SZEMPONT
A Rovatból

Gyurkó Szilvia: Vannak olyan bűnszervezetek, amelyek kifejezetten a gyerekotthonokban, lakásotthonokban élő gyerekekre utaznak

A gyermekvédelmi szakember szerint ha megjelenik a pénz vagy ellentételezés, akkor felmerül az emberkereskedelem. De az áldozatok szinte soha nem mennek be a rendőrségre, a nevelők pedig gyakran azt érzik, tehetetlenek. A Lakatos Márk elleni vádak kapcsán beszélgettünk.
Malinovszki András - szmo.hu
2024. október 29.



Miközben Nagy Ervintől Kajdi Csabáig egymás után szólalnak meg ismert emberek a Lakatos Márkkal szemben megfogalmazott, jelenleg nem bizonyított vádak kapcsán, a rendőrség még azt sem árulta el, milyen gyanúval indított nyomozást az ügyben.

Amit biztosan lehet tudni: bő egy héttel ezelőtt Ábrahám Róbert YouTube-csatornáján egy fiatal, aki azt kérte, arcát ne mutassák meg és a hangját is torzítsák el, azt állította: 15 éves korában, egy fővárosi gyermekotthon lakójaként egy felnőtt férfi drága cipőt ígért neki, ha vállalja, hogy az ismert magyar stylist orálisan kielégítse. Ő heteroszexuális beállítottsága ellenére belement a dologba, az „összekötő” pedig – állítása szerint – füves cigivel kínálta, majd elkísérte Lakatos Márk lakására. Ott szavai szerint az influenszer kölcsönös orális szexet kért tőle, amit korábban az összekötővel nem beszéltek meg. A fiatal ennek ellenére megtette – állítása szerint félt attól, hogyha nem teszi, baja lehet belőle. A mára már nagykorú fiatal saját bevallása szerint korábban a lányok iránt érdeklődött, ám az eset után elbizonytalanodott, később pedig az interneten árulta a testét más férfiaknak. Állítása szerint több hasonló esetről is tud a környezetében, és a felvételen arról is beszélt, poligráfos vizsgálattal is megerősítené az elhangzottakat.

Lakatos Márk kezdetben nem reagált, csak törölte oldaláról az ezzel kapcsolatos kommenteket, később meg is szüntette a kommentelés lehetőségét. Majd miután kiderült, hogy Ábrahám feljelentésére nyomozást indított a rendőrség, és a videó készítője tüntetést szervezett a háza elé, közzétett egy nyilatkozatot. Ebben azt írta „súlyos és alaptalan vádak célpontjává” vált, amelyek teljesen ellentétesek azzal, amit képvisel. „A leghatározottabban visszautasítom ezeket az állításokat” - írta. Hozzátette, a büntetőeljárás során a hatóság kérdéseire készséggel válaszol, a rendőrökkel teljes mértékben együttműködik.

Azt, hogy a vádak igazak-e vagy sem, Lakatos Márk ártatlan-e vagy bűnös, jelenleg lehetetlen megmondani. Ennek kiderítése a rendőrség dolga. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakemberrel, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával nem is erről beszélgettünk, hanem arról, mennyire kiszolgáltatottak az állami gondozásban felnőtt fiatalok, milyen segítségre számíthatnak azok, akik prostitúció áldozatai lesznek. A konkrét ügy kapcsán pedig azt kérdeztük, hogy szólnak az erre vonatkozó jogszabályok.

– Mennyire jellemző a fiatal által elmesélt történet a gyermekvédelemben? Gyermekotthonban élők mennyire vannak kitéve a prostitúciónak?

– A gyerekek szexuális kizsákmányolása és kihasználása sajnos komoly problémát jelent a családon kívül, állami gondoskodásban élő gyerekeknél – főleg azoknál, akik gyerekotthonban, lakásotthonban élnek. Erről a két éve készült országjelentésben is felhívtuk a figyelmet. A vér szerinti családjukból kiemelt gyerekek gyakran nem kapják meg azt a feltétel nélküli szeretetet, elfogadást és érzelmi támogatást, amire szükségük (és joguk) lenne, így különösen sérülékenyek azoknak a személyeknek a manipulációjával szemben, akik ki akarják használni őket.

Egy „loverboy”, egy futtató simán el tudja hitetni egy érzelmileg sivár, szeretetlen közegből érkező gyerekkel, hogy „szeretve van”, és a szeretet jele az, hogy szexelnek vele – akkor is, ha ő nem akarja És hogy a szeretet azzal tudja „bizonyítani”, ha lefekszik azokkal, akiknek odadobják.

A másik nagy kockázati csoportot azok a gyerekek jelentik, akik a családjukban, vagy gyerekkoruk korábbi szakaszában szexuális erőszak, bántalmazás vagy szexuális visszaélés áldozatává váltak, de semmilyen segítséget nem kaptak ennek a bántalmazásélmény és az ahhoz kapcsolódó trauma feldolgozására. A kutatási adatok azt mutatják, hogy a gyerekként szexuális kizsákmányolás (prostitúció, pornográfia) áldozatává váló gyerekek kétharmada ilyen, korábban már bántalmazott gyerek. Az ilyen helyzetben lévő gyerekeknek van már egy élményük arról, hogy a testüket használják, és hogy a túlélés érdekében kvázi le kell választani a lelküket a testükről. Az utóbbit pedig mások „használhatják”, abban ők nem sérülnek – vallják sokszor az ilyen gyerekek. Ez nyilvánvalóan nincs így. Őket sokszorosan magára hagyta a felnőtt világ, és hatalmas cinizmus azt mondani, hogy ezeknek a gyerekeknek a „saját döntése”, hogy áruba bocsájtják a testüket. Ezeken a tipikusnak mondható mintázatokon kívül nagyon sok más faktor is közrejátszhat abban, hogy egy gyerek szexuális kizsákmányolás áldozatává válik. Ilyen a szegénység, a jövőkép hiánya, a rossz minták, a családon belüli erőszak, az egészséges párkapcsolati minta hiánya, a kihasználó kortárs kapcsolatok.

Ezt a képet egyébként még tovább árnyalja, ha fiú áldozatról van szó. Az ő helyzetük sok szempontból speciális – például azért, mert a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók sokszor nem ismerik fel, ha egy fiút szexuálisan kizsákmányolnak.

Sok a félreértés velük kapcsolatban, nem ismerik fel a jeleket, tüneteket, illetve van egy félreértelmezés azzal kapcsolatban is, hogy a homoszexuális kapcsolatok promiszkuisak, tehát az kvázi normális, ha egy meleg fiatalnak több, akár idősebb kapcsolata van. A fiú áldozatok helyzetéről, és a gyermekvédelem ezzel kapcsolatos kihívásairól is írtunk egy jelentést A fiúk nem sírnak címmel.

– A kormány levitte a beleegyezési korhatárt szexuális kapcsolatok esetén. Mennyiben változtat ezen, ha prostitúció lép a képbe?

– Fontos tisztázni, hogy gyermekprostitúció esetén a jog a 18 éven aluliak kiemelt védelmét írja elő. Tehát míg konszenzuális alapon 14 éves kor felett már egy gyerek létesíthet szexuális kapcsolatot, addig ellenszolgáltatásért cserébe 18 éves koráig sem.

Vagy ha megtörténik egy ilyen szexuális cselekmény, akkor a „kliens” és mindenki más, aki ebből hasznot húzott, büntetőjogilag felelősségre vonható.

– Van látható arány a fiúk és lányok között, akik hasonló helyzetbe kerülnek?

– Nehéz erre pontos választ adni, mert az egész jelenség kapcsán olyan nagy a rejtve maradás (a látencia), hogy igazából csak becsléseink lehetnek arról, hogy milyen arányban érintettek a gyerekek. A gyerekekkel szembeni szexuális erőszak kapcsán az általánosan elfogadott megoszlás szerint az áldozatok kétharmada lány, egyharmada fiú.

– Látható a videóban is említett „kerítőknek”, „összekötőknek” egy rendszere, akik „kiszervezik” az áldozatokat? Rendszerszintű problémáról beszélhetünk?

– A nevelők elmondásaiból, rendőrségi aktákból, informális beszélgetésekből sok minden kiderül, miközben a statisztikai adat minimális. Nagyon kevés ügyben indul eljárás. Az érintett gyerekeket megfenyegetik, zsarolják, gyakran azt hazudják nekik, hogy ők is büntetőjogilag felelősségre vonhatóak azért, ami történik. Más esetekben a gyerekekkel el is követtetnek kisebb cselekményeket, vagy a szexuális kényszerítések, kiszolgáltatott helyzetük kibírásához kábítószert használnak, és emiatt érzik azt, hogy nem bízhatnak meg a rendőrségben. Az is előfordul, hogy családtag, rokon az, aki kizsákmányolja a gyerekeket, vagy más olyan személy, aki tényleges hatalommal bír a gyerek felett.

Egy ilyen helyzetben lévő gyerek a legritkább esetben sétál be a rendőrségre feljelentést tenni (leginkább soha), így aztán hivatalosan ez a jelenség minimálisan van jelen Magyarországon.

Erre hivatkozással lehetett egészen a legutóbbi időkig azt mondania a hivatalos szerveknek, hogy nincs szükség speciális megelőzési és kezelési programokra, se külön ellátóhelyekre, hiszen „nincsenek ilyen gyerekek”. Szerencsére ez a hozzáállás az utóbbi időszakban megváltozott, és a gyerekek szexuális kizsákmányolása az a terület lett, ahol komoly előrelépéseket lehetett látni, mind az intézményrendszer, mind a szakmaközi együttműködések, mind pedig a segítő szolgáltatások terén. Még messze vagyunk attól, hogy jónak minősítsük a helyzetet, de legalább már elmozdultunk onnan, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. Visszatérve a kizsákmányolók oldalára:

az is tisztán látszik, hogy vannak olyan bűnszervezetek, amelyek kifejezetten a gyerekotthonokban, lakásotthonokban élő gyerekekre utaznak,

onnan szervezik be őket, nem ritkán az elsődleges kerítők más gyerekek, akik szintén ott élnek.

– Mi (lenne) a teendője a gyermekvédelmi rendszernek? A konkrét nevelőnek, a gyámnak, magának az otthonnak, adott esetben akár a vezetőségnek, a civil segítő szervezeteknek, pszichológusoknak? Egyáltalán kik állnak rendelkezésre ilyen helyzetben a gyereknek mint lehetséges segítség?

– Nyilvánvalóan fontos lenne, hogy minden gyermekvédelmi szereplő fel tudja ismerni a szexuális kizsákmányolás tüneteit és jeleit a gyereken. Ez az első lépés. Ezt követően arra van szükség, hogy a gyerek érdekében be lehessen avatkozni segítő, támogató szolgáltatásokkal, miközben a másik oldalon az elkövetővel szemben is fel lehessen lépni. Nagyon sok érintett gyerek akkor válik áldozattá, amikor szökésben van (egy évben kb. 17 ezer szökés történik a gyermekvédelmi szakellátás intézményeiből). Ilyenkor nem elég a gyereket köröztetni, és ha visszament vagy visszavitték az intézetbe, akkor megetetni.

Sokszor a nevelők tudják, hogy a gyereknek idősebb „partnere van”, sejtik vagy tudják, hogy szexuálisan kizsákmányolják, de nem tesznek semmit, vagy nem tudják, hogy mit tehetnének, ezért passzívan tűrik a helyzetet.

De lehet, hogy azt is gondolják, hogy „ezek a gyerekek ilyenek, nincs mit tenni”. Ezzel a mentalitással szemben is fel kellene lépni. És akkor ez az a pont, ahol ki kell hangsúlyozni, a gyermekvédelmi szakellátás jelenlegi rendszerében szinte a lehetetlenséggel határos olyan komplex szakmai munkát végezni (a megelőzéstől, a támogatáson át a szakmaközi együttműködésig), amire ilyen esetekben szükség lenne. Ennek fő oka, hogy nagyon sok szakember hiányzik a rendszerből, a meglévő gyermekvédelmi munkatársak sokszorosan túlterheltek, és gyakran a gyámok túl sok gyerekért kellene, hogy felelősséget vállaljanak. A nevelők egyedül vannak 12 gyerekre, a pszichológusok nem elérhetőek vagy túlterheltek, és a problémák sorolását még hosszan-hosszan lehetne folytatni.

– A fiú által a videón elmondott történet prostitúciónak számít? Ha igen, akkor a kommentárban elhangzott véleményeknek megfelelően gyermekprostitúciónak is?

– Egy 15 éves és egy 40 éves közötti szexuális cselekményt a büntetőjog nem tiltja, ha az beleegyezésen alapul, nincs erőszak, kényszerítés, hatalommal való visszaélés, kizsákmányolás vagy kihasználás és természetesen nem jelenhet meg a szexuális cselekményhez kapcsolódóan ellentételezés sem.

Ha megjelenik a pénz, más értéktárgy, vagyoni vagy más előny, akkor ott már felmerül az emberkereskedelem,

és minden olyan személynél, aki ezt elköveti, vagy ebből hasznot húz, szintén felmerül a büntetőjogi felelősség.

– A fiatal elmondása szerint egy 40-es éveiben járó férfi 15 éves fiatallal létesített szexuális kapcsolatot – jogilag illegálisnak számít ez?

– Nem illegális, ha konszenzuális, és a gyerek nem a felnőtt felügyelete, gondozása, nevelése alatt áll. 2012-ben, az új Btk. bevezetésekor a beleegyezési korhatár úgy változott, hogy 12 éves kortól már lehet beleegyezéses szexuális kapcsolatot létesíteni, de ilyenkor a partnernek is 18 éven alulinak kell lennie.

– Van-e bármilyen különbség jogilag ilyen esetben heteroszexuális és homoszexuális kapcsolat között?

– Nincsen.

– Jogilag nevezhető-e a történetben szereplő eset pedofíliának vagy pedofil bűncselekménynek?

– Nincs ilyen tényállás: a pedofília nem jogi, hanem pszichiátriai fogalom. Ezzel kapcsolatban korábbi anyagunkban lehet további információt találni.

– Változtat-e valamit jogilag a helyzeten, ha ebben az esetben egy „kerítőn” keresztül jut szexuális partnerhez valaki?

– A kliens büntethető, és mindenki más is, aki előnyt szerez, hasznot húz a gyermekprostitúcióból.

– Kommentárjában Ábrahám Róbert úgy fogalmazott, hogy ami a fiatal állítása szerint történt, az kimerítheti a következő kategóriákat: gyermekprostitúció; emberekedelem; nemi erőszak; megrontás. Ezek helytálló megállapítások?

– A minősítést én rábíznám az ügyészségre. Ami biztos, hogy megrontás tényállás 2012 óta nem létezik. Nagyon helyesen, hiszen nem akarjuk az áldozattá vált gyerekeknek azt üzenni, hogy „meg vannak romolva”.

– A videóban van egy másik szereplő, aki azt állítja, nevelő volt. Ő úgy tudja, egy másik nevelő azt tanácsolta a fiúnak, hogy legyen nagyon óvatos, mivel az elkövető híres, befolyásos és potenciálisan veszélyes ismeretségi körrel is rendelkezhet. Lehetséges az, hogy olyan esetek is vannak, amikor a fiatalt éppen azok beszélik le a segítségkérésről, akiknek segíteni kellene, vagy legalábbis a segítség felé terelni?

– Azt hiszem ilyen beszélgetések szinte minden olyan közegben, ahol gyerekek vannak, előfordulhatnak: iskolákban, sportklubokban, művészeti intézményekben.

Olyan országban élünk, ahol a rendszerváltás előtt is és utána is az emberek azt tanulták meg, hogy a hatalom birtokosai bármit megtehetnek.

Szexuális erőszak áldozatává vált gyerekeknél sajnos gyakran látjuk, hogy a felnőttek nem hisznek a gyereknek, lebeszélik őket a feljelentésről (mert túl hosszú az eljárás, túl bizonytalan a kimenetele, nem fognak hinni nekik, nem tudja majd bizonyítani ami történt, stb.), és persze azt is látjuk, hogy azért nem akarják, hogy a gyerek feljelentést tegyen, mert meg akarják óvni a gyereket attól, hogy megbélyegezzék. A kisfiúkat attól, hogy „lebuzizzák” őket, meg úgy általában az áldozatokat attól, hogy „lekurvázzák”. Elképesztő sztorikkal találkozunk, és még nagyon, de nagyon sokat kell a magyar társadalomnak fejlődnie ahhoz, hogy a gyerekek tényleg biztonságban lehessenek, és valós gyermekvédelmet tudjunk csinálni.

– Foglalkoznak-e utólag azokkal a fiatalokkal, akik ilyen eseten átesnek? Van-e erre speciális szakember?

– Nem törvényszerű, hogy a gyerek megfelelő segítséget kap, hiszen nincs erre specializálódott ellátórendszer.

– A fiú állítása szerint addig nem volt meleg, az eset után elbizonytalanodott, majd rájött arra, hogy ez jó pénzkereseti lehetőség, és ezzel foglalkozó portálokon kezdte hirdetni magát – szokványosnak mondható dolog ez? Hogy akivel ilyen megtörténik, benn ragad ebben a szituációban?

– Ez egy nehéz kérdés, mert látjuk a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak ügyekben, hogy az egészséges szexuális fejlődést olyan szinten is tudja károsítani az abúzus, hogy a gyerek elbizonytalanodik a szexuális orientációjában. Vannak kislányok, akik egy bántalmazó férfi átlal okozott trauma után nem tudnak megbízni és szexuális kapcsolatot létesíteni férfiakkal, csak nőkkel. És látunk olyan kisfiúkat, akiket a férfi bántalmazó által okozott trauma abba az irányba viszi, hogy azonosul azzal, amivel kapcsolatban már „tapasztalatot szerzett”. A szexuális abúzus nagyon sok szinten és nagyon komplex módon hat és traumatizál, ezért

elképesztően fontos lenne mindent megtenni a megelőzésért, és azért, hogy az áldozattá vált gyerekek megkapják a megfelelő segítséget és támogatást.

Mert ha magukra maradnak, akkor ki fogják találni azokat a magyarázatokat, amikkel túlélhetővé teszik azt, amin átmentek. Ilyenkor jönnek azok a mondatok, hogy „én is akartam”, meg hogy „akkor legalább hasznot húzok belőle”, stb. Fontos lenne ezek mögé a mondatok mögé nézni, és meglátni a gyereket, akit trauma ért, és azzal magára maradt, segítségre szorul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda
Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.


Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Csepeli György: Hasonló a helyzet 1956 őszéhez, amikor Rákosi már megbukott, Gerő Ernő fenyegetődzött, miközben a velük szemben álló Nagy Imre csillaga emelkedőben volt
A professzor szerint a megfélemlítés kis falvakban működhet, de a városokban nem ér célt. A politikai ügyek mögött szerinte más cél is lehet.


Csepeli György szociálpszichológus a Népszavának adott interjúban arról beszélt, hogy

a megfélemlítés csak korlátozottan lehet eredményes.

Úgy véli, ez leginkább kis településeken hatásos, ott, ahol az emberek közvetlen megélhetése kerülhet veszélybe, de a városokban szerinte nem működik.

A szakember szerint a hatalom különféle közvetett eszközökkel élhet. Példaként említette Molnár Áron színész esetét, akinek a közösségi médiás tevékenysége alapján küldött felszólítást a NAV.

Csepeli szerint azok is fenyegetve érezhetik magukat, akik állami, önkormányzati vagy egyházi intézményekben dolgoznak.

A civil szervezeteket és az önkormányzatokat pénzmegvonással lehet befolyásolni, de a rendőrség és az ügyészség is szerepet kaphat, ahogyan azt a Magyar Péter és Dobrev Klára ellen indult ügyek is mutatják. Csepeli úgy látja, a már ismert megfélemlítési módszerek gyakoribbá válhatnak, mert enélkül a hatalom attól tarthatna, hogy gyengének látszik.

Szerinte a fenyegetések célja elsősorban az, hogy a kormány hívei úgy érezzék, a hatalom kézben tartja az irányítást.

Úgy fogalmazott: „Hasonló a helyzet 1956 őszéhez, amikor Rákosi Mátyás már megbukott, Gerő Ernő fenyegetődzött, miközben a velük szemben álló Nagy Imre csillaga emelkedőben volt.”

A Szőlő utcai javítóintézet ügye kapcsán kilátásba helyezett „megtorlás” sem egy átgondolt stratégia része – véli Csepeli –, inkább a kormánypárti szavazóknak szóló üzenet.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt nem tartja hatékony eszköznek.

A professzor szerint a fenyegetés akkor ér célt, ha azt, akit meg akarnak félemlíteni, valóban el is éri.

A Budapest és Pécs Pride példája alapján úgy látja, ezek a fenyegetések hatástalanok maradtak,

és ezt a sajtó és a közösségi média is egyértelművé tette azok számára, akik nem voltak jelen.

Csepeli úgy gondolja, hogy a 2026-os választások közeledtével bizonytalan hatósági vezetők inkább kivárnak. Ez viszont növeli azok kockázatát, akik ellenállnak.

A professzor korábban arról is beszélt, hogy „a tudatlan tömeg hiszékeny, a bolondok hajóján a konteó olyan, mint baktériumnak a húsleves.”

Akkor azt mondta, az iskolarendszer jelenleg nem készít fel a hamis állítások felismerésére.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert
Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.


Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Göd-ÉRT Egyesület: Azt tapasztaltuk, hogy szimbiotikussá vált a hatóság és az akkugyár viszonya
Nem a gyár létezésével van gond, hanem azzal, hogy a hatóságok nagyon engedékenyek voltak a működésével kapcsolatban - mondja Szegedi Ákos, a civil szervezet elnöke, amely pert nyert a gödi akkumlátorgyár ellen. A gyárnak szerintük most le kell állnia.


A gödi Samsung SDI gyár környezethasználati engedélyének visszavonásáért régóta küzdenek a civilek. Szerintük a kormányhivatal az engedély 2023-as kiadásakor nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, és rendkívül megengedő volt a levegő- és vízszennyezéssel, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladékkal kapcsolatban is. A bíróság azonban nem emiatt, hanem azért vonta vissza az engedélyt, mert azt a kormányhivatal a per alatt háromszor is módosította, megemelve az üzem gyártókapacitását, engedélyezve újabb zaj- és légszennyező források beépítését, valamint azt, hogy többet használjanak a magzatkárosító NMP oldószerből.

Tavaly áprilisban egyszer már a bíróság úgy döntött, hogy a végleges ítéletig fel kell függeszteni a környezethasználati engedélyt, de azt a kormányhivatal úgy értelmezte, elég csökkenteni a termelést. A civilek szerint ilyen "trükközésre" most nincs lehetőség, a gödi gyárnak teljesen le kell állítania a gyártást. Egy új engedély megszerzése pedig három hónapba is telhet. Hogy addig mi történik, és hogyan állt elő ez a helyzet, arról Szegedi Ákossal, a Göd-ÉRT Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Jogerős végzés született arról, hogy ennek az üzemnek nincs környezethasználati engedélye. Ma reggel működött a gödi gyár?

– A hangok alapján csendben volt a gyár. A procedúrának van még néhány napos kifutása: a kézhezvételtől számítva kell a gyárnak megfelelnie ennek az úgymond „nem működésnek”. Itt még van némi tér arra, hogy egy darabig működtessék a gyárat, mert a jogerős végzés az, ami számít.

– Tehát október végére kiderül, hogy a gödi gyár eleget tesz-e az ítéletnek, vagy sem. De még itt van még a Kúria, mint utolsó lehetőség...

– A Kúriánál már csak súlyos eljárási hibákra hivatkozhat a gyár. Amennyire tudom,

a Kúria felülvizsgálatának nincs halasztó hatálya.

Ez az ítélet is azon alapult, hogy kormányhivatali szinten mennyire voltak megfelelőek az eljárásjogi lépések. Itt eljárásjogi problémák voltak az összesen négy határozattal, és ez alapján hozta meg a törvényszék azt a döntést, hogy ilyenkor az összes így kiadott engedély semmissé válik.

– Ez most teljes csendet és tétlenséget jelent a gyár számára, ha az ítélet hatályba lép?

– Igen. Gyártó tevékenységet nem folytathat. Sarkítva: az üzemi konyha működhet, a bérszámfejtési papírokat kiadhatják a kollégáknak, de üzemi, gyártási tevékenységet nem végezhet a gyár.

– Ha betartják az ítéletet, akkor sok dolgozót el is fognak bocsátani, nem?

– Úgy gondoljuk, a dolgozók érdeke is az, hogy törvényesen működő gyárban dolgozzanak. Ez a per most a környezethasználati engedélyről szólt, de a Samsungnak súlyos munkaügyi bírságai voltak; legutóbb, 100 milliós, maximális összegű bírságot szabott ki a munkaügyi hatóság.

Úgy látjuk, ez a terület sincs rendben: a gyár rengeteg bírságot kapott, és nemcsak munkaügyi, hanem korábban építésügyi és katasztrófavédelmi bírságokat is.

Mi a működési engedélyt támadtuk, de ezekből látszik, hogy a dolgozók munkakörülménye, élete és egészsége sincsen feltétlenül biztonságban.

– Kérem, foglalja össze: miben lóg ki a többi hazai akkumulátorgyár közül a Samsung gödi működése?

– Visszakanyarodnék az előzményekhez. Egyesületünk úgy indította az egészet, hogy a legjobban érzékelhető probléma a zajszennyezés volt. Folyamatosan érkeztek a zajpanaszok az érintett lakosoktól, az életminőségük jelentősen romlott. Ezt a kormányhivatal nem kezelte megfelelően, sőt egyáltalán nem kezelte, a Samsung sem. Bizonyos időszakokban a kormányhivatal mért ugyan zajszennyezést, de akkor az egyesületünk figyelemmel kísérte a működést, és a jegyzőkönyvek mérési eredményeiből egyértelmű volt, hogy abban az időszakban a gyár nem működött üzemszerűen. Emellett a levegőbe kerülő anyagokról sincs transzparens, lakosság felé történő tájékoztatás. Rengeteg csőtörés történik, a veszélyes hulladékok elhelyezésével kapcsolatban is gondok vannak. Több mint öt éve húzódik ez az egész. A gyárnak muszáj volt környezethasználati engedélyt kérnie, ezt támadta az egyesületünk, és kiderült: a gyár így nem működtethető.

Nem a gyár létezésével van gond, hanem azzal, hogy a hatóságok nagyon engedékenyek voltak a működésével kapcsolatban.

A sok bírság – munkaügyi, építésügyi, katasztrófavédelmi –, azt mutatja, hogy a gyár csak „lekövette”, amit a hatóságok megköveteltek. Tudja, milyen lépéseket kellene megtennie, de mindig megvárja a hatósági lépéseket, és csak azok nyomására teszi meg, amiről tudja, hogy eleve meg kellene tennie. Tudna szabályszerű működést produkálni. Bár az, hogy ezt a veszélyes üzemet közvetlenül a lakóövezet mellett húzták fel, nemcsak a zaj miatt problémás, hanem ellentétes az Európai Unió katasztrófavédelmi irányelvével is. Ez ugyanis hangsúlyozza a lakóházaktól való biztonságos távolságot ilyen üzemek építése esetén. Nem véletlen, hogy nincsenek kijelölve a gödi gyár veszélyességi övezetei, pedig ez törvényi előírás, hiszen nyilvánvalóvá válna, hogy milyen sok ingatlant és lakost érintene egy esetleges baleset. Ami sajnos nem zárható ki, tekintve a Samsung SDI hatóság által is szankcionált számos iparbiztonsági és tűzvédelmi mulasztását.

– Kevesebb zajszinttel és kevesebb környezetterheléssel?

– Igen. Ehhez megvan a technológia. Például a zaj esetében: amikor vasútvonalat építenek, kötelező zajvédő falat emelni. Egy gyárnál sem lenne nagy kihívás ilyen lépéseket megtenni, mégsem tették meg. Régóta alkalmazható megoldások vannak, amelyekkel elkerülhető lett volna ennyi szabálysértés és probléma.

– A Samsung nyilván a profitot maximalizálja; amit nem kell, nem tesz meg. Az állami hatóságok viszont azért vannak, hogy betartassák a szabályokat. Hol hibázott a rendszer? Ráadásul, ha a Samsung így járt, lehet, hogy valaki felé kártérítési igényt is benyújthat.

– Azt tapasztaltuk, hogy szimbiotikussá vált a hatóság és a gyár viszonya. A per is így állt össze: egyesületünk volt a felperes, az alperes a kormányhivatal, amely az engedélyt adta, és mellé a Samsung becsatlakozott mint alperesi érdekelt. Ez a jogi kifejezés jól mutatja, hogy

a gyár és a hatóság kvázi együttműködött.

Úgy gondolom, a hatóság eléggé engedékeny volt a gyárral szemben.

– Amikor a gyár megépítése szóba került, végigment-e a folyamat az előírt úton? Volt-e lakossági tájékoztatás, környezeti vagy hatástanulmány, együttműködés civil szervezetekkel?

– Az indulás egy a város számára „nem ismert” szituáció volt: a korábbi, Markó József polgármester vezette testület opcióként felajánlott egy beruházási lehetőséget, ami „adta magát” a Samsung számára. A beruházás itt valósult meg. Adott volt az infrastruktúra alapja is: korábban katódgyár, majd képcsöves tévék gyártása zajlott itt.

A gödi lakosságot kész tények elé állították;

az akkori önkormányzati vezetésnek ez nem volt meglepő, hiszen ők hívták be a gyárat. Közmeghallgatások, lakossági fórumok az indulásnál nem voltak; csupán bejelentették, hogy a magyar kormány támogatja a beruházás megvalósítását.

– Végeztek-e számítást arról, hogy a gyár közvetlen közelében lévő ingatlanok értéke mennyivel csökkent?

– Annyira ellehetetlenültek a lakhatási körülmények, hogy ez a környék egyértelműen negatívan érintődött. Sokan láttak benne lehetőséget: a növekedés nagy munkaerőbeáramlást hoz, ezért sokan eladták az ingatlanjukat az induláskor. Mások olcsón megvették ezeket, majd tömegszállásnak adták ki. Hirtelen nagyon sok külföldi vendégmunkás jelent meg, nehéz körülmények közé kerülve. Az érintett ingatlanok értéke biztosan leértékelődött.

– Ráadásul duplán: egyik oldalon a zajos gyár, a másikon a szomszédság, családos övezet helyett tömegszállásokkal. Van erről számszerű adat? Négyzetméterár, bármilyen számítás?

– Mi nem végeztünk ilyen számításokat. Tudjuk, hogy vannak, akik polgári pereket indítottak az ingatlanjuk leértékelődése miatt a gyárral szemben. Konkrét lakosokról nincs információnk, csak annyi, hogy folynak ilyen perek.

– Ezek szerint arra sem tud konkrét választ adni, hogy ha mindent szükséges változtatást végrehajt a gyár, és csendesebben, biztonságosabban újraindul a termelés, mennyivel lehet visszaemelni az ingatlanok értékét.

– Ez függ attól is, mennyire fut fel a termelés, mekkora a kereslet a gyár termékeire; az akkumulátorgyártás konjunkturális. A nyilvánossá vált adatok alapján a gyár termelése súlyosan visszaesett, így a munkaerőigény is csökkent. De azok a házak, amelyeket erre a célra megvettek és átalakítottak, attól még nem fognak minőségben javulni, ha az ideiglenesen ott lakó munkavállalók elmennek. Még nagyobb probléma, hogy

a gyár néhány száz méteres körzetében is igényesen kialakított ingatlanok, gyönyörű kertes házak találhatók, amelyekből látni-hallanni a Samsungot,

így nagyon sok tulajdonos kényszerül döntéshelyzetbe: váljon meg szeretett, korábban értékes otthonától, vagy éljen a veszélyek közepette.

– Ha jól tudom, a Samsung mindettől függetlenül bővíteni is akarja a gyárát.

– Az engedély, mielőtt kimondták, hogy a működést le kell állítani, a bővítésre nem terjed ki; az az engedély a termelésről szól. Nagy terület van a Samsung birtokában, és az építkezés folyamatosan zajlik.

– Az új építkezésnél az engedélyezéssel kapcsolatban most már van rálátásuk? Tanultak-e a hatóságok a korábbi hibákból?

– A hivatalok és a kormányhivatal részéről nincs meg a transzparencia. Nem szabadna gondot okoznia annak, ha egy egyesület vagy magánszemély adatot kér, hogy megadják a nyilvánosan elérhető információt. Azt látjuk, hogy a gyár növekszik, új részegységek épülnek. Az ezekkel kapcsolatos engedélyeket az építésügyi hatóságtól próbáljuk beszerezni, ami a kormányhivatalon belül másik hatóság, és erről is nagyon nehezen kapunk információt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: