Gabriella otthagyta a főiskolát, hogy Angliába menjen takarítani, most mozdonyvezető
Külföldön kezdett komolyan futni, túl van tíz maratonon, most az Ironman kihívásra készül. Ledobott 36 kilót, a legtöbbet akkor, amikor 30 évesen özvegy lett.
A második önálló vonatvezetésén volt túl a rácalmási Waller Gabriella, amikor beszélgettünk angliai életéről. Napsütéssel akarta ünnepelni a nagy alkalmat, de emlékezetesebb lett az első nap.
„Az orromig sem láttam, akkora köd volt. Nyilván jóval lassabban kellett mennem. Persze izgultam is. Előző este hiába feküdtem le időben, nem bírtam aludni. Kollégák mondták, hogy beülsz a vonatba, és ahogy elindulsz, megnyugszol azonnal. Hihetetlen, de tényleg így van. Baj nem lehet, tudom, mit kell csinálni, ismerem a szabályokat és tudom az útvonalakat” – meséli az első önálló útjáról.
Bár sokan gondolják, hogy Anglia esős, folyton ködös, ez nem igaz. Sokkal többször süt a nap, és ha esik vagy köd van, az általában csak rövid ideig tart. Gabi azonban az év leghosszabb ködjét fogta ki. Még másnapra is jutott belőle, de a munkát már napsütésben fejezte be.
Azt hittem, zenét hallgat vezetés közben.
„Itt nem lehet.
A telefonomat is ki kell kapcsolni, mert egy baleset esetén ellenőrzik, be volt-e kapcsolva. Ha kiderül, kirúgnak, ebben nincs hezitálás.
Én még kezdő vagyok, nem is kell semmilyen zaj, végig koncentrálnom kell a feladatomra.”
Gabi hat éve vasutas. Angol férje egyik barátjának felvetésére jelentkezett először a peronra. Felvették és dolgozott évekig, mígnem ő is tovább akart lépni, ahogy a legtöbb munkatársa, kalauznak vagy mozdonyvezetőnek.
Két éve vágott neki a hosszú és kemény felvételinek.
„Hat darab előteszt van. Ha kettőn megbuksz, akkor soha többet nem próbálhatod meg a tanfolyamot”
– meséli, mekkora volt a tét.
Itt az alapvető képességeit figyelték. A koncentrációt például úgy, hogy fél órán át kell nézni egy képernyőt, amin szürke négyzetek villognak, néhányszor feketére vált, akkor meg kell nyomni egy gombot. Mutattak nekik zsúfolt utcai képeket is pár másodpercre, majd meg kellett mondaniuk, mit láttak, bicikliseket, motorosokat, gyalogosokat vagy autósokat. Ami neki sem sikerült, hogy két joystickje volt, egyikkel jobbra és balra, a másikkal föl és le lehetett mozogni. A képernyőn mozgó vonalat kellett kísérni, összehangolva a két botkormányt.
„Én nem játszom soha Playstationnel, az én 'joystick-képességeim' kevésnek bizonyultak itt. Szerencsére nem volt más feladat, amit nem tudtam.”
A legnehezebb a KRESZ volt.
Minden egyes héten vizsgázott a szabályokból, 12 héten át. De a 80 százaléknak mindig meg kellett lennie.
Megtanulták a legfontosabb közlekedési szabályokat. Ahogy azt is, mit kell csinálni, ha lerobban a vonat, nem jó a fék, mi a teendő, ha tűz van vagy olyat látnak, ami nem tűnik szabályosnak. De azt is, hogy mit lehet tenni, ha valaki leugrik a vonat elé.
„Ha mész 120 km/órával, nem tudod megakadályozni a tragédiát. Megnyomod a vészféket, a vonat megáll előbb-utóbb, de az óvatlanul elé lépő ember előtt sajnos nem lesz képes” – magyarázza, arra kell készülni, hogy itt nem tehet semmit. A munkaadójuk egy ilyen eset után nem sürgeti őket vissza a munkába, addig maradhatnak távol, amíg feldolgozzák a történteket. Arra is figyelnek, hol volt esetleg baleset, igyekeznek másfelé küldeni a mozdonyvezetőt, ha visszatér.
Elmesélte, hogy tavalyelőtt Skóciában kisiklott a vonat, mert a hegyekben megcsúszott a föld, rá a sínekre és nem lehetett látni időben. Ilyen esetekben, ha a mozdonyvezetőnek is baja eshet, akkor a jegyellenőr tudja, mi a teendő, kit kell értesíteni, mit kell tenni az utasokkal.
Gabi szerint a szabályok tanulása azért volt a nagyon nehéz, mert hiába jó már az angolja, a rengeteg szakszóval meggyűlt a baja.
Tizenketten kezdték a tanfolyamot, rajta kívül csak egy román fiú volt, a többiek angolok.
Eddig egyébként ő a harmadik, aki levizsgázott, a többiek még a vezetést gyakorolják. Azért húzódott el két évre a képzés, mert pont az elején szakított félbe mindent a Covid.
„Én első nap vezettem oktatóval, másnap váratlanul bejelentette a lezárást a miniszterelnök, Boris Johnson. Márciustól egészen augusztusig otthon ültem, teljes fizetésért, Angliában a tanuló mozdonyvezetőket is fizetik. Nem panaszkodhatok, mások elvesztették a munkájukat vagy csak 80 százalékot kaptak. Én meg 100 százalékot, és semmit nem kellett csinálnom.”
Amióta munkába állt, heti négy napot dolgozik. Kilenc és fél óra a leghosszabb nap, de van, hogy csak hat.
Mindig irodába vágyott, de rájött, hogy nem való neki
Gabi egész más irányba indult Magyarországon. Informatikát tanult, főiskolára járt. De utolsó évet feladta, édesapja legnagyobb bánatára.
„Apukám kiborult, amikor mondtam, hogy nem érdekel az informatika, elmegyek szerencsét próbálni és kimentem Angliába takarítani 2011-ben.”
Előtte volt már egy kicsit kint bébiszitterként, de szülei hívására akkor még hazament. Végül megelégelte a fizetéstől fizetésig egyensúlyozást, úgy érezte, külföldön jobb, ad még egy esélyt Angliának.
„Úgy indultam, inkább takarítok, abból is többet keresek, mint otthon. Ha nem jön össze, akkor hazamegyek.”
Egy hónapig takarított egy kis hotelban, aztán talált egy jó eladói munkát, ott másfél évig dolgozott. Megjött a szerelem is közben, férjhez is ment 9 éve. Apósának volt egy takarítócége - áthívta, jobb fizetésért. Aztán rátalált álmai munkájára.
„Kaptam egy irodai munkát egy futárszolgálatnál. Én vettem fel a rendeléseket, én jártam utána az eltűnt csomagoknak. Mindig irodista akartam lenni, de meguntam, hogy mindig ugyanazt csináltam 9-től 5-ig.”
Innen jött tehát a vasút 2016-ban.
Sportkihívásokban megállíthatatlan
Nem sokkal azután, hogy kiköltözött Angliába, követte őt a húga. Niki. Ő figyelmeztette ugyan a nővérét, hogy az új, boldog élet növeli a kilókat, Gabi azt mondja, ezt meg sem hallotta.
„Én otthon kézilabdáztam általános iskolától. Amíg ki nem jöttem, heti 2-3 edzésem és egy mérkőzésem volt. Próbáltam ezt folytatni itt is, de ahhoz mindig Londonba kellett volna utazni. Ami egy óra vonattal, és nehéz lett volna összehangolni a munkámmal. Pár évig így nem csináltam semmit. Viszont ki kellett próbálnom minden új finomságot, a rengeteg angol gyorskaját is.”
Húga egyszer csak úgy döntött, befizeti őket egy futásra, rögtön egy félmaratonra.
„Te se futottál 5 kilométernél többet életedben, meg én sem, mi lesz ezzel?” – kérdezte meglepődve Gabi. A válasz az volt, van még idő felkészülni. Novembertől márciusig edzettek, heti két-háromszor futottak, de sosem többet 18 kilométernél. A versenyen azonban sikerült a 21 kilométert teljesíteni és ez el is indította Gabit az újabb szenvedély felé.
„Amikor célba ér az ember, akkor boldog, hogy meg lehet ezt csinálni, és már tervezi is a következőt.”
Az első versenyek egyikén
„Lefutottam már vagy tíz maratont. A kedvencem a World Marathon Majors. Abban hat verseny volt, Londonban, Bostonban, Tokióban, New Yorkban, Chicagóban és a Berlinben.
Aki ezt lefutja, kap érte egy speciális érmet.”
Mindig a férjével mentek ezekre a maratonokra, ez volt a nyaralásuk is, a férje élvezte a városnézéseket, az éttermeket.
A közös utaknak egy váratlan tragédia vetett véget 2019-ben.
„A férjem összeesett és meghalt. Megbeszéltük, hogy megyünk bevásárolni, a bolt előtt találkozunk. Felhívott, hogy elindult, de sosem ért oda. Vérrög ment a tüdejébe. Ha ott állt volna mellette a mentős, akkor se tudta volna megmenteni.”
Április elsején akárkinek mondta, mi történt, mindenki azt gondolta, viccel. És zokogva mondta, hogy sajnos nem.
„Pár hétig csak néztem a plafont, és az járt a fejemben, mikor fogok én ebből felébredni? Milyen igazságtalanság ez?”
Egy hónapig nem dolgozott, de úgy érezte, vissza kell menni, mert otthon még nehezebben lehet ebből kilépni. Bármilyen fájdalmas is, tudta, hogy ezt meg nem történté tenni nem lehet.
„Ez az élet, nem tudok mit csinálni. Ha csak sírok az ágyban, akkor sem jöhet vissza többé, csinálnom kell a dolgomat. Akkor is, ha sokszor úgy érzem, ez nem igazságos.”
Sokat fogyott ekkor. A maratonok ellenére is volt még rajta túlsúly, de ekkor kezdett el komolyabban edzeni. Keresett egy triatlonos edzőt és felkészült az első Ironman versenyére.
„Azt hiszem, az segített igazán a gyászban, hogy a sport rendszert adott az életembe.”
A koronavírus miatti lezárás alatt úszni nem lehetett járni, de futni, biciklizni bármikor lehetett. Van két kutyája is, velük sokat járt sétálni is.
Végül 36 kilót adott le, most 81 kiló.
„Még leadhatnék 5 kilót, de én már jól érzem magam így. 180 centi vagyok, M-es ruhát hordok.”
Most heti tíz órát edz. Amikor dolgozik, akkor csak egyet, munka előtt vagy után, amikor szabadnapos, heti 3-szor is tud 2-3 órát biciklizni, futni.
Az első triatlonversenyén Nagyatádon vett részt. Tavalyelőtt nyáron épp volt egy kis szünet a lezárásokban, akkor haza tudott utazni. Most Texasba készül.
„Jelenleg be lehet utazni Amerikába. Remélem, áprilisig nem gondolják meg magukat, és meglesz a második Ironman is.”
Sportban még jöhet újdonság, munkában nem hiszi. Úgy látja, ez most nyugdíjas állás lesz.
„Emlékszem az első nap, az egyenruha-átadáson azt mondták, ha valaki kibírja a 6 hónap próbaidőt, akkor élete végéig marad. Úgy tűnik, igaz, 6 év után semmi kedvem nincs elmenni máshova, a mozdonyvezetést nagyon szeretem.”
Magyarországon 9 éve vezethetnek nők a vasútnál
A hagyományos mozdonyok vezetése nehéz fizikai munkának számít, ezért azokkal csak férfiak dolgozhatnak. Motorvonatokat vezethetnek nők is 2013 óta - tájékoztatott a MÁV.
Jelenleg 27 aktív motorvonatvezető hölgy dolgozik a MÁV-START-nál. A munkakör betöltésének feltételei: érettségi, betöltött 20. életév, orvosi alkalmasság, részvétel a közel másfél éves, nappali tagozatos vasútszakmai képzésen, az előírt hatósági vizsgák megszerzése.
A második önálló vonatvezetésén volt túl a rácalmási Waller Gabriella, amikor beszélgettünk angliai életéről. Napsütéssel akarta ünnepelni a nagy alkalmat, de emlékezetesebb lett az első nap.
„Az orromig sem láttam, akkora köd volt. Nyilván jóval lassabban kellett mennem. Persze izgultam is. Előző este hiába feküdtem le időben, nem bírtam aludni. Kollégák mondták, hogy beülsz a vonatba, és ahogy elindulsz, megnyugszol azonnal. Hihetetlen, de tényleg így van. Baj nem lehet, tudom, mit kell csinálni, ismerem a szabályokat és tudom az útvonalakat” – meséli az első önálló útjáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bárándy Péter: Ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül, ki fog csúszni a társadalom a jogi szabályozás alól
A volt igazságügyi miniszter szerint a gyülekezési szabadság korlátozásával az alkotmányos szöveg szembemegy az alkotmányossággal. A társadalmi mozgások kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.
Sulyok Tamás köztársasági elnök szinte azonnal aláírta a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítást, arra hivatkozva, hogy a korlátozás szerinte „a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti”. Az Alkotmánybíróság volt elnöke abban sem látott kivetnivalót, hogy magáról az alkotmánymódosításról, amire a törvénymódosítás hivatkozik, még nem is szavaztak. Az új szabályozás értelmében akár 200 ezer forintra bírságolhatnak mindenkit, aki részt vesz a Pride-on, és arcfelismerő rendszerrel azonosíthatják a szabálysértőket. Orbán Viktor szerda este azt mondta, senkit sem tartóztanak majd le, de a bírságot be kell fizetni.
Ha az Alaptörvénymódosítást is elfogadják, akkor az kimondja majd, hogy a gyermekek védelme minden más alapjogot megelőz, beleértve például a gyülekezési szabadságot, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot vagy épp a tulajdonhoz való jogot. Egyetlen kivétel lesz, az élethez való jog. Milyen következményei lesznek mindennek a magyar jogállamra és az igazsságszolgáltatásra? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.
– Hogyan jutottunk el ide?
– Két szálon induljunk el. Az egyik az alaptörvény 15. tervezett módosítása, amiben szörnyű dolgok vannak, többek közt a gyermekekre vonatkozó rendelkezés. Ez a jelenlegi alaptörvényben is szó szerint benne van, ezt egészítené ki azzal a módosítás, hogy ez a jog minden egyéb alapjogot megelőz. Az alaptörvény Szabadság és felelősség című részében vannak felsorolva az alapvető emberi jogok. Ugyanez a rész azzal kezdődik, hogy az állam elsődleges feladata ezeknek a biztosítása. Tehát ez egy állami felelősség.
Tovább megyek: ezek az alapjogok nincsenek sorrendbe szedve,
csak az Alkotmánybíróság hivatott arra, hogy adott szituációban a határozatával kijelölje szükségességi és arányossági, célszerűségi teszt alapján, hogy az egyik alapjog érvényesülése érdekében a másik alapjog korlátozható-e, és ha igen, akkor mennyire.
Tehát az alapjogok összemérésének ez az egyetlen módja. Ehhez képest nem lehet kijelölni egy alapjogot, amely az élethez való jog kivételével mindegyiket megelőzi. Mert ez mindig szituációnként vizsgálandó. Itt például ezt a szituációt össze kellene mérnie az Alkotmánybíróságnak a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadsággal, valamint a gyermekvédelemmel. És egy rendesen működő Alkotmánybíróság erre mondana valamit. A magyarországi persze nem az, de a struktúrában az Alkotmánybíróság lenne az, amelyik hivatott ezt kezelni. Ezt a tervezett alaptörvény-módosítás felborítja. És ez ellentétes az alkotmányossággal. Ez hosszú téma, ebbe én most nem megyek bele, annyi a lényeg, hogy az alkotmány, illetve az alaptörvény szövegén felül van egy alkotmányosság, ami a törvényi szövegnél magasabb rendű kívánalomrendszer. Ez az egyik vonulat. A másik vonulat az, hogy most hoztak botrányos módon egy, a gyülekezésre vonatkozó törvényt.
Ezt nem lehet jogalkotásnak minősíteni, mert néhány egyszerű képviselő terjesztette elő, kikerülve a közigazgatási és társadalmi egyeztetést, az igazságügyi minisztériumi munkát, mindent, amit a jogalkotási törvény, mint kötelező utat előír.
Ez mindig fáj, de akkor, amikor egy alapjogot korlátozó törvénymódosítás történik ilyen módon, hogy mezítlábas képviselők benyújtanak valamit, és azt másnap elfogadja a parlamenti kétharmad, akkor ez körülrajzolja azt a borzalmat, ami a jelenlegi gyakorlat. A tartalma ennek a törvénynek pedig azt jelenti, hogy áttörtük azt a falat, amely a véleményalkotás, véleménynyilvánítás, gyülekezés szabadságát alapjognak, alapvető demokratikus értéknek tekintve védi. Innen csak az várható, hogy a gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítás jogát különböző szintű, rendű, rangú szabályozásokkal fogják korlátozni. Mert itt ez azt jelenti, hogy magát a bejelentett tüntetést megtilthatja a hatóság, ha úgy ítéli meg, hogy ez a gyermekjogok Fidesz általi, a mostani hatalom általi értelmezését sérti.
– Nem kellene szakmai bizonyítás, hogy mennyiben sérti a gyermekjogokat egy utcai vonulás?
– Ha majd a hatóság, a rendőrség betiltja, akkor lesz egy bírósági eljárás, de addigra lejár az egésznek az érdekessége. És a rendőrség, a bíróság alapvetően nem arra hivatott, hogy a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, hanem azt kell vizsgálniuk, hogy a jogszabály mit ír, és ez az életbeli szituációhoz hogyan idomul.
– Nem inkább szakmai, pszichológiai és pedagógiai kérdés, hogy a gyermekekre valóban ártalmas-e egy ilyen rendezvény megtartása?
– Persze. Csak innen már kicsúszik az egész a rendes kerékvágásból, amikor a rendőrség majd ezt mérlegeli. Az volt és az a helyes határ, hogy engedélyezek mindent, ami nem bűncselekmény megvalósítására irányul. A helyszínen feloszlatom, ha ott bűncselekményt kezdenek el megvalósítani. Na most ez nem bűncselekmény, persze csináltak belőle egy szabálysértést mindenesetre, de az nem a Pride tüntetésre vonatkozik, hanem a tüntetésre, amit ilyen módon betiltanak. Mindannyian tudjuk, hogy ez a Pride tüntetés megakadályozására irányul.
Ezzel néhány szavazatot szeretnének vásárolni, ennek oltárán pedig feláldozzák az alkotmányosságot, feláldozzák a gyülekezés szabadságának szentségét.
Ha ilyet tesznek néhány szavazat reménybeli megvásárlása érdekében, akkor nagyon szomorú időszaknak nézünk elébe. Itt van az alkotmány, ami igazából nincs, de hát van ez az eszkábált tákolmány. Ennek a szövege fölött ott kellene lebegnie az alkotmányosság szellemének. Innen értelmezve, ha az alkotmányos szöveg alkotmányellenes lesz, azaz az alkotmányossággal szembemegy, mint ahogy például most történik, akkor az élet különböző területeit szabályozó joganyagban óriási pusztítást végez, ami még rengeteg bajt fog okozni.
– Vagy inkább arról van szó, hogy nem néhány, hanem nagyon sok szavazatot akarnak úgy szerezni, hogy a jelenleg fellépő legnagyobb ellenzéki pártot akarják ezzel provokálni? Nem egy politikai provokáció ez az egész?
– Biztos van egy ilyen szándék is ebben. De akkor is, a magyarra fordítása ennek az egész szövevénynek az, hogy korlátozták a gyülekezési jogot. Nem lényeges, hogy LMBTQ vagy nem LMBTQ. Ha egyszer áttörtünk valamit, akkor az át van törve.
Ráadásul, mivel az alaptörvényt csak most fogják módosítani, jelenleg ez a kihirdetett törvény kifejezetten az ő alaptörvényükkel is ellentétes.
Tehát ha most az Alkotmánybíróság elkezdene vizsgálódni, muszáj lenne megállapítania, hogy jelenleg ez a szabályozás ellentétes az alaptörvénnyel. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság eddigi elnöke, aki most a köztársasági elnök, azonnal aláírta.
– Most 2025 márciusa van. A választások várhatóan több mint egy év múlva lesznek. Ezzel a tempóval mire számítsunk, mi történhet addig?
– Nézze, én attól tartok, hogy ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül. Ez látható a szóhasználatban, hogy visszautaljak például a március 15-i beszédre, erre a típusú törvényalkotásra, annak a technikájára, annak a tartalmára.
Ki fog csúszni a társadalom a jogi szabályozás alól. Olyanná válik ez a jog, ami már önmaga tagadása. Ez párosul a hatalom erkölcsi megsemmisülésével,
ami elkezdődött az államhoz visszakötött egyház keretein belül indult erkölcsi botrányokkal, és pontosan az államhoz kötődés miatt ezek az egyházi botrányok közvetlenül a kormányzat, a hatalom, a politikai hatalom erkölcsi megsemmisülését fogják okozni.
– Karácsony Gergely azt mondta, hogy lesz Pride, talán a legnagyobb. Hogyan lehet ügyesen kikerülni ezeket a rendelkezéseket? Magánterületté nyilvánítani azt a területet, ahol megtartják a Pride-ot?
– Nem lehet az Andrássy utat magánterületté nyilvánítani.
– A Múzeumkert elé azért nem engedtek be mindenkit, mert azt mondták, hogy ez egy magánrendezvény. Ilyen módon nem lehet valahogyan meghekkelni ezt a dolgot?
– Jogilag nem hiszem, de hát most épp arról beszéltünk az elmúlt percekben, hogy a jog már nem önazonos. Tehát innen a társadalmi mozgások meglehetősen kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.
– Ott lesz-e ön az idei 30. Pride-on?
– Én eddig soha nem voltam ott, mert nem vagyok ebben érintett. Ez nem egy negatív tartalmú kijelentés, egyszerűen nem vagyok benne érdekelve.
De így, ami történt, már azt hiszem, hogy érdekelve vagyok benne.
Mert így arról van szó, hogy szabad-e véleményt nyilvánítani és szabad-e gyülekezni. Ez a dolog lényege, és teljesen mindegy, hogy mi a tárgya a gyülekezésnek.
Sulyok Tamás köztársasági elnök szinte azonnal aláírta a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítást, arra hivatkozva, hogy a korlátozás szerinte „a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti”. Az Alkotmánybíróság volt elnöke abban sem látott kivetnivalót, hogy magáról az alkotmánymódosításról, amire a törvénymódosítás hivatkozik, még nem is szavaztak. Az új szabályozás értelmében akár 200 ezer forintra bírságolhatnak mindenkit, aki részt vesz a Pride-on, és arcfelismerő rendszerrel azonosíthatják a szabálysértőket. Orbán Viktor szerda este azt mondta, senkit sem tartóztanak majd le, de a bírságot be kell fizetni.
Ha az Alaptörvénymódosítást is elfogadják, akkor az kimondja majd, hogy a gyermekek védelme minden más alapjogot megelőz, beleértve például a gyülekezési szabadságot, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot vagy épp a tulajdonhoz való jogot. Egyetlen kivétel lesz, az élethez való jog. Milyen következményei lesznek mindennek a magyar jogállamra és az igazsságszolgáltatásra? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mintha itt lenne az armageddon” - már Musk is érzi, mekkora bajba került a Tesla a politikai szerepvállalása miatt
Optimista beszéddel próbálta győzködni a cég alkalmazottjait, hogy higgyenek a Tesla jövőjében, amely egyszerre néz szembe a részvények zuhanásával, az eladások csökkenésével és az autók elleni támadásokkal. Mindezt Musk politikai szerepvállalása okozza.
Csütörtök este szokatlan meghívást kaptak a Tesla dolgozói. Elon Musk a cég texasi gigagyárába hívta őket este fél tízre. Az ilyen vállalati gyűlések rendszerint munkaidőben zajlanak, ezért sok dolgozót zavarba hozott a találkozó időzítése, valamint az, hogy az utolsó pillanatban kaprak róla értesítést.
Musk magángépe mindössze két órával a gyűlés előtt szállt le Austinban. A rendezvényt élőben is közvetítették az X-en.
A Tesla tulajdonosa a találkozón megpróbálta megnyugtatni az alkalmazottakat, akik a cég zuhanó részvényei és a Teslák elleni támadások miatt aggódnak, amiket Musk politikai szerepvállalása okozott.
Musk néhány hónap alatt vált Amerika egyik legnépszerűbb emberéből az egyik leggyűlöltebbé, főként azért a szerepéért, amit a kormányzati hatékonyságért felelős tanácsadó testületet (DOGE) élén vállalt az amerikai államigazgatás leépítésében.
Musk azt ígérte, kétezer milliárd dollárt takarítanak meg az amerikai adófizetőknek, és ennek érdekében hatalmas elbocsájtásokat vezényel le a legkülönbözőbb állami ügynökségeknél és szervezeteknél, sokat közülök teljesen be is zárat. Az emberei a legérzékenyebb állami adatbázisokhoz is hozzáférést kapnak, és a munkáját a legnagyobb titokban végzik, mindenféle ellenőrzés nélkül. Bár Trump azt állítja, a végső döntéseket ő hozza, sokan attól tartanak, hogy a világ leggazdagabb embere az amerikai elnökkel karöltve a demokrácia lebontásán munkálkodik.
A Tesla törzsvásárlói hagyományosan a liberális demokraták közül kerültek ki, akik mélyen hisznek a zöld átállás fontosságában, ezért rengetegen csalódtak ebből a szempontból is Musk szerepvállalásában Donald Trump mellett, aki tagadja a klímaváltozást és gyakorlatilag leépíti a környezetvédelmi szabályokat. Mindez szembe megy azzal az üzenettel, amire a Tesla imázsát építették. Nem is beszélve arról, hogy Musk náci karlendítéshez hasonló mozdulatot tett egymás után kétszer is egy nyilvános beszédében.
A csütörtöki vállalati gyűlésre azután került sor, higy az igazságügyi minisztérium bejelentette, a Tesla szalonjaira támadók közül három ember ellen vádat emeltek, Donald Trump pedig arról írt közösségi oldalán, hogy akiket rajtakapnak a Tesla elleni szabotázsakciókon, akár 20 évre is börtönbe kerülhetnek, azokkal együtt, akik a támadásokat szervezik.
„Ha a híreket olvassák, olyan érzésük lehet, mintha itt lenne az armageddon”
- fogalmazott Musk a gyűlésen.
„Nem tudok elmenni egy tévé mellett anélkül, hogy ne látnék egy lángoló Teslát. Megértem, ha valaki nem akarja megvenni a termékünket, de nem kell felgyújtani. Ez olyan őrült dolog. Ne legyél őrült!” - mondta, mire az alkalmazottak felnevettek.
A CNBC szerint Musk arra bíztatta az alkalmazottait, hogy tartsák meg a részvényeiket, annak ellenére, hogy azok majdnem 40 százalékot veszítettek az értékükből az utóbbi hónapokban.
„Nagyon nehéz a tőzsdén befektetőknek, különösen azoknak, akik a legtöbb emberhez hasonlóan a visszapillantó tükörbe néznek, hogy elképzeljenek egy olyan jövőt, ahol hirtelen egy 10 milliós járműflotta az ötszöröse-tízszerese nő” – mondta Musk, aki azonban erre számít.
„Mi a legizgalmasabb jövő, amit el tud képzelni?„ – tette fel a kérdést. Majd meg is válaszolta: „Ez a bőség jövője mindenki számára”, ahol a robotaxik, a mesterséges intelligencia és a Teslánál jelenleg fejlesztés alatt álló robotok egy olyan jövőt hoznak létre, „ahol szó szerint bármit megkaphatsz, amit csak akarsz”.
Ezután számos optimista jóslatot tett. Köztük azt, amit már korábban többször is megígért, hogy a Tesla hamarosan képes lesz autonóm vezetésre. Szerinte az új Tesla Model Y „idén is a legkelendőbb autó a Földön”, és az év első felében új, kedvezőbb árú modellekkel állnak elő. Arról is beszélt, hogy humanoid robotjukból, az Optimusból még idén legyártanak 5000 darabot a cég kaliforniai gyárában.
Musk szavait pozitívan fogadta a tőzsde, pénteken a Tesla részvényei több mint 5%-os pluszban zártak. De ez aligha oldja meg a cég gondjait.
Már a befektetők is elégedetlenkednek
A villanyautós cég körül akkora a baj, hogy az egyik legősibb befektető nemrég nyíltan kijelentette: a Teslának „új vezérigazgatóra van szüksége”. Mint írtuk, Ross Gerber a Sky Business Live műsorában üzent a cégvezetőnek, hangsúlyozva, hogy döntenie kell: vagy visszatér a Tesla élére, vagy a teljes figyelmét a kormányzati szerepére fordítja.
Gerber úgy véli, a vállalatot túl hosszú ideje elhanyagolják, és fontos lenne, hogy valaki teljes figyelemmel irányítsa. Igaza lehet, mert a Tesla részvényeinek árfolyama és eladásainak aránya mélyrepülésben van, gyakorlatilag azóta, hogy Trump hivatalba lépett.
A villanyautós cég piaci értéke december óta több mint 800 milliárd dollárral csökkent.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tavaly évvégi csúcs, amikor 500 dollár közelében is járt az árfolyam, egy gyors, kéthónapos felfutás eredménye volt. Ezt viszont nem a cég kiemelkedő teljesítménye, hanem az amerikai elnökválasztás eufóriája, és az az optimizmus fűtötte, hogy a cégtulajdonos kormányzati kapcsolata gyümölcsöző lesz a vállalat számára. Aztán az árfolyam már Trump hivatalba lépése előtt csökkenni kezdett, amikor az új elnök belengette a kereskedelmi és vámháború első lépéseit.
A Tesla részvények ára most ismét 240-250 dollár körül alakul, vagyis nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mint a választások előtt, 2024. októberében. Ebből elsőre az a következtetés is levonható, hogy csak visszaállt a normál, nem túlárazott állapot - amivel Musk talán még kiegyezne -, de az értékpapír visszaesése ennél összetettebb folyamat eredménye és vastagon hatással van rá az is, hogy kiderült: ormótlan nagyot estek a vállalat autóeladásai.
Egyrészt a január végi eredménybeszámoló során kiderült, hogy a világ kevesebb Teslát vett 2024-ben, mint a megelőző évben, másrészt az Európai Autógyártó Szövetség közölte, hogy 2025 januárja még vészjóslóbban alakult a gyártó számára, mint a tavalyi év, hiszen úgy csökkent 45 százalékkal a Tesla-értékesítés, hogy közben az elektromos autók iránti kereslet 37 százalékkal megugrott. Bár a miénk egy kis piac, érdekességképpen ide kívánkozik, hogy hazánkban ugyancsak durván visszaesett a márka forgalma: az e-cars.hu úgy tudja, január-februárban 61 százalékkal kevesebb Teslát vettek a magyarok, mint 2024 azonos időszakában.
A Reuters értékelése szerint ez az állapot arra kényszeríti majd Muskot, hogy olcsóbb modellekkel álljon elő, még ha nem is kell féltenie a cége dominanciáját: a Tesla egyelőre kétszer annyit ér, mint a GM, a Ford, a Volkswagen, a Toyota, a Hyundai és a BMW együttvéve.
Szabályt is szegnek a politikusok a Tesla érdekében
A nyugati piacokon az elektromos autók iránti kereslet összességében csökkenő trendet mutat, és ilyen környezetben hiába próbálják kedvezményekkel vonzóbbá tenni az EV-modelleket. Gerber szerint a Tesla „egyértelműen válságba került” - ő maga többek között ezért döntött úgy, hogy jelentős mennyiségű részvényt ad el. Bár a befektető úgy látja, Elon Muskot terheli a legnagyobb felelősség a kialakult helyzetért, a milliárdos - a nyilvánosságban legalábbis - inkább a politikai ellenlábasait látja a dolog mögött.
Az X-en kifejtette: szerinte a vállalatai „nagyszerű termékeket gyártanak, amelyeket az emberek szeretnek”, ő pedig „fizikailag” soha senkit nem bántott. Ennek ellenére úgy érzi, gyűlöletet és erőszakot szítanak ellene, mert egyszemélyben „halálos fenyegetést jelent a woke elmeparazitára és az általa irányított emberekre”.
Az önmaga jelentőségét ebben a kérdésben talán túlértékelő Musk a közösségi médiában tovább politizál, de azt beláthatta, hogy a Tesla eladásait valahogy emelkedő pályára kell állítani. Rá is vette Trumpot, hogy promózza a márkát, akinek ez láthatóan nem esett nehezére: a Truth Socialon bejelentette, hogy vásárol egy Teslát, majd a Fehér Házban tartott egy erősen reklámszagú bemutatót a milliárdos és egy új autómodell társaságában.
Ennél jócskán tovább ment Trump kereskedelmi minisztere, aki nyíltan arra buzdította a Fox News nézőit, hogy „ha szeretnének bármit is tanulni a műsorból, akkor vegyenek Tesla-részvényt”. Howard Lutnick azzal, hogy egy konkrét cég értékpapírjainak vásárlására buzdított, etikai szabályokat sértett - írja a Fortune, megjegyezve, hogy Az Egyesült Államok Szövetségi Szabályzata szerint a közszolgáknak tilos a hivatalos pozíciójukat arra használni, hogy vállalatokat vagy termékeket ajánljanak.
Trump kormányának tagjait láthatóan nem különösebben izgatják a szabályok, ha az őket támogató üzletember vállalkozásairól van szó, és inkább a Szilícium-völgy gyakorlatát követik: nem előre kérnek engedélyt valamire, amit tenni szándékoznak, hanem utólag remélik, hogy a közvéleménynek és az igazságszolgáltatásnak nem lesz ellenvetése. E hozzáállással szemben egyre többen tiltakoznak, ami összetűzésekhez vezet: Musk például a közösségi médián keresztül próbál nyomást gyakorolni, hogy leváltsák azokat a bírókat, akik akadályozzák a kormányzat intézkedéseit.
Republikánus pálfordulás az elektromos autók kapcsán
Lutnick a fentebb írt szövetségi szabállyal szembe menve gátlástalanul promózta a konzervatív kormány mellé állt milliárdos vállalatát, és nemcsak az elektromos autókat, szerinte egyre nagyobb figyelmet érdemel a robotikai üzletág is. A miniszter felidézte Musk azon ígéretét, hogy 2028-ra minden amerikai háztartásban öt Tesla robot fog üzemelni. A részvényeseknek erről tavaly júniusban azt mondta, hogy évi 100 millió robot eladásából 1000 milliárd dollárnyi profitra számít. Lutnick úgy véli, amikor az emberek megértik, hogy a cég milyen robotokat és technológiákat épít, eszükbe fog jutni ez az időszak.
Azt mondják majd, „bárcsak vettek volna Elon Musk részvényéből”, ami „soha többé nem lesz olyan olcsó, mint most”.
A Tesla melletti kiállás érdekes fordulat a jobboldali politikusok részéről. Donald Trump korábban - a republikánus szavazók véleményével összhangban - ellenezte az elektromos autókat, és arra figyelmeztetett, hogy Biden 7500 dolláros EV-vásárlási kedvezménye tönkreteszi az amerikai autóipart. Trump csak azután váltott hangnemet, hogy Musk negyedmilliárd dollárral és az X közösségi platform erőforrásaival alaposan megtolta az elnökválasztási kampányát.
A milliárdos és Lutnick ebben az időszakban szoros együttműködésben dolgozott: Muskot éppen a politikus költségcsökkentés iránti elkötelezettsége inspirálta arra, hogy egy kampányrendezvényen 2000 milliárd dolláros vágást javasoljon a 6750 milliárd dolláros szövetségi költségvetésből. Trump novemberi győzelme után meg is próbálta elérni, hogy Lutnick legyen a pénzügyminiszter, a melegházasságban élő és férjével gyermeket nevelő Scott Bessent helyett, ám nem járt sikerrel.
Népszerű luxus EV-ből gyűlölt márka? Támadások kereszttüzében a Tesla
A zuhanó értékesítésen és részvényárfolyamon az sem sokat segít, hogy az agresszíven politizáló Musk miatt a Tesla-tulajdonosok és a márkakereskedések egyre szélsőségesebb tiltakozó akciók célpontjává válnak. Egy salemi férfi Trump beiktatása napján gyújtott fel egy autót a helyi Tesla-szalonban, aztán szűk egy hónappal később többször rálőtt ugyanarra az épületre, amit illegális robbanóanyaggal készült porig égetni, mielőtt a rendőrök elfogták. A coloradói Lovelandben Molotov-koktéllal próbáltak felgyújtani egy Cybertruckot, illetve obszcén feliratokat festettek a Tesla-kereskedés épületére, amit a tettes szintén lángba akart borítani, amikor letartóztatták.
Ezeknél is súlyosabb merényletek történtek Tesla járművek, illetve töltőállomások ellen Dél-Karolinában, Massachusettsben, Missouriban, Washingtonban és például Las Vegasban, ahol forgalmas helyszíneken gyújtottak fel autókat, veszélybe sodorva a járókelők testi épségét.
A legdurvább eset az oregoni Tigardban történt, ahol egy héten belül két különböző Tesla-kereskedésre nyitottak tüzet ismeretlenek. A Fox News úgy tudja, hogy az egyik szalonra hét, a másikra 12 lövést adtak le, szerencsére nyitvatartási időn kívül. Bár az elkövetők szándéka feltehetőleg „csak” a rongálás volt, az egyik helyszínen hajszálon múlt, hogy nem lőtték agyon a biztonsági őrt. Szintén nagy mázlija volt annak a Tesla-sofőrnek, akinek a kocsijára az NBC szerint menet közben lőtt rá valaki Lowellben.
Már az FBI is nyomoz a Tesla-rongálók ügyében
Ezek az utóbbi 1-2 hónap kirívóbb bűntényei, amelyeknél persze jóval több vandál támadás ér Teslákat, töltőállomásokat és autószalonokat - nemcsak Amerikában, hanem Európában is. Az esetek közös vonása az, hogy dühödt tiltakozók graffitikkal rongálják meg a járműveket és az ingatlanokat. Az obszcén felfestések mindegyike Elon Musknak és Donald Trumpnak üzen, kétséget sem hagyva afelől, hogy politikai demonstrációról van szó.
Válaszul Trump és az igazságügyminisztere is arról beszélt, belföldi terroristává nyilvánítják a vandál támadókat.
A Tesla a vámok miatt is aggódik: levelet írtak a kormánynak
A Teslának az sem tesz jót, hogy Donald Trump kiterjedt vámháborút indított, gyakorlatilag a fél világ ellen, hogy alaposan megsarcolja az Egyesült Államokba érkező külföldi termékeket. Az elnök intézkedései miatt a cég levelet küldött az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselői Hivatalának. A levél szerint a megtorló vámok megzavarhatják az amerikai termelést, és az alkatrészek belföldi beszerzése is nehézségekbe ütközik. A Tesla arra figyelmeztetett, hogy a nagy amerikai exportőrök megtorló vámokkal szembesülhetnek, amelyeket Donald Trump agresszív vámhasználatára válaszul vethetnek ki.
A Tesla Economx által is idézett levele szerint fontos annak biztosítása, hogy a Trump-adminisztráció kereskedelmi kérdések megoldására tett erőfeszítései ne okozzanak kárt az amerikai vállalatoknak. A cég álláspontja az, hogy az amerikai exportőrök aránytalan hatásoknak vannak kitéve, amikor más országok lereagálják az Egyesült Államok kereskedelmi lépéseit.
A levél érdekessége, hogy kétségkívül a Teslától érkezett, nem szerepel rajta aláírás. Ennek oka nyilván Musk és az amerikai elnök szoros szövetsége.
Trump közben azt fontolgatja, hogy április elején jelentős vámokat vet ki a világszerte gyártott járművekre és alkatrészekre. Az Autos Drive America kereskedelmi csoport szerint a vámok kivetése megzavarja az amerikai összeszerelő üzemek termelését. A szervezet hangsúlyozza: az autógyártók nem változtathatják meg egyik napról a másikra az ellátási láncaikat, a költségek növekedése pedig magasabb fogyasztói árakhoz, a kínált modellek számának csökkenéséhez és az amerikai gyártósorok leállásához vezethet, ami munkahelyek tömegét teheti feleslegessé.
Musk Kínában erősít
Ahogy Amerikában egyre radikálisabb támadások érik és kereskedelmi akadályokba ütközik, a Tesla figyelme a külföldi piacokra, főleg Kínára irányul. Bár az ázsiai ország EV-piacát egyértelműen a hazai BYD vezeti, bőven jut terep a helyben gyártott Tesláknak is, így a cég az elsők között itt mutatta be a megújult Model Y-t. A ráncfelvarrott típus fényes sikert hozhat, ami nagyon ráfér a márkára, így nyilván nem örül, hogy a Reuters kissé elterelte róla a figyelmet.
A hírügynökség bennfentes forrásokra hivatkozva megszellőztette: az Y-ból készül egy még frissebb verzió, ami amellett, hogy új funkciókat kap, ötödével olcsóbb is lesz, mint a most piacra lépő széria. Az „E41” kódnéven fejlesztett modell tömeggyártása 2026-ban indulhat meg, a Tesla sanghaji üzemében. A források szerint az új autó kisebb lesz, és legalább 20 százalékkal olcsóbban adják majd, mint a nemrég bemutatott Model Y-t, sőt, úgy tudni, hatüléses változat is készülni fog belőle. A közepes SUV jelenlegi indulóára Kínában 263.500 jüan, vagyis kb. 13,2 millió forint.
A Model Y 2023-ban és 2024-ben Kína legkeresettebb autója lett, de az utóbbi időben egyre ádázabb versenyt vív a hazai riválisokkal. Csak tavaly legalább hat versenytárs modell jelent meg, ami bő egy százalékot le is csiszolt a márka piaci részesedéséből, ami így már csak 10,4 százalék.
Elon Musk januárban közölte, hogy a Tesla 2025 első felében olcsóbb modelleket mutat be, de nem árulta el a költségcsökkentés mértékét, az árakat, a méreteket vagy a műszaki adatokat, ahogy azt sem, milyen ütemben érkeznek meg a világ különböző régióiba. A titkolózás ellenére sokan felkapták a fejüket a bejelentésre, mert a Tesla az utóbbi időben nem villantott új terveket, leszámítva a 2026-ra tervezett önvezető Cybercab robotaxit.
A vállalat jelenleg a meglévő modellek gyors ütemben fejlesztett változataival próbálja megőrizni versenyképességét, ami vásárlói szempontból előnyös lehet, hiszen a jövőben érkező modellek árába nem épülnek be a méregdrága fejlesztés költségei. Ez, illetve a fokozódó verseny minden EV-márkát arra késztethet, hogy lehetőségeihez mérten a lehető legjobban leszorítsa az árakat.
Csütörtök este szokatlan meghívást kaptak a Tesla dolgozói. Elon Musk a cég texasi gigagyárába hívta őket este fél tízre. Az ilyen vállalati gyűlések rendszerint munkaidőben zajlanak, ezért sok dolgozót zavarba hozott a találkozó időzítése, valamint az, hogy az utolsó pillanatban kaprak róla értesítést.
Musk magángépe mindössze két órával a gyűlés előtt szállt le Austinban. A rendezvényt élőben is közvetítették az X-en.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
New York Times: A gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt
Az amerikai lap szerint a magyar miniszterelnök nem tudta megfékezni az inflációt, és most a politikai veszélyt érezve az árak korlátozásával próbálkozik. Ezek a lépések azonban a kritikusok szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.
A New York Times terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarországi árkorlátozásokkal. A lap szerint Orbán Viktor az inflációt olyan módszerekkel próbálja megfékezni, amelyek kritikusai szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.
Megszólal például Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki úgy fogalmaz: „A gulyáskommunizmus helyett gulyáskapitalizmust kaptunk.”
A New York Times szerint a gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt, amelyeket egyes közvélemény-kutatások szerint a Fidesz el is veszíthet Magyar Péterrel szemben.
Azt írják, Magyar Péter gyorsan az országos politika meghatározó szereplőjévé vált, és mozgalmát arra építette, hogy elítéli Orbán Viktort a „megélhetési válság” miatt, valamint őt hibáztatja az akadozó közszolgáltatásokért, és a miniszterelnök rokonai, valamint politikai szövetségesei által irányított vállalkozások helyzetbe hozásáért.
A lap szerint a miniszterelnök eddig sikeresen elhárította a gazdaság helyzetével és a korrupcióval kapcsolatos kritikákat azzal, hogy a magas árakért az ukrajnai háborút okolta, és a közvélemény figyelmét más problémák felé terelte, például az illegális bevándorlásról beszélt, vagy hamisan azzal vádolta az Európai Uniót, hogy transzneművé vagy meleggé akarja tenni a magyar gyerekeket.
De a New York Times-ban a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston is elismerte, hogy az ukrajnai háború vagy az illegális bevándorlás már nem foglalkoztatja annyira a magyar szavazókat.
„Az infláció most messze a legfontosabb téma” – mondta Mráz.
Hozzátette, hogy a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz továbbra is masszívan vezet Magyar Péterrel szemben, de gazdaságilag sebezhető.
Ennek ellenére Orbán Viktor a lap szerint továbbra is próbálja elterelni a figyelmet, például a gyülekezési törvény keddi módosításával, amivel betiltják a Pride felvonulásokat.
„De a gazdasági realitások elől nincs menekvés” - fogalmaz a New York Times.
Idézik a GKI egyik felmérését, ami szerint a vállalkozói bizalmi index 50 hónapos mélypontra süllyedt. A hivatalos adatok szerint a magyar élelmiszerárak februárban 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és az elmúlt öt évben több mint 80 százalékkal emelkedtek. Az ING Bank elemzése szerint ez a növekedés drámaian megterheli a háztartásokat. A kormány képtelen megfékezni az inflációt, ami ismét a legmagasabb az Európai Unióban, 5,6%.
A magyar miniszterelnök az amerikai lap szerint az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert az amerikai konzervatívok és Donald Trump körében is azzal, hogy évek óta harcol az általa „migrációs őrületnek”, „woke-vírusnak” és „genderőrületnek” nevezett jelenségek ellen. Most azonban a politikai veszélyt érezve olyan lépésre szánta el magát, ami eltér a hagyományos konzervatív elvektől, miszerint az államnak távol kell maradnia a piacgazdaságtól: korlátozza az alapvető élelmiszerek árát.
A lap beszámolója szerint Orbán Viktor az inflációért a boltokat hibáztatja, amelyek közül a legnagyobbak külföldi tulajdonban vannak, mint például a brit Tesco és az osztrák Spar. A szupermarketeket azzal vádolja, hogy túlárazzák az alapvető termékeket, különösen a tojást és a vajat. Megoldásként 30 terméknél maximálta a boltok árrését, ami nem lehet nagyobb 10 százaléknál.
Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Központjának vezetője ugyanakkor New York Times-nak azt mondta, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem fog ellenőröket küldeni a boltokba, hogy megbüntesse azokat a kereskedőket, akik nem csökkentették az áraikat. „A szocializmus nyilvánvalóan nem működik” – mondta. „És Kelet-Európa ezt jobban tudja, mint bárki más.”
A New York Times terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarországi árkorlátozásokkal. A lap szerint Orbán Viktor az inflációt olyan módszerekkel próbálja megfékezni, amelyek kritikusai szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.
Megszólal például Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki úgy fogalmaz: „A gulyáskommunizmus helyett gulyáskapitalizmust kaptunk.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aki Orbán és Gyurcsány közé egyenlőségjelet tesz, az hétpróbás gazember, agyafúrt manipulátor – ezt üzente Gyurcsány Ferenc Magyar Péternek. A TISZA Párt elnöke ugyanis a gyülekezési törvény módosításáról szóló bejegyzésében azt írta, hogy hatalma megrendülésével Orbán Viktor ugyanazokhoz az eszközökhöz folyamodik, mint a 2006-os zavargásokkor a Gyurcsány-kormány, a magyar emberek alapvető, gyülekezéshez való jogát veszi semmibe.
A DK elnöke csütörtöki, "Levélféle Magyar Péterhez" című bejegyzésében viszont azt üzente a TISZA Párt elnökének: hazudik, amikor azonosságot próbál teremteni a Pride mostani betiltása és 2006 ősze közé. Gyurcsány arról ír, hogy ő hibázott miniszterelnökként, Orbán Viktor viszont történelmi, politikai bűnt követett el.
„Írom egyszerűen: aki, mint például Ön, Orbán és Gyurcsány közé egyenlőségjelet tesz, az hétpróbás gazember, agyafúrt manipulátor, megtévesztett szellemi-politikai tévelygő, sodródó, bár nem rosszindulatú áldozat, a nyájösztöntől fogvatartott ösztönítélő és nem folytatom.”
A DK-elnök szerint Magyarra a felsorolásból a manipulátor illik leginkább. A politikus azt is hozzátette, hogy nem bántani akarja ezzel a megjegyzéssel Magyart, és nem személyes sértettség vezeti, hanem azt gondolja: „nem lehet nagyobb baj, mint az, hogy az ördögi Orbán helyére az ördögi Magyar lépjen.”
A DK elnöke szerint 2006. október 23-a „szörnyű nap volt”, a „Fidesz provokált, erőszakot akart, az utcán akarta megdönteni a kormányt”, és nem kevesen érezték úgy, hogy őket rendkívül súlyos, indokolatlan, törvénytelen bántalmazás érte.
„A Fidesz most alaptörvényt és más jogszabályokat változtat, hogy azok, akik másként szeretnek, mint a többség, ne ünnepelhessék boldogan jogukat a szabad szerelemhez. Mert önfeledt, színes felvonulásuk, annak megmutatása, hogy ők „mások”, szerintük veszélyes gyermekeink egészséges lelki fejlődésére” – írta Gyurcsány Ferenc. Szerinte a Fidesz kormányzása, és az ő súlyos hibákat is vétő, de a demokratikus alkotmányosság keretei között működő kormányzása közé egyenlőségjelet tenni mérhetetlen alávalóság.
„És tudja, miért mondom, hogy ez nem egyszerű tévedés, hanem hazugság? Mert ezt Ön valójában tudja, de azért teszi, hogy ne kelljen egyenesen beszélnie, viselkednie.”
Gyurcsány látja, hogy Magyar Péternek a Fidesz csapdát állított, de szerinte ezt a TISZA Párt elnökének kell megoldania, viszont az az ő ügye is, hogy ne keverje a gazemberek közé csak azért, mert bajban van.
Aki Orbán és Gyurcsány közé egyenlőségjelet tesz, az hétpróbás gazember, agyafúrt manipulátor – ezt üzente Gyurcsány Ferenc Magyar Péternek. A TISZA Párt elnöke ugyanis a gyülekezési törvény módosításáról szóló bejegyzésében azt írta, hogy hatalma megrendülésével Orbán Viktor ugyanazokhoz az eszközökhöz folyamodik, mint a 2006-os zavargásokkor a Gyurcsány-kormány, a magyar emberek alapvető, gyülekezéshez való jogát veszi semmibe.
A DK elnöke csütörtöki, "Levélféle Magyar Péterhez" című bejegyzésében viszont azt üzente a TISZA Párt elnökének: hazudik, amikor azonosságot próbál teremteni a Pride mostani betiltása és 2006 ősze közé. Gyurcsány arról ír, hogy ő hibázott miniszterelnökként, Orbán Viktor viszont történelmi, politikai bűnt követett el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!