SZEMPONT

Gyarmati István: Ezek a változások nem Trump művei, régen beszélünk már az új világrendről, a változások Trump után is meg fognak maradni

A kanadai miniszterelnöknek, Carney-nak igaza van: tessék felkészülni arra, hogy ez a világ más – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki ugyanakkor úgy látja, Európa és Amerika a különbségek ellenére is egy közösség marad a jövőben.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/AP/Evan Vucci - szmo.hu
2026. január 26.

Mark Carney kanadai miniszterelnök a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott egy beszédet, amely azonnal körbeszárnyalt a világon. A beszéd szikár volt, és cseppet sem lelkesítő: kimondta azt, amit sejtettünk már: végleg lezárult a II. világháború utáni világrend. Az új korszakra szerinte a nagyhatalmi hegemónia a jellemző, ám kiutat is mutatott, Václav Havelt idézve, aki az erővel szembeni meghunyászkodás helyett az egységes kiállást állította példaképpen, és Carney is a kisebb országok közös fellépését jelölte meg lehetőségként, ami ellent tarthat az erőre alapozó politikának.

Milyen játékteret maradhatnak a nemzetközi szervezetekbe tömörülő közepes és kis országoknak, amikor az amerikai elnök Grönlandtól Gázáig érvényesíti a saját, nyers érdekeit? Erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel.

— Sok minden történik egyszerre a világban. Kezdjük Carney, kanadai miniszterelnök nagy port kavart beszédével, amelyben az eddigi világrend elmúlásáról beszélt, de azt is felvázolta, mit tehetnek a középhatalmak a nagyhatalmi túlsúllyal szemben. Trump jócskán berágott erre. Mit gondol a beszédben elhangzott elemzésről?

— Azt gondolom, hogy ezt a beszédet a történelem Churchill fultoni beszéde mellett fogja nyilvántartani. Egy új korszak bejelentését, elemzését, leírását tartalmazza, és azt, hogyan kell ezt kezelnie egy, a világ számára fontos szereplőnek.

Churchill is ezt tette Fultonnál: elmondta, hogy milyen lesz a világ, hogy vasfüggöny ereszkedik le Európára, és hogyan kell ezt kezelniük a demokratikus országoknak. Ugyanezt tette Carney is, a mostani viszonyokra alkalmazva.

Ez egy nagyon jelentős beszéd. Ráadásul Donald Trump megtette azt a szívességet, hogy rögtön illusztrálta is, mennyire igaza van a kanadai kormányfőnek. Tessék visszaemlékezni: Donald Trump megérkezett Davosba, a kisegítő járattal, mert az eredeti gépe lerobbant, majd nagyhangon kijelentette, hogy „ha erővel, akkor erővel”, ha másképp, akkor persze másképp, de nem fog habozni, megszerzi Grönlandot. Ezután Mark Rutte, NATO-főtitkár leült vele tárgyalni, és figyeljünk csak: a sokat leírt nemzetközi szervezetek, amelyeknek állítólag elmúlt az időszaka, most hirtelen működésbe léptek.

Egy ilyen tárgyalás után érdekes módon Donald Trump visszakozott,

és azt mondta, hogy megállapodtak. Egyébként abban állapodtak meg, amit korábban már mindenki mondott: hogy igazából irracionálisak a követelései. Megállapodnak, a világ fellélegzett, hogy egy óriási veszély elmúlt, ráadásul Donald Trump egy olyan militáns dicséretet mondott a NATO-ról, amit sokkal nagyobb NATO-pártiaktól sem hallottunk még soha. Ennél fényesebb bizonyíték nem is kell arra, hogy Carney-nak igaza volt.

— Úgy gondolja, van realitása annak, hogy a Carney által felvázolt recept működőképes modus vivendi lesz az elkövetkezendő évtizedekre?

— Érezhetően nem kell rá külön bizonyíték, ez most már nem csak egy elméleti jogfejtés. Ő mondott valamit, és utána meg is látszott, hogy ez működik. Mert hogy ez működött, ezért adta fel Donald Trump az eredetileg eszement, buta, elképzelhetetlenül arrogáns álláspontját.

— A NATO esetében ez talán működött, de mi a helyzet egy sokkal bonyolultabb szervezettel, az Európai Unióval, ahol nehezebben születnek a döntések?

— Sokkal bonyolultabb szervezet, nyilvánvalóan sokkal sokrétűbbek a feladatai, mint a NATO-nak. De nagyon jól összehangoltan működtek, mert az EU arra válaszolt, ami az ő kompetenciája: ha Donald Trump bevezeti a vámokat, amiket kilátásba helyezett, akkor kemény ellenlépésekre kell számítania az Európai Unió részéről. Erre végül nem is került sor, mert Donald Trump rögtön le is mondott a vámok bevezetéséről. Úgyhogy én azt látom, hogy ez most pontosan annak a bizonyítéka, hogy az Európai Unió, amikor a saját területén marad, és abban tevékenykedik, ami az ő kompetenciája, akkor nagyon hatékonyan tud dolgozni.

— Elképzelhető, hogy a nagyhatalmi nyomás szorosabb integrációra, egy racionálisabb struktúra kiépítésére készteti az EU-t?

— Az Európai Unió most elért egy integrációs szintet, és itt most arról folyik a vita az Unión belül, sajnos inkább propaganda-jelszavakkal, mint érdemi kérdésekkel, hogy el kell döntenie, továbbmegy-e az integráció útján, vagy visszalép. A helyzet olyan, mintha egy autó megállna egy lejtőn, és el kellene döntenie, merre induljon, tovább, vagy visszafele, mert ott sokáig nem maradhat. Ebben a helyzetben van most az Európai Unió. A legtöbbet a külpolitikáról beszélünk, hogy ott a döntéshozatal konszenzusos-e vagy sem. Azt gondolom, ez a helyzet félreértése.

Az európai integráció kulcskérdése az adóügyi integráció. Ha az nincs, akkor, mint láttuk, a monetáris politikát is válságba sodorhatja. Ha pedig megvalósul, az olyan mértékű és mélységű integrációt jelent, ami magával hozhatja az összes többit.

De persze nem kell mindent integrálni. A magyar kormánynak most volt egy kezdeményezése, hogy fel kell mérni, hogy mi az, amit az integráción belül közösen kell csinálni, és mi az, amit nemzeti hatáskörben kell tartani. Szerencsére Bóka Jánosra bízta a kezelését, aki szakember az Európai Unió tekintetében. Reméljük, hogy a szakember fogja vezetni a kezét és az agyát, nem a politikus. Ez érdemi javaslat. Az ugyanis nem vezet sehová, hogy lóbálunk két zászlót, az egyikre az van írva, hogy „Európai Egyesült Államok”, a másikra meg az, hogy „nemzetek Európája”, és akkor erről kiabálunk egymásnak. Tehát, most lehet igazi, komoly kérdésekről beszélni.

Ha ezt a vizsgálatot objektíven, szakmai és nem politikai propaganda alapokon végzik el, az nagyon hasznos lesz.

Mert hol tartunk most? Ott, hogy a közös kötvénykibocsátás, ha úgy tetszik, a közös adósságviselés felveti a kérdést: hogyan is van ez az adópolitikával, az árpolitikával, a nyugdíjakkal, a fiskális politikával? Erről egyelőre nem beszélünk, éppen elég nagy vita van e körül más okokból is, például Ukrajna miatt.

De az EU mindig akkor lépett előre, amikor valami nagy kihívással, ha úgy tetszik, válsággal szembesült, és összeszedte magát.

Ha most is talál megoldást, az nagyon jót fog tenni neki, meg nekünk is. De azt gondolom, el kell gondolkodni azon, hogy érdemes-e efféle lózungokat hangoztatni. Meg kell csinálni azt, amit integrálni kell, és aztán, hogy hogyan nevezzük el, az teljesen érdektelen.

— A magyar kormány az elmúlt években viszont inkább lassította, gáncsolta az EU munkáját.

— Azt gondolom, hogy ezek a viták most kezdődnek, illetve csak néhány éve folynak. Az országokon belül is nagy vita van arról, hogy milyen álláspontot foglaljanak el. Az, hogy egy ország milyen álláspontot képvisel az EU-ban, nem kőbe vésett dolog. Minden országban megvan mind a két álláspont: az is, hogy gyorsan tovább kell menni, meg az is, hogy nem. Ezeknek a vitáknak először le kell zajlaniuk nemzeti szinten.

Egy ország mai álláspontja nem biztos, hogy jövőre is ugyanez lesz, mert az országon belüli vita eredménye egy választáson is megnyilvánulhat.

És itt most nem a magyarországi választásokra gondolok. Tessék megnézni a nagyon integrációpárti francia politikát: nem tudjuk, mi lesz Macron után másfél év múlva. Vagy ott van Nagy-Britannia, amelyik már nem tagország, de jelenleg európaibb sok tagállamnál, ám egy Farage-győzelem ott is biztosan más politikát hozna. Szóval ez egy folyamat, aminek le kell zajlania. Amikor leülepszik ez a vita, és látszik, kinek mi az érdeke és álláspontja, akkor kialakul majd hivatalosan is az, ami már most is létezik, csak a politikusok nem szeretik elismerni: a többsebességes Európa. Van Schengeni-övezet, amiben nem minden EU-s ország vesz részt, van eurózóna, és vannak a megerősített együttműködések, ahol formális joga van minden országnak bizonyos területeken részt venni vagy sem. Ez meg fog szilárdulni. És nyilván aki a monetáris unióban benne van, annak a fiskális unióban is részt kell vennie.

— Az idei választási naptár tele van fontos tagállami választásokkal. Nem túl nehézkes így előrehaladni egy ennyire változó világban?

— Ez a demokrácia eszenciája. Ha nem akarunk demokráciát, akkor válasszunk egy királyt, aki uralkodik, és akkor nagyon egyszerűen fognak működni a dolgok. A demokrácia ilyen: nehézkes, sokáig tart, úgy tűnik, mintha soha nem tudna kialakulni egy közös álláspont, aztán egyszer mégiscsak leülepszik és megtörténik. Ez minden demokráciában így van. És tessék megnézni, az Európai Unió mit ért el! Óriási eredményeket. Így is, hogy huszonheten vagyunk, nagyon nagy eredményeket tudtunk elérni. Sokkal jobban élünk az Európai Unióban, mintha nem lenne.

Azok a sirámok, hogy Európa lemarad, meg a termelékenység... ezek nem reálisak.

Szokták mondani, hogy a termelékenység Európában mennyire elmarad Amerikától. Egyrészt nincs nagyon elmaradva. 2010-ben az EU akkori tagországai pontosan annyival voltak lemaradva Amerika mögött, mint most. Közben a teljes EU lemaradása nőtt, de ez annak köszönhető, hogy belépett egy csomó új tagország, ahol nagyon alacsony a termelékenység. Azoknak az országoknak, amelyek 2000-ben már tagok voltak, a termelékenysége alig marad el az Egyesült Államokétól. És ha megnézzük, miért, az nem azért van, mert butábbak lennénk, hanem mert rengeteg szabadságunk, fizetett juttatásaink. Sokkal kevesebbet dolgoznak az európaiak, mint az amerikaiak. És akkor most gondolkozzunk el:

oda akarjuk-e adni a fizetett szabadságunkat azért, hogy a termelékenységünk növekedjen, vagy inkább elviseljük, hogy egy kicsit kevésbé termelünk, de cserébe van három hét szabadságunk egy évben, nem egy, mint az amerikaiaknak?

Ezeken a szlogeneken túl kell lépni, mert mögöttük mindig politikai célok vannak, amik egyáltalán nem biztos, hogy a valóságot tükrözik.

— Beszéljünk a nemzetközi szervezetekről. Trump létrehozott egy újat, a Béketanácsot. Mi ez valójában? Egyesek szerint ezzel az ENSZ-t akarja leváltani.

— Ismeri a viccet, amikor a fiatal kamasz elviszi a vidéki nagyapját az állatkertbe? A farkasoknál a nagyapa azt mondja: „Semmi különös. Olyan, mint a mi kutyánk, csak nagyobb.” A tigrisnél: „Olyan, mint a mi macskánk, csak nagyobb.” Aztán odaérnek a zsiráfhoz, az öreg megáll, ránéz, és azt mondja: „Ilyen állat nincs is.” Na, ez a tákolmány ilyen. Én nem tulajdonítok Donald Trumpnak olyan hihetetlen koncepcionális gondolkodást, hogy ő ezzel az ENSZ-t akarná leváltani. Ő mindent le akar váltani, ami nem az ő irányítása alatt áll, kiléptek még a WHO-ból is. Tehát ő csinált valamit, ami nem létezik. Ez egy fügefalevél, amivel azt mondhatja: amit én akarok, azt nem is én akarom, hanem ez a 60, 50 vagy 18 ország, a nagy nemzetközi koalíció.

A tagoknak annyi a joguk, hogy egyetértsenek Donald Trumppal. Ha nem értenek egyet, akkor érvényes a szabály, mint a régi viccben: a főnöknek mindig igaza van.

Nem tudunk semmi részletet, azt sem, mire költik az egymilliárd dollárt. Az Egyesült Államok hatalmas ország, de azért nem rossz, ha van mögötte támogatás. Nem gondolom, hogy ebből bármi komoly dolog születik, kivéve azt, hogy az Egyesült Államok elnöke a vezetője, és ezért nagy súlya van annak, amit a Donald Trump nevű ember mond, bármilyen minőségében is. És, hogy miért lépett be Magyarország? Azt gondolom, ez presztízsnyereség. Akárhogy is viszonyulnak az emberek Donald Trumphoz, az Amerikai Egyesült Államokkal jóban lenni a nemzetközi politika egyik első számú szabálya. És van egy nagyon fontos dolog:

ha Izrael belép ebbe a csoportba, és a csoport feladata a gázai probléma kezelése, akkor Magyarországnak, amely Izraelt nagyon helyesen, a mainstream áramlatokkal szemben támogatja, jó döntése volt, hogy belépett.

Aztán majd meglátjuk, meddig tart és hogyan működik.

— Viszont Magyarország tagja más nemzetközi szervezeteknek is. Mi történik, ha konfliktus alakul ki ezek között?

— Ez attól függ, milyen a konfliktus, és mik az érdekeink. Oda állunk, amelyik az érdekeinket jobban tükrözi.

— Elképzelhető, hogy ez a szervezet valóban tartós békét teremt a gázai övezetben?

— Az Amerikai Egyesült Államok tud abban hatékony lenni. Ha ezt a lépését a Béketanács nevű fügefalevél alatt teszi, akkor igen. Érdekes lesz látni, hogyan navigálják a szervezetet mondjuk Izrael és Törökország között. De a szervezet önmagában nem fog cselekedni, itt az amerikaiak és néhány érintett ország tud támogatást nyújtani.

— Térjünk vissza Carney beszédéhez. Trump 80 éves. Ha ő távozik, a fellépése által indított változások tartósak lesznek?

— Azt gondolom, ezek a változások nem Trump művei. Régen beszélünk már az új világrendről. Trump ennek a terméke, és természetesen mint amerikai elnök, előmozdítója is ezeknek a változásoknak. A személyiségéből adódóan az inga tovább lendült, mint ahol a közepe lenne, de a változások Trump után is meg fognak maradni.

— Egy másik, kiszámíthatóbb politikus vezetése alatt sem térhetne vissza a régi világrend?

— Még akkor sem várható visszarendeződés. Egy csomó változás már Biden alatt elkezdődött, csak ő nem kiabálta szét a világban. Nem gondolom, hogy az a világ, ami volt, egy az egyben visszatér. Carney-nak igaza van: tessék felkészülni arra, hogy ez a világ más. Azoknak, akik visszasírják a régi szép időket, a hidegháborút, azt kell, hogy mondjam, a stabilitás hiánya nem jelent káoszt. A világtörténelem azt mutatja, hogy

az a fajta stabil rendszer, ami a hidegháború idején volt, mindössze két időszakban létezett: akkor, és a Szent Szövetség idején, 1815-től 1848-ig.

Az elmúlt kétezer évből mindössze 80 év volt tehát ilyen. Nem az a jellemző, amit mi megszoktunk.

— És a Nyugat egysége? Az is megszűnhet, ha Trump konfliktusba kerül a szövetségeseivel?

— Ez egy másfajta, dinamikus egység. A demokráciában nincs olyan, hogy valami egyszer kialakul és örökké fennáll. Könnyebb volt egységben maradni a Szovjetunió idején, de a különbségek már akkor is megvoltak, csak nem látszottak ennyire. Tessék végiggondolni, hogy a '70-es években, amikor Európában az emberi jogok védelme és a szociális piacgazdaság már cél volt, a fő szövetséges Amerika hogy nézett ki? Nem volt minimálbér, nem volt mindenkinek egészségbiztosítása, és a Ku-Klux-Klan keresztjei bizony égtek az ország nagy részében.

Ugyanazon az értékközösségen belül vagyunk, de most látszik, hogy ez egy nagyon sokrétű közösség. Amerikának teljesen más a történelme, mint Európának.

Ott a bevándorlóknak meg kellett védeniük magukat, mindent maguk csináltak. Európában volt egy abszolút uralkodó, és a demokratizálódás azt jelentette, hogy tőle vettük el a hatásköröket. Ez egy felülről lefelé menő folyamat volt, és ennek nagyon sok hatása van. Amerikában soha nem lehet betiltani a fegyverviselést, mert a farmernek előbb volt fegyvere, mint állata. Ez annyira beivódott a társadalomba, hogy elképzelhetetlen, hogy elvegyék tőlük. Nálunk viszont a fegyverviselés mindig tilos volt. Szóval nagyon sok mindenben más a genezise ezeknek a társadalmaknak. Ettől még mindkettő demokratikus, de nagy különbségekkel. Ezek most jobban látszanak, mint korábban, de azt gondolom, hogy a különbségek ellenére is egy közösség maradunk.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is

Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.

Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

SZEMPONT

Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?

A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.

Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Panyi Szabolcs az ukrán arany visszaadásáról: Ez egy újabb beismerése annak, hogy az egész pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt

Az oknyomozó újságíró Volodimir Zelenszkij bejelentésére reagált, miszerint Magyarország visszaadta az Oschadbank lefoglalt 82 millió dollárnyi vagyonát. Panyi szerint ez beismeri, hogy a kormány „háborús maffiára” hivatkozó kampány-narratívája hamis volt.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.

Panyi Szabolcs a Facebookon reagált a hírre, miszerint Ukrajna visszakapta a márciusban lefoglalt készpénzt és aranyrudakat. Az oknyomozó újságíró ebből arra a következtetésre jutott, hogy a szállítmány nem kapcsolódhatott bűncselekményhez, mert akkor a magyar hatóságok nem szolgáltathatták volna vissza. Álláspontja szerint

„ez tehát egy újabb beismerése annak, hogy az egész ukrán pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt.”

Az újságíró szerint azonban a pénz visszaadása nem jelenti az ügy végét.

„Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.”

Panyi a posztjában felidézi a történteket. Állítása szerint „Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt.” Hozzáteszi, a kormányzati kommunikáció ezt követően azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális és egy „háborús maffiához” kötődik.

Ezzel szemben Panyi négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, „a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt,

célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.”

Az oknyomozó szerint a magyar szolgálatok már januártól figyelték az ukrán pénzszállítók útjait. Az eredeti szándék az volt, hogy fegyvereket találnak, amivel egy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhettek volna fel, de ez a terv meghiúsult. Panyi szerint miután ez nem sikerült, egy sebtében kidolgozott megoldás következett: „a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.”

Panyi szerint a művelet szervezői a kudarc ellenére is sikerként tekintettek az akcióra.

„úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.”

Azonban Panyi szerint „ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult.”

Az újságíró azzal zárja posztját, hogy az akciót nem lehet meg nem történtté tenni, és most a magyar igazságszolgáltatáson a sor, hogy kiderítse, kit és milyen felelősség terhel. Az ukrán bank jogi képviselője korábban hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést, a hét ukrán pénzszállító nevében pedig jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt kezdeményeztek jogi lépéseket. Egy másik cikkben Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank munkatársa azt állította, hogy az akció után erőszakkal injekciót adtak be neki.

„Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához”

- írta zárásként Panyi Szabolcs.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hivatalos: hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség Mészáros Lőrinc egyik cégénél

A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodás gyanújával vizsgálódik a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-nél. A nyomozás tényét a legfőbb ügyész erősítette meg egy képviselői kérdésre.

KÉK HÍREK

A NAV zárolta Balásy cégének milliárdjait, pénzmosás és hűtlen kezelés a gyanú

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hivatalos közleményben erősítette meg a vagyonbiztosítási intézkedéseket. A nyomozás a NAV pénzmosás elleni irodájának jelzése alapján indult.

KULT

Itt a Tűzben edzett férfi – „Újraélesztette” a Netflix a kultikus akciófilmet sorozatformában, de vajon megérte?

Most Denzel Washington nélkül folytatódik a Man on Fire. A hangulat ismerős, mégis egészen más élményt nyújt, mint az eredeti. Ez az a fajta feldolgozás, ami biztosan reakciókat vált ki. A kérdés csak az, hogy ez előnyére válik-e.

SZEMPONT

„Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk” - Bárándy Péter szerint Orbán és a családja nem úszhatja meg a bíróságot

A volt igazságügyi miniszter az Alaptörvényre hivatkozva fejtette ki, hogy az új, kétharmados többségnek joga és kötelessége a NER struktúráinak felszámolása. Szerinte a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítása nélkül a megválasztott hatalom működésképtelen lesz.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.

Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Kliktv Mélyvíz című műsorában beszélt a NER bukása utáni elszámoltatás jogi és politikai lehetőségeiről. Az interjúban kitért Balásy Gyula propaganda-vállalkozó vagyonfelajánlására, az igazságszolgáltatási szervek megváltozott hozzáállására, valamint az új, kétharmados többséggel rendelkező hatalom alkotmányos kötelezettségeire.

Balásy Gyula váratlan vagyonfelajánlását Bárándy nem tartja klasszikus vádalkunak. Szerinte az a köznyelvben vádalkuként ismert jogintézmény csak büntetőeljárás keretein belül valósulhat meg.

„Hát ez így nem tud megvalósulni, mert amit az utca népe vádalkuként szokott jegyezni, az a büntető eljáráson belül köthető megállapodás”

– magyarázta, hozzátéve, hogy Balásy ellen egyelőre nincs folyamatban eljárás. Az ügyvéd kétségeit fejezte ki a felajánlott cégek tényleges értékével kapcsolatban is, mivel azok értéke szerinte a korábbi politikai kötődésből fakadt. „Ezeknek a cégeknek az értéke az államhoz, a kormányzathoz, a lebukott párthoz való kötődésből adódott” – állította.

Az én meghatódásomhoz mondjuk az kellene, hogy a magánvagyonát ajánlja föl önkéntes államosításra.

Arra a felvetésre, hogy Balásy védekezhet-e azzal, hogy parancsra cselekedett, Bárándy Péter röviden úgy reagált: „Mondhatja, ha nagyon buta.” A volt miniszter kifejtette, egy valódi vádalku feltétele a beismerő vallomás, amely más bűnelkövetők felelősségre vonását is segíti. „A beismerésével, beismeréséhez kapcsolódóan még szolgáltat a nyomozóhatóság számára olyan ismereteket, olyan adatokat, amelyek nagy valószínűség szerint mások bűnösségének megállapításához bizonyítékokat adnak” – részletezte. Bárándy szerint Balásy esetében a leginkább elvárható az lenne, ha Rogán Antal irányába tenne terhelő vallomást.

„Ebben az esetben valószínűleg az várható el tőle, hogy hogy a Rogán irányába nyisson” – vélekedett.

Bárándy Péter szerint a Sára Botond ellen indult eljárás, bár pitiánernek tűnhet a hét üveg bor miatt, valójában komoly jelzésértékkel bír. Úgy látja, a büntetőjogi súlyt nem az ajándék értéke, hanem a megvádolt személy magas beosztása adja.

Hát szégyenletesen pitiáner a dolog, de egy súlyos büntetőjogi pozícióba viheti az egész ügyet, az, hogy ki kapja, hogy egy milyen beosztású ember kapja.

A volt igazságügyi miniszter szerint ez a lépés a hatóságok részéről egyfajta nyitás a társadalom felé. „Ez inkább a nyomozóhatóság az ügyészség oldaláról egy nyitás. Egy jelzés a társadalom számára, ha úgy tetszik, hogy elindultunk a borzalmas korrupt világ föltárása irányába” – fogalmazott. Az ügyvéd meggyőződése, hogy az igazságszolgáltatás és a nyomozóhatóságok derékhada régóta várta a lehetőséget a bűnök feltárására. „Tanúm van rá, hogy én évek óta védem ebben a rémes rendszerben ezeket a szervezeteket, és őszintén hittel védem őket, hogy főként a bíróságnál, de az ügyészségnél és a nyomozóhatóságoknál is a derékhad azt tisztességgel várta, hogy a bűnöket feltárhassa” – jelentette ki.

A választások utáni társadalmi hangulatot egy politikai diktátor halála utáni felszabaduláshoz hasonlította, a választást pedig forradalomnak nevezte, amelyet a politika iránt addig nem érdeklődő fiatalság nyert meg.

„Ez egy forradalom volt. Forradalom az nem azonos azzal, hogy géppisztollyal lövöldöznek egymásra az emberek, hanem az egy a megszokott társadalmi rendből való fölszabadult kilépés”

– mondta. Bárándy szerint elkerülhetetlen, hogy a NER vezetői és családtagjaik bíróság elé kerüljenek.

Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk. Megmagyarázhatatlan másként, mint hogy bűncselekmények útján gazdagodtak meg.

Az új igazságügyi miniszter személye körüli vitát validnak tartja, és bár a jelölt képességeit nem vonja kétségbe, a családi összefonódást problémásnak látja. „Hogyha egy nepotizmusra épült rendszer leváltásáról van szó, márpedig most arról van szó, akkor az én ízlésem szerint talán egy nagyon-nagyon kifinomult és magas szintre emelt igényességgel kell kezelni az ilyen személyi összefüggéseket, és itt ebben van egy kis hiba” – fogalmazott.

Az interjú végén a volt miniszter Vörös Imre alkotmányjogász gondolataira hivatkozva kifejtette, hogy

az Alaptörvény ellenállási záradéka jogi és erkölcsi alapot ad a NER struktúráinak felszámolására.

„A hatalom kizárólagos birtoklásával szemben mindenki nem csak jogosult, hanem köteles is föllépni minden törvényes eszközzel” – idézte a jogelvet. Szerinte a kétharmados választási győzelem a társadalom részéről ennek a kötelezettségnek a teljesítése, amely felhatalmazást ad az új hatalomnak a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítására.

Ezeket az embereket el kell távolítani a pozíciójukból, a struktúrát át kell építeni, pont azért, mert erre kapott felhatalmazást az új politikai erő.

Arra a kérdésre, hogy az új hatalom hogyan tudja megvédeni magát a kétharmad csábításától, azt válaszolta, bízik a demokratikus elkötelezettségükben. Ennek bizonyítékát abban látná, ha a „szolgák” eltávolítása után egy olyan struktúrát hoznának létre, amely a jövőben megakadályozza a korlátlan hatalom kialakulását. „Utána létrehoz egy olyan struktúrát, ez már az alkotmányozás kérdése, egy olyan struktúrát, ahol minden igyekezetével azt fogja szolgálni, hogy soha többet ilyen korlátlan hatalomhoz senki ne jusson” – zárta gondolatait Bárándy Péter.

A TELJES VIDEÓ