek az udvarban.

– A Momentán Társulatnak is saját udvara lesz idén, akiknél hozzátok hasonlóan szintén nagy szerepet kap az improvizáció. Terveztek valamilyen együttműködést?

– Át fogok menni hozzájuk én is egy impróra, sőt remélhetőleg többször is lesz majd alkalmam belelátni abba, amit csinálnak. Ennél szorosabb együttműködésről egyelőre nem esett szó, de maga a párhuzam egyébként tényleg jó, úgyhogy lehet, hogy jövőre kitalálunk együtt valami még különlegesebb dolgot.

harcsav4

Gyémánt Bálinttal

harcsav3

A Quartettel

– Tavaly ősszel mutatkoztál be Berlinben, mik az eddigi tapasztalataid szakmai téren?

– Szeptemberben indítottam el kint egy havi gyakoriságú koncertsorozatot, a Budapest Calling nevű helyen, ami az ottani magyar intézet borbárja. Ennek a sorozatnak az a lényege, hogy minden hónapban más és más vendéget hívok meg a helyi szcénából, akivel duóban zenélünk. Az eddigiek mindannyian nemcsak zenészek, hanem dalszerzők is voltak, úgyhogy egymás szerzeményeiből is elő tudtunk adni.

Számomra ez az egész egy hihetetlenül izgalmas feladat, hiszen hónapról hónapra más zenész munkásságában kell elmélyednem. Kicsit olyan, mintha újrakezdtem volna a tanulmányaimat, csak most én döntöm el a tananyagot. A stílusok is nagyon változatosak, a klasszikus ének-zongora duótól az élő elektronikáig mindenre volt már példa. Mégis nagyon érdekes volt látni, mik azok a irányelvek, amelyek műfajtól függetlenül mindig előjönnek, hiszen valószínűleg egyetemesek a zenében.

– Hogy sikerült bekerülnöd ebbe a közegbe, és megismerni azokat a neveket, akiket elhívtál?

– Folyamatosan igyekszem tágítani a látókörömet. Sok koncertre járok, és többször volt már rá példa, hogy utána odamentem az adott előadóhoz, megszólítottam, hogy nagyon tetszett, amit csinált, és volna-e kedve eljönni a klubestemre. Szóval a kapcsolatok dinamikusan alakulnak, én is egyre jobban képbe kerülök, sőt kicsit már engem is kezdenek felfedezni. Akadt már olyan zenész, aki magától jött oda hozzám, hogy hallott a sorozatról és szívesen részt venne benne. Egyébként dolgozunk kint egy kiadóval, bekerültünk egy koncertszervező ügynökséghez is, szóval szépen alakulnak a dolgok. Az már egyértelmű számomra, hogy Németország teljesen más piac, mint a magyar, már a méreteiből adódóan is. Itthon nyilván Budapest a központ, ha valaki itt kialakít magának egy bázist, az szép lassan átszivárog a vidéki városokba is. Kint viszont több azonos jelentőségű szcéna létezik egymás mellett, nem lehet egyet kiemelni.

Harcsa Veronika & Gyémánt Bálint - Lacs (a soundcity:szeged felvétele):

Harcsa Veronika Quartet – egy teljes koncertfelvétel:

– És milyen a mindennapi élet?

– Nagyon szeretem. Van egy levegője a városnak, ami számomra kifejezetten megnyugtató. A terek is nagyobbak, nyilván emögött ott áll a szomorú történelmi háttér, tehát hogy rengeteg épület megsemmisült a háborúban, és amikor újjáépítették őket, szellősebb helyeket hagytak. Sokan panaszkodnak, hogy ez a Berlin már nem ugyanaz, ami a fal leomlása környékén volt, eltűnt a hihetetlenül szabad szellemiség. Szerintem viszont továbbra is megvan, maximum már nem ez az egyedüli arca a városnak. Még mindig nagyon sok különutas, kísérleti és kreatív dolog történik ott.

– Milyen hasonlóságokat és különbségeket látsz a két város között?

– Szerintem

"
Budapest szuper hely, minél többet vagyok külföldön, annál inkább meg vagyok győződve erről. Azok a dolgok, amelyek kint inspirálóak, nagyrészt itthon is megvannak, legfeljebb kisebb léptékben.

Talán a multikulti, az olvasztótégely-jelleg az, ami kint jobban megvan. Berlinbe a világ minden részéről érkeznek emberek, akik hallottak a pezsgő kulturális közegről, és pár évre átteszik a székhelyüket, hogy inspirálódjanak. Budapesten a nemzetköziség nem ilyen erős, legfeljebb a turizmus szintjén valósul meg. A közönségben például abszolút érzem, hogy egyre több a külföldi, de szakmai berkekben kevésbé.

– Mi az ami hiányzik itthonról és mi az, ami nem?

– Az elsőre az evidens válasz nyilván a család és a barátok. Illetve az a fajta zöldövezet, amelyben Budapesten élek, nagyon hiányzik a nyugat-európai nagyvárosok többségéből. Bár Berlinben vannak nagy parkok, de mondjuk az a budai panoráma, ami teljesen átlagos társasházakból is elérhető, nincs meg ott. Nálunk ez tényleg nem luxus: nem kell gazdagnak lenni hozzá, hogy valakinek panorámája legyen, míg odakint csak a legfelsőbb körök engedhetik meg maguknak. Ez nem is elsősorban az emberek pénzén, sokkal inkább a város adottságain múlik, amiben Budapest verhetetlen. Ami a kérdés második részét illeti, a már említett multikulti és a nyitottság mindenképp komoly pozitívum odakint. Bár itthon is kísérletezhetsz szokatlan dolgokkal, de inkább csak egy szubkultúra tagjaként, míg Berlinben ez számít bevettnek.

Bin-Jip - No Way Boy (a Balcony TV felvétele):

– A politikai vezetés és a hétköznapi emberek mennyire befogadóak a multikultival szemben?

– Berlin egy extrán befogadó hely. Ez az imidzse is, annyira szerves része a városnak. Nem szeretnék aktuálpolitikába belemenni, de ott ez alap – az emberek büszkék rá, senki nem vonja kétségbe a sokszínűség létjogosultságát. Én legalábbis így érzékelem.

– Beszéljünk a Hősök Teréről is: hogy kerültél kapcsolatba a programmal, és mit jelent számodra, hogy részt veszel benne?

– Tavaly kerestek meg a szervezők, hogy szükségük lenne nagykövetekre, vagyis olyan ismertebb arcokra, akik a saját területükön népszerűsítik a kezdeményezést. Elég komplex célokat tűztek ki maguk elé, pár mondatban nehéz lenne összefoglalni. De a lényeg talán az, hogy a közöny ellen küzdenek, ami a nagyvárosokban hatványozottan jelen van, egyfajta civilizációs betegségként.

Egyszerűen védjük magunkat azáltal, hogy az utcán járva bezárkózunk, és nem vesszük észre a többi embert. Különösen akkor, ha valakivel baj történik: jól leírt pszichológiai jelenség, hogy ilyenkor a kollektív felelősségre építve inkább mindenki kibújik alóla.

A Hősök Tere ez ellen szeretne tenni, izgalmas kísérleteket végeztek Budapesten is például arról, mi történik, ha egy ember lefekszik egy padra és eljátssza, hogy rosszul van. Fontos, hogy a közöny alapvetően nem bűn, hanem egy mindenkit érintő, természetes védekező reakció. De nem ez az egyetlen lehetséges út: ha valaki elhatározza, hogy nyitottabbá szeretne válni, igen is változtathat a személyiségén. A program fő célkitűzése, hogy minél többen jussanak el erre az álláspontra. A most futó 30 napos kihívásokat is azért indították útjára, hogy a résztvevők kilépjenek a komfortzónájukból és mindennap tegyenek valamit a közöny ellen.

Veronika a Hősök Teréről videón:

Az említett utcai kísérlet:

– Miért pont azt a kihívást választottad, amibe belekezdtél?

– Átküldtek nekem egy hosszú listát, amiről válogathattam. Voltak rajta olyan feladatok is, amiket kevésbé tudtam elképzelni magamnak, például hogy mindennap öleljek meg egy embert. Lehet, hogy valaki bánja, de végül nem emellett döntöttem. (nevet) Ennél rizikómentesebb volt, hogy mindennap megszólítok egy idegent. Ráadásul számomra testhezállóbb is, ugyanis eléggé introvertált vagyok. Ez lehet, hogy furcsán hangzik annak fényében, mennyit állok színpadon, de egyébként ahhoz a típushoz tartozom, aki szereti szemébe húzni a kapucnit és inkább elbújni a tömeg elől.

Most tartok a hatodik napnál (az interjú június 9-én készült – a szerk.), és hihetetlen élmény. Az első két napon még nehezebben ment az idegenek megszólítása, utána viszont már annyira pozitív benyomások értek, hogy teljesen lendületbe jöttem.

"
Most már szó szerint mindennap várom, mikor szólíthatok meg újra valakit. Nagyon kemény sztereotípiákban élünk, és ez a legjobb módja annak, hogy az ember ledöntse ezeket magában.

– Még Berlinben kezdted el a kihívást, majd pár nap után itthon folytattad. Érzel különbséget a reakciók terén?

– Igen, ez még érdekesebbé teszi a dolgot. Az eddigiek alapján még nem tudok következtetéseket levonni, de mire visszautazom, talán már lesz akkora a merítés. Ráadásul innen nem is Berlinbe megyek, hanem Párizsba, így a franciákkal kapcsolatban is tudok majd tapasztalatokat gyűjteni. Róluk különösen erős sztereotípiák élnek, például arról, mennyire arrogánsak tudnak lenni – kíváncsian várom, hogy reagálnak majd a megszólításra.

Videó a nagykövetek tréningjéről:

Két megszólítós bejegyzés a Facebookról

A városligeti koncertünk előtt megszólítottam a színpad mögött hűsölő biztonsági őrt.

- Nagyon meleg van, igaz?

- Hú, nagyon. Tegnap tizenhat, ma tizennégy órát tolok, de holnap már csak kilencet.

Aztán mesélni kezdett a munkájáról, hogy mégis szereti, mert rengeteg érdekes dolgot lát, a Cirque du soleil-t 75e Ft-os jegyár helyett ingyen nézte az első sorból, de kísérte már Beyoncét, a Depeche Mode-ot, Madonnát, találkozott a pápával, a monacói hercegnővel. Dolgozott operaénekesnőkkel, és volt, aki az ő véleményét kérte ki előadás után, hogy jó volt-e, mert tudta, hogy benne megbízhat.

Tapasztalat: egyetlen kérdést kellett feltennem, és vagy tizenöt percig mesélt, mintha csak arra várt volna, hogy végre valakinek elmondhassa. És mennyi érdekeset mondott!

Még csak négy napja tart a kihívás, de már nagyon megérte.

***

Egy óvónővel beszélgettem a szombathelyi koncertünk előtt. Sugárzó jelenség volt és nagyon csinos. Azt gondoltam, egy-két év lehet köztünk, aztán kiderült, hogy pont akkor kezdett óvónősködni, amikor én elballagtam a nagycsoportból. :D

Szerinte a gyerekek tartják fiatalon. Aztán a koncert után megbeszéltük, milyen remek lenne, ha egyszer az ovisainak is játszanánk, hiszen a gyerekek olyan odaadással és felszabadultan tudják élvezni a zenét.

Tapasztalat: annyira szeretem, hogy a legtöbb megszólítottról kiderül valami meglepő, valami, amire nem számítottam, legyen az a kora, az élete részletei, vagy az érdeklődési területe. Jó rácsodálkozni a másik emberre!

veronika4

– Szerinted az ilyen, főként demonstrációs jellegű kihívásokon túl mit lehetne még tenni azért, hogy az emberek nyitottabbá váljanak?

– Ami nagyon fontos a Hősök Tere kapcsán, hogy ők tartanak tréningeket pedagógusoknak. Ez remek dolog, hiszen ha valahol meg lehet fogni a közönyt, és elejét venni a terjedésének, az a fiatal generáció. A tanároknak bemutatják a már említett kísérleteket, így próbálva hatni rájuk, amit aztán a gyerekeknek is továbbadhatnak. Szerintem az egész projektnek ez a legjobb része.

– Legközelebb már csak Kapolcsra jössz haza, miután most visszamész?

– Nem, leszek még itthon addig június végén-július elején is. Épp nemrég tettük ki az oldalamra az összes nyári koncertdátumot. A fesztiválok közül a Völgy mellett a Szigetet emelném ki, utóbbi azért különleges, mert a Bin-Jippel ismét vendégünk lesz Erik Truffaz, akivel múltkor is hatalmas élmény volt együtt játszani.

– Az alkotói vénád mennyire tud így érvényesülni, hogy csak koncertezni jössz haza?

– Szerencsére abszolút, mivel az itthonléteim egyben próbaidőszakok is, amikor kint vagyok, akkor pedig elvonulva írok, gyakorolok. Úgy veszem észre magamon, hogy egyre jobban szeretek blokkokban dolgozni. Amikor itthon vagyok, egy hétig csak próbálunk és koncertezünk, a kinti idő pedig a felkészülésé. Felváltva vagyok benne a kettőben, és ez eddig nagyon jól működik. Éppen ezért nem is gondolom úgy, hogy kárát látnák az itthoni produkcióim az ingázásnak, hiszen ahhoz eleget vagyok itthon, hogy legyen időnk haladni és jelen lenni a fontos eseményeken.

veronika3

– Mennyire tervezed hosszútávra a kétlaki életformát?

– Egyelőre annyira izgat a külföldi nyitás, és olyan sok impulzus ér odakint, hogy biztosan nem akarnám elengedni.

Nagyon szeretem Magyarországot és fontos számomra az itteni közönség – a legtöbb koncertem továbbra is itt van –, ugyanakkor nagyon sokat jelent számomra az is, amit Nyugat-Európa nyújt nekem. Helyre tette az önértékelésemet is, hiszen ott nem vagyok úgy körülugrálva, mint itthon.

Szóval ez egy rendkívül fontos szín most az életemben, és ameddig lehet, szeretném fenntartani. Nyilván nem lehet örökké kéthetente ingázni, de egyelőre még inkább az inspiráló oldaláról élem meg, mint a fárasztóról.

Ha tetszett az interjú, oszd meg!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk