SZEMPONT
A Rovatból

„Gyomorgörccsel várjuk az elsejét” – Szülői rémálom a tanévkezdés a tervezhetetlen félév, a helyettesítő tanárok és a bezáró iskolák miatt

Mit tehetnek a szülők? Hogyan készülhetnek fel a sokváltozós őszi tanévre? Kivédhető egyáltalán a tanárhiány, az online oktatás, vagy az iskolák bezárása?


Minden eddiginél nagyobb bizonytalansággal vágnak neki az őszi tanévnek a szülők: az egyre komolyabb mértéket öltő tanárhiány a hazai oktatás fogaskerekeit már állandó jelleggel koptatja, amit tetéz a szeptemberre beígért pedagógussztrájk is. És akkor még nem beszéltünk az intézmények télre vonatkozó, jócskán megugró rezsiköltségeiről. A tervezhetetlen tanév kezdete előtt pedig damaszkuszi kardként lebeg a szülők feje fölött az online oktatás lehetősége is. A sok változó egyszerűen lehetetlenné teszi egy nappal a kezdés előtt a szülők számára a tervezést, akik fogódzkodó nélkül vágnak neki a téli hónapoknak.

A szülők lázálma: a tanárhiány

Lassan két éve mindennapos hír, hogy az oktatási intézmények többsége már pedagógushiánnyal küzd. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke nemrégiben tovább fokozta az aggodalmakat, ugyanis elmondta, jelenleg 4800 pedagógus hiányzik az oktatásból, ami jövőre elérheti a 6000-res számot is. Az összképet nézve még rosszabb a helyzet az elnök szerint:

„mintegy 16.000 kolléga hiányzik a rendszerből, őket már nem lehet lehelyettesíteni, tehát elakadás, probléma biztos lesz.”

Ezeket a számokat nézve érthető, hogy Miklós György, a Szülői Hang közösség képviselője a kérdésünkre válaszolva miért a pedagógushiányt emelte ki elsőként a szülők legfőbb félelmeként a rájuk váró hónapok kapcsán.

„A tanévkezdés utolsó előtti napjában járunk és még mindig nem tudni, hogy elsejére miként rendeződnek a dolgok. Sok intézményben valószínűleg nem fogják tudni megoldani, hogy minden tantárgyat megfelelő szakképzettséggel rendelkező tanár oktasson. Ha mégis sikerül, akkor elég nagy lesz a túlterheltség a tanárok körében, ami szintén negatív módon hat majd a gyerekekre”

– mondta Miklós György, aki már most biztosra veszi, hogy idén az eddigieknél is nagyobb pedagógushiánnyal kell majd számolni.

Online oktatni vagy nem: az itt a kérdés

Emellett egy teljesen új problémával is kénytelenek farkasszemet nézni az iskolák: a rezsiárak emelkedése miatt akár az online oktatás is újból szóba jöhet, hogy ezzel mérsékeljék az intézmények rezsiköltségeit. Bár a kormány célja az lenne, hogy az iskolák zavartalanul, a hagyományos tanrendben működjenek, a Belügyminisztérium sem tudta mindezt megígérni. Szerintük arra a szélsőséges esetre is fel kell készülni, hogy Európában nem lesz elég gáz. A kormány igyekszik mindent elkövetni az online oktatás elkerülése érdekében. Ezért utasították az oktatási intézményeket, hogy mérjék fel a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét, majd újabb ötletként dobták be, hogy ha sikerül 20 fokosra fűteni a tantermeket, akkor megtartható a jelenléti oktatás.

Miklós György szerint azonban a szülőknek ebben a témában az ígéretek sem okozhatnak lelki megnyugvást.

„Bár a kormány bejelentette, hogy nem lesz online oktatás, elég csak 2020 márciusára gondolni. 13-án Orbán Viktor miniszterelnök reggel még azt mondta, nem lesz ilyen, majd még aznap este a járványhelyzetre hivatkozva elrendelte az online tanítást”

- emlékeztet Miklós György.

De mint a 2022-es tanévkezdés minden terén, itt is csak találgatni lehet, hiszen a közösség képviselője szerint sok iskolában maga az intézményvezető sem tudja, hogyan fogja kifizetni a rezsiszámlákat.

Van persze arra is példa, amikor egy iskola sajátos módszerrel próbálja leküzdeni az energiaválságot. Ilyen a győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola, ahol a vezetők az első félév elején visszavezetik a szombati tanítási napot, majd az előre ledolgozott napokkal hosszabbítják meg a téli szünetet, hogy az intézményben addig se kelljen fűteni.

Mindegy, hogy alsós vagy felsős szülő, a gyomorgörcs ott van mindkettőben

Az egy nap múlva startoló tanév aggodalmai kapcsán két szülőt is felkerestünk, egy budapesti apukát, akinek most megy hetedikbe a fia, és egy anyukát, akinek alsós a kislánya. Bár más iskolákba és évfolyamba járnak a gyerekeik, a jelenlegi helyzetről egybecsengő véleményt fogalmaztak meg:

„fogalmunk sincs, mi vár a kislányunkra és ránk szeptembertől. Gyomorgörccsel várjuk az elsejét. Most még van, aki a gyereket tanítani fogja. Legalábbis augusztus 30-i állás szerint még van infónk róla. De mi lesz 1 vagy 3 hónap múlva? Mi történik, ha betegség vagy más ok miatt kiesik az egyik tanítónő? Ki fogja átvenni a munkáját? A most meghirdetett szakköröket ki tartja majd meg 2 hónap múlva? És jövőre lesz-e még, aki kellő szakértelemmel, türelemmel tanítson? Vagy agyonhajszolt, végsőkig megalázott, adminisztratív feladatokkal tovább terhelt, alulfizetett és motiválatlan helyettesítőkre lesznek bízva a gyerekek?”

– sorolta egyre fokozottabb állapotban az édesanya az aggodalmait. Azzal kapcsolatban is tanácstalan, hogy az esetleges online oktatást miként oldhatná majd meg.

Mint mondja, a kislánya utálta az otthoni tanulást – többször sírva is fakadt tőle –, amit nehezít, hogy hiába dolgozik otthonról, nem tud minden percben a lányára figyelni. Ami mégis a leginkább aggasztja: hogyan nyújtsanak biztonságérzetet a gyerek számára, amikor ennyi a bizonytalanság körülötte?

Az általunk megkérdezett apuka fia egy belvárosi iskolába jár, ahol évek óta gondot jelent a tanárhiány, emiatt az elmúlt tanév volt az intézmény életében az eddigi legsúlyosabb.

„Volt olyan tárgyuk, amit az a pedagógus tanított, aki épp ráért. Év közben három tanáruk ment el, nyáron még három, lassan nincs már olyan pedagógus, aki ötödiktől folyamatosan tanítaná őket. Alsóból hoznak fel egy-egy óra megtartására kollégákat, akik többségének nem is az a szakiránya, amire beküldik őket.”

Náluk sok pedagógussal szemben állandó panasz volt. Mint fogalmaz, a Covid és a digitális tanítás eléggé megtépázta az amúgy is alacsony megbecsülésüket a tanároknak. Azokat azonban csodálja, akik mindezek ellenére még most is képesek a tudásuk legjavát nyújtva, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva színvonalasan oktatni, de ők vannak erős kisebbségben véleménye szerint.

12 pont: Mit tehet a szülő?

A Szülői Hang képviselője a Szeretlek Magyarország kérdésére, miszerint hogyan készülhetnek fel a szeptember elsejével induló tanév kihívásaira a szülők, Miklós György az általuk közzétett 12 pontos útmutatójukat javasolta. A tanárhiány kezelésére kárenyhítés céljából megalkotott tanácsok szerint

1. Építsünk aktív szülői közösségeket!

2. Forduljunk személyesen a kormánypárti országgyűlési képviselőkhöz!

3. Dokumentáljuk a pedagógushiányt az ombudsmannál!

4. Engedjük el a pedagógushiány következtében nem reális elvárásokat gyermekünk felé!

5. Támogassuk a pedagógusok tiltakozását!

6. Tegyünk panaszt az intézményvezetőnél és a fenntartónál!

7. Vegyük észre a pedagógushiányt, és tudatosítsuk szülőtársainkban is!

8. Használjuk az elérhető tanulási segédeszközöket!

9. Adjunk nyilvánosságot a problémának!

10. Teremtsünk szorosabb kapcsolatot a pedagógusok és a szülők között!

11. Fejlesszük gyermekünk önállóságát, tanítsuk meg a hatékony tanulás módszereire!

12. Gondolkodjunk, keressük meg a problémák gyökerét, és gyakoroljuk a szolidaritást!

Miklós György ebből az első pontot tartja jelenleg a legfontosabbnak, ezért azt tanácsolja

„a szülők igyekezzenek a szülői közösségeket megerősíteni. Minden osztálynak van egy e-mail-listája vagy egy Facebook-csoportja, ahol érdemes többet kommunikálni. Ez a gyerekfelügyelet megoldásában, de tanulási problémák megoldásában is segítséget nyújthat.”

De a túlterhelt pedagógusokkal való szorosabb kapcsolattartás is most különösen fontos lehet az őszi tanévben, így minden eddiginél türelmesebbnek kell lenni velük a Szülői Hang szerint.

Az elkövetkezendő tanévek sem lesznek jobbak

Már csak azért sem, mert a tanárhiány okozta repedéseket a hazai oktatásban már nem lehet tovább foltozgatni, hiszen ennyien nem választják ezt a szakmát. A kormány 2028-ig beígérte a pedagógusok bérének emelését uniós pénzekből sőt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétvégi Tranzit fesztiválon már 800 ezer forintos bruttó átlagbérről beszélt az esetükben. Csakhogy a béremelés egy eleme a pedagógusok jól létének, a presztízsükön is emelni kellene a PDSZ elnöke szerint. A millió dolláros kérdés, hogy a kormány jól csengő ígérete elegendő-e ahhoz, hogy a pedagógusok még 6 évig kitartsanak, hiszen a poharuk már most túlcsordult. Ahogyan a komoly megélhetési problémáik is 2022-ben, nem pedig a jövőben érintik őket. Ez pedig a gyerekek mellett a szülők életét is erőteljesen meghatározza majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk