SZEMPONT
A Rovatból

„Gyomorgörccsel várjuk az elsejét” – Szülői rémálom a tanévkezdés a tervezhetetlen félév, a helyettesítő tanárok és a bezáró iskolák miatt

Mit tehetnek a szülők? Hogyan készülhetnek fel a sokváltozós őszi tanévre? Kivédhető egyáltalán a tanárhiány, az online oktatás, vagy az iskolák bezárása?


Minden eddiginél nagyobb bizonytalansággal vágnak neki az őszi tanévnek a szülők: az egyre komolyabb mértéket öltő tanárhiány a hazai oktatás fogaskerekeit már állandó jelleggel koptatja, amit tetéz a szeptemberre beígért pedagógussztrájk is. És akkor még nem beszéltünk az intézmények télre vonatkozó, jócskán megugró rezsiköltségeiről. A tervezhetetlen tanév kezdete előtt pedig damaszkuszi kardként lebeg a szülők feje fölött az online oktatás lehetősége is. A sok változó egyszerűen lehetetlenné teszi egy nappal a kezdés előtt a szülők számára a tervezést, akik fogódzkodó nélkül vágnak neki a téli hónapoknak.

A szülők lázálma: a tanárhiány

Lassan két éve mindennapos hír, hogy az oktatási intézmények többsége már pedagógushiánnyal küzd. Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke nemrégiben tovább fokozta az aggodalmakat, ugyanis elmondta, jelenleg 4800 pedagógus hiányzik az oktatásból, ami jövőre elérheti a 6000-res számot is. Az összképet nézve még rosszabb a helyzet az elnök szerint:

„mintegy 16.000 kolléga hiányzik a rendszerből, őket már nem lehet lehelyettesíteni, tehát elakadás, probléma biztos lesz.”

Ezeket a számokat nézve érthető, hogy Miklós György, a Szülői Hang közösség képviselője a kérdésünkre válaszolva miért a pedagógushiányt emelte ki elsőként a szülők legfőbb félelmeként a rájuk váró hónapok kapcsán.

„A tanévkezdés utolsó előtti napjában járunk és még mindig nem tudni, hogy elsejére miként rendeződnek a dolgok. Sok intézményben valószínűleg nem fogják tudni megoldani, hogy minden tantárgyat megfelelő szakképzettséggel rendelkező tanár oktasson. Ha mégis sikerül, akkor elég nagy lesz a túlterheltség a tanárok körében, ami szintén negatív módon hat majd a gyerekekre”

– mondta Miklós György, aki már most biztosra veszi, hogy idén az eddigieknél is nagyobb pedagógushiánnyal kell majd számolni.

Online oktatni vagy nem: az itt a kérdés

Emellett egy teljesen új problémával is kénytelenek farkasszemet nézni az iskolák: a rezsiárak emelkedése miatt akár az online oktatás is újból szóba jöhet, hogy ezzel mérsékeljék az intézmények rezsiköltségeit. Bár a kormány célja az lenne, hogy az iskolák zavartalanul, a hagyományos tanrendben működjenek, a Belügyminisztérium sem tudta mindezt megígérni. Szerintük arra a szélsőséges esetre is fel kell készülni, hogy Európában nem lesz elég gáz. A kormány igyekszik mindent elkövetni az online oktatás elkerülése érdekében. Ezért utasították az oktatási intézményeket, hogy mérjék fel a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét, majd újabb ötletként dobták be, hogy ha sikerül 20 fokosra fűteni a tantermeket, akkor megtartható a jelenléti oktatás.

Miklós György szerint azonban a szülőknek ebben a témában az ígéretek sem okozhatnak lelki megnyugvást.

„Bár a kormány bejelentette, hogy nem lesz online oktatás, elég csak 2020 márciusára gondolni. 13-án Orbán Viktor miniszterelnök reggel még azt mondta, nem lesz ilyen, majd még aznap este a járványhelyzetre hivatkozva elrendelte az online tanítást”

- emlékeztet Miklós György.

De mint a 2022-es tanévkezdés minden terén, itt is csak találgatni lehet, hiszen a közösség képviselője szerint sok iskolában maga az intézményvezető sem tudja, hogyan fogja kifizetni a rezsiszámlákat.

Van persze arra is példa, amikor egy iskola sajátos módszerrel próbálja leküzdeni az energiaválságot. Ilyen a győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola, ahol a vezetők az első félév elején visszavezetik a szombati tanítási napot, majd az előre ledolgozott napokkal hosszabbítják meg a téli szünetet, hogy az intézményben addig se kelljen fűteni.

Mindegy, hogy alsós vagy felsős szülő, a gyomorgörcs ott van mindkettőben

Az egy nap múlva startoló tanév aggodalmai kapcsán két szülőt is felkerestünk, egy budapesti apukát, akinek most megy hetedikbe a fia, és egy anyukát, akinek alsós a kislánya. Bár más iskolákba és évfolyamba járnak a gyerekeik, a jelenlegi helyzetről egybecsengő véleményt fogalmaztak meg:

„fogalmunk sincs, mi vár a kislányunkra és ránk szeptembertől. Gyomorgörccsel várjuk az elsejét. Most még van, aki a gyereket tanítani fogja. Legalábbis augusztus 30-i állás szerint még van infónk róla. De mi lesz 1 vagy 3 hónap múlva? Mi történik, ha betegség vagy más ok miatt kiesik az egyik tanítónő? Ki fogja átvenni a munkáját? A most meghirdetett szakköröket ki tartja majd meg 2 hónap múlva? És jövőre lesz-e még, aki kellő szakértelemmel, türelemmel tanítson? Vagy agyonhajszolt, végsőkig megalázott, adminisztratív feladatokkal tovább terhelt, alulfizetett és motiválatlan helyettesítőkre lesznek bízva a gyerekek?”

– sorolta egyre fokozottabb állapotban az édesanya az aggodalmait. Azzal kapcsolatban is tanácstalan, hogy az esetleges online oktatást miként oldhatná majd meg.

Mint mondja, a kislánya utálta az otthoni tanulást – többször sírva is fakadt tőle –, amit nehezít, hogy hiába dolgozik otthonról, nem tud minden percben a lányára figyelni. Ami mégis a leginkább aggasztja: hogyan nyújtsanak biztonságérzetet a gyerek számára, amikor ennyi a bizonytalanság körülötte?

Az általunk megkérdezett apuka fia egy belvárosi iskolába jár, ahol évek óta gondot jelent a tanárhiány, emiatt az elmúlt tanév volt az intézmény életében az eddigi legsúlyosabb.

„Volt olyan tárgyuk, amit az a pedagógus tanított, aki épp ráért. Év közben három tanáruk ment el, nyáron még három, lassan nincs már olyan pedagógus, aki ötödiktől folyamatosan tanítaná őket. Alsóból hoznak fel egy-egy óra megtartására kollégákat, akik többségének nem is az a szakiránya, amire beküldik őket.”

Náluk sok pedagógussal szemben állandó panasz volt. Mint fogalmaz, a Covid és a digitális tanítás eléggé megtépázta az amúgy is alacsony megbecsülésüket a tanároknak. Azokat azonban csodálja, akik mindezek ellenére még most is képesek a tudásuk legjavát nyújtva, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva színvonalasan oktatni, de ők vannak erős kisebbségben véleménye szerint.

12 pont: Mit tehet a szülő?

A Szülői Hang képviselője a Szeretlek Magyarország kérdésére, miszerint hogyan készülhetnek fel a szeptember elsejével induló tanév kihívásaira a szülők, Miklós György az általuk közzétett 12 pontos útmutatójukat javasolta. A tanárhiány kezelésére kárenyhítés céljából megalkotott tanácsok szerint

1. Építsünk aktív szülői közösségeket!

2. Forduljunk személyesen a kormánypárti országgyűlési képviselőkhöz!

3. Dokumentáljuk a pedagógushiányt az ombudsmannál!

4. Engedjük el a pedagógushiány következtében nem reális elvárásokat gyermekünk felé!

5. Támogassuk a pedagógusok tiltakozását!

6. Tegyünk panaszt az intézményvezetőnél és a fenntartónál!

7. Vegyük észre a pedagógushiányt, és tudatosítsuk szülőtársainkban is!

8. Használjuk az elérhető tanulási segédeszközöket!

9. Adjunk nyilvánosságot a problémának!

10. Teremtsünk szorosabb kapcsolatot a pedagógusok és a szülők között!

11. Fejlesszük gyermekünk önállóságát, tanítsuk meg a hatékony tanulás módszereire!

12. Gondolkodjunk, keressük meg a problémák gyökerét, és gyakoroljuk a szolidaritást!

Miklós György ebből az első pontot tartja jelenleg a legfontosabbnak, ezért azt tanácsolja

„a szülők igyekezzenek a szülői közösségeket megerősíteni. Minden osztálynak van egy e-mail-listája vagy egy Facebook-csoportja, ahol érdemes többet kommunikálni. Ez a gyerekfelügyelet megoldásában, de tanulási problémák megoldásában is segítséget nyújthat.”

De a túlterhelt pedagógusokkal való szorosabb kapcsolattartás is most különösen fontos lehet az őszi tanévben, így minden eddiginél türelmesebbnek kell lenni velük a Szülői Hang szerint.

Az elkövetkezendő tanévek sem lesznek jobbak

Már csak azért sem, mert a tanárhiány okozta repedéseket a hazai oktatásban már nem lehet tovább foltozgatni, hiszen ennyien nem választják ezt a szakmát. A kormány 2028-ig beígérte a pedagógusok bérének emelését uniós pénzekből sőt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétvégi Tranzit fesztiválon már 800 ezer forintos bruttó átlagbérről beszélt az esetükben. Csakhogy a béremelés egy eleme a pedagógusok jól létének, a presztízsükön is emelni kellene a PDSZ elnöke szerint. A millió dolláros kérdés, hogy a kormány jól csengő ígérete elegendő-e ahhoz, hogy a pedagógusok még 6 évig kitartsanak, hiszen a poharuk már most túlcsordult. Ahogyan a komoly megélhetési problémáik is 2022-ben, nem pedig a jövőben érintik őket. Ez pedig a gyerekek mellett a szülők életét is erőteljesen meghatározza majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Mehringer Marci: Van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg
Mehringer Marci rengeteg támadást kapott kormánykritikus dalszövege miatt, de szerinte generációjának többsége hozzá hasonló dühöt érez. A 23 éves énekesbe Nagy Feró is beleállt, akiről azt mondja, csak egy megvezetett idős ember.


Mehringer Marcit az X-Faktor 10. évadában ismerhette meg az ország. A fiatal énekes akkor a negyedik helyen végzett. A műsor után zenekart alapított, több dalukkal is szép eredményeket értek el, az igazi sikert számára a 2025-ben megjelent Szar az élet című száma hozta meg. A 23 éves zenész ebben a saját magát és a kortársait érintő problémákról, érzésekről énekel.

A dallal hamar a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került, és a közösségi oldalakon is sokan kritizálták részben a szöveg, részben pedig amiatt, hogy egy előadó miért foglalkozik politikai kérdésekkel. De Nagy Feró is többször beszólt neki. Marcival most arról beszélgettünk, hogyan élte meg a negatív kritikákat, és számított-e egyáltalán ekkora visszhangra. De a fiatal zenész azt is elárulta, hogyan látja ma Magyarországot és a saját generációját.

– A Szar az élet című számotok eléggé megosztó, hozzád milyen visszajelzések jutottak el?

– Ennek a dalnak valóban olyan ereje van, ami korábban más számunknak nem volt. Sokkal inkább a figyelem középpontjába kerültünk.

A propagandát leszámítva összességében inkább pozitívak a visszajelzések.

Sokan elmondják, hogy ők is ugyanígy gondolják a dolgokat. De azért van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg.

– Ilyeneket is írnak neked?

– Persze. A Facebookon mostanra azért már az idősebb korosztály van jelen, és talán ez az a platform, ahová leginkább beférkőzött a politika. Sőt, a Facebook kb. már csak politika... tele van a hírportálok cikkeivel. Egyébként a hírekkel többnyire én is ott találkozom, ott olvasok politikai, közéleti tartalmakról. Illetve Facebookon van talán a legtöbb negatív komment is. Az már természetes, hogy mondjuk másfél-kétmillióan megnéznek egy videót, van alatt 3-4 ezer komment, aminek a fele az biztos, hogy ilyen.

– Hogyan kezeled ezeket a negatív kommenteket?

– Őszintén szólva engem ezek nem érintenek meg. Nem tudok most már ezeken izgulni, nem húzom fel magam rajtuk. Az az igazság, hogy az ilyenekhez az ember egy idő után hozzászokik. Másfelől mindenkinek szabad véleményt nyilvánítani: ha valakinek nem tetszik az, amit csinálok, az is teljesen rendben van.

– Mennyire számítottál arra, hogy ekkorát fog menni ez a dal, és hogy ilyen megosztó lesz?

- Nyilván reméltem, hogy nagyot fog menni, de arra nem számítottam, hogy ekkorát. A hatását illetően abszolút nem számoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindenhová el fog jutni, és hogy ekkora port kavar majd. Azt gondoltam, hogy azért lesz sok-sok fiatal, aki ezzel rezonálni fog. És abszolút beigazolódott számomra, hogy ami ebben a dalban van, ez a fajta düh, az nem kizárólag bennem él, hanem ez tényleg egy valid érzés a fiatalok többségében. Az az igazság, hogy

nemcsak én, de a legtöbb barátom is ugyanazt éli át: nincs hol laknia, nagyon drága az albi, rossz az oktatás, szar az egészségügy... Igazából ez a dal kigurult belőlem, szóval nem kellett sokat gondolkoznom rajta, könnyen jöttek a szavak.

A legnehezebb része inkább az volt, hogy mi az, amit kiveszünk belőle, merthogy van legalább 50 sor, ami nem került bele, hiszen túl hosszú lett volna. De ezek megvannak, és talán majd egy másik dalban még előveszem. De egyébként most úgy érzem, hogy nem feltétlen szeretnék több hasonló jellegű, kimondottan politika tartalmú dalt.

– Miért?

– Elsősorban azért, mert nem akarom, hogy ez öncélúvá váljon.

Én nem pénzt akarok ezen keresni. A zene számomra a művészetről szól, meg arról, hogy elmondjam, amit érzek, és nem arról, hogy felüljek erre a hype-vonatra.

Egyszer elmondtam, amit akartam, meg ami bennem volt, de számomra egy kicsit furcsa lenne, ha innentől újra és újra arról írnék dalt, ami szar az életben.

– Mondtad ezt a hype-vonatot, és az tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan előadó van, akik akár a zenéikben, akár a színpadi megnyilvánulásaikban foglalkoznak a politikával. A propaganda ezekre művészekre rendre reagál. Te is így jártál. Sőt, téged a nyíltan fideszes Nagy Feró is bekóstolt. Benned hogyan csapódott ez le?

– Az ő esete elég érdekes...

Nem akarom megbántani sem őt, sem a korosztályát, de ő végső soron egy idős ember, akinek a korát szépen kihasználják. Kicsit olyan, mint egy báb, és rossz ezt látni.

Én találkoztam vele, és ő egyáltalán nem egy rosszindulatú figura, csak egy megvezetett idős ember, aki ráadásul valószínűleg még pénzt is kap azért, hogy hülyeségeket beszéljen a tévében. Egy eseményen előttük léptünk fel, és mondtam neki, hogy nyugodtan nézze végig a koncertünket. Ott állt a színpad szélén végig, láttam rajta, hogy amúgy meg élvezi a zenéinket... és közben a médiában meg tök mást kell mondjon, vagy csináljon. Persze ettől még nem akarom az ő felelősségét tompítani ebben az ügyben, de baromi szomorú ezt látni. És

az a legrosszabb az egészben, hogy ő olyan ember, aki egy időben szép dolgokért és nemes célokért lázadt, és most egy nagyon hasonló rendszernek a katonája.

– Egyébként szerinted egy zenésznek mennyire dolga az, hogy politikával foglalkozzon?

– Szerintem egy alkotó embernek mindig kritikusnak kell lenni, hogy képezzünk valamilyen fajta ellenpólust. Én azt gondolom, hogy egy jó zenész örök ellenzéki, akkor is, hogyha egy olyan kormány van éppen hatalmon, akiknek az irányítása alatt jól működik az ország.

Szerintem Magyarországon egy kicsit el vannak csúszva a dolgok, mert azt gondolják az emberek, hogy a politikusok a mi főnökeink. Holott ez pont fordítva van, mert a politikusokat az emberek választják meg, tehát ők vannak értünk, és az volna a feladatuk, hogy azokat a dolgokat, amiket a társadalom szeretne, vagy ami a társadalom számára jó, megtegyék.

A politikusok nem azért vannak ott, hogy majd ők megmondják, mi legyen, ők az átlagembert kellene, hogy képviseljék. De az a probléma, hogy mi magyarok nem ebben szocializálódtunk, és szerintem nekünk, fiataloknak az az egyik fontos feladatunk, hogy ezen a gondolkodásmódon változtassunk.

– Milyennek látod a saját generációdat?

– Alapvetően nagyon fekete-fehérnek. Van az egyik oldal, a teljes nihil, akiknél azt látom, hogy amit érzékelnek a világból, az arra sarkallja őket, hogy semminek semmi értelme, és belecsúsznak ebbe a minden szar állapotba. Ezzel ők elvannak. Emellett pedig ott a másik oldal, akik nagyon ambíciózusak, céljaik vannak, amikor meg akarnak valósítani. Tenni akarnak, jobb emberekké válni és egy jobb helyet csinálni az országból, a világból. Szóval szerintem a mi generációnk ilyen, két véglet, és nem igazán van átmenet. De azt gondolom, hogy az ambíciózus fiatalokból, az akaraterőből szerintem sokkal több van. Illetve

mi fiatalok talán sokkal inkább abba az irányba húzunk, hogy valamiféle kollektív egyetértésben tudjunk majd együtt létezni. Szerintem sokkal kevésbé vagyunk önzőek már, kevesebb az egyén, és sokkal több a kollektíva a fiataloknak a fejében.

Szerintem többet törődünk egymással, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, elfogadóbbak és, sokkal jobban érdekel minket környezetük.

– Te, mint Mehringer Marci, egy 23 éves zenész, milyen országban szeretnél élni, milyen Magyarország lenne számodra az ideális?

– Elég egyszerűen meg tudom fogalmazni: egy olyan országban, ahol mindenki embernek érezheti magát, teljesen mindegy, hogy honnan jön, hogy milyen a bőrszíne, milyen a vallása, milyen a szexualitása. Egy olyan szép és szabad Magyarországon szeretnék élni, ahol mind egymásért vagyunk. Ez egy nagyon egyszerű, meg nagyon klisés gondolat, de közben azt gondolom, hogy ennél tényleg semmi sem fontosabb.

Mostanra magyar ember lett, magyar embernek farkasa, ez így nem járja.

Mi nem fideszesek, meg tiszások, meg mi hazánkosok, meg nem tudom, kik vagyunk, hanem a hogy egytől egyig mind magyarok vagyunk. Mindannyian ugyanabban az országban élünk, és bárki is van kormányon, mindenkiért felel. Szomorú, hogy ennyire szét lett szakítva ez a kis ország, ez a kis nép. Szóval egy olyan országban szeretnék élni, ahol ez nincs jelen. Egy szabad Magyarországot szeretnék, ahol mindannyian embernek számítunk.

– Mik a terveid a következő időszakra, várhatóak például új dalok?

– Idén még biztosan kiadunk két dalt, és tervezünk egy nagykoncertet is, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Jövő tavasszal pedig tervben van egy fullos nagylemez is, amit télen fogok tudni befejezni, mert akkor lesz rá időm. Számomra az a legfontosabb, hogy ezzel a lemezzel össze tudjam foglalni az elmúlt időszakot, meg mindent, ami bennem van, az érzéseimet. Hogy ez pontosan mit takar, vagy, hogy lesz-e benne még társadalmi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos gondolat is, az egyelőre maradjon titok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET: