SZEMPONT
A Rovatból

„Gyomorgörccsel várjuk az elsejét” – Szülői rémálom a tanévkezdés a tervezhetetlen félév, a helyettesítő tanárok és a bezáró iskolák miatt

Mit tehetnek a szülők? Hogyan készülhetnek fel a sokváltozós őszi tanévre? Kivédhető egyáltalán a tanárhiány, az online oktatás, vagy az iskolák bezárása?


Minden eddiginél nagyobb bizonytalansággal vágnak neki az őszi tanévnek a szülők: az egyre komolyabb mértéket öltő tanárhiány a hazai oktatás fogaskerekeit már állandó jelleggel koptatja, amit tetéz a szeptemberre beígért pedagógussztrájk is. És akkor még nem beszéltünk az intézmények télre vonatkozó, jócskán megugró rezsiköltségeiről. A tervezhetetlen tanév kezdete előtt pedig damaszkuszi kardként lebeg a szülők feje fölött az online oktatás lehetősége is. A sok változó egyszerűen lehetetlenné teszi egy nappal a kezdés előtt a szülők számára a tervezést, akik fogódzkodó nélkül vágnak neki a téli hónapoknak.

A szülők lázálma: a tanárhiány

Lassan két éve mindennapos hír, hogy az oktatási intézmények többsége már pedagógushiánnyal küzd. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke nemrégiben tovább fokozta az aggodalmakat, ugyanis elmondta, jelenleg 4800 pedagógus hiányzik az oktatásból, ami jövőre elérheti a 6000-res számot is. Az összképet nézve még rosszabb a helyzet az elnök szerint:

„mintegy 16.000 kolléga hiányzik a rendszerből, őket már nem lehet lehelyettesíteni, tehát elakadás, probléma biztos lesz.”

Ezeket a számokat nézve érthető, hogy Miklós György, a Szülői Hang közösség képviselője a kérdésünkre válaszolva miért a pedagógushiányt emelte ki elsőként a szülők legfőbb félelmeként a rájuk váró hónapok kapcsán.

„A tanévkezdés utolsó előtti napjában járunk és még mindig nem tudni, hogy elsejére miként rendeződnek a dolgok. Sok intézményben valószínűleg nem fogják tudni megoldani, hogy minden tantárgyat megfelelő szakképzettséggel rendelkező tanár oktasson. Ha mégis sikerül, akkor elég nagy lesz a túlterheltség a tanárok körében, ami szintén negatív módon hat majd a gyerekekre”

– mondta Miklós György, aki már most biztosra veszi, hogy idén az eddigieknél is nagyobb pedagógushiánnyal kell majd számolni.

Online oktatni vagy nem: az itt a kérdés

Emellett egy teljesen új problémával is kénytelenek farkasszemet nézni az iskolák: a rezsiárak emelkedése miatt akár az online oktatás is újból szóba jöhet, hogy ezzel mérsékeljék az intézmények rezsiköltségeit. Bár a kormány célja az lenne, hogy az iskolák zavartalanul, a hagyományos tanrendben működjenek, a Belügyminisztérium sem tudta mindezt megígérni. Szerintük arra a szélsőséges esetre is fel kell készülni, hogy Európában nem lesz elég gáz. A kormány igyekszik mindent elkövetni az online oktatás elkerülése érdekében. Ezért utasították az oktatási intézményeket, hogy mérjék fel a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét, majd újabb ötletként dobták be, hogy ha sikerül 20 fokosra fűteni a tantermeket, akkor megtartható a jelenléti oktatás.

Miklós György szerint azonban a szülőknek ebben a témában az ígéretek sem okozhatnak lelki megnyugvást.

„Bár a kormány bejelentette, hogy nem lesz online oktatás, elég csak 2020 márciusára gondolni. 13-án Orbán Viktor miniszterelnök reggel még azt mondta, nem lesz ilyen, majd még aznap este a járványhelyzetre hivatkozva elrendelte az online tanítást”

- emlékeztet Miklós György.

De mint a 2022-es tanévkezdés minden terén, itt is csak találgatni lehet, hiszen a közösség képviselője szerint sok iskolában maga az intézményvezető sem tudja, hogyan fogja kifizetni a rezsiszámlákat.

Van persze arra is példa, amikor egy iskola sajátos módszerrel próbálja leküzdeni az energiaválságot. Ilyen a győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola, ahol a vezetők az első félév elején visszavezetik a szombati tanítási napot, majd az előre ledolgozott napokkal hosszabbítják meg a téli szünetet, hogy az intézményben addig se kelljen fűteni.

Mindegy, hogy alsós vagy felsős szülő, a gyomorgörcs ott van mindkettőben

Az egy nap múlva startoló tanév aggodalmai kapcsán két szülőt is felkerestünk, egy budapesti apukát, akinek most megy hetedikbe a fia, és egy anyukát, akinek alsós a kislánya. Bár más iskolákba és évfolyamba járnak a gyerekeik, a jelenlegi helyzetről egybecsengő véleményt fogalmaztak meg:

„fogalmunk sincs, mi vár a kislányunkra és ránk szeptembertől. Gyomorgörccsel várjuk az elsejét. Most még van, aki a gyereket tanítani fogja. Legalábbis augusztus 30-i állás szerint még van infónk róla. De mi lesz 1 vagy 3 hónap múlva? Mi történik, ha betegség vagy más ok miatt kiesik az egyik tanítónő? Ki fogja átvenni a munkáját? A most meghirdetett szakköröket ki tartja majd meg 2 hónap múlva? És jövőre lesz-e még, aki kellő szakértelemmel, türelemmel tanítson? Vagy agyonhajszolt, végsőkig megalázott, adminisztratív feladatokkal tovább terhelt, alulfizetett és motiválatlan helyettesítőkre lesznek bízva a gyerekek?”

– sorolta egyre fokozottabb állapotban az édesanya az aggodalmait. Azzal kapcsolatban is tanácstalan, hogy az esetleges online oktatást miként oldhatná majd meg.

Mint mondja, a kislánya utálta az otthoni tanulást – többször sírva is fakadt tőle –, amit nehezít, hogy hiába dolgozik otthonról, nem tud minden percben a lányára figyelni. Ami mégis a leginkább aggasztja: hogyan nyújtsanak biztonságérzetet a gyerek számára, amikor ennyi a bizonytalanság körülötte?

Az általunk megkérdezett apuka fia egy belvárosi iskolába jár, ahol évek óta gondot jelent a tanárhiány, emiatt az elmúlt tanév volt az intézmény életében az eddigi legsúlyosabb.

„Volt olyan tárgyuk, amit az a pedagógus tanított, aki épp ráért. Év közben három tanáruk ment el, nyáron még három, lassan nincs már olyan pedagógus, aki ötödiktől folyamatosan tanítaná őket. Alsóból hoznak fel egy-egy óra megtartására kollégákat, akik többségének nem is az a szakiránya, amire beküldik őket.”

Náluk sok pedagógussal szemben állandó panasz volt. Mint fogalmaz, a Covid és a digitális tanítás eléggé megtépázta az amúgy is alacsony megbecsülésüket a tanároknak. Azokat azonban csodálja, akik mindezek ellenére még most is képesek a tudásuk legjavát nyújtva, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva színvonalasan oktatni, de ők vannak erős kisebbségben véleménye szerint.

12 pont: Mit tehet a szülő?

A Szülői Hang képviselője a Szeretlek Magyarország kérdésére, miszerint hogyan készülhetnek fel a szeptember elsejével induló tanév kihívásaira a szülők, Miklós György az általuk közzétett 12 pontos útmutatójukat javasolta. A tanárhiány kezelésére kárenyhítés céljából megalkotott tanácsok szerint

1. Építsünk aktív szülői közösségeket!

2. Forduljunk személyesen a kormánypárti országgyűlési képviselőkhöz!

3. Dokumentáljuk a pedagógushiányt az ombudsmannál!

4. Engedjük el a pedagógushiány következtében nem reális elvárásokat gyermekünk felé!

5. Támogassuk a pedagógusok tiltakozását!

6. Tegyünk panaszt az intézményvezetőnél és a fenntartónál!

7. Vegyük észre a pedagógushiányt, és tudatosítsuk szülőtársainkban is!

8. Használjuk az elérhető tanulási segédeszközöket!

9. Adjunk nyilvánosságot a problémának!

10. Teremtsünk szorosabb kapcsolatot a pedagógusok és a szülők között!

11. Fejlesszük gyermekünk önállóságát, tanítsuk meg a hatékony tanulás módszereire!

12. Gondolkodjunk, keressük meg a problémák gyökerét, és gyakoroljuk a szolidaritást!

Miklós György ebből az első pontot tartja jelenleg a legfontosabbnak, ezért azt tanácsolja

„a szülők igyekezzenek a szülői közösségeket megerősíteni. Minden osztálynak van egy e-mail-listája vagy egy Facebook-csoportja, ahol érdemes többet kommunikálni. Ez a gyerekfelügyelet megoldásában, de tanulási problémák megoldásában is segítséget nyújthat.”

De a túlterhelt pedagógusokkal való szorosabb kapcsolattartás is most különösen fontos lehet az őszi tanévben, így minden eddiginél türelmesebbnek kell lenni velük a Szülői Hang szerint.

Az elkövetkezendő tanévek sem lesznek jobbak

Már csak azért sem, mert a tanárhiány okozta repedéseket a hazai oktatásban már nem lehet tovább foltozgatni, hiszen ennyien nem választják ezt a szakmát. A kormány 2028-ig beígérte a pedagógusok bérének emelését uniós pénzekből sőt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétvégi Tranzit fesztiválon már 800 ezer forintos bruttó átlagbérről beszélt az esetükben. Csakhogy a béremelés egy eleme a pedagógusok jól létének, a presztízsükön is emelni kellene a PDSZ elnöke szerint. A millió dolláros kérdés, hogy a kormány jól csengő ígérete elegendő-e ahhoz, hogy a pedagógusok még 6 évig kitartsanak, hiszen a poharuk már most túlcsordult. Ahogyan a komoly megélhetési problémáik is 2022-ben, nem pedig a jövőben érintik őket. Ez pedig a gyerekek mellett a szülők életét is erőteljesen meghatározza majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk