Hadházy Ákos a kitiltási fenyegetésről: Akkor fogják komolyan gondolni, ha a méréseik azt mutatják, hogy valóban veszélyben van a Fidesz
Egyelőre csak annyit jelentett be a kormánypárt frakcióvezetője, hogy külön kormánybiztost bíznak meg azzal, kérje ki az adatokat Trump kormányától, kik és milyen támogatáshoz jutottak Amerikából. Kocsis Máté szerint ezeket nyilvánosságra is hozzák majd. Arról a balatonfüredi Fidesz-frakciülés után a politikus nem beszélt, hogy eleget tesznek-e Orbán Viktor felszólításának, hogy szigorú törvényekkel tiltsák is ki Magyarországról ezeket a szervezeteket, amelyek egyébként minden jogszabályt betartottak.
Hadházy Ákos független képviselő rögtön egy facebook-posztban mondta el véleményét. Vele beszélgettünk.
– Orbán Viktor Balatonfüreden arról beszélt, hogy szigorú törvényeket kell hozni, és „ki kell tiltani” azokat a médiumokat, civil szervezeteket, amelyek külföldi támogatást fogadtak el. Mit gondol erről?
– Én régóta mondom, hogy ez a hatalom, amikor szükségét érzi, akkor nem fog visszariadni attól, hogy az orosz politikai rendszer további elemeit is átvegye. Ami eddig Magyarországon kiépült, az már most is nagyban hasonlít az orosz politikai rendszerhez, és ha nem állítjuk meg ezen az úton, akkor
Ahogy Putyinnal szemben egyre nagyobb volt az elégedetlenség a romló életszínvonal miatt, egyre több független sajtóterméket tiltott be vagy tüntetett el.
– Nem csupán retorikáról van szó, arról, hogy Orbán Viktor igyekszik a szavazóit egyben tartani?
– Ezeket a szavakat érdemes nagyon komolyan venni, és nem érdemes azon vitatkozni, hogy ez csak fenyegetés, vagy valóban komolyan gondolja-e.
Ha csak a kockázatát látják, akkor nyilván elég az ijesztgetés, meg elég a kommunikációs fellépés. De ha tényleg baj van, akkor az általuk a kommunistákhoz, és az oroszokhoz hasonlóan ügynöknek nevezett független sajtóval szemben keményen fognak fellépni. A kormánynak sok lehetősége van a független médiumok anyagi hátterét csökkenteni. Az online médiumok hirdetési bevételei eleve csökkennek, mert a Facebook és a Google nagyon sok korábbi klasszikus hirdetést elvisz, de Magyarországon a kormány akár informálisan is további hirdetéseket téríthet el ezektől a lapoktól. Elég odaszólni a cégeknek, hogy ha itt hirdettek, akkor majd nem nyertek közbeszerzést, vagy majd megjelenik a NAV nálatok. Ez ma már teljesen természetes dolog, és azt is tudni kell, hogy a hirdetési elosztási piacot ma már névlegesen is nagymértékben befolyásolja Mészáros Lőrinc; az ő cégén keresztül még a független lapok hirdetéseit is befolyásolni tudja.
– Ezt ellensúlyozták ezek a szerkesztőségek ezekkel a támogatásokkal?
– Teljesen törvényesen, nyilvánosan és átláthatóan nagyon sok független újság kapott segítséget olyan alapítványokból, amelyeknek az a feladata, hogy segítsenek fenntartani a demokráciát olyan országokban is, ahol ezt a hatalom nem nagyon szeretné. Orbán szavai tehát arról szólnak, hogy a kormány tovább akarja fojtogatni ezeket a médiumokat.
– Ez egy szintlépés volt a Fidesz részéről?
– Ez egy rendkívül fontos és veszélyes állomás, meg „vörös vonal”, csak én minden ilyen szintlépésnél, amit láttunk eddig, elmondtam, hogy
Én magam láttam azokat a szerződéseket, amikor véletlenül, nagy ritkán megengedik, hogy belenézzek, ahol a minisztériumok nevében adófizetői pénzekből szinte naponta hatalmas közvélemény-kutatásokat végeznek, néhány hetente még ennél is szélesebb körben, 20 ezer fős mintán tesztelnek. Orbánék nagyon pontosan, napról napra érzékelik, hogy van-e valóban változás a választói akaratban. Nyilvánvalóan a közvélemény-kutatások valódi számai nem feltétlenül egyeznek meg azokkal, amiket megmutatnak mind a független, mind a kormányközeli közvélemény-kutatók. Onnan fogjuk látni, hogy mi lehet az igazság, hogy a kormány bevezeti-e valóban ezeket az elképesztő törvényeket, amelyekről most az Orbán-párti lapok beszámoltak.
– Hogyan lehet falakat építeni a kormányzat törekvéseivel szemben?
– A nyomásgyakorlás módjait, amivel bármilyen hatalomra lehet eredményesen hatni, nem kell feltalálni, hanem ezeket használni kell. Azonban minden nyomásgyakorlás attól függ, hogy abban mennyien vesznek részt, és akik részt vesznek, azok mennyire elszántak. Ehhez pedig az kell, hogy az ellenzéki vezető politikusok mondják ki, hogy egy ilyen mocskos játékszabály-módosítást nem fogadunk el, és azt is, hogy
Ehhez tömegek kellenek, de ezek a tömegek akkor fognak ebben segíteni, ha az ellenzék vezetői ezeket kimondják.
– Az ellenzéknek jelenleg egyetlen vezető ereje van, amelyik potensen és mérhetően képes cselekedni, ez pedig a Tisza Párt. Minden más ellenzéki erő mintha kétfrontos harcot folytatna, és a Tisza Pártot ugyanúgy támadja, mint ahogy Orbán Viktorékat.
– Nagyon óvatosan bánnék ezekkel a szavakkal. Az, ha valaki javaslatot tesz, vagy akár kritikával él, nem azt jelenti, hogy a pártot támadja, vagy abban lenne érdekelt, hogy az a párt ne fejlődjön, ne erősödjön.
Ezt nagyon szeretném elfelejteni is, és ha valaki velem szemben fogalmaz így, azt elutasítani. Az igaz, hogy jelen pillanatban ennek az új pártnak van a legnagyobb lehetősége, így aztán a felelőssége is nyomást gyakorolni a kormányra, hogy tisztességesebb játékszabályok mellett folyjon a választás. Amennyiben valóban jönnek ezek az új mocskos lépések, akkor ugyancsak a magát az ellenzék vezetőjének kinevező pártnak van a legnagyobb felelőssége. Való igaz, hogy nagyon nagy megmozdulásokat tudott létrehozni az új párt, azonban az elmúlt évben a legnagyobb tüntetést nem ők szervezték, hanem influenszerek, olyan emberek, akik aztán ugye pártot nem alapítottak, mégis egyetlen szavukra minimum 150 ezer ember megmozdult. Azt kell mondanom, ahhoz, hogy 2026-ban valóban le lehessen váltani a hatalmat, hasonló megmozdulásokra még szükség lesz, illetve a tegnapi miniszterelnöki beszéd azt is megerősítette, azért is szükség lehet ilyen megmozdulásokra, hogy ne romoljanak tovább a viszonyok.
– Eközben viszont a hibahatár alatti, kimutathatatlan támogatottsággal rendelkező pártok azt tartották a legfontosabbnak mostanában bejelenteni, hogy önállóan fognak indulni a 2026-os választásokon. Ez konstruktív hozzáállás?
– Mindkét irányból voltak jelzések, hogy ki nem hajlandó egymással együttműködni. Én azt hiszem, hogy az ellenzéki szavazók számára megérthető és elfogadható követelés, hogy az ellenzéki szereplőknek együtt kell működniük egymással. Ezt évek óta elmondtam, és Zuglóban ezt meg is valósítottuk. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy minden kompromittálódott szereplőnek részt kell vennie az új politikában. Ezt Zuglóban is megvalósítottuk: miközben legyőztük a Fideszt, eltávolítottuk a súlyosan kompromittálódott szereplőket. De a politikának az az alapszabálya, hogy együttműködésre, kompromisszumokra szükség lehet. Amúgy ezt tudják a választók is: láttam egy komoly közvélemény-kutatást, amely szerint a választók – nagyon helyesen – koalíciós kormányzást szeretnének látni ahelyett, hogy egyetlen párt uraljon le egy térfelet.
– Szükség lehet együttműködésre, de valószínűleg olyanok között, amelyek léteznek. Kérdés, létezőnek tekinthetők-e olyan pártok, amelyek 1-2% közé mérhetők? Nem az történt-e, amit már nagyon régóta, bőven Magyar Péter színrelépése előtt jósoltak politológusok és elemzők, hogy ezt a kormányt az ellenzékével együtt fogják leváltani?
– Évek óta azt mondom, hogy szükség van az ellenzék megújítására. Ez teljesen egyértelmű és valid. Nyilvánvalóan az új párt sikere sem feltétlenül az új párt nagyszerűségének köszönhető, hanem a kormánnyal szembeni felháborodás és az ellenzékkel szembeni jogos elégedetlenség eredménye. Reméljük persze, hogy az új párt nagyszerű lesz. Ezt most még nem látjuk, hanem azt, hogy a választók elégedetlenek az eddigi pártokkal, leginkább amiatt, mert sikertelenek voltak. De nem azért voltak sikertelenek, mert nem valódi dolgokról beszéltek, a többségük valódi dolgokról beszélt, hanem azért, mert
Másrészt abban igaza van Önnek, hogy természetesen azzal, akinek nincs támogatottsága, különösebben nem szükséges együttműködni. De amikor egy új párt is elfogadja azt a választási rendszert és azokat a játékszabályokat, amelyeket a kormány hozott, akkor látnia kell, hogy adott esetben mikor kell együttműködni és mikor nem. Ha viszont az elkövetkező szűk egy év megint csak arról szól, hogy van-e együttműködés vagy nincs, akkor az ugyanolyan bukásra lesz ítélve, mint 2018-ban, meg részben 2022-ben is volt.
