SZEMPONT

Hullani kezdtek a fejek: főrendőröket, speciális ügyészt, dúsgazdag üzletembert tartóztattak le a korrupcióellenes harcban Szlovákiában

Egy újságírógyilkosság, egy miniszterelnök bukása és egy új kormány kellett ahhoz, hogy Szlovákiában végre ténylegesen meginduljon a korrupció elleni harc. Tegnaptól van új főügyész is, aki szerint a főügyészség már nem csak a kiválasztottakat fogja védeni.

Polák Zsóka írása, Fotó: MTI/TASR/TASR/Jakub Kotian - szmo.hu
2020. december 11.

Bár Szlovákia egyik legnagyobb korrupciós botrányával kapcsolatban már 2011-ben borult a bili, egészen mostanáig nem értek el a szálak olyan magas szintekig, hogy valódi felelősségre vonás történjen. A Kuciak-gyilkosság által okozott dominóeffektus és a korrupciónak hadat üzenő új kormány aztán 2020-ra csak beindította azt, amire szüksége volt az országnak:

már nem csak szőnyeg alá söprés és minden irányból akadályoztatott látszatnyomozás folyik, hanem valóban elkezdtek hullani a Gorilla-ügy szereplőinek fejei.

A Penta pénzügyi csoport lobbitevékenysége és összefonódása a szlovák politikai elittel immár nem csak internetes pletyka, amit az ügy szereplői homályos nyilatkozatokkal lerázhattak magukról. Valódi felelősségre vonás vette kezdetét. Az utóbbi hetekben sorra tartóztatták le az elmúlt évtizedben fontos szerepeket betöltő magas beosztású embereket, nyomozókat, ügyvédeket, annál azonban semmi sem mutatja jobban az ügy komolyságát, hogy december elsején őrizetbe vették a Penta csoport egyik vezetőjét, Jaroslav Haščákot, akit mindenki érinthetetlennek gondolt.

Kapcsolódó

Kommandósok tartóztatták le az egyik leggazdagabb embert Szlovákiában

Jaroslav Haščák a Gorilla-ügy egyik legfontosabb szereplője, a vád ellene korrupció és pénzmosás.

Mi is az a Gorilla-ügy?

Szlovákia nem túl hosszú történetének legnagyobb botránya robbant 2011-ben, karácsony előtt néhány nappal, amikor máig ismeretlen tettesek hoztak nyilvánosságra 70 oldalnyi olyan dokumentumot, ami a politikai elit jókora részét nagyon kellemetlenül érintette. A Gorila és Gorila 1 nevű dokumentumok ugyanis nagyjábóli leiratai voltak azoknak a lehallgatott beszélgetéseknek, amelyek Szlovákia legbefolyásosabb cégmonstruma, a Penta emberei - főleg a már említett Haščák -, valamint különféle kormánypárti és ellenzéki politikus között zajlottak le. Az állítólag a szlovák titkosszolgálat (SIS) által készített felvételeket a pozsonyi Vazov utcában található, ún. konspirációs lakásban rögzítették 2005 és 2009 között. Az ingatlan Varga Zoltán alvállalkozóé volt, akinek mackós termetéről kapta az ügy a Gorilla nevet. Ugyan a dokumentumok eredetét sokan megkérdőjelezték, egyértelműen azt mutatta, hogy a szlovák politikai élet a Penta befolyása alatt áll. A lehallgatott beszélgetésekben minden volt, amit csak egy korrupciós botránytól el lehet várni:

megvesztegetések, pénzes borítékok, megvásárolt képviselők, privatizálni kívánt állami cégek.

Szlovákiát jócskán megosztotta az ügy, mivel az iratok valódiságát a mai napig nem bizonyították százszázalékosan. Daniel Lipšic akkori szlovák belügyminiszter például elismerte, hogy a titkosszolgálat valóban végrehajtotta a Gorilla fedőnevű akciót, arra viszont nem válaszolt, hogy ez a Gorilla az a Gorilla-e.

Kiderült, aztán nem igazán történt semmi.

Megkérdőjelezhetőség ide vagy oda, Szlovákiában óriási volt a botrány a Gorilla-ügy miatt, ennek ellenére az akkori kormányzás alatt nagyon nem úgy tűnt, hogy a vezető köröknek valódi érdeke a felelősségre vonás és az alapos kivizsgálás. Ugyan indult nyomozás, és lemondásokat is eredményezett – többek közt a felvételeken Haščákkal privatizációs ügyekről tárgyaló Anna Bubeníkova, a Nemzeti Vagyonalap vezetője is lemondani kényszerült –

ám a politikai elit vezetői azt az álláspontot hangoztatták, hogy a Gorilla-iratok nagy része hazugság.

Mikuláš Dzurinda, aki 1998 és 2006 között vezette az országot szintén azt nyilatkozta, hogy kormányzása idején semmilyen szinten nem befolyásolták pénzügyi csoportok az ország vezetését. Hasonlóképp nyilatkozott az akkori miniszterelnök, Iveta Radičová és az őt követő Robert Fico is – mindketten hazugságként és féligazságként jellemezték a Gorilla-iratokat – az utóbbi már jóval rapszodikusabb kapcsolatot ápolt a Pentával. Ugyan az iratokkal kapcsolatban nem nyilatkozott gyakran, azt azonban egyszer elárulta, hogy az első kormányzása idején 2006-ban ő akadályozta meg, hogy privatizálják a pozsonyi repteret, így az nem került a Pentához. A Smer politikáját ráadásul nagyban jellemezte a multik elleni hadüzenet is.

Robert Fico, Szlovákia volt miniszterelnöke (fotó: Wikipedia)

A Penta ellen azonban még így sem indíthatott teljes hadviselést, neki sem volt ugyanis érdeke, hogy bármi terhelő információ szivárogjon ki róluk. Főleg, hogy 2019-ben 39 órányi felvételt kaptak meg anonim feladótól a szlovák szerkesztőségek, az egyiken pedig Fico hangjára kísértetiesen hasonlító orgánum beszélget a Penta vezetőjével, Jaroslav Haščákkal. A politikus sosem erősítette meg vagy tagadta azt, hogy ő lenne a felvételen, az ezt firtató kérdésekre mindig ugyanaz volt a válasza: ez még a Dzurinda-kormány sara. Ennek fényében nem olyan meglepő, hogy Fico kormányzása alatt nem igazán mozdult előre az ügy. Voltak ugyan letartóztatások, és a nyomozás sem állt le, valós előrelépés nem történt.

A nyomozás kirakatjellegét mi sem mutatja jobban, hogy idén novemberben letartóztatták azt a Dušan Kováčikot, aki speciális ügyészként éveken át látványosan akadályozta a Gorilla-nyomozást.

A férfi hírhedt volt arról, hogy a hozzá kerülő hatvan ügyből öt év alatt mindössze egyet engedett eljutni a bíróságig. Korrupcióval, hivatali jogkörrel való visszaéléssel, bűnszervezet létrehozásával és támogatásával vádolják, úgy vélik, hogy a Speciális Ügyészség élén töltött ideje alatt több maffiaügyet is elsikált. Mellette több olyan nyomozót és ügyészt letartóztattak, akik az ügy megoldásán nem, azon viszont annál lázasabban dolgoztak, hogy jó üzleteket kössenek a kényes iratoknak köszönhetően.

Időközben a Penta módszeresen elkezdte felvásárolni a szlovák médiát, amelynek leginkább sokatmondó momentuma az volt, amikor a Gorilla-üggyel kiemelten sokat foglalkozó, kormánykritikus Sme című napilapot is magába foglaló Sme médiacsoportra rátette a kezét.

A lap elkötelezett szerzői a független sajtó haláláról beszéltek, és kiválva a Smeből alapították meg a Denník N című lapot, amellyel a mai napig folytatják munkájukat. De egy másik szócsövet is megpróbált elhallgattatni: Tom Nicholson, kanadai-szlovák oknyomozó újságíró írt leleplező könyvet az egész ügyről, és egy ideig Haščákék sikeresen érték el bírósági döntésekkel, hogy ne adhassák ki a könyvet, amely aztán végül 2012-ben megjelent.

Egy gyilkosság és egy kormányváltás kellett a változáshoz

Egy fiatal újságírónak kellett meghalnia ahhoz, hogy Szlovákiába elérjen a változás szele, amely kisöpörheti az országba olyan makacsul befészkelődött korrupciót. Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018-as meggyilkolása vezetett odáig, hogy a harmadjára is kormányra kerülő Fico lemondásra kényszerüljön, és egy másik korrupciós ügy napvilágot lásson: a szlovák politika és az orosz maffiózók összefonódása.

Gyertyák égnek a meggyilkolt Ján Kuciak és menyasszonya emlékére a pozsonyi SNP téren

Nem mellesleg azt a Marián Kočner nevű oligarchát tekintik a gyilkosság megrendelőjének - bár ezt a bíróságon nyilván nem sikerült bizonyítani -, aki korábban a Gorilla-felvételekkel üzletelt, ráadásul az ő széfjében találták meg a hangfelvételeket. A közhangulat pedig ekkor odáig jutott, hogy a korrupció elleni harc ígéretével már választást lehetett nyerni: így került 2020 márciusában az ország élére Igor Matovič. A Gorilla-ügy felgöngyölítése pedig eddig nem látott fokozatba kapcsolt.

Hullanak a vezetői fejek

Bár a koronavírus-helyzet bőven ad most munkát a kormányfőnek, jelentős előrelépések történtek Gorilla-ügyben is: az utóbbi hetekben több nagy fogása is volt a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségnek (NAKA), amely az “Isten malmai” akció során a már emlegetett Kováčikot és Ľudovít Makót, a pénzügyőrség bűnügyi osztályának volt vezetőjét, a “Tisztítótűz” során Tibor Gašpar korábbi rendőrfőkapitányt és Peter Hraškót, a NAKA volt vezetőjét, Róbert Krajmer egykori NAKA-osztályvezetőt, és Bernard S. magas beosztású pénzügyőr-igazgatóját tartóztatták le. A „Babilon” fedőnevű akciónak köszönhetően olyanok csuklóján kattant a bilincs, mint Ľubomír Arpáš, a szlovák titkosszolgálat kémelhárításának egykori vezetője és František Polák, Mikuláš Černák besztercebányai maffiavezér ügyvédje. A legjelentősebb előrelépés azonban december elsején történt:

ekkor vették őrizetbe a Penta egyik vezetőjét, a felvételek egyik főszereplőjét, a mindenki által érinthetetlennek tartott milliárdost, nem mellesleg Szlovákia egyik leggazdagabb emberét, Jaroslav Haščákot.

A vád: pénzmosás, illegális üzletelés, korrupció.

Szlovákia legbefolyásosabb ötöse

Haščákot nagyjából olyasmi formátumú szereplőnek kell elképzelni, mint Magyarországon Mészáros Lőrincet: a Forbes idei szlovákiai listája szerint ő a második leggazdagabb szlovák 1,07 milliárd eurós (azaz kb. 384 milliárd forintos) vagyonával. Az 51 éves üzletember négy egyetemi csoporttársával – mindannyian a moszkvai elitképzőbe, a Nemzetközi Tanulmányok Moszkvai Állami Intézetébe jártak, és mindannyian kommunista titkosrendőrök gyermekei – alapította meg a Penta Brokerst még 1993-ban. Juraj Herko, Martin Kúšik, Jozef Oravkin, a cseh Marek Dospiva és persze Haščák rövid időn belül Szlovákia legbefolyásosabb cégbirodalmává tették a Pentát, amely jelenleg közel 30 ezer embert foglalkoztat az országban. Azt azonban már egy sor ködös ügyletnél sejteni lehetett, hogy túl szép a Penta sikertörténete ahhoz, hogy pusztán a szerencse és a rendkívül jó üzleti döntéseknek legyen köszönhető példa nélküli térnyerésük az országban:

Haščák zsebében volt jóformán az egész politikai elit.

A Gorilla-ügy kirobbanásakor persze senkinek nem volt illúziója afelől, hogy egészen Haščákig elér majd a botrány szele, a Penta természetesen mindig a lehető leghatározottabban utasította el a vádakat, és kerülte el a felelősségre vonást. Egészen mostanáig.

Haščákot ugyanis kihallgatásra idézték be a rendőrségre, ám onnan már nem ment haza: akkor rendelték el letartóztatását. Később egy csapat állig felfegyverkezett kommandós kísérte vissza a férfit a Penta pozsonyi irodaházába, feltehetőleg azért, hogy ott legyen a házkutatáson. A bazini Speciális Ügyészi Hivatal indítványozta a férfi vizsgálati fogságba helyezését, a Büntetőbíróság vizsgálóbírója pedig december 4-én el is rendelte az előzetes letartóztatásba helyezését. Haščák tagadja a vádakat, és fellebbezett ügyvédjén keresztül, amelyet a Legfelsőbb Bíróság bírál majd el. A letartóztatást követő napon Haščák minden ügyvezetői pozíciójáról lemondott a Pentánál, és átadta azokat Ian Childnak, ám továbbra is társtulajdonos maradt.

Amennyiben bebizonyosodik bűnössége, akár húsz évre is rács mögé kerülhet.

Ám természetesen senkinek se legyenek illúziói afelől, hogy a Penta-vezért nem a legjobb ügyvédek próbálják majd meg kimenteni az ügyből.

További bizakodásra ad okot, hogy ezt követően nem sokkal új főügyészt választott a szlovák parlament Maroš Žilinka személyében, akivel a kormány egyes politikusainak nyilatkozatai szerint új korszak érkezhet el. Zuzana Čaputová köztársasági elnök december 10-én iktatta be Žilinkát, aki rögtön leszögezte: a főügyészség már nem csak a kiválasztottakat fogja védeni.

Kiadó még a speciális ügyészi poszt, amelyet az egykori belügyminiszternek, Daniel Lipšicnek fognak vélhetően felajánlani - az ügy érdekessége, minisztersége idejében Žilinka volt a helyettese. Nem mellesleg mindketten feketelistások voltak az alvilág köreiben a a vád szerint a Kuciak-ügyben is érintett Alena Zsuzsová mindkettőjüket meg akarta öletni a Kuciakot is agyonlövő bérgyilkossal, Andruskó Zoltánnal.

Az nem kérdéses, hogy Lipšic milyen irányt képviselne:

„Még nem döntöttem, de fontolóra veszem a jelöltséget, mert úgy gondolom, hogy harminc év óta talán először van arra lehetőség Szlovákiában, hogy előrébb lépjen az igazságszolgáltatás, és bíróság elé állítsanak sok olyan embert, akik még mindig azt hiszik, hogy a törvények fölött állnak.”

Szlovákiában tehát fennállása során először mutatkozik reális esély arra, hogy évtizedes késéssel ugyan, de legalább megkezdődjenek a felelősségre vonások. Az irány jó, azonban nem árt aggódva figyelni közben a jelenlegi kormányt, mert hiába üzentek hadat a korrupciónak, a koalíción belüli ellentétek egyre erősödnek, ez pedig elterelheti a fókuszt a kormány egyik legfontosabb célkitűzéséről.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.