Ennyivel kevesebb szavazója van a Fidesznek 2022 óta – Zsiday Viktor kiszámolta
A befektetési szakértő a reálbérek és a bolti költések alapján elemezte a Fidesz támogatottságát. Becslése szerint a kormánypárt belföldi tábora a 2022-es 2,8 millióról 2,3-2,4 millió főre csökkent, és ezen a kormányzati kommunikáció sem lendíthet.
Zsiday Viktor befektetési szakértő gazdasági mutatók alapján becsülte meg, hány szavazója lehet a Fidesznek alig több mint egy hónappal a választások előtt.
Modellje szerint a kormánypárt belföldi tábora 2 és 2,5 millió között mozoghat, attól függően, hogy a választók a statisztikai reálbér-növekedést vagy a bolti költéseik visszaesését érzik-e erősebben a bőrükön.
A szakértő a blogján publikált elemzésében abból indul ki, hogy
1990 óta rendkívül erős kapcsolat van a kormányzópártokra leadott szavazatok és a választási ciklus alatti reálbér-növekedés között.
Ez a minta 2018-ban és 2022-ben is beigazolódott. Ha csak ezt a mutatót nézzük, a Fidesznek körülbelül 2,5 millió belföldi szavazója lehet a 2022-es 2,8 millióval szemben. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a reálbérek és a lakosság fogyasztása ellentétes irányba mozgott: míg 2022-től a reálbérek 10 százalékkal nőttek, a kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékkal csökkent.
Ha a kiskereskedelmi forgalom alapján becsülünk, a Fidesz-KDNP-nek csak körülbelül 2 millió szavazója lehet.
Az eltérés oka a szakértő szerint az lehet, hogy a 2022-es élelmiszerársokk miatt a lakosság inflációérzékelése magasabb a valós adatnál, illetve az online és külföldi vásárlások torzíthatják a hazai statisztikát. „A bérstatisztika egyébként is hihetőbb összefüggésnek tűnik, de egy kisebb súlyt mégis adnék a kiskereskedelmi adatoknak, ugyanis valószínűsíthető, hogy a 2022-es sokk okozta inflációs percepció miatt valóban nagyobb a lakossági elégedetlenség, mint ami a bérstatisztikából következik” – írja Zsiday.
A két, egymásnak ellentmondó eredmény miatt Zsiday végül, szubjektív módon, a reálbéradatoknak adott nagyobb súlyt, így jutott a végső becsléséhez.
„A fentiek alapján én jelenleg, kissé szubjektív módon, a reálbérstatisztikára nagyobb súlyt helyezve a 2,3-2,4 milliónyi szavazót tartom hihetőnek, de a gazdasági adatok alapján ettől bármelyik irányba akár nagyobb eltérés is lehet.”
2022-ben a Fidesz-KDNP listájára mintegy 3,06 millió szavazat érkezett, ami a levélszavazatok nélkül körülbelül 2,8-2,9 millió belföldi szavazót jelentett.
Zsiday Viktor azt is megvizsgálta, hogy a kormányzati kommunikáció felülírja-e a gazdasági tényezőket. Arra jutott, hogy a Fidesz 2010 után is pont úgy szerepelt a választásokon, ahogy azt a gazdasági teljesítmény alapján várni lehetett. Elemzése szerint 2014-ben a recesszió miatt félmillió szavazót vesztettek, míg 2018-ban és 2022-ben a gazdasági fellendülésnek megfelelően nyertek új támogatókat.
„Egyébként az egészet csak azért csináltam eredetileg, hogy megvizsgáljam, hogy a kormányzati propaganda hatására megváltozott-e a korábbi, 2010 előtti összefüggés, azaz azt szerettem volna kimutatni, hogy a kormánypropaganda mennyi többletszavazót jelent. A vizsgálat azt mutatta, hogy semennyit”
– írta a szakértő.
Zsiday Viktor befektetési szakértő gazdasági mutatók alapján becsülte meg, hány szavazója lehet a Fidesznek alig több mint egy hónappal a választások előtt.
Modellje szerint a kormánypárt belföldi tábora 2 és 2,5 millió között mozoghat, attól függően, hogy a választók a statisztikai reálbér-növekedést vagy a bolti költéseik visszaesését érzik-e erősebben a bőrükön.
A szakértő a blogján publikált elemzésében abból indul ki, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.
Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.
Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”
„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.
Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.
„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”
– állítja.
A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”
Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.
Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vezető politikusok is börtönbe kerülhetnek a vagyonvisszaszerzési eljárások során az Ügyvédkör elnöke szerint
Dr. Horváth Lóránt szerint a vagyonvisszaszerzési eljárások elkerülhetetlenül letöltendő börtönbüntetésekkel fognak zárulni. A szakértő úgy véli, a felelősségre vonás a legmagasabb politikai szintig is elérhet.
Dr. Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke a Forbes Money podcastjában beszélt arról, hogy milyen jogi keretek között lehet visszaszerezni azokat a vagyonokat, amelyek az elmúlt években vitatott körülmények között kerültek ki az állami szférából. Az ügyvéd szerint a kulcs a jogszerűtlenség bizonyítása, ez ugyanis nemcsak európai uniós elvárás, hanem a társadalmi bizalom helyreállításának alapfeltétele is.
Horváth Lóránt szerint a legfontosabb tételmondat az, hogy valaki „jogszerűtlenül szerezte meg” a vagyont.
Úgy véli, a bizalom akkor áll helyre, ha ezeket a kérdéseket szakszerűen, jogszerű eljárások lefolytatásával rendezik.
Kiemelte, hogy az elmúlt 16 évben elképesztő mennyiségű állami pénz áramlott a magánszektorba és vesztette el közpénz jellegét. Bár voltak feltárások, a valódi felelősök gyakran kimaradtak az eljárásokból. Egy szakértővel folytatott beszélgetésére hivatkozva elmondta, a bírósági eljárások egyik fő problémája, hogy a valódi felelősök sokszor hiányoznak a vádlottak padjáról.
„A végső haszonélvezők vagy tényleges irányítók nem ülnek ott velünk. És úgy beszélgetünk ügyekről a bírósággal meg az ügyészséggel, hogy egyszerűen neveket nem lehet kimondani, vagy ha kimondjuk, akkor nincsenek az eljárásban” – fogalmazott.
Az ügyvéd szerint a problémakört ketté kell bontani: egyrészt az állami szereplők által elkövetett hivatali bűncselekményekre, másrészt az üzleti szereplők által elkövetett gazdasági bűncselekményekre. Az állami oldalon a legmagasabb korrupciós kockázatot az egyszereplős közbeszerzések és a kifejezetten egy szereplőre szabott pályázatok jelentik. „Kifejezetten valakire szabtak egy eljárást, úgy írták ki, hogy arra más jelentkező ne tudjon pályázni, vagy ne tudjon jelentkezni. És ezek az eljárások gyakorlatilag teljesen sínre rakták ezeknek a pénzeknek az elosztását” – mondta.
Számításai szerint mintegy 7-8 ezer eljárást kellene megindítani, ami olyan elképesztő mennyiség, hogy „gyakorlatilag a hatóságok megfulladnának ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzésében”.
A helyzetet súlyosbítja a hatóságoknál tapasztalható ember- és szakértelemhiány. A rendvédelmi szerveknél 40-50 százalékos az állományhiány, és a fluktuáció miatt a tapasztalat is hiányzik. „Ha egy nyomozó, egy vizsgáló 20 éve ott van a szervezetnél, szinte matuzsálemnek számít” – érzékeltette a probléma súlyát. A komplex gazdasági bűncselekmények felderítéséhez olyan piaci tapasztalat kellene, amivel a nyomozók, ügyészek és bírók nem rendelkeznek. Horváth Lóránt szerint a megoldást a külső szereplők bevonása jelenthetné.
„Én azt gondolom, és nekem ez egy szilárd véleményem, hogy ezt a folyamatot nem lehet külső szereplők bevonása nélkül megcsinálni” – jelentette ki, példaként említve adótanácsadó cégeket, amelyek mesterséges intelligencia segítségével képesek nagy tömegű adatot feldolgozni és egyfajta „elkövetési térképet” készíteni a nyomozóhatóságok számára.
Az elévülési idő kapcsán elmondta, a büntetőügyekben ez viszonylag hosszú, akár 15 év is lehet, míg az adó- és polgári ügyekben jellemzően öt év. A bizonyításról szólva kifejtette, hogy a luxuséletmódról készült fotók és videók a közvélemény számára lehetnek beszédesek, de egy büntetőeljárásban nem bírnak bizonyító erővel. „Az, hogy egy büntetőeljárásban a bűnösség megállapítása kapcsán egy fotó, ami Dubajban a Burj Khalifa tetején készült, szerepet játszhat, azt gondolom, hogy nem” – állította.
Szerinte az üzleti oldalon elkövetett bűncselekményeket sokkal könnyebb lesz bizonyítani, mint a hivatali visszaéléseket, mivel a pénzügyi tranzakciók, pénzkivételek és okiratok nyomot hagynak. Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a Fidesz-kormány a kétharmados többségével lényegében legalizálhatta a korrupciót, Horváth úgy vélekedett, hogy magát a rendszert büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni.
„De azt, hogy a rendszer, a törvényhozás ilyen-olyan jogszabályokat hozott, ami lehetőséget biztosított arra, hogy bűncselekményeket kövessenek el, azt szerintem nem fogjuk tudni orvosolni”
– mondta. Ez a probléma szerinte a második világháború utáni jogi dilemmákhoz hasonlítható, amikor egy állam a társadalom kárára hoz jogszabályokat.
A külföldre menekített vagyonok visszaszerzésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, a banki tranzakciók szigorú ellenőrzés alá esnek, a készpénzmozgás azonban nehezebben követhető. A megoldás kulcsát a tanúvallomásokban látja.
„Szerintem ez lesz ennek az egész vagyonvisszaszerzésnek a kulcsa. Vagyis azok a személyek, akik egyébként kishalak vagy kis szereplők voltak ebben, azok fognak terhelő vallomásokat tenni a nagy szereplőkre vagy a kulcsszereplőkre, mert nem akarják helyettük majd elvinni a balhét” – jósolta.
Magyarország esetleges csatlakozását az Európai Ügyészséghez hatalmas előrelépésnek tartja. Úgy véli, a szervezetnek visszatartó ereje lenne, és komoly szakmai segítséget nyújtana a magyar hatóságoknak. „Azt gondolom, hogy ez egy fordulópont lesz Magyarországon, hogyha csatlakozunk az Európai Ügyészséghez” – fogalmazott.
Végezetül kijelentette, nem számít szimbolikus ítéletekre. A vagyon jelentős része – például ingatlanok, céges üzletrészek – viszonylag könnyen lefoglalható és pénzzé tehető. Az elkövetési értékek nagysága miatt pedig szerinte elkerülhetetlenek lesznek a letöltendő börtönbüntetések.
„Én azt gondolom, hogy ha ezeknek a bizonyítása megtörténik, elkerülhetetlen, hogy ezek az emberek börtönbe kerüljenek. Ezt nem tudom elképzelni, hogy bárki is ki tudja őket ebből szedni”
– mondta. Arra a kérdésre, hogy a felelősségre vonás milyen szintig terjedhet, egyértelmű választ adott:
„Legmagasabb szintig. Nem elképzelhető, hanem szerintem biztos, hogy vezető politikus is lesz benne.”
A teljes beszélgetés itt lehet meghallgatni:
Dr. Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke a Forbes Money podcastjában beszélt arról, hogy milyen jogi keretek között lehet visszaszerezni azokat a vagyonokat, amelyek az elmúlt években vitatott körülmények között kerültek ki az állami szférából. Az ügyvéd szerint a kulcs a jogszerűtlenség bizonyítása, ez ugyanis nemcsak európai uniós elvárás, hanem a társadalmi bizalom helyreállításának alapfeltétele is.
Horváth Lóránt szerint a legfontosabb tételmondat az, hogy valaki „jogszerűtlenül szerezte meg” a vagyont.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szakad az ember pofája lefele” – Hadházy Ákos keményen nekiment a könnyeivel küzdő Balásy Gyulának
Hadházy Ákos szerint Balásy Gyula cégei csak az adófizetői pénzből kapott horribilis megrendelések miatt értek sokat, enélkül az értékük elenyésző. A képviselő a propagandacézár felajánlását hiteltelennek tartja.
Balásy Gyula, az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízások egyik legnagyobb nyertese hétfőn egy interjúban jelentette be, hogy közjegyzői okiratban a magyar államnak ajánlja fel cégeit és magántőkealapokban lévő befektetési jegyeit. A Kontrollnak adott videóinterjúban az üzletember arról beszélt, hogy több cégéről mond le.
Állítása szerint a felajánlott cégcsoport értéke eléri a 80 milliárd forintot, emellett mintegy 100 milliárd forintnyi élő szerződésállománnyal és 30 milliárd forint eredménytartalékkal rendelkeznek. A bejelentésnek komoly gazdasági súlyt ad, hogy Balásy szerint a cégcsoportban csaknem 500 ember dolgozik, és évente körülbelül 3000 alvállalkozóval állnak kapcsolatban.
A bejelentésre Hadházy Ákos volt független képviselő élesen reagált. Szerinte a cégek értéke valójában „a nagy semmi”, mivel az kizárólag a horribilis összegű állami megrendeléseken alapult.
A visszavonult politikus azt írta:
"Szakad az ember pofája lefele: a propagandacézár Balásy Gyula könnyek között jelentette be, hogy az államnak adja a cégeit, amelyek szerinte 80 milliárdot érnek –
valójában azonban már a nagy semmit érik, hiszen ez a gengszter csak azért tudott sok-sok milliárdot kaszálni, mert horribilis megrendeléseket kapott az Önök adójából népbutító propagandakampányokra.
A nagy jótékonykodás hitelességéből sokat von le, hogy tudtommal ő volt az egyik oligarcha, akinek a sebtében külföldre utalt milliárdjait megfogta a NAV.
Érdekes, a könnyező interjúban nem említette, hogy a tihanyi lebegő villát, a budai elhordott hegy helyén épített lebegő nappalit, a Csőszpusztán vett “majorságot” vagy a floridai luxuslakást is felajánlja a köznek. Pedig nyugodtan tehetné, hiszen remélhetőleg a közeljövőben máshol fogja tölteni az idejét (éppen ezért leadhatná a Ferrari kulcsát is)."
Hadházy Ákos már korábban is többször foglalkozott Balásy Gyula ügyeivel. Kifogásolta a tihanyi lebegő luxusvilla építésének körülményeit, valamint azt a nettó 1,32 milliárd forintos keretszerződést is, amelyet Balásy cégei a Szuverenitásvédelmi Hivataltól kaptak.
Balásy Gyula, az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízások egyik legnagyobb nyertese hétfőn egy interjúban jelentette be, hogy közjegyzői okiratban a magyar államnak ajánlja fel cégeit és magántőkealapokban lévő befektetési jegyeit. A Kontrollnak adott videóinterjúban az üzletember arról beszélt, hogy több cégéről mond le.
Állítása szerint a felajánlott cégcsoport értéke eléri a 80 milliárd forintot, emellett mintegy 100 milliárd forintnyi élő szerződésállománnyal és 30 milliárd forint eredménytartalékkal rendelkeznek. A bejelentésnek komoly gazdasági súlyt ad, hogy Balásy szerint a cégcsoportban csaknem 500 ember dolgozik, és évente körülbelül 3000 alvállalkozóval állnak kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András: Balásy, te elkövető vagy, jöhetnek majd a vallomások Rogánra, Habonyra vagy egyenesen Orbánra!
A politikus szerint csodálatos élőben nézni, ahogy a Fidesz korrupt, gyűlöletpropagandát gyártó cégének vezetője sír a tévében. De amit mond, az nevetséges, hogy ő csak félti a munkavállalóit.
„Balásy Gyula, Rogán Antal kommunikációs, korrupt gyűlöletpropagandájának „pápája” bement a Kontrollba, és lerakott egy papírt, hogy odaadta a vagyona nagy részét a magyar államnak. A százmilliárdokat érő kommunikációs céget. Benne sok tízmilliárd forint készpénzzel. Azokat a magántőkealapokat, amikben a saját pénzét fialtatta. Valószínűleg ezek is tízmilliárdok. Nyilván azért az aprót megtartja.
De maga az interjú elképesztő. Vége van! Csodálatos élőben nézni, ahogy a Fidesz korrupt, gyűlöletpropagandát gyártó cégének vezetője sír a tévében. Mi is sokan, sokat sírtunk.
Mondjuk nevetséges, amit előad: hogy az államnál jobb helyen van a cége, meg félti a munkavállalókat, meg ő csak „ott találta magát”. „Csak a grafikát gyártották.”
Aztán azért kiderült, hogy befagyasztották a számláit. Több tízmilliárd forinttal. Nem lehet, hogy ez az ok inkább?
Balásy, te elkövető vagy, aki emberek életének, a magyar társadalom tönkretételének részese voltál! Amit most csinálsz, az a minimum. Szembe is kell nézni azzal, amit elkövettél!
De te legalább elkezdtél szembenézni. Helyes! Jöhetnek a többiek! Elképesztő nézni a megtört embert, aki nem sokkal ezelőtt még csodakocsikkal furikázott, villakat épített és királyként élte az életét. Jöhetnek majd a vallomások Rogánra, Habonyra vagy egyenesen Orbánra!”
