Hullani kezdtek a fejek: főrendőröket, speciális ügyészt, dúsgazdag üzletembert tartóztattak le a korrupcióellenes harcban Szlovákiában

A NER 15 éves működése sok mindenre felkészítette, de erre nem. Így reagált Kocsis Máté alkotmánymódosítási ötletére Stefano Bottoni történész. A Fidesz frakcióvezetője szerint úgy módosítanák az alaptörvényt, hogy ki lehessen utasítani azokat a kettős állampolgárokat, akik megsértik Magyarország szuveneritását vagy biztonságát. „Kedves barátaim, remélem, mindenki számára egyértelmű, hogy ez egy olyan ijesztően széles vörös vonal, hogy már a Holdról is látszik” - írta az olasz-magyar kettős állampolgár Bottoni.

A történész korábban könyvet írt Orbán Viktorról, most pedig interjúk sorában beszélt arról, hogy szerinte a NER folyamatosan radikalizálódik. A most belengetett alkotmánymódosítás mellett arról is beszélgettünk, miért tartja egyre valószínűbbnek, hogy a Fidesz nem adná át békésen a hatalmat, ha veszítene a 2026-os választásokon.

– Olvastam a Kocsis Máté javaslata után írt Facebook-bejegyzését. Miért gondolja, hogy ekkora vörös vonal, amit a kormány most átlép?

– Születéssel megszerzett állampolgárságot nem lehetett elvenni Magyarországon, ezt változtatnák meg úgy, hogy egy született magyar állampolgár is elveszítheti bizonyos esetekben az állampolgárságot.

Szerintem Kádárék is alkalmazták, például amikor Heller Ágneséket elítélték, akkor biztos elvették az állampolgárságot. Azoktól az 56-osoktól is, akik elmenekültek Nyugatra, és nem jöhettek vissza. Ők hontalanná váltak, amíg meg nem szerezték egy másik ország állampolgárságát.

Attól tartok, a Kocsis Máté által leírt megfogalmazás, ha ez kerül a törvénybe, túlságosan is széles körű lehetőséget ad az állami szervek kezébe, amitől félnék, mert tudom, hogy általában ezeket hogy használják Magyarországon. Ez az ajtó rendkívül tágra van nyitva. Illetve egyelőre csak lenne, mivel még nem fogadták el a jogszabályt.

– Még be se nyújtották. Ez egyelőre csak egy mondat.

– De az alkotmányba akarják beleírni. Ez a másik, ami felháborító. Tehát ez nem egy új törvény, ez nem egy belügyminiszteri rendelet, amit bármikor vissza lehet vonni, hanem ez egy alkotmányos rendelkezés, aminek az érvénytelenítéséhez is kétharmados többség kell majd, azaz már megint nagyon komolyan megkötik bárki másnak a kezét, évekre vagy évtizedekre, ami rendkívül súlyos probléma.

– Ön szerint a Fidesznek miért pont most lett fontos, hogy egy ilyen jogszabályt meghozzanak?

– Majdnem két éve jelent meg a könyvem, és a záró fejezetben ez a radikalizálódási pálya nagyjából le van írva. Megírtam a 2022-es választások után, hogy innen demokratikus vagy konszolidációs visszaút nincs. Ez már egy olyan lejtő, ahol csak gyorsulni lehet. Érzékelhetően nem is akar már fékezni a hatalom, a saját logikája viszi egyre gyorsulva előre. És ez bejött sajnos, ezt látjuk. Emellett volt még egy tényező, amit akkor senki nem látott, nyilván én sem. Ez pedig Magyar Péter felbukkanása tavaly ilyenkor. Az ő színrelépése olyan veszélyt jelentett a rezsim számára, amit ők sem tudtak teljesen lemodellezni. Az addigi ellenzéket le tudták modellezni, hogy ki mit fog csinálni, kiket kell beszervezni, kinek hogy kell mozognia, illetve mennyibe kerül az ellenzék fenntartása. Cinikus vagyok talán, de attól tartok, hogy ebben viszonylag korrekt volt ez a leírás vagy reális. Arra azonban nem voltak modellszámítások, hogy mi van akkor, ha a saját oldalukról, sőt, a saját testükből érkezik egy valódi kihívás? És amikor ezt látták tavaly tavasszal, főleg március 15. után, akkor nagyon megijedtek, és akkor

Azt, hogy mire képes ez a rendszer, én ott leírtam, és azt látom, hogy mások, akár Buda Péter biztonságpolitikai szakértő, akivel nemrég hallottam egy nagyon jó beszélgetést, vagy Magyar Bálint is, hasonlókat mondanak.

– Mármint?

– Itt senki nem akar erőszakot vizionálni, és szerintem senki nem szereti az erőszakot, de

Nyilván Magyar Péternek ebben hinnie kell erősen, és én szeretném is, hogy neki legyen igaza. Tehát félreértés ne essék, nagyon szeretném, ha a Fidesz egy év múlva, ha kikapna, akkor azt mondaná Orbán Viktor, hogy ez van, nagyon szörnyű, nagyon szomorú, de akkor sok szerencsét. Ez az egyetlen olyan forgatókönyv, ami normálisnak tűnik. A többi forgatókönyv, és van legalább kettő vagy három, sokkal, de sokkal durvább. Ennek az optimista forgatókönyvnek én sajnos csak 20-30 százalék esélyt tudok adni, nem többet. A többi esetben

Ezzel számolni kell, hogy ez a radikalizálódás mindkét oldalról fokozódik. Ez már ott van az emberekben, ott van a mindennapi érintkezésekben, ott van a virtuális térben. Ha nem vigyázunk, akkor nagyon-nagyon simán átmehet fizikai konfrontációba, aminek pedig beláthatatlan következményei lehetnek.

– Mielőtt erről az ön által feltételezett 70-80%-ról beszélgetnénk, fontos valamit tisztázni. Jól értem, hogy Magyar Péter nem várt felbukkanása az, ami radikalizálta a kormánypártot? Lehet, hogy enélkül például ez a Kocsis Máté-féle javaslat sem lenne napirenden?

– Ők azt képzelték, hogy ha bárki felbukkanna Márki–Zay után, azt hasonló módszerekkel lehet leszerelni, mint amiket ellene, vagy korábban Vona Gábor ellen sikeresen alkalmaztak. Tehát a már bevált taktikák kombinálásával a Gyurcsány és a DK vezette ellenzék nagyon-nagyon könnyen leszerelhető, és ebben azt gondolom, hogy igazuk is volt. Ráadásul a 2022-es választások után a parlamenti ellenzék romokban hevert. 2022-23-ban teljes apátia volt. Amikor megjelent a könyvem, akkor a Fidesz egy egyeduralkodó, győztes párt volt.

– Azért diáktüntetések folyamatosan voltak...

– Pár ezer ember volt. Semmi. Ehhez még nagy erőszak sem kellett. Leírtam a könyvben, és emlékszem, akkor többen felhördültek, hogy ez a rendszer nincs letesztelve az erőszakra. A Fidesz úgy kormányozhatott 15 évig, illetve amikor megírtam, 13 volt, hogy fizikai erőszakot gyakorlatilag nem alkalmazott. Azt nem tudjuk lemodellezni, tényleg nem tudjuk, senki nem tudja, hogy ez a rendszer hogyan viselkedne, ha be kell durvulni fizikailag. Mit alkalmaznának? Rendőrség, TEK, speciális erők, paramilitáris erők, Mi Hazánk, huligánok, hadsereg? Ki és hogyan?

– Biztosan el kell jutni az erőszakig?

– Azt gondolom, hogy annak, hogy Magyar Péter maga mellé állította a volt vezérkari főnököt, nagyon komoly üzenete van.

Amikor Ruszin-Szendi Romulusz állandóan azt mondja, hogy a katonák tudják, hogy neki van igaza, amikor vádolja a kormányt, amikor feltárja a visszásságokat, akkor ez egy teljesen nyílt üzenet. Zseniális lépés volt Ruszin-Szendi Romulusz leigazolása, és látható is, hogy most minden gyűlésen, mint egy sztár, ott van és beszédet mond. Ennek az az üzenete, hogy itt vannak a fegyveres testületek, és a fegyveres testületek csak nem támogathatnak végig egy ilyen rezsimet. Történelmi példákból tudjuk, hogy más országokban egy ilyen szakadásból mi következik. Ezek már nagyon-nagyon komoly dolgok. A NER eddig rettenetesen szerencsés volt ezzel a magyar társadalommal. Ez a társadalom végig szinte teljes passzivitásban nézte végig a NER tevékenységét. Ez az, ami már nincs teljesen így. Azt nem tudjuk, hogy a NER, ha tényleg veszélyben érezné a hatalmát, hogyan cselekedne.

– De ha Ruszin–Szendi Romulusszal Magyar Péter megmutatta, nem biztos, hogy számíthatnak az erőszakszervezetekre, ebből nem az következik, hogy mégis elkerülhető egy ilyen forgatókönyv?

– Azért ott van egy magánhadsereg, a TEK. Erről keveset beszélünk. Több ezer ember állig felfegyverezve. Hogy képzelhetjük el, hogy a TEK átáll, amit Orbán Viktor testőre hozott létre és irányít majdnem 15 éve? Erről a magyar közvélemény nagyon szemérmesen hallgat, mintha nem lenne, de hát ez van. A TEK-et nyilván ezért hozták létre. Ha nagyon-nagyon nagy baj van, akkor ezek az emberek még ott vannak. Ez egy más kiképzés, más fegyverek, más beszerzés. Ezek nagyon komoly dolgok, emiatt van bennem aggodalom, hogy ha radikalizálódik a rendszer, akkor itt nagyon komoly eszközök vannak a kezében. Akkor az a kérdés, hogy erre a lakosság hogyan reagál. Elfogadja-e, hogy túlerővel szemben nincs mit tenni, vagy felveszi a harcot?

– Biztosan nincs más lehetőség?

– Azt gondolom, hogy érdemes ráébreszteni a társadalmat arra, hogy ennek az egésznek nem lehet jó vége, így alakult történelmileg.

– Miért?

– Nem lehet jó vége, mert

Ezek olyan vagyonok, amiket a magyar állam vagy az ellenzék nem engedhetne át, mint egy bónuszt Orbánéknak, hogy „jól van, akkor a felét tartsd meg, és élj vele”. Ezt vissza kellene valahogy szerezni, de ki az, aki önként lemond több ezer milliárd forintról? Tehát sajnos ide jutottunk, és a helyzet nem azért alakult így, mert én vagy mások vizionálnak csúnya dolgokat, hanem azért, mert rettenetesen csúnya a dolog maga.

– Mikor indultunk el ezen az úton?

– Én 2014 és 2015 között vettem észre, hogy baj lesz. Nekem komoly lelkiismeret-furdalást okoz, hogy nyilván észre lehetett volna venni sokkal korábban is. Többször nyilatkoztam, de tényleg ez történt legalább velem, hogy annyira intenzíven éltem át a 2006 és 2010 közötti időszakot, olyan nagyon erősen működött bennem még az a düh meg a frusztráció a Gyurcsány-korszakkal, az egész „elkúrtuk”-féle dologgal kapcsolatban, hogy ez vakká tett. Két-három évig teljesen vakká tett. Amikor Orbánék elkezdték a dolgokat, akkor odafigyeltem, és néha én is felszisszentem, hogy hú, ez mondjuk erős volt, például a nyugdíjpénztárak lenyúlása vagy az alaptörvény. Én például nem vagyok jogász, és amikor megcsinálták az alaptörvényt, valahogy nem éreztem át ennek a súlyát. Voltak ismerőseim, akik mondogatták, hogy figyelj, ez tényleg veszélyes, mert ők jogászok voltak, és átérezték, hogy ennek milyen súlya van. Végül 2014 után, a második győzelem után kezdtem érezni, hogy ez az irány rossz.

Mert ez egy jogi diktatúra. A NER tényleg nagyon szigorú jogi rendszeren alapszik. Szinte mindennek van valami jogi alapja. Ez egy új dolog, ez egy új típusú vagy más típusú tekintélyelvű rendszer. Itt azt lehet mondani, hogy minden jogszerű, amit csinálunk, akkor is, ha nem annak tűnik.

– Ha belülről ilyen stabil struktúrát lehetett felépíteni, mire jó a különutas külpolitika? Nem lenne egyszerűbb és célszerűbb belesimulni az európai kórusba, amennyire csak lehet?

– Itt azért hozzátennék egy olyan tényezőt, amit ők lehet, hogy előre láttak, én nem, mi nem. Ez is egy probléma, hogy sok tekintetben ők előttünk járnak, és

Tehát hogy Amerika, mint egy biztos pont, megszűnik létezni egyik hónapról a másikra. Ez elképzelhetetlennek tűnt, de ők elég tudatosan erre számítottak. Néha nem jött be nekik: nyolc éve Trumppal nem jött be nekik, aztán megkapták Biden elnökségét, most viszont nagyon bejött nekik. A demokratikus érzelmű ember kettős harapófogóban találja magát, valahogy úgy, mint Romániában, ahol már nem lehet tudni, hogy Călin Georgescut inkább az oroszok nyomják vagy az amerikaiak? Esetleg mind a ketten? És akkor mi van? Akkor mi lesz velünk? Akkor megesznek reggelire? És ha Amerikában se lehet bízni, akkor kiben lehet bízni? Az EU-ban? De hát az EU az ki? Van-e annyi hatalma? Azért mondom ezt, mert ami most történt, hogy az új amerikai irányzat nyilvánvalóan nagyon hangosan Orbánék mellé áll, ez nagyon-nagyon megnehezíti például a hazai rendszerváltást is. Nyilván Orbánék már erre modellezik ezt a radikalizációt is. Tehát az, hogy ők egyre durvábban viselkednek, azért is van, mert megtehetik, mert vannak olyan erős barátaik, akik esetleg meg tudják ilyenkor védeni őket. Amikor a hétvégén felröppent ez a furcsa hír, hogy az amerikai csapatok egy jó részét Németországból Magyarországra telepítenék, akkor ennek most örüljünk?

És az már nem az az Amerika, amire felesküdtünk, vagy amin a NATO és a transzatlanti kapcsolatok alapulnak, ez már egy nagyon vad Amerika, és ez az Amerika nem biztos, hogy jó, hogy itt van Magyarország területén. Ezek mind olyan gondolatok, melyeket, ha pár hónapja valaki megfogalmazott volna, akkor azt mondtuk volna neki, hogy menjen regényeket írni.

– Ha a radikalizálódás ellenére mégis sikerül változást elérnie a társadalomnak, ez a katarzis adhat-e egy olyan közös élményt, egy közös tanulságot, amire alapítani lehet egy negyedik köztársaságot? Mert azt látom, hogy a román társadalom mennyire öntudatos. Ez részben abból az alapélményből fakad, hogy áldozatot hoztak ‘89-ben a szabadságukért.

– Hasonlót mondhatnak a csehek, ahol erőszak nélkül, illetve sokkal kisebb erőszakkal ment végbe a változás. De Prágában '89 novemberében nem lehettek biztosak legalábbis az elején, hogy jó vége lesz. Úgy, mint az NDK-ban sem volt biztos, hogy nem lőnek. A lengyelek se, akik már a Szolidaritás óta folyamatos ellenállásban éltek.

Akkor ezt mindenki ünnepelte, mert mindenki azt gondolta, hogy mennyire jó, hogy ennyire békésen, ennyire összefogottan és annyira csendesen, szépen, rendezetten zártuk le ezt a korszakot. De én is azt gondolom, hogy nem alakulhatott ki egy heroikus mítosz e körül, egy emlékezet vagy egy tudat, hogy ezt mi megcsináltuk, és tényleg megteremtettünk egy demokráciát. Az komoly hátulütője volt ennek a békés változásnak. Mi inkább azért kaptuk meg a szabadságot, mert Gorbacsov átengedett minket, és nyilván mi megköszöntük, és akkor tettük a dolgunkat, de nem mi voltunk ennek az egésznek a motorja, ezt látni kell. '56 volt ilyen, de azt is láthatjuk, hogy mi lett '56 hagyományával. Ennél harciasabbat nem lehet elképzelni. Ezt a hagyományt folyamatosan depotenciálni kellett, folyamatosan meg kellett kérdőjelezni, ahogy ezt már a Kádárék is csinálták. Később azonnal kiderült, hogy '89 pont azért jó, mert nem úgy végződött, mint '56. Tehát nem volt se lincselés, sem szovjet beavatkozás a végén, tehát szép vége lett, senki nem halt meg, és ez a jó. Tehát '56 egyfajta zárójelbe került, mert elbukott, mert nagyon-nagyon véres, nagyon erőszakos, nagyon durva volt. És aztán soha senki nem tudta feléleszteni ennek a hagyományát. És végül, amikor a különböző Orbánok, tehát a Viktor meg a Balázs elkezdték mondani '56-ról azt, amit szerintem már régóta gondolnak, hogy nekik ez már veszélyes. Nem jó, ha túl sokat gondolunk '56-ra, mert

Egyenesen következik ebből Orbán Balázs elhíresült mondata arról, hogy nem kellett volna Ukrajna mellé állni, mert a mi példánk pont azt mutatja, hogy ilyenkor be kell csicskulni, és akkor majd lesz valami, tehát nem kell ellenállni. Tehát '56 azért egy nagyon mérgező hagyomány nekik, senki nem tud ezzel mit kezdeni. Orbánék aztán végképp nem, mert nagyon veszélyes lehet. '56 radikális, nagyon-nagyon radikális. Ott nincs kompromisszum.

A héten kiderült, hogy Trump nemcsak az Ukrajnában irányuló fegyverszállításokat függesztette fel, de a hírszerzési információk átadását is leállította, sőt, még azt is megtiltotta, hogy a Maxar nevű, felderítő műholdakat üzemeltető cég műholdképeit továbbítsák az ukrán hadseregnek. Pedig ez létfontosságú ahhoz, hogy ne maradjanak vakok a csatatéren, lássák, mire készülnek az oroszok, és mennyire voltak hatékonyak a saját válaszcsapásaik.

A Starlink még működik, de mindenki egyre idegesebb, mert Ukrajna jelentős részén a SpaceX által fellőtt és üzemeltetett műhold-hálózat maradt az egyetlen eszköz a honvédő hadsereg műveleteinek irányítására. Ha lekapcsolnák, azt valószínűleg hamarabb lehetne érzékelni a harctéren, mint a fegyver- és lőszerkészletek fogyatkozását.

A Politico emlékeztet: tavaly már 42 ezer Starlink-terminál üzemelt a háború sújtotta országban, vagyis a műholdas internet tényleg létfontosságú lett az ukránoknak. A technológia elvesztése rövid idő alatt kétvállra fektetné őket az orosz invázióval szemben.

A Starlinket üzemeltető SpaceX ráadásul nem egyszerűen egy magáncég, hanem Elon Musk cége, aki egyben Trump legbefolyásosabb tanácsadója is.

Az ásványkincsek átadásáról szóló amerikai háttéregyeztetéseken állítólag konkrétan meg is fenyegették a Starlink-szolgáltatás lekapcsolásával Kijevet. Ezt a Reutersnek három bennfentes forrás is megerősítette, igaz, az értesülést Elon Musk később cáfolta.

Ennek ellenére komoly esély van rá, hogy Donald Trump kormánya előbb-utóbb ezt is felhasználja az általa elképzelt feltételekkel lefolytatott béketárgyalások kikényszerítésére.

A Starlink a háború kezdete óta létfontosságú Ukrajnának

Az orosz támadások már a háború 2022 februári kezdetén célba vették az ukrán vezetékes és mobilhálózatokat. Az infrastruktúrát súlyos bombatámadások érték, így az ország jelentős részén rendkívül nehézkessé vagy egyenesen lehetetlenné vált a kapcsolattartás - nemcsak a civilek, hanem a fronton harcoló katonák számára is. Ezt a helyzetet a Starlink - és a politikailag akkor még függetlennek tűnő Elon Musk - segített áthidalni azzal, hogy több tízezer terminállal látta el Ukrajnát.

Vitalij Klitschko kijevi polgármester (balra), a testvérével, Wladimirrel az első Starlink terminálokkal, amelyek Ukrajnába érkeztek. Fotó: Kyivcity.gov.ua

A műholdas szolgáltatás felhasználói egy kis vevő antennával csatlakozhatnak az internethez, amely jeleket továbbít az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakhoz. Ezeknek a rendszereknek egy részét civilek használják, akik a családtagjaikkal próbálnak kapcsolatot tartani, de a rendelkezésre álló kapacitás legnagyobb részét az ukrán hadsereg foglalja le. Erre nagy szükség is van, mivel a frontvonalakon harcoló katonák folyamatosan azzal szembesülnek, hogy az ellenség zavarja és lehallgatja a rádióadásaikat.

Kezdetben a SpaceX fizette a Starlink ukrajnai működését, aztán az amerikai kormány, majd nemrég Lengyelország is beszállt, oroszlánrészt vállalva a hálózat finanszírozásából és Krzysztof Gawkowski digitalizációs miniszter szerint ezt fenn is fogják tartani, amíg szükséges. Mivel a jövőben talán nem lesz elég, hogy van, aki állja a számlát, Kijev európai technológiákra hagyatkozhat, főleg, ha ki akarja venni ezt a fegyvereknél is értékesebb ütőkártyát Donald Trump kezéből.

Európai műholdas cég lehet a legjobb alternatíva Ukrajna számára

Elon Musk cégének Föld körüli pályán kialakult egyeduralmát már az orosz-ukrán háború előtt is kockázatosnak találta az Európai Unió és Kína is, így megindult a küzdelem az amerikai dominancia visszaszorításáért.

Az Európai Bizottság jelenleg is nagy erőkkel dolgozik azon, hogy az Egyesült Államoktól független műholdkapacitást biztosítson Ukrajnának. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője elárulta: Kijev először az EU tagállamainak meglévő kormányzati műholdkapacitásait egyesítő Govsatcom-rendszerhez csatlakozhatna, majd később az IRIS²-höz is.

Utóbbi egy egyelőre tervezés alatt álló műholdhálózat, amit kifejezetten a Starlink monopóliumának megtörésére épít az Európai Űrügynökség, de várhatóan csak a 2030-as években válik működőképessé. „A Bizottság folytatja az egyeztetéseket Ukrajnával ebben a kérdésben” – erősítette meg Regnier.

Annak a lehetősége, hogy az ország új műholdszolgáltató után néz, alaposan fokozta a befektetők érdeklődését a Starlink egyik kisebb európai versenytársa, az Eutelsat iránt. A francia-brit vállalat, amely jelenleg is biztosít kormányzati és intézményi kommunikációt a lerohant országban, nemrég megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat az EU-val az ukrajnai szolgáltatásainak bővítéséről. Ezek az egyeztetések nyilván a védelmi alkalmazásokhoz keresnek alternatívát, és már a hírük is elég volt ahhoz, hogy a cég részvényárfolyama pár nap leforgása alatt az ötszörösére emelkedjen.

Illusztráció: Eutelsat Group

Az eredetileg francia vállalat 2023-ban egyesült a brit OneWebbel, és ezzel a világ egyik legjelentősebb olyan szolgáltatója lett, amely alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő, globális lefedettséget biztosító műholdflottát birtokol. Igaz, tizedakkorát, mint a Starlink, amely már 7000 műholddal kínál valós idejű kommunikációt, így világszerte több felhasználót képes kiszolgálni, és nagyobb adatsebességet is biztosít.

Amíg a Starlink akár 200 megabit/másodperc sebességű internetet kínál, az Eutelsat egyelőre 150 megabit/másodperces adatforgalomra képes. További különbség, hogy a OneWeb termináljai akár 3,7 millió forintnyi dollárba is kerülhetnek - a havidíjon felül, miközben a Starlink szolgáltatás kezdőcsomagjának ára Ukrajnában 220 ezer forint.

Ukrajna kiszolgálásában segíthet a luxemburgi SES is, ami a NATO-nak már biztosít adatszolgáltatást, az O3b mPOWER nevű, közepes Föld körüli pályán működő műholdkonstellációján keresztül. Sok más hagyományos műholdas szolgáltatóhoz hasonlóan ők is vállalati ügyfelekre, kormányokra és hadseregekre összpontosítanak, tehát nem kínálnak közvetlen lakossági szolgáltatásokat, és a termináljai sem nevezhetők fogyasztóbarátnak, de az ukrán hadsereg számára így is egy opciót jelenthetnek.

Kína sem marad le, sőt, lenyomná nemcsak Európát, de a Starlinket is

Európa mellett az Egyesült Államok legnagyobb gazdasági és politikai riválisa, Kína is rájött, hogy nem nézheti tétlenül a SpaceX terjeszkedését, ami azt vizionálja, hogy a Starlink flotta egy-két évtizeden belül már 40 ezer műholdat fog számlálni. Ezt az ázsiai nagyhatalom nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági okokból is kockázatosnak tartja, így rövid időn belül az amerikai konstelláció legnagyobb kihívójává akar válni. A célja a globális lefedettség, már az évtized végére.

Az Interesting Engineering riportja szerint Kína tavaly állt elő az eddigi legambiciózusabb űripari tervével, ami alaposan felforgathatja a szatellit-technológiák nemzetközi piacát. Az állami tulajdonú Shanghai Spacecom Satellite Technology (SSST) telepítette az első műholdrajt, ami egy nagy, évek alatt kiépülő hálózat részét képezi.

A SpaceX egyik Falcon 9 rakétája, amely egyszerre akár 60 Starlink műholdat szállíthat. Fotó: U.S. Air Force / Zoe Thacker)

Az SSST első fellövése jelentős mérföldkő volt, és a projekt tényleg a jelenlegi világvezető SpaceX potenciális kihívójává válhat. A kínai cég „Thousand Sails Constellation” nevű terve az, hogy a következő években globális internetes hálózatot hoz létre – olyat, ami a Starlinkkel is versenyre kel. Bár a nyilvánosság sokkal nehezebben fér hozzá az SSST adataihoz, mint a SpaceX-éhez, annyit tudni lehet, hogy a vállalat jelenleg száznál több műholdat üzemeltethet és a 2025 végére kitűzött célja 648 darab, amivel már beérné az európai Eutelsat flottájának méretét.

Egy ekkora flotta már komoly aggodalmakat kelthet világszerte, hiszen - bár érthető, hogy a LEO hatékonyabb és olcsóbb adatátvitellel kecsegtet, mint a magasabb pályára kerülő műholdak - a verseny az űrbéli területért súlyos kommunikációs katasztrófa kockázatát hordozza.

Az Elon Musk cége által működtetett Starlink a világ számos régiójában (hazánkban is) hozzáférhető, hiszen az égből semmi sem akadályozza a szolgáltatást. Még. Kínának viszont feltett szándéka, hogy megtöri a monopóliumot, és úgy tudni, hogy a Népi Felszabadító Hadseregben dolgozó kutatók hosszú ideje tanulmányozzák a Starlink telepítési folyamatát, különösen azóta, hogy az amerikai cég szinte rögtön képes volt internetet biztosítani az oroszok által lerohant Ukrajna világháló nélkül marad részein.

A LEO iránti mutatkozó, kiemelt nagyhatalmi figyelem aggasztó, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy nem arról szól, ki tud több emelt áron internetelőfizetést értékesíteni a bolygó olyan területein, ahol nincs más megoldás, csak a műhold.  

Olyan államok szemében pedig, mint az USA és Kína, akik között egyre élesebb az ellentét, a másik fél minden egyes fellövése provokációnak tűnhet. Pláne, ha még direkt célzást is tartalmaz: az SSST legelső műholdja a SkyNet-1 01 nevet kapta - utalva az amerikai Terminátor-filmek atomapokalipszist előidéző mesterséges intelligenciájára.

Vasárnap délután jelentette be Kocsis Máté, hogy a Fidesz módosítaná az alaptörvényt. Beleírnák, hogy „más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország nemzeti szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti.”

A bejegyzés nem részletezi, hogy ez azokra is vonatkozna-e, akiknek születési állampolgársága magyar, azaz itt születtek, itt éltek a felmenőik is, és csak később lettek egy másik állam állampolgárai, vagy csak azokra, akik utólag vették fel a magyar állampolgárságot. Kocsis Máté bejegyzése alá odakommentelt a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter is, aki megkérdezte, kire gondoltak, amikor a javaslatot megfogalmazták. A politikust telefonon értük el.

– Köztudomású, hogy önnek a magyar mellett kanadai állampolgársága is van. Mit szólt hozzá, amikor meglátta ezt az ötletet?

– Azt nézegettem, hogy vajon kire gondolhatott a költő, és nem tudtam másra gondolni, mint hogy nagyjából rám. Az ugyanis például egy üres halmaz lenne, ha olyanokra gondolnának, akiknek ők adtak letelepedési kötvényt, és őket akarnák kiutasítani. Szerintem kimondottan a magyarországi születésű, magyar állampolgárokról van szó, akik számukra politikailag kellemetlenek. Nyilvánvalóan a gyakorlati alkalmazás szempontjából az sem mellékes, hogy a kettős állampolgárságról a magyar állam hivatalosan nem szerezhet tudomást.

Ez tényleg úgy néz ki, mintha Lázár János lobbizta volna ki.

– Nem arról van inkább szó, hogy a Fidesz a szélsőjobboldali szavazóknak szeretne valami népszerűt mondani?

– Őszintén szólva a Mi Hazánk és szavazóinak nincs ilyen igénye. Én nem látom azt, hogy bárkinek ilyen igénye lenne. Legutóbb a parlamentben a zsidó kettős állampolgárok listázását Gyöngyösi Márton vetette fel. Hatalmas nemzetközi botrány lett belőle. Ez most ugyanaz a szintű javaslat, és még egyszer mondom úgy, hogy nincsen beazonosított célcsoportja, rajtam kívül.

– Ha tényleg hoznak egy ilyen alaptörvény-módosítást, akkor a kiutasítást valószínűleg bírósági döntéshez kötnék, nem? Vagy elképzelhetőnek tartja, hogy politikai döntésre, hasraütészerűen utasítanának ki valakit?

– Nyilván kreativitás kérdése, hogy mit találnak. Eddig is megpróbáltak mindent, de nem sikerült. A Mindenki Magyarországa Mozgalom ellen két vizsgálatot is végzett a titkosszolgálat, és mind a kettőt ők maguk hozták nyilvánosságra. Szintén Kocsis Máténak volt ebben szerepe, aki megszellőztette, hogy történt ilyen vizsgálat, és én magam követeltem, hogy hozzák nyilvánosságra. Nyilvánosságra hozták, és kiderült, hogy nincs benne semmi. Semmi terhelőt nem találtak. ÁSZ-vizsgálat, NAV-vizsgálat, titkosszolgálati vizsgálat – soha semmit nem találtak.

Hogy valakit a saját születéskori hazájából, amelynek állampolgára, onnan kiutasítsanak – ilyen a zsidókkal, a svábokkal, meg a magyarokkal történt a Beneš-dekrétum és a nácik alatt. Ez a náci, kommunista, pártállami rendszerek gondolkodása és logikája, ami roppant zavaró. Itt nem önmagában az felháborító, hogy ezt bevetik-e vagy sem, hanem önmagában az, hogy kiakasztják ezt a puskát a falra, az már önmagában a nemzetiszocializmus, a kommunizmus pártállamait idézi. Maga a gondolkodás, az ötlet felháborító, abszurd és elfogadhatatlan, tehát azt mondom, mindegyik, amely ezt felvetette, mind börtöntöltelék.

– Amikor titkosszolgálati vizsgálatról beszél, akkor ezt a Mindenki Magyarországára érti? Vagy érezte személyesen is a titkosszolgálatok érdeklődését?

– Folyamatosan, de hál'istennek, még egyszer mondom, az én életem nyitott könyv. De igen, a telefonomon nagyon is lehetett hallani. Aztán valaki felvetette egyszer, hogy annak idején kémszoftvert telepítettek a gépemre. Akkor a rendőrség elvitte, persze nem találta meg, de a számítógépet sem sikerült helyreállítani. Ilyenek vannak, és az eredményeit is ismerjük, mert akár a feleségem esetében, akár az én esetemben folyamatosan éreztük ezt a kitüntető figyelmet, és időnként szivárogtatnak mindenféle információt az életünkből. Annak idején, miniszterelnök-jelölt koromban például elemezték, hogy milyen fotókat készítettem Amerikában, többek között a családi házunkról. De volt egy kedves ismerősöm, aki közölte, hogy az ő közeli ismerőse egy olyan százfős csapatban dolgozott, amelyet a Fidesz azért állított fel, hogy mindent kikutassanak rólam. Annak idején még százfős csapat dolgozott azon, hogy mit találnak rólam. Most ez a százfős csapat minden bizonnyal Magyar Péterre dolgozik leginkább, de valamiért, például ennél a törvénynél, meg amit Hódmezővásárhelyen csinálnak, folyamatosan azt érzem, hogy azért megbocsátani nem bocsátanak meg nekem semmit, amit eddig tettem, vagy fogok még tenni reményeim szerint ellenük.

Persze a vejemet kirúgták az összes iskolából, ahol tanított, nem adnak állást neki. A feleségem cégét tönkretették. Volt egy vizsgálat, hogy én jó apa vagyok-e, hogy elvegyék-e tőlem a gyerekemet. Ezzel elég kellemetlen hónapokat vagy heteket okoztak. Az aljasságnak nincs határa a Fidesz esetében, de ez nem életveszélyes. Említhetem azt is, amikor Vásárhelyet kiplakátolták. Most, amikor Indiában voltam, akkor is fizetett hirdetésben ment a Lázár-propaganda ellenem, SMS-eket küldtek szét a városban hazugságokkal rólam, de hát hét éve csinálom, hozzászoktunk már.

– Hova menne, ha elküldenék?

– Hamarabb fogok lemondani a kanadai állampolgárságomról, mint hogy ezeknek örömet szerezzek, és itt hagyjam a szülőhazámat.

Ő Oroszországban kötött ki, ugyanúgy, ahogy Rákosiék is. Én itt leszek akkor is, amikor Lázár meg Orbán majd elmenekülnek egy kiadatással nem rendelkező országba a lopott pénzük egy részével.

Donald Trump beiktatása és Elon Musk aktív politikai szerepvállalása óta több mint egy tucat erőszakos vagy rongálással járó támadás érte a Tesla létesítményeit – írja a Washington Post bírósági dokumentumokra, rendőrségi jelentésekre és térfigyelő kamerák felvételeire hivatkozva.

Beszámolnak például egy nőről, aki négy, benzinnel töltött Smirnoff Ice üveggel hatolt be a Tesla egyik autótelepére Lovelandben, Colorado államban. Lucy Grace Nelson a molotov-koktélokat ezután az ott parkoló elektromos autókra hajította, majd figyelte, ahogy fellobban a tűz.

Februárban egy félautomata fegyverrel felfegyverzett férfi hét lövést adott le az éjszaka közepén egy Tesla-bemutatóteremre Salem városában, Oregon államban. Néhány héttel korábban a nyomozók szerint ugyanez a férfi Molotov-koktélokat dobott az üzlet kirakatán keresztül a bemutatóterembe, összesen félmillió dolláros kárt okozva.

A New York Times arról ír, hogy szombaton tüntetők gyűltek össze a Tesla egyik csillogó bemutatóterménél, Manhattan West Village negyedében. A demonstrálók azt skandálták: „Senki sem szavazott Elon Muskra” és „Oligarchák kifelé, demokrácia befelé”. Egy tüntető olyan táblát tartott fel, amelyen ez állt: „Küldjék Muskot a Marsra most!!”

Tüntetők a Tesla előtt New York-ban, Fotó: Spencer Platt/Getty Images

A szervezők szerint több száz ember maradt a helyszínen két órán keresztül, eltorlaszolva a bejáratokat, és megbénítva a kereskedés működését. Néhány tüntető bejutott az épületbe is, és hat embert letartóztattak.

A Washington Postban megszólal Adam Choi, aki Brookline-ban, Massachusetts államban a templomból távozva egyszer csak azt látta, hogy valaki épp egy matricát ragaszt a kocsijára, ami Musk hírhedté vált karlendítését ábrázolja. Amikor megkérdezte a férfitől, miért csinálja, azt válaszolta neki, ez a szólásszabadság.

„Azt hiszem, az elkövető az üzenetet Musknak szánta” – mondta Choi a lapnak. „De ami engem illet, azért büntettek meg, mert vettem egy környezetbarát autót.”

Musk az esetre az X-en reagált: „Mások tulajdonának megrongálása vandalizmus, nem szólásszabadság!” - írta.

Szerdán végül letartóztatták a férfit, aki a vád szerint összesen hat Teslát matricázott fel olyan képekkel, amelyeken Musk karlendítése látható.

A támadók egy nagyfeszültségű villanyoszlopot gyújtottak fel, és az áramszünet miatt le kellett állítani a gyártást a Tesla Gigafactory-ban, Európa egyetlen Tesla-üzemében. A grünheidei gyárat kiürítették. Az akciót egy baloldali szélsőséges csoport, a Vulkan csoport vállalta magára. Azt írták, a valaha volt legnagyobb áramszünetet szerették volna előidézni a Gigafactory-ban, és régi autógumikat gyújtottak fel, hogy ledöntsék egy villanyoszlop fémszerkezetét. Azt is hozzátették, szerintük a Tesla a "zöld kapitalizmus" és "a társadalom elleni totalitárius technológiai támadás" szimbóluma.

Nem sokkal ezután egy Berlin belvárosában található bevásárlóközpontban klímaaktivisták kék festéket öntöttek a Tesla bemutatóterme elé, és bekenték vele az üzlet ablakait is - írja a dpa hírügynökség.

A Merkur.de című német portál megszólaltat egy Tesla tulajdonost, aki arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban Münchenben is megváltozott az általános hozzáállás a Teslához .

A német lap szerint Berlinben a Tesla-sofőrök egy része már csak mélygarázsokban parkol, mert attól félnek, hogy megkarcolják vagy festékkel fújják le az autójukat.

Franciaországban egy hete egy tucat Tesla autót gyújtottak fel Toulouse közelében. 700 ezer eurósra becsülik a kárt. Az ügyészség szerint a tűz „egyáltalán nem volt véletlen”. A gyújtogatók lyukat vágtak a kereskedés kerítésébe, úgy jutottak be. Március 4-én egy dél-franciaországi anarchista csoport magára is vállalta a gyújtogatást, és a támadást a fasizmus elleni küzdelmük részének nevezték.

Németországban a Tesla értékesítései februárban 76 százalékkal zuhantak az előző év azonos időszakához képest. Ebben szerepet játszhat az is, hogy sokan kivártak az új Tesla Y megjelenése miatt, de önmagában ez aligha magyaráz ekkora visszaesést.

Egyes elemzők szerint Musk és Trump kapcsolata végül a cég előnyére válhat, ha enyhítik az önvezető autókre vonatkozó szabályozást, ami Musk szerint kulcsfontosságú a vállalat jövője szempontjából. A rendőrök viszont attól tartanak, hogy az indulatok egyre magasabbra csapnak, és a Tesla elleni támadások során előbb-utóbb valaki súlyosan megsérülhet.