SZEMPONT
A Rovatból

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával Putyin legrosszabb rémálma válik valóra

Oroszországnak több mint 1300 kilométernyi új határa lesz NATO-tagállamokkal. Az oroszok máris kijelentették, senki se gondolja, hogy ebbe egyszerűen beletörődnek.

Link másolása

Bárhogy is alakul az orosz-ukrán háború, közel három hónap után már nyilvánvaló, Vlagyimir Putyin hatalmas öngólt lőtt: agressziójának egyik fő célja a NATO európai terjeszkedésének megállítása volt, és arra számított, hogy a háború megosztja a Nyugatot, csakhogy éppen az ellenkezője történt.

Moszkva egységes választ kapott, Finnországgal és Svédországgal pedig két olyan ország jelentette be NATO-csatlakozási szándékát, amelyek a II. világháború óta őrizték semlegességüket.

A két skandináv állam szerint a Putyin jelentette fenyegetés tartós lesz, és emiatt át kellett gondolniuk sok évtizedes álláspontjukat.

„A katonai el nem kötelezettség jól szolgálta Svédországot, de arra a következtetésre jutottunk, hogy a jövőben már nem ez szolgálja az érdekeinket" - jelentette ki Magdalena Andersson, Svédország miniszterelnöke.

Gyakorlaban a két ország NATO-csatlakozásához csak kevés dologra van szükség. Az Egyesült Államok és a NATO rendszeresen tart velük közös hadgyakorlatokat, már most is együttműködnek orosz tengeralattjárók nyomonkövetésében, a tengeralatti távközlési kábelek védelmében, és a Balti-tenger feletti légi járőrözésben. Az orosz veszélyt ugyanis a skandináv országok - Lengyelországhoz hasonlóan - sohasem becsülték le.

Csak épp korábban azt tapasztalták, hogy a Nyugat többi része másképp gondolkodik. Németország és Franciaország évtizedeken át bíztak a békében, abban, hogy a konfliktusok kezelhetőek az eddigi nemzetközi rend keretei között. Még azután is így gondolták, hogy 2014-ben Putyin csapatai elfoglalták a Krímet, és háborút robbantottak ki Ukrajna keleti régiójában. Ahogy a nyugati nagyhatalmak azt is tétlenül nézték végig, hogy az oroszok háborús bűnöket követnek el Szíriában. A mostani háború azonban mindent megváltoztatott.

Drámai változást idézett elő a svéd és a finn közvéleményben is. Míg tavaly alig a lakosok negyede támogatta a NATO-csatlakozást, egy legutóbbi finnországi közvéleménykutatás szerint mára a támogatók száma elérte 76 százalékot.

Finnország és Svédország is megértette, hogy Putyint nem lehet „megbékíteni”.

2008-ban a Nyugat parkolópályára tette a grúz és az ukrán NATO-csatlakozási kérelmet, hogy ne provokálják vele Oroszországot. Ez azonban semmit semmit sem számított, Putyin egy kitalált náci fenyegetésre hivatkozva lerohanta szomszédját.

Orbán Viktor idei első sajtótájékoztatóján azt mondta, akkor, 2008-ban értette meg, hogy a Nyugat nem akar konfrontálódni az oroszokkal, és erre a felismerésre alapozta az Oroszország felé is közelítő magyar külpolitikáját, aminek szintén épp az idei háború vetett végett.

Miután ugyanis a Nyugat válaszút elé került, beleállt a konfliktusba.

Új Európa formálódik, amihez minden országnak igazodnia kell. Azoknak az államoknak, amelyeket nem véd a NATO, egy olyan aggresszív Oroszországgal kell szembenézniük, amely bebizonyította, hogy kész bármikor erőszakkal érvényesíteni akaratát, és gond nélkül felrúgja a nemzetközi szabályokat. Moldova és Grúzia például a senkiföldjén ragadtak, ahol NATO-védelem nélkül rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek.

De a NATO-n kívül ragadt Ukrajna is.

Hiába módosították három éve az alkotmányt, hogy a NATO-tagság nemzeti célkitűzésként szerepelhessen benne, ennek a realitása az orosz támadással nullára csökkent. Hiszen ha Ukrajnát felvennék, a NATO-szerződés 5. cikkelye alapján valamennyi tagállamnak azonnal, közvetlenül be kellene avatkoznia, és ez világháborút robbantana ki.

Ezt mára Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is belátja, aki március végén azt mondta, megfelelő biztonsági garanciák mellett kész deklarálni Ukrajna semlegességét és atomfegyvermentességét.

Egy atomháború kockázata így sem kicsi. Putyin nemegyszer utalt Oroszország nukleáris arzenáljára, és kijelentette, hogy nem habozna bevetni atomfegyvereit, ha provokálják. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának kockázatát most ebből a szemszögből is mérlegelik a szakértők.

A New York Times szerint kérdés, hogy a finn és svéd csatlakozással már 32 államot tömörítő NATO, amelynek ezentúl 1340 km-nyi közös határa lesz Oroszországgal, milyen reakciót válhat ki „egy elszigetelt, dühös, atomfegyverekkel felszerelt ellenfélből, amely mindig is rögeszmésen rettegett attól, hogy a Nyugat bekeríti.”

A lap szerint felmerül a kérdés, hogy a NATO újabb bővítése nem jár-e egy újabb hidegháborúval.

Felidézik, hogy hasonló vita folyt már az az 1990-es években is, amikor Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország belépésével megkezdődött a Varsói Szerződés egykori tagállamainak integrálása a nyugati katonai szövetségbe. Akkor George F. Kennan amerikai történész-diplomata, aki a II. világháború után a Szovjetunió elszigetelését célzó stratégia egyik kidolgozója volt, a NATO keleti terjeszkedését „a hidegháború utáni korszak legfatálisabb politikai tévedésének” nevezte. Ugyanakkor ma épp ez a döntés garantálja a térség, és benne Magyarország biztonságát.

Az oroszok mindenesetre szavakban már fenyegetőznek. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn arról beszélt,

a NATO-nak nem kellene illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyszerűen beletörődik Svédország és Finnország csatlakozásába.

Rjabkov szerint a katonai feszültség általános szintje növekedni fog, aminek messzemenő következményei lesznek.

Katonai szakértők szerint azonban kicsi az esélye valós megtorló intézkedéseknek. Egyrészt azért, mert erre jelenleg kapacitásai sincsenek az orosz hadseregnek, másrészt azért, mert Putyin eddig is nagyon igyekezett, hogy elkerülje a NATO-val való közvetlen konfliktust. Ugyanakkor az elképzelhető, hogy Moszkva például taktikai atomfegyvereket telepít az orosz-finn határ közelébe. Vagyis a feszültség mindenképp nőni fog.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Kocsis Mátéról: Nem sok időt tölt munkával, délutánonként pezsgőzik és borozik
Az országjárásra induló politikus szerint a Fidesz frakcióvezetője nem mondott igazat arról, hogy 8 millió forintos fizetése lett volna egy állami vállalatnál.

Link másolása

„Napjainak a nagy részét, főleg a délutánokat pezsgőzéssel és borozással tölti a Várban, különböző haveri cégeknél és éttermekben”

– mondta Magyar Péter a Telexnek Gyulán. A Fidesz frakcióvezetője egy nappal korábban azt mondta: szerinte Magyar Péter államközeli megbízásait a volt felesége, Varga Judit intézhette, hiszen Magyar nem a végzettségének megfelelő megbízásokat kapott a kormánytól.

Magyar szerint Kocsis nem mondott igazat azzal, hogy neki 8 millió forint lett volna a fizetése.

„Én arra emlékszem, hogy amikor a jogi egyetemre jártunk, és Gulyás Gergellyel relatíve könnyen vettük a jogi egyetemet, akkor Kocsis Mátét leginkább kocsmákban lehetett látni, valamint a MIÉP-nél, aminek az ifjúsági tagozatát vezette. És hát nagy nehezen tudta csak letenni a vizsgáit, nem is tudom, hogy van-e egyébként szakvizsgája, valószínűleg arra már nem mert elmenni” - mondta a lapnak országjárása első állomásán a Tisza Párt politikusa.

Szerinte Kocsis csak megijedhetett attól, amit mondott, vagyis hogy Magyar Pétert a felesége pozíciója miatt nevezték ki állami cégek vezetésébe, azzal hivatali visszaéléssel vádolta a kormányt és a saját kollégáit. Magyar emiatt egyébként várja is, hogy Kocsis kijelentései miatt valaki feljelentse a kormányt hivatali visszaélésért, és az ügyészség ezt kivizsgálja.

„Én ezt sose tagadtam. Nyilván Kocsis Máté letagadja, de a Fideszre nagyon is jellemző a nepotizmus, a feudalizmus, helyi szinten vagy máshol is. De ennek fogunk véget vetni.”

Magyar azt is elmondta Kocsisról, hogy a fideszes politikus nem tölt sok időt munkával, a pezsgőzések és borozások idején nem is nehéz megtalálni a Lovarda környékén vagy a Batthyány Lajos Alapítvány felújított kastélyánál. A kastély díszterme Magyar Péter szerint „úgy néz ki, mint egy angol klub. Ott szoktak az urak ingyen fogyasztani. Kocsis szerintem többet tartózkodik ott, mint az irodájában.”

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

A Fidesz frakcióvezetője ezt a választ küldte a megjelentekre:

"Csúnya, alaptalan dolgokat állít rólam PszichoPeti, de jobban jártam, mint a felesége, mert engem csak szóban bántalmaz. Csak elő ne kerüljön a nadrágszíj"

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra” - íme a Magyar Péterhez csatlakozó önkéntesek érvei
Fiatalok és idősek, fővárosiak és vidékiek, itthon és már külföldön élők egyaránt vannak azok között, akik felajánlották segítségüket Magyar Péternek. Le is írták, miért. Ezekből az indokokból válogattunk.

Link másolása

A hét elején még csak néhány száz, ma már több mint 16 ezer tagja van Magyar Péterék Discord csatornájának, ahol élénk viták folynak arról, mi mindennek is kellene megváltoznia Magyarországon, és nagyon sokan ajánlják fel a segítségüket. Meghirdettek számos önkéntes pozíciót is: Event Managert, moderátort, HR-est, digitálismédia-szakértőt, tartalomírót és szerkesztőt is kerestek az elmúlt napokban. A jelentkezés annyira transzparensen zajlik, hogy teljesen nyilvános.

A bemutatkozásokból, motivációs sorokból sok minden kiderül arról, kit mi érintett meg a Magyar Péter-jelenségből, miért szeretne aktívan is részt venni a munkában.

Vannak, akik már szereztek tapasztalatokat más politikai erőknél, például a Momentumnál, a Kétfarkúaknál vagy Puzsér Róbert kampányában, mások viszont még sohasem szavaztak, vagy épp rég kiábrándultak. Olyanok is szép számmal akadnak, akik külföldre költöztek, de most hazajönnének.

Az általuk írt mondatokat idézzük:

21 éves vagyok, jelenleg Amerikában tanulok, de Budapestre járok haza. Eddig innen, Amerikából tehetetlenül, néha könnyes szemmel néztem az otthon folyó eseményeket. Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra. Szeretném a lehető legtöbbet tenni azért, hogy legyen hová hazamenni még számtalan sorstársamnak egy szép napon.

Tenni akarok azért, hogy nekem se kelljen 2026 után azon agyalnom, melyik országban nem fogom magam idegennek érezni. Itthon ugyanis idegen és kirekesztett vagyok pusztán azért, mert értelmes, kitartó, őszinte és gyermektelen nőként élem az életem.

64 éves informatikus vagyok. 1990-ben reménykedtem egy jobb jövőben, sajnos megtapasztaltam, hogy a reményeim nem teljesültek. Azóta már a gyermekeim jövőjét is reménytelennek látom. Nagyobbik fiam Spanyolországban él, nyugodtabb körülmények között. Szeretném, ha az unokáim élete jobb lenne, ezért szeretném ezt a korrupt rendszert megszűntetni.

24 éves általános iskolai tanár vagyok. Ugyanazon okokból lettem tanár, amiért ide is szeretnék csatlakozni, és minél aktívabban tenni a közösség fejlődéséért. Segíteni akarok a környezetemen, és jobbá tenni a társadalmat.

17 éve marketinggel és rendezvényszervezéssel foglalkozom. Sok éve már, hogy kiábrándultam a politikából, szavazni sem voltam az elmúlt két alkalommal. Most végre úgy érzem, van egy kis remény arra, hogy talán engem is meghallgatnak, másoknak is elég volt már, ami itthon történik, és gyűlölködés helyett végre összefogás lehet.

Feleségemmel és lányunkkal egy kis faluban élünk már 15 éve. Azt látom, hogy most van rá lehetőség, hogy változtassunk az elmúlt 30 év politikai berendezkedésén, és én részt akarok benne venni.

Szoftvermérnökként dolgozom egy kiberbiztonsági cégnél. Az elmúlt években (évtizedekben?) még nem voltam annyira lelkes, mint mostanság.

Politikailag aktív vagyok annak ellenére, hogy külföldön élek, mivel családom nagy része (szüleim és testvéreim) még otthon élnek, és fontosnak tartom, hogy ők milyen körülmények között éljenek.

23 éves vagyok. Tegnap esti-ma hajnali beszélgetés alatt úgy tűnt, hogy itt olyan közösség épülhet ki, akiket megéri szolgálni, segíteni. Némiképp visszaadtátok a hitemet a magyarokban.

28 éves vagyok, két gyerekem van, akiknek szeretném, ha könnyebb lenne elindulniuk az élet rögös útján, mint nekem. Amióta szavazóképes korban vagyok, mindig a Fidesz nyer, én pedig minden alkalommal egy hétig sírok utána, hogy ezt az országot el kell hagyni, innen nincs menekvés. Szeretném, ha ezt soha többet nem kellene éreznem, a gyerekeimnek pedig soha nem kellene átélniük, milyen egy zsarnok, hazug párt kormányzása alatt élni.

Mindig is aktív voltam a közösségekben, ahová tartozom. Viszont ez az elmúlt 6-7 évben teljesen eltűnt, köszönhetően a jelen megosztottságnak. Belefáradtam az állandó hadakozásba, de most látom, vannak velem/velünk mások is.

57 éves vagyok, szofterfejlesztő cégnél dolgozom. Nagyon szeretném, ha megszűnne a regnáló kormány. Ellenzék nincs. A legfőbb motivációm, ha sikerülne a fenti célt elérni, az 5 éve külföldön élő és dolgozó lányom hazaköltözhetne.

20 éves jogi hallgatóként szeretnék egy olyan közösség része lenni, amivel a változást el lehet hozni.

Mivel nagyon rég nem érzem azt, hogy a politikában motivált lennék, így szavazni sem mentem szinte soha. Most azt gondolom, hogy veletek valami nagyon fontosnak és értékesnek lehetek a részese.

20 éves egyetemista vagyok. Eddig különösebben nem foglalkoztam politikával, viszont Magyar Péter többek között ezen is változtatott. Minden gondolatával tudok azonosulni, az értelmiségi baráti köröm szintén.

Én azért szeretnék tenni, hogy ne kelljen elhagynom a hazámat, mert a menyasszonyomra ráomlik a kórház, ahová dolgozni megy, és leendő gyermekeimet ne kelljen kimenekítenek majd egy dán iskolába, hogy elfogadható oktatáshoz jussanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk