SZEMPONT
A Rovatból

Ha apa van a gyerekkel, nem tudja hol tisztába tenni a kicsit

Magyarországon elvétve akadnak olyan férfi mosdók, amelyeket felszereltek pelenkázóasztallal, és azok is jellemzően Budapesten találhatók.
Szegedi Éva - szmo.hu
2019. január 15.



Két apa közösségi oldalon megosztott posztja, és az azt követő médiavisszhang viszonylag rövid idő, két év alatt változást ért el az Egyesült Államokban. New Yorkban január elsejétől ugyanis minden új vagy felújított épület férfi mosdójában lesz pelenkázó. Ez részben az egyik apa dühös, egyben kétségbeesett bejegyzésnek köszönhető, amelyben azt mutatta meg, mennyire nehéz a dolga neki is meg, a kisgyermekének is, ha ő akar gondoskodni róla, és ki akarja venni a maga részét a kicsivel való foglalkozásból.

Elvitte a feleségét és a gyerekeket vacsorázni, és hogy ne a feleségének kelljen ezzel vesződnie, magával vitte a legkisebb gyerekét a mosdóba, hogy kicserélje a pelenkát. Az anya később meg is jegyezte, hogy ő még nem járt így soha, mert a női mosdóban mindig van pelenkázóasztal.

A férfi blogbejegyzést is írt erről, és abban azt fogalmazta meg,

hogy az apák szinte láthatatlanok a mai társadalomban,

pedig sokuk kiveszi a részét az otthoni munkából. És azt, hogy ő nem mozgalmat akar indítani, hanem csak szerette volna megmutatni: akkor is megteszi, amit kell, ha azt kénytelen ilyen körülmények között megcsinálni.

Herczeg Zsolt újságíró, a WMN.hu apanaplójának szerzője, a Büfik és bukások című könyv írója azt mondta lapunknak, hogy vele is több tucatszor történt már a fentiekhez hasonló Budapesten.

„Budapest felkapott részén, Újlipótvárosban lakom, ahol egy menő játszótéren, a Szent István parkban a gyerekeket a vécében, állva, 100 forintért kell bepelenkázni – vagy a padon, mindenki szeme láttára, bármennyien vannak ott, és bármilyen az időjárás. Mindezt egy olyan környéken, ahol egy átlagos kávé 400 forintba, egy közepes minőségű szendvics 1000 forintba, egy kétszobás lakás 40 millió forintba kerül, a fenntartó pedig a főváros és a Főkert.

Nyilván nem pénzkérdés, hogy legyen ott egy baba-szülő szoba, amit egyébként jó lenne végre nem baba-mama szobának nevezni, mert azzal megint azt üzenjük, hogy a gyerek csak a nő dolga.

Megfordultam olyan menő balatoni étteremben, ahol egyszerre száz ember eszik tízezer forintos egytálételeket, amikhez palackonként hatezer forintos bort kortyolgatnak – na, hát ott még a női vécében sincs pelenkázó. Feltételezem, hogy a napi több millió forintos bevételből futná rá...”

Arra a kérdésre, hogyan oldotta meg a problémát, Herczeg Zsolt azt válaszolta: „Kényelmetlenül és méltatlanul, a gyereket megalázó, a szemtanúkat pedig vélhetően kínos helyzetbe sodró módon: egy sarokban, egy padon vagy egy fa mögé húzódva, állva, mindent összekoszolva, és magunk után bűzcsíkot húzva. Előtte érdemes bevenni egy Leszarom tablettát.”

Mások is meséltek nekem ilyen történeteket. Néhány éve egy apa arról panaszkodott nekem, hogy amikor ő foglalkozik a kislányával, ő viszi sétálni, akkor nem tud hová bemenni vele, hogy átpelenkázza vagy átöltöztesse. Ezért pár alkalommal az egyik barátjához csöngetett be, ahol ezt azért tudta megoldani, mert a barátja akkoriban távmunkában otthonról dolgozott.

Most, hogy a kislánya már szobatiszta és óvodás korú, mosdót nem talál, ahová bevigye. A nőibe nem szeretne bemenni vele, mert tiszteletben tartja a nőknek azt az igényét, hogy férfi ne tegye be a lábát a női mosdóba, a férfi mosdóba pedig a piszoárok miatt nem szeretné bevinni a kislányát. Legtöbbször ugyanis azokon keresztül lehet csak bejutni az ajtós vécékig.

Ez nem csupán neki okoz dilemmát. Egy férfi ismerősöm nyáron, amikor szabad téri helyen jár a kislányával, más lehetőség híján a bokrok közé viszi el pisilni a gyereket, hogy legalább mások elől rejtve legyen: „Tudom, hogy ez bunkó szokás, de sok helyen még mosdó sincsen, nemhogy pelenkázó asztal vagy pult, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb helyen a férfi mosdó felszerelése pelenkázóval csak álom luxuskivitelben.”

„Jó lenne, ha külön helyiség volna a pelenkázásra és a kisgyermekek vécéztetésére, ahová az apák és az anyák is bemehetnének. Az 5 éves kislányom szóvá tette, hogy miért csak nagy vécék vannak a plázákban, miért nincsenek kicsik a gyerekeknek, mint az oviban. A már felépült bevásárlóközpontokban, éttermekben stb. nyilván nem tudnak utólag ilyet építeni. De az újonnan épülő helyekben már eleve tervezhetnének ilyeneket!”

„Sajnos van olyan pláza ahol csak a női mosdóban van lehajtható pelenkázó és olyan is ahol a nőin belül egy külön helyiségben található. Én anyukaként eltöprengtem már azon hogy a párom ezt hogy oldaná meg, nyilván nem maradna piszkos pelusban a gyerek, de igen: vagy külön helyiségre van szükség, vagy a férfi mosdóba is fel kell tenni, még ha csak egy lenyithatót is (a helyiség legtisztább pontjára természetesen)” -írta egy édesanya kommentben egy, a témával foglalkozó cikk alatt.

„Sok helyen már nem lehetne könnyen külön helyiséget kialakítani, a wc-ben felszerelni egy lehajtható pelenkázót még könnyebben megoldható. De az igaz, hogy az új építéseknél eleve ebből kellene kiindulni” - írja egy apa.

Azért akadnak pozitív példák is, Szabó Kimmel Tamás nemrég Instagramon tett közé egy fotót az alábbi szöveggel: „Respect a Szépművészeti Múzeumnak! Az egy dolog, hogy nagyon korszerűen lett felújítva, de az országban én sehol máshol nem találkoztam még férfi wc+pelenkázó kombóval! Apaként még több ilyet szeretnék látni, ha kérhetném!”

„Az IKEA-ban már régóta van” - írta válaszul a posztra egy kommentelő. De máshol is találunk olyan férfi mosdókat Magyarországon, ahol elhelyeztek pelenkázót. Bár az igaz, hogy ezek jellemzően Budapesten vannak, és nincsen belőlük elég.

Apák napja alkalmából 2018-ban babapelenkázó asztalokkal bővítettek egyes budapesti nyilvános férfi mosdókat

– erről annak idején a Fővárosi Csatornázási Művek adott ki közleményt. Azt írták „a női oldalon a legtöbb helyen ez már alapfelszerelésnek számít”. Olyan helyeken szereltek fel babapelenkázót, ahol egyrészt volt erre elegendő hely, másrészt ahol sokan megfordulnak.

„A jövőben a Margitszigeten két helyen, a Városligetben a Széchenyi fürdőnél, valamint két tömegközlekedési csomópontnál, a Batthyány téren és a Városkapunál vehetik igénybe az édesapák ezt a szolgáltatást. A Városligetben a Műcsarnok mögötti egységben és a Lehel téren külön gyermekmosdó helyiséget alakítottak ki a kisgyermekes szülők számára. A Budai várban, a Palota úti illemhelyen pedig gyerekpiszoárt is beszereltek egy korábbi felújítás során” - állt a tavalyi közleményben.

Herczeg Zsolt szerint hasznos és fontos lenne nálunk is bevezetni, hogy az újonnan épülő közintézményekben, irodaházakban, bevásárlóközpontokban, éttermekben stb. legyen a férfi mosdóban pelenkázóasztal vagy akár külön egy jól felszerelt pelenkázó helyiség legyen.

"Nem akarok igazságtalan lenni, mert sok pozitív példa is van, de a legtöbb helyen nem gondolnak arra, hogy a gyereket a vendég, az ügyfél egy méltó, zárható, higiénikus helyiségben, és nem mások szeme láttára, őket esetleg megbotránkoztatva, kényelmetlen helyen és szituációban szeretné tisztába tenni, nők eseteben meg is szoptatni.

Még kevesebben jutnak el odáig, hogy az apákra is figyeljenek. Egyszerűen eszükbe sem jut, hogy egy apa egyedül is kimozdulhat a gyerekével, akit tisztába akar és tud tenni."

Emögött Herczeg Zsolt szerint az a magát masszívan őrző közvélekedés húzódik meg, amit már említett is: a gyerek a nő dolga. "Szerintem pedig mindkettőnké, és ezt legalább annyira mondom a nők, mint a férfiak érdekében. A férfivécékbe nem azért kellene pelenkázót rakni, mert akkor a férfiak tömött sorokban várnának a gyerekükkel, hogy tisztába tehessék. Nem vagyok naiv. Tudom, hogy a magyar férfiak többsége különböző – adott esetben önhibáján kívül eső – okokból nem tudja, nem akarja, nem szokta belepelenkázni a gyerekét, sőt egyedül el sem viszi sehová.

Milyen érdekes, hogy ha egy nő megjelenik valahol a babájával, akkor senki sem keresi mellette, mögötte a férfit, de ha ez fordítva történik, akkor mindenki felhúzott szemöldökkel, a háta mögé kukucskálva érdeklődik, mondván: 'Egyedül vigyázol rá? Anya hol van?'

Úgyhogy a férfivécékbe rakott pelenkázók nemcsak praktikusak (több gyerek esetén pláne azok), hanem szimbolikus jelentőségük is van. Azt üzenik, hogy a férfiaknak és a nőknek lehetőség szerint egyenlően kell megosztaniuk a gyermekgondozás terheit,

amibe beletartozik, hogy a nő nem őrzi féltve ezt a monopóliumát, hanem türelmesen megtanítja a férfit ezekre a praktikákra, a férfi pedig – felülemelkedve esetleges előítéletein – "beleáll" ebbe a kihívásba, megtanulja és gyakorolja mindazt, ami apaként a kötelessége. Nem "segít" a párjának – mert azzal is azt üzeni, hogy helyette dolgozik, vagyis igazából az adott munka a nő dolga lenne, csak nem végzi el, tehát rossz anya –, hanem megosztja vele a terheket. Ezért nem vár el köszönetet, hiszen a nőknek se köszönjük meg ötpercenként az anyai teljesítményüket.

Ezt a családbarát, a szülők egymáshoz viszonyított egyenjogúságát és azonos kötelezettség-vállalását hirdető, de vállaltan apaszempontú felfogást eredményesen népszerűsítheti egy törvény által kötelezően telepítendő pelenkázó ágy a férfivécében, még akkor is, ha naphosszat senki sem használja."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: