Gyarmati István az ukrajnai kémügyről: Nem zárnám ki azt, hogy ez egy orosz művelet volt

Újabb jelek utalnak arra, hogy visszahúzódnak az állami és államközeli pénzek az élvonalbeli klubok finanszírozásából, a Puskás Akadémiánál is megindultak a távozások a szponzori körből. Erre reagálva a Vidéki prókátor, azaz Fülöp Botond egy Facebook-posztban tette közzé véleményét. A bejegyzés nemcsak elvi kritikát fogalmaz meg, hanem egy konkrét példát is hoz egy sportigazgatói fizetésről és juttatásokról, amelyek szerinte piaci alapon nem fenntarthatók.

Fülöp a bejegyzést azzal kezdi, hogy örül az élvonalbeli sportklubok állami és államközeli támogatásának megszűnéséről szóló híreknek. Úgy látja, a közpénzek kivonása hosszabb távon az ágazat érdekét is szolgálja, mivel az állami támogatás „csak az alacsony hatékonyságú, nemzetközi mércével mérve versenyképtelen struktúrák és működésmódok túlélését szolgálja.”

Példaként hozza a magyar válogatott sikertelen világbajnoki selejtezőjét, megjegyezve, hogy „erre az idei labdarúgó világbajnokság szolgáltatja a legjobb példát, melyre a magyar válogatottnak 16 év – iszonyatos mértékű anyagi támogatásban megnyilvánuló – állami futballmánia után sem sikerült kijutnia.” Ebből azt a következtetést vonja le, hogy „az orbánizmus még a futballban is csődöt mondott.”

Ezt követően egy konkrét jogesetet ismertet, amelyet a Kúria tett közzé. A BH.2026.138 számú határozat egy sportigazgató munkaügyi perében született, és az anonimizált iratból kiderül, hogy „a sportigazgató alapbére nettó (!) 8.000,- EUR volt, melyet ösztönzői javadalmazás és ‘minőségi jármű’ is kiegészített.”

Azt írja, „arra pedig az égvilágon nincs semmi szükség, hogy a magyar adófizetők biztosítsanak luxusfizetéseket” olyan sportvezetőknek, akik nem képesek nemzetközileg mérhető teljesítményt elérni. Álláspontja szerint egy sportoló vagy edző bármennyit kereshet, „de ezt ne a magyar adófizetők pénzéből tegye.”

A poszt azzal zárul, hogy az államnak elsősorban a tömegsportot és a fiatalok sportolását kellene támogatnia, a látványsportokból pedig ki kellene vonulnia. „A cél nem a jól fizetett, de nemzetközileg sehol nem jegyzett futballista, hanem az egészséges nemzet és a tehetség érvényesülése” – írja.

Véget értek a mézeshetek a Tisza Párt és Magyar Péter számára, miközben a Fidesz „irtózatos kálváriája” nem látszik véget érni – erről beszélt Török Gábor politikai elemző a 24.hu műsorában, a Törökülésben.

Török Gábor szerint a Tisza Párt esetében az elmúlt napok eseményei, különösen a köztársasági elnök-jelölés körüli folyamatok azt mutatják, hogy lezárult a kormányra kerülés utáni kezdeti, konfliktusmentes időszak.

„Szerintem kívülről azt lehet látni, hogy véget értek a mézeshetek. Tehát a nászút véget ért, vagy legalábbis az első viták megjelentek, az első olyan események, amelyek mondjuk a rózsaszín ködöt valamennyire oszlatják ebben az új formációban” – fogalmazott az elemző. Bár hozzátette, nem akarja túldramatizálni a helyzetet, és szerinte nem arról van szó, hogy a párt lejtőre került volna, de érezhetően megváltozott a politikai események dinamikája.

A Polgár Judit jelölése körüli ügyet egyértelműen politikai hibának tartja, amelynek okait elemezve Magyar Péter politikai karakterét vizsgálta. „Az én hipotézisem az, hogy hogy a politikusi személyiségek azok különböző helyzetekben jók és különböző más helyzetekben pedig kevésbé jók” – mondta, kiemelve, hogy Magyar Péter forradalmi hevülete és „kalapács jellege” sikeres volt a kampányban, de kormányfőként már más kvalitásokra, például megfontoltságra és higgadtságra is szükség lenne.

A folyamat gyorsasága és a látszólagos szervezettség szerinte sokak számára problémát okozott, különösen egy olyan politikai közösségben, amely a kommentekből táplálkozik.

Török Gábor szerint ez a hiba később valószínűleg csak lábjegyzet lesz a történetben, „de mégis most nagyon sokaknak van az az érzése, hogy megtorpant az a lendület, ami a Tisza Pártot és Magyar Pétert jellemezte a választások után, és ahogy az előbb fogalmaztam, egy új időszak jött, ez már nem a mézesheteknek az időszaka, egy küzdelmesebb időszak.”

Ezzel szemben a Fidesz helyzetét Török Gábor továbbra is rendkívül súlyosnak látja. Míg a Tiszánál a mézeshetek értek véget, addig a Fidesz vesszőfutása nem látszik befejeződni.

Úgy látja, a helyzetet súlyosbítja, hogy maguk a szereplők sem hisznek a javulásban, ami korábban sosem volt jellemző a Fideszre.

Bár sokan a 2010 utáni baloldal helyzetéhez hasonlítják a Fideszét, Török szerint a párt belső morálja még annál is rosszabb lehet. Míg 2011-12-ben a szocialisták még hittek a gyors visszatérésben, addig a Fideszen belül ezt most nem érzi. A párton belüli jövőkép nagyon borús.

A Fidesz helyzetének szimbolikus pillanataként említette azt a múlt heti esetet, amikor Orbán Viktor bejelentette a demokrácia végét, majd az Egyesült Államokba utazott a foci-világbajnokságra. Török szerint ezek a lépések elveszik a reményt, hogy Orbán Viktorral és a jelenlegi struktúrával a Fidesz helyzete megváltoztatható lenne.

Felvetette annak a lehetőségét is, hogy a Tisza Párt ellensúlya hosszabb távon nem a jelenlegi politikai térből, hanem akár a párton belülről érkezhet majd.

Az elemző kitért Orbán Viktor közelgő Tusványosi beszédére is, amellyel kapcsolatban kettős várakozásai vannak. „Szerintem az elmúlt hetekben, hónapokban annyira alacsonyra tette Orbán Viktor a saját lécét, hogy tulajdonképpen szinte bármi az többet fog jelenteni az ő szempontjából, mint ami eddig történt” – mondta.

Ugyanakkor a valódi tét magas, mert a hívek csökkenő hitét csak egy nagyon komoly vízióval, egy új misszió meghirdetésével lehetne visszaállítani. Török Gábor szerint a 2002-es vereség utáni visszavonulás stratégiája ma már nem működne, mert a politika tempója sokkal gyorsabb lett.

„Ami a parlamentben történik, az óráról-órára változtatja meg az emberek gondolkodását, tömegesen figyelnek oda az emberek, iszonyatosan sok a politikai üzenet” – magyarázta. A kérdés szerinte az, hogy Orbán Viktor képes lesz-e olyan beszédet tartani, ami elegendő muníciót ad a saját, egyre inkább elbizonytalanodó oldalának.

A teljes adás 24.hu-s előfizetéssel érhető el.

Laczó Adrienn ügyvéd, volt bíró a KlikkTV Mélyvíz című műsorának vendégeként beszélt az igazságszolgáltatás helyzetéről, a legfőbb ügyész elleni beadványukról és a Fidesz-székházban tartott házkutatásról is. Az interjúban arra a kérdésre, hogy ő lehet-e a jövendő államfő, miután Lányi András, Fleck Zoltán és Puzsér Róbert is őt jelölte, úgy reagált, nem szaladna ennyire előre, de a jelölést megtisztelőnek tartja. Szerinte nem feltétlen elvárás, hogy egy államfő jogász legyen, bár a jogi tudás biztosan segít. „Biztos vagyok benne, hogy jogi végzettség nélkül is meg lehet oldani ezt a feladatot. Biztos, hogy a jogi tudás segít, de kellő értelmi és érzelmi intelligenciával más is meg tudja ugrani ezt a feladatot” – fogalmazott.

A Fidesz-székházban tartott házkutatás hírét Laczó Adrienn is a sajtóból ismeri, de rendkívüli fejleménynek tartja. „Kétszer visszanéztem, hogy jól olvasom-e: a ‘házkutatás’ és a ‘Fidesz’ szókapcsolatot. Nagyon érdekel, hogy mit keresnek, és különösen az, hogy mit találnak” – mondta.

Laczó Adrienn és dr. Horváth Lóránt nemrég hivatalvesztési eljárás megindítását kérték az ideiglenes államfőtől Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésszel szemben. Az ügyvéd elmondta, a beadvánnyal az volt a céljuk, hogy jogászként összegyűjtsék és formába öntsék azokat az eseteket, amelyek szerinte a legfőbb ügyész méltatlanságát támasztják alá. Hangsúlyozta, hogy nem egyedi törvénysértésekről, hanem sokféle kötelességszegésről van szó. Arra a felvetésre, hogy szinte egy időben léptek Magyar Péter miniszterelnökkel, azt mondta, nem volt köztük egyeztetés, de hízelgőnek tartja a gondolatot, hogy talán ők adtak egy kis ötletet.

Az ügyvéd szerint több oka is van, amiért a legfőbb ügyész méltatlanná vált pozíciójára. Az egyik az aranykonvoj-ügy, amelyben ők képviselik az ukrán felet. „Azt gondolom, hogy ami ott történt, az elképesztő jogtiprás; mindenkinek, aki része volt ennek a folyamatnak, felelnie kell érte, nem is csak egyszerűen a hivatalával, hanem büntetőjogilag is” – jelentette ki. Emellett politikai motivációt lát két rágalmazási ügyben is, ahol az ügyészség átvette a vád képviseletét Semjén Zsolttól és Gulyás Gergelytől, majd a választás után nem sokkal ki is lépett az eljárásokból.

További problémaként említette a legfőbb ügyész külföldi útjai során igénybe vett személyvédelmet, amely szerinte jogellenesen történt, mivel a legfőbb ügyész nem szerepel a törvényben felsorolt, védelemre jogosult személyek között. Azt az érvelést, hogy a Legfőbb Ügyészség megtérítette a költségeket, nem tartja elfogadhatónak.

A legsúlyosabb mulasztásnak mégis azt tartja, hogy a legfőbb ügyész tíz hónapja nem tett előterjesztést bűnügyi helyettesének kinevezésére. „Semmilyen értelmezhető indok nem található arra, hogy 10 hónapon keresztül ő miért nem tett ilyen előterjesztést, és az ő előterjesztése nélkül nem indul el a folyamat. Tehát legfőbbügyész-helyettes nélkül működik az ügyészség” – tette hozzá.

Az ügyészségen belüli felelősségről szólva Laczó Adrienn elmondta, a hierarchikus felépítés miatt egy alsóbb szinten lévő ügyésznek engedelmeskednie kell, de a törvénysértő utasításnak ellen kell állnia. „Mondhatják, de ilyenkor meg kell nézni, hogy az a parancs számára is láthatóan törvénysértésre vagy kötelességszegésre irányult-e; ha igen, akkor ellent kell állni.”

Az igazságszolgáltatás megtisztításával kapcsolatban úgy vélte, a politikai befolyástól viszonylag gyorsan meg lehet szabadulni, ám a kialakult kontraszelekcióval sokkal nehezebb lesz megbirkózni.

„Ami nagyobb probléma: a sok év alatt kialakult kontraszelekció, hogy sajnos most már nagyon sok pozícióban ülnek olyan emberek, akiknek igazából se a képességei, sem a személyisége nem teszi őket alkalmassá a feladatbetöltésére, na az sokkal nehezebb lesz visszaépíteni” – fogalmazott. A helyzet kialakulásáért a Fidesz 16 éves kormányzását tette felelőssé, mondván, a pártnak nem állt érdekében egy független és hatékony igazságszolgáltatás működtetése.

A hamarosan megalakuló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal kapcsolatban a legnagyobb problémát a szakemberhiányban látja, mivel az új feljelentés-dömpinghez rengeteg felkészült ügyészre lesz szükség. A volt legfőbb ügyész, Polt Péter felelősségét firtató kérdésre egyértelmű választ adott.

Hozzátette, a vizsgálatok valószínűleg sokáig tartanak majd, de a megalapozottság fontosabb a sietségnél.

Mérő László matematikus, író, pszichológus is egyike volt azoknak, akik kiálltak Polgár Judit államfő-jelölése mellett. Bár nem volt ott az eredeti ajánlók között, facebook-posztjában azt írta, a sakknagymesternek külön előnye, hogy eddig soha semmi politikai megnyilvánulása nem volt, viszont minden egyéb megnyilvánulása mélyen tisztességes emberi hozzáállást mutatott. Hozzátette, egyetért azokkal, akik szerint az elnöknek nem kell feltétlenül jogásznak lennie. „Amihez az elnöknek értenie kell, azt majd elmagyarázzák neki a jogászok, az elnök csak legyen eléggé értelmes ahhoz, hogy megértse az érveket és eléggé tisztességes ahhoz, hogy miután megértette a prókat és kontrákat, korrektül döntsön.”

Bár a jelölési folyamatot és a személyét ért támadások után Polgár Judit végül nem vállalta a jelöltséget, kíváncsiak voltunk, Mérő László szerint milyennek kell lennie az ideális köztársasági elnöknek, és mit gondol a történtekről.

— Polgár Judit visszalépett. Mi történt?

— Ha mondjuk engem csak úgy felírnak egy jelöltlistára, én nagyon dühös lennék. Először is kérdezzenek meg, hogy egyáltalán hajlandó vagyok-e elvállalni.  Szerintem ennyiről volt csak szó, hogy Magyar Péter megkérdezte Polgár Juditot, hogy vállalja-e el a köztársasági elnökjelöltséget.

— Ennek némiképp ellentmond, hogy Bujdosó Andrea már hétfőn bejelentette, hogy a Tisza frakciója Polgár Juditot támogatja. Nem volt ez egy kicsit korai?

— A 141 emberből egy nagyon nagy többség ezek szerint úgy ítélte meg, hogy ennél jobb jelölt úgysem lesz. Ez ennek a százvalahány embernek a véleménye, de ettől még meghallgatnak másokat is, és lehet, hogy figyelembe is veszik a véleményüket. Ha például Polgár Judit mellett elvállalná a versenyt mondjuk Rubik Ernő is, akkor lennék kíváncsi, mit mondana a Tisza-frakció. Valószínűleg azt, hogy két igazán jó jelöltjük van.

— Mégis, bölcs dolog volt már most letenni a garast egy jelölt mellett, és ezzel idejekorán befolyásolni a folyamatot? Magyar Péter is úgy érezte, ez a dolog nem sült el jól. Egy nappal később elmondta, hogy sajnálja, ha a túlságos sietségével és a nem szerencsés kommunikációjával ő lett az oka annak, hogy Polgár Judit nem vállalta el. 

— Ezen nincs mit profi módon kommunikálni. Magyar Péter nagyon vagányul belevágott. Egy eddig tökéletesen pártfüggetlen nőt meg kell kérdezni, hogy vállalja-e. Mert eleve lehet, hogy azt mondja, hogy nem.

— Mégis, akkor mi volt az oka, hogy még Polgár Judit jelölői közül is többen, például Kepes András is azt mondta, hogy ez a folyamat el volt hamarkodva?

— Lehet, hogy el volt. Nem tették egyértelművé, hogy ez most arról szól, hogy megkérdezzük Polgár Juditot, hogy vállalja-e.

— Viszont más jelöltekkel kapcsolatban Magyar Péter ilyesmit nem jelentett be, holott más nevek is felmerültek.

— Azok egyértelművé tették, hogy elvállalják. Aki egyértelművé tette, hogy elvállalná, azt nem kell megkérdezni. De ő ilyen ügyben egyáltalán nem szólalt meg.

— Most azonban már biztosan tudjuk, hogy Polgár Judit nem lesz köztársasági elnök...

— Én egyébként nem vagyok biztos benne, hogy — ha nem is most — egy-két év múlva nem lesz az.

— Úgy érti, hogy közvetlenül választott formában?

— Igen.

— Mik azok a preferenciák, amik szerint érdemes körülnéznünk itt, a Kárpát-medencében, hogy ki legyen a köztársasági elnökünk?

— Az a helyzet, hogy még egy ilyen nagyágyút nem találunk. Rubik Ernő nem fogja elvállalni. Gyakorlatilag ez a két magyar van — aki eddig a politikában egyáltalán nem szólalt meg, és abszolút világsztár.

— Fontos, hogy világsztár legyen az illető?

— Nem fontos, csak hasznos. Nagyon is. Mert egyrészt

És van egy másik megjegyzésem is: hogyan jutott el Amerika odáig, hogy a feketéket diszkriminálták az autóbuszon is, majd 30—40 évvel azután, hogy Martin Luther King kijelentette, hogy „van egy álmom”, fekete elnököt választottak? Ezt érdemes követni, végignézni, mert tanulságos lehet számunkra, ugyanis például Polgár Judittal kapcsolatban egy nagyon erős, néha nyílt, néha rejtett antiszemitizmus is érezhető volt. Most én ismerem őt annyira, hogy tudom: őt egyáltalán nem érdekli ez, ő magyar és kész. Valószínűleg nem tagadja a zsidó őseit, de nem ez érdekli.

— Arra gondol, hogy egy zsidó származását felmutatni tudó jelölt például ezt a fajta előítéletet is képes lehet oldani?

— Rajta kívül senkire nem gondolok. Csak rá. Mert mögötte annyira egyértelmű a teljesítmény. Őrá senki sem mondta, hogy a zsidó lobbi emelte világbajnokká.

— Polgár Juditot tényleg az egész világos sokan ismerik, viszont Göncz Árpád sem volt világsztár, sőt, igazán ismert sem.

— A Gyűrűk Ura fordítójaként azért igen. Nem úgy, hogy ha megkérdeztél valakit, akkor tudta, hogy ki fordította a Gyűrűk Urát, de ha azt mondtad valakinek, hogy „a Gyűrűk Ura fordítója”, akkor tudta, hogy miről van szó.

— Ez adott Göncz Árpádnak ismertséget vagy elfogadottságot?

— Egy marketingfogódzót.

— Mennyivel szállíthatjuk lejjebb a „nagyágyúságot”?

— Ha nagyon leszállítjuk, akkor bárki lehet köztársasági elnök. A törvény csak azt írja elő, hogy betöltse a 35. életévét. Ilyen azért sok van. Úgyhogy én nem szeretném nagyon leszállítani. Legyen olyan, akit tényleg máshonnan ismerünk. Én egyáltalán nem tartom fontosnak, hogy jogász legyen. Már Göncz Árpádnak pont volt egy jogászdiplomája, de nem erről volt ismert.

— Milyen szempontok mentén érdemes még keresni? Legyen politikailag neutrális ember? Vagy egy olyan nagy név, aki valamilyen módon egyesíti az országot?

— Nincsen rá egyértelmű válasz. Például itt van mondjuk a jelenlegi — még egy hónapig — köztársasági elnökünk, Forsthoffer Ágnes, aki most egy hónap, vagy pár hónap alatt lett ennyire egyértelműen alkalmas személy. Ha így folytatja, akkor ő lesz a következő köztársasági elnök.

— Elképzelhetőnek tartja, hogy már most is?

— Nem, most nem. Az ideiglenes elnökből — szinte azt mondom — fogalmilag sem lesz végleges. Ez ugyanaz, mint a válságmenedzser: nem lesz belőle végleges cégvezető.

— A nagyobbik ellenzéki párt abba a pozícióba lavírozta magát, hogy ami ezután jön, az illegitim. Tehát teljesen felesleges bárkiben is gondolkozni ilyen szempontból.

— Az az igazság, hogy már nagyon rég nem figyelem, mit mondanak. És nem azért, mert megvetem őket, hanem mert ez tipikus utóvédharc. Ahelyett, hogy ráállnának az új helyzetre, máig se fogadták el, hogy Magyar Péter győzött. „Átverték a népet, hazudott” — ez az alap. Egyszerűen nem bírják elengedni, hogy ők fújják a passzátszelet, miközben már nem ők fújják.

— Mennyi időt lenne ideális eltölteni a jelöléssel?

— Amíg konszenzusra nem jutunk.

— Akkor ez akár el is tarthat a 30 napos periódus végéig?

— Akár igen, de nem lenne jó. Én megértem a Tisza sietségét, „essünk túl rajta”. Az kétségtelen, hogy most nem jött be. És Polgár Judit helyében én sem vállaltam volna el.

Nem akart belemenni ebbe a mocsárba.