SZEMPONT
A Rovatból

„Ha ez trükk volt, nem jött be” - Dorner Lajos a vonatok átszámozásáról és a hétvégi vasúti káoszról

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke a balatoni vonalon további súlyos tömegjelenekre számít. Szerinte a probléma fő oka, hogy sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. június 11.



„Aki abban hisz, hogy ha egy másik kormány lesz, akkor a sorompó nem hibásodik meg, az azért jól gondolja meg, hogy miben hisz a következő időszakban” – mondta Lázár János szerda esti fórumán a szombati vasúti káoszról. A pünkösdi hétvégére teljesen összeomlott a MÁV balatoni fővonala. A Mávinform hosszú posztban sorolta a menetrendi kényszermódosításokat: a visszaforduló InterCityket, a végállomás előtt megszakított járatokat, a vonatpótló buszokat. A miniszter teljes jegyár-vissszatérítést ígért. Hozzátette, egy vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy az elődei közül hibázott-e valaki azzal, hogy nem kérték számon a karbantartást a felújítást tíz évvel ezelőtt végző Siemensen. Vitézy Dávid szerint azonban ami történt, az a miniszter felelőssége. A volt közlekedési államtitkár szerint a balatoni közlekedés azért állt fejre, mert meghibásodott az egyik sorompó vezérlőjének szellőztetőrendszere, és nem volt pótalkatrész, hogy gyorsan kicseréljék. Ennek oka pedig szerinte az, hogy Lázár minden egyes eszközbeszerzést a minisztérium jóváhagyásához kötött.

Másnapra a probléma elhárult, ennek ellenére 300 buszt vezényeltek Budapestre, majd a Balatonra. Hétfőn pedig szintén Vitézy információi szerint Lázár János utasítására átszámozták a jelentősen késő vonatokat, hogy azok eltűnjenek a vonatinformációs rendszerből. A történtekről Dorner Lajossal, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Az igaz, hogy hétfőn a sokat késő vonatokat egyszerűen átszámozták, így a kijelző szerint már nem is volt olyan durva a késés?

– Ilyet még nem láttam, és nem is értem, mi értelme lenne. Attól még ugyanaz az utas utazik rajta. Lehet, hogy jobban nézett ki az állomási kijelzőn, ha nem volt annyi piros jelzés. De ha ez csak két-három vonattal történt, miközben napi 90 megy a Balatonra, az nem oszt, nem szoroz.

– A MÁV szerint ez bevett gyakorlat, és nem érinti a késés miatti visszatérítést. Ők „így szokták”. Ön viszont erről nem tud.

– Lehet valaki túlbuzgó volt. Káoszüzemmódban sok minden előfordul, és nem biztos, hogy értelme is van. Ráadásul vannak nem MÁV-os applikációk, amik szintén követik a vonatok mozgását, ám azokon az ilyen trükkök nem látszanak. Ott az eredeti vonatszám marad. Szóval ha ez trükk volt, nem jött be. De lehet, hogy egyszerűen csak kapkodás volt.

– Olyat se sűrűn látunk, hogy egy buszflotta kísérje a balatoni vonatokat, ha esetleg leállnak, az utasok átülhessenek...

– De nem álltak le. Voltak, amelyek késtek, voltak műszaki hibák, ilyesmi előfordul. Úgy fogalmaznék: a mostani vezetés megpróbál mindent megtenni azért, hogy az elmúlt évek forráskivonását legalább elfedje. De a helyzet az, hogy a kapacitás már nem elégséges. A tavalyi adatokhoz képest is jelentősen nőtt az igény a vasút iránt. Azt látjuk, hogy nemcsak a COVID előtti szintre épült vissza a forgalom, hanem azt is jelentősen meghaladta. Ehhez jött még a vármegyebérlet hatása.

Már tavaly is súlyos tömegjelenetek voltak, már akkor sem volt elég jármű. Idén, ahogy a magyarok visszatértek a Balatonra, a helyzet még súlyosabb lesz.

Pedig mostmár emeletes, légkondicionált, szinte vadonatúj járművek közlekednek folyamatosan. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy a MÁV az innen-onnan összeszedett járművekkel járta meg a Balatont. Ez azért történt, mert a különböző igazgatóságok rendszerint a legrosszabb állapotú kocsikat küldték oda. Most már igyekeznek a legjobbakat küldeni, illetve mindent odairányítanak, ami elérhető, de ez sem elegendő.

– Ezek az emeletes, légkondicionált vonatok év közben máshol közlekednek?

– Elsősorban a budapesti elővárosi forgalomban közlekednek. De most hosszú hétvége volt, nyáron meg nem lesz iskola, ilyenkor más a helyzet. Ekkor az elővárosi, bejárós forgalomból lehet elvenni járműveket. De sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő. Irgalmatlan mennyiségű kerékpáros turista érkezik, nem ritka, hogy vonatonként 30-40-50 kerékpárost kellene elszállítani. Egy Flirt motorvonatban például szabály szerint 8 biciklit lehet elhelyezni, ha triplázzák, az is csak 24, miközben akár 60-an is jönnének.

Kezelhetetlen mennyiségű ember van. Ez óriási problémát jelent.

És ott vannak a csoportok is, például iskolai csoportok, melyek gyakran előzetes bejelentés nélkül jelennek meg. Egy tanítónő megérkezik 35 gyerekkel, és csodálkoznak, hogy nem tudnak felszállni. Pedig egy héttel korábban kellene jelezni az utat, hogy a vasúttársaság felkészülhessen. Így nehéz tervezni. Ilyenkor mit tehetnek? Leakasztanak egy autóbuszt, mert vonatot nem tudnak. Egy mozdonyhoz nem elég csak a jármű, kell hozzá mozdonyvezető is, aki rendelkezik a szükséges típus- és vonalismerettel. Nem lehet csak úgy áthelyezni egy mozdonyvezetőt Nyíregyházáról a Balatonra.

– Most az a baj, hogy végre sokan akarnak utazni? Hát nem azt akartuk, hogy az emberek vasúton, kerékpárral közlekedjenek? Miért nem él a MÁV ezzel a lehetőséggel?

– Válasszuk ketté. Van ennek egy műszaki és egy üzleti oldala. Az utóbbival kezdem, mert az a könnyebb. Mikor működött a MÁV üzleti alapon? Soha. És soha nem is fog. A MÁV egy közszolgáltatást ellátó szervezet, nem üzleti alapon működik, nem is tud úgy működni. Magyarországon egyetlen vasúttársaság működik üzleti alapon: a RegioJet. De az egy magáncég, amely csak azon az útvonalon, csak akkor közlekedik, amikor az számára nyereséges, és olyan kapacitással, amilyennel ő maga szeretné. A MÁV-nál ez nem így van. A MÁV-nak előírják, hogy mikor, hány órakor, milyen kapacitással, hová kell mennie, de ehhez általában nem biztosítják a megfelelő finanszírozást. Ez egy teljesen más környezet: nem üzleti, hanem kvázi szocialista.

– Más európai országokban is veszteségesek a nemzeti vasúttársaságok?

– Gyakorlatilag kivétel nélkül mindenhol.

– A MÁV-tól leválasztották annak idején a MÁV Cargót, ami viszont nyereséges volt, hiszen az üzleti alapon működött. A kettő együtt nem lenne életképesebb, mint külön?

– Uniós szabályozás alapján ez nem lehetséges. A Cargo a szabadpiacon működik, ezért nem lehet keresztfinanszírozni, mert az tilos. Az Unió preferálja a versenyt, még a személyszállításban is, de például a vasút esetében, ami természetes monopólium, ezt nem veszik annyira komolyan.

Ezért lehetséges, hogy a közszolgáltatási szerződéseket tíz évre meghosszabbítják, gyakorlatilag kamupályázattal.

Vannak országok, ahol tényleg van verseny, például Ausztriában a Bécs–Linz–Salzburg vonalon, vagy Csehországban Prága–Brno–Ostrava viszonylaton. De a többi vonal közszolgáltatási alapon működik ott is.

– Akkor nézzük a műszaki oldalt...

– Tehát látjuk, hogy a forgalom nő. Jövőre is nőni fog, és azután is. Ha van pénz, rendelhetnénk kerékpárszállító kocsikat, mozdonyokat – bármit. De ez közszolgáltatás, így közbeszerzést kell kiírni, vagy tendert. Csakhogy a gyártási kapacitások Európa-szerte lekötöttek, mert most mindenhol reneszánsza van a vasútnak. Három-négy-öt év, mire bármit meg lehet venni. És akkor jön még a típusengedélyeztetés, ha új típus. Tehát ha ma elkülönítenénk pénzt a költségvetésben kerékpárszállító kocsikra, öt év múlva lenne belőle valami. Ez túl hosszú táv egy kormányzati ciklushoz. Ez itt a probléma.

– Egy olyan országban, ahol még mindig sokan ingáznak, ahol sokaknak nincs más közlekedési lehetősége, és ahol a vasút a legkörnyezetbarátabb mód, főleg az elektrifikált szakaszokon, miért nem készültek stratégiai tervek az elmúlt húsz évben?

– Rengeteg terv készült.

– De kormányzati szinten nem.

– Kormányzati szinten is készültek. Van Nemzeti Közlekedési Stratégia.

– És mi valósult meg belőle?

– A folyamat végén mindig egy pénzügyminiszter áll, aki általában máshogy látja a költségvetést.

– De miért nem prioritás ez, amikor az egész gazdaság működése múlik rajta?

– Ezt Lázár miniszter úr minden alkalommal elmondja. Állandóan ismétli, hogy „a nép úgy döntött, hogy inkább utat akar, nem vasutat”. Ez a felelősséghárítás klasszikus esete. A gazdaság szereplői persze nem ezt mondják.

– Mikor döntött így a nép? Nem emlékszem népszavazásra.

– Én sem. A kormány döntött így: autóipari nagyhatalmat akart, és nyomja az útépítéseket. Azért is, mert az útépítés egyszerűbb. Nincs benne elektronikai hókuszpókusz, mint a vasútban, nincs biztosítóberendezés, sorompó stb. Lehet nyomni a betont, az aszfaltot, követ tonnaszámra. A vasútépítéshez magasabb szintű mérnöki tudás kell, ami nincs, vagy ha van, drága. Látszik is, hogy sok vasúti beruházás kudarcba fulladt. Ennek egyik fő oka, hogy a mennyiségi szemlélet uralkodik. Az EU is ezt követeli: az indikátorok kilométerben mérnek: hogy hány kilométert építettünk meg. Emiatt nehéz azt megindokolni, ha például egy bevezető szakaszt kellene fejleszteni. Tipikus példa:

felújítanak egy vasútvonalat, szép új állomásokkal, de a Budapesten belüli szakaszhoz nem nyúlnak. A vonat bejön a fővárosba, és ott már lépésben döcög.

Hiába nyert 5-10 percet vidéken, az el is vész. Így az egész beruházás olyan, mintha adtunk volna egy pofont a semminek.

– Ezt én is tapasztalom. Az Esztergomi vonalon jövök be az agglomerációból, és Újpestig még halad a vonat, de onnan borzalmas az állapot, 38 km/órára lassul le a vonat azon a szakaszon.

– Az még egészen jónak számít.

– Nemcsak Magyar Péter mondja, hanem mások is, hogy Lázár János milliárdos tételben húzott le vasúti fejlesztéseket.

– Magyar Péter gyakorlatilag Vitézy Dávid szavait ismétli. Neki semmi köze a vasúthoz, csak időnként felolvas egy bekezdést Vitézytől. Ő pedig Lázárt támadja.

– De ettől az még igaz, hogy Lázár János milliárdos nagyságrendben vont el fejlesztési forrásokat.

– Nemcsak azokat húzta le. Rengeteg mindent. Azért nevezték ki, hogy ezt megtegye. A költségvetés helyzete nem tette lehetővé a finanszírozást, és valakinek lépnie kellett. Ne gondoljuk, hogy ez Lázár személyes döntése volt. Minden kormánydöntés. Őt tették meg felelősnek, golyófogónak, hogy rá zúduljanak a kritikák.

– Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy legalább a lassújeleket megszüntessék, és ne legyenek ezek a 30 km/órás döcögések?

– Ha elfogadható színvonalú vasutat akarunk, még a régi járművekkel is, az ezermilliárdos nagyságrend. És nem elég a pénz: nincs is annyi építőkapacitás az országban.

– Ez nyilván nem egyetlen költségvetési évben jelentkezne. Mennyi idő alatt lehetne ezt végigvinni? Öt év? Tíz év?

– Öt-tíz év, évente 100–200 milliárd csak a lassújelek felszámolására. Mert sok helyen nemcsak a sínt kell kicserélni, hanem az alépítményt is, vízelvezetést, hídműtárgyakat. Ez nem kátyúzás.

– Akkor is olcsóbb lenne, ha a vasút működne.

– Abszolút. Amit Magyarország bármely ágazattal csinál, az hosszú távon mindig többe kerül. Kifacsarjuk az infrastruktúrát, elhanyagoljuk, aztán egy óriásberuházással próbáljuk pótolni. Ez egy ugrásfüggvény: évtizedekig romlik a színvonal, majd egyszer van egy nagy beruházás, majd megint eltelik 20-30 év. Budapesttel is ez történt: 1972 és 1983 között hatalmas pénzt öntöttek a városba, aztán 40 évig semmi.

Most minden rohad. Kettes metró, hármas metró, HÉV-ek: mindet most kell felújítani. Közben pedig „most a vidék jön”. Ez szép, de a rendszer közepe a főváros és az agglomerációja.

A Nemzeti Közlekedési Stratégia első sora: a teljes magyar mobilitás 92%-a Budapesten és környékén történik. Ha itt nem történik beruházás, az az egész ország gazdaságát agyonvágja.

– A jelenlegi állapotban lévő vasúthálózatban, ahol gyakran nem működik rendesen a biztosítóberendezés, ahol a vágányok, alépítmények rossz állapotban vannak, nem szunnyad-e egy nagy katasztrófa lehetősége?

– Épp azért van ennyi lassújel, hogy ez ne forduljon elő. Vannak kisebb kisiklások, de nagy baleset nem történt. Az óvatosság néha túlzásba megy, de más eszközük nincs a vasutasoknak jelezni a bajt. Leviszik előbb 80 km/órára, majd 60-ra, aztán 40-re, utána 20-ra, végül kiteszik a vörös tárcsát, ha nem történik semmi. Ez most a 20-as, Bakonyon átvezető vasútvonal esetében megtörtént.

– Most, hogy itt a nyár, nemcsak a személyforgalom nő meg, de a hőség miatt is jönnek majd gondok: sínek felpúposodása, légkondi hiánya. Milyen nyárra számít? Több probléma lesz, mint tavaly?

– A hálózat nem lett jobb, az igények viszont nőttek, tehát csodát ne várjunk. A haváriák száma attól függ, melyik pályaszakaszon milyen jármű közlekedik. Például a Balaton északi partján én kevesebb járműhibára számítok. Az öreg dízelmozdonyokat kivonták, újak jönnek helyettük. Ezek megbízható gépek, de persze van bennük elektronika, ami néha szeszélyes, különösen, ha előtte 20 évig lengyel bányákban tologattak velük szenet. De ha beállnak a rendszerbe, és megtanulják kezelni őket a kollégák, akkor jóval megbízhatóbbak lesznek. Nem égnek le, mint az M41-esek, és a vonóerejük is sokkal nagyobb. Míg egy M41-es 5 kocsit húz el, a hatodiknál már necces, ezek bármennyit elvisznek. Így a Kék Hullám InterCity-ket is lehet bővíteni: nem csak 5, hanem akár több kocsival is járhatnak majd. A déli part nagyjából rendben van, ott az építkezések már lezárultak.

A késések nagy része nem is ott keletkezik, hanem például a Kelenföld és Tárnok közötti szakaszon. Tavaly is ezt figyeltük.

A Balatonnál már alig van probléma. Egy hosszabb egyvágányú szakasz van még Szabadbattyán és Lepsény között, ott például volt egy síntörés is. Ezt most javították, és 100 km/órás sebességgel járható lett, bár eredetileg 120-ra tervezték. Innen nagyon hiányzik a második vágány. Ez 14 km. Többször próbáltuk felhívni a minisztérium figyelmét, hogy az EIB-hitelből történő 500 km-es felújítás során ne csak a meglévő pályát javítsák fel, hanem építsenek mellé második vágányt. Ez jobb módja lenne a zavarok kezelésének. Ott torlódnak a vonatok, ahol hosszú, egyvágányú szakasz van, és ez egy ilyen hely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Nem fogják Rogán Antal vagy Orbán Viktor helyett elvinni a balhét az alacsonyabb szinten lévők
A miniszterelnök szerint a Tisztítótűz-művelet során az alacsonyabb szinten érintettek nem fogják a vezetők helyett vállalni a felelősséget. Úgy véli, ezek az emberek vádalkut köthetnek, mert nem akarnak börtönbe menni Orbán Viktor, Rogán Antal vagy Mészáros Lőrinc helyett.


Magyar Péter a 444 stúdiójában adott interjút, ahol a kormányzás első 44 napjáról, a Tisztítótűz nevű művelet részleteiről és az Orbán-rendszer összeomlásának okairól is beszélt.

A kormányfő szerint bár Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta neki, hogy könnyebb lesz kormányozni, mint Orbán Viktor ellen kampányolni, ezt egyelőre nem érzi. Úgy látja, a 16 év Fidesz-kormányzás után rengeteg munka van, és az ügyek sűrűsége, mélysége még őt is meglepte.

„Egészen elképesztő, hogy bárhova nyúlunk, a lopás minősített esete látszik” – fogalmazott.

A kormányfő szerint a mostani egy más típusú nehézség, mint ellenzékben lenni, de ezt „édes nehézségnek” tartja, mert a felelősség és a lehetőség is az övék. Elmondása szerint be kell bizonyítaniuk, hogy a politika lehet másmilyen.

Arra a kérdésre, hogy számított-e nagyobb ellenállásra a korábbi hatalmi gépezet részéről, Magyar Péter felidézte, egy korábbi, a Partizánnak adott interjúját, amikor azt mondta, az Orbán-rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.

„És ez bejött. Az lehet, hogy én sem gondoltam, hogy ennyire gyorsan, hogy mindent csapot-papot hátrahagyva elmenekülnek” – jelentette ki.

Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy ki fognak kapni, de ennek ellenére hazudtak a saját szavazóiknak. Úgy látja, amíg nem vállalnak felelősséget az ipari méretű korrupcióért és az ország eladósításáért, addig nincs kiút a számukra.

Orbán Viktor viselkedését pedig egy kavicsot dobáló kisfiúéhoz hasonlította.

„Most a partvonalról, Facebook-posztokban üzenget. Olyan, mint a kisrác, aki hátulról dobál egy kavicsot a vízbe és próbálja húzogatni a ruháját az előtte állónak. Ez nem fair és nem is férfias, de hát ez az ő dolga”

– tette hozzá.

Az interjúban szóba került a Tisza Párt belső működése is. Magyar Péter megerősítette, hogy egy frakcióülésen valóban lehetőséget adott a képviselőknek, hogy jelezzék, ha ellenvetésük van Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatban. Elmondása szerint náluk így működik a frakció, mert a Fideszzel ellentétben nem ölték ki a párton belüli demokráciát. „Itt nálunk ilyen nem lesz, tehát nyugodtan bárki kérdezhet, kritizálhat” – mondta. Állítása szerint a képviselők mernek vele vitatkozni, és ez így van rendjén.

Ruff Bálint és Tóth Péter szerepéről azt mondta, mindketten a háttérmunkában, a szervezésben és a kormányzati feladatok összehangolásában vesznek részt, és ügyelnek arra, hogy „tisztán menjenek a dolgok”. Szerinte Tóth Péternek speciális viszonya van a képviselőkkel, mivel mindenkit személyesen ismer.

„Lehet azt mondani Ruff Bálintra, hogy ő az élő lelkiismerete a Tisza-kormánynak” – fogalmazott.

A kormányfő részletesen beszélt a hétfőn bejelentett Tisztítótűz-műveletről is. Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását azzal indokolta, hogy az államfő nem testesítette meg a nemzeti egységet, és semmit nem tett abból, ami a feladata lett volna. „Semmilyen módon nem tartott ellen a jogállam lebontásának” – mondta. A következő köztársasági elnöknek szerinte az lesz a garancia, hogy látja, mi az, amit biztosan nem szabad csinálni.

„Én magam elvárom, miniszterelnökként is, hogy tartson ellent.” – hangsúlyozta.

Az Alkotmánybíróság átalakításával kapcsolatban elmondta, a 70 év feletti bírák nyugdíjazásával a korábbi szabályokat állítják vissza, nem pedig a testület elfoglalása a cél. Polt Péter menesztését viszont elkerülhetetlennek nevezte.

„Nyilván Polt Péter nem maradhat az Alkotmánybíróság tagja, ő egy annyira emblematikus alakja ennek a maffiának mindenféle szempontból, hogy ő viszont nem maradhatott” – jelentette ki.

A maffia tagjának azokat tekinti, akik aktívan részt vettek a lopásokban, a közpénzlenyúlásokban és az állami vagyon kiszervezésében. Azt mondta, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak kell majd megállapítania a felelősséget. Szerinte a hivatal azért szükséges, mert a meglévő szervek nem horizontálisan gondolkodtak. „Kell egy horizontális, mindent látó és átfogó, értékelő, elemző és utána nyomozó szerv” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a tisztítótűz lángjai elérik-e Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet és Rogán Antalt, azt válaszolta, jogászként nem prejudikál. Ugyanakkor hozzátette, szerinte az alacsonyabb szinten lévő érintettek nem fogják elvinni a balhét a vezetők helyett.

„Ők nem fogják elvinni a balhét szerintem. Se Rogán Antal helyett, se Orbán Viktor helyett, se Kubatov Gábor helyett, se Lázár helyett, se Szijjártó helyett” – mondta.

Saját korábbi szerepvállalásairól is beszélt. A Magyar Bankholding létrejöttével kapcsolatban azt mondta, a felügyelőbizottságban nem kerültek szóba a visszaélésekre utaló részletek, de ha beidézik, áll a vizsgálat elé. A Diákhitel Központnál betöltött pozíciójáról azt állította, azért jött el, mert a Balásy-féle kommunikációs szerződéseket vállalhatatlannak tartotta.

A közmédia átalakításának csúszását azzal indokolta, hogy a háttérben tárgyalások folytak a vezetés békés távozásáról, ami végül nem valósult meg.

„Meg fog oldódni, rövidesen el fogja fogadni a parlament az új jogszabályi keretet, azzal távozni fog a közmédia vezetése, távozni fog a többi a többi báb a médiatanácsból” – ígérte.

A közelgő Pride felvonulásról azt mondta, a résztvevők nem szegik meg a törvényt, mert a rendőrség – a tavalyi évvel ellentétben – tudomásul vette a bejelentést. Kijelentette, a gyülekezési jog korlátozása hiba volt a Fidesz részéről.

„Amíg jogszabályt nem sértenek, amíg mondjuk tiltott önkényuralmi jelkép nincsen, vagy olyan megjelenítés nincs, ami káros lehet, vagy jogszabályellenes, addig mindenki úgy él a gyülekezés jogával, ahogy akar. Ez hozzátartozik a demokráciához” – mondta a miniszterelnök.

A teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Korrupciókutató: Ha októberig nem lesz rács mögött néhány nagy név, brutálisan bezuhan a Tisza népszerűsége
A társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt a korábbi, sikertelen elszámoltatási kísérletek után Jancsics Dávid szerint. Azt mondja, a Tisza Pártnak el kell kerülnie ezt a csapdát, mert a választók gyors és látványos eredményeket várnak.


Az Orbán-rendszer dinasztiái foglyul ejtették az államot, a Tiszának pedig eredményesnek kell lennie az elszámoltatás terén, nehogy az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit ismét következmények nélkül megússza – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Jancsics Dávid, a San Diegó-i Egyetem korrupciókutatója.

A szakértő szerint a korrupciónak sok formája létezik, de Magyarországon a legdominánsabb az állam NER általi foglyul ejtése, ami az utóbbi 5–10 évben dinasztikus jelleget öltött.

„Az állam működése minőségbeli változáson ment át: a komplett formális intézményrendszer funkciója, az újraelosztó mechanizmus lett átállítva arra, hogy egy szűk, informálisan, családilag vagy baráti szálakon is összefonódó hatalmi kört szolgáljon ki a társadalom érdekei helyett” – mondta. Ez a kör szerinte korábban egy politikai elithez kötődött, majd klánok jelentek meg, elsőként Orbán Viktor családja, de ide sorolta a Matolcsy Ádám köré szerveződő klikket is. Mészáros Lőrinc szerepét a szakirodalomban létező kvázi- vagy pszeudo-családtag kategóriájával írta le.

A dinasztikus korrupciós rendszer felépülését a folyamatos kétharmad tette lehetővé, ami Jancsics szerint olyan szintű politikai hatalmat hozott létre, ami lehetővé tette a szabályok átszabását. A gépezet működtetéséhez azonban nem volt elég a szűk politikai elit, szükség volt az állami hivatalok középső szintjén elhelyezkedő egy-kétezer emberre is, akik karriervágyból, megalkuvásból vagy kisebb előnyökért cserébe asszisztáltak a rendszer működéséhez.

„Szerintem ezektől az emberektől minél előbb meg kellene válni akár az osztályvezetők szintjéig, mert nem lehet az államot felépíteni azokkal, akik részesei voltak a lebontásának” – jelentette ki a kutató.

A Fidesz leváltásával a korrupciós gépezet a kutató szerint annyiban megtört, hogy a politikai döntéshozók kiestek a hatalomból, a hatalmas vagyonok felett rendelkező dinasztiák azonban velünk maradtak. „Az a fő kérdés, hogy a NER-dinasztiáknak sikerül-e átörökíteniük a vagyont a következő generációnak” – fogalmazott.

Jancsics Dávid szerint a választáson az emberek a NER korrupt működésére is nemet mondtak, a kormányváltás pedig a kijózanodás pillanata lehet. Úgy véli, az elmúlt 16 évben egyfajta társadalmi szerződés működött a NER és az állampolgárok között.

Ez szerinte nagyjából így szólt: „oké, látjuk, hogy korruptak vagytok, elképesztő luxusban éltek, de cserébe mi is kapunk valamit, állásbiztonságot, támogatott hiteleket, gazdasági növekedést, és, amíg úgy-ahogy jól érezzük magunkat, addig ezt elnézzük nektek.”

Ez a szerződés a Covid-járvány után, az infláció és a gazdasági stagnálás miatt bomlott fel. A kutató szerint a magyar társadalomra jellemző egy beletörődő narratíva is: „persze, hogy korrupt a Fidesz, az előző kormányok is azok voltak. Elkerülhetetlen, hogy a politikusok ne lopjanak, ez az alaptermészetük. Amúgy is mindenki lop, akinek lehetősége adódik rá.” A Tiszának szerinte be kell bizonyítania, hogy létezik nem korrupt kormányzás.

Láthatóan óriási igény van az igazságtételre, a bűnösök elszámoltatására és a vagyonok visszaszerzésére. Jancsics Dávid szerint a Tiszának el kell érnie valamit, hogy ne az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit megússza. Felidézte, hogy a korábbi elszámoltatási ígéretek sem vezettek sehova, és a társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt. Egy barátját idézve fogalmazott a sürgető elvárásokról:

„hogyha októberig nem lesz rács mögött néhány nagy név, akkor brutálisan bezuhan a Tisza népszerűsége.”

A korrupció elleni fellépés három elemét különítette el: a felelősségre vonást, a vagyonvisszaszerzést és egy új, preventív intézményrendszer felállítását. A parlamenti vizsgálóbizottságok sokat segíthetnek a társadalom igazságérzetén. „Biztos marha izgalmas lesz, amikor majd széles vásznon követhetjük, ahogy mondjuk Tiborcz Istvánt kérdezgetik a vizsgálóbizottságban, mint ahogyan az amerikai kongresszusban szokták ezt csinálni” – mondta.

A Tisza által tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) tervei azonban ennél jóval tovább mennek.

„A rendszerszintű korrupció sokszor nem így, hanem hálózatokon, szervezeteken, intézményeken és családokon keresztül működik. Az NVVH tervezete láthatóan erre a problémára próbál választ adni” – elemezte a helyzetet. Ugyanakkor felvetette a veszélyét egy újabb, túlzott hatalommal bíró intézmény létrejöttének. „A kérdés most az, hogy a Tisza képes lesz-e úgy visszaszerezni az államot, hogy közben ne hozzon létre egy újabb intézményi szörnyeteget” – figyelmeztetett.

„Én nem hiszek abban, hogy majd létrehozunk egy szuperhivatalt, és azzal a korrupció problémája meg lesz oldva.”

A korábbi elszámoltatások sikertelenségét a politikai háttéralkuk mellett a büntetőjog hiányosságaival is magyarázta, amely egyedi eseteket tud kezelni, nem pedig egy összetett, hálózatos rendszert. A vádalkut különösen hatékony eszköznek tartja a jól szituált elkövetőkkel szemben, akik információt adhatnak a nagyobb halakról. Bár Orbán Viktor politikailag a NER fő felelőse, az aláírása valószínűleg nem szerepel a dokumentumokon. Az NVVH jelentősége éppen az lehet, hogy teljes hálózatokat vizsgálhat. Nemzetközi példaként a román ügyészséget, az olasz maffiaellenes struktúrákat és az amerikai RICO-törvényt említette.

Utóbbi lényege: „attól még, hogy nem te írtad alá a papírokat, viszont bizonyíthatóan része voltál a bűnelkövető szervezetnek, bizonyíthatóan előnyöd származott belőle, akkor bizony a tagja voltál és büntethető vagy.”

A cél egy olyan egészséges piac létrehozása, ahol innovációval lehet sikeresnek lenni, nem pedig az állami megrendelésekre vadászva. Ehhez elengedhetetlen a közbeszerzési piac megtisztítása és a versenyhivatal, valamint a NAV pártatlan működése. A legfontosabbnak mégis azt tartja, hogy az emberek a saját bőrükön tapasztalják meg a változást a gazdaságban.

Végezetül a kockázatokra is kitért, mondván, mindig benne van a pakliban, hogy egy új politikai erő is kialakítja a saját korrupciós gépezetét. „Akármennyire is szeretnék az emberek most szeretni a Tiszát, ez mindig benne van a pakliban” – mondta, hozzátéve, hogy az állam működése folyamatosan korrupciós helyzeteket teremt. A kétharmados többség növeli a kockázatot, de szerinte most egy történelmi pillanatban vagyunk, és ha a Tisza őszintén gondolja a korrupcióellenes fordulatot, a társadalom pedig igényli a változást, akkor az elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„A forradalom nem egy elegáns dolog” – Bárándy Péter szerint nem lehet finomkodni a NER embereivel
A volt igazságügyi miniszter szerint a választás nem egyszerű kormányváltás, hanem egy forradalmi változás volt, ezért a közjogi méltóságok leváltásánál nem az elegancia a szempont. Szerinte Magyar Péterék még csak nem is a legradikálisabb megoldást választották.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 23.



A kormány elindította a Tisztítótűz-műveletet, benyújtotta a parlamentnek azt az Alaptörvény-módosítást és törvénycsomagot, amely létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, és lehetővé teszi a kulcsfontosságú közjogi tisztségviselők, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltását. Magyar Péter miniszterelnök szerint ezzel lezárul az „illiberális Orbán-korszak”

Egyszerű kormányváltás, rendszerváltás vagy forradalom zajlik Magyarországon? Mennyire tekinthetők jogállaminak azok a módszerek, amelyekkel a kulcspozíciókban lévő vezetőket távolítják el? Hogyan működhet az új Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal, és miként lehet biztosítani a függetlenségét? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.

— Az Amnesty International szerint Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz. Ön mit gondol erről, és általában azokról az eljárásmódokról, amiket a kormány nevében beterjesztettek? Mennyire nevezhetők ezek elegánsnak?

— Ez nem elegancia kérdése, hanem annak, hogy minek tekintjük az április 12-i választási eseményt. Egyszerű kormányváltásnak, rendszerváltásnak, vagy esetleg egy forradalmi változásnak? Ha forradalmi változásnak tekintem, akkor intézkedni kell a demokratikus állami működés visszaállítása iránt. És ez egyébként nem elegancia kérdése. A hetedik cikkhez írt részletes indoklás szerint: „A társadalom részéről a választópolgárok rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége az alkotmányos demokráciát helyreállítsa és biztosítsa az alkotmányos intézmények tényleges működését.” Ez a szöveg végre megjelenik az Alaptörvény-módosítás indokolásában, és tartalmában arra utal, hogy az alkotmányozó az április 12-i választás eredményét nem egyszerű kormányváltozásként, hanem rendszerváltásként értelmezi. Ha pedig rendszerváltozás, akkor az állami intézmények átalakítása szükséges, a közbizalom helyreállítása és a demokratikus működés biztosítása érdekében is.

Úgyhogy itt ne hivatkozzunk eleganciára. A forradalom nem egy elegáns dolog.

A forradalom egy konvenciókat, konvencionális szabályokat felborító társadalmi mozgás, amelyben az emberek kifejezik, hogy változtatni akarnak a társadalmi struktúrán, a vagyoni viszonyokon. Például azon, hogy ne az elsíbolt közvagyon birtokában alakuljon ki a sokszor emlegetett nemzeti középosztály, hanem a tehetség, az üzleti érzék és a vállalkozások valós működési modellje mentén, tehát nem pedig korrupció és lopás útján. Ezt is kinyilvánítják ilyenkor a társadalom tagjai, valamint azt is, hogy a kialakult jogrenden alapvetően változtatni akarnak. Például meg akarják változtatni, hogy a jövőben ne legyen rendeleti kormányzás. És azt akarják, hogy a stabilitásra, a hatalommegosztásra, az ellensúlyok rendszerére kialakított intézményrendszer valóságban is képes legyen működni. Ne az előző rendszer szolgálói által legyen megbénítva, ami meghiúsítaná egy valós alkotmányos működés létrejöttét. Azaz ne eleganciát keressünk, hanem abban foglaljunk állást, hogy ezt egy egyszerű, sima kormányváltásnak tekintjük, ahogy azt Hack Péter tekinti, vagy pedig úgy, ahogy azt a negyven-valahány jogászprofesszor által aláírt nyílt levél tartalmazza. Akkor egészen más eredményre jutunk.

— Korábban mintha említette volna, hogy önnek is vannak elképzelései, hogyan lehetne eltávolítani a Fidesz bebetonozott embereit. Ehhez hasonló eljárásokat vett számba, amikor erről gondolkodott?

— Az látszik, hogy ebben a 17. Alaptörvény-módosításban nem egy generális szabály mentén akarják a jelenlegi közjogi szereplők státuszát megszüntetni. Némi eltéréssel speciális szabályokat alkalmaznak az Alkotmánybíróság tagjaira és vezetőjére, mást a parlamenti képviselőkre, és megint mást a bírósági szervezet és a Kúria vezetésére.

Az látszik, hogy nem a legradikálisabb eljárást választották.

Például az Alkotmánybíróságnál a tényleges alkotmánybíráskodás visszaállítását nem úgy akarják elérni, hogy az Alkotmánybíróságot jelenlegi állapotában megszüntetik és újraépítik, hanem az életkori határ visszahozatalával. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének státuszában egy olyan kiút látszik kirajzolódni, hogy a bírói kezdeményezésre történő visszahívást is lehetővé tennének. A részletes szabályok ismeretének hiányában persze csak spekulálni lehet. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a bírák bizonyos százaléka, mondjuk kétharmada, dönthet úgy, hogy előterjeszt egy megszüntetés iránti indítványt. Amilyen megbecsültsége mondjuk a Kúria elnökének a bírák között van, ez a megoldás valószínűleg az ő státuszának megszűnéséhez vezethet. Az OBH elnökénél ezt nem tudom, azt a bírók döntik majd el, hogy fenntartják-e a bizalmat vele szemben.

A köztársasági elnök esetében az, hogy meg kell szüntetni a megbízatását, egyértelmű, mert a jelenlegi elnök olyan mértékben vesztette el a társadalmi megbecsültségét és azt a közbizalmat, ami egy ország első emberétől elvárható, hogy fenntarthatatlanná vált a pozíciójában.

A köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére egy nagyon szimpla rendelkezést tervez a jogalkotó a záró rendelkezések között. Ha ezt elfogadják, egyszerűen kijelenti a jogalkotó, hogy a köztársasági elnök megbízatása megszűnik a 17. Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon. Itt valóban nincs semmiféle indokolás, de ez jobb, mintha valamilyen hajánál fogva előrángatott, álságos okot találtak volna az elnöki megbízatás megszüntetésére.

A megfosztási eljárásra valóban lenne alap.

Például a rendeleti kormányzásra való áttérés, és annak hosszú éveken át tartó folytatása ellen sem emelte fel a szavát, pedig az a hatalommegosztáson nyugvó demokratikus állami működés egyenes és egyértelmű tagadása volt. De sorolhatnánk a kisebb hibákat is, mondjuk a gyermekvédelmi törvény körüli antidemokratikus, az egyenlőséget és az emberi méltóságot tagadó rendelkezéseknél sem emelte fel a szavát. De ezen kívül is, hosszan sorolhatnánk a mulasztásait.

— Nagyon kevés idő van a jogállami működés helyreállítására, miközben ilyen kacifántos manővereket kell végrehajtani. Ez egyfajta tojástánc, mert ha valami mégsem felel meg a jogállami kritériumoknak, a nemes cél ellenére is újabb kötelezettségszegési eljárást kaphatunk a nyakunkba. Talán ezért húzódott ilyen sokáig a törvények beterjesztése?

— Itt valóban lehetett volna egyértelműbben cselekedni. Például az első vagy a második parlamenti ülés során kellett volna ezeket a státuszokat megszüntetni, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a győztes politikai hatalom ezt egy rendszerváltó, forradalmi változásként kezeli. Akkor kevesebbet kellene magyarázkodni.

Hogy a külföldi, uniós döntéshozó szervek miként fogják ezt megítélni, azt én nem tudom megmondani.

Nekik is állást kell foglalniuk abban, hogy egy kizárólagos hatalombirtoklásra alapított, rendeleti kormányzásban megnyilvánuló, nem demokratikus rendszert vált egy másik, amely a demokrácia intézményrendszerét és annak demokratikus működését akarja visszaépíteni, vagy ezt egyszerű kormányváltásként tekintjük, mint amilyen mondjuk Nagy-Britanniában lesz a miniszterelnök lemondása után. Ez utóbbi esetben ezek a megoldások valóban nem lennének megengedhetőek. Az előző kormányzat rendszernek tekintette az általa felépített rendet, ezt már akkor kimondta, amikor fülkeforradalomnak nevezte a 2010-es eseményeket, majd létrehozta a NER-t, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Ha pedig ezt rendszernek tekintjük (a Fidesz is annak tekintette), és most demokráciát akarunk, akkor ez bizony rendszerváltozás.

De hogy a teljes nyugalomban élő nyugat-európai döntéshozók ezt hogyan fogják kezelni, azt tényleg nem tudom megmondani. Ha lényeglátók, akkor a nyílt levelet aláíró jogászokkal fognak egyetérteni, és azokkal, akikhez nekem is szerencsém van tartozni, akik évek óta ezt mondjuk.

— Egy dolog kilóg a ma bejelentett csomagból: a képviselői mandátumok 12 évben való korlátozása. Van erre példa valahol? Vagy ezt is a jelenlegi helyzetre adott speciális válaszként kell értelmezni?

— Ez a tervezett szöveg ma született, így nem volt módom a világ összes alkotmányát áttekinteni. Tehát nem tudom, van-e erre példa. Azt a reakciót viszont értem, ami ebben is megnyilvánul, hogy a jogalkotó ezzel is kifejezésre akarja juttatni: nem tartja helyesnek a hatalomgyakorlás végeláthatatlanságát, korlátozatlanságát. Időben is limitálni kívánja, ugyanúgy, mint a miniszterelnöki státusz betölthetőségét. Ez is a jövőre vonatkozik, ami abban is kifejezést kap, hogy a 17. Alaptörvény-módosítást követő első országgyűlési választásokon kell ezt a szabályt figyelembe venni. Nem visszamenőlegesen.

— A javaslat másik lényeges része a Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal, ami egy speciális szervnek tűnik. Nem egy nagy nyomozóhatóság, inkább egy koordináló szerv, amely összefogja a többi hatóság munkáját. Erről mit tud mondani?

— Én annak szurkoltam, hogy ne egy újabb nyomozószerv jöjjön létre, hanem egy ilyen koordinálószerv. A nyomozásokat meg kell hagyni az arra hivatott, abban gyakorlatot szerzett és megfelelő szabályrendszer alapján működő szervezeteknek. Úgy tűnik, ez itt így lesz, mert a szöveg szerint ez a szervezet az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló, az állam büntetőigényének érvényesítőjeként jár el. Aztán azt mondja, hogy a Hivatal jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben. Tehát nem azt mondja, hogy nyomoz, hanem hogy jogokat gyakorol. Hogy ez mi lesz, azt persze nem sejthetem, de ez a szövegezés sokkal szerencsésebb, mintha azt mondaná, hogy nyomoz.

Hogy hogyan fog megoszlani a vádképviselet az ügyészség és e hivatal között, azt a feltehetőleg kétharmados törvény fogja meghatározni.

Nyilván meg kell osztani valahogy. Valószínűleg ez a talán különleges ügyészségként eljáró hivatali részleg azokban az ügyekben fogja gyakorolni a vádképviseletet, amelyek az elmúlt rendszer korrupciós gyakorlatában gyökerező bűncselekmények tárgyában emelt vád esetén indulnak. Be fog kapcsolódni még egy ügyészi szerv, az Európai Ügyészség, amely pedig azokban az ügyekben jár majd el, ahol az Európai Unió pénzét magánosították meg nem engedett módon. Tehát a vád képviselete kissé szétterül, a vádmonopóliumot másként kell majd értelmeznünk. Ez működhet jól is. Ha nem lesznek átfedések, ha tisztán sikerül a három vádképviselő szervezet között a hatásköröket megosztani és elhatárolni, akkor működhet.

Ha az elhatárolás bizonytalan lesz, akkor nagy zavart fog okozni az igazságszolgáltatásban. De reméljük, ezt sikerrel meg lehet oldani.

Az Európai Ügyészség és a nemzeti ügyészségek párhuzamos működését azokban az országokban, amelyek már csatlakoztak, tudomásom szerint zavarmentesen oldották meg.

— Hogyan lehet biztosítani, hogy ez a hivatal ne váljon egy párt öklévé? Hogyan garantálható a függetlensége, hogy valóban minden ügyet kivizsgáljon, pártállástól függetlenül?

— Ha egy állam antidemokratikusan működik, egy ilyen szervezet biztos, hogy a párt öklévé válik. Ha demokratikusan működik, ha komolyan veszi a hatalommegosztás elvét, komolyan veszi, hogy ez a szervezet pártpolitikamentesen működik, és megfelelő szabályozást kap, akkor áldásos tevékenységet fejthet ki az elmúlt 16 év alatt eltulajdonított közvagyon visszaszerzésében. De ismétlem, mert nagyon fontosnak tartom: ez a teljes állami működés demokratizmusán múlik. Ha az állam a demokratikus működést választja, akkor megjósolható, hogy ez a furcsa nevű Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal funkcionálni fog, nem pedig diszfunkcionálni.

— Még egy utolsó gondolat: kormányváltás, rendszerváltás vagy forradalom? Végül is abban maradtunk, hogy ez egy rendszerváltás. Ez azt jelenti, hogy menet közben kell átépíteni az egészet, ami lassú folyamat. Magyar Péter is türelmet kért. Vajon a társadalomban most meglévő „kegyelmi állapot”, ez az „angyal szállt el felettünk”-érzés elég ideig kitart, hogy ezeket az intézményi változásokat végigvigyék?

— Az angyalszállás általában a forradalom jellemzője. Amit mi rendszerváltásnak hívunk, az valahol ennek a kategóriának a határain belül mozog. A forradalomnak nem az erőszak a szükségszerű eleme, bár rendszerint az, mert a társadalom ezzel fejezi ki, hogy tényleg elege van.

Lehet, hogy ennek az országnak ritkán van szerencséje, de most szerencsénk van, hogy a forradalmat a választás napján vívta meg ez a társadalom.

Ez volt az angyal elszállása, amikor egy szelíden megvalósított forradalmi változást igényel a társadalom. Hogy ez meddig tart? Ezt nagyon nehéz megjósolni, nem is az én kompetenciám. Inkább egy szociológust kellene megkérdezni. Én azt látom, hogy egyelőre még tart. Ha a tendenciákat sikerül úgy felrajzolni, hogy abból a választás előtti ígéretek teljesítésére való törekvés tükröződik, akkor ez a pillanat meghosszabbodhat. Ha a mozgások az ígéretek beváltásának tagadását rajzolják körül, akkor ez a pillanat meg fog rövidülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Most tényleg valóra válhat, hogy fontos emberek kezén kattanjon a bilincs
A politikai elemző szerint az új vagyonvisszaszerzési hivatal megteremti a feltételeit a valódi elszámoltatásnak, amire a korábbi kormányok alatt nem került sor. Török Gábor szerint a szervezet biztosíthatja, hogy a korrupciós ügyek ne csak politikai szólamok szintjén maradjanak, hanem eljussanak a vádemelésig.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



A 24 extra Törökülés című műsorában Török Gábor politikai elemző  a Magyar Péter-kormány által bejelentett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának politikai jelentőségéről beszélt.

Török Gábor szerint a kormány közjogi intézkedései közül politikailag ez a legfontosabb lépés. Úgy látja, a választások előtt még kérdéses volt, hogy a hivatal csupán egy, a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonló elemző szervezet lesz-e, de mostanra kiderült, hogy valójában egy korrupcióellenes ügyészségről, sőt annál is többről van szó. Török szerint a román korrupcióellenes ügyészséghez és az Európai Uniós ügyészséghez hasonlítható a tervezett intézmény, amely nyomozhat és vádat képviselhet büntető- és polgári ügyekben is. „Ez egy teljesen új helyzetet teremt szerintem a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, mert ez azt jelenti, hogy az ügyészség, mint intézmény, a politikailag kényes ügyekben hátrébb fog sorolódni.”

„Ebből a szempontból talán már az sem lesz annyira fontos, hogy ki a legfőbb ügyész”  – fogalmazott az elemző.

Török Gábor állítja, hogy ezzel a lépéssel a kormány megteremti az intézményi feltételeit annak, hogy az olyan célok, mint az igazságtétel és a vagyonvisszaszerzés, ne csak politikai szólamok maradjanak. Szerinte a korábbi kormányok ígéreteivel ellentétben most valóban elindulhatnak az elszámoltatási ügyek.

„Az a vágy, ami a társadalom jelentős részében most megvan, hogy kattanjon a bilincs, meg hogy fontos emberek kerülhessenek az igazságszolgáltatás elé, ezáltal megvalósíthatóvá válik” – jelentette ki.

Hozzátette, a bíróságé a végső döntés, de az új hivatal biztosíthatja, hogy az ügyek eljussanak a nyomozati szakasztól a vádemelésig. Török Gábor úgy véli, a következő időszakban rengeteget fogunk hallani ezekről a témákról, és a hivatal bejelentései a parlamenti ülésekkel vetekedő figyelmet kaphatnak, és „ez tényleg nagyon sok mindent be is fog takarni.”

„Nincs két hónapja hivatalban a kormány, de megvan az a két téma, alkotmányozás, elszámoltatás, amivel ki lehet tölteni ezt a ciklust” – mondta. Kiemelte, hogy ezek nem materiális jellegű kérdések, vagyis nem érintenek nehéz költségvetési döntéseket. Úgy látja, a kormány ezzel akár két-három évig is képes lesz fenntartani a politikai napirendet, és elterelni a figyelmet a gazdasági problémákról.

Török Gábor szerint a Tisza Párt sikere abban rejlik, hogy Magyar Péter hatékonyan tudja ezeket a témákat a nyilvánosság elé vinni. „Nagyon jó érzéke van ahhoz, hogy hogyan lehet ezeket az ügyeket habosítani” – állította.

Kiemelte a miniszterelnök parlamenti felszólalásait, amelyeket tömegek követnek. „Amit Magyar Péter a parlamentben visz ezen témák kapcsán, olyat soha nem láttunk kormányfőtől.”

Ugyanakkor feltette a kérdést, meddig tartható fenn ez a lendület, és mikor fordulhat át a közhangulat. „Én is mindig ezen gondolkodom, hogy vajon egy év múlva lesznek-e még ilyen parlamenti közvetítések, ahol ugyanezzel a vehemanciával, lendülettel ugyanekkora népszerűséggel vagy figyelem mellett tud Magyar Péter szerepelni?”

„Lesz-e olyan, amiről mi beszélgettünk, hogy az embereket elkezdi azért az is érdekelni, hogy jó-jó, de mi történt velem, az én életemmel?”

De szerinte ezekben is vannak mondások, mint például a repülővel hozott klíma, ami egyelőre elegendő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk