HÍREK
A Rovatból

Focis viccet sütött el Szijjártó Péter, amikor a brüsszeli kémkedésről kérdezték

A külügyminiszter arra is reagált, hogy a bíróság megsemmisítette a gödi Samsung-gyár működéséhez szükséges egyik engedélyt.


Jó lenne elkerülni a lila minősítést – ezt mondta Szijjártó Péter a Parlament gazdasági bizottságának ülésén annak kapcsán, hogy a magyar hírszerzés egy titkos besúgóhálózatot működtethetett Brüsszelben. Ahogy mi is megírtuk, a Direkt36 cikke szerint uniós intézményeknél dolgozó magyarokat próbáltak beszervezni Brüsszelben a 2010-es években, míg végül a hálózat feje 2017-ben lebukott, és magával rántotta az egész rendszert. Azt is írták, hogy a belga titkosszolgálat a kék helyett egyre inkább a kevésbé bizalmas, lila kategóriába sorolja Magyarországot.

A Telex beszámolója szerint a bizottsági ülésen a külügyminiszter azt mondta:

jó lenne elkerülni a lila minősítést, és inkább a piros–feketénél maradna – ezzel az Újpest FC és Szijjártó kedvenc focicsapata, a Budapest Honvéd FC színeire utalt.

A miniszter a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban felidézte, hogy a bíróság a héten megsemmisítette a működéshez szükséges egyik engedélyt.

Szerinte a döntés nem a környezetszennyezésről szólt, hanem adminisztratív, eljárási okok miatt vonták meg az engedélyt.

Az akkumulátorgyárak veszélyes hulladékáról azt mondta, Magyarországon már van feldolgozási kapacitás, és további szereplőkkel is tárgyalnak. Elsősorban barnamezős beruházásokat vizsgálnak, és a konkrét helyszínek kijelölése után kikérik a helyi közösség véleményét.

Szijjártó a gazdasági helyzettel kapcsolatban azt mondta, az elmúlt években három nagy válsággal kellett foglalkozni: a migrációval, a járvánnyal és az orosz–ukrán háborúval. Úgy látja, a vámok, a szankciók és az elszigetelődés miatt az Európai Unió versenyképessége visszaesett, és nő a lemaradás Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.

Szerinte most az a feladat, hogy a nagy termelési kapacitások ideérkezése után Magyarország növelje a saját hozzáadott értékét és a kutatás-fejlesztési arányát.

A HIPA 139 megállapodást kötött nemzetközi beruházásokra 5455 milliárd forint értékben, ehhez 255 milliárd forint támogatás járt. Beruházási volumenben a kínai cégek vezettek, utánuk a koreai, majd a magyar vállalatok következtek. A legtöbb támogatott beruházást, 37-et, magyar cégek valósítottak meg. A létrejött munkahelyek hat százaléka kínai vállalatokhoz kötődik. Az idei első kilenc hónapban tíz K+F-beruházásról született megállapodás, további húszról tárgyalnak. A miniszter szerint a magyar kormány a régiós versenytársakhoz mérve több beruházást tudott behozni, a HIPA-projektek összértéke 10,3 milliárd euró.

A miniszter orosz olajról való leválás ügyében azt mondta, nem tartja előnyösnek, ha „a mostaninál drágább és kevésbé megbízható módon” tudnák csak biztosítani a kőolajat.

Úgy véli, a Horvátországból érkező Adria-vezeték nem tudna eleget szolgáltatni, a korábbi tesztek eredménytelenek voltak, és a leválással a horvát fél monopolhelyzetbe kerülne. Hozzátette, a horvátok az orosz–ukrán háború kezdete óta az európai benchmark ötszörösére emelték az olajárat.

A Paks II. ügye is előkerült: szeptember elején az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a projektnek nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását. Szijjártó szerint ez nem befolyásolja a beruházást, mert a döntés az Európai Bizottsággal szemben született, amiért az nem vizsgálta megfelelően a beruházást. A megállapítások szerint az eljárásokat ismét le kell folytatni, ami hónapokig, esetleg évekig is eltarthat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk