Gyurkó Szilvia: Vannak olyan bűnszervezetek, amelyek kifejezetten a gyerekotthonokban, lakásotthonokban élő gyerekekre utaznak
Miközben Nagy Ervintől Kajdi Csabáig egymás után szólalnak meg ismert emberek a Lakatos Márkkal szemben megfogalmazott, jelenleg nem bizonyított vádak kapcsán, a rendőrség még azt sem árulta el, milyen gyanúval indított nyomozást az ügyben.
Amit biztosan lehet tudni: bő egy héttel ezelőtt Ábrahám Róbert YouTube-csatornáján egy fiatal, aki azt kérte, arcát ne mutassák meg és a hangját is torzítsák el, azt állította: 15 éves korában, egy fővárosi gyermekotthon lakójaként egy felnőtt férfi drága cipőt ígért neki, ha vállalja, hogy az ismert magyar stylist orálisan kielégítse. Ő heteroszexuális beállítottsága ellenére belement a dologba, az „összekötő” pedig – állítása szerint – füves cigivel kínálta, majd elkísérte Lakatos Márk lakására. Ott szavai szerint az influenszer kölcsönös orális szexet kért tőle, amit korábban az összekötővel nem beszéltek meg. A fiatal ennek ellenére megtette – állítása szerint félt attól, hogyha nem teszi, baja lehet belőle. A mára már nagykorú fiatal saját bevallása szerint korábban a lányok iránt érdeklődött, ám az eset után elbizonytalanodott, később pedig az interneten árulta a testét más férfiaknak. Állítása szerint több hasonló esetről is tud a környezetében, és a felvételen arról is beszélt, poligráfos vizsgálattal is megerősítené az elhangzottakat.
Lakatos Márk kezdetben nem reagált, csak törölte oldaláról az ezzel kapcsolatos kommenteket, később meg is szüntette a kommentelés lehetőségét. Majd miután kiderült, hogy Ábrahám feljelentésére nyomozást indított a rendőrség, és a videó készítője tüntetést szervezett a háza elé, közzétett egy nyilatkozatot. Ebben azt írta „súlyos és alaptalan vádak célpontjává” vált, amelyek teljesen ellentétesek azzal, amit képvisel. „A leghatározottabban visszautasítom ezeket az állításokat” - írta. Hozzátette, a büntetőeljárás során a hatóság kérdéseire készséggel válaszol, a rendőrökkel teljes mértékben együttműködik.
Azt, hogy a vádak igazak-e vagy sem, Lakatos Márk ártatlan-e vagy bűnös, jelenleg lehetetlen megmondani. Ennek kiderítése a rendőrség dolga. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakemberrel, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával nem is erről beszélgettünk, hanem arról, mennyire kiszolgáltatottak az állami gondozásban felnőtt fiatalok, milyen segítségre számíthatnak azok, akik prostitúció áldozatai lesznek. A konkrét ügy kapcsán pedig azt kérdeztük, hogy szólnak az erre vonatkozó jogszabályok.
– Mennyire jellemző a fiatal által elmesélt történet a gyermekvédelemben? Gyermekotthonban élők mennyire vannak kitéve a prostitúciónak?
– A gyerekek szexuális kizsákmányolása és kihasználása sajnos komoly problémát jelent a családon kívül, állami gondoskodásban élő gyerekeknél – főleg azoknál, akik gyerekotthonban, lakásotthonban élnek. Erről a két éve készült országjelentésben is felhívtuk a figyelmet. A vér szerinti családjukból kiemelt gyerekek gyakran nem kapják meg azt a feltétel nélküli szeretetet, elfogadást és érzelmi támogatást, amire szükségük (és joguk) lenne, így különösen sérülékenyek azoknak a személyeknek a manipulációjával szemben, akik ki akarják használni őket.
A másik nagy kockázati csoportot azok a gyerekek jelentik, akik a családjukban, vagy gyerekkoruk korábbi szakaszában szexuális erőszak, bántalmazás vagy szexuális visszaélés áldozatává váltak, de semmilyen segítséget nem kaptak ennek a bántalmazásélmény és az ahhoz kapcsolódó trauma feldolgozására. A kutatási adatok azt mutatják, hogy a gyerekként szexuális kizsákmányolás (prostitúció, pornográfia) áldozatává váló gyerekek kétharmada ilyen, korábban már bántalmazott gyerek. Az ilyen helyzetben lévő gyerekeknek van már egy élményük arról, hogy a testüket használják, és hogy a túlélés érdekében kvázi le kell választani a lelküket a testükről. Az utóbbit pedig mások „használhatják”, abban ők nem sérülnek – vallják sokszor az ilyen gyerekek. Ez nyilvánvalóan nincs így. Őket sokszorosan magára hagyta a felnőtt világ, és hatalmas cinizmus azt mondani, hogy ezeknek a gyerekeknek a „saját döntése”, hogy áruba bocsájtják a testüket. Ezeken a tipikusnak mondható mintázatokon kívül nagyon sok más faktor is közrejátszhat abban, hogy egy gyerek szexuális kizsákmányolás áldozatává válik. Ilyen a szegénység, a jövőkép hiánya, a rossz minták, a családon belüli erőszak, az egészséges párkapcsolati minta hiánya, a kihasználó kortárs kapcsolatok.
Sok a félreértés velük kapcsolatban, nem ismerik fel a jeleket, tüneteket, illetve van egy félreértelmezés azzal kapcsolatban is, hogy a homoszexuális kapcsolatok promiszkuisak, tehát az kvázi normális, ha egy meleg fiatalnak több, akár idősebb kapcsolata van. A fiú áldozatok helyzetéről, és a gyermekvédelem ezzel kapcsolatos kihívásairól is írtunk egy jelentést A fiúk nem sírnak címmel.
– A kormány levitte a beleegyezési korhatárt szexuális kapcsolatok esetén. Mennyiben változtat ezen, ha prostitúció lép a képbe?
– Fontos tisztázni, hogy gyermekprostitúció esetén a jog a 18 éven aluliak kiemelt védelmét írja elő. Tehát míg konszenzuális alapon 14 éves kor felett már egy gyerek létesíthet szexuális kapcsolatot, addig ellenszolgáltatásért cserébe 18 éves koráig sem.
– Van látható arány a fiúk és lányok között, akik hasonló helyzetbe kerülnek?
– Nehéz erre pontos választ adni, mert az egész jelenség kapcsán olyan nagy a rejtve maradás (a látencia), hogy igazából csak becsléseink lehetnek arról, hogy milyen arányban érintettek a gyerekek. A gyerekekkel szembeni szexuális erőszak kapcsán az általánosan elfogadott megoszlás szerint az áldozatok kétharmada lány, egyharmada fiú.
– Látható a videóban is említett „kerítőknek”, „összekötőknek” egy rendszere, akik „kiszervezik” az áldozatokat? Rendszerszintű problémáról beszélhetünk?
– A nevelők elmondásaiból, rendőrségi aktákból, informális beszélgetésekből sok minden kiderül, miközben a statisztikai adat minimális. Nagyon kevés ügyben indul eljárás. Az érintett gyerekeket megfenyegetik, zsarolják, gyakran azt hazudják nekik, hogy ők is büntetőjogilag felelősségre vonhatóak azért, ami történik. Más esetekben a gyerekekkel el is követtetnek kisebb cselekményeket, vagy a szexuális kényszerítések, kiszolgáltatott helyzetük kibírásához kábítószert használnak, és emiatt érzik azt, hogy nem bízhatnak meg a rendőrségben. Az is előfordul, hogy családtag, rokon az, aki kizsákmányolja a gyerekeket, vagy más olyan személy, aki tényleges hatalommal bír a gyerek felett.
Erre hivatkozással lehetett egészen a legutóbbi időkig azt mondania a hivatalos szerveknek, hogy nincs szükség speciális megelőzési és kezelési programokra, se külön ellátóhelyekre, hiszen „nincsenek ilyen gyerekek”. Szerencsére ez a hozzáállás az utóbbi időszakban megváltozott, és a gyerekek szexuális kizsákmányolása az a terület lett, ahol komoly előrelépéseket lehetett látni, mind az intézményrendszer, mind a szakmaközi együttműködések, mind pedig a segítő szolgáltatások terén. Még messze vagyunk attól, hogy jónak minősítsük a helyzetet, de legalább már elmozdultunk onnan, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. Visszatérve a kizsákmányolók oldalára:
onnan szervezik be őket, nem ritkán az elsődleges kerítők más gyerekek, akik szintén ott élnek.
– Mi (lenne) a teendője a gyermekvédelmi rendszernek? A konkrét nevelőnek, a gyámnak, magának az otthonnak, adott esetben akár a vezetőségnek, a civil segítő szervezeteknek, pszichológusoknak? Egyáltalán kik állnak rendelkezésre ilyen helyzetben a gyereknek mint lehetséges segítség?
– Nyilvánvalóan fontos lenne, hogy minden gyermekvédelmi szereplő fel tudja ismerni a szexuális kizsákmányolás tüneteit és jeleit a gyereken. Ez az első lépés. Ezt követően arra van szükség, hogy a gyerek érdekében be lehessen avatkozni segítő, támogató szolgáltatásokkal, miközben a másik oldalon az elkövetővel szemben is fel lehessen lépni. Nagyon sok érintett gyerek akkor válik áldozattá, amikor szökésben van (egy évben kb. 17 ezer szökés történik a gyermekvédelmi szakellátás intézményeiből). Ilyenkor nem elég a gyereket köröztetni, és ha visszament vagy visszavitték az intézetbe, akkor megetetni.
De lehet, hogy azt is gondolják, hogy „ezek a gyerekek ilyenek, nincs mit tenni”. Ezzel a mentalitással szemben is fel kellene lépni. És akkor ez az a pont, ahol ki kell hangsúlyozni, a gyermekvédelmi szakellátás jelenlegi rendszerében szinte a lehetetlenséggel határos olyan komplex szakmai munkát végezni (a megelőzéstől, a támogatáson át a szakmaközi együttműködésig), amire ilyen esetekben szükség lenne. Ennek fő oka, hogy nagyon sok szakember hiányzik a rendszerből, a meglévő gyermekvédelmi munkatársak sokszorosan túlterheltek, és gyakran a gyámok túl sok gyerekért kellene, hogy felelősséget vállaljanak. A nevelők egyedül vannak 12 gyerekre, a pszichológusok nem elérhetőek vagy túlterheltek, és a problémák sorolását még hosszan-hosszan lehetne folytatni.
– A fiú által a videón elmondott történet prostitúciónak számít? Ha igen, akkor a kommentárban elhangzott véleményeknek megfelelően gyermekprostitúciónak is?
– Egy 15 éves és egy 40 éves közötti szexuális cselekményt a büntetőjog nem tiltja, ha az beleegyezésen alapul, nincs erőszak, kényszerítés, hatalommal való visszaélés, kizsákmányolás vagy kihasználás és természetesen nem jelenhet meg a szexuális cselekményhez kapcsolódóan ellentételezés sem.
és minden olyan személynél, aki ezt elköveti, vagy ebből hasznot húz, szintén felmerül a büntetőjogi felelősség.
– A fiatal elmondása szerint egy 40-es éveiben járó férfi 15 éves fiatallal létesített szexuális kapcsolatot – jogilag illegálisnak számít ez?
– Nem illegális, ha konszenzuális, és a gyerek nem a felnőtt felügyelete, gondozása, nevelése alatt áll. 2012-ben, az új Btk. bevezetésekor a beleegyezési korhatár úgy változott, hogy 12 éves kortól már lehet beleegyezéses szexuális kapcsolatot létesíteni, de ilyenkor a partnernek is 18 éven alulinak kell lennie.
– Van-e bármilyen különbség jogilag ilyen esetben heteroszexuális és homoszexuális kapcsolat között?
– Nincsen.
– Jogilag nevezhető-e a történetben szereplő eset pedofíliának vagy pedofil bűncselekménynek?
– Nincs ilyen tényállás: a pedofília nem jogi, hanem pszichiátriai fogalom. Ezzel kapcsolatban korábbi anyagunkban lehet további információt találni.
– Változtat-e valamit jogilag a helyzeten, ha ebben az esetben egy „kerítőn” keresztül jut szexuális partnerhez valaki?
– A kliens büntethető, és mindenki más is, aki előnyt szerez, hasznot húz a gyermekprostitúcióból.
– Kommentárjában Ábrahám Róbert úgy fogalmazott, hogy ami a fiatal állítása szerint történt, az kimerítheti a következő kategóriákat: gyermekprostitúció; emberekedelem; nemi erőszak; megrontás. Ezek helytálló megállapítások?
– A minősítést én rábíznám az ügyészségre. Ami biztos, hogy megrontás tényállás 2012 óta nem létezik. Nagyon helyesen, hiszen nem akarjuk az áldozattá vált gyerekeknek azt üzenni, hogy „meg vannak romolva”.
– A videóban van egy másik szereplő, aki azt állítja, nevelő volt. Ő úgy tudja, egy másik nevelő azt tanácsolta a fiúnak, hogy legyen nagyon óvatos, mivel az elkövető híres, befolyásos és potenciálisan veszélyes ismeretségi körrel is rendelkezhet. Lehetséges az, hogy olyan esetek is vannak, amikor a fiatalt éppen azok beszélik le a segítségkérésről, akiknek segíteni kellene, vagy legalábbis a segítség felé terelni?
– Azt hiszem ilyen beszélgetések szinte minden olyan közegben, ahol gyerekek vannak, előfordulhatnak: iskolákban, sportklubokban, művészeti intézményekben.
Szexuális erőszak áldozatává vált gyerekeknél sajnos gyakran látjuk, hogy a felnőttek nem hisznek a gyereknek, lebeszélik őket a feljelentésről (mert túl hosszú az eljárás, túl bizonytalan a kimenetele, nem fognak hinni nekik, nem tudja majd bizonyítani ami történt, stb.), és persze azt is látjuk, hogy azért nem akarják, hogy a gyerek feljelentést tegyen, mert meg akarják óvni a gyereket attól, hogy megbélyegezzék. A kisfiúkat attól, hogy „lebuzizzák” őket, meg úgy általában az áldozatokat attól, hogy „lekurvázzák”. Elképesztő sztorikkal találkozunk, és még nagyon, de nagyon sokat kell a magyar társadalomnak fejlődnie ahhoz, hogy a gyerekek tényleg biztonságban lehessenek, és valós gyermekvédelmet tudjunk csinálni.
– Foglalkoznak-e utólag azokkal a fiatalokkal, akik ilyen eseten átesnek? Van-e erre speciális szakember?
– Nem törvényszerű, hogy a gyerek megfelelő segítséget kap, hiszen nincs erre specializálódott ellátórendszer.
– A fiú állítása szerint addig nem volt meleg, az eset után elbizonytalanodott, majd rájött arra, hogy ez jó pénzkereseti lehetőség, és ezzel foglalkozó portálokon kezdte hirdetni magát – szokványosnak mondható dolog ez? Hogy akivel ilyen megtörténik, benn ragad ebben a szituációban?
– Ez egy nehéz kérdés, mert látjuk a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak ügyekben, hogy az egészséges szexuális fejlődést olyan szinten is tudja károsítani az abúzus, hogy a gyerek elbizonytalanodik a szexuális orientációjában. Vannak kislányok, akik egy bántalmazó férfi átlal okozott trauma után nem tudnak megbízni és szexuális kapcsolatot létesíteni férfiakkal, csak nőkkel. És látunk olyan kisfiúkat, akiket a férfi bántalmazó által okozott trauma abba az irányba viszi, hogy azonosul azzal, amivel kapcsolatban már „tapasztalatot szerzett”. A szexuális abúzus nagyon sok szinten és nagyon komplex módon hat és traumatizál, ezért
Mert ha magukra maradnak, akkor ki fogják találni azokat a magyarázatokat, amikkel túlélhetővé teszik azt, amin átmentek. Ilyenkor jönnek azok a mondatok, hogy „én is akartam”, meg hogy „akkor legalább hasznot húzok belőle”, stb. Fontos lenne ezek mögé a mondatok mögé nézni, és meglátni a gyereket, akit trauma ért, és azzal magára maradt, segítségre szorul.
