SZEMPONT
A Rovatból

Hadházy Ákos a kitiltási fenyegetésről: Akkor fogják komolyan gondolni, ha a méréseik azt mutatják, hogy valóban veszélyben van a Fidesz

Orbán Viktor kitiltással fenyegette meg azokat a civileket és médiumokat, amelyek amerikai támogatást fogadtak el, függetlenül attól, hogy ezt törvényesen tették. Hadházy Ákos szerint ezek nemcsak szavak, de minden attól függ, mit mutatnak a Fidesz mérései.


Egyelőre csak annyit jelentett be a kormánypárt frakcióvezetője, hogy külön kormánybiztost bíznak meg azzal, kérje ki az adatokat Trump kormányától, kik és milyen támogatáshoz jutottak Amerikából. Kocsis Máté szerint ezeket nyilvánosságra is hozzák majd. Arról a balatonfüredi Fidesz-frakciülés után a politikus nem beszélt, hogy eleget tesznek-e Orbán Viktor felszólításának, hogy szigorú törvényekkel tiltsák is ki Magyarországról ezeket a szervezeteket, amelyek egyébként minden jogszabályt betartottak.

Hadházy Ákos független képviselő rögtön egy facebook-posztban mondta el véleményét. Vele beszélgettünk.

– Orbán Viktor Balatonfüreden arról beszélt, hogy szigorú törvényeket kell hozni, és „ki kell tiltani” azokat a médiumokat, civil szervezeteket, amelyek külföldi támogatást fogadtak el. Mit gondol erről?

– Én régóta mondom, hogy ez a hatalom, amikor szükségét érzi, akkor nem fog visszariadni attól, hogy az orosz politikai rendszer további elemeit is átvegye. Ami eddig Magyarországon kiépült, az már most is nagyban hasonlít az orosz politikai rendszerhez, és ha nem állítjuk meg ezen az úton, akkor

amikor éppen szükséges, átvesz újabb megoldásokat az orosz franchise-ból.

Ahogy Putyinnal szemben egyre nagyobb volt az elégedetlenség a romló életszínvonal miatt, egyre több független sajtóterméket tiltott be vagy tüntetett el.

– Nem csupán retorikáról van szó, arról, hogy Orbán Viktor igyekszik a szavazóit egyben tartani?

– Ezeket a szavakat érdemes nagyon komolyan venni, és nem érdemes azon vitatkozni, hogy ez csak fenyegetés, vagy valóban komolyan gondolja-e.

Akkor fogja komolyan gondolni, ha a méréseik azt mutatják, hogy valóban komoly veszélyben van a Fidesz.

Ha csak a kockázatát látják, akkor nyilván elég az ijesztgetés, meg elég a kommunikációs fellépés. De ha tényleg baj van, akkor az általuk a kommunistákhoz, és az oroszokhoz hasonlóan ügynöknek nevezett független sajtóval szemben keményen fognak fellépni. A kormánynak sok lehetősége van a független médiumok anyagi hátterét csökkenteni. Az online médiumok hirdetési bevételei eleve csökkennek, mert a Facebook és a Google nagyon sok korábbi klasszikus hirdetést elvisz, de Magyarországon a kormány akár informálisan is további hirdetéseket téríthet el ezektől a lapoktól. Elég odaszólni a cégeknek, hogy ha itt hirdettek, akkor majd nem nyertek közbeszerzést, vagy majd megjelenik a NAV nálatok. Ez ma már teljesen természetes dolog, és azt is tudni kell, hogy a hirdetési elosztási piacot ma már névlegesen is nagymértékben befolyásolja Mészáros Lőrinc; az ő cégén keresztül még a független lapok hirdetéseit is befolyásolni tudja.

– Ezt ellensúlyozták ezek a szerkesztőségek ezekkel a támogatásokkal?

– Teljesen törvényesen, nyilvánosan és átláthatóan nagyon sok független újság kapott segítséget olyan alapítványokból, amelyeknek az a feladata, hogy segítsenek fenntartani a demokráciát olyan országokban is, ahol ezt a hatalom nem nagyon szeretné. Orbán szavai tehát arról szólnak, hogy a kormány tovább akarja fojtogatni ezeket a médiumokat.

– Ez egy szintlépés volt a Fidesz részéről?

– Ez egy rendkívül fontos és veszélyes állomás, meg „vörös vonal”, csak én minden ilyen szintlépésnél, amit láttunk eddig, elmondtam, hogy

amíg vörös vonalakról beszélünk, és nem falat építünk, azokat röhögve át fogja lépni.

Én magam láttam azokat a szerződéseket, amikor véletlenül, nagy ritkán megengedik, hogy belenézzek, ahol a minisztériumok nevében adófizetői pénzekből szinte naponta hatalmas közvélemény-kutatásokat végeznek, néhány hetente még ennél is szélesebb körben, 20 ezer fős mintán tesztelnek. Orbánék nagyon pontosan, napról napra érzékelik, hogy van-e valóban változás a választói akaratban. Nyilvánvalóan a közvélemény-kutatások valódi számai nem feltétlenül egyeznek meg azokkal, amiket megmutatnak mind a független, mind a kormányközeli közvélemény-kutatók. Onnan fogjuk látni, hogy mi lehet az igazság, hogy a kormány bevezeti-e valóban ezeket az elképesztő törvényeket, amelyekről most az Orbán-párti lapok beszámoltak.

– Hogyan lehet falakat építeni a kormányzat törekvéseivel szemben?

– A nyomásgyakorlás módjait, amivel bármilyen hatalomra lehet eredményesen hatni, nem kell feltalálni, hanem ezeket használni kell. Azonban minden nyomásgyakorlás attól függ, hogy abban mennyien vesznek részt, és akik részt vesznek, azok mennyire elszántak. Ehhez pedig az kell, hogy az ellenzéki vezető politikusok mondják ki, hogy egy ilyen mocskos játékszabály-módosítást nem fogadunk el, és azt is, hogy

már az eddigi játékszabályok alapján sem beszélhetünk valódi választásokról, és azért harcolunk, hogy ez megváltozzon.

Ehhez tömegek kellenek, de ezek a tömegek akkor fognak ebben segíteni, ha az ellenzék vezetői ezeket kimondják.

– Az ellenzéknek jelenleg egyetlen vezető ereje van, amelyik potensen és mérhetően képes cselekedni, ez pedig a Tisza Párt. Minden más ellenzéki erő mintha kétfrontos harcot folytatna, és a Tisza Pártot ugyanúgy támadja, mint ahogy Orbán Viktorékat.

– Nagyon óvatosan bánnék ezekkel a szavakkal. Az, ha valaki javaslatot tesz, vagy akár kritikával él, nem azt jelenti, hogy a pártot támadja, vagy abban lenne érdekelt, hogy az a párt ne fejlődjön, ne erősödjön.

Én nagyon aggasztónak tartanám, ha az ellenzék új oldalán a Fideszéhez hasonló hozzáállás alakulna ki, hogy amennyiben valaki javaslatokat tesz vagy esetleg kritikát fogalmaz meg, akkor az már biztosan a másik oldal embere.

Ezt nagyon szeretném elfelejteni is, és ha valaki velem szemben fogalmaz így, azt elutasítani. Az igaz, hogy jelen pillanatban ennek az új pártnak van a legnagyobb lehetősége, így aztán a felelőssége is nyomást gyakorolni a kormányra, hogy tisztességesebb játékszabályok mellett folyjon a választás. Amennyiben valóban jönnek ezek az új mocskos lépések, akkor ugyancsak a magát az ellenzék vezetőjének kinevező pártnak van a legnagyobb felelőssége. Való igaz, hogy nagyon nagy megmozdulásokat tudott létrehozni az új párt, azonban az elmúlt évben a legnagyobb tüntetést nem ők szervezték, hanem influenszerek, olyan emberek, akik aztán ugye pártot nem alapítottak, mégis egyetlen szavukra minimum 150 ezer ember megmozdult. Azt kell mondanom, ahhoz, hogy 2026-ban valóban le lehessen váltani a hatalmat, hasonló megmozdulásokra még szükség lesz, illetve a tegnapi miniszterelnöki beszéd azt is megerősítette, azért is szükség lehet ilyen megmozdulásokra, hogy ne romoljanak tovább a viszonyok.

– Eközben viszont a hibahatár alatti, kimutathatatlan támogatottsággal rendelkező pártok azt tartották a legfontosabbnak mostanában bejelenteni, hogy önállóan fognak indulni a 2026-os választásokon. Ez konstruktív hozzáállás?

– Mindkét irányból voltak jelzések, hogy ki nem hajlandó egymással együttműködni. Én azt hiszem, hogy az ellenzéki szavazók számára megérthető és elfogadható követelés, hogy az ellenzéki szereplőknek együtt kell működniük egymással. Ezt évek óta elmondtam, és Zuglóban ezt meg is valósítottuk. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy minden kompromittálódott szereplőnek részt kell vennie az új politikában. Ezt Zuglóban is megvalósítottuk: miközben legyőztük a Fideszt, eltávolítottuk a súlyosan kompromittálódott szereplőket. De a politikának az az alapszabálya, hogy együttműködésre, kompromisszumokra szükség lehet. Amúgy ezt tudják a választók is: láttam egy komoly közvélemény-kutatást, amely szerint a választók – nagyon helyesen – koalíciós kormányzást szeretnének látni ahelyett, hogy egyetlen párt uraljon le egy térfelet.

– Szükség lehet együttműködésre, de valószínűleg olyanok között, amelyek léteznek. Kérdés, létezőnek tekinthetők-e olyan pártok, amelyek 1-2% közé mérhetők? Nem az történt-e, amit már nagyon régóta, bőven Magyar Péter színrelépése előtt jósoltak politológusok és elemzők, hogy ezt a kormányt az ellenzékével együtt fogják leváltani?

– Évek óta azt mondom, hogy szükség van az ellenzék megújítására. Ez teljesen egyértelmű és valid. Nyilvánvalóan az új párt sikere sem feltétlenül az új párt nagyszerűségének köszönhető, hanem a kormánnyal szembeni felháborodás és az ellenzékkel szembeni jogos elégedetlenség eredménye. Reméljük persze, hogy az új párt nagyszerű lesz. Ezt most még nem látjuk, hanem azt, hogy a választók elégedetlenek az eddigi pártokkal, leginkább amiatt, mert sikertelenek voltak. De nem azért voltak sikertelenek, mert nem valódi dolgokról beszéltek, a többségük valódi dolgokról beszélt, hanem azért, mert

nem foglalkoztak azzal, hogy valójában nem valódi választásokon indulnak. Úgy próbáltak eredményeket elérni, hogy kísérletet sem tettek nyomást gyakorolni tisztességes választásokért.

Másrészt abban igaza van Önnek, hogy természetesen azzal, akinek nincs támogatottsága, különösebben nem szükséges együttműködni. De amikor egy új párt is elfogadja azt a választási rendszert és azokat a játékszabályokat, amelyeket a kormány hozott, akkor látnia kell, hogy adott esetben mikor kell együttműködni és mikor nem. Ha viszont az elkövetkező szűk egy év megint csak arról szól, hogy van-e együttműködés vagy nincs, akkor az ugyanolyan bukásra lesz ítélve, mint 2018-ban, meg részben 2022-ben is volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor megvédte Magyar Péter sógorát: Nem oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva
Szerinte Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként felelős szolgálatra kapott felkérést. Élesen kritizálta a Fidesz-kormányok gyakorlatát a rokonok - más típusú - helyzetbe hozását illetően.


A Vidéki Prókátor álnéven író jogász a Fidesz támogatóinak címezte bejegyzését, akik szerinte éppen a választási eredményeket próbálják feldolgozni. A poszt írója szerint Magyar Péter sógorának felkérése alapvetően különbözik a Fidesz-kormány alatt megszokott gyakorlattól.

A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint „Melléthei-Barna Márton felelős szolgálatra és embert próbáló feladat teljesítésére kapott megtisztelő felkérést a sógorától, nem pedig oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva, mint a fideszes rokonok.”

A Vidéki Prókátor szerint a két helyzet közötti különbség óriási. Úgy fogalmaz,

„ez pontosan akkora különbség, mint amekkora különbség a hazájáért dolgozó államférfi és a ruszki diktátornak felajánlkozó kisegér-maffiafőnök között van.”

A bejegyzést azzal a mondattal zárja, hogy „Örülök, ha segíthettem”, majd azt írja, hogy

szerinte Melléthei-Barna Márton számíthat a jogállamiság iránt elkötelezett magyar jogászok támogatására.

Magyar Péter tegnap bejelentette: sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek. A Tisza Párt jogi igazgatójaként ismert szakember, aki Magyar Péter bizalmasának számít, már a választások után a Parlamentben is feltűnt a pártelnök mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Hankó Balázs nem emlékezett rá, pontosan miért adott 500 milliót egy két héttel azelőtt létrejött cégnek
A miniszter az Egyenes Beszédben próbált válaszolni arra, hogyan kerülhetett 17 milliárd forint Fideszhez köthető szervezetekhez és előadókhoz a választások előtt a Nemzeti Kulturális Alapból. Hankó szerint a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok melletti kiállás döntött.


Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között.

Amikor a műsorvezető felhozta, hogy Kis Grófo és Dopeman is úgy kapott 5-5 millió forintot, hogy állításuk szerint felhívták őket, hogy pályázzanak, a miniszter azzal hárított: „Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.”

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván:

„A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Arra a felvetésre, hogy egy frissen alapított, múlt nélküli cégnek hozomra adtak ekkora összeget, úgy reagált: „Nézzük meg, hogy milyen kulturális tartalmat fog biztosítani.”

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg.

„Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

Amikor Rónai Egon megkérdezte, hogy mi volt ez a kulturális tartalom, Hankó azt válaszolta: „A kulturális tartalom, mint, hogy végigbeszéltük, az adott koncertek, események, amelyeket a miniszteri keret esetén a felterjesztések tartalmaztak”.

„Szóval nem emlékszik rá, hogy mire adta?” - jött a kérdés.

„Tulajdonképpen a miniszteri keret esetében meghatározott szakmai konzultációt követően az adott kulturális tartalom kerül támogatásra, és ennek megfelelően a születnek maga döntések” - válaszolta a miniszter, Azt nem volt hajlandó elárulni, kikkel konzultál szakmailag, többszöri visszakérdezésre is csak annyit mondott, hogy a kollégáival.

Az érintett Fidesz-alkalmazott épp az, akinek a lakásában sajtóértesülések szerint a Magyarországra menekült lengyel igazságügyi miniszter-helyettes lakik, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. De Hankó szerint ennek semmi köze a támogatáshoz.

A miniszter a botrány hatására bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bizottságától részletes beszámolót kért, és kezdeményezte, hogy mind az 1100 támogatott nyújtson be egy időközi pénzügyi és szakmai beszámolót.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

„Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.”

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Van olyan kultúra, amely magyar nyelven szól, de nem a magyar hazaszeretet mellett áll ki.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lilinek nem annyira tetszik Magyar Péter sógorának miniszteri kinevezése
Szerinte a családtag kinevezése sok mindent jelezhet, de nem feltétlenül cseng jól a nepotizmus ellen kampányoló Magyartól, és támadási felületet biztosít vele. Minden választót éberségre kért, hogy ne ismétlődjön meg az, ami 2010 és 1989 után.


Pankotai Lili egy bejegyzésben elemzi Magyar Péter döntését, miszerint sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. A poszt írója szerint a leendő tárcavezető feladatai Magyar Péter nyilatkozata alapján egyebek mellett „a jogállam helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a magyar emberek jog előtti egyenlőségének megteremtése, a korrupció megszüntetése, az átláthatóság megteremtése, a hatóságok szakmaiságának és a független ellenőrző intézmények helyreállítása, valamint azok politikamentes működése.”

Pankotai elismeri, hogy a jelöltnek megvan a szükséges szakmai múltja. „De néhány szempontot nem engedhetünk el, és nem hagyhatunk figyelmen kívül” – teszi hozzá. A szerző azt a kérdést veti fel, milyen következményei lehetnek a közeli rokoni szálnak egy kormányon belül.

„Lehetséges-e, hogy a minisztériumi dolgozók nemcsak a szimpla főnöküket látják majd a miniszterben, hanem az is befolyásolja őket, hogy családtagja a miniszterelnöknek?”

A poszt szerint felmerül az is, hogy a többi tárcavezető vagy a képviselők nem „csak” egy minisztert látnak majd benne, hanem a „nagyfőnök” rokonát. Pankotai szerint ezek a folyamatok a mindennapokban is ismerősek lehetnek. „Ilyen lehet az öncenzúra, a kritikák elhallgatása, ha esetleg nem jeleznek egy-egy problémáról, vagy nem jeleznek feljebb egy-egy kényesebb ügy kapcsán.”

A poszt írója szerint a dolog fordítva is működhet. „Az is előfordulhat, hogy mivel szoros rokoni szál köti össze a miniszterelnökkel, ezért pont hogy megkörnyékezik annak reményében, hogy közelebb férkőzhessenek a közvetlen hatalomhoz, kedvében járjanak, vagy harcoljanak a »kegyeiért« egy magasabb pozíció elnyerésének reményében.”

A bejegyzés azt is feszegeti, hogy Magyar Péter vajon képes lesz-e pusztán miniszterként tekinteni a rokonára. Pankotai szerint ez „kétélű kimenetel lehet”. Egyfelől elképzelhető, hogy elnézőbb lesz vele, sőt, annyira azonosulhat a sógorával, hogy a neki szóló kritikákat személyes támadásnak érezheti. „Az azonosulás veszélyes, és kizárja az objektivitás lehetőségét.”

Másfelől, írja, „az is lehetséges természetesen, hogy ebből fakadóan akár szigorúbb lesz sógorával szemben, és 170%-ot vár majd el tőle annak érdekében, hogy a döntése bizonyítva legyen a teljesítmény által, hogy az jónak bizonyult.”

A bejegyzés szerint mindez könnyen azt az üzenetet közvetítheti a választók és a fiatalok felé, hogy nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatok számítanak. A poszt szerzője szerint ez támadási felületet adhat, amely azt sugallja, hogy a Magyar Péter által korábban bírált rendszer „most csak brandet váltott”.

Pankotai Lili szerint persze lehetséges, hogy nem egy családi vállalkozás kiépítése a cél. „Sőt, sokat agyaltam, mi lehetett vajon a szándék emögött. És én nem a kifizetőhelyet láttam benne, sokkal inkább azt, hogy erre a pozícióra Magyar Péter minél közelebb, minél bizalmasabb embert szeretne.” A poszt írója szerint bár ez egy „kevésbé fájdalmas forgatókönyv”, mégis van benne némi rossz szájíz.

Úgy véli, a korábbi rendszer is a személyes lojalitáson alapult, amit le kellene bontani: „Hogy ne személyekre legyen építve a rendszer, és ne személyes bizalmakra, hanem az intézménybe vetett bizalom épüljön vissza.”

Pankotai Lili felidézi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát, amely szerint azért nem lépett fel korábban az Orbán-kormánnyal szemben, mert a családi érdek – volt felesége pozíciója – ezt felülírta. A poszt szerint ebből az következik, hogy a politikában újra előállhat olyan helyzet, amikor „a helyes döntést felülírja a családi szempont”.

A poszt végkövetkeztetése szerint a jelölés sok mindennek a jele lehet, de hogy valóban az-e, az a jövőben dől el. A szerző szerint a döntés mindenesetre azt jelzi, hogy a választóknak ébernek kell maradniuk. „És nem hagyhatjuk meg csak a lehetőségét sem annak, hogy abba a hibába essünk, mint ’89 vagy 2010 után.”

A kritikákra reagálva Magyar Péter bejelentette, hogy húga a férje és bátyja kormányzati megbízatásának idejére [felfüggeszti aktív bírói tevékenységét], hogy elkerüljék a hatalmi ágak összefonódásának látszatát is. A leendő miniszterelnök egyúttal átlátható miniszteri döntéseket és nyilvánosan kezelt összeférhetetlenségi helyzeteket ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„A második nap óta ismerem” – Nagy Ervin reagált a Tisza Pártot ért nepotizmus-vádra
Nagy Ervin megvédte Magyar Péter választását, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. Arról is beszélt, mit érez amiatt, hogy nem ő lesz a kulturális miniszter. Biztos benne, hogy lesz olyan pozíció, amivel a hazáját tudja majd szolgálni.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk