SZEMPONT
A Rovatból

Hullani kezdtek a fejek: főrendőröket, speciális ügyészt, dúsgazdag üzletembert tartóztattak le a korrupcióellenes harcban Szlovákiában

Egy újságírógyilkosság, egy miniszterelnök bukása és egy új kormány kellett ahhoz, hogy Szlovákiában végre ténylegesen meginduljon a korrupció elleni harc. Tegnaptól van új főügyész is, aki szerint a főügyészség már nem csak a kiválasztottakat fogja védeni.


Bár Szlovákia egyik legnagyobb korrupciós botrányával kapcsolatban már 2011-ben borult a bili, egészen mostanáig nem értek el a szálak olyan magas szintekig, hogy valódi felelősségre vonás történjen. A Kuciak-gyilkosság által okozott dominóeffektus és a korrupciónak hadat üzenő új kormány aztán 2020-ra csak beindította azt, amire szüksége volt az országnak:

már nem csak szőnyeg alá söprés és minden irányból akadályoztatott látszatnyomozás folyik, hanem valóban elkezdtek hullani a Gorilla-ügy szereplőinek fejei.

A Penta pénzügyi csoport lobbitevékenysége és összefonódása a szlovák politikai elittel immár nem csak internetes pletyka, amit az ügy szereplői homályos nyilatkozatokkal lerázhattak magukról. Valódi felelősségre vonás vette kezdetét. Az utóbbi hetekben sorra tartóztatták le az elmúlt évtizedben fontos szerepeket betöltő magas beosztású embereket, nyomozókat, ügyvédeket, annál azonban semmi sem mutatja jobban az ügy komolyságát, hogy december elsején őrizetbe vették a Penta csoport egyik vezetőjét, Jaroslav Haščákot, akit mindenki érinthetetlennek gondolt.

Mi is az a Gorilla-ügy?

Szlovákia nem túl hosszú történetének legnagyobb botránya robbant 2011-ben, karácsony előtt néhány nappal, amikor máig ismeretlen tettesek hoztak nyilvánosságra 70 oldalnyi olyan dokumentumot, ami a politikai elit jókora részét nagyon kellemetlenül érintette. A Gorila és Gorila 1 nevű dokumentumok ugyanis nagyjábóli leiratai voltak azoknak a lehallgatott beszélgetéseknek, amelyek Szlovákia legbefolyásosabb cégmonstruma, a Penta emberei - főleg a már említett Haščák -, valamint különféle kormánypárti és ellenzéki politikus között zajlottak le. Az állítólag a szlovák titkosszolgálat (SIS) által készített felvételeket a pozsonyi Vazov utcában található, ún. konspirációs lakásban rögzítették 2005 és 2009 között. Az ingatlan Varga Zoltán alvállalkozóé volt, akinek mackós termetéről kapta az ügy a Gorilla nevet. Ugyan a dokumentumok eredetét sokan megkérdőjelezték, egyértelműen azt mutatta, hogy a szlovák politikai élet a Penta befolyása alatt áll. A lehallgatott beszélgetésekben minden volt, amit csak egy korrupciós botránytól el lehet várni:

megvesztegetések, pénzes borítékok, megvásárolt képviselők, privatizálni kívánt állami cégek.

Szlovákiát jócskán megosztotta az ügy, mivel az iratok valódiságát a mai napig nem bizonyították százszázalékosan. Daniel Lipšic akkori szlovák belügyminiszter például elismerte, hogy a titkosszolgálat valóban végrehajtotta a Gorilla fedőnevű akciót, arra viszont nem válaszolt, hogy ez a Gorilla az a Gorilla-e.

Kiderült, aztán nem igazán történt semmi.

Megkérdőjelezhetőség ide vagy oda, Szlovákiában óriási volt a botrány a Gorilla-ügy miatt, ennek ellenére az akkori kormányzás alatt nagyon nem úgy tűnt, hogy a vezető köröknek valódi érdeke a felelősségre vonás és az alapos kivizsgálás. Ugyan indult nyomozás, és lemondásokat is eredményezett – többek közt a felvételeken Haščákkal privatizációs ügyekről tárgyaló Anna Bubeníkova, a Nemzeti Vagyonalap vezetője is lemondani kényszerült –

ám a politikai elit vezetői azt az álláspontot hangoztatták, hogy a Gorilla-iratok nagy része hazugság.

Mikuláš Dzurinda, aki 1998 és 2006 között vezette az országot szintén azt nyilatkozta, hogy kormányzása idején semmilyen szinten nem befolyásolták pénzügyi csoportok az ország vezetését. Hasonlóképp nyilatkozott az akkori miniszterelnök, Iveta Radičová és az őt követő Robert Fico is – mindketten hazugságként és féligazságként jellemezték a Gorilla-iratokat – az utóbbi már jóval rapszodikusabb kapcsolatot ápolt a Pentával. Ugyan az iratokkal kapcsolatban nem nyilatkozott gyakran, azt azonban egyszer elárulta, hogy az első kormányzása idején 2006-ban ő akadályozta meg, hogy privatizálják a pozsonyi repteret, így az nem került a Pentához. A Smer politikáját ráadásul nagyban jellemezte a multik elleni hadüzenet is.

Robert Fico, Szlovákia volt miniszterelnöke (fotó: Wikipedia)

A Penta ellen azonban még így sem indíthatott teljes hadviselést, neki sem volt ugyanis érdeke, hogy bármi terhelő információ szivárogjon ki róluk. Főleg, hogy 2019-ben 39 órányi felvételt kaptak meg anonim feladótól a szlovák szerkesztőségek, az egyiken pedig Fico hangjára kísértetiesen hasonlító orgánum beszélget a Penta vezetőjével, Jaroslav Haščákkal. A politikus sosem erősítette meg vagy tagadta azt, hogy ő lenne a felvételen, az ezt firtató kérdésekre mindig ugyanaz volt a válasza: ez még a Dzurinda-kormány sara. Ennek fényében nem olyan meglepő, hogy Fico kormányzása alatt nem igazán mozdult előre az ügy. Voltak ugyan letartóztatások, és a nyomozás sem állt le, valós előrelépés nem történt.

A nyomozás kirakatjellegét mi sem mutatja jobban, hogy idén novemberben letartóztatták azt a Dušan Kováčikot, aki speciális ügyészként éveken át látványosan akadályozta a Gorilla-nyomozást.

A férfi hírhedt volt arról, hogy a hozzá kerülő hatvan ügyből öt év alatt mindössze egyet engedett eljutni a bíróságig. Korrupcióval, hivatali jogkörrel való visszaéléssel, bűnszervezet létrehozásával és támogatásával vádolják, úgy vélik, hogy a Speciális Ügyészség élén töltött ideje alatt több maffiaügyet is elsikált. Mellette több olyan nyomozót és ügyészt letartóztattak, akik az ügy megoldásán nem, azon viszont annál lázasabban dolgoztak, hogy jó üzleteket kössenek a kényes iratoknak köszönhetően.

Időközben a Penta módszeresen elkezdte felvásárolni a szlovák médiát, amelynek leginkább sokatmondó momentuma az volt, amikor a Gorilla-üggyel kiemelten sokat foglalkozó, kormánykritikus Sme című napilapot is magába foglaló Sme médiacsoportra rátette a kezét.

A lap elkötelezett szerzői a független sajtó haláláról beszéltek, és kiválva a Smeből alapították meg a Denník N című lapot, amellyel a mai napig folytatják munkájukat. De egy másik szócsövet is megpróbált elhallgattatni: Tom Nicholson, kanadai-szlovák oknyomozó újságíró írt leleplező könyvet az egész ügyről, és egy ideig Haščákék sikeresen érték el bírósági döntésekkel, hogy ne adhassák ki a könyvet, amely aztán végül 2012-ben megjelent.

Egy gyilkosság és egy kormányváltás kellett a változáshoz

Egy fiatal újságírónak kellett meghalnia ahhoz, hogy Szlovákiába elérjen a változás szele, amely kisöpörheti az országba olyan makacsul befészkelődött korrupciót. Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018-as meggyilkolása vezetett odáig, hogy a harmadjára is kormányra kerülő Fico lemondásra kényszerüljön, és egy másik korrupciós ügy napvilágot lásson: a szlovák politika és az orosz maffiózók összefonódása.

Gyertyák égnek a meggyilkolt Ján Kuciak és menyasszonya emlékére a pozsonyi SNP téren

Nem mellesleg azt a Marián Kočner nevű oligarchát tekintik a gyilkosság megrendelőjének - bár ezt a bíróságon nyilván nem sikerült bizonyítani -, aki korábban a Gorilla-felvételekkel üzletelt, ráadásul az ő széfjében találták meg a hangfelvételeket. A közhangulat pedig ekkor odáig jutott, hogy a korrupció elleni harc ígéretével már választást lehetett nyerni: így került 2020 márciusában az ország élére Igor Matovič. A Gorilla-ügy felgöngyölítése pedig eddig nem látott fokozatba kapcsolt.

Hullanak a vezetői fejek

Bár a koronavírus-helyzet bőven ad most munkát a kormányfőnek, jelentős előrelépések történtek Gorilla-ügyben is: az utóbbi hetekben több nagy fogása is volt a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségnek (NAKA), amely az “Isten malmai” akció során a már emlegetett Kováčikot és Ľudovít Makót, a pénzügyőrség bűnügyi osztályának volt vezetőjét, a “Tisztítótűz” során Tibor Gašpar korábbi rendőrfőkapitányt és Peter Hraškót, a NAKA volt vezetőjét, Róbert Krajmer egykori NAKA-osztályvezetőt, és Bernard S. magas beosztású pénzügyőr-igazgatóját tartóztatták le. A „Babilon” fedőnevű akciónak köszönhetően olyanok csuklóján kattant a bilincs, mint Ľubomír Arpáš, a szlovák titkosszolgálat kémelhárításának egykori vezetője és František Polák, Mikuláš Černák besztercebányai maffiavezér ügyvédje. A legjelentősebb előrelépés azonban december elsején történt:

ekkor vették őrizetbe a Penta egyik vezetőjét, a felvételek egyik főszereplőjét, a mindenki által érinthetetlennek tartott milliárdost, nem mellesleg Szlovákia egyik leggazdagabb emberét, Jaroslav Haščákot.

A vád: pénzmosás, illegális üzletelés, korrupció.

Szlovákia legbefolyásosabb ötöse

Haščákot nagyjából olyasmi formátumú szereplőnek kell elképzelni, mint Magyarországon Mészáros Lőrincet: a Forbes idei szlovákiai listája szerint ő a második leggazdagabb szlovák 1,07 milliárd eurós (azaz kb. 384 milliárd forintos) vagyonával. Az 51 éves üzletember négy egyetemi csoporttársával – mindannyian a moszkvai elitképzőbe, a Nemzetközi Tanulmányok Moszkvai Állami Intézetébe jártak, és mindannyian kommunista titkosrendőrök gyermekei – alapította meg a Penta Brokerst még 1993-ban. Juraj Herko, Martin Kúšik, Jozef Oravkin, a cseh Marek Dospiva és persze Haščák rövid időn belül Szlovákia legbefolyásosabb cégbirodalmává tették a Pentát, amely jelenleg közel 30 ezer embert foglalkoztat az országban. Azt azonban már egy sor ködös ügyletnél sejteni lehetett, hogy túl szép a Penta sikertörténete ahhoz, hogy pusztán a szerencse és a rendkívül jó üzleti döntéseknek legyen köszönhető példa nélküli térnyerésük az országban:

Haščák zsebében volt jóformán az egész politikai elit.

A Gorilla-ügy kirobbanásakor persze senkinek nem volt illúziója afelől, hogy egészen Haščákig elér majd a botrány szele, a Penta természetesen mindig a lehető leghatározottabban utasította el a vádakat, és kerülte el a felelősségre vonást. Egészen mostanáig.

Haščákot ugyanis kihallgatásra idézték be a rendőrségre, ám onnan már nem ment haza: akkor rendelték el letartóztatását. Később egy csapat állig felfegyverkezett kommandós kísérte vissza a férfit a Penta pozsonyi irodaházába, feltehetőleg azért, hogy ott legyen a házkutatáson. A bazini Speciális Ügyészi Hivatal indítványozta a férfi vizsgálati fogságba helyezését, a Büntetőbíróság vizsgálóbírója pedig december 4-én el is rendelte az előzetes letartóztatásba helyezését. Haščák tagadja a vádakat, és fellebbezett ügyvédjén keresztül, amelyet a Legfelsőbb Bíróság bírál majd el. A letartóztatást követő napon Haščák minden ügyvezetői pozíciójáról lemondott a Pentánál, és átadta azokat Ian Childnak, ám továbbra is társtulajdonos maradt.

Amennyiben bebizonyosodik bűnössége, akár húsz évre is rács mögé kerülhet.

Ám természetesen senkinek se legyenek illúziói afelől, hogy a Penta-vezért nem a legjobb ügyvédek próbálják majd meg kimenteni az ügyből.

További bizakodásra ad okot, hogy ezt követően nem sokkal új főügyészt választott a szlovák parlament Maroš Žilinka személyében, akivel a kormány egyes politikusainak nyilatkozatai szerint új korszak érkezhet el. Zuzana Čaputová köztársasági elnök december 10-én iktatta be Žilinkát, aki rögtön leszögezte: a főügyészség már nem csak a kiválasztottakat fogja védeni.

Kiadó még a speciális ügyészi poszt, amelyet az egykori belügyminiszternek, Daniel Lipšicnek fognak vélhetően felajánlani - az ügy érdekessége, minisztersége idejében Žilinka volt a helyettese. Nem mellesleg mindketten feketelistások voltak az alvilág köreiben a a vád szerint a Kuciak-ügyben is érintett Alena Zsuzsová mindkettőjüket meg akarta öletni a Kuciakot is agyonlövő bérgyilkossal, Andruskó Zoltánnal.

Az nem kérdéses, hogy Lipšic milyen irányt képviselne:

„Még nem döntöttem, de fontolóra veszem a jelöltséget, mert úgy gondolom, hogy harminc év óta talán először van arra lehetőség Szlovákiában, hogy előrébb lépjen az igazságszolgáltatás, és bíróság elé állítsanak sok olyan embert, akik még mindig azt hiszik, hogy a törvények fölött állnak.”

Szlovákiában tehát fennállása során először mutatkozik reális esély arra, hogy évtizedes késéssel ugyan, de legalább megkezdődjenek a felelősségre vonások. Az irány jó, azonban nem árt aggódva figyelni közben a jelenlegi kormányt, mert hiába üzentek hadat a korrupciónak, a koalíción belüli ellentétek egyre erősödnek, ez pedig elterelheti a fókuszt a kormány egyik legfontosabb célkitűzéséről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: