SZEMPONT
A Rovatból

Hadd kérjünk valamit mi is, Jóska! – válaszféle egy lemondott EP-képviselőnek

A volt politikus szerint lemondásával immár magánszemély, és ezt illene tiszteletben tartani. Munkatársunk szerint is, de azért van némi különvéleménye a dologról.


„Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot / annyira, hogy már néha nem is fáj, - undorodom csak.”

(Radnóti Miklós: Első ecloga)

***

Kedves Jóska!

Ne haragudj, hogy ismeretlenül, körülbelül lányod korabeli emberként ilyen közvetlenül írok, de hát olyan régóta látlak már, oly sok dolgodról tudok, és mint tegnap este kiderült, már nem is vagy közszereplő, így az egész olyan barátibb. Plusz szintén tegnap véletlenül láttam rólad egy felvételt, a sapkád, a tréningruhád... Valahogy olyan lazán fiatalos volt, meg nem mondtam volna, hogy lassan a 60 felé közeledsz.

Nem hízelgésképp, de nyugodtan letagadhatnál pár évet – van egy olyan érzésem, hogy párat talán szívesen le is tagadnál.

Gondoltam arra is, hogy mégsem írok neked a csíkos melegítőd és a micisapid okán, mert eszembe jutott egykori harcostársad, Ibolya mondata, kicsit parafrazáltam: „nem értek én a divathoz”.

De aztán este azt is láttam, hogy megszólaltál – bevallom, nem számítottam rá. És írtál érdekeseket. Majdnem egyet is tudok érteni vele, de azért nekem egy-két helyen sántít.

Eleve jó kérdés, hogy „az ügy lezárult”-e, viszont ezt sem te, sem én nem tudjuk eldönteni. Az a rossz hírem van, hogy a sapka, a táska, az ereszcsatorna és a partizó pajtások önálló életre kelnek, te keltetted életre őket, és vajmi kevés beleszólásod van abba, hogy merre sodródnak tovább az internet hullámain.

De nem is ez a fontos.

Azt is írod, hogy harmincegynehány éve keményen küzdöttél az elnyomó kommunista rendszerrel szemben, saját és mások szabadságáért, ebben még „harcostársaid” is voltak. Derék. Véd- és dacszövetség ez, jól ismerjük, már-már egy család, de mindenképp szoros baráti kör. Tiszteletre méltó, nekem is számos barátom van, közöttük érzem magam igazán jól és biztonságban.

Apró különbség, hogy engem a barátaim tokkal-vonóval elfogadnak, nem kell életem egy jelentős részét titkolnom előttük – de hát nem vagyunk egyformák.

„Mindig tiszteletben tartottam az emberi méltóságot és mindenkinek a magánélethez való jogát. Harminc éves politikai pályám során homofób megnyilvánulást nem tettem” - írod szintén, már-már kérkedve. Nem tettél homofób megnyilvánulást... Lám, akkor mégis van közös bennünk! Viszont kicsit mintha büszke lennél erre. Erre, ami egy diktatúra ellen harcoló, szabadsághívő, „méltányos” embertől olyan minimum lenne, amit említeni sem kéne. Tudod, szerintem mire lehetne igazán büszkének lenni? Ha tettél volna azért is, hogy mások se tehessenek ilyen megnyilvánulást. És ha hallasz ilyet (akár ha barátaid köréből is), finoman jelzed, hogy ez nem oké. Tettél? Nyilvánosan soha, egymás között csak te tudod.

Képzeld el a szituációt, amikor az ötödikesek csapata az általános suliban összefog, és jól elagyabugyálják a gyengébb, kisebb, védekezni nem igazán tudó Lacikát, csak mert más bőrszínűnek született. Ott van köztük Józsika is, aki ugyan egyáltalán nem rajong az ötletért, de olyan hálás, hogy befogadták, nem mer nemet mondani. Aztán jön az igazgatói iroda, a diri őt is előveszi, és kérdi, mégis mi volt ez? Józsi pedig határozottan tiltakozik, hogy ő bizony egyetlen pofont sem legyintett.

„De akkor mit csináltál?” - hangzik a képzeletbeli kérdés. „Hát, álltam ott, és csendben végignéztem az egészet.”

Nem hangzik jól, ugye? Főleg, ha tudjuk, hogy ott állva csak az járhatott a fejében, hogy ki ne derüljön, vagy legalább szóvá ne tegyék, hogy ő is „olyan”. És akkor maradhat a banda tagja. Akkor sem érez még semmi felelősséget, amikor már látja, hogy az ötödikesek népszerűsége miatt már a negyedikesek és a hatodikosok körében is divat lesz kipécézni a „másokat”.

Józsi csak áll, és nézi tétlenül. Hisz ő nem ütött. Szerintem ezt már egy tizenéves kiskamasztól is nehezen fogadnánk el. Te viszont azt kéred, hogy egy érett középkorú, kimondottan intelligens és tanult embertől fogadjuk el. Elfogadjuk?

De mást is mondasz. „A belga hatóság döntése után az is egyértelmű, hogy ellenem jogi eljárás nem folyik, minden tekintetben magánszemély vagyok, megillet a magánélethez való jog. Ennek tiszteletben tartását mindenkitől elvárom.” A te világképedben irigylésre méltóan, gyermekien könnyű az élet. Bizonyára te is játszottál óvodában fogócskát. Igazságos játéknak tűnik, a gyorsabb, ügyesebb nyer. Aztán ha mégsem tűnik egyenlőnek az esély, az üldözött megfog egy fát vagy mászókát, elkiáltja magát, hogy „HÁZ!”, és onnantól biztonságban van. Mint te és a lemondásod. „Hirtelen nem vagyok közszereplő, nem ér a nevem!”

Tudod, valamennyire egyet is értek veled. Sőt, ha képviselő vagy, ha nem, senkinek semmi köze hozzá, hogy kivel (kikkel) vagy mivel töltöd a szabadidőd. Oké, ha kijárási korlátozást szegsz meg, felhúzhatjuk a szemöldökünk, de azért meg is kapod az érdemelt büntetést. Viszont azt a magánembertől is megkérdezhetem, hogy mit csináljon száz meg száz sorstársad.

Mit csináljon Ádám, Marci és a kisfiuk, mit csináljon Gyuri és örökbefogadott gyereke, mit csináljon Robi, a volt színházigazgató – ők mikor lehetnek eléggé magánemberek? Legalább annyira, hogy a barátaid békén hagyják őket, ne küldjék rájuk a láncról leengedett sajtóvérebeiket, ne tiltsa be őket a szintén a barátaid által működtetett médiahatóság?

Nekik milyen fát vagy mászókát kell megfogniuk, hogy végre azt mondhassák: „HÁZ!”? Az én házam, ahol becsületben, szeretetben szeretnék élni – ha hagynátok.

Szóltál bárkinek a barátaid közül, amikor a te szépen, iPaden összerakott alkotmányodba olyan hétmérföldes állatságot írtak bele, hogy az „Apa férfi, az anya nő”? Voltál bátor megemlíteni, hogy „Légyszi, ne hányjátok már telibe az én értékes, "méltányos", "az emberi méltóságot és a mindenkinek a magánélethez való jogát" figyelembe vevő szövegemet?” Holott te mint intelligens, homoszexuális magyar állampolgár pontosan tudtad, hogy a világon senki nem akar apából nőt és anyából férfit csinálni. És hogy a barátaid célja összesen abban merült ki, hogy éppen a magánélethez való teljes jogot és az emberi méltóságot vegye el ezektől az emberektől. Tőletek.

Amolyan újságíró-féle volnék, így részben nekem is címezted a magánéletedről szóló kérésed. Nem mondom, hogy ne volna megfontolandó. De akkor, ha már így vagyunk, engedd meg, hogy én is kérjek valamit. Talán még beszélgetsz régi barátaiddal, harcostársaiddal, akikkel együtt bontogattátok az emberek életébe randán belegázoló kommunizmust. Hamarosan szülinapotok is lesz, azt mindig olyan büszkén ünneplitek. Talán még odaengednek a szendvicsek és üdítők közelébe - ha sokan hirtelen zavartan a telefonjukba merülnek is majd, mikor meglátnak, vagy valami gyenge kifogást találva odébbállnak. (Isten hozott a független újságírók világában! - mondhatnám.)

Viszont ha pár percet tudsz beszélni velük, kérlek, tedd meg, hogy ugyanerre megpróbálod őket is megkérni. Hogy tartsák tiszteletben a magánéletünket! Függetlenül attól, hogy kit támogatunk, kit szeretünk, milyen életet szeretnénk élni. Úgy látom, ez nagyon fontos neked, te talán még tudsz hatni a barátaidra.

Apropó, abba végképp nem akarok beleszólni, kikkel barátkozol, de azért attól tartok, haverokból pont nem jól választottál. Mert milyen barát az, aki egyszer meghív a műsorába kvaterkázni, majd legközelebb már úgy beszél rólad, mint aki a démonával küzd, és a személyes tragédiádban is főleg csak a Pártra leselkedő veszély érdekli? Míg a másikuk ugyanitt egyenesen „hibás szerkezetűnek”, sőt „kockázatnak” nevez. „Barát vagy, ha szar is”, ahogy a klasszikus mondja.

Te megtetted, amit a haveri banda vezére kért, csendben voltál, nem hivalkodtál, te voltál a „jó buzi”, ahogy Kulka János egyszer találóan megjegyezte. Egyébként vajon megérte?

Most ezt mint értéket állítod be. És kéred, hogy mi is méltányoljunk.

Igyekszünk Jóska, de ugye tudod, hogy ebben az ügyben neked is van még dolgod?

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk