SZEMPONT
A Rovatból

Ha megmondják, milyen rákja van III. Károlynak, már arról spekulálnának, hány hónapja van hátra – mondja a szakértő

Bukovszky Zoltán Ákos szerint Károly már a hatvanas évek óta egészségtudatosan él. Meglehet, saját betegségének nyilvánosságra hozatalával is arra szeretné ösztönözni az embereket, figyeljenek oda egészségükre.


III. Károly brit királynál rákot diagnosztizáltak, és felfüggeszti nyilvános szerepvállalását, hogy kezelésnek vesse alá magát, kevesebb mint 18 hónappal édesanyja, II. Erzsébet királynő halála után. A Buckingham-palota hétfő esti bejelentése egy héttel azután történt, hogy a 75 éves uralkodót kiengedték egy londoni kórházból, ahol prosztata-megnagyobbodással kezelték. Daganatos betegségének híre nagy visszhangot váltott ki világszerte.

Az, hogy édesanyjával ellentétben Károly esetében ilyen sokat megtudhatunk egészségi állapotáról, újdonság. Ennek okáról és következményeiről Bukovszky Zoltán Ákost, a királyi családdal kapcsolatos kérdések szakértőjét kérdeztük.

– Azt megszoktuk, hogy a demokráciákban általában a vezetők egészségi állapota nem titok. Az viszont új, hogy a brit uralkodó egészségi állapotával kapcsolatban is ennyire nyíltan kommunikálnak. Mi lehet ennek az oka?

– Ez részben generációs különbség Erzsébet királynő és Károly király között. Erzsébet egy olyan generációból származott, illetve olyan családi háttérből, aminek az volt a mottója, hogy "never complain, never explain", azaz sose panaszkodj, sose magyarázkodj. Neki még valószínűleg régimódi elképzelései voltak, egyrészt a magánéletről, a privát szféráról, másrészt pedig a méltóságról. Nem csodálkoznék azon, ha utólag esetleg megtudnánk valamikor, hogy valamilyen súlyos betegsége volt élete utolsó fázisában, de erről akkor semmit nem lehetett tudni nyilvánosan. Károly király viszont egy következő generáció tagja, tehát az, hogy nyilvánosságra hozták azt, hogy prosztatamegnagyobbodása van, abban az is motiválta az, hogy egészségtudatosabbá tegye az embereket úgy, hogy ő is nyilvánosan beszél a saját betegségéről. Ez meg is mutatkozott abban, hogy a brit National Health Service az NHS honlapján nagyon megszaporodtak a prosztata megnagyobbodással kapcsolatos keresések. Azaz ez működött is.

Az, hogy most nyilvánosságra hozták, hogy a királynál rákbetegséget diagnosztizáltak, ez is a nyíltság, őszinteség jegyében történhetett.

Illetve az feltűnt volna egy idő után az embereknek, illetve a sajtónak, hogy a király eltűnt a nyilvánosság elől, és így legalább az okát is lehet tudni.

– Károly uralkodónak elég új, bár nagyon régóta ismerjük az életét. Azt tudjuk, hogy Erzsébet körül volt egy nagyon nagy kultusz, volt is idő, hogy kialakuljon. Károly helyzete mennyiben más?

– Károlynak még walesi hercegként sokkal korszerűbb prioritásai voltak, mint a királynőnek. Ő már a 60-as 70-es években kezdte felhívni a figyelmet a környezettudatosság, környezetvédelem, holisztikus egészségügy problémájára, amikor az a széles nyilvánosságban még alig szerepelt. Akik Károly királyt szeretik és értékelik, ők más miatt tartják nagyra, mint Erzsébet királynőt. Így Károly király prioritásai közé illik ez a nyitottság, őszinteség, az esendőség felvállalása is. A két uralkodó magánélete közti különbség is szembetűnő. Károly házassága nyilvános módon futott zátonyra, és újra is házasodott. A királynő magánéletével kapcsolatban viszont semmi botrányos nem került nyilvánosságra. Tehát Károly már az élettörténete alapján sem nagyon kerülhetné el, vagy komikus lenne, ha megpróbálná elkerülni azt, hogy nyitottabban, őszintén álljon hozzá az őt körülvevő problémákhoz.

– Tudjuk-e, hogy hol és kik kezelik? Vannak bizonyos kórházak, amelyek ki vannak arra jelölve, hogy a királyi családot ellássák?

– Van egy kórház, ami többször felmerül a királyi család tagjainak az egészségügyi ellátása során. Ez a King Edward VII nevű intézmény. Ez egy londoni magánkórház, amit a királyi család tagjai gyakran igénybe vesznek. A királyi udvartartáshoz hozzátartoznak szakorvosok is, például az ország legkiválóbb szívgyógyászai, és az egyéb orvosi szakterületek elismert képviselői, akik felügyelik a királyi család tagjainak az egészségét. De amennyiben szükséges, akkor kórházba mennek. A korábbi generációkban megtörtént, hogy otthon, a palotában műtötték őket, vagy ott, a palotában szültek. De ez most már nincs így.

– Volt-e korábban említésre méltó betegsége a királynak?

– Volt úgy, hogy lovaspóló közben eltört a karja, de jelentős betegségre nem emlékszem. Már csak azért is, mert ő elég egészségtudatos.

Meglepő módon a homeopátiára esküszik,

folyamatosan próbálja karbantartani az egészségét.

– Kate walesi hercegné? Az ő betegségéről tudunk valamit?

– Azt nem hozták nyilvánosságra, csak annyit, hogy egy hasi műtétet hajtottak végre rajta január 16-án. 13 napot vagy 13 éjszakát töltött kórházban. Huszonkilencedikén, múlt hét hétfőn ment haza a kórházból, és úgy néz ki, hogy húsvétig nem is tér vissza a közéletbe. Emiatt, mivel a felesége beteg volt, Vilmos herceg is távol maradt a közélettől. A karácsonyi szünet után csak egyszer jelent meg a nyilvánosság előtt, hiszen három kisgyerekükkel kell foglalkozni, meg a feleségét támogatni.

Viszont így, hogy a király most eltűnik pár hétre a nyilvánosság elől, a walesi herceg a szerdán már visszatér a nyilvános munkába,

és a windsori kastélyban fog egy beiktatási ceremóniát tartani, illetve este a londoni Légimentőszolgálat adománygyűjtő gálájára megy.

– Ebben a minőségében ő most helyettesíti a királyt?

– Nem. Ez önálló program.

– Van helyettesítési protokoll, hogy ki az, aki Károly helyett a hivatalos programokon megjelenik?

– A király jelenlegi programjait későbbre tolják. Az, hogy egy-egy eseményre elmegy-e helyette Kamilla, egyelőre még nem tudni, hiszen a rákdiagnózissal kapcsolatos hír csak hétfői, viszont a királyi család programjait hónapokra, félévekre előre tervezik meg. Nyilván óriási logisztikai felfordulást okoz, ha Kamilla elmegy néhány programra Károly helyett. Tehát ez valószínűleg most még szervezés alatt áll.

Ami a király helyettesítését illeti, jogilag erre két lehetőség van. Ha nem nagy a baj, mert mondjuk a király külföldön van, vagy beteg, de magánál van, akkor két államtanácsos helyettesítheti egyszerre.

A királyi család tagjai közül hét ember van, aki az államtanácsosi címet birtokolják, és alkalmanként közülük megbíznak kettőt egyszerre, hogy egy-egy programon helyettesítse a királyt, például új nagykövet megbízólevelének átvétele alkalmából.

Viszont, ha nagy a baj, akkor pedig régenst neveznek ki. Ez ugyanaz a személy, aki a királynak egyébként is az örököse lenne.

A Buckingham palota szerint a király más feladatokat továbbra is is ellát, beleértve a miniszterelnökkel való heti találkozóját, valamint a napi iratok áttekintését („piros doboz”), melyet Nagy-Britannia államfőjeként kötelessége megismerni. A tisztviselők azt mondták, hogy nem tervezik államtanácsosok kinevezését helyette.

– Ez a személy ezek szerint csak Vilmos lehet?

– Igen, mindenképpen.

– A rákbetegség nagyon tág spektrum, azt sem tudjuk, hogy pontosan milyen, és azt se tudjuk, hogy milyen állapotban, milyen stádiumban, milyen prognózissal diagnosztizálták?

– Igen, ez így van, de az, hogy ennyit tudunk, ez már jelentős előrelépés II. Erzsébet uralkodásához képest. Illetve még annyi kiderült, hogy Rishi Sunak miniszterelnöknek egy sajtónyilatkozatában az szerepel, hogy

a királyt a betegség korai fázisában diagnosztizálták.

– Ezek szerint lehet, hogy nem olyan rosszak a kilátásai.

– Valamint még az releváns lehet, hogy Nagy Britanniában a rákdiagnózisok egyharmada 75 éves kor fölötti embereknél történik, Károly király pedig 75 éves.

– Teljesen mást jelent egy korai stádiumú és viszonylag könnyen gyógyítható rákfajtával diagnosztizálni valakit, mint egy késői stádiumú, vagy pedig nagyon-nagyon agresszív fajtával. Erről nem tudunk semmit. Ez a bizonytalanság lélektanilag is megjelenhet a közvéleményben, a közéletben is. Nem lett volna-e szerencsésebb ezt egyszer s mindenkorra helyre tenni, hogy pontosan hogy állunk?

– Én azt feltételezem, hogy az érintettnek ez valahol egy egyensúlyozás, a privát szférája és az egészségtudatos misszió között, hiszen melyikünk szeretné, ha a lapok címlapon foglalkoznának valami számunkra is megdöbbentő súlyos betegségünkkel. És még azt is gondolom, hogy ha pontosan tudnánk, hogy milyen rákkal diagnosztizálták, akkor ma délelőtt már annak a rákfajtának a specialistái ülnének a TV stúdiókban, és már arról menne a spekuláció, hogy hány hónapja lehet hátra, meg ilyenek. Nem hiszem, hogy ezt akarná a király, másrészt pedig neki és a családjának ez azért túlzottan kellemetlen lenne. De az, hogy tudjuk, hogy rák, de nem tudjuk, hogy milyen,

sok embert motiválhat arra, hogy elmenjen szűrésre, utána olvasson, hogy mire kell figyelnie.

Mert ha tudnánk, hogy mondjuk fültőmirigyrák, akkor sokan legyintenének rá, hogy ez őket nem érinti. Tehát ebben is lehet egy misszió a király részéről.

– Bár Károly idős ember, de a család genetikáját elnézve még kinézhet neki harminc év uralkodás akár, ha ezt a rákot leküzdi.

– Ez nem egyértelmű. Mert ha a nagyszüleit nézzük, VI. György király 56 évesen halt meg, és az apai nagyapja szintén aránylag fiatalon halt meg. De a szülei viszont sokáig éltek, mindketten, édesanyja 96, édesapja 99 éves koráig élt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk