SZEMPONT
A Rovatból

Ha tudni akarod az igazat a szegénységről

L. Ritók Nóra a legnagyobb nyomorban élő családok gyerekeit tanítja, és kendőzetlenül őszintén beszél.


Mit tesz L. Ritók Nóra?

L. Ritók Nóra Berettyóújfaluban él, eredetileg földrajz-rajz szakos tanárként, 15 éve pedig a művészeti oktatásra, a vizuális nevelésre koncentrálva dolgozik itt.

Alapítója az Igazgyöngy Alapítvány és Művészetoktatási Intézménynek. Az alapítvány célja a tehetséggondozás és a személyiségfejlesztés. Az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségben, Berettyóújfalu környékén 670 gyerek művészeti nevelését végzik.

4

Módszereikkel javítani próbálják a gyermekek esélyeit és jövőképet adnak nekik. Tevékenységéről itt olvashattok bővebben. Blogjában évek óta megrázó helyzetképeket közöl a magyarországi mélyszegénységről, nemrég egy írását nálunk is megjelentette.

Kep1

– Milyen volt az idei tél azoknak a családoknak, akiknek követik a sorsukat a térségben?

Nem volt ez a tél sem egyszerűbb, mint a többi, különösen az év végi erősebb hideg volt nehéz. Az enyhe telek könnyebben elviselhetők a legszegényebb sorban élők számára is. Az a szomorú, hogy elképesztően sok segítségre lenne szükségük ezeknek a családoknak. A mi kistérségünkben 16 faluban vannak családok, akiknek a sorsát figyelemmel tudjuk kísérni, de sokszor megkeresnek minket Borsodból vagy épp a Dunántúlról is. Számukra csak keveset tudunk nyújtani, hisz messze vannak. Vagy felvesszük a kapcsolatot egy helyi szervezettel, vagy ha elég adomány gyűlik össze, akkor karácsonyra esetleg tudunk küldeni csomagot. De tudjuk, milyen kevés ez.

– Nincs országos hálózat?

Fogalmazzunk úgy, elég hézagos a lefedettsége a civil segítő szervezeteknek, egész kistérségek talán nem maradnak ki, de nagyon sok település igen.

A mélyszegénységben élők százezreinek egy, máshol problémamentesen kezelhető dolog is megoldhatatlan problémát jelent, például egy váratlan kiadás.

Nincs pénz a beteg gyerekek gyógyszerére, ha valami szabálysértés miatt megbüntetik őket. Ha pedig a családfő lesz beteg, vagy valami baleset éri, már nincs, aki pénzt keressen. Ezek az események akár több hónapra is ellehetetlenítik a gazdaságilag amúgy is bizonytalan családot.

– Ez azonnali segítséget kíván?

Igen, de mi sosem szerettünk volna leragadni a kríziskezelésnél. Az ugyanis annyira elaprózza az alapítvány munkáját, és a rendelkezésre álló eszközöket, hogy nem jutna komoly segítségre idő és pénz. Persze segítünk, ahogy tudunk eseti jelleggel is, de alapvetően a fejlesztő segítségnyújtás hívei vagyunk. Ez azt jelenti, hogy olyan élethelyzeteket próbálunk teremteni, ami segít nekik elmozdulni a holtpontról.

– Mit jelent ez konkrétan?

A gyerekeknek foglalkozásokat tartunk, fejlesztjük őket, segítünk a tanulásban, a felnőtteknek közösségépítő, önfenntartást segítő programokat szervezünk, vagy épp megpróbáljuk munkához juttatni őket. A kríziskezelésre persze egyre több az igény, és nehéz jól csinálni. Élelmiszer, tűzifa, gyógyszer – ez kell, sokszor és gyorsan.

Ám ha a segítségnyújtás állandósul, akkor az konzerválja is az állapotokat, elváróvá teszi a rászorulót. Hiszen, ha baj van, akkor úgyis segítenek majd, nem kell erőfeszítéseket tenni.

A képességek ekkor nem abban az irányban fejlődnek, ami az élethelyzeten változtathat, hanem az áldozati helyzet állandó finomítgatásában, erősítésében teljesednek ki. A változáshoz motiváció kell, és lehetőségek. Lehetőség nélkül viszont minden fejlesztés értelmét veszti.

Ha generációk óta nincs munka, az újratermeli a szegénységet. Ennek az lesz a következménye, hogy egyszerűen nincs jövőben gondolkodás. De a múlt is összefolyik. A szegénység eseménytelenné, örömtelenné, szürkévé tesz mindent. A gyerekek sokszor nem emlékeznek a tavalyi karácsonyra sem, különösen, ha nincs miért emlékezni.

Kep 028

– Hogy határozná meg a szegénységet?

Ez nagyon relatív fogalom. Talán nem is aszerint határoznám most meg, hogy hányszor esznek húst, vagy elmennek-e évente nyaralni. A problémakezelés szempontjából közelítve alapvetően kétféle szegénységtípus van. Az egyik, amikor generációk óta él egy család mélyszegénységben, és termeli újra a nyomort - ők a mi térségünkben, és sok más helyütt is főleg romák. A másik pedig az, amikor valamilyen változás miatt hirtelen rájuk borul a szegénység, akik az utóbbi években csúsztak le. Elvesztett munka, hitelek, baleset stb. A különbség az önfenntartási képességek szintjén érzékelhető leginkább. De kiút egyik réteg számára sincs most.

– A társadalom hogy viszonyul hozzájuk?

A többségi társadalom abszurd módon ma is elvárja a móriczi tisztes szegénységet. Hogy viselje szó nélkül, és tűrjön, miközben minden látható módon meg is feleljen a szegénységgel szemben támasztott „elvárásoknak”. Például, hogy a fogyasztói társadalom hatásai alól vonja ki magát.

A többségi társadalom nem tudja a saját pozíciójából elfogadni például, hogy hó közepén elfogy az élelemre való pénz a családban, de van mobiltelefon. Vagy egy 5-6 gyerekes család nyomorog egy szobában, de van tévéjük. Bekötött víz, gáz nincs, csak áram, és tévé van.

De ha belegondolunk, hogy ahol rég nincs meg a családban a mesélés hagyománya, ahol nem nagyon van már a családon belül a játéknak, hosszú beszélgetéseknek szerepe, ott mindezt a közösségformálást a tévé pótolja. És akkor most meg sem említem, mekkora felelőssége van a médiának...

kep2

– Hogy látja, növekedett a szegénység Magyarországon az elmúlt 15 évben?

Próbálnék politikamentesen fogalmazni, bár ezt most nagyon nehéz. Az utóbbi időben annyira átpolitizálódott minden, hogy a szakmai kritika rögtön gyanússá, sőt ellenséggé tesz. Kritikára alkalmas terep meg van bőven, akár a szociális helyzet, akár az oktatás felől közelítünk. A szegény roma családokkal például egyetlen kormány sem tudott mit kezdeni. Az is egyértelmű, hogy az utóbbi években a szegénység kezelésének szempontjából rosszabb lett mind a szociális ellátórendszer, mint az oktatás. Rosszak a fókuszok, határozottan látszik, hogy nem számolnak velük,

nem akarnak tudni róluk, mintha nem léteznének.

Ha pedig elkerülhetetlen, akkor a büntetések, a bűnbakkeresés látszik, illetve, hogy teljesen rájuk tolják a felelősséget. Értelmezhetetlen ott csökkenteni a szociális ellátást, azzal a céllal, hogy dolgozzanak inkább, ahol erre nincs lehetőség. Nem fognak munkát találni, mert nincs. Vagy nem veszik fel őket, mert romák.

– Az oktatás terén milyen a helyzet?

Az oktatásban ott tudjuk meghúzni a határt, hogy melyik kormány alatt mennyire sikerült, legalább minimális mértékben csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Korában voltak erre lehetőségek, mára ezek bezárultak, az oktatás egészére az mondható el, hogy épp ellenkezőleg, növeli a meglévő, amúgy sem kis különbségeket. A 16 éves tankötelezettség, a szakképzés átalakítása, a szegregáció erősítése mind ebbe az irányba mutató intézkedés volt.

– Hogy erősödött az elkülönítés?

Mondok egy széles körben elharapózott jelenséget. Az, hogy egy településen az egyházhoz került egy iskola, azt a folyamatot indította el – hisz nem volt kötelező körzetből választania a diákokat –, hogy hirtelen abból lett az elit iskola. A körzeti, állami pedig szegregált, szegények, romák gyerekeit tanító iskolává vált. Ez lopakodó szegregáció, nincs kimondva, de mégis támogatja az állam azzal, hogy engedi ezt a folyamatot. A valaha törvényben is rögzített integrációra törekvés ma már a múlté. Se pénz, se módszertani segítség nincs a tanároknak.

kep3

"
A pedagógusokat magukra hagyták, kiégettek, elfásultak,

tele vagyunk ilyen iskolákkal. A szőnyeg alá van seperve egy csomó probléma, ez pedig sok jóra nem vezet. Ráadásul a szakma minden tiltakozása ellenére folyik tovább a szegregált oktatási formák legalizálása, törvényi háttérrel. Talán a mostani vezetés egyik legnagyobb bűnének tartom ezt. Szektorsemlegesség sem a finanszírozásban, sem a problémakezelésben nem érzékelhető.

– A közmunkáról mi a véleménye?

Nem sok értelmét látom, álmunkának tartom, ami semmiképp sem fejleszt olyan képességeket, amit kommunikálnak róla, ráadásul

kiszolgáltatja az embereket a helyi hatalomnak.

Van egy olyan programunk, amelyben egyfajta társadalmi kerekasztalként megpróbáljuk összehozni egymással a lakosokat és a fölöttük lévő intézményrendszert. Mi sokat tudunk segíteni, de ehhez az kell, hogy megbízzunk egymásban, és elismerjük a problémákat. Azzal a polgármesterrel jó az együttműködésünk, aki felismeri a gondokat, és partnereket keres a megoldásukhoz, mert tudja, hogy a civilek növelik a megoldások mozgásterét. Magyarországon az a jellemző, hogy inkább letagadják a problémákat, nincs itt semmi gond, ne is foglalkozzunk vele.

Ez olyan, mint negyven évvel ezelőtt: "nálunk nincs olyan, hogy szegénység."

– Az oktatás során milyen segítséget tudnak nyújtani?

Az egész programunk az oktatásra van ugyan felfűzve, de ez persze önmagában kevés. Ha képzetlenek az emberek, egy zsáktelepülésre, ahol csak egy út van, és a közbiztonság is hagy maga után kívánnivalót, biztos nem települ munkaadó. Mi abból indulunk ki, ami minden családra jellemző: a szülők jobbat akarnak a gyerekeiknek. Nagyon fontos, hogy az itt élő embereket és az egész folyamatot megértsük, és megértessük másokkal is. Az óvodától a rendőrségig.

Az egyik településen gyönyörű bűnmegelőző programot csináltak egy iskolában, előadások, osztályfőnöki órák, foglalkozásokat tartó szakemberek, rendőrök, minden nagyon jól sikerült. A probléma csak az, hogy ez a környék elitiskolája. Ahol alig van probléma.

A környékbeli szegregált iskolákban, ahol a gondok mindennaposak, ott semmi ilyen jellegű program nem volt. Elképesztő pénzek folynak el minden területen, az oktatásban is minimális hasznosulással.

Azt hiszem, leginkább ennek a munkának az első, legfontosabb részét spórolja meg mindenki. A probléma megértését, és a bizalmi viszony kialakítását. Enélkül akarja mindenki megoldani, erőből, partneri viszony nélkül. Pedig enélkül nem megy. A mi munkánkban ez jó két évig tartott. Utána lehetett problémamegoldásról beszélni, a családok bevonásáról, konfliktuskezelésről. De ehhez terepen kell lenni, tudni, hogy a faluban milyen cigányok élnek, oláhok vagy romungrók, van-e vezető köztük, hallgatnak-e valakire, vagy klikkekre szakadt szét a falu, milyen a konfliktuskezelés szintje, a kriminalizálódás stb.

"
Mi azt tűzzük ki célul, hogy nem akarunk egész életükben bábáskodni felettük, hanem képessé tenni őket arra, hogy maguk mozduljanak előre.

És képezni a helyi embereket arra, hogy formálják tovább a közösséget. A felnőtteknél is rengeteg képesség hiányzik. Így nincs mit átörökíteni a gyerekeiknek, és a helyzet generációról generációra tovább romlik.

7

8

5

– Önök művészetpedagógiával dolgoznak, ön is művész-tanár. Mi a szerepe ennek a munkájukban?

Annak idején, amikor tanárként elkezdtem dolgozni, és egy helyi iskolába kerültem, akkor még volt úgynevezett C osztály, amelybe a roma gyerekeket különítették el. Milyen furcsa, hogy most újra efelé haladunk. Akkor mit sem tudtam még arról, melyek a személyes vagy társas kompetenciák, és még sok mást sem, de azt nagyon hamar felismertem itt, hogy ezek az alkotó tevékenységek nagyon gyorsan fejlesztenek. Ráadásul hatalmas sikerélményt adnak. A rajz, a zene, a tánc mind fel tudja ezeknek a gyerekeknek az önbecsülését ébreszteni, azt, ami generációk óta nagyon mélyen el van nyomva. Soha, sehonnan nem kapnak semmiféle pozitív megerősítést, de itt, ezen a ponton könnyen visszafordítható sok minden.

– Milyennek képzeli az ideális Magyarországot?

Olyan helynek, ami élhetőbb a társadalom minden tagja számára. Ahol az oktatáshoz való hozzáférés mindenkinek adott. Ahol stratégia működik az integrációra. Ahol a szociális rendszer segíti a leszakadókat, és az egészségügyi rendszer is megfelelően működik. Ahol van társadalmi szolidaritás, és a politika nem írja felül a szakmaiságot.

Sok dologban érzem azt, hogy visszafele haladunk. Mert nem élhető az az ország, ahol a társadalmi olló ennyire kinyílik, és ekkora különbségek vannak az emberek élethelyzete és lehetőségei között. Ahol 400 ezer gyermek nyomorog, és közel 4 millió ember él valahogyan értelmezhetően szegénységben.

Meg kell állítani a társadalom további polarizálódását és a gyűlölködés továbbterjedését.

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Elmeorvosi vizsgálata után nyilvánosságra hozza Zsolti bácsi nevét a Szőlő utcai ügy koronatanúja
Bangó Sándor egy interjúban beszélt arról, hogy július elején elmeorvosi szakértői vizsgálata lesz, ezt követően a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit.” Tagadta, hogy pénzt kapott volna az üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért, és hogy az ő hangja hallható a Pócs János videójában bemutatott felvételen, ezért rágalmazás miatt feljelentést is tesz.


Újra megszólalt a nyilvánosság előtt a Szőlő utcai ügy koronatanúja. Bangó Sándor a Klikk TV-nek adott interjúban cáfolta, hogy pénzt kapott volna a „Zsolti bácsi”-üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért. Azt mondta, soha életében nem látott együtt 4 millió forintot, a legnagyobb összeg, amivel valaha dolga volt, 500 ezer forint volt, ami állítása szerint három ember fizetéséből jött össze.

A vádakat, melyek szerint pénzért tette a Fideszre nézve terhelő kijelentéseit, határozottan visszautasította. „Nem kaptam egyáltalán semmiféle pénzt” – jelentette ki.

Pócs János fideszes parlamenti képviselő kedden tett közzé egy videót, amelyben Kiss Márió, a Szőlő utcai intézmény egykori nevelője azt állította, hogy a koronatanú több dologban is hazudott, és hogy 4 millió forintot ígértek neki azért cserébe, hogy felfedi Zsolti bácsi nevét. A videóban egy hangfelvételt is lejátszottak, amin a volt nevelő állítólag Bangó Sándorral beszél a pénzről. Magyar Márton, a Kontroll alapítója kedden tagadta a vádakat és közölte, hogy rágalmazás és becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt feljelentést tesz Pócs Jánossal és Kiss Márióval szemben is.

„Bangó Sándor nem kapott pénzt sem tőlem, sem mástól a kontrollos interjúért cserébe, jómagam nem tudtam arról és ma sincs tudomásom arról, hogy Bangó Sándor hazudott volna az interjúban »Zsolti bácsi« vezetéknevéről”

– olvasható a Kontroll Facebook-oldalán megjelent közleményben. Magyar Márton hozzátette azt is, hogy „szakértő sem szükséges annak megállapításához, hogy a Pócs János által közzétett videóban bejátszott hangfelvételen nem Bangó Sándor hangja hallható”.

Bangó Sándor az interjúban Kiss Márióról azt mondta, nem volt a saját nevelője, csupán a Szőlő utcai intézményben dolgozott. Elmondása szerint a férfi a „büntető csoporttal” foglalkozott, és csak nagyon ritkán, plusz nevelőként fordult meg az ő akkori, befogadó csoportjában.

Részletesen felidézte, hogy 14 évesen hogyan került be az intézetbe: a rendőrség vitte be, két rendész fogadta, majd a Covid-járvány miatt kéthetes karanténba került az egészségügyi részlegen. Hangsúlyozta, hogy a befogadási folyamatban nevelő nem is vehetett részt. „Szó nincs róla, hogy Kiss Márió fogadott volna be ekkori időben” – tette hozzá, ugyanis a volt nevelő ennek ellenkezőjét állította Pócs Jánosnak.

A nyilvánosságra hozott hangfelvételről azt mondta, nem az ő hangja hallható rajta. Szerinte a felvételen egy véletlenszerűen kiválasztott, hasonló hangú ember beszélhet.

„Bocsánat, hogy ezt mondom, egy süket ember is hallja ezt, hogy nem én vagyok a videón” – jelentette ki.

Hozzátette, a saját beszédstílusát különlegesnek tartja, amit nem lehet utánozni. „Én nagyon megciterázom a szavakat, mivel nagyon sok könyvet olvastam, nagyon sok szókincset kaptam a könyvek által” – mondta.

Az ügyvédjével rágalmazásért és becsületsértésért tesznek feljelentést. Szerinte a hamis hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának az volt a célja, hogy hiteltelenítsék, mivel szerinte a Zsolti bácsi-ügy egy ideje elcsendesedett. „Megállt egy kis ideig az ügy, ezáltal ő belőtt egy labdát, hogy megpróbálja elhitelteleníteni” – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy „Zsolti bácsi” nevének bemondása után kétszer is járt az ügyészségen, ahol mindkét alkalommal 9-10 órán keresztül hallgatták ki.

Elmondása szerint a kihallgatások során keresztkérdésekkel próbálták zavarba hozni, és megnézni, hogy ellentmondásba keveredik-e önmagával.

Vállalta a poligráfos vizsgálatot, de az végül meghiúsult. „Kettő olyan papírt is találtak, amik kizárják a poligráfos hazugságvizsgálatot. Ez az egyik az alacsony érzelmi intelligencia, a másik meg nem tudom mi volt” – közölte.

Az ügyben a következő lépés egy elmeorvosi szakértői vizsgálat lesz július 9-én, ami után, mint mondta, a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit”. „Nem keverek bele semmilyen médiát, senkit nem keverek bele, se politikát, senkit. Ez az én saját döntésem” – szögezte le.

Az őt ért támadásokról nem kívánt részletesen beszélni, mondván, egyetlen áldozat sem beszél szívesen az átélt traumákról. Az online térben kapott bántó kommenteket mind elolvassa, mert érdekli az emberek véleménye, de ezek lelkileg nagyon megviselik.

„Nagyon rosszakat” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit gondolnak róla az emberek, és hozzátette, nagyon sokan elhiszik, hogy 4 millió forintot kapott.

Elmondta, hogy a nyilvánosság vonzza, mert mindig is híres énekes szeretett volna lenni, de úgy érzi, ez az álma most szertefoszlott. „Mert már nem emiatt leszek én híres. Hogy nézzétek, milyen jó hangja van. Hogy itt ez a gyerek és intézetből jött, és milyen jó hangja van. Hanem azért leszek híres, hogy »nézzetek, akit megerőszakoltak«” – mondta elkeseredetten.

A pénzügyeiről elárulta, hogy létezik egy adománygyűjtő oldal a nevében, de az ott összegyűlt pénzhez csak akkor férhet hozzá, ha bizonyítékot szolgáltat „Zsolti bácsi” személyéről. Cáfolta, hogy Juhász Péter expolitikus-tartalomgyártó gyűjtéséből kapott volna pénzt, tőle állítása szerint csak egy kiváló ügyvédet kapott segítségül. Jelenleg a keresztlányáéknál él, és gyakorlatilag ők tartják el, mivel alig maradt pénze.

Beszélt a mentális állapotáról is.

Elmondta, hogy a bántások hatására régebben többször is kárt tett magában, és öngyilkossági gondolatai is voltak.

Bevallotta, hogy sokszor úgy nyugszik meg, ha vágást ejt magán és látja a vérét kifolyni. Utoljára másfél hónapja volt erre példa.

Azt is elmondta, nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel, és hosszabb távon nem bírja elviselni mások társaságát. A szeretetet az alapján méri, hogy ki az, aki képes sírni érte. Öt ilyen embert tudott megnevezni: egykori nevelőjét, a féltestvéreit, a keresztlányát és annak édesanyját. „Szerintem, ha valaki sír érted, és tényleg őszintén szeret, ha nem, inkább így mondom, ha valaki tényleg őszintén szeret, akkor az úgy mutassa ki a szeretetét, hogy tényleg sír, érted” – fejtette ki.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nyolc év, csókolom, lehet tovább haladni" - Így fogadták, hogy Orbán Viktor nem lehet többé kormányfő
A törvény, ami 8 évben korlátozta a minisziszterelnökként eltölthető időt, megosztja az általunk megkérdezett embereket. A támogató véleményektől a nyers elutasításig minden elhangzik videónkban.


Az Országgyűlés kedden elfogadta az Alaptörvény módosítását, amely két ciklusban, vagyis összesen nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki mandátumot. Mivel a szabályozás visszamenőleges hatályú, az 1990-től betöltött ciklusokat is figyelembe veszi, a döntés értelmében Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő. Magyar Péter miniszterelnök aznapi közösségi médiás összegzésében a nap egyik legfontosabb eredményeként értékelte a lépést.

„Ezt ellenem csinálják” – így reagált Orbán Viktor, aki viccesnek nevezte, hogy valakit jogszabályi úton „tiltanak el a néptől”. A javaslatot benyújtó TISZA Párt szerint ugyanakkor a cél a személyi kultuszok és a túlzott hatalomkoncentráció megakadályozása. Egy friss felmérés szerint a korlátozást a Fidesz szavazóinak egyötöde is támogatja.

„Örülök neki.” „Igazságtalannak tartom.” „I don’t give a fuck. I don’t care.”

– az utca emberét kérdeztük, és úgy tűnik, a válaszolókat megosztotta a döntés. Volt olyan, aki azt mondta, ha Orbán Viktornak szobra lenne, levágnák a fejét és azzal fociznának, más szerint miért ne lehetne valaki 100 évig is miniszterelnök, ha megválasztja a nép.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője
Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.


A hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a NER-hez köthető luxuskiadások leleplezésében játszott szerepéről Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból is ismert ingatlanbefektető. Az üzletasszony elmondta, a 2022-es választás után döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé tárja a kormányközeli körök vagyonosodásának látható jeleit, mert úgy érezte, a politikai elit tagjai és hozzátartozóik már egyáltalán nem rejtegetik a gazdagságukat.

Elsőként Matolcsy Ádám feleségének akkor még nyilvános Instagram-oldalán közzétett fotói keltették fel a figyelmét. „Például Matolcsy Ádám felesége az akkor még nyilvános Instagram-oldalán különböző színű és méretű Chanel és Hermes táskákkal pózolt, hozzájuk illő cipőkkel, több tízmilliós ékszerekkel” – idézte fel. Tóth Ildikó szerint, bár köztudott volt, hogy a férj és barátai a Magyar Nemzeti Bank felújításából szereztek pénzt, az építőipart ismerve úgy gondolta, abból a tevékenységből nem származhat ekkora vagyon. „Az építőipart ismerve úgy gondoltam, ebben nem lehet annyi pénz, hogy valaki a feleségének tucatnyi Hermes táskát vegyen. Ez őrült vagyonról árulkodott” – jelentette ki.

Ezt követően, 2022 tavaszán kereste meg Hadházy Ákost, és felajánlotta neki, hogy képeket és információkat küld olyan luxusköltésekről, amelyek szerinte sehogy sem illeszthetők össze az ország gazdasági helyzetével és az érintettek hivatalos bevételeivel. Az motiválta, hogy úgy érezte, a tényfeltáró újságírók munkája során feltárt hatalmas, milliárdos összegeket az emberek nem tudják értelmezni. „Nem azért, mert buták, 600 milliárd forintot én sem tudok értelmezni, ezek felfoghatatlan számok” – mondta. Ezzel szemben a kézzelfogható luxustárgyak mindenki számára beszédesek.

„A célom az volt, hogy emberközelivé tegyem a harácsolást: a táskák, cipők, ruhák mindenki számára értelmezhetők” – fogalmazott.

A legmegdöbbentőbb példaként Rogán Barbara egy táskáját említette. „A legdrágább darab, amit találtunk, egy körülbelül 160 millió forintos fekete, krokodilbőr Hermes Kelly táska volt, tele gyémántdíszítéssel – Rogán Barbara viselte” – mondta, hozzátéve, hogy ez bárki számára érthetővé teszi a vagyon mértékét. Szerinte felmerül a kérdés: „Milyen mértékben vehetik ki a pénzt az államháztartásból, ha ez is belefér?”

Tóth Ildikó szerint a NER-hez köthető nők olyan szintű gazdagságot mutattak, ami még a leggazdagabbak körében sem általános. „A NER-hez köthető feleségek, barátnők, lányok, akik a nyilvános oldalaikon pózoltak ezekkel a tárgyakkal, olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – állította.

Példaként hozta fel, hogy sem a francia elnökfeleségek, sem Katalin hercegné nem viselnek ennyire drága és hivalkodó kiegészítőket. A kezdeményezéséhez sok barátja csatlakozott, akik szintén küldtek neki képeket, míg mások közvetlenül Hadházy Ákoshoz fordultak, így egyfajta mozgalom alakult ki. Ennek eredményeként az érintettek kénytelenek voltak a közösségi oldalaikat zártkörűvé tenni, de az információáramlás nem állt le. „A saját baráti körük mentette le az újabb táskákról, ékszerekről készült fotókat, és küldte tovább nekem vagy Hadházynak” – mondta.

A leleplezések hatása megfelelt a várakozásainak. „A táskák és ékszerek piszlicsáré dolgoknak tűnnek a nagy közbeszerzések mellett, mégis erősen hatott a közvéleményre, megszületett például a luxizás kifejezés” – értékelte a történteket. A téma bekerült a sajtóba, podcastokba és YouTube-videókba, így minden társadalmi réteghez eljutott.

A jelenség azonban nem szűnt meg, példaként említette Várkonyi Andreát, akit egy százötvenmilliós Hermes táskával fotóztak le Cannes-ban. Szerinte sokatmondó, hogy egy ilyen értékű tárgyat nem egy kiemelt eseményen, hanem hétköznapi ruhaválogatás közben viselt. „Az az érzésem, hogy ezek az emberek annyira megszokták a luxust, hogy nem tudnak és nem is akarnak leállni a megszokott életformájukról” – vélekedett.

A propagandamédia ellentámadási kísérletét, amikor Magyar Péter mellett sétáló Köböl Anita kormányszóvivő Louis Vuitton táskáját bírálták, sikertelennek tartja, szerinte a sztori érdektelenségbe fulladt.

Ettől függetlenül általános véleménye, hogy „a politikában dolgozóknak nem kell világmárkák logóival operálniuk még akkor sem, ha valaki a nagymamájától kapta a táskáját 1996-ban”.

Ezzel szemben dicséretesnek nevezte, hogy a Tisza Párt politikusnői magyar tervezők ruháiban jelentek meg a parlament alakuló ülésén. Szoboszlai Dominik öltözéke körüli vitát másként látja. Szerinte a focista szettje nagyon trendi volt, csak a magyar társadalom számára szokatlan. „Szoboszlai igazi trendszetterként a legújabb, legmenőbb dolgokat viselte” – mondta, hozzátéve, hogy a sportoló a saját maga által megkeresett pénzt költi, amire akarja.

Befektetési szakértőként a luxustáskákról elmondta, hogy azok csak akkor érnek sokat, ha makulátlan állapotban maradnak. „Ha valaki befektetésnek vesz egy ilyen darabot, azt nem hordhatja éjjel-nappal az utcán” – figyelmeztetett. Egy karcolás is jelentősen csökkentheti az értéküket. Ahhoz, hogy egy táska valóban jó befektetés legyen, „megfelelően kitömve, porzsákban kell tárolnia, és csak nagyon ritkán, igazán jeles alkalmakkor veszi elő”.

Arra a felvetésre, hogy a luxustáskák alkalmasak-e vagyonkimentésre, nemmel válaszolt. Szerinte a másodlagos piacot olyan aukciósházak jelentik, mint a Christie’s vagy a Sotheby’s, amelyek minden dokumentációt bekérnek, és az eladás adóköteles. „Nem lehet a törvényt kijátszva harminc Hermes táskába fektetni a pénzt” – állította.

Végül Magyarország luxuspiaci helyzetét elemezte. Véleménye szerint a magyar GDP nem indokolja, hogy a Chanel vagy a Hermes üzletet nyisson az országban, mert nincs rá fizetőképes kereslet. „Magyarországon olyan alacsonyak a fizetések, hogy semmilyen létjogosultságuk sincs a luxusmárkáknak, nem is tudok arról, hogy bármelyik be akarna jönni az országba” – jelentette ki. Hozzátette, hogy még olyan multibrand luxusüzletek sincsenek, mint Nyugat-Európában, mert sem a hazai, sem a külföldi befektetők nem látnak benne fantáziát. „Magyarország az Európai Unióban a jövedelmi mutatók alapján az egyik legrosszabb helyen áll, tehát nem lenne semmi értelme” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Gyengíti Magyar Péter pozícióját, ha erőt akar felmutatni, majd utána nem cselekszik
Erős elvárás, hogy Magyar Péter lépjen Sulyok Tamással szemben, a választók ugyanakkor egyelőre türelmesek - mondja az elemző. A leginkább az számít majd, milyen vezető fideszes politikusok ellen indul büntetőeljárás, és ezzel elégedettek lesznek-e a szavazók.


Két hét telt el a Magyar Péter által lemondásra megszabott határidő óta, Sulyok Tamás mégis a helyén van, és egyelőre nyoma sincs annak az alkotmánymódosítási javaslatnak, amivel a TISZA elmozdítaná őt vagy a többi közjogi méltóságot. De nemcsak emiatt fogalmazódtak meg kritikák a kormánypárttal szemben. A Transparency International és a Helsinki Bizottság az emberséges Magyarország ígéretét kérte számon, miután hétfőn kiderült, hogy Magyar Péter kormánya sem tartja majd be az Európai Unió új migrációs szabályait, miközben az új médiaszabályozásról úgy folyik parlamenti vita, hogy azt is a társadalmi egyezetést megkerülve, egyéni képviselői indítványként nyújtották be.

Árthatnak-e a TISZA népszerűségének ezek a dolgok, vagy egyelőre a legtöbb választó szemében apróságnak tűnnek a megtett lépésekhez, és a Fidesz látványos parlamenti pofozásához képest? Mi lehet, ami most igazán foglalkoztatja Magyar Péter szavazóit? És mi a helyzet a Fidesszel, amiről a hétvégén kiderült, hogy nem tervez különösebb megújulást, és Orbán Viktorral képzeli el a jövőt? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal.

— A TISZA Párttal szemben hatalmasak az elvárások, de a Political Capital múlt pénteken megjelent tanulmányában azt állítja, már most vannak olyan lépéseik, amelyek a Fideszre emlékeztetnek. Például a kivételes és sürgős eljárások számának ideiglenes megemelése, vagy a fontos törvények egyéni képviselői indítványként való benyújtása, kikerülve a társadalmi vitát.

— Ami szerintem hiányzik, az a TISZA Párt viszonyulása ehhez a tevékenységéhez. Ha azt mondanák, hogy a következő fél évben, amíg fel nem állnak a minisztériumok, át nem tekintettük az előző kormány tevékenységét és be nem laktuk a kormányzást, amíg gyorsan kell fordítani az ország sorsán, addig lesznek ilyen indítványok, utána viszont kerülni fogjuk ezt a megoldást, az egy értelmezhető dolog lenne.

Itt az hiányzik az egészből, hogy miért és meddig fog ez tartani?

Ilyen szempontból teljesen jogos ez a kritika a TISZA-kormánnyal szemben.

— A TISZA Párt 73%-on áll, van miből veszíteni.

— Van miből veszíteni, de sose felejtsük el, hogy a túlhatalom mindig veszélyes, akárkinél is van, és akármit is gondoljunk róla. Emiatt fontosak azok a már most megjelenő kritikai észrevételek, amelyek ellenzéki vagy kontrolláló hangot próbálnak formálni a kormánnyal szemben. Ezek nagyon fontosak a kormányzás legelején, főleg egy olyan helyzetben, amikor a TISZA Pártnak igazából nincs szervezett ellenzéke, mert a Fidesz bénult állapotban van, a Mi Hazánk pedig egyelőre gyenge.

— A TISZA Párt a Fidesz által kinevezett intézményvezetők leváltásával kapcsolatban is hezitálni látszik. Sulyok Tamás köztársasági elnök esetében lejárt az ultimátum, de nem történt semmi, ami bizalomvesztésre adhat okot, és időt ad az ellenfélnek.

— A TISZA óriási teljesítményt mutatott fel a Fidesz legyőzésével, és ehhez komoly erőt kellett felmutatnia. Láthatóan nem voltak annyira felkészülve a kormányzásra, mint azt sokan gondolták róluk. Viszont van egy választói közösség, amely jelenleg megengedő velük szemben. Amíg heti szinten megkapja a parlamentben, hogy Magyar Péter legyalázza az elmúlt 16 évet védeni próbáló képviselőket, addig egy ideig élvezni fogja ezt a szolgáltatást. Lehet, hogy a TISZA ezért sem is akarja olyan gyorsan leváltani az intézményvezetőket. Lehet, hogy ez egy darabig elégséges lesz számára. Egy idő után viszont már nem.

— De mi lesz, ha közben a háttérben belegyaloglunk egy komolyabb alkotmányos válságba?

— Ahol a politikai túlerővel lépnek fel egy közjogi méltósággal szemben, ott kialakulhat egy védekezés a választókban, és lehet, hogy ettől tart Magyar Péter. Nem hiszem, hogy a közjogi megoldásoktól fél, hanem azok politikai hatásaitól.

Az persze gyengíti a pozícióját, ha erőt akar felmutatni, határidőket ad a köztársasági elnöknek a lemondásra, majd kiderül, hogy utána nem cselekszik azonnal.

De ha megoldja ezt a problémát, és ezeket a közjogi méltóságokat el tudja távolítani a pozíciójukból, akkor a választókban hosszú távon nem lesz olyan érzés, hogy a TISZA Pártnak nem volt kellő ereje vagy felkészültsége. Egyelőre azt gondolom, hogy választói szinten ez még nem csapódott le annyira, de valóban van egy nagyon erős elvárás, hogy cselekedjenek és lépjenek. Azt gondolom, a TISZA Párt most ennek a módját keresi: egyszerre keresi a jogi megoldásokat és számol azok politikai hatásaival.

— A legszembetűnőbb ellentmondás a migrációs paktum kérdése. A parlamentben elhangzott, hogy Magyarország nem hajtja végre a paktumot, ami egy az egyben a Fidesz korábbi retorikája. Miért van erre szüksége a 73%-os támogatottságú TISZA Pártnak?

— Azért, mert nem akarja ő maga talpra állítani az árokban fekvő Orbán Viktort. Ha valami egyértelmű volt a kampányban, az az, hogy a TISZA Párt jelezte: ebben a dologban nincs nézeteltérése a Fidesszel. A Fidesz azt sulykolja, hogy a TISZA Párt itt veri át az embereket, az EU-s pénzekért cserébe elfogadja a migrációs paktumot. A TISZA viszont nem fogadja el és az előző kormány által Vitnyédre tervezett tábor ügyében indított ellentámadása is arról szól, hogy ebben a témában hiteltelenítse a Fideszt.

— Veszélyeztetheti ez az európai uniós forrásokat?

— Erre nem tudok egyértelmű választ adni. Az első válasz az, hogy közvetett módon igen, mert bár a befagyasztott források feloldásának nem feltétele a migrációs szabályozás, de jogállamiságot érinti, és menekültügyi szabályok be nem tartás miatt napi büntetést is fizetünk. A másik viszont az, hogy

a nyugati politikában olyan nagy reményt keltett a Magyar Péter-féle győzelem, és annyira fellélegzés volt az Orbán-rendszertől való megszabadulás, hogy nagyon sok tekintetben, nagyon sokáig az Európai Unió többi politikusa megengedő lesz a TISZA Párttal.

Nem érzem, hogy ez annyira súlyos csapás lenne. Súlyosabb kérdés lett volna, ha a TISZA Párt mondjuk Ukrajnával kapcsolatban teljesen ugyanazt a politikát követte volna, mint Orbán Viktor. Azt hiszem, most a fő kérdés az európai politikában az Ukrajnához és Oroszországhoz való viszony.

— A TISZA Párt a másik nagy tabuval, az azonos nemű párok örökbefogadásának kérdésével szembement, és kiállt mellette. A migráció esetében miért nem teszi meg ugyanezt? Mindkettő a Fidesz-politika koronagyémántja volt.

— Igen, de a közvélemény-kutatások szerint a migránskérdésben a magyar társadalom teljesen elutasító. Ezzel szemben a homoszexuálisok házassága és gyermekvállalása kapcsán a magyar társadalom többsége egyetért a megengedő és toleráns állásponttal. Nagyon más a két ügy megítélése a magyar választóknál.

— Ha végignézzük ezeket az ellentmondásokat, azaz a Fideszre hajazó törvényalkotási módszereket, az intézményleváltás körüli hezitálást és a migránskérdés csapdáját, lehet-e ebből őszig olyan elmozdulás, ami nem okoz tartós népszerűségvesztést a TISZA Pártnak?

— A fő kérdés az lesz, hogy milyen vezető fideszes politikusok fognak büntetőjogi intézkedések elé nézni. És hogy ezzel elégedettek lesznek-e a magyar választók. Az, hogy kivel szemben és milyen ügyekben indul meg az igazságszolgáltatás, nyár végéig fog eldőlni. Szeptemberben, ősszel fogjuk látni ezeket az ügyeket.

Ha a választók úgy fogják érezni, hogy na, most tényleg meglesz az igazságszolgáltatás és az igazságtétel, akkor elég sok ideig megengedőek lesznek még a TISZA Párttal, pláne, ha jönnek az uniós pénzek is.

Különösen addig, amíg nincsen igazán megfogalmazható ellenzék Magyarországon.

— Ha komolyan vesszük a jogállamiságot, akkor a TISZA-kormánynak nem lehet ráhatása arra, hogy milyen politikusokat, milyen sorrendben vizsgálnak ki.

— Persze, az államhatalom nem szólhat bele a nyomozás módjába. De vegyük azt a helyzetet, amikor még el sem indul a nyomozás. Kiderül, hogy van mondjuk öt egyenértékű ügy, de a nyomozóhatóság eszköztára csak három felderítésére elegendő. Ott valakinek el kell döntenie, hogy az ötből melyik az a három, amelyik a társadalom számára a legveszélyesebb, és azokban kell kiemelten nyomozni. Ezt nem a nyomozóhatóság szokta eldönteni. Ebben mindig ott vannak más szempontok is, például az aktuális politikai hangulat, a választói elvárások észlelése. Hiszen egy államhatalom alá tartozó ügyészség is a társadalmi igazságosság érdekében dolgozik, tehát észlelnie kell azokat a társadalmi elvárásokat, amiket leginkább a politika szokott közvetíteni. Aztán persze nagyon fontos, hogy maga a vizsgálat a lehető legigazságosabb legyen, és attól mindenféle hatalom tartsa távol magát.

— A Fidesz szombati kongresszusáról a 88-89-es évek, az MSZMP utolsó éve jutott eszembe. Miért van ez a déjà vu érzés?

— Azért, mert a felszínen a megújulásról beszéltek, de a legfőbb embert nem kritizálták. Látszólag megújulnak, de valójában nem. A megújulást annyiszor mondják, hogy az már csak egy üres szólam. És az a legérdekesebb, hogy ez rendszertől és ideológiától függetlenül egyfajta szociológiai mintázatnak tűnik.

— Ez tehát egyfajta rendszerelméleti sajátosság, nem pedig ideológiai kérdés?

— Igen, a tudományban a strukturalisták, a rendszerelmélet hívei azt mondják, hogy a rendszer számít, nem a körülötte lévő ideológia. Most sem történik más, mint ismert mintázatok ismétlődése. Nemcsak a rendszerváltás kori MSZMP-ből demokráciába való átmenet, hanem a Gyurcsány-korszak megoldásai is eszünkbe juthatnak.

Nem véletlenül szoktak a politikusok lemondani egy választási vereség után, mert különben olyan helyzetbe kerülnek, mint most Orbán Viktor.

Egyszerre kellene megújítania a pártját, ezért a megújulásról kell beszélnie, másrészt viszont vele képtelenség a megújulás. A megújulás ugyanis mindig arról szól, hogy jönnie kell valami friss, másfajta erőnek. Orbán Viktor közölte, hogy szerinte a mögöttük álló 16 év sikeres küzdelme ellenére az áprilisi választáson „a többség letette a fegyvert”. Így fogalmazott: „fegyverletétel volt”. Az a politikus, aki a választókat hibáztatja a saját vereségéért, a saját végjátékát mutatja be ezzel.

— Miért foglalkozunk még ennyit egy láthatóan lefelé süllyedő párttal?

— Azért, mert vele szemben szinte forradalmi hangulat volt az utcákon. Azért, mert 16 évig kormányzott, 16 év van mögöttünk, amit a Fidesz vitt, és el kellene számolni ezekkel az évekkel. Nemcsak az elkövetett politikai hibákkal, hanem az ellopott vagyonokkal is. És itt van egy párt, amelyik megígérte a választóknak, hogy meg fog történni a Fidesz elszámoltatása, és most 70%-os népszerűségnek örvend.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk