SZEMPONT
A Rovatból

Freeszfe: „2024 őszétől külföldi egyetemek segítségével beindítjuk a diplomás képzéseinket”

A Színművészetiről átjött hallgatók egy része már végzett, sikeres felnőttképzéseket indítottak, új tanárokkal bővültek, és jövőre még merészebb terveik vannak - mondja a Freeszfe Egyesület operatív elnöke.


2021 januárjában alapították a Freeszfe Egyesületet, amit azért hoztak létre, hogy a modellváltáson átesett Színház- és Filmművészeti Egyetemből nem kérő diákok diplomával a kezükben fejezhessék be a tanulmányaikat. Az egyesület azonnal az érdeklődés középpontjába került, hiszen a több mint 70 napig tartó egyetemfoglalás után ennek létrehozása volt a következő nagy lépése az egyetemet otthagyó diákoknak és oktatóknak.

Az SZFE körüli helyzettel kapcsolatos érdeklődés csökkenésével azonban komoly kihívásokkal kellett szembenézniük: az oktatás helyszíne hónapokig kérdéses volt, illetve a finanszírozás sem volt teljesen megoldott. Végül 2021 nyarán a kormányzat által ellehetetlenített CEU nyújtott segítséget. Felajánlották a Nádor utcában lévő épületüket, illetve jótékonysági aukciók szervezésével és pályázatok elnyerésével sikerült bevételhez jutni. Az egyesület jelenlegi helyzetéről és a közeljövő kilátásairól Veszprémi Juditot, a Freeszfe Egyesület operatív elnökét kérdeztük.

– Már több mint két éve alakult meg a Freeszfe Egyesület. Mit lehet tudni a diplomamentő program jelenlegi állásáról, és milyen képzések indultak azóta?

– Az Emergency Exit program volt tulajdonképpen a Freeszfe létrejöttének az elsődleges célja. Ezzel tudja megszerezni a diplomát az a körülbelül 200 hallgató, akik eljöttek a Színművészetiről. A filmesek idén júniusban diplomáznak Bécsben, annak idején a teljes filmes tanszék, hét osztály jött át. Plusz volt két tévés osztály is, akik közül Máté Krisztina osztálya már lediplomázott, Kolosi Péter és Szórád Máté osztálya pedig most júliusban fog. Ezek után két osztályunk marad majd, akiknek egy évük lesz hátra: Ascher Tamás zenés színházrendező osztálya és Kárpáti Péter dramaturg osztálya. Ezen kívül felnőttképzések keretében tavaly indítottunk először osztályokat, amelyek egyéves képzések, kivéve a színházcsináló osztály, amely két évig tart. Mivel jelenleg nincs akkreditációnk, ezért hivatalosan felnőttképző intézmény vagyunk.

Előkészítés alatt áll, hogy 2024 őszétől külföldi egyetemek segítségével beindítjuk a diplomás képzéseinket is, ezt most nagyjából 90 százalékra tudom biztosra mondani.

– Ha jól értem, akkor jelenleg a felnőttképzésben résztvevők diploma helyett egy-egy tanúsítványt kapnak a képzés végén?

– Igen, de ezekre a képzésekre általában olyanok jelentkeznek, akik már rendelkeznek diplomával, vagy van valamilyen szakmájuk. Persze vannak azért olyanok is, akik érettségi után jönnek, de a legtöbben azért már diplomás emberek.

– A felnőttképzéseknél hogyan zajlik a felvételi eljárás, mi alapján választják ki a jelentkezőket?

– Ugyanúgy zajlik a felvételi, mint annak idején az egyetemen. Több forduló van, ez attól is függ, hogy milyen osztályról van szó, tehát mondjuk a színház és performansz vagy a színházcsináló osztály esetében improvizációs feladatok és gyakorlatok vannak a felvételiken, hiszen művészképzésekről van szó. A művészeti kommunikáció osztálynál egy elbeszélgetés van, és utána írniuk is kell a jelentkezőknek, tehát az adott szaknak megfelelő, kettő-három fordulós felvételik vannak. Az a szerencse egyébként, hogy jelentkeznek annyian a képzésekre, hogy tudunk felvételit csinálni, és van annyi hallgató, hogy megtelnek az osztályok.

– Mekkora létszámokról beszélhetünk?

– 7 és 15 fő között van a létszám jellemzően.

– Kik tanítanak a képzésen?

– Tulajdonképpen azok a tanárok, akik eljöttek annak idején az egyetemről, illetve kiegészültünk másokkal is, így nemcsak egy szűk kör tanít a Freeszfe-n. Például Fábián Péter nem tanított annak idején a Színművészetin, de most már ő is itt van. Minden osztályvezető meghívhat bárkit, így tanít mondjuk nálunk Majtényi László vagy Gordon Eszter is. Az én osztályom esetében, ami a művészeti kommunikáció, azért például a kapcsolatok is számítanak, így olyan tanárok és vendégtanárok vannak, akiknek a segítségével könnyebben el lehet helyezkedni. Egy nagyon gyakorlatias képzésről beszélünk, ahol olyan tudást és tapasztalatot lehet szerezni, amivel azután könnyebb már egy színházba vagy filmes területre elmenni dolgozni.

– Visszakanyarodva azokhoz, akik a diplomamentő programban végeztek, róluk mit lehet tudni? Sikerült elhelyezkedniük?

– A színészosztályok hallgatói, akik átjöttek hozzánk, már végzősök voltak. Gyakorlati helyekkel rendelkeztek, nem a nulláról indultak, és szerintem ez nagyon fontos. Szóval valójában most még nem tudok megalapozott választ adni.

Most azt látjuk, nincsen probléma abból, hogy a Freeszfe-n végeztek. Nyilván a színházcsináló osztályunk már egy nehezebb történet, hiszen ők nem vettek részt annak idején egyetemi képzésben, nincs diplomájuk, nekik talán inkább a független szféra marad.

A filmeseknek pedig eleve sokkal nehezebb a dolguk, ismerve a filmes helyzetet Magyarországon, de azt hiszem, hogy azért ez a Színművészetin végzetteknek is ugyanolyan nehéz. A filmes szakma most mindenkinek egy nehezebb dió.

– Az egyesület történetében volt egy felfokozott időszak, amikor a politika miatt sokkal nagyobb figyelem irányult rá, ez most már egy jó ideje véget ért. Mostanában inkább arról lehet olvasni, hogy pénzügyileg nincsenek egyszerű helyzetben, és ezért több aukciót is rendeztek, legutóbb például tavaly decemberben. Ezen ötmillió forint gyűlt össze a filmesek diplomamunkájának elkészítésére. Mennyire nehéz a helyzet?

– Amikor a hallgatóinkat a külföldi egyetemek átvették, az nem úgy történt, hogy „gyertek ide, kaptok egy diplomát”. Nekik ugyanúgy végig kell csinálni a vizsgafolyamatokat, és ugyanúgy le kell adni a diplomafilmeket, mint a többi egyetemre járónak. Viszont ezek a külföldi egyetemek pénzzel értelemszerűen nem tudnak minket támogatni, tehát ezt nekünk kell előteremtenünk. Ebben vannak pályázatok is, nyilván főleg külföldiek. A nehézséget az okozza, hogy nem részesülünk állami támogatásban, persze amikor létrejöttünk, ezzel tisztában is voltunk, és így vágtunk neki. Éppen ezért mi üzletibb alapon működünk, akár egy független színház vagy bármilyen civil szervezet, és tulajdonképpen pályázatokból és a tandíjakból teremtjük elő a pénzt.

– A felnőttképzések ezek szerint üzleti alapon, költségterítéses formában működnek?

– Igen. Vannak ösztöndíjasaink is, de ők arányaiban kevesebben vannak az osztályokon belül. Emellett vannak a Free Egyetem előadásaink, illetve fizetős workshopok, ebből vannak bevételek.

– Ha jól tudom, akkor az eredeti, diplomamentő programmal átvett hallgatók viszont nem fizetnek tandíjat. A tervek szerint 2024-től elinduló diplomát adó képzések viszont már fizetősek lesznek?

– Igen, és egyébként törvényileg is erre van csak lehetőség. Az állami támogatást csak magyar egyetemek vehetik igénybe, a külföldi egyetemekkel együttműködésben nem lehet képzést indítani Magyarországon tandíj nélkül.

– Szeretnének kialakítani egy állandó játszóhelyet, amivel kapcsolatban a Merlin Színház épülete merült fel, ami a főváros tulajdonában van, és a felújítása nemrégiben kezdődött el. Egyelőre azonban olyan információk jelentek meg a sajtóban, hogy az épülettel más tervei vannak a fővárosi önkormányzatnak. Van valamilyen alternatíva?

– Zajlanak a tárgyalások jelenleg is, én egyelőre még nem mondanám azt, hogy a fővárosnak biztosan más tervei vannak az épülettel. Nem reménytelen a helyzet, de biztosat egyelőre én sem mernék mondani. Mi egyébként maradnánk a CEU Nádor utcai épületében, a Merlin nem lenne elég arra, hogy az oktatást ott biztosítani tudjuk.

Mi elsősorban egy közösségi teret szeretnénk ott csinálni, egy budapesti találkozóhelyet, ahol mindenféle csapatok megfordulnának, freeszfe-s előadások is, illetve a Freeszfe lenne az üzemeltető.

Ha nem jön össze a Merlin, akkor pedig nyilván maradunk a CEU-n és megpróbáljuk ott folytatni, de ott nincsen színházi tér, illetve találkozásokra, éjszakai beszélgetésekre is kevésbé alkalmas, ezért továbbra is keresünk majd helyeket. Egyébként viszont egy csodálatos épület, oktatási célra ennél jobbat nem is kívánhatnánk, nagyot sokat köszönhetünk a CEU-nak. Akárhogyan is lesz, mi a saját koncepciónkkal megyünk tovább, és azt próbáljuk meg végigvinni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk