SZEMPONT
A Rovatból

Ha nagyon csóró vagy, már drogfutárnak sem kellesz

Nagyon különböző személyes történetek állnak az évente ezres nagyságrendben lefülelt kábítószer-bűncselekmények mögött.


A gyors és könnyűnek ígérkező pénzszerzés miatt vállalta, hogy kokaint csempész Brazíliából Magyarországra, de első útján lebukott az az egyetemista fiatal, akinek azért kellett a pénz, mert a szülei nem tudták tovább finanszírozni a tanulmányait. A korábban büntetlen előéletű fiú most az egyik magyarországi börtönben raboskodik, ugyanúgy mint az a negyvenes, egykori intézeti nevelt férfi, aki már körbeutazta a fél világot, mielőtt a ferihegyi reptéren elkapták majd' egy kiló kokainnal a gyomrában. Nagyon különböző személyes történetek állnak az évente ezres nagyságrendben nálunk lefülelt kereskedelmi típusú kábítószer-bűncselekmények mögött.

Milos 26 éves, horvát származású egyetemista fiatal azért ül jelenleg is Magyarországon börtönben, mert néhány évvel ezelőtt egy kiló kokaint találtak nála egy budapesti repülőtéren. Hat év börtönbüntetést kapott ezért.

A fiatal férfi akkor csempészett első alkalommal, Brazíliából, Hollandián át kellett Magyarországra hoznia a szállítmányt parfümös üvegekben, de mielőtt leadhatta volna, a ferihegyi repülőtéren elkapták.

A 42 éves, kunhegyesi születésű Attila már nem először hozott be kábítószert az országba, amikor lebukott. “Sokkal többször” – mondja egy vele készült videóinterjúban elhangzó kérdésre: tíznél több alkalommal csempészett-e drogot, mielőtt elkapták.

Attila is kokain miatt ül, 750 grammnyit akart átcsempészni a határon kis 11-12 grammos folpakk-kapszulákba csomagolva a gyomrában, de lebukott. Amikor megérkezett Budapestre, a határőrök szerinte már tudták, hogy van nála valami. 2 év, 6 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott.

d1

A két drogcsempészetért börtönben ülő férfi történetét, amiket nevüket megváltoztatva közlünk, a magyarországi kábítószerpiac szerepstruktúráinak és működésének feltérképezésével foglalkozó kutató, Ritter Ildikó előadásából ismerhettük meg az ELTE jogi karán.

Attila és Milos élettörténete sokban különbözik egymástól. Milost család vette körül, továbbtanult, és rajongott azért, amit az eszéki egyetemen tanult: a vegyészetért. Kémiatanár szeretett volna lenni. Attila viszont intézeti nevelt volt kisebb-nagyobb kihagyásokkal már 5 éves korától, 15 évesen követte el első – kisebb – bűncselekményét, amiért 2 évet töltött a tököli fiatalkorúak börtönében.

"Amikor átkerültem a szakiskolába, ott kezdődtek a hülyeségeim. (…) Ekkortól egy más időszámítás kezdődött, egy másfajta életstílus jött. Sodort az ár, de nem azért, mert a nagy azt mutatta, hogy lehet lopni. Nem! Egyszerűen azért, mert azt éreztem belül, ha el lehet venni, akkor nekem azt el kell vennem" – emlékezett vissza Attila azokra az időkre Ritter Ildikónak adott interjújában.

Mindkettejüket a könnyű pénzszerzés motiválta, amikor ismeretségi körükből valaki feldobta nekik az ötletet: lenne-e kedvük belevágni a csempészésbe. Milost éppen azért, mert szülei nem sokkal korábban közölték vele: ezentúl magának kell előteremtenie a pénzt egyetemi tanulmányai befejezéséhez, ők nem tudják tovább támogatni.

"Az egész történet arról szólt, hogy dacoljak édesapámmal, hogy megmutassam, hogy nélküle is meg tudom szerezni a tanulásomhoz szükséges pénzt. Minden pár nap alatt zajlott: összevesztem apámmal, jött a lehetőség és 10 nappal később már egy gépen ültem, ami Brazíliába ment"

– mesélte az interjúban Milos. Édesapja időközben meghalt.

Attila pedig azért vágott bele, mert intézeti gyerekkora óta kimondhatatlanul vágyott arra, hogy jó élete: pénze, háza, autója és drága, márkás ruhái legyenek.

Milosnak 4-5 ezer eurót ígértek, ha sikeresen elszállítja a kokaint a célba, Attila pedig egy-egy tengerentúli szállítmányért – ami mindig jóval rizikósabb – volt, hogy 10 ezer eurót is kapott.

Attila és Milos mindketten puszta alkalmazottak voltak a kábítószer-kereskedelemben, elfogásukkal nem tudtak a magyar nyomozó hatóságok egész drogkereskedő hálózatokat felderíteni. A futárok legtöbbször ugyanis nem ismerik megbízóikat, a kommunikáció köztük minimális – hogy hol kell felvenniük és hol kell lerakniuk a szállítmányukat, arról is sms-ben vagy rövid telefonhívásokkal kapják az információt.

A "kisvállalkozók" piaca

Az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársaként Ritter Ildikó 15 éve dolgozik a hazai drogkereskedelem megértésén. Kutatásaiból kiderül: a magyarországi drogpiacot nem nagy kartellek, terjesztői hálózatok uralják, hanem kisebb csoportokban vagy egyedül dolgozó “vállalkozók” alkotják.

Magyarországon például kevés olyan klasszikus értelemben vett kábítószerfutár van, aki nem tesz mást, mint elszállítja A-ból B-be a drogot – akit csak ezért alkalmaznak. Ritter szerint egy ember jellemzően mindig többféle szerepben tűnik fel a bizniszben. Gyakran előfordul, hogy valaki egyszerre befektet, maga megy el az anyagért és hozza haza, és ráadásul ő az is, aki a végén eladja azt.

Azért dolgoznak inkább magányosan vagy maximum 3-4 fős kis csoportokban a drogkereskedők, mert így kisebb a lebukás kockázata. A kutató azt tapasztalta, hogy többeket akkor füleltek le, amikor a saját vásárlói körük helyett más terjesztők kuncsaftjait is elkezdték kiszolgálni – például mert az eredeti terjesztő elutazott az országból. Ilyenkor ugyanis bekerülhetnek a körbe olyan emberek – ahogy Ritter fogalmazott: “bejöhet egy láncolat” -, akik lebuktathatják az illető kereskedőt.

Megint mások abba futottak bele, hogy hiába hoztak be könnyen – a szabad határátjárás miatt – jelentős mennyiségű kábítószert Hollandiából, itthon gőzük sem volt, hogy kinek adják azt el. Nem szervezték meg a felvevőpiacukat. A “Nem tudsz valakit, aki…?” típusú kérdésekkel ezután nagyon könnyű belefutni olyasvalakibe, aki jelenti ezt a rendőrségnek.

Hogy a lebukás kockázatát csökkentsék, sokszor családi vállalkozásban viszik az üzletet a kereskedők. Ritter egy példát említett: egy 30 év körüli férfit, aki különböző amfetamin- és metamfetamin-alapú drogokkal – jellemzően speeddel és ecstasyval – több tíz kilós tételekben kereskedett, az édesanyja segített végig azzal, hogy a szállításhoz az a saját kocsiját adta oda.

Nem a szegények asztala

A kábítószer-kereskedelem Magyarországon egyáltalán nem a szegényebb rétegek bűnözési formája: az átlag bűnelkövetőknél Ritter Ildikó szerint jóval jobb szociális-gazdasági helyzetű emberek követik el, gyakran büntetlen előéletű,

jellemzően fiatal 30 év körüli, legalább középiskolai végzettséggel rendelkező középosztálybeli, vagy a közelmúltban meggazdagodott családokból származó férfiak

d3

A beszálláshoz ugyanis komoly befektetésre van szükség. Az első nagyobb adag kábítószer megvásárlása a továbbértékesítés előtt nem kétforintos tétel. Aki Attilához és Miloshoz hasonlóan a csempészésbe kerül bele, annak is minimum beszélnie kell nyelveket, és a megjelenésének is olyannak kell lennie, hogy a reptereken az például ne keltsen túl nagy feltűnést.

Ritter Ildikó kutatásából az is kiderül, hogy növekszik a szerhasználók aránya a kereskedői színtéren. Míg Attila és Milos csak a pénz miatt vágtak bele a csempészésbe, saját bevallásuk szerint soha nem fogyasztottak kokaint, maximum csak marihuánát néha, de rendszeres szerhasználóknak egyáltalán nem számítottak, Ritter szerint sokan egyszerre fogyasztók és eladók is.

“Interjúztam egyszer egy olyan fiatalemberrel, akinek az édesapja felső vezető volt egy cégnél, jó volt a család anyagi helyzete, de az édesapja halála után ez a fiú belecsúszott az amfetamin fogyasztásba – hiszen ez a szorongás, stressz, fájdalom enyhítésére használt kábítószer. Egy idő után egyre nagyobb mennyiségben vásárolt az anyagból, már nem csak saját fogyasztásra, hanem viszonteladásra is”

– példálózott Ritter Ildikó, aki szerint ezeknél a jellemzően fiatalabb korosztályba tartozó terjesztőknél gyakrabban fordul elő, hogy az így szerzett pénzt gyorsan felélik, mint azoknál, akik nem függőként szállnak be az üzletbe.

Ezernyi módon

Magyarországon a kannabisz termesztését kivéve nem nagyon állítanak elő kábítószert. Annál inkább működik a csempészet. Ennek kismillió módja közül csak egy a reptéri csempészés – a postai küldeményektől a kamionok vagy személyautók rejtett zugain keresztül számos úton érkezik az országba a drog. Fajtánként változó, hogy mi a jellemző módszer és a származási hely.

A European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA), az európai droghelyzetet monitorozó uniós testület számára készített legfrissebb, 2016-os magyar jelentésből kiderül:

• a kannabiszt főleg Csehországból hozzák be vietnámi kereskedőcsoportok, vagy Hollandiából magyarok,

• a heroint Afganisztánból a klasszikus balkáni útvonalon Törökországon keresztül,

• a kokaint pedig Dél-Amerikából repülővel, vagy közvetve Spanyolországból vagy Hollandiából csempészik.

• A szintetikus amfetamin- és metamfetamin-alapú kábítószerek (speed, ecstasy) elsősorban Belgiumból és Hollandiából, személygépjárműveken és buszokon csempészve kerülnek az országba, a schengeni határokon belül ugyanis ez a legkevésbé kockázatos módszer.

• Az új pszichoaktív szereket pedig leggyakrabban az interneten rendelik maguk a fogyasztók Kínából, hogy aztán csomagküldő szolgálatok szállítsák őket az országba.

Az úgynevezett “nyelős módszert”, amivel Attila is lebukott, a repülős csempészésnél használják a leggyakrabban. Ilyenkor a kábítószert – főként kokaint – gumikesztyű levágott ujjaiba vagy a már említett folpakkba csomagolják. Ezeket kell a futárnak lenyelnie. Legfeljebb egy kilónyi anyagot lehet így szállítani – derült ki Attila szavaiból.

A nyeléskor egy 3 centi átmérőjű, 6-7 centis csövet dugnak le a futár nyelőcsövén, és ezen keresztül küldik le a pakkokat – általában víz vagy joghurt kíséretében, hogy ne akadjon el. A pakkok aztán a célországban a széklettel távoznak.

Ez az egyik legbiztosabb, de egyben a legkellemetlenebb módja a drogcsempészésnek, viszont ez sem kockázatmentes. A 444.hu 2014-es, drogfutárokról szóló riportsorozatának egyik szereplője például azért bukott le, mert a nyeléskor felöklendezett, majd a nadrágjára került nyálában lévő kokaint kiszagolta egy drogkereső kutya. Még Peruban, ahonnan a szállítmányt Európába hozta volna.

injecting-519389_960_720

Csak a töredékét fülelik le

Magyarországon a szállítmányoknak csak a töredékét füleli le a rendőrség vagy a határőrség, és az összes regisztrált kábítószer-bűncselekménynek is csak egy kisebb része kötődik drogkereskedelemhez – magyarázta előadásában Ritter Ildikó.

Az említett EMCDDA jelentés szerint például 2015-ben 6625 kábítószerhez vagy új pszichoaktív anyaghoz köthető bűncselekmény ügyében nyomoztatott az ügyészség. Ezek nagy része azonban nem is kínálati típusú bűncselekmény, például termesztés vagy előállítás, kereskedelem, esetleg szállítás volt. Míg az előbbiek az összes bűncselekmény 20 százalékát tették ki, az esetek 75 százalékában szimplán kábítószerbirtoklás miatt indult eljárás.

Jelentős vagy különösen jelentős mennyiségű kábítószert pedig a több mint hatezer esetből mindössze 151 esetben sikerült lefoglalnia a rendőrségnek.

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk